Boross Péter volt miniszterelnök az ATV-ben azt mondta, hogy Horthy Miklós kenderesi újratemetésén a saját szemével látott egy olyan transzparenst, amelyen egy zsidó szervezet köszönetet mondott Horthy Miklós kormányzónak.
Ha volt olyan zsidó szervezet, amely ily módon köszönte meg a kormányzó úrnak a gondoskodást, az legföljebb azt jelenti, amit amúgy is tudunk, jelesül, hogy a zsidó szervezetek sem gondolkodik egyformán a világról.
De nem volt ilyen zsidó szervezet.
Volt ott viszont egy Blumgrund János nevű ember, aki nem transzparenst, hanem egy koszorút vitt a temetésre, a következő felirattal: „Egy hálás magyar zsidó a sok közül.”
Blumgrund János amúgy Bécsből rándult haza, a helyi Horthy Miklós társaság elnökeként onnan volt hálás a kormányzó úrnak. Igaz, nem eredeti nevén, hanem
a vitézi körökben a Blumgrundnál szebben hangzó vitéz Almási Szabó János néven.
A néhány évvel ezelőtt elhunyt író, újságíró, Sebők János, aki kiváló könyvet írt Horthy Miklósról. 2011. májusában a Mandineren arról értekezett, hogyan kerülhette el Horthy a felelősségre vonást.
„Sztálin Horthyt egy új kelet-európai sakkjátszma egyik figurájaként akarta felhasználni. Egyrészt tekintettel volt a feszült magyar belpolitikai helyzetre, a kommunisták harcára a hatalomért (ezért Horthy magyarországi perbe fogása szóba sem kerülhetett), másrészt Horthy felelősségének »bagatellizálásával Titót akarta gyengíteni. Egyes történészek szerint Sztálin döntésében szerepet játszott az az aggodalom is, hogy egy Horthy-ellenes per túlzottan megerősítheti Titót a balkáni térségben. Sztálin Horthyval kapcsolatosan mindig csak kiugrási kísérletét, valamint fegyverszüneti kezdeményezését hangsúlyozta, s egyéb cselekedeteiről, illetve az ezekkel kapcsolatos felelősségéről rendre»megfeledkezett”.
