Kezdőlap Címkék Bloomberg

Címke: Bloomberg

Német gazdasági vezető: “a magyarországi helyzet ijesztő”

0

A Német Keleti Vállalkozások Szövetségének alelnöke nyilatkozott így a New York-i Bloomberg hírügynökségnek. Philipp Haussman tudja, hogy miről beszél hiszen a Magyarországon is működő Klett csoport, egy oktatási cég főnöke is.

Haussman elmondta, hogy mi zavarja a német vállalkozókat, akik eddig jól érezték magukat Magyarországon, de “mostanában olyan politikai kampányokkal szembesülünk, melyek célja a külföldi vállalkozások kiszorítása Magyarországról: külön adókkal és a gyorsan változó jogszabályi környezettel.

Németország Magyarország legfontosabb gazdasági partnere, amely az Európai Unió legnagyobb gazdasága. Angela Merkel kancellár 2012-ben alkut kötött Orbán Viktor miniszterelnökkel, melyben az is szerepelt, hogy a magyar kormány jól bánik a német cégekkel. Amíg Németország kancellárját Angela Merkelnek hívták addig Orbán Viktor jól – rosszul betartotta ígéretét, de Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárral nem sikerült zöldágra vergődnie.

Orbán Viktor mindinkább az ázsiai partnerekre számít mindenekelőtt a kommunista Kínára, amely – Németországgal ellentétben – nem tesz szemrehányásokat a jogállam leépítése vagy az általános korrupció miatt.

Nemcsak a német cégek panaszkodnak, az osztrák SPAR a brüsszeli bizottsághoz fordult mondván Orbán emberei megzsarolták: adja el egy üzletrészét a hatalom egyik kedvelt oligarchájának.  Magyar vállalkozók szinte naponta kapnak ilyen visszautasíthatatlan ajánlatot – ahogy a Keresztapa című filmben a maffiózók mondják – de külföldieket mindeddig nem mertek vegzálni a hatalom emberei csakis akkor, hogyha erre parancsot kaptak Orbán Viktortól. Most viszont egész pályás letámadás folyik a mindeddig védett német – osztrák cégek ellen is.

Általános offenzíváról van szó – hangsúlyozza a Bloomberg, amely idézi Lázár János építésügyi minisztert, aki múlt ősszel egy tanácskozáson kijelentette:

”a külföldi befektetők és építőanyag gyártók ezen a területen persona non graták!”

Ilyet uniós miniszter nem mondhat, de Magyarországon mindez része Orbán háborújának Brüsszel ellen.

Miért csinálja ezt Orbán?

Mert nincs egy vasa sem! Az Európai Unió továbbra is blokkolja az eurómilliárdok nagy részét miközben már Lengyelország is megkapta a teljes összeget. A költségvetés hiánya rekordokat dönt közben pedig Orbánnak attól kell tartania, hogy kedvenc oligarchái – Mészáros Lőrinc és Tiborcz István – ellen az  USA alkalmazni fogja a Magnyitszkij törvényt, melynek alapján Putyin hűséges oligarcháinak vagyonát befagyasztották Nyugaton. A magyar miniszterelnök úgy menekül előre, hogy a lopott pénzt új beruházásokba fekteti, ahonnan nehezebb visszaszedni. Ilyen beruházás például a ferihegyi repülőtér megvásárlása, melyet a válságos helyzetben levő magyar költségvetés állapota egyáltalán nem indokol.

Orbán mint megváltót várja Hszi Csin-ping kínai elnököt, akivel állítólag közösen jelentenek be egy új elektromos autógyárat illetve a ferihegyi gyorsvasút felépítését – kínai kölcsönből.

Némi politikai problémát jelent, hogy Orbán Viktor Trump hatalomra jutásáért is imádkozik márpedig az USA ex elnöke fogadkozik: leszámol Kína előrenyomulásával. Kérdés, hogyha bejut a Fehér Házba, akkor Donald Trump behunyja-e a fél szemét, ha látja: ”jóbarátja”, Orbán Viktor vígan üzletel a kínai kommunistákkal? Persze Magyarország oly kicsiny, hogy Trump nyugodtan lehet elnéző is hiszen végülis nem Orbán Viktor az egyetlen politikai vezető, aki egészen mást csinál mint amiről beszél. Maga Orbán figyelmeztette a világot:
”ne a számat figyeljék hanem a kezemet, azt, amit csinálok.”

Csakhogy jelenleg a külföldi cégek épp amiatt idegeskednek, amit a pénz szűkében levő Orbán csinál hatalma megmentése érdekében.

Globális csokoládé válság kakaó hiány miatt

A klímaváltozás a kakaóra is kihat, ezért a 2023-2024-es szezonban erőteljes termés csökkenés várható miközben a globális kereslet növekszik. A Bloomberg szakértője a helyszínen járva megállapította: az afrikai gazdák olyan keveset kapnak a kakaóért, hogy gyors megoldás valószínűleg nem lesz.

11%-kal várható kisebb termés mint a megelőző szezonban, mert a két legfontosabb termelő, Elefántcsontpart és Ghána  visszaesést jelzett – közölte a Nemzetközi Kakaó Tanács. Amely felhívta a figyelmet arra, hogy már harmadik éve tart a visszaesés, és ennek következtében szeptemberre csak 4,45 millió tonnás termés várható, ez 375 ezer tonnás hiányt jelenthet a globális piacon. Tavaly még csak 75 ezer tonna volt a hiány.

46 éves kakaó árrekord

Február végén egy tonna kakaó 6929 dollárba került vagyis 50%-többet kértek érte mint egy évvel korábban. Miért nincs több kakaó? Ennek járt utána a Bloomberg tudósítója, aki Elefántcsontpart fővárosában érdeklődött a krízis okairól:

“Az a baj a kakaóval, hogy szegény emberek termesztik, nem nagy cégek. Lát itt egyetlen nagyobb gazdaságot is? A szegény emberek pedig épp csak annyit termesztenek amennyi a megélhetéshez kell. Magasabb árat akarnak elérni, és erre a hiány a legjobb megoldás”

– magyarázza egy helyi szakértő. Aki szerint a csokoládé ára évtizedekig azért lehetett nagyon alacsony, mert a kereskedők nagyon olcsón vették meg a kakaót a koldusszegény afrikai gazdáktól. A kakaó cserjét nem ültetvényeken termesztik hanem kis gazdaságokban, amelyek nem működnek gazdaságosan. A pénzt a közvetítők keresik: a kereskedők és az eladók a gazdag piacokon Európában, Amerikában és a Távol Keleten.

A kereskedők 2023-ban olcsóbban vásárolták fel a kakaót Afrikában mint 46 évvel korábban!

Ez a rekord dőlt meg a New York-i tőzsdén amikor a kakaó árat meghaladta az 5500 dollárt tonnánként. Jövőre akár 10 ezer dollárra is felmehet a kakaó ára a hiány miatt. 2000-ben még csak 650 dollárt fizettek egy tonna kakaóért – emlékeztet a Bloomberg.

Négy afrikai állam állítja elő a kakaó 75%-át: a legtöbbet Elefántcsontpart – évi 2 millió tonnát, azután jön Ghána, Kamerun és Nigéria. A gyarmati időkben Ghána volt a legnagyobb kakaó előállító ország a világon, de azután Elefántcsontparton hatalomra került Houphouet-Boigny, aki maga is kakaó gazda volt. Ő elérte hosszú uralma alatt -1960-1993, hogy Elefántcsontpart legyen az első, azért is működik  annak fővárosában a Nemzetközi Kakaó Tanács. Az állam támogatta a kakaó gazdákat, ezért aztán nagyon sokan vágtak bele ebbe. Emiatt lett nagyon olcsó a kakaó évtizedeken át a világpiacon.

Csakhogy ezek a régi kakaó cserjék kiöregedtek: egyre kevesebb termést hoznak, mert kevésbé ellenállóak a betegségekkel és a klímaváltozással szemben.

Elefántcsontparton és Ghánában ma már a kormány vásárolja fel a kakaót, de nagyon alacsony áron. Így a gazdaságoknak nem marad pénzük arra, hogy új kakaó cserjéket ültessenek, és növényvédőszereket illetve gépeket vásároljanak.

Mi a következmény? Kifogy a kakaó: februárban a termés betakarítása után tele kellene lenniük a raktáraknak Afrikában, de ehelyett a kereskedők nem lelnek sehol sem árut.

Közben viszont az elmúlt harminc évben megduplázódott a kereslet a globális piacon. Csakhogy a kakaó előállító gazdák Afrikában ebből nem profitáltak jóformán semmit sem. Az Afrikán kívüli kakaó exportőrökre viszont pénzeső hull: Ecuador, Brazília, Indonézia és Peru kakaó gazdaságai jól járnak. Csakhogy ez kevés a világpiac ellátására.

Mire számíthatnak a fogyasztók Európában és Amerikában? Az árak jelentős emelkedésére a csokoládé piacon. Ebből a pénzből azután az afrikai gazdák fejleszthetik elmaradott kakaó gazdaságaikat, és növekedhet a termés. A jelen és a közeljövő az viszont keserédes – írja a Bloomberg szakértője Elefántcsontpartról.

Orbán: ezt a háborút nem lehet megnyerni

0

Orbán Viktor szíve fáj az ukránokért. A háború kitörésekor elit egységeket vezényelt a közös határszakaszra. Az máig nem tisztázódott kétségbevonhatatlanul, hogy a magyar határt féltette vagy az ukrán területekre fájt a foga.

A  magyar  miniszterelnök  az  ukrajnai  háborúról  nyilatkozott  a New York-i Bloombergnek.

“Érzelmi szempontból ez a háború tragédia, éppen ezért egész szívünkkel az ukránokat támogatjuk. Megértjük, hogy mennyit szenvednek“

– mondta szemrebbenés nélkül, tőle megszokott meglehetősen képmutatóan a magyar miniszterelnök.

Köztudott, hogy pokolian rossz a kapcsolata Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az ukránok nehezen felejtik el azt, hogy Putyin agressziója után – 2022 február 24 – a magyar kormányfő első reakciója az volt, hogy az ukrán határra rendelte a magyar hadsereg elitegységeit. Kijevben meg vannak győződve arról, hogy Putyin Orbán Viktornak ígérte Kárpátalját, a magyar miniszterelnök pedig biztosra vette Putyin villámháborús sikerét.

Orbán az egyetlen olyan uniós tagállam vezetője, aki még nem járt Kijevben, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij elnököt. Aki bizalmas körben a CIA információi szerint azt is felvetette, hogy fel kellene robbantani a Barátság kőolaj vezetéket, amely az orosz olajat Ukrajnán keresztül hozza évtizedek óta Magyarországra. A Washington Post szerint az USA beszélte le Zelenszkij elnököt a Barátság kőolaj vezeték felrobbantásáról.

Mit mondott most az ukrajnai háború esélyeiről Orbán Viktor a Bloombergnek?

“Ukrajna nem nyerheti meg a háborút Oroszország ellen. Ha megnézzük a számokat, ha megnézzük a terepet, ha figyelembe vesszük azt, hogy a NATO tagállamok nem hajlandók csapatokat küldeni Ukrajnába, akkor nyilvánvaló, hogy a csatatéren nincs győzelem az ukránok számára.”

(Mondja ezt Orbán, amikor 1956-os forradalom nyugati segítségnyújtásának elmaradása miatt máig sértett politikai attitűdben ringatja a köznépet! Sőt, továbbmegy:

szerinte a konfliktusban nem az a fő kérdés, hogy ki támadott meg kit, hanem hogy mi fog történni a következő reggel!)

Ezt Washingtonban is így látják – legalábbis a Pentagonban, ahol a nyilvánosságra került titkos dokumentumok szerint kevesen hisznek egy ukrán offenzíva átütő sikerében. A vezérkari főnök szerint patthelyzet alakult ki a frontokon, ezért immár a diplomatákon a sor. A Washington Post szerint ugyanígy látja ezt Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is, aki tűzszüneti tárgyalásokat készít elő, de ezzel a külügy és a CIA nem ért egyet. Jake Sullivan Bécsben tárgyalt Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel az ukrajnai háborúról is. Kína közvetítő szerepet akar játszani a béke megteremtésében Ukrajna és Oroszország között.

“Amerikai-orosz megállapodás kell”

Ezt sürgette Orbán Viktor abban az interjúban, melyet a Bloombergnek adott. Putyin orosz elnök ugyanezen a véleményen van, Zelenszkij ukrán elnök viszont kijelentette: nem tárgyal az orosz elnökkel, mert az háborús bűnös. Biden elnök legutóbb Hirosimában erősítette meg az amerikai álláspontot a G7 csúcsértekezleten, ahol Zelenszkij elnök is jelen volt, hogy az USA nem tárgyal Ukrajna feje fölött Oroszországgal. Orbán Viktor emiatt, és sok más okból Trump visszatértére számít. Az ex elnök, aki vissza szeretne kerülni a Fehér Házba, azzal kérkedik, hogy egyetlen nap alatt tűzszünetet teremtene Ukrajna és Oroszország között. Ez nyilvánvalóan blöff, de a republikánusok jóval kevésbé hívei Ukrajna támogatásának mint a demokraták Washingtonban.

Orosz gázfüggés

A magyar miniszterelnök arról is beszélt a Bloombergnek, hogy Magyarország Katarból is importálni akar földgázt, de ez csak 2026-tól válthatja ki részben az orosz földgázt – hangsúlyozta Orbán Viktor a hosszútávú magyar-orosz gáz szerződés “előnyeit”.

Arról nem beszélt, hogy Putyin európai barátait épp a Gazprombankon keresztül pénzeli.

Egy ilyen listát a brit hírszerzés átadott a CIA-nek. Budapestről idegesen érdeklődtek: kiket találtak Putyin lefizetett barátainak listáján?

Biden tárgyalásokat akar Ukrajnáról

Az amerikai elnök azért szállít fegyvereket Ukrajnának, hogy Putyin rádöbbenjen: nem nyerheti meg a háborút – írja a New  York-i Bloomberg, amely közel áll a Fehér Házhoz.

Korábban az amerikai sajtó kiszivárogtatta a Blinken tervet, amely cordon sanitaire-t vonna Oroszország köré éppúgy mint a bolsevik forradalom után. Ez a védő övezet Finnországtól Bulgáriáig tart. Egy szembeötlő kivétellel, ez pedig Magyarország. Orbán Viktor Putyin barát álláspontja nem simul bele az amerikai elképzelésbe. Orbán önálló hatalmi tényező szeretne lenni, közép hatalomnak álmodja Magyarországot. Ezt a szerepet azonban a NATO Lengyelországnak és Romániának szánja ebben a térségben.

Ukrajna csúcsra járatja a korrupció elleni kampányt miután Kijevbe várják az Európai Unió vezetőit élükön Ursula von der Leyennel.

Zelenszkij elnök kabinetfőnökének helyettese már lemondott korrupció miatt, most pedig az elnök szponzora, Ihor Kolomijszkij került a célkeresztbe. Házkutatást tartottak a dollármilliárdos oligarcha otthonában Dnyipro városában Ukrajna délkeleti részén. Ez finom figyelmeztetés  Zelenszkij elnöknek: senki sem áll a törvények fölött. Bidennek ugyanis nemcsak Putyint kell meggyőznie arról, hogy le kell ülnie a tárgyaló asztalhoz hanem Zelenszkijt is, aki korábban kijelentette: nem hajlandó szóba állni Putyinnal.

A háború lassan egy éve tart, eredmény sehol, a veszteség óriási emberéletekben és anyagiakban egyaránt. Blinken amerikai külügyminiszter hamarosan Pekingbe érkezik, ahol a kínai vezetőkkel megvitatják az ukrajnai háború ügyét is. Talán ez a tárgyalás is közelebb visz a békéhez hiszen a kínaiak Oroszország legfontosabb partnerei. Kínának viszont százszor fontosabb az Egyesült Államok mint Oroszország a maga kudarcba fulladt háborújával Ukrajnában.

Hiába olcsó az orosz Ural olaj mégsem kelendő a világpiacon

A Bloomberg felhívja a figyelmet arra, hogy idén januárban régen  nem látott mélypontra jutott az Ural olaj ára a globális piacon, ahol a szankciók miatt egyre kevesebben vásárolnak belőle.

52 dollár egy hordó Ural olaj a világpiacon, ahol egy éve nem láttak ilyet. Ez elmarad az olajár sapkától, melyet december elején 60 dollárban állapítottak meg a G7 országok, az Európai Unió és Ausztrália.

Putyin gazdaságára nézve ez különösen nagy csapás hiszen az olajbevételek sokkal jelentősebbek mint a földgáz bevételek. Tavaly viszont az orosz kőolaj export 80%-kal csökkent már ami a tengeri kereskedelmet illeti.

Honnan szerzik be az európai kőolaj finomítók a nyersanyagot? Norvégiából, az Egyesült Államokból, Szaúd Arábiából, Guyanából és Azerbajdzsánból – derül ki a S&P jelentéséből.

Hol tudnak még eladni kőolajat az oroszok? Kínában és Indiában. Ott is az a probléma, hogy a vevők kihasználják a helyzetet, és jelentős engedményekre kényszerítik az orosz eladókat.

Ural, az orosz referenciaolaj ára 35%-kal a világpiaci szint alatt

Ez tulajdonképp keverék, amelyben az Ural és a Volga vidékről származó nehezebb olajat vegyíti a könnyebb nyugat szibériaival. Csővezetéken is szállítják külföldre: a Druzsba- Barátság – vezeték Ukrajnán keresztül visz orosz olajat Európába, így Magyarországra is. A másik, a déli vezeték Novorosszijszkból Bakuba szállítja az orosz kőolajat, amely azután Azerbajdzsánból érkezik Európába.

Putyin a múlt év végén válaszcsapással fenyegetőzött az olajársapka miatt, de nem sok kártya maradt a kezében.

Szakértők szerint 55 dollár az az ár, amely még elég jó az oroszoknak.

Putyin döntése szerint február elseje után az oroszok nem adnak el olajat olyan vevőnek, aki betartja a 60 dolláros ársapkát. Az orosz elnök ugyanakkor jelezte: tehetnek kivételt. Vagyis behunyhatják a fél szemüket, és eladhatnak olajat olyan államoknak is, melyek alkalmazzák az olaj ársapkát.

Az orosz olajipar fő felelőse, Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes is elismerte, hogy az olaj ársapka miatt 5-7%-kal csökkenhet az olaj kitermelés Oroszországban. A másik ok persze az, hogy a chip szankciók miatt az orosz olajipar egyre nagyobb bajban van, egyre nehezebben tudja folytatni az olajkitermelést.

Van persze egy másik forgatókönyv is – írja az oilprice.com. Eszerint 2023-ban nemigen csökken majd az orosz olaj exportja. Miért nem? Mert az oroszok komoly bevételre tesznek szert akkor is, ha az Ural ára viszonylag alacsony. Bevételre pedig az orosz költségvetésnek nagy szüksége van az elhúzódó ukrajnai háború miatt.

India és Kína ugyan jelentős engedménnyel vásárol, de így is körülbelül 56 dollárt fizet minden egyes hordó Ural olajért.

Az oilprice.com azt is megemlíti, hogy az olaj szankciókat ki is lehet játszani. Ebben az oroszok tanácsokat kaphatnak Irántól, amely régóta szankciók hatása alatt áll nukleáris programja miatt. Irán korábbi olajminisztere ezt őszintén el is mondta:

“a mi olaj exportunk nem Irán zászlaja alatt zajlik. Addig cserélgetjük az olaj szállítmányokat kísérő dokumentumokat, amíg azok elfogadhatóvá válnak a vevők számára”

– nyilatkozta Bijan Zanganeh, Irán ex olajminisztere.

Miért nem tárgyal közvetlenül Moszkvával az USA Ukrajnáról?

0

Niall Ferguson brit történész, aki a CIA figyelmeztetései alapján megjósolta Putyin agresszióját Ukrajna ellen most azt a kérdést feszegeti, hogy miért nincsenek közvetlen tárgyalások Moszkvával  Ukrajnáról.

A Bloombergben közölt hosszas elmélkedésében azt fejtegeti, hogy az Egyesült Államok, ha nem vigyáz, akkor kirobbanthatja a harmadik világháborút Ukrajnában. A brit történész idézi Kissingert, aki ugyanerre a veszélyre figyelmeztetett. Az idén már 100 éves egykori amerikai külügyminiszter mindenképp fontosnak tartja, hogy Oroszországgal tárgyaljanak. Felidézte a bécsi békét amikor Napóleon legyőzése után a franciák is részt kaptak az európai rendezésben, amely épp emiatt tartósnak bizonyult.

Milyen hibát követ el az amerikai diplomácia az ukrajnai háborúban? A brit történész szerint azzal, hogy a korszerű digitális fegyvereket tömegesen exportálja az Egyesült Államok Ukrajnába kiválthatja azt a reakciót Putyinban, hogy ő meg beveti az atomfegyvert. Az oroszoknak ugyanis nincsen fejlett digitális fegyverzete, amely lehetővé tenné az ukrán hadsereg amerikai fegyverzetének ellensúlyozását. A nukleáris fegyver bevetése pedig beláthatatlan következményekkel járna. Épp ezért a brit szerző szerint azonnal meg kellene kezdeni az amerikai- orosz tárgyalást Ukrajnáról.

Miért hagyja az USA Ukrajnára a döntést?

Ez a legnagyobb hiba, melyet Ferguson és Kissinger szerint az Egyesült Államok jelenleg elkövet. Az ukránok teljes győzelemre törekszenek, és valamennyi terület visszafoglalására – beleértve a Krímet is. Kissinger azt javasolja, hogy az USA-nak rá kellene vennie Ukrajnát arra, hogy lemondjon az orosz többségű területekről: Krím, Donyeck és Luhanszk kormányzóság.

Niall Ferguson a koreai háborúhoz hasonlítja a jelenlegi ukrajnai konfliktust. Az három évig tartott amíg a konfliktust kirobbantó Sztálin meg nem halt. Analógia alapján most Putyinnak kellene meghalnia ehhez.

Putyin a nagy vesztese az ukrajnai háborúnak, mert Oroszország teljesen Kína függvénye lett.

Kína sokkal keményebb dió

Az USA első számú stratégiai ellenfélnek Kínát jelölte meg, és ellene hidegháborús módszerekkel – főként szankciókkal harcol. Ezzel lassítani lehet Kína felzárkózását, de megakadályozni nem. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Kínának jelenleg mintegy 970 milliárd dollár értékű amerikai államkötvény van a birtokában. Ennél több amerikai államkötvénnyel csak Japán rendelkezik. Ha Peking beveti ezt a pénzügyi fegyvert, akkor fennakadást okozhatna a globális pénzügyi rendszerben, de – igaz – végül ő járna rosszabbul. Ezért

a kínaiak a globalizáció folytatását forszírozzák.

Ha katonai konfliktusra kerülne sor, mondjuk Tajvan kapcsán Kína és az USA között, akkor felmerül a kérdés: az ukrajnai háborúban nyakig benne levő Egyesült Államok tudna-e vállalni egy újabb háborút ezúttal a Távol Keleten?

Az Ukrajnának nyújtott négy hónapos fegyverzeti támogatás szinte teljesen kimerítette az amerikai raktárakat.

Jelenleg az USA olyan helyzetben van mint a brit birodalom volt a harmincas években – állítja a brit történész, aki szerint Hitlert el kellett volna rettenteni a háborútól. Putyint most ugyanígy. Nyugati szempontból most jól alakul az ukrajnai háború – írja Niall Ferguson, de a brit történész óvja attól az Egyesült Államokat, hogy agresszíven lépjen fel Kína ellen, mert akkor Peking követhetné Japán példáját 1941-ben amikor megtámadta Pearl Harbourt. Az USA nem képes arra, hogy egyszerre három hadszíntéren fellépjen: Ukrajna, a Távol Kelet és a Közel Kelet (Irán miatt) meghaladja az USA erejét. Ezért mielőbb béketárgyalások kellenének Putyinnal Ukrajnáról nehogy kirobbanjon a harmadik világháború, amely mindenkinek elképzelhetetlenül nagy károkat okozna – írja a brit történész a Bloomberg portálon.

“Ukrajnát gyorsan fel kell venni az Európai Unióba”

Orbán és a kétkulacsos politika a kormány sajátja. Az egyik kulacsból Orbán Balázs beszélt a New York-i Bloombergnek, míg a másik kulacsból Viktor hallatja hangját hazai vizeken. Mondandójuk annyira párhuzamos, hogy még  a végtelenben sem találkoznak.

Azt nyilatkozta Orbán Viktor politikai igazgatója a New York-i Bloombergnek, hogy Ukrajnát gyorsan fel kell venni az Európai Unióba. Közben viszont a magyar miniszterelnök megerősítette: nem akar Kijevbe utazni noha ott már minden uniós tagállam vezetői megjelentek, hogy támogatásukról biztosítsák Ukrajnát az orosz agresszióval szemben.

Orbán Balázs így vázolta fel a magyar kormány álláspontját Ukrajnával kapcsolatban az Indexnek adott interjúban:

“Magyarország álláspontja geostratégiai értelemben világos, nekünk az az érdekünk, hogy ne mi legyünk az Európai Unió legszélső tagállama. Ukrajna lehetőséget teremt a piac bővítésre. Másrészt pedig minél több ország lesz uniós tag ebből a régióból, annál jobban tudjuk az érdekeinket érvényesíteni Brüsszelben”   – hangsúlyozta Orbán Balázs.

Ez arra mutat, hogy Orbán Viktor továbbra is hisz a visegrádi együttműködésben noha az szétszakadt Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Lengyelország, Csehország és Szlovákia kiáll Ukrajna mellett míg a magyar kormány továbbra is jó viszonyt ápol Putyinnal. Orbán Viktor gyakran bírálja Zelenszkij elnököt, akit nemrég Washingtonban tapsoltak meg a honatyák és honanyák a Kongresszusban.

Ezzel szemben mit mondott Orbán Balázs?

“Ahhoz, hogy Ukrajna uniós tagsága bekövetkezzen előbb rendezni kell a magyar kisebbség ügyét. Egyelőre sajnos nem tartunk ott, hogy a kárpátaljai magyarok ügye lenne az egyetlen vitapont” – fűzte hozzá a politikai igazgató. Aki nem titkolta, hogy

Ukrajna NATO tagságát  ellenzi a magyar kormány.

“Ez az amerikai-orosz kiegyezés és a térségbeli országok helyzetét rendező megállapodás nélkül közvetlen életveszélyt jelentene.”

Medvegyev: Magyarország megkapja Kárpátalját

Putyin elnök egykori alteregója, aki jelenleg a Védelmi Tanács alelnöke, azt találta mondani, hogy Nyugat Ukrajnát Lengyelország, Kárpátalját pedig Magyarország kaphatná meg egy rendezés eredményeképp.

Orbán Balázsnak azt a kijelentését elég nehéz értelmezni, hogy “a térségbeli országok helyzetének rendezése” tulajdonképp mire is vonatkozik.

Eziránt sajnos nem érdeklődött az Index pedig a magyar kormány mindig csak félszívvel cáfolta azt, hogy Kárpátalja kapcsán “vannak elképzelései”.

Varsó mindig siet visszautasítani minden hasonló orosz ajánlatot, de Orbán Viktor több vasat is tart a tűzben.

Arra gondolhat, amit Kissinger amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott meg, hogy Ukrajnának területi engedményeket kell tennie a béke érdekében. Az amerikai diplomácia 99 éves veteránja természetesen nem Kárpátaljára gondolt hanem a Krím félszigetre és a Donbaszra, ahol a lakosság többsége orosz.

Kárpátalján a magyarok számaránya valószínűleg már nem éri el a 10%-ot sem.

Ettől még zsarolni lehet vele a kijevi kormányzatot. Putyin ezért hálás. Pech, hogy ez a hála csak Orbán Viktor számláján mutatkozik meg, mert a magyar fogyasztók piaci áron kapják az orosz földgázt. Orbán orosz bónusza addig csak keveseket zavart amíg olcsó volt a rezsi Magyarországon, de amióta bevezették a piaci árat “a többlet fogyasztásra” azóta ebben a kérdésben egyáltalán nem megértő a közvélemény. Tisztában van ezzel Orbán Viktor is. Politikai igazgatója ezért azt ígérte a magyar társadalomnak az Indexben: “Magyarországon olcsó biztonságos és fenntartható energiarendszer lesz, az ehhez szükséges döntések jogát soha nem engedjük ki a kezünkből” – hangoztatta Orbán Balázs, aki arra az apróságra már nem tért ki, hogy ki fizeti ki az energiaszámlát és miből?

Titkosszolgálati tábornok irányítja az Integritási Hatóságot

0

Orbán Viktor Karácsonyi Pej Melinda dandár tábornokot nevezte ki a Belső Ellenőrzési és Integritás Igazgatóság élére. Ő eddig a NAV bűnügyi főigazgató helyettese volt. Ez titkosszolgálati poszt hiszen innen rálátni az egész magyar társadalomra. Jogállamban pénz a fegyver – írta ironikusan József Attila.

Az Integritási Hatóság az Európai Unió megnyugtatására jött létre: Magyarországon is harcolnak a korrupció ellen -ezt hirdeti az új intézmény, amely nemigen tud mit kezdeni azzal a régi mondással, hogy fejétől bűzlik a hal.

Navracsics Tibor minisztériumához tartozik az Európai Unió megnyugtatására létrejött hivatal, amely

Orbán elképzelései szerint elsősorban afölött őrködik majd, hogy csakis azok a korrupciós ügyek derüljenek ki, melyek leleplezésére ő adott ki utasítást.

Orbán fél, és rendőrállamot épít

Nem véletlen, hogy két nagyon problematikus szektor, amely a jövőben még kevesebb pénzt kap mint eddig, Pintér Sándor irányítása alá került. Kevés ország van a világon, ahol az oktatás és az egészségügy a belügyminiszter irányítása alatt áll, de jól mutatja Orbán dilemmáját. A miniszterelnök nem tud és nem is akar pénzt adni ennek a két stratégiai fontosságú ágazatnak, melyeket évtizedek óta szisztematikusan kiéheztetnek. A pénz hiánya felértékeli a fegyveres testületeket, amelyeket viszont Orbán igyekszik megfizetni.

Megbuktatni ugyanis csak ők tudják a miniszterelnököt.

Felrémlik Ceausescu árnya

33 éve transzportálta az árnyak világába Románia teljhatalmú diktátorát és nejét egy különleges bíróság, amelyben Ceausescu egykori hívei vitték a prímet. Magukat mentették, és beáldozták a diktátort. Egy rendőrállamban ugyanis senki sem pótolhatatlan, az első számú vezető sem. Napóleon bukása után Fouché maradt a belügyminiszter. Aki maga intézte a tisztogatást: ha nem az én kezemben lenne a lista, akkor én lennék rajta az első – közölte mosolyogva Fouché.

Hét szűk esztendőt jósolt Orbán Viktor miniszterelnök, aki rendőrállammal igyekszik biztosítani hatalmát.

De mi lesz, ha nem tudja fizetni a számlákat? A New York-i Bloomberg arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió sok szegény országa nem lesz képes kifizetni az energiaszámlát a következő években. Ettől a problémától nem óv meg a rendőrállam. Ezt sejti Orbán Viktor is, aki még csak jövőre lesz hatvanéves, de máris maga építette rendszerének romjain ül.

“Globális recesszió felé tartunk”

A világkereskedelmi szervezet (WTO) főnökasszonya szerint ezt elsősorban az energia és az élelmiszer válság okozza“A mutatók rosszak, globális recesszió felé tartunk” – hangsúlyozta Ngozi Okonjo-Iweala vezérigazgató, aki ezzel csatlakozott a pesszimista kórushoz.

Legutóbb a Párizsban működő OECD módosította lefelé az előrejelzését – írja a Bloomberg. A WTO utolsó kereskedelmi konjunktúra indexe, melyet áprilisban publikáltak, a korábbi 4,7%-ról 3%-ra rontotta az idei értéket. A következő előrejelzés a jövő hónapban várható. Mindenki arra számít, hogy még ezt is lefelé módosítják.

Ngozi Okonjo-Iweala asszony, a WTO első afrikai vezetője, leginkább az élelmezési válság miatt aggódik.

“Nagyon fontos számomra az élelmiszer biztonság. Ez pedig az energia válsággal együtt jelentősen romlott az ukrajnai háború kezdete óta.”

Elkerülhető-e a globális válság? Az Oxford Economics kutatási igazgatója, Ben May szerint igen.

Lesz recesszió, de nem mindenütt

1980 óta az USA minden visszaesése globális negatív hullámot indított el. Most viszont csak szerény mértékű recesszió várható az Egyesült Államokban, ezért a világ egyes részei megúszhatják a visszaesést. Mindenekelőtt az ázsiai – csendes óceáni térségről van szó. Két mínuszos negyedév jelenti a recessziót, és ez valószínűleg bekövetkezik Észak Amerikában és Európában, de az ázsiai – csendes-óceáni térségben nem.

A legutóbbi 9 visszaesés a fejlett országokban csak öt alkalommal okozott globális recessziót.

Ha az USA prüszköl, akkor az egész világ megfázik – tartja a régi mondás, és ebben van igazság, de most enyhe lesz a recesszió mind az USA-ban mind pedig a többi G7 országban. Jelenleg nem sebezhetőek különösebben a G7 államok, és nincsenek bennük nagy egyensúlyi problémák, de kockázatok természetesen vannak főként Európában, ahol a leválás az orosz gázról időbe kerül. Mindez csökkentheti a vállalkozások és a családok bevételeit az európai országokban. Ha pedig az európai kormányok az eddiginél jelentősebb támogatást nyújtanak az energiaválság terheinek elviselésére a gazdaságnak és a családoknak, akkor nagy mértékben csökkenhet a globális recesszió veszélye – állítja az Oxford Economics kutatási igazgatója.

Jövőre növekedés várható az eurozónában

0,9%-os GDP emelkedés lesz 2023-ban – jósolta Christine Lagarde asszony, aki az Európai Parlament szakbizottsága előtt vázolta fel a helyzetet. Szerinte lesz technikai recesszió vagyis két rossz negyedév a tél folyamán, de ettől még nem áll le a növekedés jövőre. Van persze forgatókönyve az Európai Központi Banknak arra is, hogy nem lesz növekedés jövőre: ez mínusz 0,9%-al számol.

“Szerintem valahol a kettő között lehet a valós eredmény”

– jövendölte Christine Lagarde asszony, az Európai Központi Bank elnöke.

Mennyibe kerül az ukrajnai háború Moszkvának?

Putyin mindenképp igyekszik titkolni, de a Bloomberg felfedezett egy hatalmas összeget Oroszország jövő évi költségvetésében, amely arra mutat, hogy az oroszok elhúzódó háborúra számítanak Ukrajnában.

6500 milliárd rubel – 112 milliárd dollár – úgy szerepel a jövő évi költségvetésben mint meg nem határozott kiadás.

Ez a központi költségvetés egynegyede!

Az egész költségvetés 29 ezer milliárd rubelt tesz ki. Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta – február 24. – Moszkva tudatosan korlátozza az adatszolgáltatást a háborús körülményekre hivatkozva. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter el is ismerte egy tanácskozáson, hogy sok fontos költségvetési tétel homályban maradt. Megerősítette azt is, hogy a jövőben sem kívánják közölni: mennyibe kerül a háború Ukrajnában. Tavaly a költségvetési tételek 14,9%-a volt titkosítva, idén ez felment 19%-ra.

Jövőre a Bloomberg számításai szerint ez már kiteheti a költségvetés egynegyedét is, mert a háború nagyon költséges vállalkozás. A hadikiadások növekedése abból a jövő évi költségvetésből is kitűnik, amelyet nyilvánosságra hoztak. Az ideihez képest 43%-os növekedéssel számolnak Moszkvában.

Elhúzódó háború

Putyin pénteken jelentette be azt, hogy négy ukrán tartományt Oroszországhoz csatolnak. Blinken amerikai külügyminiszter azonnal közölte: “Fel vagyunk készülve erre, és gyors, hatékony új szankciókat alkalmazunk Oroszországgal szemben, hogy megfizettessük velük a bekebelezést.

Soha nem ismerjük el azt, hogy az ukrán tartományok Oroszországhoz tartoznak” –

hangsúlyozta az Egyesült Államok külügyminisztere.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK