A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az ötévente esedékes felülvizsgálatát követően megújította a Közép-európai Egyetem akkreditációját. Szintén mai hír, hogy az egyetem programjai öt tudományterületen is a világ legjobbjai közé kerültek egy rangsorban.
A CEU épülete Budapesten Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József
A Közép-Európai Egyetem a CEU magyar jogi entitása, ezt Magyarországon akkreditálták, míg az amerikai részt, a Central European Universityt az Egyesült Államokban. Ezt a magyarországi akkreditációt újították most meg, az ötévente esedékes felülvizsgálat után. Ez viszont független az új felsőoktatási törvénytől, amellyel kapcsolatban
tovább tart a vita a kormánnyal.
A CEU továbbra is azt szeretné, hogy a kormány írja alá a már elkészült megállapodást New York állammal, erről bővebben itt olvashat.
A bizottság egyhangúlag döntött az akkreditáció meghosszabbításáról. Ahogy az egyetem közleményében írja: a bizottság által felállított vizsgálóbizottság kiemelte az egyetem eredményeit a kutatás és tehetséggondozás terén, a magyar tudományos közösség iránti elkötelezettségét, a magyar és amerikai felsőoktatási rendszerek között betöltött összekötő szerepét, kollegiális kapcsolatainak minőségét, a dolgozók, oktatók, diákok és öregdiákok erős kötődését az intézmény felé, valamint a hallgatók igényeire fordított figyelmet, a modern infrastruktúrát, az oktatói és kutatói tevékenységet egyaránt támogató intézményi szerkezetet, a komoly hazai és nemzetközi elismertséget, a kutatási és oktatási kiválóság iránti elkötelezettséget, és a hallgatókat támogató szolgáltatásokat és ösztöndíjakat.
Forrás: Wikimedia Commons
Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora azt mondta, büszkék arra, hogy meghosszabbították az akkreditációt, és annak is örülnek, hogy az egyetemet „ennyi tudományterületen is a világ legjobb egyetemei közé rangsorolták”.
A világ egyik vezető oktatáskutató cége, a Quacquarelli Symonds ugyanis
öt területen is a világ legjobb 100 egyeteme közé rangsorolta a CEU-t:
politika, szociálpolitika, szociológia, történelem és filozófia tárgyakban. Emellett a közgazdaságtan és jogtudomány terén a CEU megtartotta helyét a legjobb 200-ban. A tágabban értelmezett tudományterületeket tekintve a CEU 172. a bölcsészettudományok és 202. a társadalomtudományok és menedzsment tárgyakban a QS ranglistán.
A QS képzési területekre lebontott felsőoktatási rangsora évente 48 tantárgy szerint rangsorolja 151 ország 1130 felsőoktatási intézményét. A CEU az általános felsőoktatási rangsorban nem szerepel, mivel ott azokat rangsorolják, amelyek alapképzést is kínálnak, a CEU-n azonban ilyen nincs, csak mester- és posztgraduális képzéseket.
Bár 2005-ben a Fidesz javaslatára választották meg köztársasági elnöknek, a hatalomra kerülő Orbán Viktor azonban 2010-ben már nem kért Sólyom László államfői tevékenységéből. Pedig jobboldali értelmiségiek tucatjai álltak ki Sólyom jelölése mellett, néhányan „politikai iránytűnek” mások „értelmiségi arisztokratának tartották. Az ország totális átalakításában a Fidesznek nyilvánvalóan egyikre sem volt szüksége. Pedig az ország hosszabb távon kárt szenved, ha az államfői poszton arra méltatatlan politikai szereplők ülnek. Bár a hivatalától visszavonult Sólyom László csak láthatatlan elnök kívánt lenni, ahogyan alkotmánybíróként iránytűnek tartotta a láthatatlan alkotmányt, de az elmúlt években is jelen volt, s minden fontos témáról elmondta a véleményét. Bizonyítva, hogy nem csak a baloldalt kritizálja, hanem mindenekelőtt azokat a hibákat, bűnöket, amelyek az ország fejlődését akadályozzák. Ez az írás nem Sólyom Lászlóról, hanem az Orbán kormányról szól – ahogy azt az államfő látja.
Sólyom megy, Schmitt Pál jön
Hivatali ideje lejárta óta Sólyom László nem nyilatkozik, vagy csak nagyon ritkán, de ez mégsem azt jelenti, hogy ne mondaná el véleményét minden fontos közéleti ügyben. A leköszönő államfő már hivatalának átadásakor, 2010-ben jelezte, hogy tisztában van utódja, Schmitt Pál államfői felfogásával. Ugye, az egykori olimpikon maga soha sem tagadta, hogy nem fékezője kíván lenni a törvényhozás lendületének, hanem előrevivő motorja. Ami egyértelműen azt jelentette, hogy nem fog vacakolni holmi alkotmánysértőnek látszó törvények visszadobásával. Aláír és kész. Schmitt Pál be is tartotta a szavát, eszébe sem jutott a jogszabályokat finnyásan visszaküldeni a parlamentnek, vagy az
MTI Fotó: Kovács Tamás
Alkotmánybíróságtól normakontrollt kérni. Talán azt sem tudta, hogy mit is jelent az. Ezt Sólyom idejében érzékelhette, hisz már az elnöki hivatal átadásának ceremóniáján azt mondta: ”láthatatlan elnökként mindig ön mellett fogok állni. Ott leszek, „amikor csak az ön lelkiismeretét ébreszteni kell, vagy meg kell megerősíteni”.
Erre azonban nem volt módja a korábbi államfőnek, nem csak azért, mert az új elnök vég nélkül, és boldogan írta alá a vitatható minőségű törvényeket. Végül is ezért választotta pont őt a Fidesz. Igaz, még saját foglalkozását sem tudta helyesen leírni, nála az „államfő” csupán „álamfő” volt.
Hiába próbálta volna lelkiismeretét bárki erősíteni, hogy őrködjön már végre kicsit az államrend demokratikus működése felett. Elszívta erejét a plágiumbotrány, ugyanis kiderült, hogy doktori dolgozatát javarészt lopta. Majd következett a bukása, meg az erőn felüli küzdelme a köztársasági rezidencia és az államfői fizetés megtartásáért. Úgy tudjuk, ezen a területen szép sikereket ért el.
Az első év után (2011)
A hatalomból távozó Sólyom László civilként nemcsak láthatatlan lett, de a Fidesz uralom első esztendejében mély hallgatásba is burkolózott. Nem kommentálta az országban zajló átalakulást. Leköszönése után egy év kellett, amíg újra megszólalt, s kritizálta az alaptörvényt. Súlyos visszalépésnek minősítette az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, amely a politikát lényegében a jog fölé helyezte. Sólyom bírálta még az Alaptörvény egy párti elfogadását is, mert véleménye szerint ezzel az alkotmányozás elvesztette méltóságát. Az ex-államfő azonban kötelességének tartotta jelezni, nem ellenzéki kritikus, sőt, jóhiszeműen azt mondta:
„Magyarország az európai demokráciák között marad az új alkotmány hatálya alatt is”.
A második év (2012)
A láthatatlan elnök aztán ismét alámerül, egy évre rá viszont újra megjelenik a Balaton környéki kis faluban, Aszófőn. Egykori tanácsadójának, Török Gábornak a helyi választásában korteskedik, s persze elmondja véleményét az ország állapotáról. Sólyom kritikájáról több esetben nem számolt be a Magyar Távirati Iroda. Talán nem véletlenül, hisz
a volt államfő azt mondta, hogy a Fidesz hatalomra jutását követő második évben az alkotmányos kultúra odaveszett. Hogy a kétharmados többség nem ismer korlátot maga felett, és nincs olyan, amit meg ne tenne. Bírálta az alaptörvényt, amely többé nem a politika határait húzza meg, hanem a napi politika puszta eszközévé vált. Állította: nyilvánvalóan alkotmányellenes szabályokat vesznek fel az alkotmányba. És hogy a legsúlyosabb politikai beavatkozások az alkotmánybíráskodást, és a független bírósági rendszert érintették.
Az Aszófőiek érzékelték ugyan a beszéd súlyát, de a hétköznapokról szóló fejezetet azért jobban értették: azt, hogy gőzerővel, kíméletlenül folyik mindennek az átalakítása, a törvénygyárban valóságos sztahanovista mozgalom működik. Hogy a változásoknak nincs magyarázata, és az eredménye is bizonytalan. Sőt, a politikai és gazdasági hatalom bebetonozásán túl legfeljebb pillanatnyi taktikai célok ismerhetőek fel. S nem lehet látni, hogy egyes intézkedésekhez valóban szükség volt annyi rombolásra, sérelem okozásra, nemzetgazdasági veszteségre, amennyi történt. Sólyom szóvá teszi még a nyugdíjpénztárak ezermilliárdjainak eltüntetését, az oktatás lezüllesztését.
Az államfő kritizált, de újra jelezte, nem ellenzéki beszédet akart mondani, csupán a jobboldali gondolkodásúakat buzdította, hogy ne tartsák magukban a véleményüket, fogalmazzák meg elvárásaikat a politikával szemben. Amit nehéz volt másként értelmezni, mint hogy ne engedjék elszabadulni a Fideszt.
Bírálat Orbán Viktornak (2014)
A legfrissebb kutatások szerint 2018-ban a magyarok több, mint fele elutasítja Paks II. bővítését, s a Fidesz szavazók közel fele is tiltakozik, hogy az atomerőmű a kormány által tervezett módon épüljön meg. Az ellenzők elsősorban az energiatermelés veszélyességétől tartanak. Sólyom, aki az aszófői beszéde után majdnem két évre ismét láthatatlanná vált, 2014-ben, a paksi bővítés eldöntése után tartotta fontosnak kritikus véleményét a Magyar Tudományos Akadémia nyilvánossággal megosztani.
MTA
Mindenekelőtt keményen bírálta az Orbán-kormány által titokban megkötött szerződést, ami a teljes társadalmat meglepetésként érte. „Nemcsak az előkészítés folyt titokban, de minden adatot, amely a döntés felelős megítéléséhez szükséges lenne, tíz évre titkosítottak. Pedig a döntést olyan szituációban hozzák, amikor válaszúton van a világ energiatermelése.
Másokkal együtt a volt államfő sem látta értelmét a példátlan adósságtehernek, s hiányolta a vitát. Szerinte: ami az egész döntésből, a titkosításból látszik, az a hatalomgyakorlás hitelességi válsága.
Egy újabb konferencián visszaemlékezett arra az időszakra, amikor államfőként fogadta Putyin elnököt, aki azzal „gyötörte”, hogy az oroszok bővíthessék Paksot. „Közöltem vele, hogy Magyarországon az államfőnek ebbe nincs beleszólása. Egyébként is az elnöki hivatal megvette már a láncokat, amikkel oda fogom magam kötözni a paksi kerítéshez…”
Az oktatásról (2016)
Sólyom korábban a leghatározottabban tagadta, hogy Magyarországon diktatúra épülne, de az oktatási rendszerről szervezett eszmecserén már kerülgette a fogalmat.
„ A rezsim legfőbb jellemzője az erőszakosság, a központosítás, a kíméletlenség, ezzel a szükséges reformokat is félreviszik”- mondta Sólyom László az Orbán-kormány oktatáspolitikájáról. A civil kezdeményezésre létrejövő konferencia tanulsága pedig az volt, hogy „a szürke elit, amely itthon csúcsnak tartja magát, nemzetközileg csak kínosan átlagosan tud teljesíteni.”
Sólyom még hozzátette: „az iskola lehetőleg ellentársadalom legyen. Sziget, ami ellenállásra képessé teszi a gyereket, azzal szemben is, amit az utcán vagy a televízióban látni…”
Végül a CEU törvény (2017)
FH
„A CEU-ellenes törvény a jogbiztonság alapvető követelményeinek sem felel meg, lerí róla, hogy alkotmányellenes – ezt az általa is alakított Eötvös Csoport fórumán mondta Sólyom László. Az egykori államfő ezúttal kerülte a hosszadalmas elemzést – mint mondta -, az alkotmányellenesség annyira egyértelmű, hogy azt egy másodéves joghallgatónak sem kell túlzottan magyarázni. Sajnos erről a hivatalban lévő államfőt, Áder Jánost nem sikerült meggyőzni, pedig az ország érdeke lenne, hogy a felsőoktatási törvény szabályozása megfeleljen az Alaptörvénynek.
Amikor pedig az emberek tízezrei vonultak utcára, tiltakozva a kormány oktatáspolitikája ellen, akkor többen is látták Sólyom Lászlót, az államférfit a tüntetők között…
A Független Hírügynökség információja szerint valószínűsíthető, hogy ráunva a kormány bizonytalanságot előidéző határozatára a Közép-európai Egyetem Ausztriába költözik.
Kérdésünkre a CEU sajtóreferense, Rüll Ildikó elküldte a hivatalos választ, melyben nem cáfol, de továbbra is optimista.
„A CEU álláspontja változatlan, mindent megteszünk azért, hogy az Egyetem Budapesten maradjon. Továbbra is bízunk abban, hogy a New York állam és a magyar kormányzat közötti tárgyalások eredményeként a CEU folytathatja budapesti működését. A tárgyalások során már megszületett egy megállapodástervezet Magyarország kormánya és New York állam között. Tudomásunk szerint a tervezet még mindig érvényes, és bízunk benne, hogy haladéktalanul aláírják. A megállapodás, valamint a CEU és a Bard College közös, New York állam Oktatási Minisztériuma által bejegyzett új programja együttesen megoldást nyújtanak a vitatott kérdésekre, és biztosítják, hogy a CEU megfeleljen a törvényben foglalt előírásoknak.”
Idén április 4-én a magyar parlament egy kivételesen sürgős eljárásban elfogadott egy törvénymódosítást, ami kimondja, hogy külföldi egyetem akkor folytathat Magyarországon oktatási tevékenységet, ha a működéséről kormányközi megállapodás született és a székhelye szerinti országban is ténylegesen felsőoktatási képzést folytat. Bár a törvénymódosítás 28 Magyarországon működő intézményt érint, a módosítások túlnyomó része a CEU-ra vonatkozó hátrányos elemeket tartalmaz. A törvénymódosítás ellen tüntetések szerveződtek, illetve nemzetközi tiltakozáshullám indult meg.
A CEU végül teljesítette a törvény által rászabott feltételeket, de az Országgyűlés október közepén egy évvel elhalasztotta a döntést.
A megfelelési határidőről szóló cikkünket itt olvashatja.
Nemcsak a menedékkérők átvétele, hanem a Lex CEU és a civiltörvény miatt az Európai Bírósághoz fordul a Bizottság.
Az Európai Bíróság épülete Luxemburgban Forrás: Wikimedia Commons
Ezekben az ügyekben a Bizottság már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, amelyek célja, hogy a tagállamok teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Ahogy a Bizottság közleménye írja: „Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd keretében próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal.
Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.”
Most ez is történik, több ügyben.
Kvótaügy
Ahogy már megírtuk, a Bizottság Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal szemben keresetet indít az EU Bíróságán, mert a három ország nem tett eleget menedékkérők áthelyezésére vonatkozó kötelezettségnek.
Magyarországnak összesen 1294, háború sújtotta országból érkező menekültet kellene befogadnia.
Az Európai Bíróság szeptember 6-án megerősítette, hogy a kvótadöntés érvényes, a három ország ennek ellenére sem hajtotta azt végre.
A menedékkérőkhöz kapcsolódik, hogy a Bizottság úgy döntött: indokolással ellátott vélemény megküldésével
újabb lépést tesz Magyarországgal szemben a menekültügyi jogszabályaival kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban.
A Bizottság 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen ebben az ügyben. A magyar hatóságokkal folytatott többszöri egyeztetés, valamint a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításai kapcsán felvetődött aggályok nyomán a Bizottság 2017 májusában kiegészítő felszólító levél megküldéséről döntött. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően, és figyelembe véve a magyar Országgyűlés által októberben elfogadott új jogszabályt, a Bizottság a levelében szereplő 11-ből 4 kérdésben nem folytatja tovább az eljárást.
Ugyanakkor a közlemény szerint
„a magyar hatóságok válasza nem oszlatja el az aggályok többségét”.
A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar jogszabályok nem állnak összhangban az uniós joggal, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel, a visszatérési irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló irányelvvel, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezésével.
Lex CEU
A Bizottság azért is keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán, mert a tavasszal módosított felsőoktatási törvény
aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét,
ezért helyre kell állítani a törvény uniós szabályozással való összhangját.
A törvény elsősorban a Közép-Európai Egyetem, vagyis a CEU ellen irányul.
A CEU épülete Budapesten Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József
A Bizottság szerint a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával, valamint azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett a Bizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával – amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít –, valamint az Unió nemzetközi kereskedelmi jogi kötelezettségeivel.
Civiltörvény
A Bizottság a „külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény” miatt is keresetet indít Magyarország ellen. Ebben az ügyben azért indult kötelezettségszegési eljárás, mivel Magyarország nem teljesítette a uniós alapszerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit.
A civiltörvény ugyanis közvetett diszkriminációt valósít meg és aránytalanul korlátozza a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.
Ezen felül a Bizottság szerint Magyarország megsérti az egyesülési szabadsághoz, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot is, amely jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti.
A kormány nem tudta megfelelően megválaszolni az aggályokat, ezért a Bizottság korábban úgynevezett indokolással ellátott véleményt bocsátott ki. Erre a magyar hatóságok nem válaszoltak.
Az Origo már a külföldi médiában megjelent cikkek ellen is kirohanásokat intéz, a Pesti Srácoknál talált megértő fülekre a Jobbik cukiskodása ellen tiltakozó szélsőjobboldali ügyvéd, a Magyar Idők dicshimnuszt zeng a nemzeti konzultációról, a 888-nál a CEU a zsidókra is veszélyt jelent, a Ripostban Stohl András szenved – a kormánymédia alternatív valóságából szemezgettünk.
Az Origo alkalmazottjának kirohanása egy Juncker-interjú miatt
„Kivételesen csodálatos interjút adott az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker a Deutsche Welle nevű német közszolgálati médiának. Hála istennek, ebben nem csak a politikus, hanem az újságíró is meg tudta mutatni, mekkora legendák ültek is le egymással kvaterkázni. Utóbbi, Max Hofmann például megfejtette, hogy Líbiában azért árulnak rabszolgákat, mert túl nehéz bevándorolni Európába, a páratlan felfedezést pedig Juncker úr azzal fejelte meg, hogy hitet tett az Európába irányuló legális migráció növelése mellett. A nirvánához már csak annyi kell, hogy ez az üzenet a hazai ballib tömböt is utolérje. (…)
Végre valaki ki merte mondani! Gerincből ötös, Herr Hofmann, felállhat! És titkon bármennyire is reméljük, Juncker úr csak nem veszi a kalapját és hagyja faképnél egy ekkora marhaság után a vele szemközt ülő valamit, hanem belemegy az úgynevezett alternatív valóság játékába, és nem is teljesít rosszul benne.”
Szélsőjobboldali, volt jobbikos ügyvéddel interjúzott a Pesti Srácok
„A Jobbik, főleg Simicska Lajos G-napja után, egy furcsa, vállalhatatlan irányba fordult – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, aki 2014-ig a Jobbik parlamenti képviselője volt. A videóinterjúban kiemelte: a Jobbiknak az euró bevezetése melletti kiállása „erősen közelít a hazaáruláshoz”. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője szerint úgy tűnik, jogi eszközökkel már nem lehet megállítani az „ördögi” Soros-tervet, más eszközökhöz kell folyamodni.”
A Magyar Idők nagyon elégedett a nemzeti konzultációval
„A kiértékelés még hátravan, de nem kell hozzá különösebb jóstehetség, hogy megelőlegezzük, a résztvevők döntő többsége támogatja a miniszterelnököt abban a küzdelemben, amely során meg kívánja őrizni hazánk maradék önrendelkezését.
Mindegy, mit hordanak össze Soros fizetett bértollnokai vagy önjelölt hasznos idiótái, nemzeti konzultációban ennyien még soha nem vettek részt. Értelmetlen számonkérni, miért nem élt a lehetőséggel az a sokaság, amely a tudományos módszerekkel történt mérések alapján szintén egyetért Orbán Viktorral ebben a kérdésben, de lustaságból, érdektelenségből vagy a migránspártiak fenyegetőzéseitől elbizonytalanodva mégsem küldte vissza az íveket.
A hangsúly azon a kétmillió emberen van, aki cselekvően fejezte ki egyetértését. Nagyon kíváncsi lennék, hogy a szedett-vedett ellenzék milyen politikai akció mentén tudna nagyságrendileg megközelítő sokaságot mozgósítani.”
A 888-nál szinte minden szlogen megjelenik egy írásban
„Szakértők szerint a Jobbik, a CEU és a migránsok jelentenek veszélyt a magyar zsidókra.
Soros veszélyes terve a zsidókra nézve is káros.”
A Ripost Stohl András szenvedéséről
„Stohl András hálás egykori kedvesének, és imádja a két gyermeket, akiket világra hozott.
Stohl András még az év elején döntött úgy, hogy elhagyja a családi fészket és új életet kezd. Hamar rátalált a szerelem, s azóta Vicával töretlen a kapcsolatuk.
Stohl azonban, mégsem felhőtlenül boldog, hiszen bűntudat gyötri, amiért Ancsikával együtt gyermekeit is hátrahagyta.”
Most verik szét azokat a reményeket, amelyek a kilencvenes évek elején jelentek meg – állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője. „A CEU elleni fellépés a Soros és a kozmopolitizmus ellen irányuló, szélesebb kampány része, és attól kell tartani, hogy Orbán így halad tovább Magyarország tekintélyelvű átalakításának útján”.
Európa keleti részén két kiváló egyetem küzd a fennmaradásáért: a CEU, valamint a Szentpétervári Európai Egyetem (EUSPb), pedig mindkettő rendkívül sikeres, külföldről is sok hallgatót vonzanak, kutatási megbízásokra tesznek szert, és professzoraik igazán tekintélyes publikációs tevékenységet folytatnak. Egyiknél sincs belső válság, hanem az állam lép fel legsikeresebb főiskolái ellen. Ám senki nem mondja ki nyíltan, hogy be akar zárni egy egyetemet, hanem inkább bizarr intézkedéseket hoznak, amelyekkel az egyetemektől lépésről lépésre, felőrlő folyamatban elveszik a levegőt.
Különösen kafkai a helyzet Szentpéterváron, ahol az illetékes orosz hatóság 2016 végén megvonta az egyetem oktatási engedélyét. Ezt ugyan az intézmény jogi úton visszaszerezte, de a hatóság újra megvonta azt. Az újra benyújtott kérelmet a hatóság azzal utasította el, hogy „nincsenek meg a kellő technika és anyagi feltételek”, és arra a kérdésre, hogy pontosan mi is hiányzik, a hatóság azt válaszolta, hogy nem tanácsadó intézmény. Ugyanakkor az egyetem elvesztette pompás épületét, egy Néva parti palotát is. Ma már csak kutatási intézményként működik, talált a közelben egy másik épületet, de az idő ellene dolgozik.
„Nem kevésbé csavarosan ment végbe a CEU elleni támadás sem – írta a szerző, Martin Schulze, aki a müncheni egyetemen tanít kelet-európai történelmet. Ismertette a folyamatot, majd megállapította: „A magyar kormány csakis a nemzetközi nyomás, és ezen belül az Európai Parlament egy határozata nyomán látta szükségesnek, hogy azt a benyomást keltse, mintha súlyt helyezne a megoldásra. Amikor azonban a CEU megtalálta a megfelelő amerikai partnert, és megszületett New York állammal a szükséges megállapodás, amelyet november 15-én a magyar parlament elé lehetett volna terjeszteni, az Orbán-kormány újabb fordulatot tett, feleslegesnek minősítette a CEU létének jogi alapját is jelentő megállapodást, és most az egyetemnek – egyelőre egy évig – tisztázatlan alapon kell tovább működnie”. (…)
A CEU vonatkozásában is sok szól amellett, hogy a háttérben személyes leszámolás áll. Budapesten Soros György egy gyűlölettel teli, antiszemita vonásokat is hordozó kampány célpontja – írta a szerző, és részletesen ismertette a kampányt, valamint a „nemzeti konzultációt”. „A CEU elleni fellépés a Soros és a kozmopolitizmus ellen irányuló, szélesebb kampány része, és attól kell tartani, hogy Orbán így halad tovább Magyarország tekintélyelvű átalakításának útján”. A szerző megállapította: most verik szét azokat a reményeket, amelyek a kilencvenes évek elején jelentek meg. (…)
A modern Európában Szentpéterváron és Budapesten történik meg első ízben, hogy állami önkényből egyetemek bezárására törekednek.
Még az egyetemek nagy európai tekintélyére utal, hogy az orosz és a magyar kormány nem mondja ki nyíltan a szándékát, hanem bürokratikus játékot folytat, amelynek a végén ezeknek az egyetemeknek az elűzése, vagy bezárása állhat. Senki nem vállalja szívesen például a cári birodalom, vagy a 19. századi német államok oktatásellenes hagyományát.
A Független Hírügynökség Brüsszelből származó információja szerint Szél Bernadett az LMP társelnöke, és Göncz Kinga a Gyurcsány-kormány külügyminisztere (jelenleg a CEU tanára, aki Soros-alapítványoknak is dolgozik), Brüsszelben felkereste Soros Györgyöt hogy pénzt kérjenek az LMP és a Momentum számára.
Göncz és Szél a kérést azzal indokolta, hogy Magyarországon ma az LMP mellett a Momentum az egyedüli szóbajöhető párt.
Lázár János „nagyarányú” béremelést jelentett be az egészségügyben. A miniszter szerint novembertől nő a szakorvosok, kórházi szakgyógyszerészek fizetése bruttó százezer forinttal, az egészségügyi szakdolgozóknak pedig 12 százalékos béremelést ígért. A kormány döntése azonban nem „rendkívüli” ajándék, hisz ezt az összeget már rögzíti a 2016-ban elfogadott egészségügyi bérfelzárkóztatási program. Ráadásul a fizetésrendezés csak látszatra tűnik nagyarányúnak, hisz az egészségügyi dolgozók jelentős részének bére ezek után sem haladja meg a garantált bérminimumot! A januártól esedékes újabb központi béremelés után az ágazatban dolgozók újabb csoportja veszítheti el relatív előnyét. Az egészségügyi bértábla ugyanis már nem tükrözi az elmúlt évi bérmegállapodás során kialakított arányokat. Emiatt az elmúlt hetekben az egészségügy szak- és szakmai szervezetei igyekeztek új megállapodást tető alá hozni a kormánnyal, mindeddig sikertelenül. Az egészségügyben működő szakszervezet a bértárgyalásokat sztrájktárgyalásnak minősítette, s igyekezett egy köztes béremelést kiharcolni. Két nappal a kommunikációs trükknek minősülő bejelentés előtt szándékairól kérdeztük Cser Ágnes szakszervezeti elnököt, aki interjút ígért a Független Hírügynökségnek, de aztán meggondolta magát.
„A további kérdéseire nem válaszolok!” – csattant fel Cser Ágnes, majd a szakszervezeti vezető dühösen elhagyta a hatalmas tárgyalótermet. Pedig távozása előtt sem volt hajlandó elárulni szinte semmilyen érdemleges információt a közelmúltban elkezdődött egészségügyi bértárgyalásokról. Holott a téma égető, hiszen ma már minden beteg a saját bőrén érzi, hogy az alacsony fizetések miatt az orvosok, és ápolónők ezrei távoznak folyamatosan az országból, s ma már olyan mértékű az gyógyító szakember hiánya, hogy az emberéleteket is veszélyeztet. Mindezt nem egy elkeseredett páciens, hanem az orvosi kamara elnöke, Éger István állítja. A drámai helyzet természetesen ismerős az interjú közben hirtelen felugró Cser Ágnes számára is, hisz – ha megkésve is -, de 2016-ban bérfelzárkóztatási tárgyalásokat kezdeményezett az egészségügyi kormányzattal, ám eddig legfeljebb látszateredményeket tudott elérni.
De ne szaladjunk előre, hiszen váltottunk azért néhány szót, mielőtt még Cser Ágnes a legnagyobb meglepetésemre faképnél hagyott. Először csak telefonon, udvarias hangnemben tisztáztuk az interjú időpontját, majd a személyes találkozás is létrejött. A kézfogás után a szakszervezeti székház fellobogózott nagytermébe vezettek. Az csak látszólag apróság, hogy nem az elnök asszony dolgozó szobája felé vettük az irányt, azirányt, ennek később jelentősége lesz. A barátságtalan terem hosszú asztalánál aztán feltehettem az első kérdést, amely azt firtatta, hogy milyen bérkövetelései vannak ma az egészségügyi szakszervezetnek, illetve ha azokat a kormány nem teljesíti, akkor – ahogy ígérték – valóban lesz-e sztrájk a hazai egészségügyben?
Cser Ágnes válaszában először arról beszélt, hogy a jelenlegi igényeik a több, mint tíz évvel ezelőtti, szociálliberális kormányok idején megfogalmazott követeléseken alapulnak. ( Ne tessék röhögni, kérem!) Vagyis nem az egészségügyből időközben kivont ezer milliárd forint, nem a lerobbant fővárosi kórházak elviselhetetlen munkakörülményei, amelyben előfordul halálos kórházi fertőzés, nem is a Fekete Nővér által elsírt hiányosságok zavarják Cser Ágnest. A szakszervezeti elnök a Medgyessy kormány időszakának érdeksérelmeire emlékezik a legszívesebben, amikor egyébként a kormányfő – komolyan véve a választási ígéreteit – a közalkalmazottak körében 50 százalékkal emelte a fizetéseket. Ezt a tényt, továbbá az Országos Érdekegyeztető Tanács – akkor ugyanis volt még ilyen – által elfogadott béremeléseket, amelyeket Cser Ágnes is aláírásával szentesített, ma tökéletesen figyelme kívül hagyta. Emlékezett viszont a 2004-es egészségügyi sztrájkok céljaira, amelyet szerinte az egészségügyi privatizáció ellen is tiltakozva folytattak a dolgozók. Nyilatkozata szerint ugyanis az elnök asszony a 13 évvel ezelőtti folyamatot szeretné lezárni a jövő heti sztrájktárgyalásokon. Arra viszont többször nem válaszol Cser Ágnes, hogy ha olyan mértékű érdeksérelem érte az egészségügyet a szociálliberális kormány idején, akkor miért nem szervezett országos sztrájkot a regnáló kormány ellen. Legalább olyat, mint az Orbánnal szintén jó barátságot ápoló Gaskó István, a Liga elnöke. Most azonban a már elkezdett bértárgyalásokról sem hajlandó beszélni, konkrét követeléseket nem említ. Arról is mélyen hallgat, hogy – a szakszervezeti követelések meghiúsulása esetén – mikor és hol szüntetik be a munkát az egészségügyben.
Csak kérdések vannak, válaszok nincsenek.
Szerencsére azonban a tárgyalódelegációnak van olyan tagja, aki képes és akar is a kérdésekre válaszolni. A Magyar Kórházszövetség képviselője, Antall Gabriella főigazgató szerint bértárgyalás 2016-ban egy négy éves fizetés felzárkóztatási program elfogadásával kezdődött. Az egyezség szerint 2016-ban 26 százalék, 17-ben 12 százalék, a következő két évben 8 százalékos béremelést alkudtak ki a kormánnyal. De arra a szakszervezet nem számított, hogy az időközben megemelt minimálbér, illetve szakmai bérminimum újra elértékteleníti az ágazatban dolgozók fizetését, még az orvosokét is. Az orvosi kamara elnöke, Éger István sem titkolja csalódottságát emiatt, de nem tartja reménytelennek az újbóli egyezséget. A bérfelzárkóztatás kudarca Cser Ágnes számára komoly felsülés, hisz az elnök asszony nem rejti véka alá, hogy jóban van Orbánnal, illetve a kormánnyal. Nyilván elfelejtette Orbán Viktor és Gaskó István „gördülő” barátságát, aminek következményeként a Liga elnöke majdnem a börtönben végezte pályafutását. De ez egy másik történet.
Miközben a helyzetet tisztázó újabb kérdést igyekszünk megfogalmazni Cser Ágnes rendre közbevág, becsmérel, tiltakozik az újabb felvetés miatt, fenyegetőzik, mondván: ő ügyvéd, aki ismeri a jogait. Hangsúlyozza, hogy „leszarja” a szocikat, majd végül felugrik. De még nem távozik, az ajtóból még indignálódva meghallgatja a kikerülhetetlen kérdést: „nem szégyellte magát, amikor egészségügyi szakszervezeti vezetőként a kormány televíziójában, az M1 csatornán a kormány melletti hűségnyilatkozatként is felfogható gesztust tett. Ugyanis kéretlenül üdvözölte, hogy Áder János aláírta a CEU törvény?”
Mézédes mosollyal az arcán visszajön, majd gúnyolódik a felkészültségemen. Végül állást foglal a társadalmi igazságosság mellett, amelynek a CEU szerinte nem felel meg.
De hogy mindez miért fontos az egészségügy szakszervezeti vezetőjének – akinek elsősorban a szakmát, a mögötte álló dolgozók érdekeit kéne képviselni – arról egy szót sem ejt. Nem beszél továbbá az egészségügyből kivont 1300 milliárdról, továbbá arról sem, hogy a spórolást miért hagyta szó nélkül. Hiszen az odavesző fizetésekről, romló élet-és munkakörülményekről is szól. Szégyen. Ezt mondják az állandó pénzhiánnyal küszködő kórházak.
A CEU ügyében újabb hűségesküt megfogalmazó Cser Ágnes végül elégedetten kezet nyújt. Majd távozik a helyszínről, miközben szinte egyetlen általunk megfogalmazott kérdésre sem válaszolt. Az interjú 15 percig tartott. A kilobogózott nagyteremre pedig azért volt szükség, hogy a riportert látványosan ott lehessen hagyni. ( Vagy ha jobban tetszik: el lehessen menekülni a nyilvánosság elől. )
Egyik internetes portál 2016-ban azt írta Cser Ágnesről, hogy az „egészségügy legkártékonyabb szereplője”, mert a védtelenné vált dolgozók helyett a kormányt képviseli. Ezzel nem tudunk, nem is akarunk vitatkozni. Az erős megfogalmazásból tudomásunk szerint még csak sajtóper sem lett. Ámbár annyit mégis érdemes szóvá tenni, hogy azért mert Cser Ágnes sajátos, kormánypárti nyilatkozatokkal fűszerezve képviseli az egészségügy sok százezer dolgozóját, azért bizony azok a felelősek, akik őt megválasztották, vagy hatalomban tartják. Vagyis az egészségügyi és szociális ágazat összes dolgozója hibás. Azok a munkavállalók valamennyien, akik azt hiszik, hogy a választás idején megspórolható a nyílt állásfoglalás valaki ellen, vagy valaki mellett.
A nyugdíjak utólagos korrekciója és a nyugdíjprémium összesen 57 milliárd forintba kerül, ehhez járul még az Erzsébet-utalvány fejenkénti 10 ezerje – közölte a Kormányinfón Lázár János.
A kancelláriaminiszter elmondta, hogy a nyugdíjemelési korrekció és a nyugdíjprémium átlagos összege összesen 20-25 ezer forint körül lehet, ehhez jön még a 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalvány is, amelyet minden nyugdíjasnak elküld a kormány. A nyugdíjkorrekció 27 milliárd, a nyugdíjprémium 30 milliárd forintba fog kerülni.
Kiosztotta az amerikai ügyvivőt is – aki bírálta a magyarországi sajtó állapotát, a kormány növekvő befolyását -, mert szerinte a hozzá hasonló külföldi kritikusok magyar nyelvtudás híján csak a külföldi médiából tájékozódnak, amely elfogult a kormány ellen. Lázár arra kérte az ügyvivőt, hogy foglalkoztassanak több magyarul beszélő diplomatát. Szerinte egyébként az amerikai sajtó hét éve kettős mércét alkalmaz a magyar kormánnyal szemben, csak azért, mert a miniszterelnök Orbán Viktor.
Soros György gaztettei úgyszólván megszámlálhatatlanok. Ebből kifolyólag meg sem próbáljuk mindet megszámolni. Ami itt olvasható, az csupán egy szerény adalék, mondhatni, a jéghegy csúcsa.
Melyik magyar miniszterelnök volt 1988 áprilisától a Soros Alapítvány pénzéből gründolt Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa? Ki volt az, aki 1989 szeptemberétől az alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ben az angol liberális filozófia történetét tanulmányozta?
Orbán Viktor (1), Kim Ir Szen (2), L. I. Brezsnyev (X).
Melyik magyar politikus tanult Soros-ösztöndíjjal tanult az Oxfordi Egyetemen 1986–87-ben?
Kun Béla (1), Szájer József (2), Zrínyi Miklós (X).
Ki az a volt külügyi államtitkár, aki 1988–89-ben ösztöndíjasként politikaelméletet hallgatott az oxfordi St. Antony’s College-ban?
Szűrös Mátyás (1), Németh Zsolt (2), Rákosi Mátyás (X).
Orbán melyik korábbi főtanácsadója nyert hároméves kutatási ösztöndíjat a Soros Alapítványtól, hogy a magyar zsidóság XX. századi történelmét tanulmányozza 1985-ben?
Schmidt Mária (1), Schmitt Pál (2), V. I. Lenin (X).
Ki az a jelenlegi parlamenti házelnök, aki 1987–1988 között Soros-ösztöndíjjal kutathatta a közép-európai társadalmi mozgalmakat?
Nicolae Ceaușescu (1), Kövér László (2), Kim Ir Szen (X).
Melyik magyar politikus volt hallgatója annak a részben Magyarországon, részben Angliában működő 6 hónapos menedzseriskolának, amelyet kifejezetten a Fidesz és az SZDSZ ifjú reménységei számára szerveztek?
Gerő Ernő (1), Farkas Mihály (2), Deutsch Tamás (X).
Melyik magyar kormányszóvivő tanult 1994 és 1995 között Soros-ösztöndíjjal Oxfordban a The Queen’s College-ban?
Kovács Zoltán (1), Andrej Andrejevics Gromiko (2), Todor Zsivkov (X).
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
