Kezdőlap Címkék Botrány

Címke: botrány

Casey Afflecket is elérte a hollywoodi zaklatási botrány

0

Egy petíció azt követeli, hogy az Oscar-díjas Casey Afflecket tiltsák ki a jövő évi Oscar-gáláról. Az online ív aláírói a színészt több korábbi kolléganője vádolta meg szexuális zaklatással.

A change.org honlapon egy filmes által elindított petíció arra hivatkozik, hogy a színészt több korábbi kolléganője vádolta meg szexuális zaklatással. Ezért az online ív aláírói, már több mint ezren azt kérik az amerikai filmakadémiától, hogy Casey Affleck ne vehessen részt az Oscar-díjátadó gálán. A hagyományok szerint ugyanis jövő márciusban az idén díjazott Affleck adná át a legjobb színésznő Oscar-díját.

A hétvégén egy másik online petíció is indult, amely a Netflixtől követeli, hogy állítsa le a The Ranch című sorozat sugárzását a széria egyik főszereplője, Danny Masterson ellen felhozott vádak miatt. Őt négy nő vádolta meg azzal, hogy a 2000-es évek elején megerőszakolta őket. Erről egy dokumentumfilmben be is számoltak, de a produkciót végül a színész ellen két éve indult rendőrségi vizsgálat érdekeire hivatkozva jegelték. A vizsgálat nyomán végül nem emeltek vádat ellene, most azonban a hollywoodi filmmogul, Harvey Weinstein szexuális visszaélései miatt kirobbant botrány után újból előtérbe került ez az ügy is.

Ben Affleck ugyancsak a hétvégén nézett szembe az AP hírügynökségnek nyilatkozva a saját viselkedésével. Azt mondta: a hollywoodi szexuális zaklatási lavina miatt ő is önvizsgálatot tartott, és úgy látja, változtatnia kell a nőkkel szembeni magatartásán, és részese akar lenni a probléma megoldásának.

A Weinstein-botrány kitörésekor Affleck is magyarázkodásra szorult. Bocsánatot kellett kérnie, amiért egy tévéműsor kamerái előtt 2003-ban megfogdosta Hilarie Burton színésznőt. Egy 2004-es felvételen pedig az látszik, hogy az ölébe húzta a montreali televízió műsorvezetőjét, Anne-Marie Losique-ot.

Affleck szerint a kiterjedt probléma megoldásához először is több nőnek kell befolyásra szert tennie, másfelől a zaklatás éppúgy a férfiak ügye is kell legyen, hogy figyelmeztessék egymást a helytelen viselkedésre.

MTI/FüHü

Sorra robbannak az offshore-bombák

0

A mostani, Paradise Papers, vagyis Paradicsom Papírok nevet kapó botrány már a sokadik hulláma az offshore-ügynek, amely tavaly, a Panama Papírokkal kezdődött. Korábban is voltak magyar érintettek.

A Mossack Fonseca panamai irodája
Fotó: MTI/EPA/Alejandro Bolivar

Egy német lap, a Süddeutsche Zeitung kapta meg eredetileg a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodától kiszivárgott iratokat. A lapnál hamar rájöttek, hogy egyedül nem bírnak a hatalmas iratanyaggal, így megosztották az International Consortium of Investigative Journalists nevű oknyomozó újságíró szervezettel. Ezután

76 ország több mint 370 újságírója dolgozott a projekten

– Magyarországról a Direkt36 nevű, Pethő András vezette csoport.

11,5 millió dokumentumot vizsgáltak át, ez volt minden idők egyik legnagyobb kiszivárogtatása. A Mossack Fonseca ugyanis a világ egyik legnagyobb offshore-szolgáltató cége volt, több országban voltak irodáik. Több 200 ezer cégről kerültek ki adatok, közöttük voltak olyanok, amelyek például Vlagyimir Putyinhoz, Petro Porosenko ukrán elnökhöz, a mexikói és argentin elnökhöz, az izlandi miniszterelnökhöz, vagy éppen Michel Platinihez vagy Jackie Chanhoz voltak köthetők.

Természetesen magyar érintettek is voltak.

Először Horváth Zsolt egykori fideszes politikus neve került elő. Ő 16 éven keresztül volt Kecskemét parlamenti képviselője, 2014-ben visszavonult. Ezután az is kiderült, hogy felesége révén Boldvai László, az MSZP egyik, korábban jelentős befolyással rendelkező politikusa is érintett a botrányban. Boldvai ezután távozott a pártból.

A Direkt36 nem sokkal később arról is írt, hogy a leggazdagabb magyarok közül is előkerült többnek a neve a dokumentumokban: Csányi Sándorról, Spéder Zoltánról, Gattyán Györgyről, Kovács Gábor műgyűjtőről és Szemerey Tamásról, Matolcsy György unokatestvéréről is írtak.

Az offshore-botrány következő hullámában, a Bahamákról kiszivárgott adatokból többek között az derült ki, hogy európai uniós tisztviselők is érintettek voltak az offshore-ozásban, köztük Nellie Kroes versenypolitikáért felelős korábbi biztos. A nemzetközi oknyomozó-újságíró szervezet adatbázisa egyébként az interneten is elérhető.

A mostani, Paradise Papers nevet viselő szivárogtatásnál pedig II. Erzsébet és Donald Trump köreinek érintettségén kívül az is kiderült, hogy újabb magyarok érintettek. A Direkt36 többek között Nagy István svájci nagykövetről, Orbán Viktor régi ismerőséről, és Andy Vajnáról ír.

Mi is az az offshore?

„Az utóbbi évek során egyre inkább visszaszorul az offshore cégek súlya Magyarországon. Részben szigorodott a szabályozás, de a hazai üzleti etika is mutat némi fejlődést. Ha a cégek kevéssé is riadnak vissza a szigorúbb szabályoktól, attól már többen tartanak, hogy vállalkozásuk megítélése romlik az offshore háttér miatt. Erre megszületett a „szürke zóna” válasza is. Sokan ugyanis a kapcsolatok további bonyolításában látják a megoldást. A mai magyar cégstruktúrában nem ritkák a nyolc-tíz áttételen keresztül vezető tulajdonosi láncok sem” – írta tavaly tavasszal egy, a Panama Papírokra reagáló elemzésében az Opten.

Nem kis részt a 2010 előtti ellenzéki Fidesz-nek köszönhetően vált a magyar közbeszéd részévé az offshore – emlékezzünk csak például Simor András akkor jegybankelnök le-offshore-lovagozására. A legtöbben szitokszóként használják az offshore-t mint kifejezést, de hogy pontosan miről is van valójában szó, kevesen tudják.

Maga az offshore-ozás egyébként önmagában nem más, mint egy legális, optimális adózási lehetőség kihasználása.

Az offshore egy angol kifejezés, amely azt jelenti, hogy szárazföldön túli – ennek oka, hogy a leggyakrabban szigeteken kínálnak offshore-nak nevezett kedvező cégműködési feltételeket. Az a vállalat kerül bele ebbe a kategóriába, amely nem ott folytatja a tevékenységét, ahova – a kedvezőbb feltételek miatt –  bejegyezték.

Ugyanis az adóparadicsomok – mint nevükből is kiolvasható – rendkívül alacsony adókat kínálnak, mellé nagyon szigorú titoktartást, ami miatt borzasztóan körülményes és nehéz megismerni az ott bejegyzett cégek tulajdonosi hátterét

– emiatt sokszor használják illegális ügyletekből (beleértve akár a fegyverkereskedelmet, a kábítószerkereskedelmet is) befolyó pénzek átmosására, elrejtésére. De nem kell sem kábítószer-, sem fegyverkereskedőnek lenni ahhoz, hogy egy cég el akar rejtőzni a hatóságok elől!

Vannak tipikus offshore cégek által végzett tevékenységek – erre plasztikus példákat mutat a fent említett Opten jelentés, amelyből kiderült, hogy abban az időben a közel hétszáz Magyarországon egyértelmű panamai tulajdonosi háttérrel működő vállalkozás között átlagon felül foglalkoztak ingatlanügyletekkel, valamint kereskedelemmel és tanácsadással.

Egyébként a jelentés készítésekor (tavaly tavasszal) Ciprus, a Seychelle-szigetek és Suriname után Panama csak a negyedik legnépszerűbb célpont volt a magyarok számára; a panamaiakon kívül pedig további ötezer hazai cég volt köthető egzotikus hátterű offshore országokhoz.

A Marton-ügy után: a Facebookon megjelent egy újabb rendező neve

0

Kalmár Péter nyilvános Facebook-oldalán megosztotta a Borsonline „Robbanás előtt a másik színházi botrány: a szakma már tudja, ki a következő” című cikkét. A sok hozzászóló közül az egyik (Tallos Andrea) meg is nevezi az illetőt: Kerényi Miklós Gábor.

Tallos Andrea szintén nyilvános Facebook -oldalán megosztott egy hozzá intézett üzenetet is, amelyet Lencsó Rita kommunikációs tanácsadó írt alá, aki felszólítja Tallost: “tartózkodjon a Kerényi Miklós Gábor urat rágalmazó kommentektől”. Ellenkező esetben, tehát, ha nem távolítja el azonnal a “rágalmazó kommenteket”, akkor “a becsület csorbítására irányuló utalásának büntetőjogi következményeit viselnie kell”.

A Bors egyébként azt is leírta, hogy újabb rendező került a színházi szakma célkeresztjébe a még el sem csendesedett Marton-ügy kapcsán. „Áldozatok, kollégák és barátok szeretnék elérni, hogy a nyilvánosság is megismerje a nevét, mert titkai Martonénál is mocskosabbak” – áll a cikkben. Azt is írják:

„A molesztálásról, zaklatásról szóló történetekben azonban nem csak Marton László neve bukkant fel:

rendre előkerült még egy név, valahányszor információt, véleményt kértünk szakmabeliektől.

Néhány perc beszélgetés után majd mindig elkanyarodtak egy másik név felé. Közszájon forog annak az elismert rendezőnek a neve, akiről azt beszélik, férfiakkal, nőkkel, sőt kiskorúakkal is volt dolga.”

Megszületett a FIFA-botrány első ítélete

0

Hector Trujillo, a Guatemalai Labdarúgó Szövetség korábbi főtitkára az első, akit az Egyesült Államokban elítéltek a nemzetközi szövetség (FIFA) 2015 májusában kirobbant botránya után. 200 ezer dolláros vesztegetést fogadott el.

A 63 éves Trujillóra – aki júniusban bűnösnek vallotta magát csalás és összeesküvés vádjában – a brooklyni szövetségi bíróság nyolc hónap börtönt szabott ki.

A korábbi sportvezető közel 200 ezer dolláros vesztegetést fogadott el egy cégtől, amely a marketingjogokat akarta megszerezni.

Az ügyészek több mint hároméves börtönbüntetés és 415 ezer dolláros jóvátétel kiszabását kérték,

az ügyvédek a börtönbüntetést szerették volna elkerülni.

Egy előzetes megállapodás szerint Trujillo nem fellebbez, és azt is elfogadta, hogy 175 ezer dolláros jóvátételt fizet.

A guatemalai férfit 2015 decemberében tartóztatták le a floridai Port Canaveralban, ahol egy Disney-körutazáson vett részt a családjával. Később hangsúlyozta, hogy hazája törvényeit nem sértette meg, “csak” a FIFA szabályait.

A védőügyvédek kijelentették, hogy az ügyészség eljárása véget vetett Trujillo sikeres és kiemelkedő jogászkarrierjének, hiszen a letartóztatása miatt

le kellett mondania a guatemalai alkotmánybíróságban betöltött posztjáról.

A FIFA-botrány nyomozása során több mint negyven személyt és marketingügynökségeket gyanúsítottak meg az Egyesült Államokban.

A hullámok átcsaptak a horvátországi Krk-sziget felett is

0

Október elejétől az Adriai-tengeren fekvő Krk-szigete már nemcsak arról híres, hogy egy közkedvelt üdülőhely Horvátországban: ugyanis a Pentagon már hónapok óta a sziget kis repülőterét használja fel arra, hogy a volt szocialista országok fegyvereit titokban elvigye a közel-keleti szövetségeseinek.  

Tovább terjednek annak a fegyvereladási üzletnek a hullámai, amely még szeptember végén robbant ki Csehországban: a helyi tényfeltáró újságírók alapos nyomozás során kiderítették, hogy a cseh fegyvergyártók 2015-től 69,3 millió értékben szállítottak fegyvereket a Közel-Keletre, amelyet aztán valamelyik Bassár el-Aszad szíriai elnök és az Iszlám Állam (ISIS) ellen harcoló csoportoknak adtak oda. A dolog pikantériáját az adta, hogy Prága eredetileg azokat a fegyvereket az Egyesült Államoknak adta el, de a Pentagon meghamisította a hivatalos dokumentumokat, és így azok végül nem az amerikai hadseregnél kötöttek ki.

Zágrábból szeretettel 

A botrány begyűrűzött most Horvátországba is. A Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) tényfeltáró újságírók október 3-i publikált cikkükből kiderült, hogy Krk-szigete a  legfontosabb logisztikai bázisa a közel-keleti térségbe irányuló fegyverexportnak, és nemcsak Horvátország, hanem más balkáni ország is ezen keresztül szállít hadianyagot. Mindezt Washington tudtával és közbenjárásával, sőt, a hivatalos dokumentumokból  maga a Pentagon “tüntette el a nyomokat”.

A helyiek számára feltűnt, hogy április óta jelentősen megnövekedett a légi forgalom és többé nem csak az utasszállító repülőgépek, hanem rendszeresen érkeznek a reptérre nagy és zajos, amerikai típusú teherszállító gépek. Az újságírók a nyomozás során 14 “nem azonosított, katonai eszközöket szállító” gépet figyeltek meg. A hivatalos iratok szerint a fegyverek végső felhasználója az amerikai hadsereg. Az amerikaiak az Alan Agencytől, egy horvát állami kézben lévő fegyvergyártó cégtől vásároltak meg a hadianyagot. A horvát vállalat április óta 12,4 millió dollár értékben adott el jugoszláv/szovjet típusú fegyvereket az Egyesült Államoknak.

Viszont akárcsak a cseh fegyvervásárlási botrány esetében, ezek nem érkeztek meg amerikai területre. Az igaz, hogy egy amerikai légibázisra szállították le őket, csak éppen  a Perzsa-öböl mellett fekvő Katarban: Dohától, az ország fővárosától nem messze fekvő Al Udeid támaszponton pakolták ki a horvát és más balkáni államtól összevásárolt hadieszközöket.

Katar ugyanis hivatalosan nem számít vevőnek, ahogyan “papíron” nem részese annak a programnak sem, amely során az Iszlám Állam (ISIS) ellen harcoló fegyvereseket képzik ki. Továbbá a katari hadsereg elsősorban nyugati – amerikai, brit, francia – fegyvereket használ, nem pedig az egykori keleti tömb országainak hadieszközeit. Ezért ezeket a fegyvereket a nyugati országok és a szunnita arab monarchiák által szponzorált csoportoknak – Líbiától kezdve Jemen és Szírián át, egészen Iraki bzárólag – adták oda. Sőt, a BIRN rámutatott arra is, hogy Kuvait szintén úti célként szerepelt, amely a szíriai „mérsékelt felkelők” egyik fő kiképzője és fegyverellátója.

Továbbá az is kiderült a logisztikai feladatokat elvégző azerbajdzsáni Silk Way nevű légitársaság kiszivárogtatott dokumentumokból, hogy nemcsak Horvátország, hanem más balkáni ország, mint például Bulgária, szintén Krk szigetén “csomagolta át” az eladott lőszereket. A 16 millió dollár értékű bolgár lőszereket és töltényt ebben az esetben is Washington vásárolta fel és eredetileg ezeket Németországon keresztül szállították volna le az arab kuncsaftoknak. Csakhogy idővel a német hatóságok véget vetettek ennek a gyakorlatnak: 2016-ban keltezett e-mailek szerint a németek “túlságosan érzékennyé” váltak a balkáni országok felől érkező hadianyagok miatt, mert szerintük azokból nagy valószínűséggel a szélsőséges iszlamista csoportok is részesülnek, amelyek könnyen nyugati célpontok és állampolgárok ellen használhatják fel azokat. Berlin tiltakozása miatt Washington végül Horvátországba, és azon belül is a Krkben lévő repülőtérre irányította át a forgalmat.

A BIRN kérdéseire sem az Alan Agency és sem a Pentagon nem válaszolt. Ugyan Zágráb elismerte, hogy az Egyesült Államok fontos partnere Horvátországnak és a két ország katonai terén szorosan együttműködik egymással, de arról már nem beszélt, hogy ténylegesen kinek is adtak el fegyvereket. Ivica Nekic, a horvát fegyverexporttal és -importtal megbízott ügynökség tagadta, hogy Szíriába vagy más, konfliktusba süppedt országba vittek volna fegyvert. Továbbá ők csak törvényes fegyverüzletben vettek részt és az amerikai partner ezen a téren minden vita felül áll.

Nem először, nem utoljára… 

Ez már nem az első eset, hogy Horvátország ilyenfajta botrányokba keveredik. 2012 telén szaúdi felségjelű gépek repültek Zágrábból Jordániába, ahol felszerelték az országban brit-francia tisztek által kiképzett szíriai fegyveres csoportokat. A BIRN  az Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) együttműködve egy közös nyomozást végzett, amely során kiderítették, hogy nyolc európai ország 2012 óta 1,2 milliárd euró értékben szállítottak fegyvereket a térségbe.

Ezek között pedig Horvátország volt az élen: több mint 300 euró millió értékben adott el fegyvereket Szaúd-Arábiának (126 millió), Jordániának (44 milliót) és a maradékot Egyesült Arab Emírségeknek, Kuvaitnak és Törökországnak szétosztva. Ez több mint 6000 tonnányi hadianyag, amely elsősorban kézifegyvereket és könnyű tüzérségi eszközöket jelentet.

Horvátország csak 2016 februárja és szeptembere között 2600 volt jugoszláv/szovjet és új gyártmányú rakétát, lőszert, illetve töltényt szállított le a Közel-Keletre. A világ a horvát fegyverek felbukkanásáról és szerepéről a szíriai és az iraki háborúkban legelőször nem az oknyomozó újságírókon keresztül szerezhetett tudomást: a szíriai fegyveres csoportok a közösségi médiába felrakott képeiken vagy videóikon gyakran pózoltak olyan horvát fegyverekkel, mint a RBG-6-os gránátvető vagy RAK-12-es rakétavető.

Nissan-botrány Japánban: csaltak az autók ellenőrzése során

0

Olyan ellenőröket alkalmaztak az autók tesztelése során, akiknek ehhez nem volt meg a megfelelő képzettségük és jogosítványuk.

Ezt elismerte a cég főnöke is. Hiroto Szakava kijelentette: ”még az én pozíciómból sem lehet megítélni, hogy ez a hibás gyakorlat mikor kezdődött, de én utánajárok a dolgoknak!”

A Nissan 1,21 millió autót kénytelen visszahívni emiatt. Ez 25 milliárd jen (189 millió euró) kár.

Ez pénzben is sok, de még nagyobb a presztízsveszteség,

hiszen a közlekedési minisztérium vizsgálata egyértelműen kiderítette: azért alkalmaztak nem megfelelően képzett ellenőröket, hogy azok ne vegyék észre: az autók nem felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak.

Pedig ezek állítólag nagyon is a cég szívén fekszenek. Carlos Ghosn, a Renault-Nissan csoport feje (nemrég ide csatlakozott a Mitsubishi is) korábban bejelentette: 10 elektromos autótípust dobnak a piacra 2022-ig. A Renault-Nissan csoport jelenleg a világ egyik legnagyobb autós cége évi több, mint 10 millió kocsival. Öt év múlva 14 millióra akarják növelni ezt a számot, hogy tartsák a helyüket a világ élvonalában. A Nissan távolról sem az egyetlen nagy autógyár, mely csalt az autók környezetkárosító adatait illetően.

A legnagyobb botrány a Volkswagen körül robbant ki ilyen ügyben: a vezérkar lemondott. Nemrég derült ki: a Volkswagennek az egész kínos ügy 30 milliárd dollárjába kerül. Ehhez képest a Nissan 189 millió dollárja elhanyagolható veszteség …

Az úszóbotrány folytatódik

0

Tiszta vizet a medencékbe címmel írt, mondhatni tényfeltáró levelet Tóth István, a HKLSE elnöke, ha úgy tetszik a szeptember elején leváltott úszóelnök, Bienerth Gusztáv viselt dolgairól.

Hogy az állítások hitelesek legyenek a szentendrei egyesületi elnök, aki eddig is vitézül harcolt aktuális elnökök ellen, a levél minden oldalát aláírta, és szerződéseket is mellékelt.

Hogy mi is hitelesek legyünk, idemásoljuk a levél első részét:

Az itt látható levél most csak illusztráció, de tartalmaz megbízási szerződéseket, munkaszerződéseket, vállalkozói szereződéseket, számlákat, kifizetéseket, intimitásokat, furcsa jutalékokat. A Független Hírügynökség egyelőre nem vállalta ezeknek a szerződéseknek, állításoknak a kivizsgálását, de az elkövetkezendő napokban, mintegy ellenőrizve a levél tartalmát és annak megfelelően tájékoztatjuk olvasóinkat.

Egyelőre tehát csak azt állapíthatjuk meg, amit beszámolónk elején: az úszó szövetség körüli botrány nemhogy véget ért, végeláthatatlanul folytatódik. És még a vizes vb költségeiről egy szót sem ejtettünk…

Rózsa Norbert és Güttler Károly is csatlakozott az azonnali változást sürgetőkhöz

0

Az olimpiai és világbajnok Rózsa Norbert és az olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok Güttler Károly is csatlakozott Székely Éva kétszeres olimpiai bajnok, Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok, Hargitay András háromszoros világbajnok, Szabó József olimpiai bajnok, Risztov Éva olimpiai bajnok felhívásához, melyben azonnali változást sürgetnek a Magyar Úszó Szövetség vezetésében.

A felhívásról itt írtunk korábban.

Időközben

lemondott az Ellenőrző testület utolsó, eddig hivatalban lévő tagja is:

Nagy Anikó csatlakozott Pósa Józsefné elnökhöz és Kézsmárki Évához, akik már korábban benyújtották lemondásukat, amely miatt a Magyar Úszó Szövetség alapszabálya értelmében harminc napon belül rendkívüli közgyűlést kell összehívni.

Az ET lemondott tagjai egyébként jelezték:

Bienerth Gusztáv elnök számukra elfogadhatatlan vezetési stílusa mellett

teljes mértékben elfogadhatatlannak és törvénysértőnek tartják, hogy a MÚSZ-nak még hét hónap után sincs a 2017. évre elfogadott ellenőrzési terve, mivel a MÚSZ elnöke és apparátusa az ET vonatkozó figyelmeztetéseire egyáltalán nem reagált.

Bienerth tegnap azt mondta: szó nincs arról, hogy lemondana.

Eljárás indul a BKK-botrány miatt

0

Adatvédelmi hatósági eljárást indít a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a Budapesti Közlekedési Központ és a T-Systems által üzemeltetett online jegyértékesítési rendszerrel, valamint a MOL Bubi közbringarendszerrel összefüggő adatkezelésekkel kapcsolatban.

Péterfalvi Attila közleményében azt írta, az adatvédelmi hatósági eljárás elindításáról a sajtóban megjelent információk – és ezeken alapuló állampolgári beadványok – alapján, valamint a 24.hu által elküldött adatbázisok áttekintését követően döntöttek, mivel

“a feltételezett jogellenes adatkezelés személyek széles körét érinti, illetve nagy érdeksérelmet idézhet elő”.

Az MTI-nek küldött közleményben azt is írja: az eljárás során elsődlegesen azt vizsgálja, hogy a BKK és a T-Systems Magyarország teljesítette-e az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szereplő kötelezettségeket, különösen az adatbiztonsági követelményeket.

A törvény szerint az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak

a személyes adatokat megfelelő intézkedésekkel védeniük kell többek között a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal vagy törlés ellen.

Az eljárás során a hatóság szerződéseket kér be és kérdéseket is feltesz. Péterfalvi Attila szerint a hatóság adatvédelmi bírságot is kiszabhat jogellenes adatkezelés miatt, ennek összege akár 20 millió forint is lehet.

A BKK július 13-án indította el online jegyértékesítési rendszerét, de az informatikai rendszer könnyen feltörhető volt, így például a valódi árnál sokkal olcsóbban is lehetett jegyet, bérletet venni. A Bubival kapcsolatban pedig a 24.hu írta meg, hogy 5600, a rendszerbe regisztrált felhasználó adatai kikerültek a cégtől.

FüHü/MTI

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK