béketárgyalás Archives › Független Hírügynökség

Riadó Ukrajnában a brutális orosz támadás miatt

Polonius

-

2024-08-27

Riadó Ukrajnában a brutális orosz támadás miatt

Katonai célpontok mellett Ukrajna energiahálózatát támadta az orosz légierő, amely megsemmisített két F 16-os amerikai vadászgépet is Ivano-Frankivszkban. Putyin már korábban válaszcsapást jelentett be az ukrán hadsereg kurszki akciója miatt. A 10-15 ezer fős ukrán haderő orosz területen nyomult előre – először a két és féléve tartó háború kezdete óta. Egyidejűleg az ukrán légierő drónokkal támadta Moszkvát.

Putyin közölte, hogy ezek után semmiféle béketárgyalásról sem lehet szó Ukrajnával. Mindkét országtól, de különösen Ukrajnától hatalmas áldozatokat követel a háború, amely megnyerhetetlen, de mind Moszkva mind Kijev ennek ellenére egyre intenzívebben harcol, és elvet mindenféle kompromisszumot. Putyin elnök Trump győzelmére vár, mert tőle reméli a háború befejezését. Az ukránok abban bíznak, hogy a demokrata adminisztráció folytathatja Washingtonban, és az Európai Unió továbbra is maximálisan támogatja őket. Kérdés, hogy ebben nem kell-e majd csalatkoznia Ukrajnának, mert az amerikai közvélemény nem helyesli a katonai költségvetés fokozását. Németország a maga részéről jelezte, hogy jövőre csak kevesebb pénzt szánhat Ukrajnának, mert a költségvetési korlátok nem tesznek többet lehetővé.

Van-e esély a békére vagy legalább fegyverszünetre?

Zelenszkij elnök újabb békekonferenciát szeretne, melyre meghívnák Oroszországot is. Putyin válasza ismert. Kuleba ukrán külügyminiszter elutazott Pekingbe, mert Kína korábban két béketervet is előterjesztett – minden eredmény nélkül.

“Mindenkinek arra kellene törekednie, hogy ne legyenek újabb háborúk, vagy ha valahol mégiscsak elkezdődik, az érjen véget minél hamarabb” – írja Andor László a Mércében. Az egykori brüsszeli biztos rámutat arra, hogy “az új biztonságpolitikában a keleti európai háborúskodás jelenik meg normál állapotként.”

Andor László hozzáteszi:

”Lengyelország már már eszelős módon a GDP 4%-ára emeli a hadikiadásokat.”

Értelmetlen háború? A 92 éves Szinetár Miklós értelmetlennek nevezte az orosz-ukrán háborút, az Élet és Irodalom meg is bírálta ezért. Ferenc pápa is hiába emel szót a béke mellett.

Ehelyett “az újabb erőfeszítésekre és áldozathozatalra buzdító háborús propaganda minden oldalon használja a romantika eszközeit, blokkolja a komplex gondolkodást, sematizál és butít” – írja Andor László az orosz – ukrán háborúról a Mércében.

Putyin kész a tűzszünetre?

ki

-

2023-12-25

0

Azt állítja a New York Times hírszerzői forrásokra hivatkozva, hogy Vlagyimir Putyin a tábornokok előtt a héten még úgy beszélt, hogy hosszú háborúra kell felkészülni, de hozzátette, hogy a cél már nem Ukrajna elfoglalása hanem “megtartani azt, ami a mienk”. Ezért folytatna Zelenszkij háta mögött puhatolózó tárgyalásokat.

Diplomáciai úton Putyin azt tudatta a nyugati nagyhatalmakkal, hogy kész tűzszünetet kötni azokon a határokon, ahol a front épp most húzódik. Ez nagyjából megfelel a nyelvi határoknak is vagyis a háború előtt a megszállt területek lakosságának a többsége orosz volt.

“Az oroszok készek a tárgyalásokra a tűzszünetről, a csatatéren viszont ott akarnak maradni, ahol most állnak”

– fogalmazta meg egy magát megnevezni nemkívánó amerikai diplomata, aki a New York Timesnak nyilatkozott. Moszkva mindenekelőtt Washingtonnal akar tárgyalni, de Párizzsal és Berlinnel is kapcsolatban áll. Lavrov orosz külügyminiszter nemrég úgy fogalmazott, hogy egy nyugat-európai nagyhatalom vezetője kész arra, hogy tárgyalásokat kezdjen Ukrajna feje fölött Moszkvával a tűzszünetről.

Kire gondolt?

Emmanuel Macron francia elnökre vagy Olaf Scholz német kancellárra? Ez a két nyugat-európai nagyhatalom írta alá annak idején a minszki egyezményt, amely szabályozta Oroszország és Ukrajna viszonyát egészen addig amíg Putyin hadserege meg nem támadta a szomszédos országot 2022 február 24- én. Kezdetben Putyin célja Ukrajna teljes elfoglalása volt, de a három naposra tervezett villámháború csúfos kudarcba fulladt. Ukrajna ellenáll immár csaknem két éve. Az viszont illúziónak bizonyult, hogy az ukrán hadsereg legyőzheti az oroszt, és kiszoríthatja Ukrajna területéről. Az erre irányuló ukrán erőfeszítés kudarcba fulladt 2023-ban, és katonai szakértők nem adnak erre esélyt
2024-ben sem. Hogyan tovább?

“Kierőszakolt béketárgyalások”

Erről írt a hamburgi Der Spiegel: a washingtoni német nagykövetségen vacsorát rendeztek még októberben, és ezen megvitatták az ukrajnai rendezés esélyeit. A vacsorán Wolfgang Schmidt, Scholz kancellár kabinetfőnöke lelkesen támogatta a Rand Corporation javaslatát, melynek lényege az, hogy a nyugati nagyhatalmaknak rá kell venniük Zelenszkij elnököt a tűzszünet elfogadására.

A Der Spiegel szerint azóta Németország nyomást gyakorol Ukrajna államfőjére: fogadja el a tűzszünetet.

A hivatalos ukrán álláspont az, hogy nem tárgyalnak Putyinnal csak azután, ha kivonta katonáit a megszállt területekről. Biden elnök, Scholz kancellár és Macron elnök többször is megígérte Zelenszkijnek, hogy nem tárgyalnak a feje fölött Putyinnal. Most Olekszij Makejev cáfolta, hogy “Berlin a színfalak mögött nyomást gyakorolna Ukrajnára annak érdekében, hogy Zelenszkij elnök mégiscsak belemenjen a tűzszünetbe Oroszországgal.”

Biden elnök mondhatja ki a döntő szót

“Az Egyesült Államok öt percen belül megállapodhatna a békéről Ukrajnában a fejünk fölött Oroszországgal, de mi ezt nem fogadnánk el” – hangsúlyozza Zelenszkij elnök, aki jelenleg nehéz helyzetben van, mert a nyugati támogatás késik. Biden elnöknek nem sikerült rávennie az ellenzéki republikánusokat a külföldi segély törvény támogatására márpedig Ukrajna ennek alapján kaphatna jövőre 60 milliárd dollárt az Egyesült Államoktól. Az Európai Unió 50 milliárd eurós támogatása szintén a levegőben lóg, mert Orbán Viktor megvétózta azt az utolsó idei csúcsértekezleten. Jövőre február elsején az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozót tart, hogy dönthessen az ukrajnai segélyről. Orbán Viktor az uniós eurómilliárdok kiutalásához köti a szavazatát. Macron elnök ezt tisztességtelennek nevezte, de ettől még lehet hatékony a zsarolás. Ukrajnának ugyanis nagyon nagy szüksége van a nyugati támogatásra, mert jövő évi költségvetésében 29 milliárd eurós lyuk tátong. Az amerikai támogatásból működik a hadsereg, az európaiból a civil szféra Ukrajnában. A nyugati világ ily módon is ráveheti Zelenszkij elnököt arra, hogy fogadja el Putyin tűzszüneti javaslatát, amely befagyasztaná a jelenlegi helyzetet a megnyerhetetlen háborúban Ukrajnában.

Kissinger: kínai közvetítéssel az idén megkezdődhetnek a tárgyalások az ukrajnai háború befejezéséről

Polonius

-

2023-05-09

0

Kissinger: kínai közvetítéssel az idén megkezdődhetnek a tárgyalások az ukrajnai háború befejezéséről

A 100 éves amerikai sztár diplomata, aki ma is napi 15 órán keresztül dolgozik, elmondta a CBS televíziónak, hogy optimista az ukrajnai béketárgyalásokkal kapcsolatban azóta, hogy Kína is aktívan bekapcsolódott a tárgyalások előkészítésébe.

Henry Kissinger történelmi fordulatot hozott azzal 1972-ben, hogy Nixon elnökkel elutazott Pekingbe, és ezzel véget vetett az USA – Kína szembenállásnak, mely a koreai háborúval kezdődött el (1950-53). A kínaiak több milliós hadsereggel támogatták Észak Koreát, ahol elesett Mao elnök elsőszülött fia is. Douglas MacArthur tábornok, az amerikai csapatok parancsnoka az atombomba bevetését kérte Truman elnöktől, aki azt megtagadta, és a legendás tábornokot nyugdíjazta. A két Korea között Sztálin halála után jött létre fegyverszünet 1953-ban, de béke azóta sincsen.

Az USA diplomáciája Kínával kapcsolatban élesen megváltozott amikor Biden elnök került hatalomra. 2021-ben Kínát és Oroszországot az Egyesült Államok stratégiai ellenfelének nyilvánították Washingtonban. Kissinger többször bírálta ezt az új hidegháborús diplomáciát mondván: az USA-nak mindig jobb viszonyban kell lennie Pekinggel és Moszkvával mint Oroszországnak és Kínával egymással. Blinken külügyminiszter viszont világméretű egységfrontot akar létrehozni Kínával és Oroszországgal szemben.

Zsákutca Ukrajnában

Putyin villámháborús terve villámgyorsan megbukott, az orosz hadsereg képtelen volt elfoglalni Ukrajnát. Most viszont elszántan védelmezi a megszerzett ukrán területeket, melyeket Putyin nem veszíthet el anélkül, hogy kockára ne tenné ezzel a hatalmát sőt talán az életét is.

Biden célja Putyin megbuktatása – ahogy ezt egyszer ki is jelentette. Jelenleg az az amerikai diplomácia álláspontja, hogy csakis az orosz csapatok teljes kivonása után kezdődhetnek meg a tárgyalások Ukrajna jövőjéről. Vagyis csak akkor, ha Ukrajna győz és rákényszeríti Oroszországot a kivonulásra.

Ukrajna győzelemére kevés katonai szakértő számít.

A nemrég napvilágra került Pentagon papírok szerint Washingtonban sem hisznek Ukrajna katonai győzelmében. Az USA fegyverese erőinek vezérkari főnöke többször is úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai patt helyzetben a diplomatáknak kell megoldást találniuk.

A 100 éves Kissinger most azt mondta, hogy tanácsadóként hajlandó lenne ellátogatni Moszkvába, hogy Putyinnal tárgyaljon.

Vang Ji, a kínaiak első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai konferencián úgy nyilatkozott, hogy titokban folytak tárgyalások a nagyhatalmak között az ukrajnai háború befejezéséről, de ezeket az USA megtorpedózta. Ezek után álltak elő a kínaiak a maguk meglehetősen homályos béketervével. Hszi Csin-ping elnök három napon át tárgyalt Moszkvában Putyinnal, majd pedig egy órán keresztül telefonon Zelenszkij ukrán elnökkel.

A kínai diplomácia nemrég megoldott egy olyan régi problémát, melyet az amerikaiak évtizedeken keresztül nem tudtak és nem is akartak rendezni: béke egyezmény született a szunnita Szaúd Arábia és a síita Irán között. Hszi Csin-ping elnök ellátogatott Szaúd Arábiába is, és ott sok egyezményt kötött. A legérdekesebb az, hogy a jövőben nem minden olaj szállítást dollárban fizetnek a kínaiak hanem Szaúd Arábia jüant is elfogad.

Pekingben a kínai külügyminiszter fogadta az USA új nagykövetét. Nicholas Burns Washingtonban a kongresszusi meghallgatáson azt mondta, hogy az USA mindenről hajlandó tárgyalni Kínával. A mindenben Ukrajna is benne lehet vagyis Peking és Washington megegyezhet a háború végéről Oroszország és Ukrajna feje fölött. Ezt sugallja a 100 éves Henry Kissinger nyilatkozata.

Zelenszkij és az ukrán generálisok lenyúlják az amerikai támogatást?

Kenderessy Milán

-

2023-04-13

0

Zelenszkij és az ukrán generálisok lenyúlják az amerikai támogatást?

Seymour Hersh, Pulitzer díjas újságíró szerint az ukrán vezetők ellopják az amerikai támogatást. A Pulitzer díj vajon kizárja látnoki képességét a megismert tényekkel szemben? De valójában ismertek e a tények?

Hersh, aki kiváló CIA kapcsolatokkal rendelkezik az amerikai titkosszolgálatra hivatkozott pár héttel ezelőtt amikor azt írta, hogy az USA hajtotta végre a robbantásokat az Északi áramlat 1 és 2 vezetéken, melyek Németországot és Oroszországot köti össze egymással a tenger alatt. Az Egyesült Államok régóta kritizálta a német kormányt amiért Oroszországból vásárol földgázt ahelyett, hogy a drágább amerikai palagázt venné meg. Az ukrajnai háborúval az USA ezt a célt elérte bár a földgázra nem vonatkoznak az Európai Unió szankciói – nem utolsósorban Magyarország és Németország ellenállása miatt. Szijjártó Péter a napokban már sokadszor járt Moszkvában amióta kitört a háború Oroszország és Ukrajna között. Orbán Viktor az egyetlen olyan uniós vezető, aki még nem ment el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij elnököt.

Az ukrán elit korrupt és ezt a CIA is tudja

William Burns, a CIA igazgatója még januárban egy listát mutatott Zelenszkij ukrán elnöknek arról, hogy 35 ukrán tábornok és főtiszt korrupt: meglopják az ukrán hadsereget, és lenyúlják az amerikai támogatás egy részét.

Miközben a katonák a fronton szinte éheznek, az ellopott kosztpénzből a tábornokok és főtisztek Mercedes-eket vásárolnak

– mondta a CIA főnök Zelenszkij ukrán elnöknek.

Állítólag az elnököt sem kímélte mondván: tudják az Egyesült Államokban is, hogy Zelenszkij elnök nagyban üzletel a dízel üzemanyaggal, amelyet jelentős részben az amerikaiak szállítanak Ukrajnába. Zelenszkij elnök miközben hangsúlyozza, hogy nem áll szóba Putyinnal, és emiatt nem lehetséges a béketárgyalás az oroszokkal, vígan kereskedik az orosz dízel kereskedőkkel is – állítja CIA forrásokra hivatkozva a Pulitzer díjas amerikai újságíró.

Hersh emlékeztet arra, hogy Afganisztánban is elfolyt az amerikai adófizetők pénze.

Végső elszámolás még nincs, de nem kétséges, hogy dollármilliárdok jutottak a helyi elit zsebébe miközben a rendszer húsz év után összeomlott, és az amerikaiaknak villámgyorsan kellett elhagyniuk Afganisztánt.

Van-e amerikai béketerv?

Ez az igazán kínos kérdés, melyet Seymour Hersh feltesz hiszen Blinken amerikai külügyminiszter mindig megismétli, hogy addig támogatják Ukrajnát ameddig kell. Az ukránok pedig azt állítják, hogy legyőzhetik Oroszországot. Legutóbb Kuleba ukrán külügyminiszter nyilatkozta azt, hogy telefonon tárgyalt Blinken külügyminiszterrel, aki bízik az ukrán győzelemben. Az amerikai vezérkari főnök már hónapokkal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy a háború elhúzódhat, mert patthelyzet alakult ki:

egyik fél sem tud győzni, és egyik oldal sem adja fel.

Macron francia elnök Pekingből felhívta Biden amerikai és Zelenszkij ukrán elnököt, hogy megpróbáljon valamiféle nemzetközi békeegyezményt elindítani. Ebben a szereposztásban Hszi Csin-ping kínai elnökre várna, hogy rábeszélje Putyin elnököt a tárgyalás megkezdésére. Egyelőre senki sem tudja, hogy ez a nemzetközi békekezdeményezés hogy áll?

Seymour Hers arra mutat rá, hogy az amerikai diplomácián a sor, mert az USA nélkül nem lesz béke Ukrajnában. Kérdés persze, hogy az Egyesült Államok akar-e békét Ukrajnában hiszen a háborúra hivatkozva megerősítheti vezető szerepét a nyugati világban.

Békét akarunk az utolsó csepp vérükig

FüHü

-

2022-07-20

0

Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy az oroszok kivonultak Kijevből, „hogy megteremtsék az Ukrajnával folytatott tárgyalások feltételeit” – jelentette ki egy iráni megbeszélésén Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin azzal vádolta Ukrajnát, hogy nem teljesíti az isztambuli megállapodásokat, de azt nem árulta el, hogy konkrétan melyeket. Kijelentette: mivel Kijev nem hajlandó betartani vállalásait, nem fog találkozni Volodimir Zelenszkijjal.

„E feltételek megteremtése érdekében (a tárgyalásokhoz) csapataink kivonultak Ukrajna központjából, Kijevből. A kijevi hatóságok megtagadták ezeknek a megállapodásoknak a végrehajtását, bár gyakorlatilag megszülettek. Ezért a végeredmény természetesen nem a közvetítőkön múlik, hanem a felek azon vágyától, hogy teljesítsék a megkötött megállapodásokat. Ma már láthatjuk, hogy a kijevi hatóságoknak nincs ilyen vágyuk.”

Ezzel szemben Davyd Arakhamia, az ukrán tárgyalócsoport vezetője előrejelzése szerint augusztus végén folytatódhatnak a tárgyalások Oroszországgal, miután az ukrán csapatok ellentámadásba lendülnek az elfoglalt területeken. Más ukrán tárgyaló szerint Oroszország csak azért javasol tárgyalásokat, mert időt akar kapni az erők átcsoportosítására és egy alattomosabb és brutálisabb offenzíva indítására.

Az elnök, Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy csak akkor folytatnak tárgyalásokat, ha Oroszország bizonyítja a háború befejezésének szándékát és a megszálló csapatok kivonását Ukrajna területéről.

Vlagyimir Medinszkij, a tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője június 16-án azt mondta, hogy még áprilisban küldték el békemegállapodási javaslataikat, de az ukrán fél állítólag figyelmen kívül hagyta azokat.

Szergej Lavrov, az Oroszország külügyminisztere kijelentette, hogy elégedettek az ukrán delegáció által március 29-én Isztambulban bemutatott békemegállapodási javaslattal. Nyikolaj Patrusev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának titkára kijelentette, hogy Oroszország ” a lehető leghamarabb ” szeretne megegyezni Ukrajnával.

Mindezen kijelentések fényében kijelenthetjük: a háború folytatódni fog.

Oroszország egészen addig tárgyalna, míg Ukrajna „lehetetlent” követel

FüHü

-

2022-05-24

0

Oroszország egészen addig tárgyalna, míg Ukrajna „lehetetlent” követel

Oroszország kijelentette, hogy hajlandó újraindítani a béketárgyalásokat Ukrajnával, ugyanakkor Ukrajna azt mondta, hogy a háború csak akkor érhet véget, ha az ország visszaszerzi az irányítást az összes, jelenleg orosz csapatok által megszállt terület felett.

Hétfőn a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség azt írta, hogy az orosz külügyminisztérium készen áll arra, hogy visszatérjen az ukrán tisztviselőkkel tárgyalóasztalhoz, amint Kijev bemutatja az Andrej Rudenko külügyminiszter-helyettes által „konstruktív álláspontnak” minősített álláspontot.

„Készek leszünk visszatérni, amint Ukrajna konstruktív álláspontot képvisel, és legalább reagál a neki benyújtott javaslatokra”

– mondta Rudenko moszkvai újságírókkal beszélgetve.

Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadójának nyilatkozata, Mikhajlo Podoljaknak a közelmúltban tett megjegyzésére reagált, amely kizárta annak lehetőségét, hogy Oroszországgal olyan békemegállapodást kössenek, amely arra kényszerítené Ukrajnát, hogy elismerje az orosz megszállást a február 24. óta elfoglalt területek bármelyikén.

Május 21-én Podoljak kizárta az olyan tűzszünet lehetőségét, amelynek következtében Kijev kénytelen lenne bármely elfoglalt területét átengedni Moszkvának. Ezt az egyre kompromisszummentesebb álláspontot Oroszországgal szembeni bizalmatlanságával indokolta.

„A háború nem áll meg [bármilyen engedmény után], csak egy időre szünetel”

– mondta a Reutersnek adott interjúban.

„Egy idő után az oroszok újult intenzitással pótolják fegyvereiket, egy kicsit modernizálódnak, sok tábornokot kirúgnak… És új offenzívába kezdenek, még véresebb és nagyobb pusztítást okozva.”

Azt mondta,

a béketárgyalások csak akkor kezdődhetnek meg, ha az orosz csapatok elhagyják Ukrajnát.

A New York Timesnak készült videóban, amely kritizálta a nyugati felhívásokat az ukrajnai békemegállapodás megkötésére, Podolyak azt mondta: „bármely Oroszországnak tett engedmény nem a békéhez vezető út, hanem egy több évre elhalasztott háború”.

„Ukrajna maga dönt a sorsáról”

– tette hozzá.

Podoljak álláspontját vasárnap tükrözte az ukrán Zelenszkij iroda vezetője, Andrij Jermak, aki a Twitteren azt írta, hogy a háború nem ér véget Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának teljes visszaállítása nélkül.

„Azaz a mi győzelmünk. Közös győzelmünk a civilizált világgal. Hiszen ma Ukrajna nem csak önmagát védi. Ukrajna ma Európa védőbástyája” – írta Yermak.

Rudenko kijelentette, hogy a béketárgyalások újraindítására irányuló minden lépést „a kijevi hatóságok hivatalos reakciója vezérel”, mondván, hogy Ukrajnának kell megtennie az első lépést ebbe az irányba.

A moszkvai és kijevi delegáltak közötti kezdeti béketárgyalások március végén jelentős áttörés nélkül zárultak. Azóta a tárgyalások újraindításának lehetősége elenyészett.

„Csak vért, verítéket és könnyeket!” – A háború 19. napja (folyamatosan frissítjük)

FüHü

-

2022-03-14

0

„Csak vért, verítéket és könnyeket!” – A háború 19. napja (folyamatosan frissítjük)

A három hete tartó orosz agresszió Ukrajna ellen egyre több véráldozattal folytatódik. folytatódik. Ennek ellenére a béketárgyalások újabb fordulóját készítették elő mára.

13:10 – Dmitrij Peszkov Putyin szóvivője: Oroszország elfoglalhatja a nagy ukrán városokat. Az orosz csapatok március 14-ig csak egy ukrán regionális fővárost – Herszont – foglaltak el, de megpróbálnak bejutni Kijevbe, Csernyihivba, Szumiba, Harkovba, Mikolajivba és Mariupolba is.

12:05 – Az orosz hadsereg megállás nélkül rombolja a lakónegyedeket, a kórházakat és az infrastruktúrát – közölte a Harkiv megyei rendőrség. Az áldozatok pontos száma nem ismert.

11:20 – Több hangos robbanást is hallottak Kijev központjában. A Kyiv Independent egyik kijevi riportere szerint úgy tűnik, hogy a robbanások a város légvédelmi rendszerei lőtték ki a fővárost célzó rakétákat.

10:10 – A Pfizer nem tudja leállítani az oroszországi kábítószer-szállítást, de az ebből származó összes nyereséget Ukrajnának adja.

09:25 – A EASZSZ orosz hírügynökség megelégedéssel számolt be Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bejelentéséről, miszerint az orosz csapatok csapásai a Javorovszkij gyakorlótéren, megerősítik Magyarország azon döntésének helyességét, hogy nem küld Ukrajnába katonákat és nem szállít fegyvereket sem.

08:30 – Az Ukrzaliznicja további evakuációs vonatokat indít Harkovból, Dnyiproból és Krivij Rihből. Harkovból két vonat indul Lviv és Ungvár felé, míg a Dnyiproból és Krivij Rihből induló vonatok a lengyelországi Chop és Chelm felé tartanak.

08:00 – Az Egyesült Királyság több mint 500 mobilgenerátort adományoz Ukrajnának. Az Egyesült Királyság kormánya biztosítja majd az ukrajnai kritikus infrastruktúrák áramellátását, beleértve a kórházakat, menedékházakat és vízkezelő telepeket.

07:25 – Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette, hogy új tételt szállítanak Ukrajnának speciális fegyverekből.

07:00 – Vöröskereszt: tűzszünet szükséges a „legrosszabb forgatókönyv” elkerülése érdekében Mariupolban. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága kijelentette, hogy „a legrosszabb forgatókönyv vár a mariupoli heves harcok miatt a városban rekedt civilekre, hacsak a felek nem jutnak sürgősen konkrét humanitárius megállapodásra”. A város több mint 12 napja orosz ostrom alatt áll.

06:30 – Kanadában több tízezer ember követelte, hogy zárják le az eget Ukrajna felett.

06:20 – Wendy Sherman, az Egyesült Államok első külügyminiszter-helyettese a Fox televízióban kijelentette, hogy vannak „komoly tárgyalásokra való készenlét jelei” Oroszország és Ukrajna között.

05:50 – Oroszország katonai és gazdasági segítséget kér Kínától – állítják különböző ukrán hírforrások.

05:35 – Melitopolban a Kreml-barát helyi képviselő bejelentette, hogy az orosz tévét sugározzák. Halina Danilcsenko a „megbízható információk nagy hiányát” említette indokként az orosz állami tévé bevezetésére a megszállt városban. Korábban Oroszország elrabolta Ivan Fedorivot, melitopol polgármesterét.

05:15 – Ukrajna számos városában és régiójában, köztük Kijevben, Lvivben és Odesszában hétfőn kora reggel megszólalta a légitámadást jelző szirénák. Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint ugyanakkor az orosz csapatok többhelyen is offenzívát is készítenek elő.

04:20 – Reuters: Ukrajna Clearview AI arcfelismerést alkalmaz. A védelmi minisztérium állítólag ingyenes hozzáférést kapott az amerikai start-up rendszeréhez, amely segít azonosítani az ellenőrző pontokon lévő személyeket, az orosz erőket és az elhunytakat, valamint küzdeni a dezinformáció ellen.

04:00 – Az orosz külügyminisztériumi szóvivő kijelentette, hogy Oroszország nem fogja kérni az ellene meghozott szankciók feloldását.

03:55 – Az USA és Ukrajna külügyminiszterei, Blinken és Kulebával megvitatta a konfliktus lezárásának diplomáciai lehetőségeit.

03:25 -Az ukrán fegyveres erők légierő-parancsnoksága bejelentette, hogy március 13-án légvédelmi rakétákkal lőtt le 7 orosz repülőgépet és egy pilóta nélküli légijárművet.

02:10 – Razman Kadirov, csecsen vezető azt mondja, Kijev közelében van. Egy Telegram-bejegyzésben Kadirov azt állította, hogy Kijev felé közeledik.

01:35 – Nagy Britannia: Oroszország elzárta Ukrajnát a nemzetközi tengeri kereskedelemtől. A brit védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz flotta blokádot állított fel Ukrajna fekete-tengeri kikötői ellen.

00:40 – Zelenszkij figyelmezteti a NATO-t, hogy „idő kérdése”, hogy Oroszország mikor támadja meg tagjait.

Örökzöld

Kenderessy Milán

-

2021-03-10

0

Témát keresve egy örökzöld dallamot dúdoltam. Greenfield, anno 1960. „Zöld volt a mező, színes a rét…”, hogy ez most honnan jött? Ok. Keresek valami örökzöld témát és arról írok. Nem kell sokat keresgélnem, nekünk magyaroknak mi más örök témánk lehet mint Trianon… „ház ült a völgyben és kék volt fent az ég”.

Addig érlelgettem magamban a dolgot, mígnem itt ülök a gép előtt, nyakamon az este és sehol a „néhány épkézláb mondat”. Ha már így jártam magammal, legalább azokat a félretett mondatokat megmutatnám, amiken elgondolkodtam. Hátha lesz belőle valami.

Íme:

„Tudom, hogy Ön egy magyar hazafi — írta Freud 1918 őszén Ferenczinek —, és ezzel kapcsolatban fájdalmas tapasztalatokra számíthat. Úgy tűnik, a magyarok azzal a gondolattal hitegetik magukat, hogy ők egyedül elkerülhetik az országuk megkisebbítését, mert a külső világ különösképpen szereti vagy tiszteli őket: egyszóval, hogy ők »kivételek«. […] Biztosan el kell jönnie a kiábrándulásnak és rossz idők jönnek majd vele. Mindazok a hiányosságok, amelyeket a magyarok mint politikusok mutatnak, önmagukon fognak visszaütni. Még jó időben vissza a haza iránti libidóval és azt a pszichoanalízisnek szentelni, különben visszavonhatatlanul nyomorultul fogja érezni magát. […] Nem tudja, hogy a lovagi kornak vége van Don Quijotéval együtt?!”

„Hazánkkal szemben a béketárgyalások valójában csak színpadi kellékként, kötelező körként szerepeltek a programban, az antant vezetői már a háború során megegyeztek a részletekről, és ezektől nem is tértek el” és „… Magyarország hiába volt egy nagyhatalom „egyik fele”, önállóan nem képviseltette magát a külpolitikában, vagyis a tisztán magyar érdekek soha, sehol nem kaptak szót.”

„Gróf Apponyi Albert úgy fogalmazott: a trianoni békediktátum aláírása az öngyilkosságot, elutasítása a halált jelentené hazánk számára.”

„Szinte soha nem Trianon okairól és mibenlétéről, csak Trianon következményeiről szól minden.”

Így estére egy mondat jutott e gyászos napról eszembe.

Tessék mondani volt már olyan békeszerződés amelyik a vesztés fél teljes megelégedésére köttetett?

p.s.: „Hiába szó, a válasz néma csend,
Megnémult a világ, csak szívem hangja cseng.”

Háború vagy béke a Közel Keleten

FüHü

-

2017-11-22

0

A szíriai háborúról tartanak hármas – iráni, orosz és török – csúcsot az oroszországi Szocsiban, miközben a szíriai ellenzék Szaúd-Arábiában folytat tanácskozást.

Putyin orosz elnök, aki nemrég fogadta Bassár el-Aszadot, Szíria államfőjét Szocsiban, most Erdogan török és Roháni iráni elnökkel folytat eszmecserét a térség jövőjéről. A helyzet pikantériája, hogy Erdogan török elnök Aszad ellenfeleit támogatta a szíriai háborúban, miközben a mai napig Damaszkusz legfőbb szponzora Irán.

Közben Szaúd-Arábiában szinte minden szíriai kormánnyal szembenálló szervezet vezetői arról tanácskoznak, hogy mi lesz ezután, mivel Szíriában Aszad elnök csaknem teljes győzelmet aratott.

Csakhogy közben Mohamed bin Szalmán herceg, Szaúd-Arábia trónörököse és hadügyminisztere háborúval fenyegette meg Iránt és szövetségeseit. Benjamin Netanjahu, izraeli kormányfő többször megerősítette:

nem tűri el, hogy Irán katonailag is berendezkedjen Szíriában, egy Izraellel határos országban.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke a történelem során először adott interjút egy szaúdi lapnak, a londoni székhelyű Elaphnak. Ebben egy olyan szövetséget vázolt fel, amely Szaúd-Arábiából és arab szövetségeseiből, illetve Izraelből és az Egyesült Államokból állna.

És ki lenne az ellenfél?

Irán és az ő szövetségesei! A háború vagy béke kérdése tehát újra élesen felmerül annak ellenére, hogy Roháni iráni elnök bejelentette: a terrorista Iszlám Államnak, mely Szíria és Irak területén működött, immáron vége van.

Címke: béketárgyalás

Van-e esély a békére vagy legalább fegyverszünetre?

Kire gondolt?

“Kierőszakolt béketárgyalások”

A Der Spiegel szerint azóta Németország nyomást gyakorol Ukrajna államfőjére: fogadja el a tűzszünetet.

Biden elnök mondhatja ki a döntő szót

A 100 éves amerikai sztár diplomata, aki ma is napi 15 órán keresztül dolgozik, elmondta a CBS televíziónak, hogy optimista az ukrajnai béketárgyalásokkal kapcsolatban azóta, hogy Kína is aktívan bekapcsolódott a tárgyalások előkészítésébe.

Zsákutca Ukrajnában

A 100 éves Kissinger most azt mondta, hogy tanácsadóként hajlandó lenne ellátogatni Moszkvába, hogy Putyinnal tárgyaljon.

Seymour Hersh, Pulitzer díjas újságíró szerint az ukrán vezetők ellopják az amerikai támogatást. A Pulitzer díj vajon kizárja látnoki képességét a megismert tényekkel szemben? De valójában ismertek e a tények?

Az ukrán elit korrupt és ezt a CIA is tudja

Miközben a katonák a fronton szinte éheznek, az ellopott kosztpénzből a tábornokok és főtisztek Mercedes-eket vásárolnak

Hersh emlékeztet arra, hogy Afganisztánban is elfolyt az amerikai adófizetők pénze.

Van-e amerikai béketerv?

Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy az oroszok kivonultak Kijevből, „hogy megteremtsék az Ukrajnával folytatott tárgyalások feltételeit” – jelentette ki egy iráni megbeszélésén Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Az elnök, Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy csak akkor folytatnak tárgyalásokat, ha Oroszország bizonyítja a háború befejezésének szándékát és a megszálló csapatok kivonását Ukrajna területéről.

Oroszország kijelentette, hogy hajlandó újraindítani a béketárgyalásokat Ukrajnával, ugyanakkor Ukrajna azt mondta, hogy a háború csak akkor érhet véget, ha az ország visszaszerzi az irányítást az összes, jelenleg orosz csapatok által megszállt terület felett.

„Egy idő után az oroszok újult intenzitással pótolják fegyvereiket, egy kicsit modernizálódnak, sok tábornokot kirúgnak… És új offenzívába kezdenek, még véresebb és nagyobb pusztítást okozva.”

A három hete tartó orosz agresszió Ukrajna ellen egyre több véráldozattal folytatódik. folytatódik. Ennek ellenére a béketárgyalások újabb fordulóját készítették elő mára.

A szíriai háborúról tartanak hármas – iráni, orosz és török – csúcsot az oroszországi Szocsiban, miközben a szíriai ellenzék Szaúd-Arábiában folytat tanácskozást.

nem tűri el, hogy Irán katonailag is berendezkedjen Szíriában, egy Izraellel határos országban.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA