Kezdőlap Címkék Botka

Címke: Botka

Háború, győztesek nélkül

Cseppet sem szórakoztató, sőt, kifejezetten siralmas immár mindaz, ami a választásokra való felkészülés címszó alatt a baloldalon történik. Ha belegondolok: már erre a mondatra minden szereplő megsértődne, kikérné magának, és azt hangsúlyozná: ő aztán tényleg mindent megtett annak érdekében, hogy 2018-ban rendszer-, kormány-, és Orbán-váltás legyen.

Itt mindenki rendelkezik a győzelem receptjével, forgatókönyvével, csak ugye az a másik, az amelyik belerondít a tervbe. Arra is megvan a válasz, hogy miért. Természetesen azért, mert valójában a Fidesz kottájából játszanak.

Ebben a műfajban az MSZP még újítani is tudott; belső ellenséget képzett, miáltal a háború beborította nem csupán a komplett, demokratikusnak nevezett ellenzéket, hanem a baloldal vezető pártjának belső világát is. Ma ott tartunk, hogy kijelenthetjük: atomjaira hullott a politikai térfél bal oldala, senki nem állapodott meg senkivel, senki nem biztat megállapodással senkit sem, tulajdonképpen így együttesen tesznek meg mindent a Fidesz újabb kétharmados győzelméért. Akarhat itt bármit a baloldal szavazótábora, próbálhatja nyomás alatt tartani a pártokat, azok csak a nyilatkozatok szintjén hallják meg választóik hangját, a cselekvésig képtelenek eljutni. Hovatovább azt üzenik a hajdan volt szimpatizánsoknak: vagy ne higgyenek abban, hogy választottjuk egy demokratikus párt, vagy ne higgyenek a demokráciában. Hirtelenjében nehéz eldönteni, hogy melyik a rosszabb. (Talán ez utóbbi, mégiscsak…)

Egy hete azt írta Lengyel László: Botkának kell lépnie. Nos,

az MSZP miniszterelnök-jelöltje látványosat akart húzni, amikor kiállt a párt elnökével és választmányi vezetőjével a nyilvánosság elé, és onnan üzent a többi szereplőnek. Lehet, hogy ez az üzenet kilenc hónappal ezelőtt célba talált volna, de így több, mint megkésettre sikeredett. Csak visszautasítás, meg nem értés, újabb hangzavar lett belőle, ráadásul a fő témában, abban, ami az igazi megosztást jelentette, semmilyen előrelépés nem történt.

Sőt, inkább visszavetette, mondhatjuk a null pont alá, a reménybeli együttműködést. Igen, persze, Gyurcsány Ferencről van szó. Botka ugyanis akkor ismételte meg korábbi álláspontját, amikor már nyilvánvalóvá lett: az a pártszavazás, amit feltehetően – amúgy – éppen Botka bosszantására talált ki, pontosan azt az eredményt hozta, amit akart: elmozdíthatatlanná tette a pártlista éléről. (Tegyük hozzá: joggal, ez végül is az ő pártja.) Politikai vakságnak is nevezhetnénk egy ilyen szituációban föltenni a régi lemezt, ám azért legyünk óvatosak a minősítéssel, mert a politikában egy nap alatt is nagyot fordulhat a világ. Volt, aki például Molnár Gyula bejelentését igyekezett pozitívumként felfogni; az MSZP elnöke először azt nyilatkozta, hogy ő maga fog leülni Gyurcsánnyal tárgyalni, vagyis, értelmeztük szabadon az elnöki mondatot, kiveszi Botka kezéből a szövetség-kötés tárgyalásait, de aztán kiderült, hogy Molnár is csak viccel. Illetve olyat húzott, vagy inkább mondott, amely azonnal semmissé tette a pozitív értelmezést: azt nyilatkozta, akkor kerülhet fel Gyurcsány a közös listára, ha mind a hat párt támogatja a szándékot.  Haha…- mondanánk, ha lenne kedvünk nevetni. Már csak azért sincs, mert semmi nem a fordulat felé visz.

Sőt.

Szombaton még mélyebbre süllyedt az a hit, ami a fanatikusokat még mindig eltölthette. A DK elnöke váratlan bejelentést tett; feladva eddigi nyitott ajtó politikáját, amelyet még néhány nappal ezelőtt is a bölcs bagoly nyugalmával osztott meg a televízió nézőivel, kijelentette: nincs tovább.

A Demokratikus Koalíció önálló listát állít, és erről nem is hajlandó a továbbiakban tárgyalni sem. Valószínűnek látszik, hogy Gyurcsányt a Medián kutatása tántoríthatta el korábbi álláspontjáról; az általa szárnyalónak hitt pártja elindult lefelé a népszerűségi görbén. Mi mással magyarázná ezt bárki, mint Dugovics-effektussal: az MSZP zuhanása magával ránthatja a Demokratikus Koalíciót is.

Lássuk, be, reális a következtetés. Mert akárhogy igyekszik Gyurcsány a higgadt, távolságtartó, a folyamatokat bölcsen egyszerre kívülről és belülről figyelő, elnök-elemző szerepét eljátszani, a hírek csak eltalálják a választókat. És a hírek arról szólnak, hogy ez a két párt nem tud megbékélni egymással. Gyurcsány miatt. Illetve Botka miatt.

Mondanám: ne akarjunk igazságot tenni, de úgy is mindenki ítélkezik. A többség most úgy látja: Botkának meg lettek volna az esélyei arra, hogy rendbe szedje a baloldalt. Nem ezt tette. Vagy ha ezt akarta tenni, rosszul tette. Rosszul tette, amikor pártja vezetését megkerülve egy újságon keresztül jelentkezett be miniszterelnök-jelöltnek, rosszul tette, amikor nem pártja előtt, hanem egy újságon keresztül hirdette meg programját és rosszul tette, amikor nem belső fórumokon vívta meg a harcait, hanem egy újságon keresztül árulózta le párttársait. De hibázott akkor is, amikkor a megegyezést személyessé tette, személyessé a maga nevében, és személyessé, amikor Gyurcsányt jelölte ki ellenségként. Mindez együttesen juttatta oda, ahol most van. De a kérdés persze az, hogy valójában hol van? Mi lehet a sorsa a szövetség-kötésnek? Mi lehet a sorsa az MSZP-nek? És mi lehet a sorsa Botkának? Ha sorba megyünk a feltette kérdéseken, amelyekre illik rövid választ adnunk, meglehetősen szomorúak leszünk. Mert a szövetség-kötés lehetősége ma a ködbe veszni látszik. Az MSZP, képtelen lévén átlépni saját árnyékát, hovatovább a kispártok kategóriájába sodródik, Botkának pedig mindkét előző pontban megvan a maga felelőssége. Azt kell mérlegelnie, leülve egy hűvös szobában, képes-e ő maga változni és ezen keresztül változtatni, de mondjuk szinte 24 órán belül, vagy…

Vagy mások teszik ezt meg helyette. Mert most egy olyan háború hadvezére, amely háború csak vesztesekből áll.  Nem mondhatja, hogy ez túl nagy dicsőség.

Bréking nyúz – Tudósítás a másik valóságból

0

Magyarország, az ősember. Tizenkét CT a liberális matek szerint. Botka végrehajtja a Soros-tervet. Az üldözöttek hangjának felerősítése.

Bayer Zsolt a Magyar Időkben

„…Nyilván emlékeznek – dehogy emlékeznek! – arra a karikatúrára, ami még valamikor 2010 vége táján jelent meg, a második Orbán-kormány hajnalán, valamelyik nagyon liberális, nagyon befolyásos, nagyon független és természetesen nagyon „európai” lapban, s amelyen egy szőrös, állatbőrökbe bugyolált, kezében bunkót szorongató ősember volt látható, amint „jelentkezik” az unió „pultjánál”.

Magyarország volt az az ősember.

Az ok? Pontosan már nem emlékszem, de valami sajtóügy. Azt hiszem, a Klubrádió éppen nem kapott ezercsilliárd forint állami támogatást, és nem Bolgár György lett kinevezve tájékoztatásügyi miniszternek.”

Jobbágyi Zsófia a Magyar Hírlapban

„Nos, az elmúlt hét évben eddig hat alkalommal kérdezte a kormány az állampolgárokat, ezek közül a legolcsóbb konzultáció hétszáz-, a legdrágább kilencszázmillió forintba került, így a végösszeg nagyjából ötmilliárd forint. Ez hárommilliárddal kevesebb mint az ATV óvatos becslése, ebből a pénzből pedig pontosan tizenkét CT-készüléket lehet vásárolni a liberális matek szerint.”

A Fidesz Botkáról a Pest srácokban

„A Fidesz reagálásában azt írta, tudják az MSZP-ről, hogy Botka László elsőként jelentkezett be a “Soros-terv végrehajtására”, miután megígérte, hogy ha hatalomra kerülnek, akkor lebontják a kerítést a déli határon.

Közölték továbbá, a szocialisták két éve még azt is tagadták, hogy van bevándorlás, egy éve pedig azt, hogy van kvóta.”

Kapocs Zsóka váratlan várandóssága a Ripostban

Kapócs Zsóka egyébként már kezdett beletörődni a helyzetébe és az örökbefogadás gondolata foglalkoztatta, amikor váratlanul teherbe esett. Jelenleg boldog új szerelme mellett és első közös gyermeküket várják. Zsókáé egy igazi sikersztori.

Balog Zoltán az üldözött keresztényekről az Origóban

Ma a világban négyből három keresztény üldöztetésnek van kitéve, és a nyugati világ keveset tud minderről – mondta. A miniszter úgy fogalmazott: „amennyire csak lehet, fel akarjuk erősíteni az üldözöttek hangját, és ismertté akarjuk tenni az őket érő atrocitásokat”.

LMP: Botka még nem kérte fel őket, de ha megtenné, elutasítanák

0

Kanász-Nagy Máté, a lehet Más a Politika szóvivője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt hivatalosan még nem kereste meg az LMP-t a választási együttműködésről szóló ajánlatával, de ha ez meg is történne, azt pártja elutasítaná. Ezt azzal indokolta: a múlt pártjaival nem lehet leváltani a kormányt.

A szóvivő arról is beszélt, hogy pártja egy 50 milliárd forintos bérlakásalapot hozna létre, amelyre önkormányzatok pályázhatnának. A politikus szerint szükség van az albérleti piac szabályozására, illetve annak „kifehérítésére” a közterhek és az adminisztrációs feladatok csökkentésével.

A lakás- és bérlakás-felújításokat az LMP a szolgáltatás áfájának 5 százalékra csökkentésével is segítené.

A szóvivő rámutatott: sokan valóban a lakhatási nehézségek miatt nem tudnak lakóhelyüktől távol munkát vállalni. A kormány azonban szerinte rossz választ ad a problémára azzal, hogy munkásszállók építését támogatja 9 milliárd forintos keretösszeggel, a munkásszálló ugyanis szerinte nem 21. századi megoldás.

MTI/FüHü

Önpusztítás rogyásig, vagy csak a hétfői elnökségi ülésig?

1

Látszólag business as usual: az MSZP közleményben oda vág az LMP-nek, majd Tarjányiéknak. Közben a fővárosi politikusuk azt mondja inkább Gyurcsány mint Orbán, pedig Botka szerint egyik se. A közvéleménykutatások viszont figyelmeztetnek: még egy kis üres duma és füstbe megy az egész terv. Azaz az állítólagos kormányváltás.

Miközben a szűrések rendre azt mutatják ki, hogy a (szélső)jobboldal köszöni, ennél jobban még nem volt Magyarországon, addig a balliberális tábor mindinkább hozza a 2014-es formáját. Botka László szocialista miniszterelnök jelölt „összefogási” ajánlata – az MSZP(?) szerint – még mindig érvényes, annak ellenére, hogy nem a tömegességükről elhíresült liberálisokon (mármint Fodorékon) kívül mindenki visszautasította.

Botkáék azt mondják, nem baj, van idő.

A párt sajtóosztálya közben ma délután a következő címmel adott ki közleményt: Botka László kormányváltó szövetsége már 2018-ban le akarja váltani a Fideszt – Reagálás az LMP elnökségi tagjának nyilatkozatára. Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja ugyanis azt nyilatkozta, hogy szerinte 2018-ban a Fidesz fog nyerni.

A „mintha mi sem történt volna” (business as usual) hozzáálláshoz tartozik az is, hogy a párt másik közleménye, miután megállapítja, hogy „Botka László és

a Magyar Szocialista Párt hétfői javaslata az ellenzéki összefogásról összezavarta a Fidesz forgatókönyvét”,

megállapítja azt is, hogy „Tarjányi Péternek, a Magyar Progresszív Mozgalom alapítójának mai nyilatkozata nem a kormányváltást, hanem a Fidesz hatalomban tartását szolgálja.”

Az Index írja: „Az MSZP-közeli Tarjányi Péter új mozgalmat indít azzal a Lattmann Tamással, aki a héten tálalt ki arról, hogy miniszterelnök-jelöltséggel hitegette néhány szocialista. A mozgalom célja elmondásuk szerint, hogy nyomás alá helyezzék a baloldali pártokat: fogjanak össze. Botka szerintük eljátszotta a lehetőségét, új kormányfőjelölt kell.”

Ilyen jelekből már le lehet szűrni, hogy valóban körvonalazódik egy MSZP-n kívüli nyomásgyakorlás, amelynek a célja, hogy a párt álljon el a kudarcos Botka-projekttól. Az még nem világos, hogy ez lenne a végső cél vagy

a baloldal eddigi legnagyobb (habár ez sem jelent sokat) pártját akarják megfosztani egy baloldali királycsinálás szerepétől.

De nemcsak kívülről jön a nyomás:

Az ATV-ben Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője az ellenzéki összefogásról azt mondta, ideje lenne félretenni a hisztit, a demokratikus ellenzéknek fel kellene mérnie, hogy “töketlensége” miatt felmorzsolódik.

Horváth szerint a képlet egyszerű.

Orbán vagy Gyurcsány?

„Én egy egyszerű kérdést tettem fel magamnak: Orbán vagy Gyurcsány. Ha a kormányváltás bárkinek fontos – nekem fontos –, akkor én Orbán vagy Gyurcsány között mindig Gyurcsányt fogom választani, és azt javaslom: mindenki tegye fel magának a kérdést: ön is, én is, a választók, a politikai pártok, a politikusaik. Tegyék fel azt a kérdést, hogy Orbán vagy Gyurcsány. Ha Orbán a válasz, akkor lépjen be a Fideszbe, ha pedig Gyurcsány a válasz, akkor a demokratikus ellenzék tagjaként, ő kormányváltást akar.”

Na már most, ha Horváth nem fejjel megy a pártfalnak és „a pártban vannak sokan, akik így gondolkodnak”, akkor mi másról lehet szó mint, régi szép kifejezéssel, frakciózásról. A Botka-jelenség a Gyurcsány-ellenességen alapszik, nélküli szinte értelmét veszíti. Ha viszont a pártban sokan másként gondolkodnak, akkor valaminek szakadnia kell.

Minél előbb, annál jobb, mielőtt a (szélső)jobboldali pártok népszerűsége a plafonig ér.

A Lattmann-epizód a Botka-projekt utolsó felvonása?

1

Lattmann Tamás megjelenése és megnyilatkozása az Egyenes beszédben reagálásra késztette az érintett pártokat. Ezek közül az MSZP, úgy tűnik, egy tagadással fűszerezett időhúzási taktikát választott.

Csak emlékeztetőül: Lattmann Tamás nemzetközi jogász az ATV kedd esti Egyenes beszéd című műsorában váratlanul, az eredeti téma helyett arról beszélt, hogy 2016. decemberében már úgy volt, hogy ő lesz a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Hivatalos megállapodás ugyan nem született, és ennek megfelelően hivatalos bejelentést sem hallhattunk, de a tárgyalások igen előrehaladott állapotban voltak. Lattmann szerint abban az időben folyamatosan kapcsolatban volt az MSZP vezetőivel, de a demokratikus ellenzék három másik pártja – a DK, az Együtt és a Párbeszéd – is csatlakozott a körvonalazódó megállapodáshoz.

Következtek az érintett pártok reagálásai: a Demokratikus Koalíció elismerte, hogy tavaly ősszel elkezdte az egyeztetést Lattmannn Tamás miniszterelnök-jelöltségéről, de Botka megjelenésével ez okafogyottá vált. A Párbeszéd a Független Hírügynökséggel tudatta, hogy nem kötött semmilyen Lattmann Tamás által emlegetett „paktumot”, az Együtt közlemény szerint ez a párt „soha, semmilyen formában nem vett részt megbeszélésen, egyeztetésen, de még magánbeszélgetésen sem.”

Természetesen a legérdekesebb a miniszterelnök állításban főszereplőként megjelölt MSZP reakciója. A párt nemes egyszerűséggel fogalmaz: Lattmann Tamás téved, mivel ő soha nem volt az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Ezt a tényt bárki ellenőrizheti: ugyanis a párt egyetlen testülete sem foglalkozott ezzel a kérdéssel, így ilyen tartalmú döntés nem született. Ennyi. Lenne. De megszólalt a pártelnök is a HVG-ben:

Molnár Gyula szerint soha nem hangzott el olyan felkérés, hogy Lattmann Tamás legyen a miniszterelnök-jelölt.

„Súlyos félreértésben van”, a magyar nyelvet nem érti megfelelően

– tette hozzá. Csak szakpolitikai együttműködésről volt szó.

Nem mellékes, hogy a HVG cikke kitér arra is, hogy Lattmann a csütörtökön bemutatkozó, Tarjányi Péter által létrehozott Magyar Progresszív Mozgalomban is részt vesz.

Tarjányiról azt írja, hogy

„mozgalmával az ellenzéki összefogás katalizátora akar lenni,

és afféle királycsinálóként határozott elképzelése van az egyéni körzetekben induló közös jelöltekről, valamint a közös miniszterelnök-jelöltről.”

Ilyen összefüggésben valaki akár egy „ördögi terv” részeként értékelheti Lattmann Tamás keddi színrelépését, amely Botka László eddig igen ellentmondásos miniszterelnök jelölti szereplését torpedózná végleg meg és küldené a szegedi polgármestert vissza a politikai provinciába.

De vajon így van-e? Mert az is elképzelhető, hogy

Botka kudarcos szövetségeskeresési kísérletei miatt a szocialisták lépéskényszerbe kerültek, amely talán előre menekülést is jelenthet.

Vezető testületeik igazolást látva az események ilyen alakulása miatt, akár le is cserélhetik jelöltjüket. És helyette mást jelölnek meg. Itt, úgy tűnik, két lehetőség kínálkozik: az időigényesebb megoldás, ha a saját soraikból választanak valakit. Azért, mert ezt a párttagsággal is el kell fogadtatni és ez minimum két hónap. Ha viszont, sürgetőbb az ügy, akkor egy külső jelöltet neveznek meg. Aki valószínűleg nem Lattmann Tamás lesz.

Lattmann jelöltsége: a DK elismeri, az MSZP, az Együtt és a Párbeszéd cáfol

0

A DK tavaly ősszel elkezdte az egyeztetést Lattmann Tamás miniszterelnök-jelöltségéről, a Párbeszéd viszont Karácsony Gergely személyét preferálta, az Együtt még magánbeszélgetést se folytatott erről – válaszolták a pártok a fuhu.hu-nak.

Tavaly ősszel a Demokratikus Koalíció vezetői arról kaptak tájékoztatást, hogy a Magyar Szocialista Párt vezetői tárgyalásokat folytatnak Lattmann Tamással arról, a párt Lattmannt jelöli miniszterelnök-jelöltnek a 2018-as választásokra – írta a fuhu.hu-nak küldött válaszában a DK.

A tájékoztatás szerint a jelölt bírta az MSZP elnökének, frakcióvezetőjének és választmányi elnökének támogatását. Az MSZP felkérte a DK-t, hogy fogadjuk bemutatkozó látogatáson Lattmann Tamást. E felkérés alapján a DK nevében Molnár Csaba ügyvezető alelnök, a párt kampányfőnöke és ellenzéki tárgyalásokkal megbízott politikusa egy alkalommal tárgyalt Lattmann Tamással. Az ügyvezető alelnök erről a tárgyalásról a DK elnökségét részletesen tájékoztatta. Az elnökség a tájékoztatást tudomásul vette, a jelöléssel kapcsolatosan nyitottságot mutatott és

felhatalmazta Molnár Csabát további tárgyalásokra.

Újabb tárgyalásra azonban már nem került sor, mert az MSZP – korábbi álláspontját megváltoztatva – Botka Lászlót jelölte miniszterelnöknek és ezzel a Lattmann Tamás jelöltségével kapcsolatos egyeztetés megszakadt. Így a DK elnöksége Lattmann jelölésével kapcsolatban nem hozott döntést – írja a DK.

A Párbeszéd

nem kötött semmilyen Lattmann Tamás által emlegetett „paktumot”, 

mert a megjelölt időpontban épp a párt által kezdeményezett előválasztási tárgyalások zajlottak – ez már a következő reakció. A Párbeszéd közleménye megjegyzi, hogy Lattmann Tamás is azt mondta visszakérdezéskor az ATV Egyenes beszéd műsorában, hogy őt a szocialisták tájékoztatták úgy: van a Párbeszéddel megállapodás. Nem volt és nincs ilyen megállapodás – szögezi le a kommüniké. A párt tiszteli Lattmann Tamás civil tevékenységét, de az általa emlegetett időszakban már körvonalazódott, hogy a miniszterelnök-jelölt Karácsony Gergely lesz.

Az Együtt még rövidebben foglalt állást. Eszerint a párt soha, semmilyen formában

nem vett részt megbeszélésen, egyeztetésen, de még magánbeszélgetésen sem,

ahol felmerült volna Lattmann Tamás neve miniszterelnök-jelöltként. Mi magunk is a sajtóból értesültünk erről akkor – fogalmaz a közlemény.

Lattmann Tamás kedden este az ATV Egyenes beszéd című műsorában jött elő váratlanul azzal a bejelentéssel, hogy tavaly ősszel lényegében majdnem kész megállapodása volt arról, hogy ő lesz a demokratikus pártok kormányfő-jelöltje. Ez aztán akkor került le a napirendről, amikor december végén Botka László feltűnt a miniszterelnök-jelölti színben.

A Független Hírügynökség kérdésére az MSZP a következp közleményben reagált:

Lattmann Tamás téved, mivel ő soha nem volt az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Ezt a tényt bárki ellenőrizheti: ugyanis a párt egyetlen testülete sem foglalkozott ezzel a kérdéssel, így ilyen tartalmú döntés nem született.

Az MSZP testületei és kongresszusa egyértelmű támogatással Botka Lászlót választotta miniszterelnök-jelöltnek, az ő programját fogadták el, és 2018 tavaszán a Parlamentben a Botka-kormány megalakítására fogunk szavazni.

Lattmann Tamás kiváló nemzetközi jogász, akinek szakmai tapasztalatát és demokratikus elkötelezettségét egyaránt nagyra értékeljük, a véleményére kíváncsiak voltunk és leszünk a jövőben is.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Hiller István, az MSZP Országos Választmányának elnöke, Tóth Bertalan az MSZP frakcióvezetője

Lattmann volt az ellenzék eredeti miniszterelnök-jelöltje

0

Felbolygatta az állóvíznek már most sem nevezhető felszínt Lattmann Tamás, aki kedden este közölte: az elmúlt év végén négy ellenzéki párt már megállapodott abban, hogy ő lesz a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltje. A Független Hírügynökség időközben megtudta, hogy a 2010 előtti időkkel való szakítást hirdető Botka László Szekeres Imrével képzeli el a szocialisták kampányának levezénylését.

Lattman Tamás nemzetközi jogász az ATV kedd esti Egyenes beszéd című műsorában az eredeti elképzelések szerint arról értekezett volna Rónai Egon mikrofonja előtt, hogy az ukrán nyelvtörvény és az arra történő magyar reagálás milyen politikai következményekkel járhat.

De végül nem erről volt szó, hanem valami egészen másról. Arról, hogy 2016. decemberében már úgy volt, hogy Lattmann Tamás lesz a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Hivatalos megállapodás ugyan nem született, és ennek megfelelően hivatalos bejelentést sem hallhattunk, de a tárgyalások igen előrehaladott állapotban voltak.

Lattmann elsősorban az MSZP vezetőivel tárgyalt erről, de elmondása szerint, a demokratikus ellenzék három másik pártja – a DK, az Együtt és a Párbeszéd – is csatlakozott a körvonalazódó megállapodáshoz. Lattmann most azt mondta, hogy

az MSZP vezetői közül mindenkivel folyamatos kapcsolatban volt. Elnökkel, frakcióvezetővel, választmányi elnökkel.

A saját szerepét úgy értelmezte ebben a szituációban, hogy az ő jelölése üzenet lehetett volna a sokat emlegetett bizonytalanok felé. Azt üzente volna nekik, hogy a civil szférát beemelik a politikai térbe. Márpedig ez fontos momentum lehetett volna, hiszen a közvélemény-kutatások adatai szerint igen magas az úgynevezett bizonytalanok, vagyis pártot nem választók aránya. Minden párt őket akarja megszólítani, bennük látja a győzelem zálogát, ám ehhez ismert, hiteles, pártokhoz nem kapcsolódó személy kell. Mindez azoknak fontos, akik nem kedvelik a Fideszt, de azt sem akarják, hogy a 2010 előtti politika folytatódjon.

Úgy tűnt, hogy ezt a szerepet Lattmann Tamás töltheti be. Ám az elmúlt év végén feltűnt Botka László, a szegedi polgármester, és ettől egycsapásra minden megváltozott. Igaz, ez utóbbit már a mostani beszélgetés előtt is tudtuk, de azzal, hogy Lattmann mindezt kiterítette, sok minden egészen új megvilágításba kerül. Például az, amire több ellenzéki politikus már korábban is utalt: hogy

a tavalyi év végén és az idei esztendő elején már karnyújtásnyira volt az ellenzéki megállapodás.

Mondhatnánk erre: és akkor mi van? Jó, hogy Lattmann elmondta, érdekes volt hallgatni, de ettől most majd változik valami? Lesz-e valami következménye a „majdnem-miniszterelnök-jelölt” mostani megszólalásának?

Jósolni nem tudunk, de azt látni kell, hogy most az MSZP térfelén pattog a labda. Nekik kell most újragondolni az elmúlt hónapok tanulságait. Különösen tekintettel arra a nem elhanyagolható körülményre, hogy Botka a megújulást hirdette. Ezzel indokolta Gyurcsány távoltartását a közös listáról. Hogy új fejezet nyílik, amelyben a 2010 előtti vezető politikusoknak nincs helyük. Ehhez képest érdekes, hogy –

amint azt a Független Hírügynökség megtudta – Botka László Szekeres Imrével képZeli az MSZP kampányának levezénylését.

Márpedig, ha valakiről, akkor Szekeres Imréről minden elmondható, csak az nem, hogy ne vett volna részt a 2010 előtti politikában. Nála régebbi motoros kevés van a magyar politikai életben, az ő nevével megújulást, a régivel való szakítást hirdetni – nem csupán necces, de nevetséges is egyben.

Mindenesetre, nagyon valószínű, hogy Lattmann nem véletlenül most mondta el mindezt az Egyenes beszédben. Minden bizonnyal lökést akart adni a megtorpant szereplőknek, hogy lépjenek ki a komfortzónájukból, és rúgják be a megfeneklett hajó motorját.

Nem tudjuk mi lesz, de nem lenne meglepő, ha most valóban változna valami a demokratikus oldalon. Az Egyenes beszédnek ezt az adását ugyanis nem csak a pártok vezető politikusai látták, hanem azok a szimpatizánsok és a bizonytalanok is, akiknek a szavazatai sok mindent eldönthetnek a 2018-as választáson.

Tud valaki jobbat?, avagy helló, konzik

Persze, utáljuk Botkát, mert éppen széjjelveri a baloldalt, meg egyébként is részese volt a 2010 előtti éveknek, meg mert buta, és senkivel se beszél, csak diktálni akar, és alig várja, hogy belehuppanjon a trónusba, meg mert Rolexe van, amivel mélytengeri-búvározik is, és amúgy is komcsi. Meg utáljuk Gyurcsányt, mert önmagát tolja előre, mert megágyazott a kétharmadnak, most meg úgy tesz, mintha ott se lett volna, mert szemkilövetett, meg aprópiroska villája. És persze utáljuk Széll Bernit, mert ő valójában a családilag identitás-sérült Schiffer kinyújtott keze, valójában a Viktornak dolgozik, meg mit akar ez a csajszi, mér’ szól bele a nagyok dolgába. A Fekete-Győr, na ne, ez a Viktor fiatalkori reinkarnációja, meg persze szakállas felforgató, a Vágó terroristatársa. Meg…, satöbbi.(1)

Tehát most mindenki azzal foglalkozik, szívedübörgésétől függően, hogy

miért játsszák el balról az esélyt,

ki hogyan akar eluralkodni, csak a helyének megágyazni a következő Házban, avagy mekkora hülyék ezek, kérünk egy kávét (2), nem sorolom, mert a könyökünkön jön ki mindaz, aminek talán eddigi legfontosabb megállójába futott be most a demokraták busza.

Ahogy látom, jól elleszünk azzal, hogy így kéne-e, van-e jobb megoldás, milyen konstrukciót kellene kidolgozni. Összefogósdi, koordinált indulás. Egy tömb, de igazán több.

Átlagjózsi ért ebből bármit?

Arról nem szól a beszéd, hogy miért a középről balra elhelyezkedőknek róják fel azt, ami a magát jobboldalnak nevezők térfelén tapasztalható. Mert a „hülye balosok” hozzák a formát és furtonfurt egymás torkának esnek. De mi van, ha úgy nézzük ezt, hogy – a személyes ellenszenvekkel is terhelten és ambíciókkal megtámogatva – a különféle elképzelések öltenek önálló szervezeti formát, nem akarván erővel egyazon pártba kényszeríteni a nem mindenben azonosan gondolkodókat. Mint egykoron az „egypárt”, ami – végső kétségbeesésében – valahogy úgy érvelt önnön hatalmi monopóliuma mellett, hogy „mi egyszerre képviseljük minden réteg érdekét”.

Miért nem tesszük fel azt a kérdést, hogy

tényleg normális-e az a monolit egység, ami a Fideszt jellemzi?

Valóban olyan egységes ez a tábor mindenben? A demokrácia felszámolásában, az agitpropot is túlszárnyaló médiauralomban, a piacgazdaság megrontásában, a társadalom végletes kettévágásában, a társadalmi béke és fejlődőképesség hetedíziglen lehetetlenné tételében. Igazi konzervatívnak tetsző-e a tőről metszett bolsevik gondolkodásmód (persze, egy kis horthysta stichhel)?

Tudjuk, hogy nem. Valódi konzervatívok nap nap után elmondják, hogy „hm, nem mindenben értünk egyet”, „talán nem így kellene ezt”. Kedves konzi barátaink, mi kell ahhoz, hogy kiálljatok és azt mondjátok, hogy elég volt?

Nem vagyok egy tóthzoltánba ojtott lászlóróbert, de megkockáztatom, hogy

ha a jobb-térfélen csak megközelítőleg akkora lenne a tettekben a plurális-demokratikus elszántság,

mint a centrumtól balra, mindjárt nem arról szólna a beszély, hogy hányfelé tagolódik a bal, hogyan lesz itten rendszerváltás.

Ne tegyük kizárólagos felelőssé a fennálló helyzetért azokat a balféléket (persze, balfékeket, azért rászolgáltak erre), akik inkább cselekszenek úgy, ahogyan az normális országban szokás. Szemben azokkal, akik látják, mekkora a baj, de félelemből, megfelelési kényszerből, gyávaságból, önnön árnyékukat átlépni képtelenül satöbbi

nem érzik át azt a felelősséget, ami abból fakad, hogy hazafiság, hazaszeretet, felelősség a nemzetért.

Ugye, ismerős szavak? Mi kell nem csak annak felismeréséhez, hogy a Fidesz ma már rémesen hajaz a korábbi egypártra, cselekedeteiben és gondolkodásmódjában egyaránt, hanem a tettekhez.

Éppen harminc éve íródott meg a Fordulat és reform. Talán jövőre lesz harminc éve, hogy megalakultak a reformkörök. Ezek végét láttuk.

(1) Balról-jobbra haladva ki-ki válassza ki a neki tetsző jellemzést.

(2) És akkor Lajosról még szó se essék.

A visszautasított Botka-ajánlat

0

Nem tudni milyen megfontolásból rukkolt elő az MSZP hat másik párt címére küldött javaslatával. Pedig első látásra nagyvonalúnak tűnik a dolog: Botka László biztos parlamenti részvételt ígér hat pártnak, felajánlva a szocialisták listás helyeinek 49 százalékát.

Az MSZP kongresszus által megerősített miniszterelnök jelöltje, Botka László és a párt másik két prominense, Molnár Gyula pártelnök és Hiller István választmányi elnök írta alá a DK-nak, az LMP-nek, a Momentumnak, az Együtt-nek, a Párbeszédnek és a Liberálisoknak küldött, általuk nagyvonalúnak minősített ajánlatot.

Ennek értelmében

az MSZP-seké lenne a listás helyek 51 százaléka, a maradékon a többi párt osztozna:

DK-nak 17 százalék jutna,

az LMP-nek 13,

Momentumnak 8,

Együttnek 6,

a Liberálisoknak 3 és

a Párbeszédnek 2 százaléknyi listás hely jutna.

Nem kellett sokat várni a címzettek reagálására. A Demokratikus Koalíció szerint „nincs új elem, Botka László korábbi, már többször elmondott javaslatát ismételte meg. Erről álláspontunkat többször is nyilvánosan kifejtettük. Ezért a ma megismételt javaslattal érdemben nem kell foglalkoznunk, korábbi véleményünk ismeretében azzal nincs dolgunk.”

Ezt követően sorra jöttek a visszautasítások

és csak a Fodor Gábor vezette Liberálisok támogatnák az ajánlatot. Az Együtt például inkább az „új pólusban” (LMP, Momentum, Párbeszéd, Együtt) látná az esélyt a jövő évi választásokon.

A demokratikus ellenzék együttműködésének egyik legfontosabb tényezője Gyurcsány Ferenc személy, akit Botka László semmiféleképpen sem tenne fel az elképzelt közös listára. Márpedig ebbe belebukik még a mainál komolyabb együttműködési ajánlat is. A Demokratikus Koalíciót egyébként pártszavazás is kötelezi arra, hogy semmilyen pártközi megállapodást ne írjon alá egy közös választási listáról, ha azon nem szerepelhet Gyurcsány Ferenc.

A mostani Botka-javaslatban erről a következő áll: „Gyurcsány Ferenc elnök úr számára pedig maximális MSZP támogatást kínálunk ahhoz, hogy induljon el a budapesti XV. kerületben, ami DK-s sikertörténet, Hajdu polgármester kerülete, egy nyerésre esélyes kerület a baloldal számára. Ha Elnök úr nyer, akkor megszerzi azt a legitimitást a társadalomban, amelyet most pártjában élvez.” Azért az ajánlattevők sem gondolhatták komolyan, hogy a DK elnöke ettől meghatódik és azonnal kötélnek áll.

Akkor hát mire volt jó az MSZP mai ajánlattevése?

Látszattevékenység? Időhúzás? Ötlettelenség? Vagy mindez együttvéve?

Egyesek szerint a szocialisták ezzel a lépésükkel (is) egyre inkább kutyaszorítóba kerülnek és a lépéskényszer miatt akár valós tárgyalások is kezdődhetnek a választási együttműködésről. Még egy kapásból visszautasított ajánlatnak is lehet hasznos hozadéka.

Political Capital: Gálánsnak tűnő Botka-ajánlat

0

Az ajánlat komolynak tűnik, úgy néz ki, hogy Botka László előre akar lépni a választási együttműködésért, de több kérdés nyitva maradt – mondta a fuhu.hu-nak László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője. Szerinte tárgyalási alapnak mindenképpen alkalmas.

Első ránézésre gáláns az MSZP ajánlata, legalábbis a 2014-eshez képest, amikor a szocialistáké volt a helyek nagyobbik része – mondta László Róbert.

A PC elkészítette első elemzését az ajánlatról. Az egyéni jelöltek pártállásának aránya (azon belül is az általuk nyerhetőnek tekintett körzetek közötti aránya) legalább olyan fontos, mint a listás arányok, márpedig erről egyelőre semmit nem lehet tudni. (2014-ben a 10 mandátumot nyert jelölt közül 8 került ki az MSZP-ből, 1 a DK-ból, 1 az Együttből.) – írja Facebook-oldalán a PC.

Forrás: Political Capital

A szocialista miniszterelnök-jelölt nem tette egyértelművé, hogy

minek bázisán számolta a felvázolt százalékarányokat.

Ennek jelentősége egyetlen adatpárral is jól érzékeltethető: 2014-ben a teljes lista 69 százalékát tették ki a szocialista jelöltek, a befutó helyeknek mégis a 75 százalékát nyerték el. Amíg tehát a százalékarányokhoz nincsenek hozzárendelve a lista sorszámai, vajmi keveset tudunk a pártok tényleges parlamenti képviseleti (és frakcióalakítási) esélyeiről – írják.

Forrás: Political Capital

Az MSZP délelőtt jelentette be, hogy a közös listás helyek majdnem felét felajánlják a Jobbikon kívüli többi ellenzéki pártnak. Eszerint (harmadonként) az MSZP-nek lehetne 16-17, a DK-nak 5-6, az LMP-nek 4, a Momentumnak 2-3, az Együttnek 2, a Liberálisoknak és a Párbeszédnek 1-1 helye.

Az LMP máris reagált az ajánlatra. A párt elnöksége meg fogja fontolni Botka László ajánlatát, de

jó eséllyel elutasítja

– mondta el a Klubrádiónak az LMP szóvivője. Kanász-Nagy Máté kifejtette, a múlt erőivel, vagyis akik az elmúlt 30 évben kormányoztak, nem működnek együtt.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!