Kezdőlap Címkék Botka László

Címke: Botka László

Botka felemás helyzetben

Három héttel a szegedi fórum után, minőséget akar ugrani szombaton Botka László. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje többek között – mintegy a bírálóinak válaszolva – azt kívánja bemutatni: nem töltötte tétlenül az időt, igen sokat lépett előre a szövetségi politika megalapozásában.

Igaz ugyan, hogy látványos pártmegállapodást még nem kötött, de olyan egyéni jelölteket nyert meg magának, akik

afféle trójai falóként behozzák magukkal a pártjukat is

a majdani széles együttműködésbe. Így jut szerephez a Liberálisoktól Szent-Iványi István, mint külpolitikai szakértő, Büttl Ferenc közgazdász a Párbeszédtől, aki viszont jelezte, hogy nem a pártját képviseli a szombati rendezvényen, Komáromi Zoltán egészségügyi szakértő az Együtt-től, plusz Ács Sándorné, Kishantosról és Andor László, volt EU-biztos.

A felsorolásból hiányzik Karácsony Gergely, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, aki ugyan előzetesen részt vett volna a szombati, ATV által is közvetített rendezvényen, de végül, mint azt a FüHü elsőként megírta, nem megy el Botka előadására.

MTI Fotó: Rosta Tibor

Mindez azt is jelzi, hogy előre borítékolhatóan minimum felemásra lehet értékelni a botkai szándék eredményét;

áttörés nem várható.

És elsősorban azért nem, mert abban a, jóindulatúan talán taktikainak nevezhető csatában, amelyet Botka Gyurcsány Ferenccel folytat ez a rendezvény nem fog előnyt biztosítani a szocialista miniszterelnök-jelölt számára. Gyurcsány ugyanis erősebbet húzott; olyan pártszavazást rendelt el, amelynek eredménye pontosan úgy alakult, ahogy várta:

bebetonozta őt a Demokratikus Koalíció listáján. 

Másként: a DK párttagjai, 96 százalékban, hallani sem akarnak arról, hogy elnökük ne legyen rajta a párt választási listáján. Márpedig Botka a minap pontosan ezt az elvárást fogalmazta meg ismételten; Gyurcsányt nem tudja elképzelni a közös listán, legfeljebb annyi engedményt tud tenni, hogy elvárván a volt miniszterelnöktől az egyéni körzetben való indulást, olyan helyet enged át a DK vezetőjének, amelyben jó eséllyel nyerhet is.

Gyurcsány ugyan folyamatosan arról beszél, hogy előbb-utóbb úgy is lesz megállapodás, akár a választások előtti napokban is, de

engedni nem tud: őt már a pártja szavazása is köti.

Ezt az egységes akaratot az MSZP miniszterelnök-jelöltje nem tudja felmutatni; pártjában meglehetősen magas arányban vannak azok a politikusok, akik csak a DK-val közös lista létrehozásán keresztül látják megvalósíthatónak a kormányváltást. Egyetértenek ugyan saját jelöltjükkel abban, hogy az LMP-vel a koordinált indulásban való megállapodás feltétlenül szükséges lenne a demokratikus ellenzék számára ahhoz, hogy elérjék céljukat.

Az LMP ugyan egyelőre makacsnak tűnik ebben a kérdésben, a nyilvánosság előtt határozottan elutasítja a szocialisták közeledését, ám vájtfülüek szerint,

ez az álláspont mégsem olyan merev.

Vannak, akik Szél Bernadett, vagy Hadházy Ákos egy-egy nyilatkozatát úgy értelmezik, hogy volna azért a két társelnök szerint némi nyitottság a tárgyalásra. Ebben persze jelentős akadály, hogy maga párt legfelsőbb fóruma döntött úgy: ez az út az LMP számára tilalmazott.

Botka László
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Mire számíthat akkor Botka? Az általa felvonultatott szereplők nem bírják a pártjuk százszázalékos támogatottságát, a legmagasabban mért két párttal – LMP, DK – egyelőre még csak a tárgyalásoknál sem tartanak, ugyanakkor az MSZP belső köreiben is – enyhén szólva – óvatosan bánnak a Botka-tervvel. Egyesek ugyan úgy látják: szombaton a miniszterelnök jelölt sikerekről és haladásról fog beszámolni, még az is lehet, hogy ez az előadás elegendő lesz némi időnyerésre, de mások határozottan úgy vélekednek:

késésben vannak és Botka túlságosan is megkötötte magát,

és szombaton is megköti magát, ahelyett, hogy nyitott vegyértékeket mutatna fel a DK irányában.

Vagyis, újra feltéve a kérdést, mire számíthat Botka, nehezen tudunk választ adni. A jelek szerint sem a belső, sem a külső konszolidációban nem tudott jelentősen előrelépni, ami viszont – tudomásul véve, hogy a politikában minden lehetséges – a választások közeledtére figyelemmel, nagymértékben csökkenti az ellenzék esélyeit, a kormányváltásban érdekeltek reményeit.

Interjú, amelyben Gyurcsány Ferenc jót is mond a Fideszről

Gyurcsány Ferenc nem hisz a demokratikus ellenzék és a Jobbik együttműködésében, de abban igen, hogy egy új Parlamentben, szűk körben együtt tudnának működni. Úgy látja: nem igaz, hogy a kétharmados törvények mellett teljes bénultságra van ítélve a demokratikus ellenzéki oldal. Beszélt az összefogás esélyeiről, s arról, hogy nem lehet úgy nyerni, ha egyéniben egymás ellen indulnak a pártok. 

A Demokratikus Koalíció elnöke hűti az elszámoltatást követelők kedélyeit: a liberális demokrácia nem fér össze a nép elszámoltatási követelésével, a közvagyont a jogi normákkal összhangban konvertálták magánvagyonná, a bíró pedig csak ezt vizsgálhatja. Elvben egyetlen alternatíva lehet, a forradalom, mert akkor megszűnik a közjog folytonossága. „De ezzel minden porcikámmal szemben állok” – szögezte gondolkodás nélkül és keményen.

Hogyan látja magát, a pártját és a demokratikus ellenzéket 2018 májusában?

Ami a Demokratikus Koalíciót illeti, arra könnyebb válaszolni: ez ugyanis az egyedüli olyan párt a demokratikus ellenzéki oldalon, amely 2014 óta jól kimutathatóan nőtt, és nőni is fog. A párt nagyon egyben van, nálunk nincs kiszivárogtatás, nincsenek politikai cikk-cakkok, érdemi belső konfliktusok.
A demokratikus ellenzék egésze már keményebb dió. Az ország többsége kormányváltást akar, ám a demokratikus ellenzék politikai értelemben nincs megszervezve. Pedig a választás a jövőről, a kormányzóképesség demonstrálásáról szól. S ha az ellenzék nem képes megmutatni, hogy képes együttműködni, akkor rosszabb lesz az. A mi alapállásunk világos: a múlt szétválaszt, a jövő pedig képes egyesíteni.

Ön szerint mennyi idő kell arra, hogy a demokratikus ellenzék erői megállapodásra jussanak egymással?

Botka Lászlónak igaza volt, amikor a színrelépésekor önmagának idén február végi-március eleji határidőt adott. Mi is a gyors megállapodás hívei vagyunk, de azon túl, hogy nincsenek előfeltételeink, mi önmagunkban keveset tudunk tenni. Rajtunk kívül mindenkinek vannak előfeltételei, jó hosszú lista állna össze, ha ezeket mind összeszednénk. Sok kampányt végig éltem már, s megtapasztaltam, hogy a választók nem rendelkeznek hosszú emlékezettel, aminek persze egyaránt vannak jó és rossz következményei is. Ha az utolsó három-négy hónapban rend van, akkor az egység meghozhatja a sikert. De azért jó lenne karácsonyig valameddig eljutni!

A több mint hétéves Fidesz-uralom alatt egy olyan rendszer épült fel, amelynek minden részében a rezsimhez lojális személyek vannak. A rendszer bukása után hogyan lehet visszaállítani a fékek és ellensúlyok rendszerét? 

Kétharmad nélkül nem egyszerű a feladat. A mai helyzet iszonyatos ellentmondása, hogy nagyon nagyarányú elutasítottság mellett kormányoz és küzd a Fidesz-KDNP, amely a legnagyobb kisebbség, s amelyet a teljes ellenzék le tudna szorítani egyharmad alá. Sietek hozzátenni: nem hiszek a demokratikus ellenzék és a Jobbik együttműködésében! Ám abban igen, hogy egy új Parlamentben szűk körben együtt tudnánk működni. Miközben azért az sem igaz, hogy a kétharmados törvények mellett teljes bénultságra van ítélve a demokratikus ellenzéki oldal. Kollégáim egy sor területen megtalálták a törvényes és jogszerű válaszokat.

Van tehát már forgatókönyvük? 

Mást lehet és kell tenni az igazságszolgáltatás, mást a média függetlenségének a helyreállítása érdekében, megint mást a vallás és egyházalapítás szabadságának a helyreállításáért. De nem szabad elárulni a kiskapukat, nehogy becsukják őket.

Nem gondolja, hogy a mai demokratikus ellenzék, ha nyerne is, béna kacsa lenne?

A nagyobbik baj, hogy sokkal nehezebben állhatna helyre a kialakult társadalmi érintkezésmód, kultúra, mindaz, ami beépült az emberek mentalitásába, az az egyfajta alattvalói magatartás. Sok az indulat, kevés a megértés, messze vagyunk bármilyen nemzeti konszenzustól. Anélkül pedig nem lehet sikeres az ország.

Ön szerint létezhet a mai helyzetben hatalomátadás vér nélkül?

Nem hiszem, hogy konfliktusmentes lehet a hatalomátadás akkor, amikor van egy olyan politikai hatalom, amelyik – ha nem esik szét – továbbra is kitart amellett a hite mellett, hogy erkölcsi, történelmi okokból csak neki van joga kormányozni, s mindenki más illegitim lenne. Annyival azért jobb a helyzet ma, mint volt 2002 és 2006. között, hogy akkor dermedve figyeltük, hogy mi történik, most másként viselkednénk. A legkeményebb időszak igazán az átmenet lenne, amikor az újonnan választott törvényhozás még nem esküdött fel, nincs új kormány, s a régi parlament és az ügyvezető kormány kezében van még a hatalom.

Ami annyit is jelent, hogy az övék a belügyminiszter, a kezükben a rendvédelmi szervek irányítása, stb. Ilyen körülmények között hogyan lehet stabilizálni a helyzetet?

Vannak közöttünk olyanok, akik ezen dolgoznak.

A világban van egy olyan trend, amelyet stabilokrácia névvel szoktak illetni, egyszerűen fogalmazva: még mindig jobb egy félig diktatórikus, de stabil rendszer, mint egy kaotikus. Nem tart attól, hogy Magyarország külső partnerei –élükön az Egyesült Államokkal – így viszonyulnak Magyarországhoz?

Valóban nagyon sokáig az volt a Fidesz legfontosabb fegyvere a nyugati partnerekkel folytatott párbeszédben, hogy ők stabilitást tartanak fent. Persze minden reálpolitikusnak tudnia kell, hogy abban az állandó vitában, hogy a külpolitika érdek- vagy értékalapú-e, a válasz kimondva, kimondatlanul az érdekalapúság. Senki nem akar regionális feszültséget. Ezért a demokratikus ellenzéknek hihetően kell tudnia bizonyítani, hogy képes rendet tartani.

De hát hogyan lenne képes sugallni, hogy kormányon egységes lesz és stabilitást biztosít az országnak akkor, amikor már a választást megelőző együttműködésben sem tudnak dűlőre jutni egymással?

Két különböző dologról beszélünk. A demokrácia lényege a vitatkozás, arra épül, hogy tudomásul veszem a sokféle gondolkodást. A nézetkülönbségeket normális dialógus keretében fel lehet oldani. Nem az a probléma, hogy sokfajta személyiség, kultúra, politikai részletvita van közöttünk – ez jó, és Isten ments attól, hogy ne így legyen! Ott vannak a programok, azokban be tudjuk mutatni, hogy mi egyenként mit szeretnénk, de van egy közös talapzat, amire közösen építhetünk, amire építhetjük a megállapodásunkat. Ezt megcsinálni a mi dolgunk.

Ehhez az kell, hogy mindenki felejtse el az őt ért valós vagy vélt sérelmeket.

Én is össze tudnék állítani egy szép listát ezekből, ha nagyon akarnám, de mi ez ahhoz képest, hogy újrateremtünk egy normális  országot, ahol lehet élni, ahol nem kell igazodni a hatalomhoz, s elfogadjuk, hogy sokféleképpen lehet jól szeretni a hazát? Ehhez képest ezek a viták elenyészők. Sajnos azonban látok kisszerűséget és kicsinyességet is.

Feltételezzük, hogy sikerül  a kormányváltás, s túléltük az átmeneti időszakot is. Lesz felelősségre vonás? 

Sokakban iszonyatos indulatok feszülnek, és sokan követelik is a felelősségre vonást. Általában én le szoktam hűteni azokat, akik ilyen húrokat pengetnek. Politikai felelősségre vonás van – ezt hívják választásnak. Az igazságszolgáltatásban azonban nem lehet népbíróságokkal ítélkezni! Van egy probléma, s ezzel persze foglalkozni is kell: meg lehet-e teremteni az ügyészség és a bíróság függetlenségét. Nem újabb elszámoltató biztosok kellenek – magunk között, mire ment ilyennel Medgyessy Péter vagy Orbán Viktor, hiszen tíz politikai indíttatású esetből kilenc totális kudarccal végződött. A liberális demokrácia nem fér össze a nép elszámoltatási követelésével. Ugyanis a bíróság mondja ki, hogy mi bűncselekmény, de a jövendőbeli ítéleteknek lehet egy nagyon ellentmondásos mozzanata:

a köznapi értelemben lopásnak számító ügyek legnagyobb részét a törvényhozás segítségével követték el.

A nagy pénzek nem ott forogtak-forognak, hogy a Debrecenben csak Mr. 20 százaléknak nevezett Kósa Lajos visszakap egy bizonyos összeget a beruházásokból; a nagy pénzek a jogi normákkal összhangban cserélnek gazdát. A magyar termőföld jelentős részét is eladták, egy-két kivételtől eltekintve – ilyen volt Kishantos – azonban jogilag rendben voltak a tranzakciók, még ha esetenként volt is némi jogsértés. Persze tartalmilag rosszhiszemű a törvényalkotás és –alkalmazás, hiszen egyes személyeknek kedvez, de a bíró minden bizonnyal nem ezt fogja nézni, hanem azt, hogy megfelelt-e például a trafikprivatizáció a hatályos törvényeknek, hogy szabályos közbeszerzésen nyert-e Mészáros Lőrinc? A bíró nem írhatja felül a törvényhozói akaratot.

De ez nagyon sokak igazságérzetét bántaná. Nem tart attól, hogy a csalódottak, kiábrándultak kritikus tömeggé válnak, s akár erőszakosan is követelni fogják az elszámoltatást, a vagyonok visszavételét? Nem tart attól, hogy vér fog folyni?

Éppen ezért sem szabad megígérni olyat, amit nem lehet teljesíteni. Nem tudok mit mondani, csak azt, hogy bizonyára milliók igazságérzetét bántja és fogja is bántani, hogy az ilyen módon magánvagyonná tett közvagyon jelentős részét nem lehet visszaszerezni. Ennek egyetlen alternatívája lehet, a forradalom, amikor megszűnik a közjog folytonossága. De ezzel minden porcikámmal szemben állok. Sokan csalódottak lesznek. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy nem szabad ilyen nagy várakozást kelteni.

És a média visszarendezése?

A közmédiával lehet mit kezdeni. Azzal persze nagyon könnyen. A magánkézbe adottakkal más helyzet, ott is lehet megoldás, de nem feltétlenül egyszerű. Nem akarok fenyegetően fogalmazni, a lényeg, hogy ki lehet szárítani azokat az elektronikus és print médiumokat, amelyeket különböző helyeken zavaros módon a hatalom az uralma alá hajtott. Anyagi, finanszírozási háttereiket tudatos és bevallott politikával el lehet értékteleníteni, s út nyílhat az átlátható alapokon nyugvó média felé.

Mindezt kormányzati segédlettel?

Kormányzati segítséggel, de nem a párthatalom szolgálatában!

Hogyan?

Csak egyszerű többségi döntést igényel, hogy csupán olyan médiumok működhessenek Magyarországon, amelyek végső tulajdonosai ismertek – az offshore háttérrel rendelkezők nem tartoznak ebbe a körbe. A pénzügyi beszámolók, mérlegek, stb. olyan kötelező mellékleteket is tartalmazzanak, amelyek világosan megmutatják, hogy honnan származik a pénz. Más szóval:

tudomásul kell venni, hogy a média is egy hatalmi ág, s mint ilyen, a finanszírozásának az átláthatósága sérthetetlen közérdek,

oda ellenőrizetlen pártpénzek nem folyhatnak be. Van egy világos közérdek, a nyilvánosság hatalomellenőrzési feladata megkérdőjelezhetetlenül fontos egy parlamenti demokráciában.

Az előbb érintőlegesen megemlítette, hogy minden pártnak van saját programja. Ön annyira optimista, hogy azt gondolja, hogy Magyarországon számít a program, hogy annak alapján választanak az emberek? Ha nem, akkor miért fektetnek bele annyi energiát? A DK programja például igen apróbetűs, s közel száz oldal. 

Van egy erkölcsi és politikai kötelezettségünk: ha a választó kíváncsi rá, akkor joga van tudni, hogy egy-egy párt mit képzel a világról, a jövőről, hogyan tervezné a kormányzását. Szerencsések azok az országok, ahol a választás arról szól, hogy kisebb korrekciókat akarnának az egyes pártok végre hajtani egyes területeken. Magyarország sajnos nem ilyen ország. Magunk közt szólva

valószínűleg nem az fogja eldönteni a pártok közötti versenyt, hogy kinek milyen az oktatás- az egészségügyi vagy éppen adópolitikája.

A miniszterelnök szándékai szerint amúgy is arra kell készülni, hogy továbbra is a Brüsszellel szembeni függetlenségi harc tematizálja majd a választást, Orbán fog majd a nemzetvédő politikus szerepében tetszelegni, aki megvédi a hazát. A kampánynak ez lesz a legerősebb szintje, no meg persze a mocskolódás. Lesz itt minden, magánéleti mocskokat is elő fognak majd szépen rángatni. Rólam mondjuk ezek már mind leperegnek.

Mit tehet az ellenzék, hiszen a kormány, tehát a Fidesz számára ott az eszközök teljes tárháza ahhoz, hogy ráüljön a kampányra, s azt kedve szerint tematizálja?

Az ellenzék ebben a helyzetben – és nagyon is helyesen – úgy teszi fel a kérdést: európai polgári életet akarsz-e, s bent maradni Európában vagy sem. Orbán vagy Európa – ez a választás tétje. A DK kezdte el használni ezt a szlogent, s ma már egyre többektől hallani. De nem vagyok erre féltékeny, nagyon is örülök neki.

Azért csak térjünk vissza egy kicsit a programokhoz, s azon belül is a gazdasági részekhez. A demokratikus ellenzék Önök által is szorgalmazott választási együttműködésén belül hogyan fésülhetők össze azok? Már a MoMa és az Önök programjában is sok az eltérés, s persze a szocialisták eddig megismert programelemei is másfele mutatnak. Nálam sokkal autentikusabb és szakértőbb embert idéznék: Békesi László a nekünk adott interjúban azt mondta, hogy legfeljebb a DK és a MoMa gazdasági programja fésülhető össze. Ön szerint?

A Bokros-program legkarakteresebb része az 500 napos program. Ennek az elképzelésnek a legnehezebb pontja, hogy van-e kétharmad vagy nincs. Ha van, akkor komolyan kell venni, és ebben az esetben megfontolásra ajánlanám, hogy legyen egy átmeneti periódus és utána egy új választás. Ha nincs,  akkor nem alkalmazható. Ami a gazdasági elképzeléseket illeti: a MoMa és a Dk között a fő kérdésben nincs nézetkülönbség: egyik oldalról vissza kell állítani a versenyt, a  piac becsületét, az erősen szabályozó ellenőrzőképes kormányt, s olyan gazdasági környezetet kell teremteni, amely bátorítja a befektetéseket. Másrészt felelőssé teszi azt, akinek több van. Vegyük például az adórendszert, a legtöbb párt programja csak az egyik vagy egy másik csoportot akar kedvezményezni. Mi Bokrosékkal összhangban azt mondjuk, hogy mindenkit figyelembe kell venni. Az ellenzék egyébként gyakorlatilag ma már egyöntetűen azt mondja, hogy az általános forgalmi adót csak differenciáltan lehet csökkenteni, s hogy a személyi jövedelemadót többkulcsossá kell tenni.

A „fizessenek csak a gazdagok” nem jó üzenet, ráadásul a forrásoldalra is figyelni kell,

hiszen a havi egymillió forint feletti jövedelmek megadóztatásából vajmi kevés pénz folyna be az államkasszába. De hogy mondjak azért valami pozitív dolgot is az Orbán-kormányról: sok eredményt értek el a kiskereskedelem és a szolgáltató világ kifehérítésében a pénztárgépek használatának kötelező tételével és az adóhatósághoz történő bekapcsolásával. A költségvetés viszonylag jó helyzetében az ebből a forgalomból érkező plusz bevétel a legfontosabb tétel. Ezt meg kell tartani, sőt ki kell terjeszteni ezt a kötelezettséget egyebek között a szerencsejátékra.

És hogyan viszonyul mindehhez az, amit az MSZP programterveiről tudható?

Teljesen tárgyalóképes alap, jól illeszthető a demokratikus ellenzéki közös programhoz az a tíz pont, amelyet Botka László felsorolt Szegeden, ez a 10 pont lényegében megtalálható a Demokratikus Koalíció Sokak Magyarországa programjában. Mérsékelt, intelligens, tartalmilag jó irányba tett lépés. A Párbeszéd kicsit balra van, ők inkább a polgári bal, az Együtt piacpártibb, a Momentum pedig egy érdekes konzervatív jelenség, ahogy a programfoszlányukból lehet tudni, az identitáspolitikában, a kultúrában, a magánszabadság kérdésében európai szabadelvű, CDU-s módon konzervatívan piacpárti, és európai. A Gémesi György-féle Új Kezdetről sajnos keveset tudok, de azt igen, hogy véd bizonyos alapértékeket Orbánnal szemben, ami tiszteletre méltó.

Nem rá értem, de általában érzékelek egy nagyon súlyos kulturális konfliktust. A polgármesterek többsége egyes szám első személyben beszél: „aláírtam”, „megcsináltam”, stb., aminek az oka, hogy az esetek jelentős részében iszonyatos túlhatalommal rendelkeznek, s ennek a kultúráját szokták meg. Sok polgármester kiskirályként viselkedik, és ez nem konvertálható kormányzati kultúrává.

Ezért sem gondolom, hogy automatikusan jó egy polgármester politikusnak, mint ahogy egy politikusból is válhat csapnivaló polgármester,

mivel más karakter kell ehhez és ahhoz. Például belőlem lehet, hogy csapnivaló polgármester lenne.

De e kis kitérő után visszatérve a pártok programjaira: nem lenne nehéz megállapodni, nincsenek radikális különbségek az elképzelések között. Vezettem már koalíciós kormányt, no, ott aztán tényleg voltak jelentős gazdaságfilozófiai különbségek. Ma kisebbek az eltérések. Nem kell hozzá más csak kompromisszum, ahhoz pedig bölcsesség.

De hát a jelek szerint nem tartanak ott!

Valóban nem. Én persze érteni vélem a többi párt kompromisszumképtelenségének az okát. Ők ebből identitáskérdést csinálnak. Például az LMP „a Gyurcsány” ellenében alakult, ez fontos része a párt identitásának, ha megállapodnak a választási együttműködésben, úgy érezhetik, hogy elárulják azt, amiből születtek. A Momentum az elmúlt 27  évvel szemben jött létre, és ma már ott tart, hogy senkivel semmiben nem akar összefogni. Ez persze minden pártnak a saját belügye, miként az is, hogyan számol el magával, a döntésével annak hatásaival. Ami a DK-t illeti – vannak vitáink, de mi elértük, hogy a magunk tekintetében nagyon jó a lelkiismeretünk. Nem mondjuk meg másnak, hogyan kell viselkednie, mi tesszük a magunk dolgát. Járjuk az országot, heti három napot én is vidéken vagyok.

Egyáltalán, vannak-e egyeztetések legalább szakértői szinten a programok egyes elemeiről? Vagy ha úgy tetszik, az ország alapvető kérdéseiről?

Intenzívek az egyeztetések például az egészségpolitikáról és az oktatáspolitikáról, valamint a közjogi rendszerről, az alkotmányos berendezkedésről, a médiáról, a választójogról. Ezek nem látványos, de azért kitűnően működő egyeztetések. A legkevésbé egyébként a gazdaságról vannak ilyenek, bár például a feltétel nélküli alapjövedelem egy olyan téma, amely már előkerült közöttünk. Meg kell mondjam, hogy

a demokratikus ellenzék világa sokkal egészségesebb, mint amilyennek kívülről látszik.

Jóhiszemű emberi viszonyok között dolgozunk.

És a határon túliak szavazati jogának a kérdésével hogyan állnak? Nem gondolja, hogy ez a szavazati jog és a határon túlra juttatott pénzadományok ügye a jelentőségénél nagyobb vitákat váltanak ki? Pedig csak egy-két mandátumról döntenek. 

Azért egy mandátum is rengeteget tud számítani, a Fidesz-KDNP 2014-ben egy határon túli szavazatokból összegyűjtött mandátummal szerzett ismét kétharmados többséget! De a felmérések is azt mutatják, hogy a választók háromnegyede szerint azoknak kellene csak szavazati jogot biztosítani, akik életvitel szerint Magyarországon élnek, vagy éltek az elmúlt időszakban, esetleg legfeljebb 5-10 éve hagyták el az országot. A kampányunkban nincs benne ez a téma, de a programunknak a része ez az elvi kérdés: hiszen például egy Londonban élő székelyudvarhelyi magyar szavazhat levélben, miközben egy ugyancsak Londonban élő szatymazi magyar nem.

Miért nem lehet erről kimondani, hogy ez tisztességtelen?!

Én Pápán születtem, sokáig ott is éltem, s mégsem szavazhatok a pápai polgármester személyére.

S még egy kérdés, amelynek a megítélése az ellenzék körében is nagyon zavarosan alakul(t). A demokratikus ellenzéki pártok részéről nagy dilemma érződik, a gyűlöletkampány közepette mintha a népszerűség-vesztéstől tartanának, s nem mondják ki egyértelműen, hogy győzelmük esetén milyen sorsot szánnának a kerítésnek. 

Szimbólumok ellen nehéz küzdeni, különösen, ha ezek a szimbólumok hamis biztonságérzetet is teremtenek. Óva intek mindenkit attól, hogy kivont karddal harcoljon ilyen esetekben. Mint a korona ügyében is: én például nem értek egyet azzal, hogy az a Parlamentben van, de óva intenék bárkit, akinek az eszébe jutna elszállítani onnan. A Fidesz egyébként is azt szeretné, hogy a választás a kerítésről szóljon. Ki kell kerülni ezt a csapdát, bár érdemes tudatosítani, hogy a kerítés nem védte meg Európát, csak elterelte a menekültek áradatát Szlovénia felé, s ezzel teremtett a magyar emberek sokaságának biztonságérzetet. A kerítés nem olyan kérdés, amiről igennel vagy nemmel lehet véleményt formálni – ezt kell elmondani az embereknek. Ha a zöldhatáron átmenő ellenőrizetlen forgalmat szabályozza, akkor legyen, de akkor nem szabadna hermetikusan lezárni, hanem szabályos távolságot tartva ki kellene nyitni, tisztességes menekülttábort építeni, ahol emberi és jogi normák szerint élhetnek a menekültek, kérelmük gyors elbírálásáig. Így például össze lehet egyeztetni az ország jogos biztonság igényét a humanitárius és nemzetközi jogi követelményekkel.  Tisztességesen kellene eljárni.

Ön szerint 2018 áprilisában hogyan néznek majd  ki a szavazólapok: minden egyéni választókerületben lesz egy Fidesz-KDNP, egy Jobbik és egy harmadik jelölt? Vagy sok-sok jelölt lesz?

Az optimális az lenne, ha egyetlen jelölt lenne a demokratikus ellenzék oldalán. Itt két nehéz pontot látok: az LMP-t és a Momentumot. Ez utóbbi kapcsán azért szeretném felidézni Mellár Tamás esetét, aki egy nyilvános rendezvényen azt tanácsolta a Momentumnak, hogy listán induljanak külön, de egyéni jelöltekben állapodjanak meg a demokratikus ellenzék többi pártjával, amit ők elutasítottak. Erre Mellár feltette nekik a kérdést: ha ő elindulna a pécsi körzetben, a Momentum kire szavazna, rá vagy a saját, momentumos jelöltjére.. Erre a válasz az volt, hogy a saját jelöltre. Mellár csak annyit közölt: „ez volt az utolsó momentumos rendezvény, amelyre elmentem”. Azt már én teszem hozzá:

ép ésszel senki nem gondolhatja, hogy nyerhetünk, ha egyéniben egymás ellen indulunk.

Ha ez így lesz, akkor a Fidesz ismét kétharmaddal nyer! Aki egy kicsit is normális, be kell látnia, hogy a végén teljesen mindegy, hogy egy mandátummal kevesebb vagy több jut a pártjának. Azt vallom, hogy a nagyobb pártoknak nem a joguk nagyobb, hanem a felelősségük. A legnagyobb az MSZP-nek, amelynek integrálnia kellene. A közös lista esélye nagyon kicsi, mégis, a 106 körzetben egyeztetett jelöltet állítani a demokratikus ellenzéki pártok kötelessége. Úgy látom, hogy a PM, az Együtt, a MoMa, a DK érti, az MSZP-nek pedig meg kell értenie, hogy nem lesz közös lista. A közös indulókban megegyezni pedig nem lenne bonyolult, tíz nap alatt megszülethetne a megállapodás. Hiszen mindannyian tudjuk, hol, melyik pártnak melyik körzet a fontos, hol vannak jó emberei, s megfelelő ereje. Ha leülnénk, borítékolom, hogy az első nap legalább 80 indulóban meg tudnánk állapodni.

Mindenesetre az MSZP részéről nem látszik ennek a felismerése.

Botka nyolc hónapja változatlanul egy megoldást sulykol. Nem állítom, hogy nincs belső logikája annak, amit mond, de nem működik, eddig nem működött, s nem igazán látom, hogy mitől működne a következő két hónapban. Egy bölcs vezető ilyenkor korrigál. Ki lehet azt mondani, hogy „szerintem nekem volt igazam, de miután nem egyedül vagyunk, ezért korrigálnom kell”. A legnagyobb sem diktálhat! Aki ellenzékben diktál, az kormányon is diktálna. Az a művészet, hogy a sokaság úgy érezze: egy kicsit benne van, nem csak követ, hanem alakítja is a magatartást.

Ön szerint mi lesz a vége?

Valami ilyesmi. Van egy lélektani küzdelem, kérdés, hogy az utolsó hónapra az LMP-ben és a Momentumban lesz-e több belátás. Ismerem én persze a csapdahelyzetet, én is voltam ilyenben, amikor Szili Katalint jelölte a Kongresszus elnöknek. Friss miniszterelnökként még nem tudtam, hogy a Kongresszus döntését pokoli nehéz korrigálni. Bár már akkor láttuk, hogy komoly baj lesz a köztársaságielnök-választáson, a vak szerencsében bíztunk, és senki nem volt elég erős ahhoz, hogy szembesítse a pártot azzal, hogy fejnek megyünk a falnak. El tudom képzelni, hogy ma is ilyen helyzet alakult ki az MSZP-ben. S ki lesz az, aki megszervezi az elégedetlenkedőket? Ki mondja meg, hogyan lehet korrigálni? Meddig tart a korrekció? Milyen károkat okoz? Erre nem nekem kell válaszolni.

Ön mégis optimista? Miért? Mitől?

Attól, hogy azt gondolom: mára nagyjából rendkívül tiszta kép alakult ki, s előbb vagy utóbb a vakok is meglátják, hogy az MSZP-nek egyetlen komolyan vehető szövetségese sincs. Nem olyan nehéz észrevenni a korrekció forgatókönyvét.

Szerintem két lehetőség van: vagy korrekció vagy az MSZP politikai halála.

Az más kérdés, hogy a gyászszertartást mi, az emberek fizetnénk meg. Ahogy érzékelem, a problémát majdnem mindenki így látja. Én empatikus vagyok, értem, hogy idő kell arra, hogy megtalálják a megfelelő forgatókönyvet, ami ahhoz kell, hogy ne újabb károkat okozzon a korrekció, hanem olyan helyzetet teremtsen, hogy lehessen belőle építkezni.

Van-e lefektetett menetrend?

Én azt remélem, hogy a következő pár hónap meghozza az áttörést. De a helyzet kulcsa nem a mi kezünkben van. Az MSZP nélkül nincs megoldás.

Bódis Gábor – N. Vadász Zsuzsa

Ez volt ma – 2017. szeptember 13.

0

Lemaradt a mai hírekről? Nem tudta követni, mi történt Magyarországon és a nagyvilágban? Mi összefoglaltuk.

Juncker évértékelő beszéde

Jean-Claude Juncker évértékelõ beszéde
Fotó: MTI/EPA/Európai Parlament/Mathieu Cugnot

Az Európai Uniónak a szabadság, egyenlőség és jogállamiság uniójának kell lennie – mondta a közösség jövőjét is vázoló, az Unió helyzetéről tartott beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Azt is mondta:

az Európai Bíróság ítéleteit mindenkinek el kell fogadnia, ez nem opció, ez kötelezettség.

Arról is beszélt, hogy nem minden tagállam mutat egyenértékű szolidaritást a menekültek ügyében. Közös adók bevezetéséről is említette a belső piac erősítése érdekében.

Jean-Claude Juncker beszédét vita követte, de sokkal enyhébb és rövidebb, mint korábban. Néhány képviselő pár mondat erejéig kitért Magyarországra és Orbán Viktorra is. Guy Verhofstadt azt mondta,

“Orbán Putyin orosz elnökkel együtt közösen próbálják aláásni az európai demokráciát és jogállamiságot, ami ellen nemcsak védekezniük kell, hanem ellentámadást indítaniuk”.

De azt is mondta: örül, hogy mindenki észhez tért, és Orbán sem akar kilépni az Unióból.

A fuhu.hu-nak Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője azt mondta: visszafogott, középutas beszédet mondott az Európai Bizottság elnöke, akinek elsődleges célja az, hogy előre lendítse az európai integrációt.

Botka az LMP-vel összefogna

Botka László
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Ahhoz, hogy a Fidesznek ne legyen egyszerű többsége sem, 40 egyéni választókerületben kell nyerni, a kormányalakításhoz pedig 55-60-ban, véli Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Kitért a kérdés elől, hogy a kormányváltáshoz szükséges 60-65 győztes körzetbe beleszámolta-e azokat, ahol a Jobbik nyerhet.

Azt is mondta: koordinált indulást csak az LMP-vel tud elképzelni, és kitart amellett, hogy

Gyurcsány Ferenc induljon egyéni választókerületben, ha ott ő a legesélyesebb.

Szerinte a Jobbikkal nincs együttműködés, ha erről nyilvános diskurzus kezdődik, az a baloldal végét jelenti.

Felháborodás a Göncz Árpád elleni támadás miatt

Az Együtt szégyenletesnek tartja Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés alelnökének a kijelentéseit, amelyekkel meggyalázta Göncz Árpád emlékét. A Klubrádióban Kuncze Gábor is elítélte a támadást, amely miatt a DK bocsánatkérésre szólította fel Gulyást.

Gulyás Gergely amiatt támadta Göncz Árpádot, amiért

nem írta alá a jóvátételi törvényt,

amelyet a Parlament elfogadott, de Göncz Árpád köztársasági elnökként normakontrollra küldött, majd a Sólyom László által vezetett Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki. A törvényt egyébként a Fidesz, így Orbán Viktor sem szavazta meg.

Hatalmas károkat okozott Irma

Megrongálódott lakóházak maradványai az Irma hurrikán után a Szent Márton-szigeten
Fotó: MTI/EPApool/Christophe Ena

Az épületeknek legalább a negyede lakhatatlanná vált az Irma hurrikán pusztítása nyomán a Florida Keys szigetcsoporton, és mintegy harmaduk komoly helyreállításra szorul. Irma trópusi viharként, Georgiában, Dél-, és Észak-Karolinában pusztít tovább.

A károkról a telefonhálózat hiánya és a még mindig tartó áramszünet miatt egyelőre nem lehet pontos felmérést készíteni.

Duterte bosszúja

Ezer pesóra, átszámítva hatezer forintra csökkentette az emberi jogi bizottság költségvetését Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek sokat támadott elnöke.

Duterte szisztematikusan számolja fel a fékek és ellensúlyok rendszerét. A képviselőház jogi bizottsága most azt javasolja, hogy váltsák le a Legfelső Bíróság elnökét.

Trumpnak kedvezően döntött a bíróság

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága szabad utat engedett Donald Trump elnök számára ahhoz, hogy tág értelemben alkalmazza az országba beérkező menekültekkel szembeni tilalmat.

Ez részleges győzelmet jelent Trump számára

azelőtt, hogy a bíróság kulcsfontosságú októberi meghallgatásra készül, amelyen az elnök ellentmondásos elnöki rendeletét vizsgálják. A rendelet ideiglenesen, meghatározott időre megtiltotta hat muszlim-többségű ország állampolgárai számára a belépést az USA-ba, és korlátozta a menekültek befogadását.

Nem lesz ott az ENSZ-közgyűlésen a Nobel-díjas vezető

A mianmari Aung Szan Szú Kji korábbi terveivel ellentétben nem lesz ott az ENSZ-közgyűlés jövő heti ülésszakán. A Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjit

egyre több bírálat éri, mert nem tesz semmit a rohingja kisebbséggel szembeni erőszak ellen.

A jogfosztott kisebbség elleni támadások miatt már legalább 370 ezren menekültek el az országból.

Molnár Gyula: Uszítottak Botka ellen az Echo TV-ben

Az MSZP elnöke, Molnár Gyula uszításnak tartja, hogy az Echo TV egyik műsorában a Pesti Srácok főszerkesztő-helyettese arról beszélt: “egy Botka Lászlónak sem kellene élnie”. A pártelnök azt mondta, minden eszközzel harcolnak, hogy ez a politikai kultúra eltűnjön Magyarországról, és arra kérte a többi ellenzéki pártot is, hogy tiltakozzon ez ellen a politikai stílus ellen.

A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Echo TV egyik műsorában a Pesti Srácok nevű kormánypárti blog főszerkesztő-helyettese azt mondta:

“Hány Botka László él Magyarországon? Egy él, az is sok. Tehát egynek sem kell élnie!”

Molnár Gyula szerint Magyarország rendszerváltás utáni történelmének egyik legsúlyosabb esetéről van szó. Szerinte a hatalom egy olyan, újabb határpontot készül átlépni, amit

eddig csak és kizárólag keleti diktátorok léptek át.

Ezt azzal magyarázta, hogy a Fidesz fél a 2018-as választástól, fél Botka Lászlótól, az MSZP miniszterelnök-jelöltjétől és az MSZP-től is. Szerinte a kormánypárt azon dolgozik, hogy külső eszközökkel befolyásolja a választás eredményét.

Molnár Gyula azt mondta, korábban

Mészáros Lőrinc megüzente Botka Lászlónak, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltje előbb lesz bilincsben, mint ő.

Molnár szerint a Fidesz belső döntéshozó köreihez közel álló médiában egyértelműen uszítás, felbujtás hangzott el. Súlyos, döbbenetes kijelentésként értékelte az elhangzottakat, majd jelezte: az MSZP politikai kultúrájától ez idegen, és szerinte az ellenfél fizikai megsemmisítésével való fenyegetés minden politikai határon túl van.

Molnár Gyula azt kéri minden ellenzéki párttól, hogy tiltakozzon ez ellen politikai stílus ellen. Vizsgálják a feljelentés lehetőségét is, de nem jogi, hanem politikai kérdésnek tekintik ezt az ügyet.

MTI / FüHü

Gyurcsány hajlandó visszalépni, ha…

A cím csak félig-meddig manipulatív: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke valóban ezt mondta a Hír Televízió Egyenesen című műsorában, és nem tréfált. A volt miniszterelnök ugyanis a riporter, Kálmán Olga felvetésére, arra tudniillik, hogy Gyurcsány Ferenc az akadálya a szélesebb körű összefogásnak, azt a választ adta, hogy ma nem vele van a probléma. Ő Botka-problémát lát, mivel a szocialisták miniszterelnök jelöltje
nyolchónapi működése alatt egyetlen megállapodást sem kötött.

A DK elnöke éppen arra mutat rá, hogy nem nála kell keresni az akadályt. Sőt, kijelentette, ha azt látja, hogy Botka László megállapodott minden ellenzéki, demokratikus párttal, és már csak miatta nem lehet a választási esélyeket növelni, akkor hajlandó elgondolkodni a helyzeten és adott esetben visszalépni.

A kijelentés persze, ismervén a politikai helyzetet, több, mint teoretikus, nyugodtan kijelenthetjük: ez a politikai megoldás nem jöhet létre.

Különben jól jelezte a hétfői politikai szezonkezdést, hogy Gyurcsány Ferenc mindkét számára elérhető televízió főműsorában felbukkant; előbb vendég volt az ATV-ben a most az Egyenes Beszédben debütáló Demcsák Zsuzsának, majd pedig – innen a korábbi idézet – Kálmán Olgának nyilatkozott. Mindkét helyen kiemelte: a Demokratikus Koalíciónak nincsenek feltételei, az egyetlen feltétel, hogy kialakítva a 106 egyéni körzetben indulók listáját – mindenütt ugye csak egy ellenfelet állítva a Fidesznek – közösen vágjanak neki a 2018-as választásnak. Saját pártja eredményét nagyjából 10-15 százalék közé jósolta. A Botkával való viszonyról annyit mondott – Demcsáknak -, hogy egyszer felhívta a szocialista jelöltet, aki ezért kemény hangon letorkolta őt, ezért aztán ő többet nem keresi a szegedi polgármestert, viszont bármikor áll a rendelkezésére.

Komáromi Zoltán: Évek óta dolgozunk a programon

Az Együtt szakpolitikusa azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy nincs konfliktus a pártvezetéssel amiatt, hogy ő készíti Botka László egészségügyi programját, miközben a két párt között nincs választási együttműködés. Azt is mondta: a programon már évek óta dolgoznak.

Szombaton, a szegedi találkozón, ahol Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, programadó beszédet tartott, felszólalt Komáromi Zoltán, az Együtt választmányi elnökének helyettese is, akiről több lap is azt írta korábban, hogy ő készíti Botka László egészségügyi programját.

A fuhu.hu-nak Komáromi Zoltán elmondta:

nem egy új programról van szó, már három éve dolgoznak rajta.

Botka László pedig megkereste őt, hogy „elvinné ezt a programot”.

Kérdésünkre, hogy ez nem okozott-e konfliktust a párt vezetőivel, hiszen nincs együttműködés a két párt között, Juhász Péter pártelnök pedig arról beszélt, hogy közös lista biztosan nem lesz, Komáromi Zoltán azt mondta:

nem volt semmilyen konfliktus, mert már az első megkereséskor tájékoztatta a párt vezetőit.

Mindenki beleegyezett, mint fogalmazott: ez annak az elismerése volt, hogy „jó műhelymunka folyik az Együttben”.

Az együttműködés, hogy lesz-e közös lista, vagy hogy megállapodnak-e az egyéni jelöltekről, az pártelnöki kompetencia, ő pedig szakpolitikával foglalkozik, és ezeket a kérdéseket most kell eldönteni, mert

„január-februárban már késő programot írni”.

De csak akkor áll a program mellé, ha annak a végső változata is vállalható lesz számára.

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Az akkor még háziorvosként dolgozó Komáromi Zoltán először 2008-ban jelent meg a politikában, amikor támogatta a vizitdíj bevezetését, és aláírásokat is gyűjtött mellette. Most a fuhu.hu-nak erről azt mondta:

„Egyszerűen dühös voltam.”

Azt mondta: „hazugságokkal hergelték az embereket”, miközben az egészségügyben komoly forráshiány volt, 6-8 év után pedig „azok is visszasírják a vizitdíjat, akik a legnagyobb melldöngetéssel ellenezték”. Szerinte annak idején két komoly hibát is elkövetett ezzel kapcsolatban a kormány: egyrészt, nem tárgyalták meg annak a feltételeit, hogy a vizitdíj bevezetése ne menjen a gyógyító munka rovására, másrészt nem kommunikáltak róla, így a Fidesz „rá tudott települni a népszavazásával”.

Erről a szerepvállalásról egyébként most azt mondta:

nem tartja politizálásnak,

hiszen nem pártközeliként végezte, „csak ki mertem állni az arcommal”.

Később csatlakozott az Együtthöz, a párt egészségügyi szakpolitikusa, majd 12. kerületi önkormányzati képviselője lett.

Horváth Csaba: csak heteink vannak

0

Vajon merre megy a szocialista párt? És merre megy a baloldal? Van-e közös út, vagy ez csak azok vágyálma, akik szeretnének új kormányt Magyarország élére. Van-e esély arra, hogy a főváros a szocialisták, vagy egyfajta összefogás kezébe kerüljön? Maradhat-e Tarlós Budapest élén, illetve van-e személyes ellentét közte és a főpolgármester között. Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolt Horváth Csaba, az MSZP budapesti frakcióvezetője a fuhu.hu-nak adott interjújában.

  • Kapott meghívót Szegedre?
  • Nem.
  • Ez sérti Önt?
  • Nem.
  • Nincs is ott a helye?
  • Azt gondolom, hogy ott lenne a helyem, de nem zavar, hogy nincs így. Más értelmiségi találkozókra általában meg szoktak hívni. Nem ismerem a tematikáját sem ennek a szombati eseménynek, bízom benne, hogy utólag megtudok róla valamit. Abban is bízom, hogy a rendezvény elindít egy mozgást, egy pozitív folyamatot, ami most van ugyanis az állóvíz. Abból ugyanis senki nem tud profitálni, hogy egymást kritizáljuk. Abból senki soha nem jutott plusz szavazatokhoz, ha a belső problémákkal traktáltuk a választókat. Ők megoldásokat akarnak, nem pedig problémákat. A gondjaikhoz várnak segítséget, például a devizahitelesek; azt szeretnék, ha olyan megoldást kínálnánk nekik, amely alapján hihetnek bennünk, hihetnek abban, hogy kormányra kerülve azonnal lépünk az érdekükben, vagyis: Botka László ajánlatát várják a válsághelyzetük megoldására. Ugyanez igaz a nyugdíjasokra és ugyanez a kórházi ellátásra.
  • Amiket most elmondott, azért is említette, mert ezek a konkrét ajánlatok hiányoztak az elmúlt hónapok MSZP-s politikájából?
  • Úgy fogalmaznék: nem kerültek kellően a fókuszba. Túl sok energia ment el a belső konfliktusokra, és amikor ezt mondom, nem csupán az MSZP-re gondolok. Az a közös egyelőre, hogy senki nem akar együttműködni senkivel. A választók nem azt akarják hallani, amit most hallaniuk kell, vagyis hogy ki kivel nem akar együttműködni, hanem azt, mit hajlandó megtenni azért, hogy a kormányváltás bekövetkezzen. Ma Magyarországon az emberek nagy többsége kormányváltást akar, mert nem hiszi el, hogy Orbán Viktor jobb életet biztosít számukra. Viszont a belső konfliktusok gerjesztése – és most a teljes baloldali táborra gondolok -, csak egy célt szolgálnak: Orbán Viktor hatalomban tartását. Ettől én mérhetetlenül fel vagyok háborodva; még mindig ez a fókusza nagyon sok ellenzéki formációnak.
  • Beleértve az MSZP-t is?
  • Az MSZP-nek is egyértelművé kell tennie, hogy mit tesz majd az emberekért. Hogy milyen megoldást kínálunk a saját hétköznapi problémáikra. A felelőssége is nagyobb az MSZP-nek, mint a legnagyobb ellenzéki pártnak. Éppen ezért a szocialista pártnak kell felpörgetnie azt a folyamatot, amiről az előbb beszéltem.
  • Ezzel azt is állítja, hogy az elmúlt tíz hónap, azaz a Botka-féle politika megjelenése nem hozta magával sem ezt az ön által kívánt tematikát, sem pedig a fellendülést? Sőt: a legutóbbi felmérések kifejezett népszerűség vesztésről tanúskodnak.
  • Így van. De egyetlen baloldali párt sem profitált az elmúlt fél év történéseiből. A szavazó akkor fog mögénk állni, ha – ismétlem – azt látja, hogy ő, az ő gondjai állnak az ellenzéki pártok fókuszában, ha azt látja: van egy darab zászló, ami mögé fel lehet sorakozni. Ha az elmúlt fél évet nézem, azt láthatjuk: a különböző baloldali pártok egymással szemben igyekeztek meghatározni magukat, és ebbe sajnos beletartozik az MSZP is. A választók tehát ajánlat helyett veszekedéseket kaptak. A szavazók ma azt tudják ugyan, hogy nekik Orbán nem kell, de csak akkor áll oda más, vagy mások mellé, ha ott egyértelműséget, biztonságot lát. Meggyőződésem, hogy akarják a baloldalt, és nem a Jobbikot, mert az csak egy átmaszkírozott Fidesz, de csak akkor, ha azt stabilnak érzékeli.
  • Azt mondta, hogy kellene egy zászló, de jelenleg nincs se zászló, se zászlóvivő…
  • Nem ez a baj, hanem hogy túl sok a zászló és túl sok a zászlóvivő. Olyan szövetség ugyanis még nem jött létre, amely egyértelművé tenné, hogy Botka László nem pusztán az MSZP, hanem a teljes baloldal miniszterelnök-jelöltje. A kormányváltáshoz erre lenne szükség, mivel az MSZP csak az egyik szervezete annak a szövetségnek, amely ehhez a váltáshoz szükséges. Mi hozzá tudjuk tenni a mi 1-1.2 millió szavazónkat, de legalább ugyanennyire szükség van, amit a többiek tudnak hozzátenni, ahhoz, hogy biztos legyen a siker. Őket mind, és ideértem a többi párt szavazója mellett a bizonytalanokat is, eköré az egy zászló köré kell gyűjteni. Így lehet csak esély az egyéni körzetek többségét megnyerni és átvenni a Fidesztől a kormányrudat.
  • Nagyjából mindenki ugyanazt hirdeti, amit most ön megfogalmazott és mégis: az egységesnek tűnő hangból a végén kakofónia lesz. Kizárólag Gyurcsány Ferenc miatt?
  • Nem hiszem. Többféle koncepciót láthatunk, és többnyire azt is, hogy kik kivel nem hajlandó együttműködni. De van olyan is, mint például a Momentum, amely senkivel nem akar kooperálni, pedig azt nem gondolhatják komolyan, hogy egyedül volna esélyük bármire.  Márpedig csak egy koncepciót tudok elfogadni: hogyan tudjuk Orbánt leváltani. Mindent ez alá kell rendelni. Felháborítónak tartom, ha egy párt nem képes e cél szerint cselekedni, vagy arról beszélni, hogy ő majd a következő, vagy az azt követő választáson akar kormányra kerülni.
  • Gémesi György, Gödöllő polgármestere, az Új Kezdet nevű párt elnöke úgy nyilatkozott a Független Hírügynökségnek, hogy az MSZP-vel azért nem tud együttműködni, mert ott soha nem lehet tudni, hogy ki kinek és mikor vágja a hátába a kést…
  • Ez a legerősebb orbáni trükk; megosztani mindenkit, azt a látszatot kelteni, hogy itt csak konfliktusok vannak. Nem véletlen, hogy a baloldal pártjai osztódással szaporodik. Ez a trükk: leszalámizni a szembenálló tábort, nehogy összeálljon az a kritikus választói tömeg, amely már veszélyes rá nézve.
  • Azért nem lehet minden az Orbán műve, hiszen látjuk: vannak belső konfliktusok.
  • Persze vannak, de vannak akik ezeket felnagyítják. És a trükkök is, a néhai Finkelstein-féle trükkök is működnek, amelyek oly eredményesen ugrasztják egymásnak a szereplőket.
  • Visszatérve a zászlóra és a zászlóvivőre: mennyi idő kell a megtalálásukra?
  • Az MSZP már megtalálta a zászlóvivőjét, Botka László személyében. Csak neki fel kell gyorsítani a folyamatot, mert az utóbbi időben egyhelyben toporogtunk. Napok hetek alatt kell megtalálni a megoldást, több időnk nincs.
  • Hogy néz ki mindez a főváros tekintetében? Budapesten elég erős  az MSZP, de a DK is, egymás nélkül viszont nehezen fognak boldogulni…
  • Így van, ennek az együttműködésnek nincs alternatívája. Budapesten legfeljebb egy olyan körzet van, ahol el lehet hozni önállóan a képviselői helyet. Itt tehát muszáj létrehozni azt a szövetséget, amely a legesélyesebb jelölt indulását teszi lehetővé. Vagyis itt minden szervezetnek be kell állnia az egy jelölt mögé.
  • Ki dönti el, hogy ki legyen az az egy?
  • Erre korábban lettek volna megoldások…
  • Az előválasztás?
  • Igen, de erre most már nincs idő. Tehát a felgyorsított tárgyalásokon kell megállapodni. Erre, ismétlem, csak napok, legfeljebb egy-két hetünk van. Botka Lászlónak kell nagyon gyors tempót diktálva elérni azt, hogy minden körzetben, tehát országosan a 106 egyéni választókerületben meglegyen a legjobb közös jelölt. És ehhez társul az ő nevével fémjelzett program, megoldási javaslat. Ismételjük meg: nincs több idő egymás méregetésére, mindenkinek kellő önkritikával kell hozzáállni a tárgyalásokhoz.
  • Ön szeretne főpolgármester lenni 2019-ben, hogyan befolyásolhatja ambícióit az országgyűlési választás?
  • Alapjaiban, hiszen, ha a Fidesz kétharmaddal győz, Budapesten megszűnik az önkormányzat és csak egy államtitkárság fogja képviselni a főváros érdekeit. Pedig a budapestiek napi húszmilliárd adót fizetnek, és cserébe alig kapnak valamit vissza. Én személyesen mindent el fogok követni, hogy a Fidesz megbukjon, utána pedig mindazok, akik bűnöket követtek el a fővárossal szemben, meg is bűnhődjenek. De a kérdés lényegére válaszolva: amíg nem bukattuk meg a Fidesz-kormányt, addig felesleges egyéb egyéni ambíciókról beszélni.
  • Amikor azt mondta, hogy akik bűnöket követtek el, azokat meg kell büntetni, akkor beleértette Tarlós Istvánt is?
  • Természetesen. Az ő legfőbb bűne, hogy Orbán bábjaként mindent átadott, amit kértek tőle. Nem állt ki a fővárosiak érdekeiért. Zokszó nélkül tudomásul venni, hogy Orbán dolgozószobájából kirúgják és inkább konfrontálódik a budapestiekkel, és az ő zsebükből spórolta ki a szükséges forrásokat. Ő egy tökéletesen alkalmatlan városvezető, úgy szolgálja ki a Fideszt, ahogy ezt a legrosszabb rémálmaimban fordulhat csak elő.
  • Van önök között személyes ellentét?
  • Egyikőnk részéről sem. Szerintem Tarlós szégyelli magát. Ő is tudja, hogy az a magatartás, amelyet ő tanúsít, nem egy magas emberi minőség. Ő inkább konfrontálódik velem, mint Orbánnal és ezzel kárt okoz a budapestieknek. Rendben volt neki a Városliget államosítása, a korházak állami kézbe vétele, a közlekedés finanszírozásában is csak hátrál. Budapestnek olyan főpolgármester kell, aki őket képviseli. Tarlós, sajnos nem ilyen. Hogy visszatérjünk fő témánkra: ha egy teljes baloldali összefogás valósulna meg a fővárosban, akkor egy felmérés szerint a Fidesz itt nem tudna mandátumot szerezni.
  • Akkor térjünk vissza Szegedhez is: az ottani tanácskozás hozhat fordulatot?
  • Azt várom, hogy hozzon.
  • Annak ellenére, hogy nem ismeri a programot?
  • Annak ellenére.

Botka vs Tóth

Nem változtat a felvázolt, lehetséges forgatókönyvön az a kósza hír sem, amely az MSZP Országos Választási Bizottságának ülése kapcsán kapott lábra. Eszerint a megbeszélésen éles szópárbaj alakult ki Botka László és az általa budapesti kampánystratégának felkért Tóth József között, ám ezt maga Tóth József cáfolta a Népszavának.

A XIII. kerületi polgármester kijelentette, éppen azt teszi, amit Botka kért tőle:

koordinálja a budapesti jelöltállítást, felkutatja a nyerésre legesélyesebb jelölteket, párton kívül és belül egyaránt.

És valóban: nyílt ütközet nem volt a két politikus között, még csak verbális ellentét sem alakult ki a szerdai megbeszélésen – értesült a fuhu.hu.

Annyit azonban megerősítettek az OVB szereplői közül többen is, hogy tartalmi, ha úgy tetszik koncepcionális különbség felfedezhető volt közöttük. Tóth, forrásaink szerint, nem tért ki Gyurcsány szerepére, ragaszkodott mandátumához, azaz a fővárosi képviselőjelöltek kiválasztásához, de afelől sem lehetett senkinek kétsége, hogy az MSZP tárgyaló partnereivel, azaz

a többi párttal nem lehet csak Budapestet érintő kérdésekben megállapodni, az egyezség kizárólag átfogó, országos lehet.

Tóth József a Gyurcsány-kérdést országos hatáskörűnek tartja, ami azt jelenti, hogy innen kezdve újra szembe találjuk magunkat a Demokratikus Koalíció-MSZP, alias Botka-Gyurcsány ellentéttel. Az elhangzottak alapján a résztvevők arra a következtetésre jutottak, hogy

az ülésen elég egyértelműen kirajzolódott az elvi különbség a főszereplők között.

Az egy lista és a 106 egyéni jelölt, mint általános koncepció ugyan közös nevezőnek látszik, de ennek országos megoldásában mert jelentősebbek az eltérések.

Megfigyelők szerint tehát a szerdai OVB ülés nem vitte közelebb a megoldáshoz a szocialista pártot. Mint ahogy Szanyi Tibor Európa-parlamenti képviselő péntek reggeli, ATV-beli nyilatkozata sem. Ő arról beszélt, hogy miközben szerinte is közös listára és egyéni indulókra van szükség, Gyurcsányt nem lehet szerepeltetni ezen a listán, mivel neve egy rossz kormányzás szimbólumává vált.

Szanyi Tibor
MTI Fotó: Kovács Tamás

Csak a tisztesség okán, és nem beleszólva a szocialisták belső ügyeibe tesszük hozzá:

Szanyi maga is tagja volt a Gyurcsány-kormánynak.

Szanyi különben egy konkrétumot is említett Gyurcsány kormányzásával kapcsolatban, mégpedig azt a konvergenciaprogramot, amelyet 2006 augusztusában hirdetett meg az akkori miniszterelnök, és aminek következtében – Szanyi állítása szerint – az MSZP a legtöbb, korábban általa uralt településen, elbukta az önkormányzati választásokat.

A fuhu.hu ehhez csak annyit tenne hozzá: a vereségekben, nem vitatva a konvergenciaprogram esetleges hatását, elég jelentős szerepet játszottak az őszödi beszéd kiszivárogtatása nyomán kitört zavargások, illetve a Fidesz erőteljessé váló kormány- és Gyurcsány-ellenes kommunikációja.

Botka az európai szintű önkormányzati rendszer helyreállítását ígéri

Az MSZP miniszterelnök-jelöltje Lengyel Róbert független siófoki polgármesterrel találkozott.

A város Fő terén tartott sajtótájékoztatón Botka azt mondta, hogy ez, valamint a Fidesz által elvett jogok visszaadása a helyi közösségeknek fontos eleme a párt programjának.

Botka szerint a saját hatalmán kívül semmiféle autonómiát nem tűrő Fidesz az elmúlt hét évben megtépázta a rendszerváltás után konszenzussal kialakított önkormányzati rendszert, önkormányzati jogokat, és

romlottak a korábban a helyi közösségek által ellátott, de mostanra államosított közszolgáltatások.

Botka a legnagyobb helyi, egyben országos problémának nevezte a szakemberek elvándorlását.

“Az elmúlt években több mint félmillió magyar ember hagyta el Magyarországot, mert azt nem találta élhetőnek.”

Szerint a szakemberhiány a nyári szezonban Siófok működőképességét veszélyezteti, az egyik legnagyobb gond az orvoshiány. Megjegyezte, tavaly több orvos távozott Magyarországról, mint amennyi orvostanhallgató kézhez vehette a diplomáját. Céljuk, hogy kormányváltással ezen is változtassanak.

Beszélt arról is, , hogy országjárása keretében szerdán Kishantosra is ellátogatott. Azt mondta, amit az ottani mintagazdasággal tettek, az a “fideszes agresszió és harácsolás”, valamint a civil kurázsi szimbólumává vált azáltal, hogy több tucat kiváló szakember szembeszállt a hatalommal, mozgalmukhoz kétszáz civil szervezet csatlakozott. Ők a biogazdaságban hisznek, és megértették, kormányváltásra van szükség ahhoz, hogy egy fenntartható mezőgazdasági modellt tudjanak kiépíteni – mondta.

Az MTI kérdésére, miszerint a jobbikos hátterű Lengyel Róberttel való találkozása jelenti-e azt, hogy az MSZP választási együttműködésre készül a Jobbikkal, azt mondta:

Siófok független polgármesteréhez érkezett,

vele beszélt arról, hogy a kormányváltás után miniszterelnökként helyre akarja állítani Magyarországon az önkormányzati rendszert.

“Más pártpolitikai kérdést nem tárgyaltunk, mert független polgármesterrel nem lehet pártpolitikai kérdéseket megtárgyalni”

– mondta.

Kaotikus héten van túl az MSZP

Egy értelmiségi találkozóra szóló meghívóval indult a hét, aztán hol Tóth József, hol Kunhalmi Ágnes neve merült fel, mint a fővárosi kampány vezetője. A kormánysajtó utóbbiról már azt is írta, hogy őrá cserélik Botka Lászlót. Ő maga a FüHünek csak annyit mondott: végzi a munkáját, ha kell, a háttérből. Molnár Gyula pártelnök szerint mostantól komolyan büntetik a „kibeszélőket”.

„Demokrata gondolkodóknak” küldött meghívót az értelmiségi találkozót szervező Botka László, írtuk a hét elején. A FüHü birtokába jutott meghívóban arról írt, hogy új politikai-társadalmi víziót akar alkotni, ehhez kér segítséget, ezért hívja véleménycserére, beszélgetésre a megszólítottakat.

Botka László
Fotó: MTI / Mohai Balázs

Vagyis, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje megpróbál támogatókat gyűjteni, az elmúlt hetek-hónapok belső harcai után.

Csakhogy ezek a belső harcok továbbra sem csillapodtak.

Hiába kötött Botka látszólag békét Molnár Zsolttal (a 168 óra szerint Molnár beleegyezett, hogy hátrébb lép), utána a hozzá hasonlóan Gyurcsány-ellenes Tóth Józsefet bízta meg a budapesti kampány vezetésével.

De ez sem ment simán, a fővárosi kampánnyal ugyanis a budapesti vezetés Kunhalmi Ágnest bízta meg. Mint a fuhu.hu megtudta,

Tóth József elvállalta a feladatot, de mindenféle hivatalos titulus nélkül, vagyis inkább csak a háttérből segíti a munkát.

De ezzel Kunhalmi mellett mások is háttérbe szorulhatnak: nem csak Molnár Zsolt, hanem Horváth Csaba és Tóbiás József is.

Kunhalmi Ágnes az MSZP majálisán
MTI Fotó: Mohai Balázs

A kormánymédia részévé vált Figyelő egyből arról is írt, hogy az elégedetlen szocialisták inkább Botkától szabadulnának meg, és Kunhalmi Ágnest szeretnék inkább miniszterelnök-jelöltnek. Ezt Molnár Gyula pártelnök gyorsan tagadta, sőt, a fuhu.hu-nak maga Kunhalmi is azt mondta, hogy továbbra is végzi a munkáját, ha kell, akkor a háttérből.

A találgatásokat pedig a Fidesz művének tartja, szerinte így akarnak zavart kelteni.

Molnár Gyula aztán több médiumot is végigjárt, hogy mindenkit megpróbáljon meggyőzni arról, vége a belső harcoknak. Az ATV-ben azt mondta, Botka támogatottsága töretlen, és mindenkit várnak a demokratikus ellenzéki összefogásba – Gyurcsány Ferenc és a Jobbik kivételével.

MTI Fotó: Soós Lajos

Az Inforádiónak pedig arról beszélt, hogy mostantól komoly büntetésre számíthat az, aki „kibeszél” az MSZP-ből, akár még a képviselőjelöltek közül is kidobhatják, aki ilyet tesz. Szerinte eldöntötték a stratégiát, a vitákat nem szabad a nyilvánosság előtt folytatni.

A lehetséges összefogás más pártjaival viszont tovább vitáznak.

Botka a Heti Válasznak adott interjújában azt mondta, hogy az előválasztást szorgalmazó kisebb pártok a „lét és nemlét határán” mozognak. Vagyis, hiába közeleg egyre jobban a tavaszi választás időpontja és hiába sürgetné egyre jobban az idő az ellenzéket, úgy tűnik, a demokratikus ellenzéken belüli belső harcok nem csillapodnak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK