Kezdőlap Címkék BRICS

Címke: BRICS

Erkölcsi szint

Mint azt mindenki tudja, Putyin egy gátlástalan, pszichopata tömeggyilkos, és ez nem vélemény, hanem tény. Saját egyéni dicsvágya érdekében, agresszorként robbantotta ki az Ukrajna elleni háborút, amely rajta kívül senkinek az égadta világon nem jó (neki is rossz lesz, ha veszít, de már nem hátrálhat), halottak sokszázezrei (saját hazájának lakói is), egy életre nyomorékok hada (honfitársak dettó), romok garmadája, hadigazdálkodás (előbb a tank, csak aztán a többi, ha még jut rá egyáltalán. Pányimájes Másenyka?).

Az életszínvonal csökkenés (saját hazájában is), egy, illetve két szegény, tönkrement ország, és mindez egy ember beteges nárcizmusa miatt. Breivik a norvég tömeggyilkos nyomába sem ér az emberiség ezen legaljának, és még ő beszél ukrán nácikról, miközben Kijevet löveti.

Putyin pénzügyileg ugyanolyan helyzetben van, mint kies hazánkban Orbán Viktor. Minden évben az ország teljes GDP-je 100 százalékban rendelkezésére áll. Azt csinál vele, amit akar, annyit vesz el belőle és attól, akitől csak akarja, valamint annak ad belőle és annyit, amennyit csak akar, mégpedig anélkül, hogy ettől a pozíciója megrendülne. Demokratikus országokban nagyon kell vigyázni a regnálóknak, mert ha pénzügyekben rosszat lépnek, hamar leváltják őket a következő választásokon. Nem úgy a virtigli nemzetállamokban, ahol csak azt kell elhíresztelni, hogy a királynak/cárnak a Nemzet a legfontosabb, és akkor mindent, de mindent elnéznek neki. Így aztán anyagi gondjai egyiküknek sincsenek, ebből következően őket már nem a pénz, hanem az egyéni dicsőség motiválja, ha pedig ehhez még hazai korláttalanság (2/3 Budapesten, 4/5 Moszkvában) meg a szokványos saját gátlástalanság is tartozik, a világ megnézheti magát! Akkora kárt tudnak csinálni, hogy az elképesztő, mégpedig nem csak a harcoló feleknél, hanem világszerte.

A putyini népirtásba, sőt (a sajátját is belevonva) több nép irtásába torkolló cáros dicsőséghajhászás indoklásához persze rengeteg hazugság szükséges. Az egyik ordasabb, mint másik). Az ukránok, aztán az USA, végül már maga a NATO fenyegeti szegény oroszokat, akik kénytelenek lettek öt darab, a nagyhatalmak által is aláírt nemzetközi egyezményt felrúgva, puszta elővigyázatosságból legyilkolni és porrá rombolni Ukrajnát, hogy a rájuk állandóan csúnyán néző NATO-hoz „ne legyenek olyan közel”. Elfoglalás után persze sokkal közelebb lesznek, mint most, de a hazudozásban az a jó, hogy szabadon szárnyalhat akármerre, nem köti gúzsba az a sok tény, meg a szemét logika.

A normál européer úgy gondolná, ha már nem tudják a többi embertől azonnal és életfogytig börtönráccsal elválasztani ezt a mocskos bűnözőt (mert a nemzetállama – ahogy a nemzetállam szokta a tömeggyilkosokkal és egyéb gazfickókkal – megvédi), legalább messzire elkerüli mindenki, és még véletlenül sem tartanak kapcsolatot vele, nemhogy segítenék a céljai elérésében. Jóízlésű ember hányingert kap még csak a közelében is. Gondolná az européer.

De nem. A világ ettől az erkölcsi szinttől igencsak távol áll. Ahogy elkezdődtek a szankciók, megjelentek a színen a „helyzet kihasználói”, magyarán a csatatéri fosztogatók, akik ahelyett, hogy maguk is szankciókat vezettek volna be a tömeggyilkos ellen, lelkesen jelentkeznek Moszkvában, hogy ők majd megveszik a fölöslegessé vált gázt meg az olajat. Úgy mindketten jól járnak, lesz pénz Putyinnak a háborúra, a vevőknek meg lesz olcsó olaj plusz olcsó gáz dögivel. „Mert ugye piaci árat sajnos nem tudunk fizetni. Reméljük, megérti Vlagyimir Vlagyimirovics.” Cserébe mehetnek a szankciós áruk Oroszhonba, mégpedig főleg Kínából, azaz Kína a háború legnagyobb gazdasági nyertese. Sőt, politikai nyertes is, mert Kínának nagyon fáj a foga Tajvanra, és ha Ukrajna simán bekebelezhető, akkor Tajvan miért ne? Ott is volt Hszi Csin-ping a kazanyi BRICS csúcstalálkozón, méghozzá személyesen!

Merthogy rendeztek olyat. Persze nem csak a BRICS országok képviseltették magukat a legmagasabb szinten (Brazíliát kivéve, amely szegény fejsérült elnökének nem tanácsolták az orvosok a Kazanyba repülést), hanem ott volt Erdogan, sőt Guterres ENSZ főtitkár is, látványosan bemutatva, hogy az emberiség nagy része szerint a világ országait tőlük akár tömeggyilkosok is vezethetik. Putyinnak sikerült látványosan bizonyítani, hogy ő azért az emberiség megbecsült tagja, és ehhez az összes jelen lévő asszisztált. Nagyon szomorú, hogy az ENSZ főtitkár szintén. Nem vet jó fényt a világszervezetre.

Na de, próbálja magát fölvidítani az européer, az én kontinensem meg az én civilizációm legsikerültebb gyermeke az Egyesült Államok, mi teljesen mások vagyunk. Mi szankcionáljuk az agresszort, és segítünk a megtámadottnak, ahogy egy keresztény hagyományokkal bíró közösség teszi, amelyik tiszteli a tízparancsolatot, főleg a „Ne gyilkolj!”, „Ne lopj!”, „Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!” és „Felebarátod házát ne kívánd!” passzusokat. Az érthető, hogy a kommunista Kína meg a néptömegekbe fulladt India, melyek esetében keresztény hagyományokról sem beszélhetünk, negligálja az efféle passzusokat, na de hogy a szuperkeresztény Oroszország? Ráadásul ő az agresszor is, az européer már csak csodálkozni tud, hogy az Úr nem bocsát rá kénköves esőt.

Viszont Európa úgy viselkedik, ahogy kell! Igaz, 2014-ben a Krím annektálásakor nem viselkedett úgy, az akkori viselkedést ugyanis a derék Merkel asszony vezetésével annyira elbarmolta az EU, mint Szijjártó a lélegeztetőgépek beszerzését, nem csoda, hogy Putyin ügynök vérszemet kapott. Jelenleg viszont már van EU segítség a megtámadottnak, vannak EU szankciók az agresszor ellen, van harci eszköz szállítás, van pénzküldés és minden, ami kell ahhoz, hogy a megtámadott hatékonyan védekezni tudjon. Védekezik is rendesen, a villámháborúra számító cár súlyos csapdába került, amelyből csak akkor van menekvés, ha sokan segítenek neki.

Neki? A tömeggyilkosnak? Az lehetetlen, hinné az européer, mivel olyan alacsony erkölcsi szint nem létezik!

De létezik. Sajnos még Európában is. A komplett BRICS paláver demonstrálta, hogy Putyin az emberiség többségét tekintve bizony szalonképes, de hogy ez még megdöbbentőbb legyen, az EU-ban is van két támogatója. Az ötmilliós Szlovákia, meg a tízmilliós Magyarország. Jó, jó, az egyik miniszterelnökét több lövéssel súlyosan megsebesítették, megértem, hogy személy szerint dühös, de a másik kis ország miniszterelnökének viselkedése nem egészen érthető.

A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a mondott ország miniszterelnöke egyszer azt találta mondani: „Az ukránok sohasem tudják legyőzni az oroszokat!”, és mivel ő mindig nyer, valamint sohasem téved, evidens, hogy meg is tesz mindent a győzelemért. Természetesen nem az ukránok, hanem a saját győzelméért, amely győzelem ezúttal az oroszokéval lenne azonos. Ebből sokaknak úgy tűnhet, Putyinékkal van, pedig az csak egy mellékszál, ő ugyanis mindig csak önmagával szövetkezik, és az ő érdekében jár annyit Moszkvába Szijjártó (árulkodni az EU tervekről?), ezért gáncsolja Orbán az EU segélyeket, ezért hablatyol állandóan a békéről, az ugyanis az ő győzelmét jelentené. Putyinét is, de az nem annyira érdekes. A béke egyben hatalmas saját dicsőség lenne, mellékelve hozzá Putyin jóindulata, amely olcsó gáz szállításokban mutatkozna meg. Az most nagyon kell, mert Paks II. még sehol, az ország kénytelen gáztüzelésű blokkokat építeni.

Saját sikeréért küzd a derék miniszterelnök, és – amilyen mázlista – még Trump is győzhet az amerikai választásokon (azok is érzelmi lények, ugyebár). Akkor az Egyesült Államok elkezd önzőzni, az EU egyedül marad az ukrán támogatást illetően, Putyin nagy győzelmet arat, és itthon máris faraghatják a nyolcméteres fehérmárvány Orbán szobrot, vállán turul, csőrében olajággal, nyakában tábla, rajta PAX felirat, a szobor talapzatán pedig kereszt. Feltétlenül kereszt. Az olyan, mint a Vörös Csillag, mindenhova kell.

Hétvégén odajárnak majd imádkozni az általános iskolások. A rózsafüzéreket hozzá a belügy biztosítja.

Keleti nyitás : propaganda és valóság

77%-ról 81%-ra nőtt az Európai Unió részaránya a magyar exportban 2010 óta. Ugyanebben az időszakban Észak Amerika – USA, Kanada, Mexikó – részaránya 3%-ról 5%- ra nőtt. Vagyis a Nyugat korábban is meghatározó súlya tovább növekedett a nemzeti együttműködés rendszerének idején. Ázsia súlya a magyar exportban 7%-ról 5%-ra süllyedt.

Miben nőtt Ázsia jelentősége? A külföldi tőkeberuházásokban: 3% volt a részesedés 2010- re, és ez mára 10%-ra emelkedett. Tegyük hozzá, hogy ez is a nyugati exportot növelte hiszen az ázsiai cégek nem a 10 millió alatti magyar piacra termelnek hanem az Európai Unió 450 milliós piacát veszik célba. Orbán Viktornak már csak emiatt is kétszer meg kell gondolnia: kivezeti-e Magyarországot az Európai Unióból?!

A keleti nyitás fedőszöveg volt, de elveszítette az értelmét

Orbán Viktor már a kilencvenes években észlelte, hogy az USA leírta Magyarországot, és ezért a nagy német álomhoz csatlakozott, melyet Bismarck nyomán Kohl kancellár hirdetett meg, utána pedig Schröder és Merkel is folytatott.

A komplementer jelleg volt a nagy német álom lényege: a korszerű német technológia találkozása az orosz nyersanyagokkal és az olcsó kínai munkaerővel.

A Volkswagen már az ötvenes években gyárat nyitott Sanghajban, és ma már több autót gyárt és értékesít Kínában mint Németországban. Oroszország Németország fő energia ellátójává vált, Kína pedig az elsőszámú kereskedelmi partnerré. Schröder német kancellár a Gazprom egyik vezetője lett Oroszországban. Washingtonban is felfigyeltek erre, és megvétózták a nagy kontinentális együttműködést. 2021-ben az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Putyin agressziója Ukrajna ellen végképp betette a kaput a nagy kontinentális együttműködésnek. Szimbolikusan felrobbantották az Északi Áramlat tengeralatti gázvezetéket – minden bizonnyal az USA jóváhagyásával. Macron elnök az Európai Unió nevében még megpróbált fellépni Európa szuverenitása mellett miután az USA tilalma ellenére Pekingbe látogatott, de a francia elnök belpolitikai helyzete annyira meggyengült, hogy kénytelen volt beállni a sorba. Ugyanez történt Scholz német kancellárral is. Orbán Viktor magára maradt a kontinentális együttműködés gondolatával, melyet az USA elfogadhatatlannak tekint. Ebben minden bizonnyal egyetért Donald Trump és Kamala Harris.

Van-e B terve Orbán Viktornak? Arra bevallottan nincsen, hogy mihez kezd, ha nem Trumpot választják meg az Egyesült Államokban.

Mi lesz, ha Trump jön? Az ex elnök 2016-ban is mennydörgött Kína ellen, de azután megpróbált megállapodni a kínai vezetőkkel. Miután ez nem sikerült , megindította a kereskedelmi háborút, melyet Biden elnök fokozott. Például 100%-os büntető vámot vetett ki az elektromos autókra. Most pedig szankciót vezetett be olyan kínai cégek ellen, melyek Washington megítélése szerint támogatják Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Pekingben válasszal fenyegetőznek, de kivárnak, mert számukra mindenképp fontos a megegyezés. Az oroszokkal ellentétben Kína a gazdasági fronton akarja legyőzni az Egyesült Államokat az olcsó és hatékony munkaerejével. Kína már ma is a világ legnagyobb kereskedője.

“Hagyd abba Vologya!”

A hírek szerint erre figyelmeztette Hszi Csin-ping elnök Kazanyban a BRICS csúcstalálkozón Putyin orosz elnököt, aki már több mint két éve folytat egy megnyerhetetlen háborút Ukrajnában. A kínaiak ezalatt az idő alatt teljesen elfoglalták az orosz piacot, és alaposan kihasználják Oroszország szorult helyzetét: Magyarországgal ellentétben ők valóban olcsóbban kapják az orosz energiát. Ettől függetlenül

Peking számára százszor fontosabb az amerikai kapcsolat mint Putyin Oroszországa, amelynek sem a gazdasága sem a hadserege nem hatékony.

Azzal, hogy Putyin ráfanyalodott Észak Korea katonáira és fegyvereire, az egész világ előtt igazolta ukrajnai vállalkozásának szánalmas kudarcát.

Kína viszont békét akar, mert a háború nem tesz jót a biznisznek, és erősíti Washingtonban és Brüsszelben azokat az erőket, amelyek a keleti nyitás ellen vannak. Márpedig Kínának a nyugati nyitás létfontosságú, mert semmiképp sem akar abban a zsákutcába belemasírozni mint Putyin, aki elvágta magát a Nyugattól. Orbán számára is tanulságos lehet Peking és Moszkva látványos különbsége: az egyik szakít a Nyugattal, a másik viszont mindent megtesz, hogy ezt elkerülje. A kínaiak ezzel a pragmatikus politikával látványos eredményeket értek el a gazdaság fejlesztésében, és Oroszország példája is azt igazolja a számukra, az elzárkózás a globális gazdaságtól előre megjósolható kudarcot jelent. Kína kipróbálta ezt a kulturális forradalom idején – 1966-76 – amikor az évtizedes elzárkózás eredményeképp kisebb lett az ország GDP-je mint amikor belekezdtek a politikai harcokba, amelyek anarchiához és gazdasági visszaeséshez vezettek.

Közeledik-e a magyar diplomácia a BRICS-hez?

Kazanyban tart csúcstalálkozót a nyugati világgal szembenálló szervezet a BRICS, mely eredetileg Brazíliából, Oroszországból, Indiából, Kínából és Dél Afrikából állt, de időközben sok új állam is csatlakozott hozzá: Egyiptom, Etiópia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek.

Több állam is kérte felvételét: Szaúd Arábia és Törökország is részt vesz a csúcstalálkozón Kazanyban. A török diplomácia arról tájékoztatta az orosz szervezőket, hogy a legmagasabb szinten vesznek részt a csúcson vagyis jelen lesz Erdogan elnök is. Ez azért érdekes, mert Törökország a NATO tagja vagyis a Nyugat katonai rendszerének része. Erdogannal igen szoros kapcsolatban áll Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, aki korábbi elnöki beiktatására magával vitte a fiát, Orbán Gáspárt is.

“Magyarország nem a megfelelő blokkban van”

Ezt közölte a közszolgálati médiában Békés Márton, a Terror Házának tudományos igazgatója, akinek Schmidt Máriával együtt az a feladata Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében, hogy ideológiai szósszal öntsék le a miniszterelnök mindenkori ténykedését.

A strasbourgi viták következményét Orbán Viktor maga vonta le:

“Brüsszel meg akarja buktatni a magyar kormányt.”

Minthogy a demokrata adminisztráció törekvése hasonló Washingtonban, ezért mondhatta azt Békés Márton, hogy “nem ebben a blokkban van a helyünk.” Ez ugyanaz a reakció mint amilyet Orbán Viktor az Európai Néppárttal szemben tanúsított: kilépett mielőtt kirúgták volna. Ma már deklaráltan Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az első számú ellenfél Orbán Viktor számára Brüsszelben. Minthogy Németország következő kancellárja várhatóan Merz lesz vagyis a CDU-CSU koalíció vezetője, ez nem sok jót ígér a magyar miniszterelnöknek, aki minden reményét Trumpba veti, aki fütyül Európára viszont szívesen átvenné Orbán Viktor autokrata rendszerét. Szijjártó Péter már tizenegyszer járt Oroszországban azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, így nem csoda, ha

az Amerikai Népszava orosz ügynöknek nevezte a magyar külügyminisztert.

A BRICS pontosan október 22-23-án ülésezik Kazanyban. A magyar forradalom 1956-ban épp azt a nemzeti egységet mutatta fel, hogy jóformán senki sem kíván a szovjet blokkhoz tartozni Magyarországon. Nagy Imre miniszterelnök be is jelentette a kilépést a Varsói Szerződésből. Válaszul megérkeztek a szovjet csapatok, és Nagy Imrét felakasztották. Orbán Viktor épp Nagy Imre temetésén vált országosan ismert politikussá amikor kiadta a jelszót 1989-ben: ruszkik haza! Azóta Orbán politikája egy cseppet megváltozott, de Magyarország helyzete aligha: a miniszterelnök nemigen rendezhet népszavazást arról, hogy akartok-e a keleti blokkba tartozni?!…

Egyiptom amerikai helyett kínai vadászgépeket vásárol

Az egyiptomi légierő F16-os flottáját a kínai J10-C re cseréli le. Így döntött Sziszi elnök, aki az amerikaiak szövetségese volt, de a közel-keleti fejlemények miatt hűvösebbé vált a viszonya az Egyesült Államokkal. Az egyiptomi légierő orosz és francia vadászgépeket is vásárolt. Mubarak egykori egyiptomi elnököt a Szovjetunióban képezték ki vadászpilótának amikor a két állam kapcsolata még igen baráti volt.

Kissinger külügyminiszter változtatott, aki az 1973-as Jom Kippur háború után Egyiptomot a Nyugat oldalára állította. 2024-ben Egyiptom csatlakozott a BRICS szövetséghez, amely többé kevésbé nyíltan megkérdőjelezi az USA vezető szerepét a világban.

Az amerikai diplomácia kudarcát kihasználva a kínaiak nyomulnak előre a Közel Keleten

Kairóban azt fontolgatják, hogy nemcsak ezt a negyedik generációs vadászgépet vásárolják meg Kínától hanem a korszerűbb J31-es ötödik generációs vadászgépet is. Ez a kínai lopakodó, amely összemérhető az amerikaival viszont lényegesen olcsóbb. Ebből a vadászgépből egyelőre csak Pakisztán vásárolt külföldön. Mind Pakisztán mind Egyiptom rém rossz pénzügyi helyzetben van, a kínaiak ezért előnyös kölcsön szerződéssel adják el a vadászgépeket. Ily módon viszont mind Iszlámábád mind pedig Kairó pénzügyi függésbe kerülhet Pekingtől. A pakisztániak már nyakig benne is vannak a kínai adósságcsapdában.

Peking rendkívüli mértékben érdeklődik a Közel Kelet iránt: egyrészt a földgáz és a kőolaj miatt, másrészt pedig a Szuezi csatorna stratégiai víziútja miatt. Kína egyetlen külföldi katonai támaszpontja Dzsibutiban van.

A kínai diplomácia nemrég elérte, hogy a két nagy rivális: Szaúd Arábia és Irán megbékéljen egymással.

Közben az USA közel-keleti diplomáciája befuccsolt hiszen a Hamász terrortámadása megakadályozta Szaúd Arábia és Izrael megbékélését. A lassan egy éve folyó háború lehetetlenné teszi a mérsékeltebb arab államok számára, hogy nyíltan együttműködjenek Izraellel. Az amerikai diplomácia ezért is sürgeti a fegyverszünetet a gázai övezetben, de ehelyett Netanjahu miniszterelnök tovább folytatja a háborút, amely mindinkább kiterjed Ciszjordániára is. Közben a libanoni Hezbollah ellen is hadakozik az izraeli hadsereg, amely még sohasem kényszerült ilyen hosszú és ennyire kilátástalan háborúra.

A kínaiak békejavaslattal álltak elő a Közel Keleten is, de igyekeznek kimaradni a válságból, amely egyelőre megoldhatatlannak tűnik.

Tovább tart a korrupcióellenes tisztogatás az orosz hadügyben

0

Egy ezredest vettek őrizetbe, aki korábban a hadügyminisztérium beszerzési osztályát vezette Moszkvában. Vlagyimir Gyemcsik ezredest azzal vádolják, hogy 4 millió rubelt kapott egy üzletembertől, aki azután előnyben részesült a közbeszerzéseknél. Ez a 4 millió rubel mintegy 17 millió forintnak felel meg.

A nagy korrupcióellenes tisztogatás idén áprilisban kezdődött meg amikor letartóztatták a hadügyminisztérium államtitkárát, Timur Ivanov tábornokot. Vlagyimir Sesztyerov vezérőrnagyot csalás gyanújával vették őrizetbe. Tisztogatás volt a vezérkarban is, melynek főnöke, Viktor Geraszimov tábornok jelenleg közvetlenül irányítja az ukrajnai “különleges hadműveletet.”

Korábban a Wagner hadsereg azért lázadt fel az ukrajnai fronton, mert nem kapott elég fegyvert és lőszert a harchoz, és a katonák ellátása is pocsék volt. Prigozsin, a Wagner hadsereg főnöke időközben villámgyorsan a túlvilágra távozott, mert repülőgépét felrobbantotta az orosz titkosszolgálat. Sojgu hadügyminisztert Putyin leváltotta, de felfelé bukott, mert az igazi döntéshozó testület, a Honvédelmi Bizottság  titkára lett.

Miről tárgyalt Sojgu hadseregtábornok Teheránban?

Putyin akkor küldte bizalmas hívét az iráni fővárosba amikor küszöbön állt a válaszcsapás Izraelre, amely Iránban akkor gyilkolta meg a Hamász politikai vezetőjét amikor az részt vett Irán új elnökének beiktatásán. Oroszország – Iránhoz hasonlóan – kiváló kapcsolatot ápol a Hamász-szal, amely brutális terrorakciót hajtott végre Izraellel szemben a múlt év októberében. Ez robbantotta ki a háborút a gázai övezetben, amely azzal fenyeget, hogy átterjed az egész Közel Keletre. Izrael minden háborúja villámháború volt eddig hiszen az ország kicsi és az erőforrásai szűkösek. Hadserege viszont erős, és mindig számíthatott az USA támogatására.

Most viszont Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje nyíltan megmondta Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek, hogy

“ennek a háborúnak mielőbb véget kell érnie!”

Nem így látja ezt Benjamin Netanjahu, aki minél tovább akarja folytatni a háborút nehogy elővegyék korrupciós ügyeit, melyekért akár börtönbe is kerülhetne. Netanjahu a háború folytatásával kockára teszi Izrael biztonságát, és a zsidó állam nyugati támogatását.

Irán, ahol a vallási vezető, Khamenei ajatollah támogatásával mérsékelt elnököt választottak, békülni szeretne a Nyugattal, ezért nem akar közvetlen háborút Izraellel hanem a Hamász és a Hezbollah segítségével próbálja meg folyamatosan gyengíteni a zsidó államot.

Oroszország Irán, a Hamász és a Hezbollah oldalán áll ebben a háborúban, az orosz hadsereg iráni drónokat is használ az ukrajnai háborúban.

Moszkva számára két okból is jól jön a közel-keleti konfliktus éleződése: egyrészt, mert elvonja Washington figyelmét az ukrajnai háborútól, másrészt pedig felértékeli az orosz kőolajat és földgázt hiszen a Közel Kelet ezeknek a legnagyobb exportőre, és bármifajta leállás Moszkva malmára hajtaná a vizet.

Washington viszont úgy szeretné kizárni Moszkvát a kőolaj és földgáz piacról, hogy összefog Szaúd Arábiával és a többi közel-keleti exportőrrel Oroszországgal szemben. Ennek viszont az az akadálya, hogy Izrael kormánya hallani sem akar önálló palesztin államról. Emiatt viszont Szaúd Arábia és a közel-keleti olaj és földgáz exportőrök nem hajlandók együttműködni az USA-val hanem inkább Putyint választják: Szaúd Arábia és az Egyesült Emírségek beléptek a BRICS-be – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika formális szövetsége – amely megkérdőjelezi az USA világhatalmát.

Trump a sikertelen merénylet kísérlet után már biztos esélyesnek látszik

A republikánus elnökjelöltre rálőttek egy kampánygyűlésen Pennsylvania államban, de csak a fülén sérült meg, folytatni tudja kampányát. A 20 éves merénylőt lelőtték, ezért senki sem tudja: miért lőtt rá Donald Trumpra?!

Joe Biden telefonon beszélt ellenfelével, és elítélte az erőszakot, majd pedig közölte: felfüggesztik Trump bírálatát. Néhány szélsőséges republikánus ugyanis azt állította, hogy a Trumpot bíráló kampány vezette a fiatal merénylőt amikor rálőtt az ex elnökre egy kisvárosban Pennsylvániában. A sors iróniája, hogy a szabad fegyver eladásért küzdő National Rifle Association Trump támogatói közé tartozik. A legutolsó hasonló merénylet kísérlet Ronald Reagan elnök ellen történt 1981-ben, akkor egy testőr az elnök elé vetődött, és így felfogta a neki szánt egyik golyót. Reagan megsérült, de folytatni tudta elnöki pályáját, a merénylet után népszerűsége az egekbe szökött, elérte a 80%-ot. Trump esetében hasonló népszerűség növekedésre számítanak az Egyesült Államokban, ahol sok szakértő úgy véli: novemberben Trump jó eséllyel újra elnök lesz.

Miért bénáznak a demokraták?

Trump esélyeit javítja, hogy Joe Biden enyhén szólva nincsen csúcsformában, szellemi képességeinek már nincs teljesen a birtokában. Sok támogatója is visszalépésre szólította fel, de Biden nem enged: mindenképp indulni akar! Arra hivatkozik, hogy ilyen rövid idő alatt a demokraták már nem tudnának felépíteni egy sikeres jelöltet. Valójában a demokraták valószínűleg már feladták a választást, de miért?

Trump pénzügyi forradalmát az amerikai elit jórésze támogatja

Az ex elnök arra készül, hogy megnyirbálja a nemzeti bank szerepét betöltő magánbank szövetség, a National Reserve Board hatáskörét. Évtizedek óta a dollár sorsa ennek az intézménynek a kezében van, amely ily módon nemcsak az USA, de az egész világ pénzügyi rendszerét meghatározhatja döntéseivel. Trump véget akar vetni a National Reserve Board függetlenségének, és alá akarja azt rendelni az elnöki hatalomnak.

Ha ezt sikerülne elérnie, akkor a Fehér Házból irányíthatnák az USA gazdasági életét, és hozhatnák meg a kamatlábbal kapcsolatos döntéseket. Így elengedhetné a kormány a deficitet és az államadósságot, amely már ma is ijesztően magas. A GDP-hez viszonyítva az államadósság már meghaladja a 100%-ot, törlesztésre ebben a pénzügyi évben 892 milliárd dollárt kell kifizetnie az amerikai államnak, és ez jövőre minden bizonnyal meghaladja az 1000 milliárd dollárt.

Ki vásárol ilyen körülmények között amerikai kincstárjegyeket, és mennyiért?

Kína valaha a legnagyobb vásárló volt ezen a piacon, de akkor még remekül működött az amerikai-kínai “házasság.” Amióta Washingtonban kiadták a decoupling – válás jelszót, azóta Peking szépen lassan kivonul az amerikai kincstárjegyek piacáról. Japán a hűséges szövetséges még tartja magát, de a harmadik pénzes vásárló csoport, a Közel Kelet lojalitása a jövőben erősen kérdéses.

Szaúd Arábia elutasította Biden elnököt amikor az az olajkitermelés fokozását kérte az árcsökkentés érdekében. Mohamed bin Szalman herceg ehelyett Putyinnal paktál a magas árak érdekében, és Katarral együtt belépett a BRICS-be. Vagyis Trump tervezett játszmája távolról sem kockázatmentes, de az USA ex elnökének jelszava ugyan az, hogy America First, de nála ez a valóságban azt jelenti: Business First! Az amerikai-kínai “házasság” jót tett a Business-nek, a válásról ez még nem derült ki. A 78 éves Trump bevállalja a kockázatot, mert neki ez az utolsó esélye a nagy dobásra, a világ pedig szájtátva figyeli az USA-t: ha ilyen a világbirodalom potenciális első embere, akkor velünk mi lesz?

Csődbe megy-e Argentína az új szélsőjobboldali elnökkel?

2,6 milliárd dollárt kellene törlesztenie a 44 milliárd dolláros IMF hitelből Argentínának, de nincsen ennyi pénze az új kormányzatnak sem.

Milei elnök csak nemrég került hatalomra, és villámgyorsan leértékelte 50%-kal a pesot valamint számos szigorító intézkedést jelentett be.

Például azt, hogy január elsejétől a kormány nem támogatja a tömegközlekedést vagyis az árak az egekbe szöknek. Argentínában az infláció 150% fölött járt tavaly, de lehet, hogy az év végére elérte a 200%-ot is. Emiatt választották meg a szélsőjobboldali jelöltet, aki radikális liberális kúrát ígért Argentínának: maximális privatizációt mondván az állam rossz gazda. A szakszervezetek a tavalyi év végén tüntettek idén januárban pedig általános sztrájkot hirdettek meg át argentin Bokros csomag ellen. Az argentin Trump nem hátrál: közölte, hogyha a Kongresszus és a szakszervezetek nem fogadják el a megszorító csomagot, amely brutális életszínvonal csökkentést jelent, akkor népszavazást ír ki. A szélsőjobboldali elnöknek nincsen többsége sem a képviselőházban sem a szenátusban, de emberei szorgosan dolgoznak, hogy ezt megszerezzék. Az argentin törvények szerint elég hogyha a Kongresszus egyik háza támogatja a törvényt, az máris életbe léphet.

Mit mind az IMF? A Nemzetközi Valutaalapnak régi kuncsaftja Argentína, amely világrekordot döntött a pénzügyi csődökből, de kilábalni belőlük sohasem sikerült. Miért nem?

Nem működik a liberális recept

Az argentin elnök Milton Friedman Nobel díjas amerikai közgazdász liberális elveit próbálja meg alkalmazni a gyakorlatban. Ez a híres neves chicagói iskola, melynek ifjú közgazdászai Chilében próbálták ki a liberális elveket a gyakorlatban. 1973-ban a véres puccs után, melyet az USA támogatott egy demokratikusan megválasztott kormánnyal szemben, Pinochet tábornok került hatalomra, aki Franco spanyol diktátor rendszerét tekintette iránymutatónak. A nacionalista államkapitalista rendszerrel szemben a chicagói iskola a liberális elveket javasolta Pinochet tábornoknak, aki Henry Kissinger amerikai külügyminiszter unszolására rábólintott a kísérletre. Ez kezdetben sikeres is volt, mert a diktatúra megakadályozott mindenfajta tiltakozást, legyilkolta a baloldal embereit – köztük Pablo Neruda Nobel díjas költőt is. Aztán a diktatúra megbukott, és kiderült, hogy a demokrácia körülményei között nemigen működik a rendszer, mert a munkavállalók képviselhetik az érdekeiket. A legutóbbi elnökválasztáson már egy erőteljesen baloldali jelölt kapta a legtöbb szavazatot. Ő szakítani akar a korábbi gyakorlattal, melyet az IMF és az USA támogatott. A baloldali elnöknek óriási politikai ellenállással kell megküzdenie hiszen az ellenzéket az Egyesült Államok is támogatja, amely Latin Amerikában ma is csaknem mindenható.

Mi a véleménye a Biden adminisztrációnak Milei argentin elnökről?

Washingtonban senkinek sem kerülte el a figyelmét, hogy Milei Donald Trumpra hivatkozik, és olyan politikusokat hívott meg az elnöki beiktatására mint Bolsonaro szélsőjobboldali brazil ex elnök, aki Trumphoz hasonlóan minimális mértékben, de vereséget szenvedett a választásokon.

A másik sztár meghívott Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt Buenos Airesben, aki közismerten szintén Trumpnak szurkol, akinek vannak is esélyei az idei novemberi elnökválasztáson.

A Biden adminisztráció emiatt nem szereti Milei argentin elnököt, azt viszont az új argentin kormányzat javára írja, hogy Dél Amerika második legnagyobb gazdasága nem lép be a BRICS-be. A Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika laza szövetségébe több új jelölt kérezkedett be a legutóbbi csúcson, melyet Johannesburgban rendeztek meg Dél Afrikában. Szaúd Arábia már taggá is vált, de Argentína visszalépett. Ezt Washingtonban kedvezően értékelték hiszen a Biden adminisztráció szerint Kína Amerika ellenes szervezetté kívánja tenni a BRICS-et.

A baj az, hogy Argentína problémáit sem az IMF sem az USA sem pedig a BRICS nem tudja megoldani. Latin Amerika az USA gazdaságának perifériája, amely 200 éve próbál felzárkózni – sikertelenül. Sokan ezért az Egyesült Államokat hibáztatják, mások a helyi elitek korrupcióját és impotenciáját tartják felelősnek. A viták évtizedek óta tartanak, de eredmény az nincsen. Ezek után senki sem csodálkozik, hogy Argentína újra tárgyalásokat kezd az IMF-el a csőd elkerüléséről.

További termelés csökkentésre buzdítja az OPEC+ államokat Putyin és Mohamed bin Szalman

A világ két legnagyobb olajexportőre mindent elkövet azért, hogy ne csökkenjen az olaj ára – erről tárgyalt három órán keresztül Vlagyimir Putyin Mohamed bin Szalman herceggel, aki édesapja, a király  helyett teljhatalommal irányítja Szaúd Arábiát.

“Elsősorban az OPEC+ együttműködésről tárgyaltunk, ennek a két országnak nagy a felelőssége abban, hogy stabil helyzet alakuljon ki az olajpiacokon” -jelentette ki Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője a háromórás eszmecsere után.

Szaúd Arábia és Oroszország a világ olaj termelésének egyötödét jelenti – írja a Reuters, amely rámutat arra, hogy ez adja az erőt Putyinnak és Mohamed ben Szalman hercegnek, hogy komoly hatást gyakoroljanak a globális olajárakra. Csakhogy az OPEC+ nemrég tartotta meg évzáró értekezletét, és utána esni kezdtek az árak. Az OPEC+ értekezleten meghosszabbították a korábbi termelés visszafogási vállalásokat, melyek alapján Szaúd Arábia napi kétmillió hordóval, Oroszország pedig félmillió hordóval kevesebbet termel ki, hogy magasan tartsák az olajárat. Az érintettek sejtették, hogy ez kevés lesz, ezért Szaúd Arábia további egymillió hordós termeléscsökkentést vállalt. Most Putyin és Mohamed ben Szalman trónörökös minden OPEC+ tagállamot arra buzdított, hogy “önként” csökkentsék a termelésüket az olaj árának védelmében.

A Közel Kelet is téma volt

“Szaúd Arábia és Oroszország együttműködése hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a feszültség a Közel Keleten. Mohamed ben Salman trónörökös ezt emelte ki a Putyin elnökkel folytatott tárgyalások témái közül” – foglalta össze a csúcstalálkozót a szaúdi hírügynökség. Az Spa ehhez hozzáfűzte Mohamed ben Szalman szavait:

”Sok közös érdek van Oroszország és Szaúd Arábia között, és ezek alapján együttműködünk a Közel Keleten és általában az egész világon.”

Ez utóbbi célzás minden bizonnyal arra vonatkozik, hogy Szaúd Arábia – az oroszok és a kínaiak ajánlásával beléphet a BRICS közösségbe, amely valamiféle ellenpontja kíván lenni a Nyugatnak.

Putyin környezetéből kiszivárgott, hogy eredetileg Moszkvában akartak találkozni Mohamed ben Szalman herceggel, mert az orosz elnök nem szívesen mozdul ki Oroszországból azóta, hogy nemzetközi elfogató parancs van ellene érvényben az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt. Az utolsó percben döntöttek arról, hogy mégiscsak Putyin tesz látogatást a Közel Keleten, ahol az Egyesült Arab Emírségeket is felkereste. Az Egyesült Arab Emírségek is kérték felvételüket a BRICS-be, melyet Putyin szeretne Amerika ellenes szövetséggé alakítani, de India, amely stratégiai partneri viszonyt alakított ki Washingtonnal, ezt ellenzi.

G7 szankció szigorítás az orosz olaj exporttal szemben

Putyin azért is repülhetett vadászgépen a Közel Keletre, mert a G7 államok – az USA, Japán, Németország, Nagy Britannia, Franciaország és Kanada – úgy határoztak, hogy tovább szigorítják a szankciót az orosz olaj eladására, mert az eddigi rendszer könnyen kijátszható volt.

A G7 60 dolláros ársapkát húzott az orosz olajra egy évvel ezelőtt, de a brüsszeli Politico kénytelen volt megállapítani, hogy ez jórészt kudarcot vallott, mert drágábban kelt el az orosz olaj, amely a háborúskodó Oroszország legfőbb bevételét adja.

Átlagosan 70 dollárt fizettek egy hordó orosz olajért a globális piacon, és ez bőven elég volt arra, hogy feltöltse az orosz költségvetést. Ukrajna ezért azt kérte a G7 államoktól illetve az Európai Uniótól, hogy 30 dolláros ársapkát húzzanak az orosz olajra. Ezt a G7 nem fogadta el, de alaposan megszigorította a rendszert. A 60 dolláros olajársapka 34 milliárd dollárt vett ki az oroszok zsebéből, mert az első időszakban Moszkvában még nem fedezték fel a kiskapukat. Azután azonban meglelték, és harmadik országokon keresztül értékesítették az orosz olaj jelentős részét. Ebben kiemelkedő szerep jutott Kínának, Indiának és Törökországnak, de más államok is szépen kerestek az üzleten. Ezt a kiskaput akarja bezárni a G7, amely közölte, hogy január elsejétől szigorúan ellenőrizni fogja azt, hogy a vásárlók valóban 60 dollárért vagy olcsóbban vették meg az orosz olajat. Ellenőrzési rendszert dolgoztak ki, mely április elsejétől léphet életbe, és minden hordó olaj származási helyét rögzíteni fogja. Persze elég sok az ellenérdekelt fél, ezért kétséges az ellenőrző rendszer hatásos működése a globális olaj piacon. Az Európai Unió támogatta a 60 dolláros ársapkát az orosz olajra, ezért minden bizonnyal a szigorításról is szavazni fognak legkésőbb a jövő heti csúcstalálkozón. Alexander de Croo belga miniszterelnök optimistán nyilatkozott erről a brüsszeli Politiconak:

“még a jövő heti csúcstalálkozó előtt elfogadhatjuk a  12-ik  szankciós csomagot Oroszország ellen.”

Orbán a Zelenszkij találkozó helyett Washingtonban és Brüsszelben egyaránt fúrja az Ukrajnának jutó támogatást

Mind a magyar miniszterelnök mind pedig Ukrajna elnöke részt vesz Argentínában az új elnök, Javier Milei beiktatásán. A szélsőjobboldali elnök első látványos diplomáciai gesztusa az volt, hogy közölte: Argentína nem lép be a BRICS szövetségbe!

Az előző baloldali populista argentin kormányzat tervezte el a belépést Brazília – Oroszország – India – Kína és Dél Afrika szövetségébe, amely lényegében az Egyesült Államok világuralma ellen irányul. Javier Milei az argentin Trumpnak tekinti magát, és szeretné, hogyha hazájában felváltaná a hazai pesot az amerikai dollár. Argentínában jelenleg 140% fölött jár az infláció.

Orbán Viktor már tárgyalt Javier Milei-jel mindketten Donald Trump támogatása mellett foglaltak állást. Közben az Egyesült Államokban a The Atlantic folyóirat egyenesen arról értekezik, hogy Donald Trump amennyiben hatalomra kerül a jövő évi választás eredményeképp, akkor Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét tekinti majd normának. Orbán Viktort Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökhöz hasonlóan egyszerűen diktátornak nevezi a The Atlantic hiszen olyan hatalmuk van, melyet az országon belül senki sem tud megkérdőjelezni.

A magyar és az ukrán nemzeti együttműködés rendszerét nemrégiben összehasonlította egy ukrán szociológus, és megállapította: nem sok különbség van. A hatalom mindenható és a korrupció általános jelenség. Ehhez képest Orbán Viktor Ukrajnát Európa legkorruptabb államának nevezte amikor Párizsban nyilatkozott a Le Point című hetilapnak. Ukrajna csakugyan korrupt, de Magyarország megelőzi ebben – írta ezzel kapcsolatban Guy Verhofstadt belga liberális képviselő az Európai Parlamentből.

Zelenszkij azért utazott el Buenos Airesbe, hogy biztosítsa Ukrajna támogatását Latin Amerikában.

Washingtonban Orbán emberei a republikánusokat győzködik: ne támogassák Ukrajnát!

A Guardian megtudta, hogy a republikánusok kétnapos zártkörű tanácskozást tartanak Washingtonban Ukrajnáról, és erre magyar szakértőket is meghívtak – Orbán Viktor támogatói közül. A konzervatív Heritage alapítvány rendezi a tanácskozást, amely Orbán miniszterelnök fő támogatói közé tartozik az Egyesült Államokban. A tanácskozás egyik fő szónoka Magor Ernyei, a Centre for Fundamental Rights nemzetközi igazgatója, ez az intézet hozta el a konzervatív republikánus konferenciát – CPAC – Magyarországra. A magyar külügyi intézet és a washingtoni magyar nagykövetség emberei is részt vesznek a tanácskozáson.

Washingtonban a magyar nagykövetség kiszivárogtatta,  hogy

“Orbán biztosra veszi, hogy az amerikai kongresszus nem szavazza meg Ukrajna támogatását, és ezért akarja blokkolni ezt a támogatást az EU csúcstalálkozón is Brüsszelben.”

Miért oly népszerűek manapság a populista politikusok?

Ezzel a kínos kérdéssel nemigen foglalkoznak a politológusok pedig csakis így lehetne megmagyarázni a Trump, Orbán vagy Milei jelenséget. Orbán Viktor az elsők között jött rá a nyugati világban, hogy a neoliberális globalizáció futószalagon termeli a lúzereket, akikkel azt közli: szegény vagy mert nem tudsz alkalmazkodni a villámgyorsan változó világhoz, melyet nálad sokkal okosabb emberek vezetnek. A frusztrált milliók számára olyan vezérek kínálják a kiutat, akik nem ortodox megoldást ajánlanak. Mi ez? Senki sem tudja pontosan: maga Orbán vagy Trump sem, de miután az ortodox út emberek milliói számára nem jelent mást mint a lúzer lét meghosszabbítását, ezért szívesen szavaznak akármilyen alternatívára. Hogy közben a vezér és csapata megtölti a zsebét? Hát aztán, ha nekem is juttat valamit. Orbán Viktor pedig a legutóbbi választás idején is több mint ezer milliárd forintot költött a választópolgárok megvásárlására. Akik meg is hálálták ezt újabb kétharmados többséggel. A recept egyelőre működik miközben a társadalmi különbségek egyre csak növekszenek. A GDP növekedés jórészét az elit vágja zsebre, amely gondosan ügyel arra, hogy juttasson választóinak is egy kisebb összeget a választások előtt. Az Osztrák – magyar monarchiában egy üveg pálinkával is meg lehetett vásárolni egy szavazatot, ma ennél valamivel több kell, de nem sokkal…

Miért nem megy el a G20 csúcsra a kínai elnök?

Li Csiang kormányfő képviseli Kínát a hétvégén Indiában a G20 csúcstalálkozón – közölték Pekingben, de nem indokolták Hszi Csin ping távolmaradását. A Nikkei japán hírügynökség szerint a kínai elnököt kemény bírálat érte otthon.

Régi szokás a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista pártban, hogy augusztusban összeülnek a vezetők afféle nem hivatalos csúcstalálkozóra, hogy megvitassák az 1,4 milliárd lakosú állam helyzetét. A helyszín Pejtaho, nem messze Pekingtől. Olyan üdülőhely, ahol a hatalmi elit nyaral. Kínában a hatalmi elitben beleértik azokat a veteránokat is, akik évtizedeken keresztül döntő szerepet játszottak Kína életében.

A Nikkei japán hírügynökség hozzájutott egy beszámolóhoz, mely a veteránok véleményét összegezte, és ez meglehetősen lesújtó Hszi Csin ping elnökre nézve: a gazdaság ezer sebből vérzik, az Egyesült Államokkal nem sikerült rendezni a viszonyt.

Az egyre több amerikai szankció mind nagyobb gondot okoz a kínai gazdaság fejlesztésében. A veteránok azt tanácsolták Hszi Csin ping elnöknek, hogy mindenképp igyekezzen javítani a kapcsolatot az Egyesült Államokkal, mert a szembenállás nem sok jót jelent Kínának.

Hszi Csin ping állítólag emiatt kényszerült arra, hogy menessze külügyminiszterét, aki az ő személyes kinevezettje volt, messze megelőzött nála sokkal tapasztaltabb diplomatákat, mert ő szervezte az államfő külföldi útjait. Így lett nagykövet Washingtonban majd villámgyorsan külügyminiszter. Mindeközben új határozottan nacionalista diplomáciát folytatott, melyet Pekingben “farkas diplomáciának” neveztek el.

A korábbi békülékeny és konszenzusra törekvő diplomácia helyett az új külügyminiszter határozottan képviselte Hszi Csin ping elnöknek azt az álláspontját, hogy a világot két nagyhatalomnak kellene irányítania: Kínának és az Egyesült Államoknak. Ezt a G2 elképzelést már Hangcsouban bejelentette Hszi Csin ping elnök a G20 csúcstalálkozón 2015-ben. Obama elnök akkor elviccelte a dolgot, de Trump és még inkább Biden elnök már megindította a kereskedelmi háborút jelezve, hogy nem kíván osztozni a világhatalmi szerepen.

A kínai veteránok nem a célt kritizálták hanem a módszert

Teng Hsziao ping annak idején azt hangsúlyozta: ne dicsekedjünk az eredményeinkkel, szépen csendben fejlődjünk, és tegyük újra nagyhatalommá Kínát! Erre emlékeztették a veteránok Hszi Csin pinget, aki maga is jól emlékezhetett minderre hiszen már ő is hetven éves, ráadásul édesapja Teng Hsziao ping egyik bizalmi embere volt a vezetésben a reformok végrehajtása során. Teng Hsziao ping a háttérből irányított, Hszi Csin ping viszont nyíltan képviseli álláspontját, amely elődeinél jóval határozottabban vállalja fel Kína világuralmi szerepét. Csakhogy a ravasz Teng Hsziao ping nem szerénységből tanácsolta az óvatos diplomáciát hanem azért, mert tudta:

a kártyák nyílt kijátszása egységbe forraszthatja Kína ellenfeleit.

Biden diplomáciája pontosan erre irányul: nemrég stratégiai együttműködési egyezményt kötöttek Indiával Washingtonban. Ugyancsak az amerikai fővárosban hármas szövetség alakult: az USA, Japán és Dél Korea részvételével – egyértelműen Kína ellen. Biden elnök hamarosan Vietnamba látogat, ahol szintén a kínai befolyás ellensúlyozását várják az Egyesült Államoktól. Washington az Európai Uniót is arra ösztönzi, hogy lazítson az együttműködésen Kínával. Ily módon Kína magára maradhat olyan siralmas szövetségessel mint az Ukrajnában megnyerhetetlen háborút folytató Oroszország – figyelmeztettek a kínai veteránok.

Változik-e Hszi Csin ping politikája? A külügyminiszter minden estre eltűnt, utóda az elődje, a mérsékelt Vang Ji. Akit nyilvánvalóan szívesebben látnak Washingtonban mint rövid ideig miniszterkedő utódát.

Biden elnök amint bejutott a Fehér Házba, elsőszámú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát. Emiatt sokan bírálták a demokrata adminisztrációt, a többi között a 100 éves Henry Kissinger, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai  szövetséget a Szovjetunió ellen. A kínai államfő úgy akar nyomást gyakorolni Washingtonra, hogy megerősítette a BRICS csoportot új államok felvételével. Köztük olyan országokéval, melyek az USA kedvelt partnerei voltak mint Szaúd Arábia, Egyiptom vagy az Egyesült Arab Emírségek.

Biden elnöknek mérlegelnie kell: folytatja a hidegháborús vonalat Kínával és Oroszországgal szemben vagy visszatér valamiféle együttműködéshez? Minthogy az Egyesült Államokban megkezdődött a választási kampány, ez jelentős részben attól is függ, hogy Biden melyik diplomáciától remél több szavazatot. Minden estre figyelemreméltó, hogy várható ellenfelének, Donald Trumpnak az unokája kínaiul tanul. Amikor Trump elnök Pekingben a Tiltott Városban vendégeskedett, akkor unokája videó üzenetben kínai nyelvű dallal köszöntötte Hszi Csin ping bácsit és feleségét.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK