Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere, Kárpáti György, a Nemzet Sportolója, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Diamante Pedersoli (Diamy Spencer) Bud Spencer fiatalabbik lánya avatta fel Bud Spencer szobrát, Tasnádi Szandra alkotását a budapesti Corvin-sétányon. Az avatáson rengetegen voltak.
Az Origo egy Alfahír-cikkről
„A „Nem az nyeri a választást, akinek a rendezvényeire több ember” című bűvészmutatvány hanyag eleganciával összerakott huszonegy sora úgy tökéletes, ahogy van. Csodálatos mestermű született az Alfahír szerkesztőségében, pár év múlva újságíró-iskolákban fogják mutogatni az anyagot, hiszen megszületett a minőségi pártújságírás Don Perignon-ja.
(azt nem tudjuk, hogy ez csak elütés-e, vagy a sorok írója rosszul tudja a pezsgő nevét – a szerk.)
A Szerzőben rejlő tehetség már az első két szóban megmutatkozik, hiszen ennyivel össze tudja foglalni cikkének lényegét, ami be kell látni, hogy minimum prémium kategóriás bravúr. Ha valakiben még ezután is felmerülnének kérdések zsenialitásával kapcsolatban, a következő sorok egész biztosan meggyőzik, hogy ez bizony maga a művészet. Ugyanis, ahogy elhagyja a tollát az a bizonyos két szó, az „értelmetlen számháború”, olyan számháborút kap a nyakába az olvasó, hogy egész életére elmegy a kedve a Jobbik-rendezvények résztvevőinek számolgatásától. Az erős indítást követően nincs megállás, bődületes sebességgel érkeznek egymás után a főszereplők.”
A Pesti Srácok a mezőgazdaságról
„Simicska Lajos szebb napokat látott médiaportfóliójának aktív közreműködésével kívánja befolyásolni a pénteki agrárkamarai választások eredményét az egykori kommunista agrárszervezet jogutódja, a mai napig a baloldal kizárólagos érdekszférájához sorolható Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Az elmúlt egy hónapban a Magyar Nemzet és a Hír Tv mintegy tucat cikkel és adással, vegytiszta MOSZ-propagandával uszított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ellen, miközben az agrárkamarai választások kampányában a szocialista bekötésű szövetség mellett lobbizott. Az eddig is köztudott volt, hogy Simicska Lajos milliárdos agrárérdekeltségeivel szép nagy szeletet hasít ki a mezőgazdasági támogatások hazai tortájából, de új jelenség, hogy az oligarcha már az „agrárszervezetek MSZP-jének” is aláterceltet a médiumaival, ha kormányzati célkitűzések megfúrásáról van szó.”
A Magyar Idők a fővárosi ellenzékről
„Kár, hogy erre Horváth Csaba „nem emlékszik”, vagy csak kiment a fejéből. Megjegyzem, a részletekről meg lehetne kérdezni akár a városháza akkori tekintetes elöljáróit is, például Demszky Gábor főpolgármestert vagy helyettesét, Hagyó Miklóst. Netán az akkor még szocialista színekben gombnyomogató Gy. Németh Erzsébetet, aki most a DK frontembere. (Igaz, Erzsike elsősorban „metrós”; földalattivitái Tarlós Istvánnal csak azóta lanyhultak, amióta a 4-es metró eltapsolt milliárdjai után kutakodó OLAF-bizottság őt is meg akarta hallgatni a disznóság részleteiről.)
Úgy fest, a fővárosi ellenzék önmagát aprítja a levesbe.
Már rotyognak.”
A Ripost Hódi Pamela nyaralásáról
„Tunéziában élvezi a napsütést Hódi Pamela! A csinos anyuka a családjával és kislányával utazott a tengerpartra, hogy az elmúlt hónapok eseményei után kicsit kikapcsolódjanak.
A vakációról Pamela már számos fényképet megosztott az Instagram-oldalán, a legutóbbi videója azonban minden eddigin túltesz.
A felvételen Pamela a szájával etet egy tevét, majd ijedten toporzékolva hátrálni kezd az állat elől.”
A Magyar Hírlap azt írta, hogy a DK, kihasználva az MSZP meggyengülését, már ötven százalékot, vagy ennél is többet kér a helyek közül. A kormányhoz közeli lap szerint különösen Budapesten feszült a helyzet a két párt között, mert a főváros több körzetében erős a rivalizálás
A Demokratikus Koalíció szerint nem igaz a Magyar Hírlap értesülése,
miszerint a párt erősödése miatt a DK a tizennyolc fővárosi választókerületben az eredeti egyharmad-kétharmad helyett fele-fele arányban osztozkodna az MSZP-vel – ezt Molnár Csaba mondta az ATV Start című műsorában.
A politikus azt mondta, hogy nem matekoznak, azt nézik, hogy mind a 106 választókerületben győzelemre esélyes jelöltek legyenek. Hozzátette, hogy az ellenzéki megállapodás sok hónapot csúszott, de azt reméli, hogy november végére megszülethet a megállapodás.
Ukrajna budapesti nagykövetsége elé tüntetést szerveznek – közölte Pavlo Klimkin az ukrán külügyi tárca vezetője szerdán Twitterén -, állítása szerint erről a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatta a nagykövetséget.
„Mi ez, Budapest támogatja a szeparatizmust?
– fogalmazott számonkérően Klimkin. Állítása szerint azonnal tiltakozójegyzéket küldött a kijevi külügyi tárca azzal a követeléssel, hogy tiltsák be ezt a „provokációt”. “Biztosak vagyunk, hogy Magyarország továbbra is tiszteletben tartja Ukrajna területi egységét”
– fűzte hozzá bejegyzésében.
Megkerestük Szávay Istvánt, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetének elnökét, aki elmondta, a tüntetést magánszemélyek szervezik.
Az ellenzéki politikus jelezte, a demonstrációt nem a Jobbik kezdeményezte.
(KárpátHír)
A főváros él, lélegzik, ha hagyják, halad, a vidék mozdulatlan – mozdíthatatlan. A különbség egyszerre gazdasági, kulturális és mentális, és a szakadék főváros és vidék között egyre nő.
Csak két gyors példa: Budapest részesedése az ország GDP-jéből úgy 40 százalék, miközben a népességnek csak 17 százaléka él itt, továbbá minden tíz forintból négyet Budapest tesz be az államkasszába. Ebből a hatalmas összegből azonban a főváros egyre kevesebbet tarthat meg, költhet magára: iskolái, kórházai, lakóházai fejlesztésére, az egymást követő kormányok mind többet vontak el Budapesttől, hogy életben tartsák a vidéket. Az Orbán-kormány pedig már egyenesen a főváros pénzügyi kiszárításán, a budapestiek megfojtásán ügyködik.
Egyértelmű, hogy gazdaságilag a főváros tartja el a vidéket, de a kulturális, mentális különbség is már-már áthidalhatatlan: láttuk a napokban Őcsényt, a magyar vidéket – a középkort, és emlékszünk 2015-re, arra, hogy Budapest képes volt kiállni a menekültek mellett: ezrek segítették őket. Láttuk, hogy mekkora erők mozdultak meg Budapesten a CEU mellett, míg a vidék süket és vak mindenre, az ország kilencven százalékán egy maroknyi embernél többet képtelenség bármilyen ügy mellé állítani.
Nem tudom, a vidék mit akar, de Budapest élni, szabadon lélegezni, fejlődni szeretne. Közismert mondás, hogy Budapest „vízfej” az ország testén, de ez minden, csak nem hidrokefália: ez a fej él, gondolkodik, alkot, ellenben a vidék maradt, ami volt, Ugar.
Budapest Magyarország Katalóniája, a budapestiek a magyar katalánok. Éppen ezért elérkezett az ideje, hogy a magyar főváros kinyilvánítsa függetlenségi szándékát és megkezdje az előkészületeket a leváláshoz.
Egyértelmű, hogy Budapest nem akarja azt a jövőt, amit a jelenlegi kormány, kormánypárt és miniszterelnök szán neki, nem akar a vidék sorsára jutni. A Fidesz elképzelhető nagyarányú veresége Budapesten nem egyszerűen a politikai preferencia kifejeződése, hanem jelentős gondolkodásbeli és erkölcsi különbség. A Fidesz a magyar vidék akaratgyengesége, tanulni, fejlődni képtelensége. Ezért lehet ott Orbán Viktor annyira sikeres, és ezért van kudarcra ítélve Budapesten.
De a főváros kisugárzó, érték-, mintateremtő hatása már jó száz éve láthatatlan és áthatolhatatlan falba ütközik a főváros határánál, és semmi remény rá, hogy ez a következő száz évben megváltozzon.
Nincs ennyi időnk, se nekünk, se gyerekeinknek, sem unokáinknak, ezért egyetlen taggal megalakítom a Budapest Pártot, és az üggyel szimpatizálók és az esetleg hozzá csatlakozni kívánók nevében bejelentem, hogy ezennel budapesti állampolgárnak tekintem magam.
Forrás: Bruck András, Facebook
A híd felépítését Budapest lendületes fejlődése tette szükségessé.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa már 1906-ban javasolta, hogy a Nagykörút
folytatásában – Boráros téri híd néven – épüljön híd a Dunán. A
beruházás adminisztratív és pénzügyi okok, majd az első világháború
kitörése miatt eltolódott, de a napirendről nem került le. A munkálatok
megkezdését a Horthy Miklós kormányzóvá választásának tizedik
évfordulóját megörökítő 1930. évi XI. törvénycikk rendelte el, amely
arról is rendelkezett, hogy a leendő hidat (számos más intézmény
mellett) Horthyról nevezzék el.
A Magyar Királyi Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium által
meghirdetett tervpályázatra
tíz tervező 17 pályatervet nyújtott be.
Ezek közül hármat díjaztak, további hármat megvettek, de végül a minisztérium
hídosztályának vezetője, Álgyay-Hubert Pál irányításával készült
felsőpályás, rácsos szerkezetű, háromnyílású hídterv megvalósítása
mellett döntöttek. A költségek egyharmadát az állam, kétharmadát a
főváros viselte, a pénz a Duna-híd alapba került.
Ekkor alkalmaztak Magyarországon először a parti pilléreknél nagyméretű vasbeton keszont (túlnyomásos légterű, alul nyitott süllyesztőszekrényt), az alapozást a Magyar Rádió
élő adásban közvetítette a folyó fenekére lesüllyesztett légnyomásos keszonból. Az acélszerkezet gyártását, valamint a vasszerkezet
szerelését és fedőmázolását a MÁVAG végezte, a híd kivitelezési munkáit
Kováts Alajos építőmérnök irányította, a szerelési munka 1936-ban
fejeződött be.
A különleges karcsúságú, háromnyílásos, négy fő tartószerkezetű híd
112, 154 és 112 méteres medernyílásokkal hidalta át a Dunát. Feljárókkal
együtt
a hossza 514 méter, teljes szélessége 22,7 méter volt, ebből 15,7 méter a fakocka burkolatú kocsipálya, két villamosvágánnyal a közepén.
Oldalról két 3,5-3,5 méter széles járda fogta közre, amiből 1-1 méter
kerékpárút volt, mind az úttesttől, mind a járdától
elkülönítve. A villamos felsővezetékek és az úttest fölé függesztett
izzólámpatestek közös tartóoszlopait a járdaszegélyek mellett helyezték
el.
A budai hídfőt az osztrák-magyar haditengerészet emlékműve
díszítette, a fiumei világítótorony kicsinyített másával, a pesti oldal
északi részén állt az Elevátor-ház, itt volt a 6-os villamos kör
alaprajzú végállomása is. A próbaterhelést 1937 augusztusában két
mozdonyból és négy húsztonnás vagonból álló szerelvénnyel, valamint 32,
egyenként 11 tonnás locsolókocsival tartották, az átadásra 1937.
szeptember 12-én került sor.
A híd és tartozékainak építése az ellenőrzési költségekkel együtt kereken tízmillió pengőbe került.
A második világháború végén, 1945. január 14-én a visszavonuló
német csapatok felrobbantották a hidat. A szovjet hadsereg egy
ideiglenes hadihidat emelt a hídroncsra, az 1945. április 5-én átadott
szükséghídon vezetett át az a gázcső, amely a pesti oldal gázellátását
biztosította. A hídroncsokat 1946-ban emelték ki, a helyreállítási
munkálatokhoz 1951-ben fogott hozzá a MÁVAG. Az alépítményekben a
robbantás során nem esett lényeges kár, csupán a pillérek felső részeit
kellett pótolni és kijavítani, az acélszerkezet mintegy felét kellett
újra legyártani.
Az új átkelő a réginél szélesebb, ennek ellenére könnyebb lett, az
újjáépítés során 500 tonna acélanyagot takarítottak meg. Az úttestet 18
méterre, a kerékpárúttal ellátott járdákat 3,8 méterre szélesítették. Az
úttest fölé fénycsöves világítótesteket függesztettek a régi izzólámpák
helyébe. A hidat 1952. november 22-én nyitották meg a forgalom előtt,
ekkor kapta új nevét is Petőfi Sándor tiszteletére.
A hídon 1966-70-ben villamosvasúti vágánycserét és kisebb
javításokat végeztek, és teljesen újramázolták. 1979-80-ban a hídpályát
is felújították, a teljes pályaszerkezetet átépítették. Megszüntették a
kerékpárutat és az úttest szélességét 20,4 méterre növelték, a
villamosvágányok sávját az úttesttel egy síkban alakították ki, hogy az
autósok is használhassák, a híd így gyakorlatilag háromszor három
sávossá vált. Amikor 1982-ben a Boráros teret átépítették, a
villamosmegállókat középperonos aluljáróval egészítették ki.
Az utolsó komolyabb felújítás 1996-ban történt,
kicserélték a budai
pillér saruit, átépítették a villamospályát, amelyről leterelték a
közúti járműveket, a híd így ismét kétszer kétsávos lett. A 2010-ben
végzett fővizsgálat szerint a Petőfi híd felújításra szorul, mert
jelentősek a korróziós károsodások, a csapadékvíz-elvezetés tönkrement.
Utoljára 2013 augusztusában végeztek javításokat a Petőfi hídon, a
nagykörúti villamosvágányok felújításakor.
2016. március elején tégla méretű kő- és vasbetondarabok, a
változékony, csapadékos időjárás miatt meglazult útburkolati elemek
hullottak a hídról a budai alsó rakpartra. Ez is mutatja, hogy milyen
sürgős a Petőfi híd rekonstrukciója, amelyre a tervek szerint csak a
Lánchíd felújítása után, tehát 2020-nál előbb nem kerülhet sor.
A férfi, aki nehezményezte, hogy a Klauzál téren Hitler képet kínálnak eladásra, Vajnai Attila volt, a Munkáspárt 2006 elnöke.
Korábbi közlésünkkel ellentétben nem írta fel a falra, hogy No Hitler, csupán annyi történt, hogy
mire Vajnai közölte velük, hogy akkor felírja csarnok előtti járdára, hog STOP Nacism. Így is tett, már félig járt a munkában, amikor megérkeztek a rendőrök.
Igazoltatás nélkül a földre teperték Vajnati, és megbilincselték.
Ez látszik a videón, melyet a felvétel készítője végül nem a FüHü-nek, hanem a hvg.hu.nak adott oda.
Keressük a BRFK sajtóosztályát, hogy a Hitler képét kínáló férfi ellen indul-e eljárás, és egyáltalán, szabálysértésnek tekinthető-e a náci vezér képét árulni.
Megérkezett a BRFK válasza:
Tisztelt Szerkesztőség!
Megkeresésével kapcsolatosan tájékoztatjuk, hogy 2017. szeptember 10-én 10 óra 56 perckor érkezett bejelentés a rendőrségre, miszerint a bejelentő a Klauzál téri vásárcsarnokban egy Hitlert ábrázoló portrét látott, amely őt zavarta. A rendőrök a bejelentőt telefonon visszahívták, és részére jogi felvilágosítást adtak, azonban a bejelentő a rendőrt folyamatosan kioktatta és fenyegette.
A bejelentő 2017. szeptember 10-én 11 óra 24 perckor ismételten bejelentést tett és rendőri intézkedést kért, továbbá közölte azt is, ha a rendőrök tíz percen belül nem mennek ki intézkedni, akkor a járdát összefesti.
A rendőrök ezt követően a helyszínre kimentek és észlelték, hogy a bejelentő a járdára fest. A rendőrök a férfit személyazonosságának igazolására szólították fel, illetve közölték, hogy cselekményét hagyja abba. A férfi személyazonosságát nem igazolta, az intézkedés alól magát kivonva a vásárcsarnokba távozott.
A járőrök a férfit ismételten felszólították a személyazonosságának igazolására, amelynek nem tett eleget, ezért a járőrök megpróbálták feltartóztatni, de a férfi ellenszegült, ezért a rendőrök vele szemben testi kényszert alkalmaztak és megbilincselték. Az intézkedést követően a férfi fájdalomra panaszkodott, ezért a rendőrök mentőt kértek a helyszínre, akik a férfit kórházba szállították. A férfinek sérülése nem keletkezett.
A rendőrök később a helyszínen megállapították, hogy a portré valójában egy Hitlert ábrázoló hanglemez, amelynek árusítása bűncselekményt nem valósít meg.
Kérjük, hogy a hiteles tájékoztatás érdekében válaszunkat teljes terjedelemben közölni szíveskedjenek.
Tisztelettel:
Budapesti Rendőr-főkapitányság
Kommunikációs Osztály
Az európai értékek válsága közel jutott a forrponthoz, lassan politikai krízist okoz, hogy a varsói és a budapesti kormány szembeszegül az alapvető európai értékekkel. Az EU Bizottsága jogi lépéseket tett, és kilátásba helyezte, hogy Lengyelországot illetően tovább is megy. Az Európai Parlament ezt támogatja és Magyarország elleni további lépésekre készül. De a lengyel és a magyar vezetők csak akkor fogják érezni a nyomást, ha abban aktívan részt vállalnak a többi uniós tagállam vezetői is. Az unió szabályozásai figyelemre méltóan rugalmasnak bizonyultak a legutóbbi válságokkor, de most belülről támadják az EU alapjait, és a nemzeti politikai vezetőknek segíteniük kell az EU intézményeit abban, hogy többet tegyenek az unió alapvető értékeinek védelmére.
Amikor 2004-ben és 2007-ben új tagállamokat vettek fel, azok nem nagyon akarták feladni újonnan – vagyis 1989 után – megszerzett szuverenitásukat, és a 7. cikkely célpontjainak látták magukat. Így aztán az EU Alapvető Jogok Chartája, amely a Lisszaboni Szerződéssel lépett életbe, teli volt megkötésekkel a benne foglalt rendelkezések végrehajtását szolgáló jogi mechanizmusok terén.
A szuverenitási reflex felerősödött 2008 után,
amikor a válságok gyengítették az unió szerepét, amelyet a stabilitás és a prosperitás pilléreként töltött be, és megmutatkoztak a kölcsönös függőség árnyoldalai.
Az EU munkája a kölcsönös bizalmon nyugszik, és
a tagállamok annak érdekében, hogy megőrizzék a haladás lehetőségét, hajlamosak szemet hunyni az egyes kormányok problematikus magatartása felett,
azt remélve, hogy ezek a partnerek majd korrigálják önmagukat, és visszatérnek azokhoz a szabályokhoz, amelyek lehetővé teszik az EU működését. Az alapvető értékek megsértése miatti vádaskodások és az elszigeteléssel és szankciókkal való fenyegetés aláásná az együttműködés kultúráját, és a kormányok ezért csak egészen rendkívüli esetekben lesznek hajlandók vállalni a nyílt konfrontációt.
A 7. cikkelyt azért nevezik „nukleáris opciónak”, mert mindenki fél alkalmazni azt. Nagyobb az esély, hogy visszalő a potenciális támogatókra, mint amennyire megfegyelmezi a célba vett államokat.
Ha kellő támogatás híján nem sikerül bevetni, akkor a célba vett kormány ezt magatartása jóváhagyásaként értelmezi majd, ha sikerül, akkor olyan eszkalációt válthat ki, amely nacionalista érzelmeket szít az EU ellen, sőt, meg is erősítheti a tekintélyelvű rendszereket. Nem valószínű, hogy egy az EU értékeit folyamatosan sértő kormány alárendelje magát társai ellenőrzésének és visszatérjen az erény útjára, különösen, ha ettől az elit túlélése függ. És kárt is okozhat az uniónak azzal, ha külső hatalmakhoz, például Oroszországhoz vagy Törökországhoz fordul, vagy valamilyen módon akadályozza a procedúrát. Arra pedig nincs mechanizmus, hogy egy tagállamot akarata ellenére kitegyenek az unióból.
Mindezek miatt a kormányok előbb próbálják ignorálni a támadó magatartást. Aztán a Bizottságra, a Parlamentre és az Európai Tanácsra testálják a megfigyelést és a bírálatot. Ha ez nem hoz eredményt, megpróbálják kivárni a problematikus kormány végét, azt remélve, hogy az illető pártot majd leváltják a saját választói. Mindezek a stratégiák azonban kifutnak idén Lengyelország és Magyarország vonatkozásában. Az EU kormányai túl sokáig kellemetlen hazai illiberalizmusnak tekintették azt, amit a Fidesz és a PiS csinál Magyarországon, illetve Lengyelországban.
Mostanra a demokratikus gyakorlat feszegetése sok független állami intézmény tönkretételébe torkollt, és ez aláássa az uniós jog alkalmazását is.
A Bizottság és a Parlament most lépett, de a tagállamok kormányai túl sokáig tekintették magukat külső szemlélőnek. A cikk a továbbiakban ismertette a demokrácia magyarországi és lengyelországi aláásásának lépéseit, és hozzátette, hogy mindkét kormányzó párt saját frakciójának védelmét élvezte eddig az Európai Parlamentben, de az Európai Néppártban (EPP) már sokaknak elfogyott a türelme.
A magyar és a lengyel kormány pedig semmi jelét nem mutatja annak, hogy változtatna a kurzusán:
a PiS saját ideológiája miatt, a Fidesz pedig – egyebek mellett – a közelgő parlamenti választások miatt. Hozzáteszi: Orbán eddig engedett a nyomásnak, és rendszerint összhangba hozta intézkedéseit az EU-jogszabályok betűjével, ha szellemével nem is.
Ám a kockázat az egész unió számára fokozódik, mert az unió működése romlik, ha a jog uralma nem működik megfelelően minden egyes tagállamban. A bíróságokra gyakorolt politikai befolyás számos tekintetben káros, egyebek között megrendítheti a schengeni rendszert, amelyben a tagállamok megbíznak egymásban, egymás határőrizeti és vámszerveiben, hogy azok tisztességesen alkalmazzák a jogot.
Ugyanakkor Magyarországon és Lengyelországban nem csupán a jogállamiság megsértéséről van szó, hanem jogilag kötelező döntések végrehajtásának megtagadásáról is, például a menekültek ügyében.
Ez a járvány veszélyét hordozza: az EU elveszti kohézióját, ha tagállamai nem bízhatnak egymásban; abban, hogy mindenki végrehajtja a közösen hozott döntéseket. Mi több, gyengül az EU külső befolyása is. A Bizottság helyesen lépett, de most szüksége van arra, hogy támogatást kapjon a miniszterek tanácsától, amikor az szeptemberben visszatér a kérdésre.
A kormányoknak két szinten kellene erősíteni kétoldalú diplomáciájukat. Négyszemközt nem szabad kételyeket hagyni afelől, hogy támogatják a Bizottság lépéseit. Orbán számára még mindig fontos a néppárti tagság, és ezért az Európai Néppárt különös felelősséget visel a kérdésben. Nyilvánosan az európai vezetőknek félreérthetetlen nyilatkozatokat kell tenniük.
Nem szabad hagyniuk, hogy Varsóban Donald Trumpé legyen az utolsó szó. Merkel és Macron legutóbbi megnyilatkozásai biztatóak.
Az igazságügyi minisztereknek is szót kell emelniük, különösen, amikor Budapest és Varsó azt állítja, hogy gyakorlatuk megegyezik más tagállamok gyakorlatával. És a tagállamoknak nagykövetségeik útján is határozottabban fel kell tenniük a kérdéseiket. Amennyiben a Fidesz és a PiS nem hátrál meg, az EU Bizottságának és az Európai Parlamentnek el kell dönteni, hogy tovább megy-e a 7. cikkely alkalmazása felé. A többi tagállam kormányának magatartása döntő lesz.
Amennyiben a Bizottság előterjeszti a szükséges dokumentumokat, de nem kapja meg ahhoz a többséget a Tanácsban, az az egész EU arcvesztésével jár, és véget vet a 7. cikkely jövőbeli hatékonyságának.
Ha viszont a Bizottság csak azért nem lép tovább, mert tart attól, hogy nem kapja meg a szükséges többséget, akkor Orbán és Kaczyński mondhatja el, hogy győzelmet aratott. Ha viszont sikeresen elindítják a 7. cikkely alkalmazását, az erőteljes jelzés lesz még akkor is, ha Varsó és Budapest kölcsönös védelme lehetetlenné teszi a szükséges konszenzust. Minden uniós intézkedést nagyon alaposan át kell gondolni, nehogy azok a nacionalizmust táplálják. A lengyel és a magyar kormány állításaival szemben az uniós szereplőknek gondosan indokolni kell, hogy miért kell megvédeniük az uniós normákat.
A pénznek is van szerepe: jogilag és politikailag egyaránt nehéz lenne keresztül vinni azt, hogy a jogállamisághoz kössék az uniós támogatásokat, de erőteljes elrettentő hatása lenne e kártya kijátszásának is. Addig is azonban növelné az EU támogatottságát a polgárok körében, ha az eddiginél szigorúbban alkalmaznák a támogatásokkal való visszaélésekre vonatkozó, már létező szabályokat. Nem utolsó sorban az EU-nak aktívabban kell fellépnie a hamis állítások ellen. Az EU intézményei a liberális értékek védelmével az illiberalizmus és a nacionalizmus általános trendjével szemben lép fel. Nincs azonban más választása, mert súlyos veszély fenyegeti jogi és normatív kereteit, amelyek nélkülözhetetlenek a mély politikai és gazdasági integrációhoz.
Ha az unió hagyja, hogy két tagállam megússza az alapvető értékek megtagadását, fennáll a veszély, hogy ez járványként elterjed.
Az EU-nak nem feladata, hogy belekeveredjen a tagállamain belüli politikai harcokba, de intézményeinek meg kell védeni a közös normákat és az alapvető kötelezettségeket, amelyek lehetővé teszik a kölcsönös bizalmat, és ebben a jog uralma alapvető. A tagállamok vezetőinek tartós, célzott és koordinált kampányára van szükségük két szinten:
(Carnegie Europe)
A rendszerváltás előtt az „amerikai film”, mint jelenség, megtestesítője volt számos elérhetetlen kelet-európai vágyálomnak: a nyugati életszínvonalnak, szabadosságnak, színes ruháknak, jókedvnek, tengerpartnak, gyors autóknak – írja Kollai István a pozsonyi Új Szóban.
„A rendszerváltással minden szempontból megnyílt az út nyugat felé, de az amerikai álom és Hollywood továbbra is nagyon távolinak tűnt.
Aztán az utóbbi évtizedben lassan Hollywood jött el Közép-Európába.”
„A térség ugyanis egy lett a kedvelt forgatási helyszínek közül. Budapesten először talán az váltott ki szenzációt, amikor itt forgatták Madonna főszereplésével az Evita című filmet; a magyar fővárosnak ekkor a századfordulós Buenos Airest kellett eljátszania. A Kémjátszmában, Robert Redford és Brad Pitt mögött, az ötvenes évek Berlinjét kellett Budapestnek felidéznie. A világ filmvásznain így feltűntek a pesti utcák, Robert Redford a Dohány utcai zsinagóga előtt üldögélt, Madonna a Néprajzi Múzeum lépcsőin sétált és Csepelen tüntetett.”
„Budapest például, miközben ténylegesen népszerű lett az amerikai filmesek körében,
alapvetően csak díszletként szolgál.
Ugyanez igaz Pozsonyra is, vagy az adriai tengerpartra. Friss hír, hogy Pierce Brosnan Horvátországba indul forgatni, hogy a Mamma Mia-musical jeleneteit felvegyék – azokat a jeleneteket, amelyek a forgatókönyv szerint Görögországban játszódnak…”
„Ha már egyszer a Mamma Mia jeleneteit egy napsütéses horvát szigeten veszik fel, akkor miért nem játszódhatna a film is egy napsütéses horvát szigeten? Görögország ennyivel trendibb, „menőbb” lenne? A nézők kevésbé éreznék át a film romantikáját, ha az lenne kiírva a tájat bemutató vágóképek alá, hogy Croatia? Sajnos úgy tűnik igen, a rendezők és producerek ettől tartanak. Emögött nyilván az áll, hogy
Hollywood és a filmes szakma az egész világ piacára termel,
az egész globális konzumvilágot látja el mindenki számára tetszetős képekkel, egyenérzelmekkel és sablontörténetekkel, és olyan terméket szeretne gyártani, amit mindenki meg tud emészteni. Hasonlóan a hamburgerekhez.”
„Valószínűleg egyébként a turizmus lehet a kiút ebből a csapdából: ha Budapest sziluettje felkerül a világ ismert szimbólumai közé, akkor már nem lehet eladni másnak, csak Budapestnek. Ahogy az Eiffel-torony előtt sem lehet Star Warst forgatni. A magyar főváros most nagyjából ezen az úton jár, az ismertsége és népszerűsége egyre nő – a TripAdvisor éppen beválasztotta a 25 legnépszerűbb város közé a világon – és ez kivezetheti abból a csapdából, hogy háborús és fantasy filmek olcsó díszlete legyen.”
A reptéren Szijjártó Péter fogadta Putyint, aki a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség tiszteletbeli elnökeként érkezett a világbajnokságra.
A megnyitóról egyébként Putyin lemaradt, mert mire a repülőtérről a Papp László Budapest Sportarénához ért, annak már vége lett. De itt találkozott Orbán Viktorral, akivel persze a díszpáholyban is egymás mellett ültek.
A Ria Novosztyi szerint az Orbánnal való megbeszélésen Putyin azt mondta, pozitív trendek vannak a kétoldalú kereskedelemben, és
„örül annak a lehetőségnek, hogy egy sporteseményen beszélgethet a kétoldalú kapcsolatokról”.
Arról is beszélt, hogy tavaly 9 százalékos visszaesés volt a kereskedelemben, idén viszont több mint 20 százalékos növekedés.
Azt is mondta, hogy „nagy projekteken dolgoznak együtt”, többek között az energiaiparban.
Szerinte a munka már a jövő év elején megkezdődhet.
Azt is mondta, hogy más területeken, például a gyógyszeriparban is van együttműködés, és egyre több magyar üzletember érdeklődik Oroszország iránt.
A párt alelnöke, Berkecz Balázs ezeket élőben közvetítette a Facebookon.
Üzenet Putyinnak az Arénában: nem leszünk orosz gyarmat!
Közzétette: Berkecz Balázs – 2017. augusztus 28.
Az Arénában a Párbeszéd aktivistái is tüntettek, ők egy „Hajrá magyarok! Putyin, takarodj”-feliratú transzparenssel, amelyen a Paks2 beruházás logója is rajta volt, ami ellen szintén tiltakozik a párt. Erről Tordai Bence, a párt szóvivője posztolt a Facebookon.
Közzétette: Tordai Bence – 2017. augusztus 28.
Őket is kivezették, ahogy a Momentum Putyin-maszkban tiltakozó aktivistáit is. A Momentum estére, a Gellérthegyhez is tüntetést szervezett, ahol néhány százan voltak.
Az LMP közben azt kezdeményezte, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kapjon tájékoztatást az Orbán-Putyin találkozóról.
Putyin idén már másodszor látogatott Magyarországra.
