Kezdőlap Címkék Bajkai István

Címke: Bajkai István

Bréking nyúz, július 1. – Tudósítás a másik valóságból

0

Már megszokhattuk, hogy az alternatív valóság médiájának kedvenc célpontjává vált az elmúlt években a Jobbik, azon belül is Vona Gábor. Ezen mit sem változtatott Vona kivonulása a politikából – tartanak még tőle, nem véletlenül találják meg máig vitriolos cikkekkel. Egy másik slágertéma is napirenden van tartva: a baloldal, mint amely ráront nemzetére. Erről is találunk cikkeket a mai sajtóban. Amelyből nem maradhat ki a másság elleni támadás sem.

 888.hu – A baloldal, ha teheti, mindig a magyarsággal szemben foglal állást

Ezzel a címmel tudósít a portál Bajkai István Fideszes országgyűlési képviselő budapesti sajtótájékoztatójáról. Beszélt arról, hogy a Stop Sorossal erős felhatalmazást és jogi eszközöket kaptak az igazságszolgáltatási szervek, hogy fel tudjanak lépni azokkal szemben, akik az illegális bevándorlást szervezik, pénzelik, és végső soron a törvények kijátszására biztatják, tanítják a migránsokat, és eredményesen meg tudják védeni az országot tőlük.

A Soros-hálózat változatlan intenzitással és eszközökkel arra törekszik, hogy Európát elárasszák a bevándorlók, a kontinens kevert népességűvé váljon.

Bajkai úgy fogalmazott: a törvénycsomag szavazásánál látták, hogy az ellenzék jelentős része bevándorláspárti, támogatja a Soros-hálózat embereit. Azt mondta, a történelemben megfigyelhető, hogy a baloldal, ha teheti, mindig a magyarsággal szemben foglal állást, nem fontosak neki a magyarok érdekei. A baloldal kész volt a jogszabály megakadályozására, hogy lehetővé váljon a migráció.

A baloldal Magyarország helyett a Soros-hálózat “ügynökeit”, valamint a bevándorlókat választotta

– jelentette ki. A Fidesz ezzel szemben megvédi az országot, a nagyobbik kormánypártnak Magyarország az első – hangsúlyozta.

Magyar Hírlap/MTI – Novák Katalin: A kormánynak határozottan ki kell állnia a házasság értékei mellett

A kormánynak a jövőben is határozottan ki kell állnia a házasság értékei mellett – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára egy kaposvári fórumbeszélgetésen. Novák Katalin a Családok éve alkalmából rendezett ökumenikus fórumon kijelentette: a család szerepe az élet továbbadása. A kaposvári református templomban tartott beszélgetésen megjegyezte: amikor az élet továbbadásának szentségéről, a férfi és nő házasságban betöltött szerepéről, hagyományos férfi és női szerepekről beszélünk, a nyilvánosan szereplők óvatosan fogalmaznak, mert félnek attól, hogy a homofóbia vádjával illetik őket, akkor is, ha a legegyértelműbb összefüggéseket mondják ki. Például ha meleg párok örökbe fogadási jogáról van szó, megtorpanni látszik a logika – fűzte hozzá, és bátorságra buzdította a jelenlévőket, szavai szerint “szabad bátran beszélni nyilvánvaló kérdésekről”.

Nem szabad elfeledkeznünk a többségről, amelynek értékei és a gyerekvállalás mellett határozottan ki kell állni;

a családhoz kell egy nő és egy férfi, és pont elég hozzá egy nő és egy férfi – fogalmazott.

Márfi Gyula veszprémi érsek többek között arról beszélt, hogy van pozitív és negatív másság. A fiú más, mint a lány, ez pozitív másság, ma ezt el akarják törölni.

Az egynemű partnerek nem alternatívái a házastársaknak – mondta.

Origo – Csődbe kormányozta a Jobbikot, ezt olasz luxusnyaraláson piheni ki Vona Gábor

Nem könnyű teljesen taccsra vágni egy középpártot, valahol ki kell ilyenkor ereszteni a gőzt. Vona Gábor választása az elit Lido di Veneziára esett. Felesége nem bírta ki, kiposztolt egy tengerparti-napozós képet közösségi oldalára, így ország-világ megtudhatta, hova „ruccant ki” a Jobbikot eladósító pártvezér és családja.

Részben jogosan választott ilyen mesés helyet Vona Gábor, hiszen

az elmúlt hónapokban, években minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy a korábban középpárti státuszú Jobbikból egy balliberális törpepártot varázsoljon.

Ráadásul jelen állás szerint eredményre is vezettek ez irányú, komoly erőfeszítései. Másrészről viszont nem választott jogosan ilyen mesés helyet Vona Gábor, hiszen magasfokon árverték a szavazóikat azzal, hogy az Állami Számvevőszék bírságolása okán a szimpatizánsoktól begyűjtött pénzeket teljesen másra verték el (remélhetőleg nem a Vona család nyaralására), ráadásul a politikus visszavonulása óta gyakorta érkeznek a pártközpontba különböző helyekről fizetési felszólítások, jellemzően több tízmillió forintokról. Bizalmasa, Gyöngyösi Márton, elnökhelyettes a következőképpen foglalta össze Vona politikájának eredményeit a napokban: „a Jobbik most pillanatnyilag olyan helyzetben van, mint a templom egere”.

Sebaj, addig mindenképpen jó a jobbikozás, amíg „nyúlfarknyi” utazásokra van pénz.

„A következő lépés az lesz, hogy beleírják az alaptörvénybe: tilos betegnek lenni?”

Életszerűtlennek nevezte Iványi Gábor, az Oltalom Egyesület vezetője a Független Hírügynökségnek a Fidesz elképzelését, hogy az alaptörvényben tiltanák, hogy valaki hajléktalan legyen. Ilyenre nemzetközi példa sincs.

Minden hajlék nélküli ember számára biztosított a szálláshely – ezt mondta tegnap Bajkai István fideszes képviselő, amikor bejelentette, hogy a Fidesz azt kéri a kormánytól: a most zajló alkotmánymódosítás során teremtsék meg annak jogi feltételeit, hogy „ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás”. Vagyis, hogy az alaptörvényben tiltsák meg, hogy a hajléktalanok az utcán legyenek.

Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője erről azt mondta a Független Hírügynökségnek: „A következő lépés az lesz, hogy beleírják az alaptörvénybe: tilos betegnek lenni? És akkor ezzel megoldódnak az egészségügy problémái?”

Az Alaptörvényben egyébként most egy ilyen kitétel szerepel: „Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében,

a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti

az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.”

Ez a mondat egyébként azután került az Alaptörvénybe, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a Fidesz első kísérletét a hajléktalanság kriminalizálására. Akkor a szabálysértési törvénybe foglalták bele, hogy tilos „életvitelszerűen” közterületen tartózkodik, de ezt megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Az Alaptörvény módosítása után újra bekerült a szabálysértési törvénybe a tiltás. Büntetni ugyanakkor, A Város Mindenkié csoport adatai szerint, másfél éve nem büntettek senkit erre hivatkozva.

Bajkai szerint az állam és az önkormányzatok kiterjedt támogatási rendszert – például nappali és éjszakai szálláshelyeket – kínálnak, a közmunkaprogram pedig mindenki számára megnyitotta a munkavállalás lehetőségét.

Csakhogy

egy közmunkásfizetés mindössze 53 ezer forint,

ebből viszont lehetetlen megélni és még albérletet is fizetni.

Ráadásul az sem igaz, hogy van elég férőhely Magyarországon. Tavaly decemberben az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiadott egy közleményt, amely szerint országosan 9600 férőhely áll rendelkezésre, ez az úgynevezett krízisidőszakban (vagyis télen) 1500-zal bővül.

Egy márciusban ismertetett felmérés szerint viszont egy adott nap körülbelül 14 ezer hajléktalan van Magyarországon. (A megfogalmazás azért ilyen bonyolult, mert a helyzet viszonylag gyorsan változik.) Sokan közülük súlyos betegek. A felmérés alapján akkor készült egy szakértői vélemény is, amely azt mondta ki: döntő többségüknek a jelenlegitől eltérő lakhatási és szociális támogatásra van szüksége.

Iványi Gábor
MTI Fotó: Kovács Attila

Iványi Gábor szerint az sem mindegy, hogy milyen férőhelyekről van szó, hogyan számolják őket és milyen állapotban vannak. Ezek jelentős részét ugyanis

nem az állam működteti, hanem civil szervezetek.

Náluk, az Oltalom egyesületnél például mindig telt ház van, sőt, nagy hidegben sokszor a férőhelyeknél többen szeretnének bemenni hozzájuk.

Ráadásul az is fontos szempont, hogy az ilyen szállásokat este hatig el kell foglalni, vagyis ilyen esetben semmilyen esti programra, beszélgetésre nincs lehetőség – mindenki maga dönti el, hogy ezt vállalja-e.

Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója a Független Hírügynökségnek tegnap, Bajkai bejelentése után azt mondta: az is probléma a javaslattal, hogy a szociális szolgáltatások alapelve az önkéntesség, azt az érintett maga kéri vagy fogadja el – vagyis

senkit nem lehet kényszeríteni

arra, hogy bemenjen egy hajléktalanszállóra.

A nemzetközi szabályozás egyébként meglehetősen vegyes képet mutat. Több tucatnyi ország alkotmányában szerepel a méltányos lakhatáshoz való jog, de sok országban törvénnyel szabályozzák a hajléktalanok helyzetét is.

Az alkotmányban azonban sehol nem szerepel tiltás.

Belgiumban a törvény azt tiltja, hogy lakott területeken valaki sátorban aludjon, de a hatóságok általában elnézőek. Csehországban a kéregetést tiltották meg rendeletekben – a hasonló, általános tilalmat Ausztriában az alkotmánybíróság nem engedélyezte, az „üzletszerű” kéregetést viszont be lehet tiltani.

Franciaországban Nicolas Sarkozy akarta börtönbe küldeni a hajléktalanokat elnöksége idején, azonban a tiltakozás miatt le kellett tennie a tervéről. A koldulást viszont több városban tiltják. Olaszországban a városok hatáskörében vannak a döntések – több pedig úgy döntött, hogy pénzbírsággal lehet sújtani azt, aki kapualjban vagy utcai padon alszik.

Horvátországban viszont pont arról van törvény, hogy a városok kötelesek támogatni a hajléktalanokat segítő intézményeket – a kéregetést ugyanakkor sok helyen büntetik.

Az utolsó közvéleménykutatás, amely azt vizsgálta, hogy Magyarországon az emberek mit gondolnak a hajléktalanokról, egy 2013-as Medián-felmérés volt. Eszerint

a lakosság 69 százaléka úgy gondolta, hogy büntetés helyett inkább segíteni kellene a hajléktalanokat,

csak 2 százalék volt büntetéspárti, és a véleményt nem befolyásolta a pártszimpátia.

Iványi Gábor szerint egyébként a mostani javaslat vagy azt jelzi, hogy a döntéshozóknál „valami nem jól működik”, vagy pedig épp az volt a céljuk, hogy felhördülést váltsanak ki. Mint mondta, lehet, hogy egy újabb blöffről van szó, de az is lehet, hogy ez egy „újabb próbálkozás, hogy üssenek a civileken”.

A Független Hírügynökség kérdésére Iványi Gábor azt is elmondta: ennek az irgalmatlanságnak semmi köze az evangéliumi értelemben vett kereszténydemokráciához (amiről a kormány újabban beszél). Az evangélium ugyanis azt mondja: ha valakit nem tudunk meggyógyítani, akkor le kell hozzá hajolni, és segíteni kell neki, nem büntetéssel kényszeríteni valamire. Az ugyanis pont az az irány, amely ellen a Biblia küzd.

Mint mondta, az „irgalmatlanság rendszerének”, a fényűzésnek, helikopteres vadászatoknak, a „szegények szemébe nevetésnek” semmi köze Jézushoz, hiszen az ő programja az önfeláldozásról, a segítőkészségről szólt, arról, hogy „aki éhes, annak enni adunk”.

Alkotmányellenessé tenné a Fidesz, hogy valaki hajléktalan legyen

Az alaptörvénybe venné be a Fidesz a hajléktalanság betiltását. Egy általunk megkérdezett szociális szakember szerint ezzel az ellátások önkéntességének alapelvét kellene elhajítani, Majtényi László alkotmányjogász szerint a legrosszabb lenne, ha végre is hajtanák. Hat éve elbukott egy próbálkozás, most „gránitba” vésnék.

Bajkai István
MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Fidesz azt kéri a kormánytól, hogy a most zajló alkotmánymódosítás során teremtsék meg annak jogi feltételeit, hogy

“ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás”,

mert minden hajlék nélküli ember számára biztosított a szálláshely – ezt mondta Bajkai István országgyűlési képviselő. Szerinte ezzel a módosítással biztosítani lehetne, hogy a várost mindenki egyformán tudja használni.

Bajkai szerint az állam és az önkormányzatok kiterjedt támogatási rendszert – például nappali és éjszakai szálláshelyeket – kínálnak, a közmunkaprogram pedig mindenki számára megnyitotta a munkavállalás lehetőségét.

A problémát eddig se sikerült megoldani, valószínűleg ezzel se lesz másképpen – mondta a Független Hírügynökségnek Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója. Felidézte, hogy a korábbi tiltási kísérlet idejében a hatóságok emberei elmondták:

nincs eszköz a kezükben, hogy végrehajtsák a tiltottá tett utcai tartózkodás miatti büntetést.

A hajléktalant hiába bírságolják, nincs pénze, ha pedig ezért lecsukják, nincs hová elküldeni az idézést.

A Menhely Alapítvány munkatársai hajléktalannak segítenek. Ezután kényszerrel cipeljék magukkal?
MTI Fotó: Balogh Zoltán

A legnagyobb probléma ezzel azonban az, hogy a szociális szolgáltatások alapelve az önkéntesség, az, hogy az érintett maga kéri vagy fogadja el – mondta a Menhely vezetője. Vagyis

a szociális szolgáltatás nem kényszeríthető ki.

Ezt az elvet kellene elvetni, ami messzire vezetne – derül ki Aknai Zoltán szavaiból.

Gyenge a fantáziám – mondta a Független Hírügynökségnek a miért kérdésre Majtényi László. Az Eötvös Károly Intézet elnöke szerint teljes képtelenség ez a felvetés olyan országban, amelyben

kétmillió ember él ázsiai szegénységben.

Önmagában is abszurdum a hajléktalanság betiltása, az alkotmányos értékek szempontjából pedig elfogadhatatlan: sérti az emberi méltóságot, a személyes autonómiát, és az amúgy is nyomorultakat büntetné.

A végrehajthatóságról az alkotmányjogász úgy véli, a legkatasztrofálisabb az lenne, ha valóban megpróbálnának érvényt szerezni a tiltásnak rendőrségi úton. Ilyen szabálynak egyébként sincs helye alaptörvényben. Ennyi erővel mondjuk az utcabútorok elhelyezésének szabályait is beleírhatnák az alaptörvénybe – mondta Majtényi.

Az alaptörvénybe foglalással a tilalom hozzáférhetetlenné válna az Alkotmánybíróság (Ab) számára. Az Ab 2012-ben megsemmisítette a szabálysértési törvénybe illesztett tilalmat, mert összeegyeztethetetlen az emberi méltóság védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből az utcán él. A hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie. Az Ab szerint sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan alkotmányos indoknak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását. Három éve aztán a Kúria törvénysértőnek ítélte a Fővárosi Közgyűlés hasonló célú rendeletének nagy részét. Törvénysértőek voltak azok a rendelkezések, amelyek az önkormányzat területein rendelték tiltani a hajléktalanságot, és amelyek az állampolgárok számára nem egyértelműen azonosítható módon határozták meg a tiltott területeket.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK