Kezdőlap Címkék Cia

Címke: cia

Kína Kubából kémkedik az USA ellen

0

Azt állítja az amerikai kémelhárítás, és természetesen cáfolja mind Kína mind pedig Kuba, hogy az Egyesült Államoktól 90 mérföldre lévő szigetországot kémtámaszpontként használja Kína. Nemrég Peking vendége volt Kuba első embere, aki pénzt  kért a válságban levő Karib tengeri szigetország támogatására.

Kína már régóta folytat hírszerző tevékenységet Kubában, és erre 2019-ben rá is erősített – nyilatkozta a Biden kormányzat egy magasrangú tisztviselője, aki nem kívánta megnevezni magát.

A nyilatkozat előzménye az, hogy a Wall Street Journal közölte: értesülései szerint a kínaiak elektronikus kémközpontot hoztak létre Kuba területén. Havannában a kubai külügyminiszter egyik helyettese sietett cáfolni az amerikai lap értesülését mondván

“Kuba ellenez minden külföldi katonai tevékenységet Latin Amerikában.”

Ez finom célzás arra, hogy az Egyesült Államoknak számos támaszpontja van Latin Amerikában, melyet az USA a Monroe doktrína értelmében saját vadászterületének tekint. 1961-ben az Egyesült Államok világháborúval fenyegette meg a Szovjetuniót, ha nem vonja ki nukleáris robbanófejjel felszerelt rakétáit Kuba területéről. Hruscsov, a Szovjetunió akkori vezetője engedett az amerikai nyomásnak, és bele is bukott a válságba 1964-ben.

Kuba első embere nemrég Kínában tett látogatást, ahol Hszi Csin-ping elnök támogatást ígért a súlyos gazdasági válság elhárítására. Konkrétumokat egyik fél sem közölt, de közismert, hogy a kínaiak – éppúgy mint minden más nagyhatalom – kérni is szoktak valamit cserében.

Csakhogy eddig nem nagyon voltak eredményesek a kémkedésben – mondta a Biden kormányzat magasrangú tisztviselője a sajtónak Washingtonban: ”folyamatos a kínai hírszerzés működése Kubában, nem történt semmiféle nagy fordulat. Már a Trump kormányzat is tett lépéseket ebben az ügyben, de ez nem volt elegendő. Mi azonban direkt módon fellépünk az ilyen ügyekben. Az erőfeszítéseink ezen a téren eredményt hoztak, és lelassították a kínaiak előrenyomulását ezen a téren. A kínaiak egyáltalán nem tartanak ott, ahol szeretnének” – idézi a magát megnevezni nem kívánó magasrangú amerikai kormány tisztviselőt a CNBC gazdasági portál.

Blinken Pekingben

Június 18- án érkezik az amerikai diplomácia vezetője a kínai fővárosba. Korábban is várták már, de akkor a tragikomikus kém léggömb botrány megakadályozta Tony Blinken amerikai külügyminiszter látogatását Kínában. Májusban viszont be nem jelentett látogatást tett Pekingben William Burns, a CIA igazgatója. Ő rutinos diplomata hiszen korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. Tárgyalásairól csak utólag adott hírt a Washington Post, de a lap felhívta a figyelmet arra, hogy a CIA igazgató pekingi útja után jelentette ki Biden elnök, hogy “megkezdődhet az olvadás az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában.”

Bidentől azt is megkérdezte az amerikai sajtó, hogy mikor találkozik Hszi Csin-ping elnökkel. Az USA elnöke annyit mondott, hogy

“lesz ilyen találkozó, de nem lehet még tudni, hogy pontosan mikor.”

A G20 csúcstalálkozón Indiában ősszel találkozhat egymással a világgazdaság két legnagyobb hatalmának vezetője, de ehhez nyilván az is szükséges, hogy sikerrel járjon Tony Blinken pekingi missziója.

A CIA főnök után Pekingbe látogat Blinken külügyminiszter

0

Blinken Pekingbe látogat, ezt írta a jólértesült Bloomberg hírügynökség, de a kínai külügy egyelőre nem erősítette meg a hírt. Tony Blinken már egyszer jelezte, hogy Kínába látogat, de azután a tragikomikus kém léggömb incidens után elhalasztotta látogatását.

A Washington Post megírta: William Burns, a CIA igazgatója májusban titokban Pekingben tárgyalt. Állítólag csak titkosszolgálati vezetőkkel találkozott politikusokkal nem – szivárogtatta ki a CIA, de ez elég valószínűtlen hiszen utána Biden elnök Hirosimában közölte a G7 csúcson: megindult az olvadás az USA és Kína között, hamarosan csúcstalálkozó is lesz.

Azt nem mondta, hogy mikor. Nyilvánvaló, hogy ezt készíthette elő a CIA igazgatója, majd pedig Blinken külügyminiszter. Biden elnök egyébként jól ismeri Hszi Csin-pinget hiszen mindketten sokáig voltak alelnökök Washingtonban illetve Pekingben. Az USA akkor még támogatta Hszi Csin-ping párt főtitkári és elnöki kinevezését, mely meg is történt bár a kínai vezetésben nem mindenki örült ennek 2012-ben. Biden figyelmeztette akkor Hszi Csin-pinget, hogy fő vetélytársa, Po Hszilaj puccsot készít elő, hogy hatalomra kerüljön. Hszi Csin-ping köszönte szépen a CIA információját, és hazatérve lesújtott ellenfelére, akit nejével együtt életfogytiglani fegyházra ítéltek korrupció miatt és egy brit titkos ügynök megmérgezéséért – ez utóbbit az asszony intézte.

Kína az első számú stratégia ellenfél

Biden alighogy beült a Fehér Házba, új hidegháborús stratégiát vázolt fel: Kína és Oroszország ezentúl ellenség! Miért? Mert megkérdőjelezik az USA világhatalmát. Ezt persze nyíltan nem lehet bevallani, ezért a külügy Washingtonban a demokráciák és a diktatúrák szembenállásáról beszél megfeledkezve arról az apróságról, hogy 2021-ig vígan együttműködtek Kínával és Oroszországgal. Amikor az USA lepaktált Kínával 1972-ben, akkor még Pekingben Mao elnök volt hatalmon, aki legkevesebb 30 millió kínai haláláért volt felelős. Ráadásul a koreai háborúban a fronton is szembekerült az Egyesült Államokkal. Mao elnök legidősebb fia a koreai fronton halt meg, ahol az amerikai katonák ellen harcolt. Hszi Csin-ping elnök viszont a Harvard egyetemen taníttatta a lányát. Viszont elkövette azt a hibát, hogy 2016-ban Hangcsouban, az első Kínában megrendezett G20 találkozón bejelentette: Kína bele akar szólni a világ ügyeibe, nem hagyja, hogy az USA egyedül döntsön minden fontos kérdésben. Ezután megkezdődtek az amerikai szankciók Kínával szemben, és az amerikai sajtó sietve felfedezte, hogy Kína egy kommunista rendőr állam. Ez a helyzet már 1949, a kínai népköztársaság kikiáltása óta fennáll, de mindig akkor veszik elő Washingtonban, ha épp Kínát ellenfélnek tekintik.

Mitől tart Peking?

Attól, hogy Tajvan az USA támogatásával kikiáltja a függetlenségét. Az utóbbi időben sok amerikai politikus kereste fel Tajvant, és az amerikaiak komoly fegyver szállítmányokkal erősítették meg a sziget védelmét. Ha Tajvan kikiáltaná a függetlenségét, akkor Hszi Csin-ping elnök kényszerhelyzetbe kerülne ugyanis Peking az egységes  Kína elv híve, és ezt az Egyesült Államok is elismerte. Ez azt jelenti, hogy Tajvan elvben Kína része, de “egyelőre” önálló politikai és gazdasági rendszere van. Ha Tajvan ebből kilép és deklarálja függetlenségét, akkor Peking megindíthatja a hadseregét “Tajvan felszabadítására.” A világ pedig közel kerülne egy USA-Kína háborúhoz.

“Ennél szörnyűbbet el sem tudunk képzelni”

– mondta erről Szingapúrban az új kínai hadügyminiszter egy nemzetközi tanácskozáson.

Az USA hadügyminisztere is jelen volt, de közvetlenül nem találkoztak egymással. A kínaiak ugyanis garanciákat várnak az Egyesült Államoktól: betartja ígéretét az egységes Kínával kapcsolatban, és nem ösztönzi függetlenségre Tajvant. Az amerikaiak játszanak a kínaiak idegeivel, de Pekingben hosszú távra gondolkodnak. A kínaiak mindenképp el akarják kerülni a háborút az Egyesült Államokkal, mert tudják: ezen a téren az USA még sokkal erősebb. Gazdasági és technológiai versenyt akarnak, mert úgy érzik: ezen a területen az 1,4 milliárd kínai lefőzheti az USA 330 millió polgárát.

Az ukrán titkosszolgálat robbantotta fel az Északi Áramlat földgázvezetékeket?

A Washington Post CIA forrásra hivatkozva azt közli, hogy már jóval a szeptemberi robbantások előtt, múlt júniusban az amerikai titkosszolgálat olyan információt kapott egy európai testvér intézménytől, hogy az ukrán titkosszolgálat vezetője kiadta a parancsot a tengeralatti földgáz vezeték megrongálására.

A jólértesült amerikai lap szerint a CIA értesítette hónapokkal előbb értesítette a titkosszolgálatokat a robbantás tervéről – a többi között a német titkosszolgálatot is hiszen Berlint közvetlenül érintette a tengeralatti földgázvezeték megrongálása. Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket folyamatosan bírálta mind az Egyesült Államok mind pedig Lengyelország, Ukrajnáról már nem is beszélve.

Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország erős embere egyenesen azt állította, hogy ez a vezeték, amely Lengyelországot megkerülve szállított földgázt Oroszországból Németországba olyan mint a Hitler-Sztálin paktum, amely 1939-ben felosztotta Kelet Európát benne Lengyelországot.

Molotov szovjet külügyminiszter az első világháborút lezáró békék szörnyszülöttének nevezte Lengyelországot. Varsóban ezt kevesen felejtették el a Szovjetuniónak.

Ki robbantotta fel a két tengeralatti földgáz vezetéket?

Seymour Hersh Pulitzer díjas újságíró, aki maga is a CIA-re hivatkozott, azt állította, hogy maga az amerikai titkosszolgálat állt az akció mögött. Állítását a többi között azzal igazolta, hogy olyan robbantási technológiája  csak nagyon kevés országnak van, amely lehetővé tette a tengeralatti vezetékek megrongálását. Persze lehet, hogy Hersh verziója és a mostani kiszivárogtatás ugyanazt takarja: a CIA megbízásából, amerikai technológiával ukrán kommandósok robbantották fel az Északi áramlat 1 és 2 vezetéket épp akkor amikor Németországban idegesen készülődtek a gáztárolók végső feltöltésére a tél előtt.

Érdemes megemlíteni, hogy a Washington Post több olyan cikket is közölt már az idén, amely furcsa képet fest az ukrán vezetésről. A vietnami háború idején a Washington Post volt az első az Egyesült Államokban, amely kétségeket fogalmazott meg a háború értelméről. Jelenleg teljes a patthelyzet: a nyugati világ Hirosimában a G7 csúcstalálkozón feksorakozott Zelenszkij elnök béketerve mögé noha mindenki tudja: nincs olyan orosz vezetés, amely azt elfogadhatná. Mit követel Zelenszkij a tűzszüneti tárgyalások előfeltételeként? Azt, hogy Ukrajna teljes területét hagyják el az orosz csapatok beleértve a Krímet is. Putyin álljon a hágai nemzetközi bíróság elé háborús bűnök elkövetése miatt. Oroszország fizessen több mint 100 milliárd dolláros kártérítést az Ukrajnát ért háborús veszteségekért. Zelenszkij tanácsadója ehhez még hozzátette: szükség lenne egy demilitarizált övezetre Oroszország területén az ukrán határ mentén.

Ez teljes orosz kapitulációt jelentene, melyet Putyin aligha fogadhatna el.

Zelenszkij elnök állítólag bízik a katonai győzelemben Oroszország ellen, de nem véletlen, hogy az USA fegyveres erőinek távozó vezérkari főnöke úgy nyilatkozott: a katonák elérték a patthelyzetet, most már a diplomatákon a sor…

Orbán: ezt a háborút nem lehet megnyerni

0

Orbán Viktor szíve fáj az ukránokért. A háború kitörésekor elit egységeket vezényelt a közös határszakaszra. Az máig nem tisztázódott kétségbevonhatatlanul, hogy a magyar határt féltette vagy az ukrán területekre fájt a foga.

A  magyar  miniszterelnök  az  ukrajnai  háborúról  nyilatkozott  a New York-i Bloombergnek.

“Érzelmi szempontból ez a háború tragédia, éppen ezért egész szívünkkel az ukránokat támogatjuk. Megértjük, hogy mennyit szenvednek“

– mondta szemrebbenés nélkül, tőle megszokott meglehetősen képmutatóan a magyar miniszterelnök.

Köztudott, hogy pokolian rossz a kapcsolata Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az ukránok nehezen felejtik el azt, hogy Putyin agressziója után – 2022 február 24 – a magyar kormányfő első reakciója az volt, hogy az ukrán határra rendelte a magyar hadsereg elitegységeit. Kijevben meg vannak győződve arról, hogy Putyin Orbán Viktornak ígérte Kárpátalját, a magyar miniszterelnök pedig biztosra vette Putyin villámháborús sikerét.

Orbán az egyetlen olyan uniós tagállam vezetője, aki még nem járt Kijevben, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij elnököt. Aki bizalmas körben a CIA információi szerint azt is felvetette, hogy fel kellene robbantani a Barátság kőolaj vezetéket, amely az orosz olajat Ukrajnán keresztül hozza évtizedek óta Magyarországra. A Washington Post szerint az USA beszélte le Zelenszkij elnököt a Barátság kőolaj vezeték felrobbantásáról.

Mit mondott most az ukrajnai háború esélyeiről Orbán Viktor a Bloombergnek?

“Ukrajna nem nyerheti meg a háborút Oroszország ellen. Ha megnézzük a számokat, ha megnézzük a terepet, ha figyelembe vesszük azt, hogy a NATO tagállamok nem hajlandók csapatokat küldeni Ukrajnába, akkor nyilvánvaló, hogy a csatatéren nincs győzelem az ukránok számára.”

(Mondja ezt Orbán, amikor 1956-os forradalom nyugati segítségnyújtásának elmaradása miatt máig sértett politikai attitűdben ringatja a köznépet! Sőt, továbbmegy:

szerinte a konfliktusban nem az a fő kérdés, hogy ki támadott meg kit, hanem hogy mi fog történni a következő reggel!)

Ezt Washingtonban is így látják – legalábbis a Pentagonban, ahol a nyilvánosságra került titkos dokumentumok szerint kevesen hisznek egy ukrán offenzíva átütő sikerében. A vezérkari főnök szerint patthelyzet alakult ki a frontokon, ezért immár a diplomatákon a sor. A Washington Post szerint ugyanígy látja ezt Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is, aki tűzszüneti tárgyalásokat készít elő, de ezzel a külügy és a CIA nem ért egyet. Jake Sullivan Bécsben tárgyalt Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel az ukrajnai háborúról is. Kína közvetítő szerepet akar játszani a béke megteremtésében Ukrajna és Oroszország között.

“Amerikai-orosz megállapodás kell”

Ezt sürgette Orbán Viktor abban az interjúban, melyet a Bloombergnek adott. Putyin orosz elnök ugyanezen a véleményen van, Zelenszkij ukrán elnök viszont kijelentette: nem tárgyal az orosz elnökkel, mert az háborús bűnös. Biden elnök legutóbb Hirosimában erősítette meg az amerikai álláspontot a G7 csúcsértekezleten, ahol Zelenszkij elnök is jelen volt, hogy az USA nem tárgyal Ukrajna feje fölött Oroszországgal. Orbán Viktor emiatt, és sok más okból Trump visszatértére számít. Az ex elnök, aki vissza szeretne kerülni a Fehér Házba, azzal kérkedik, hogy egyetlen nap alatt tűzszünetet teremtene Ukrajna és Oroszország között. Ez nyilvánvalóan blöff, de a republikánusok jóval kevésbé hívei Ukrajna támogatásának mint a demokraták Washingtonban.

Orosz gázfüggés

A magyar miniszterelnök arról is beszélt a Bloombergnek, hogy Magyarország Katarból is importálni akar földgázt, de ez csak 2026-tól válthatja ki részben az orosz földgázt – hangsúlyozta Orbán Viktor a hosszútávú magyar-orosz gáz szerződés “előnyeit”.

Arról nem beszélt, hogy Putyin európai barátait épp a Gazprombankon keresztül pénzeli.

Egy ilyen listát a brit hírszerzés átadott a CIA-nek. Budapestről idegesen érdeklődtek: kiket találtak Putyin lefizetett barátainak listáján?

Zelenszkij fel akarta robbantani a Barátság kőolajvezetéket, hogy megbénítsa a magyar ipart

0

A liberális Washington Post hosszú leleplező cikket közölt Zelenszkij ukrán elnökről, és ebből kiderül: a Barátság kőolaj vezeték felrobbantását javasolta Ukrajna államfője, aki ily módon akarta megbüntetni Orbán Viktor miniszterelnököt oroszbarát politikája miatt.

Magyarország kőolaj ellátásában a Barátság vezeték évtizedek óta fontos szerepet játszik. Nem vonatkoznak rá az uniós szankciók, ezért továbbra is érkezik rajta orosz kőolaj Magyarországra. A Washington Post a Discord nevű hírszerző portálra hivatkozik, és közli, hogy a Pentagon nem erősítette meg, de nem is cáfolta az információk hitelességét.

Arra a kérdésre, hogy javasolta-e Oroszország egyes részeinek megszállását, Zelenszkij a The Postnak adott interjújában Kijevben elutasította az amerikai hírszerzés állításait, mint „fantáziákat”, de megvédte a jogát, hogy nem szokványos taktikákat alkalmazzon országa védelmében.

„Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát, és mi ezt tesszük. Ukrajna nem foglalt el senkit, hanem fordítva”

– mondta Zelenszkij. „Amikor olyan sok ember halt meg, tömegsírok voltak, és embereinket megkínozták, biztos vagyok benne, hogy bármilyen trükköt be kell vetnünk.”

A vietnami háború idején a Washington Post volt az első újság az Egyesült Államokban, amely felvetette: nem kellene-e befejezni a háborút? A leleplezéssel a Washington Post most ugyanezt teszi: vajon jó-e a Biden adminisztráció whatever politikája Ukrajnában? A whatever politika a gyakorlatban azt jelenti, hogy Ukrajna minden támogatást megkap a nyugati világtól mindaddig amíg erre szüksége van az orosz agresszióval szemben. Ha tehát Zelenszkij azt mondja, hogy nem tárgyalunk az oroszokkal amíg ki nem vonulnak Ukrajna egész területéről, akkor a NATO ezt támogatja. Eddig ez így volt, de a Wall Street Journal megírta: a nemzetbiztonsági hivatal, élén Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval immár tűzszünetet akar, mert nem hisz Ukrajna katonai győzelmében.

Figyelmeztetés Zelenszkijnek

A Washington Post cikke finom nyomásgyakorlás az ukrán elnökre: ne zárkózzon el a béketárgyalásoktól! Jake Sullivan nemrég két napon át nyolc órán keresztül tárgyalt Vang Jivel, Kína első számú diplomatájával. Megvitatták az ukrajnai háborút is. Korábban Hszi Csin-ping elnök egy órán át tárgyalt telefonon Volodimir Zelenszkij elnökkel, majd kinevezte Kína egykori moszkvai nagykövetét ukrajnai béke felelősnek. A nagyhatalmak rendezhetik az ukrajnai háborút az érintettek feje fölött is. Bár Biden elnök gyakran hangoztatja, hogy sohasem tenne ilyet de hát emlékszünk rá, hogy Jaltában Roosevelt amerikai elnök vígan megállapodott Sztálinnal Európa kettéosztásáról. Ezt be is tartották ahogy ez kiderült 1956-ban és 1968-ban Magyarországon illetve Csehszlovákiában, a görög polgárháborúban 1945 után illetve 1975-ben pedig Portugáliában.

Ha demokrata adminisztráció kormányoz az Egyesült Államokban, akkor a Washington Post gyakran jelzi az új irányt. Ukrajna esetében ez azt jelentheti, hogy az USA feladja a reményt a katonai győzelemre Oroszország ellen, és ráveszi Ukrajnát a tárgyalásokra. A Wall Street Journal szerint Jake Sullivan tűzszünetet készít elő míg a washingtoni külügy és a CIA a fenntartásait hangsúlyozza az irányváltással kapcsolatban.

Közös amerikai-kínai béketerv az ukrajnai háború lezárására?

0

Két napon át nyolc órán keresztül tárgyalt egymással Bécsben Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadó és Kína első diplomatája, Vang Ji, aki tagja a majd mindenható politikai bizottságnak Pekingben.

A tárgyalások fő témája természetesen Tajvan volt, de megvitattak fontos nemzetközi eseményeket is mint az ukrajnai háború. Ezzel kapcsolatban a Wall Street Journal jólértesült tudósítója a napokban azt írta:

a jövő év közepéig be akarja fejezni az ukrajnai fegyveres konfliktust Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, míg Blinken külügyminiszter és a CIA egyelőre fenntartásokkal fogadja ezt az elképzelést.

Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó jelentős részben a kínai békeközvetítésre alapozza számításait: Hszi Csin-ping elnök egy órán keresztül beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd közölte: kinevez egy személyes képviselőt a közvetítésre. Kína egykori moszkvai nagykövete próbálkozik majd a közvetítéssel Moszkva és Kijev között. Nyelvismerete és helyismerete megvan, és személyesen Hszi Csin-ping elnök bízta meg ezzel a feladattal vagyis Pekingben prioritásnak tekintik az ukrajnai háború mielőbbi befejezését.

Nemrégiben Vang Ji közvetítésével békemegállapodás jött létre a Közel Keleten: Irán és Szaúd Arábia hagyott fel az évtizedes háborúskodással.

Irán a síiták képviseletében míg Szaúd Arábia a szunniták nevében háborúskodott különböző hadszíntereken. Asszad elnököt, akit Irán és Oroszország támogatott a szíriai polgárháborúban máris visszavették az Arab Ligába.

Nincs katonai megoldás Ukrajnában

Jake Sullivan osztja az USA vezérkari főnökének véleményét, mely szerint egyik fél sem képes döntő győzelemre Ukrajnában, ezért diplomáciai megoldásra van szükség. Az amerikai külügy és a CIA még bizakodik az ukránok katonai győzelmében vagy legalábbis úgy tesz mint aki hisz ebben.

Biden elnököt viszont sürgeti az idő: nemrég bejelentette, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson. A sikeres választási kampányhoz eredmények kellenek, és ezek nincsenek.

Az Egyesült Államok államcsőd előtt áll. Janet Yellen ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogyha nem sikerül azt elkerülni, akkor recesszió jöhet nemcsak az USA-ban hanem az egész globális gazdaságban. Lehet, hogy az ellenzéki republikánusok épp ezzel számolnak, mert a gazdasági problémák növelhetik a proteszt szavazatok számát. Donald Trump sietett kijelenteni, hogy ő a maga részéről egyetlen nap alatt megoldaná az ukrajnai konfliktust. Trump híres nagyotmondásáról, de ebben az esetben jól érzékeli, hogy az amerikai közvélemény a háború mielőbbi befejeződését kívánja, mert úgy érzi: az túlságosan sokba kerül az Egyesült Államoknak.

Biden elnöknek előbb vagy utóbb el kell döntenie: folytatja-e a külügy és a CIA hidegháborús politikáját vagy pedig megpróbál lepaktálni Kínával.

Az alkudozás mindenesetre megindult Washington és Peking között, ezt mutatja a nyolcórás tárgyalás az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Kína első számú diplomatája között. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó már harmadszor tárgyal hosszasan Kína első diplomatájával azóta, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen. Az első két találkozón azt próbálta elérni, hogy a kínaiak ne támogassák fegyverrel Oroszországot, chipeket se szállítsanak neki. Most a harmadik tanácskozáson már felmerülhetett a háború befejezésének gondolata hiszen mind Peking mind Washington egyre inkább érdekeltté válik ebben. Nem véletlen, hogy épp most újra megszólalt az immár 100 éves Kissinger, aki 1972-ben összehozta az USA-Kína megbékélést. Az egykori amerikai külügyminiszter akár Moszkvába is hajlandó lenne ellátogatni az ukrajnai béke érdekében. A veterán amerikai diplomata ezúttal optimistán nyilatkozott a béke kilátásairól mondván: a kínaiak aktív szerepvállalása a közvetítésben felgyorsíthatja a békefolyamatot Ukrajnában, és talán még az idén megszülethet egy fegyverszüneti megállapodás Kijev és Moszkva között.

Alijevet, a szovjet csekistát dicsőíti a Magyar Nemzet

100 éve született Hejdar Alijev, aki a szovjet időkben még Gejdarnak nevezte magát oroszosan. A független Azerbajdzsán második elnökét a Türk Tanács budapesti képviseleti irodájának vezetője méltatta a Magyar Nemzetben.

Hóvári János nagykövet személyesen is ismerte Hejdar Alijevet, akinek életútja jól példázza a szovjet rendszer sikeres túlélői pályafutásainak kulcsát: a KGB-t! A törekvő ifjú Alijev már 1967-ben tábornok lett a titkosszolgálatnál, amely vaskézzel irányította Azerbajdzsánt. Innen a KGB parancsnoki székéből ült át a kommunista párt helyi vezetőjének posztjára, és így hamarosan póttagja lett a politikai bizottságnak Moszkvában.

Már életében mellszobrot kapott Bakuban, mert kétszer is kitüntették a Szovjetunió hőse érdemrenddel.

Jurij Andropov igen kedvelte Alijevet, akit Moszkvába hívott miután a KGB éléről átkerült a kommunista párt főtitkári posztjára. Alijev miniszterelnök-helyettes lett a szovjet fővárosban.

Innen pályázta meg Alijev a főtitkári posztot maga is, de veszített Mihail Gorbacsovval szemben. Miért? Mert Sztálin halála után a kommunista párt vezető gárdája úgy döntött, hogy még egyszer vezért nem választ a Kaukázuson túlról. Sztálint ugyanis Dzsingisz kánnak nevezték a bolsevik pártban – oly sok embert ölt meg a kommunisták közül is.

Alijev duzzogva hazatért, majd az azeri-örmény háborút kihasználva ismét Azerbajdzsán élére került. Tíz éven át uralkodott Bakuban, és egy amerikai katonai kórházban fejezte be az életét.

A CIA kapcsolat

Az amerikai titkosszolgálat helyi rezidense, Gina Haskell, aki később a CIA első igazgatónője lett, szervezte meg Alijev átállását. Erről a Magyar Nemzet már nem számol be pedig döntő fordulat volt az azeri vezér pályafutásában. Miért kellett Alijev az amerikaiaknak? Mert Azerbajdzsán stratégiai fontosságú helyen fekszik: három regionális hatalom is nagymértékben foglalkoztatja az Egyesült Államokat a környéken. Az első maga Oroszország, melyet a Szovjetunió bukása után Washingtonban már csak regionális tényezőnek tekintenek. A másik Irán, Izrael és az USA halálos ellensége, a harmadik  Törökország, amely a NATO tagja és kiváló kapcsolatot ápol Azerbajdzsánnal. A két ország nyelve meglehetősen hasonló. Eredetileg az iszlám vallás miatt mind a török birodalomban mind pedig Azerbajdzsánban arabul írtak, de azután Kemal Atatürk áttért a latin ABC-re Törökországban. Ezt követték Azerbajdzsánban is, mely a Szovjetunió része volt, de Sztálin elvtárs rádöbbent: nem jó, ha a török újságokat el tudják olvasni Azerbajdzsánban is. Ezért áttérítette Azerbajdzsánt a cirill ABC-re. A függetlenség kikiáltása után az azeriek első dolga volt a visszatérés a latin ABC-re. Így lett Gejdarból Hejdar Alijev. Aki nyolcvan éve távozott az élők sorából, de “jó kezekben” hagyta Azerbajdzsánt: fia örökölte a trónt.

Ilhan Alijev és a kaviár diplomácia

Az ifjabb Alijev támogatókat keresett Európában, akiket busásan meg is fizetett ezért. Málta szigetén maga a miniszterelnök is szerepelt a fizetési listán. Egy szerencsétlen oknyomozó újságírónő ezt meg is írta. A maffia felrobbantotta a három gyermekes családanya autóját. Még az Európai Parlament akkori elnöke is a helyszínre utazott, mert akkora volt a kaviár diplomáciai botrány Máltán. A gyilkos maffiózókat megtalálták és elítélték, a miniszterelnök lemondott. Hivatalosan a megbízó továbbra sem ismert…

Orbán Viktor a baltás gyilkost adta ki Ilhan Alijevnek. Mennyiért? Fedje ezt jótékony homály,

de nem véletlen, hogy pártunk és kormányunk lapja nagy terjedelemben méltatta a hős azeri csekistát, aki egy amerikai katonai kórházban lehelte ki lelkét húsz évvel ezelőtt.

“A CIA ölette meg Kennedy elnököt”

„Ki ölte meg Kennedyt? Nem tudja senki.” Az ismételten fellángolt vitát, most nem más lobbantotta lángra, mint a néhai elnök unokaöccse Robert Kennedy junior, persze véletlenségből mostanság indítja kampányát a demokrata párt elnökjelölti versenyébe.

Azt állítja az Egyesült Államok egyik demokrata elnökjelöltje, a meggyilkolt elnök unokaöccse, Robert Kennedy junior, hogy a CIA megszervezte meg nagybátyja meggyilkolását 1963 novemberében.

“Túlságosan is sok bizonyíték mutat arra, hogy a CIA szervezte meg a gyilkosságot, és azután a titkosszolgálat fedte el a részleteket “

– állította Robert Kennedy junior, aki Biden elnök ellenében indul a demokrata elnökjelöltségért. Korábban lelkesen kampányolt a Covid védőoltás ellen. Most arról beszélt, hogy James Douglas könyve tele van olyan bizonyítékokkal, melyek azt igazolják, hogy a CIA végzett Kennedy elnökkel 1963-ban.

A Warren Bizottság, mely hivatalból kivizsgálta a Kennedy gyilkosságot arra a következtetésre jutott, hogy Lee Harvey Oswald, a mesterlövész magányos gyilkos volt, nem állt mögötte szervezet. Lee Harvey Oswaldot, aki a mesterlövész képzést a Szovjetunióban szerezte, a televíziós kamerák előtt lőtte le Jack Ruby, ezért nem tehetett részletes vallomást. Főként az nem világos még hatvan évvel később sem: miért lőtte le Kennedy elnököt?

Robert Kennedy junior korábban a Twitteren reagált Tucker Carlson egyik videójára, melyben a Fox News nemrég kirúgott sztár riportere ugyancsak kétségeit hangoztatta a Kennedy gyilkossággal kapcsolatban.

“Ez volt a legmerészebb híradás az elmúlt hatvan évben! A CIA gyilkosság nem volt más mint egy sikeres államcsíny. Ebből az amerikai demokrácia sohasem épült fel” – állítja az unokaöccs, akinek édesapját, Robert Kennedyt is meggyilkolták 1968-ban amikor a demokrata párt esélyes elnökjelöltje volt. Gyilkosa ma is börtönben. Ebben az esetben sem derült ki, hogy miért végzett Robert Kennedyvel?!

A magányos gyilkosokkal kapcsolatban rendszeresen felmerülnek összeesküvés-elméletek. Most azonban a Kennedy család egyik prominens tagja állt elő ezzel. Arra is hivatkozott, hogy egy kutatócsoport kiderítette: a CIA és Lee Harvey Oswald szoros kapcsolatban állt egymással.

Mit mond a CIA?

“Mindez hazugság. Semmilyen olyan új tény nem merült fel, mely cáfolná a Warren bizottság jelentését”

– írja honlapján a titkosszolgálat.

A CIA egyik szóvivője pedig kijelentette: semmi sem igazolja azt az állítást, hogy Lee Harvey Oswald kapcsolatban állt volna a szervezettel. Kennedy viszont azt állítja, hogy nem véletlen: az USA állampolgárainak többsége ma sem ad hitelt a hivatalos verziónak. Fokozza a gyanút, hogy a Kennedy elnök gyilkosságával kapcsolatos dossziét teljes terjedelmében még mindig nem tette közzé a CIA – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.

1976-ban a washingtoni képviselőház egyik albizottsága újra megvizsgálta a Kennedy gyilkosság körülményeit, és arra a következtetésre jutott, hogy Lee Harvey Oswald nem egyedül lőtt hanem volt egy másik mesterlövész is. Mindez egy összeesküvésre utal, de nem találtak olyan szálat, amely a CIA, Kuba vagy a Szovjetunió felelősségét mutatta volna.

A Washington Post 1993-ban azt írta, hogy Lee Harvey Oswald a Szovjetunióban kapcsolatba került a KGB-vel. Két és féléves tartózkodása alatt mesterlövész kiképzést kapott. Kapcsolatban állt Valerij Kosztyikov KGB tiszttel, aki a híres tizenharmadik ügyosztály munkatársa volt. Ez a KGB ügyosztály szervezte a gyilkosságokat külföldön.

Oliver Stone filmet forgatott a Kennedy gyilkosságról 1991-ben, és ebben egy fekete esernyő férfi mérgezett nyíllal megbénította az elnököt, majd jelezte a mesterlövészeknek: tüzelhetnek az immár magatehetetlen elnökre. A CIA szerint ez nem egyéb mint rossz vicc. Előkerült a fekete esernyős ember is, aki elmondta, hogy semmi köze sem volt a merénylethez. Azért vitt magával fekete esernyőt Dallasban, mert Kennedy elnök apja, Joseph támogatta Chamberlain brit miniszterelnök politikáját, mely kiegyezést akart Hitlerrel. Chamberlain mindenütt fekete esernyővel jelent meg a nyilvánosság előtt. Ez meglehetősen nyakatekert magyarázat, de az tény, hogy Joseph Kennedy mint az USA londoni nagykövete ellenezte a második világháborút, és nem akarta, hogy az Egyesült Államok hadba szálljon Hitler ellen. Végül a náci diktátor üzent hadat az USA-nak azt követően, hogy a japánok megtámadták Pearl Harbourt 1941-ben.

Robert Kennedy junior nyilvánvalóan azért hozta elő nagybátyja és apja meggyilkolásának ügyét, hogy előmozdítsa elnökválasztási kampányát. Televíziós interjújában Joe Biden elnököt régi barátjának nevezte, de közölte, hogy sok mindenben nem ért vele egyet. Különösen bírálta Biden külpolitikáját mondván, hogy az fokozza a háborús feszültséget Ukrajnában.

“Mi állítólag emberbaráti célból mentünk oda, hogy segítsük Ukrajnát, aztán kiderült, hogy a valóságos célunk az orosz hadsereg legyőzése. Proxy háborút vívunk Oroszországgal Ukrajnában, ahol ezért feláldozunk sokezer ukrán életet.”

A migráns vita kapcsán így foglalt állást:

”Lezárnám a határokat az illegális bevándorlók előtt, de erősíteném a legális bevándorlást.”

Amerikai és kínai kölcsönből vette meg a Vodafone-t a magyar állam és a 4iG

Hogy talált olyan hatalmas összeget a magyar állam és a hatalomhoz közelálló 4iG, hogy megvásárolja a Vodafone-t akkor amikor óriási lett a költségvetés hiánya?

750 millió eurós hitelt adott az állami Eximbank a 4iG-nek, hogy a kormányközeli cégnek legyen elég pénze a vásárláshoz. Ez azért volt fontos Orbán Viktornak, mert így az állam csak kisebbségi tulajdonos a Vodafone-ban, melynek 51%-a a 4iG tulajdona. A magyar miniszterelnök ezzel a megoldással úgy került egy fontos cég birtokába, hogy Brüsszel nem vádolhatja államosítással, a telekommunikációs piac lenyúlásával. A baj csak az volt, hogy az Eximbanknak sem volt elég pénze a kölcsönre, ezért ők is hitelt vettek fel. Honnan? A nemzetközi piacról, ahol a JP Morgan amerikai óriás irányításával jött létre egy hitelt nyújtó pénzintézeti csapat. Fekete Péter, a 4iG főnöke is elismerte a Bloombergnek, hogy így jutottak 750 millió eurós kölcsönhöz.

Kínai szerep

Bár az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, de a pénzügyekben fennmaradt az együttműködés. A pekingi Népbank – Kínában ez a nemzeti bank – elnöke  épp mostanában találkozott Washingtonban a Federal Reserve Board főnökével. A magánbankok is vígan üzletelnek a kínaiakkal – amint azt Brückner Gergely, a Telex szakújságírója kiderítette.

Kína négy legnagyobb bankja is részt vállalt a Vodafone kölcsönben.

Ezek magánbankok, de az állami befolyás ugyancsak erős hiszen ezek a pénzintézetek finanszírozzák a fontos állami terveket, például az Új Selyemút programot, mellyel Peking a befolyását kívánja növelni a világban. Ezek a kínai nagybankok jelenleg a világ legfontosabb pénzintézetei: a mérleg főösszegük 4-5000 ezer milliárd dollár. Kettő közülük Magyarországon is jelen van: az egyik a Bank of China, amely már évek óta folytat pénzügyi tevékenységet Budapesten, a másik a China Construction Bank – ez foglalkozik a kínai vállalkozásokkal külföldön például a Debrecenben épülő CATL akkumulátor gyárral, amely jelenleg a legnagyobb külföldi beruházás Magyarországon.

Matolcsy György a napokban találkozott is a China Construction Bank elnökével, Tien Kuo-livel. Az elnök egyáltalán nem újonc Budapesten hiszen korábban a Bank of China elnöke volt. 2014-ben a választási győzelem után Orbán Viktor díszvacsorán fogadta külföldi barátait, és ezen részt vett Tien Kuo-li is. Orbán Viktor azóta mondogatja lelkesen:

ha nem kapunk pénzt az IMF-től vagy Brüsszeltől, akkor majd adnak a kínaiak.

Matolcsy közismerten a kínaiak bizalmasa Budapesten. Már a hatalomra jutás előtt elvitte Orbán Viktort Kínába, ahol magas szinten fogadták az ellenzéki vezetőt. Orbán korábban kommunista Kína elszánt bírálói közé tartozott, de Pekingben rájött arra, hogy a kínaiak komoly gazdasági erőt képviselnek, és velük érdemes jóban lenni.

Az Egyesült Államokat nyugtalanítja a növekvő kínai szerep Magyarországon hiszen Peking itt rendezi be a regionális központját. Vang Ji, a kínai diplomácia első embere nemrég Budapesten járt, ahol együtt ettek lángost Szijjártó Péter külügyminiszterrel, de természetesen fogadta a politikai bizottság tagját Orbán Viktor miniszterelnök is.

A kínaiak ott nyomulnak előre ahol tudnak:

Afrikát magára hagyta a Nyugat, betelepedtek a kínaiak. Görögországban a nagy pénzügyi válság idején a parlament felállva tapsolta meg a kínai miniszterelnököt, aki 1 milliárd dolláros gyors segélyt hozott. Cserébe viszont a kínaiak megszerezték Görögország legnagyobb kikötőjének jórészét. Pireusz a kiindulópontja az Új Selyemútnak Délkelet Európában. Épül a Budapest-Belgrád vasút, amely fontos láncszeme lehet a kínaiak előrenyomulásának – persze egyelőre némi problémát okoz, hogy nincs összeköttetése a pireuszi kikötővel, de a kínaiak hosszú távra gondolkodnak. Épp ez nyugtalanítja az Egyesült Államokat: a CIA egy csapatot küldött Budapestre, hogy kiderítse a magyar kormány kapcsolatait az oroszokkal és a kínaiakkal. Az amerikai nagykövet sajtóértekezletén már megtörtént az első lépés: az orosz kémbankot szankcionálták. Magyarország azonnal kilépett, és a bank távozik is Budapestről.

A kínai bankok azonban maradni akarnak…

Már sportolók is esnek ki az ablakon Oroszországban

0

Van egy új kiscicám – tudatta csapattársnőivel Viktorija Divak az orosz kézilabda szépségkirálynője, akinek ez volt az utolsó üzenete. Nem sokkal később holtan feküdt a betonon: kizuhant egy tömbház nyolcadik emeletének ablakán.

Viktorija Divakot a kézilabda szépség királynőnek nevezte el a sajtó, amely fiatal korától kezdve sztárolta őt hiszen 2009-ben tagja volt annak az orosz csapatnak, amely ezüstérmet szerzett a kézilabda világbajnokságon. Ezt követően Viktorija Divak játszott Németországban és Franciaországban is, majd hazatért Asztrahanyba, ahol a helyi csapatot erősítette. Halála előtt tétmérkőzést játszott az orosz bajnokcsapat ellen, de csapatával alulmaradt. Az orosz bajnokcsapat, a CSZKA a hadsereg csapata. Csapattársai és barátai kizártnak tartják a 29 éves kiváló kézilabdázónő öngyilkoságát.

Kézilabdázó körökben nem ez az első furcsa halál: a múlt héten egy 18 éves fiatal orosz lány, Julija Ituma esett ki a hatodik emeletről, és halt szörnyet Isztambulban.

Titkosszolgálati módszer a kidobás az ablakon

A pandémia idején rendszeresítette ezt a gyilkossági módszert az FSZB. A KGB utódja, melyet annak idején Putyin szervezett újra a kilencvenes években , ezzel a módszerrel tette el láb alól azokat az orvosokat, tudományos kutatókat, akik bírálták a hatalom járványkezelését. A halálnak ez a látványos módja finom figyelmeztetésnek számít azóta is Oroszországban. A leghíresebb ilyen áldozat a Lukoil olajtársaság elnöke volt, akit egy kórház hatodik emeleti ablakán dobtak ki Moszkva kellős közepén. Miért  Ez az oligarcha állítólag a brit hírszerzés kezére juttatott olyan dokumentumokat, melyek igazolják:

Putyin külföldi barátai rendszeres pénzjuttatással számolhatnak cserében a diktátor támogatásáért.

A brit hírszerzés megszerzett egy ilyen listát, mely a Gazprombank kifizetéseit tartalmazta Putyin külföldi barátainak, és eljuttatta azt a CIA-nak. A magyar diplomácia is érdeklődött a Gazprombank listája iránt Washingtonban, ahol azt a választ kapták: egyelőre nem találtunk magyar nevet a listán.

Eddig mindig meg lehetett fejteni a titkosszolgálat indítékait: miért dobtak ki valakit az ablakon? A két kézilabdázó lány esetében egyelőre semmilyen támpont sincs. Két eset lehetséges: esetleg olyan partnerük volt, akire így akartak nyomást gyakorolni Putyin mindenre elszánt emberei. A másik pedig az, hogy immár nem kell Putyin engedélye a gyilkosságokhoz. Elég, ha a helyi titkosszolgálati vezető megharagszik, mert az orosz kézilabda szépség királynője visszautasította a közeledését.

Sztálin és Berija idejében így működött a rendszer. Lavrentyij Pavlovics Berija, a titkosrendőrség rettegett főnöke 1939 és 1953 között, éjszaka Moszkva utcáin cirkált szolgálati dzsipjével, és autójába parancsolta a csinosabb nőket. Ha valaki nemet mondott, akkor irány a Gulag – valamelyik szibériai lágerben töprenghetett azon, hogy mi jár annak, aki kétségbe vonja orosz földön: a titkosszolgálat bármikor bármit megtehet. Berija néha le is lőtte a vonakodó nőket. Beriját Zsukov marsall irányításával letartóztatták 1953-ban, és gyors tárgyalás után kivégző osztag elé került. Nem a bűnei miatt hanem azért, mert örökölni akarta Sztálin trónját. Az utód, Nyikita Szergejevics Hruscsov fogadkozott: határok közé szorítják a titkosszolgálat hatalmát. Most hetven évvel később Putyin mintha az ellenkező utat járná be: egyre tágabb teret enged a titkosszolgálat terrorjának, hogy így félemlítse meg ellenfeleit és mindenkit, aki bírálni meri a rendszert, melyben lassacskán már csak az elnyomó funkció működik jól Oroszországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK