Kezdőlap Címkék Atomenergia

Címke: atomenergia

A klímabajnok

Orbán múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján a legfontosabb a durva rasszista kiszólás volt a szegregáció áldozatainak bíróság által megítélt kártérítéséről, illetve az, hogy a börtönben ülőknek megítélt kártérítést nem hajlandó kifizetni.

Joggal háborodott föl ezen mindenki, helyesen tette a DK, hogy hivatali visszaélés miatt (hiszen a bírósági ítélet be nem tartására adott utasítást az igazságügy-miniszternek) feljelentette. Remélem, lesznek képviselők, akik az azonnali kérdések órájában is szembesítik majd ezekkel a kijelentéseivel.

Fontosak voltak persze a sajtótájékoztatón elmondottak más elemei is. A kommentátoroknak feltűnt, hogy végre beszélt Orbán a klímakérdésről is, és mintha elébe ment volna az ellenzéki bírálatoknak. Annak, amit Orbán csütörtökön klímaügyben előadott, számomra kettő plusz egy igazán támadható pontja van. A plusz egy a szélenergia. Németország és Ausztria tele van szélkerekekkel. Orbánék viszont ezeket gyakorlatilag betiltották. Valószínűleg azért tették ezt, hogy az atomenergiának engedjenek teret a magyar energiatermelésben, mert külpolitikai megfontolásból (az orosz orientáció) azt tekintik a legfontosabbnak.

Ezzel eljutottunk az Orbán-féle „klímastratégia” egyik kritikus pontjához. Orbán kijelentette, hogy a klímastratégia egyik oszlopa az atomenergia megtartása, ami szerintük az EU dokumentumaiban is szerepel. Lehet, hogy így van, számos fontos ország kitart az atomerőművek mellett, viszont Németország a maga klímacéljaiban nem számol atomerőművekkel, hiszen azokat a céldátumig mind bezárja, és Ausztria sem: az új, konzervatív-zöld osztrák kormány programjának egyik sarokpontja a klímasemlegesség elérése, de Ausztriában sincs és nem is lesz atomerőmű.

Az atomenergia kétségkívül nem termel széndioxidot, ebben az értelemben tiszta, viszont nagy a kockázata (Fukushima), és megoldatlan a sugárzó atomhulladék elhelyezése. Éppen emiatt zárják be a német atomerőműveket.

A másik kritikus pont: fizessenek a szennyezők, vagyis a nagy országok és a multinacionális vállalatok (azaz viseljék ők a költségeket), nekünk ne kerüljön pénzbe, a lakosság ne fizessen többet sem az energiáért, sem az élelmiszerért. Ez az orbáni „feltétel” teljes képtelenség. Kína azért nagy szennyező, mert oda települnek ki azok az iparágak, amelyek szennyezők, és azok termékeiből ők látják el a fejlett világot, amely kényelmesen berendezkedik arra, hogy az ázsiaiak „végzik el a piszkos munkát”. (A „világ műhelyének” szerepét valaha Anglia töltötte be, azután Németország és más nyugat-európai országok, mostanra azonban Kína vált a világ első számú műhelyévé, ahol a legtöbb nehézipari terméket gyártják.)

Ha és amennyiben „klímabajnok” lehet Magyarország, akkor ez azért lehetséges, mert az anyag- és energiaigényes nehézipar a kilencvenes években leépült, és a magyar gazdaság szállításigényessége is csökkent. (Ugyanez a folyamat Nyugat-Európában már korábban végbement.) A szennyezőnek tekintett iparágak viszont Ázsiába települtek át. Az ázsiaiak tehát teljes joggal várhatnák el Európától, hogy anyagilag járuljon hozzá az ő klímapolitikai költségeikhez. Ilyesmi persze nem lesz, fel sem vetik, de ez sem mentesíti többek között Magyarországot az alól, hogy a saját klímaügyi költségeit maga fedezze, ideértve azt is, hogy az EU költségvetéséből több jut a jövőben klímára és kevesebb kohéziós támogatásokra.

Ezért gondolom, hogy Orbánnak ez a „feltétele” tarthatatlan. Ahogyan mást sem, így a klímasemlegességet, vagyis gyermekeink, unokáink életfeltételeinek biztosítását sem adják ingyen, mégpedig nekünk, magyaroknak sem.

A Fidesznek nem szúrja szemét az atomszemét

Atom ide, atom oda, egy biztosnak látszik és tényszerűen meg is állapítható! Bármilyen atomerőművi katasztrófa csak ott fordulhat elő, ahol atomerőmű is van! Csernobil és Fukusima ott van elrettentő példának. Ha a két említett helyszínen történt pusztítást nézem, emberben és vagyontárgyakban egyaránt, a természeti károkról nem is beszélve, akkor jogos a jelző, melyet a magyar nyelv „szemét”-ként, azaz értéktelenként, hulladékként, károsként fejez ki és tart számon.

Az Európai Unió Tanácsának 2011/70/Euratom irányelve előírja, hogy a tagországok nemzeti programot dolgozzanak ki az országukban keletkezett kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére. Ez többek között meghatározza az erre vonatkozó koncepciókat, terveket és műszaki megoldásokat, illetve a kivitelezés mérföldköveit. „A magyar nemzeti program sajnos éppen ennek a célnak nem tud megfelelni. Minél tovább halogatja a kormány a döntést az egyes lényeges kérdésekben, annál nagyobb teher fog az adófizetőkre hárulni, hiszen az alapban álló, a hulladékkezelés céljára fel nem használt összegek után a magyar állam súlyos összegeket fizet be évről évre az értékállóság biztosítása érdekében” – nyilatkozta Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub szakértője.

De maradjunk még a hulladéknál, ha már az a helyzet, hogy van egy atomerőművünk. Ez a realitás. És itt hulladék is van, nem csak áramtermelés. Erről a téveszmés kormányzat érthetően kevesebbet kommunikál, mint az áram előállításáról és annak költségéről. Paks a rezsicsökkentés záloga, szavalták kórusban, de az atomhulladékról mélyen hallgatnak. A kormány suttyomban elfogadta a hulladékok és kiégett fűtőelemek kezeléséről szóló, immár végleges nemzeti programot. Ez az a dokumentum, amelynek meg kellene határoznia az atomerőműben keletkező sugárzó hulladékok további sorsát. Sajnos éppen ez az, amire a nemzeti program egyáltalán nem ad választ. Most Oroszországba szállítják a radioaktív sugarakat kibocsájtó kiégett fűtőelemeket.

A Cseljabinszk melletti Majakban élők panaszkodnak: “Muszlimovóban már a negyedik temetőt építik. Minden héten meghal valaki. Minden harmadik gyerek valamilyen genetikai elváltozással jön a világra. Az atomerőmű üzembe helyezése után három évvel a lakosság hetven százaléka leukémiás lett” – mondja Goszman Kabirov, aki Muszlimovóban él, rámutatva, hogy ”a helyzetért a paksi hulladék is felelős”.

Erről hallgat a felcsúti kommunikáció!

Bátaapátiról sem szólnak a fineszes hangszórók! Mert ott van az első magyar atomhulladék-temető. A megnyitóünnepségről szóló kisfilm és a fényképek itt tekinthetők meg. A hulladékcsomagok az M6-os autópályán, Paks–Bátaszék-Bátaapáti útvonalon, saját, erre a célra kialakított és hatósági engedéllyel rendelkező gépjárművel jutnak a telephelyre.

A szállítás során a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás előírásai érvényesek. Persze itt csak a kevésbé sugárzó hulladékokat tárolják. A nagy aktivitású, erős sugárzású atomszemét már ide nem hozható. Az továbbra is az oroszokhoz megy, amíg idehaza nem oldódik meg annak tárolása is. Rengeteg pénzbe fog kerülni, de erről is mélyen hallgatnak a fineszesek.

Hogy mennyi ezer év a felezési ideje ezeknek az atomszemeteknek, annak nézzen mindenki maga utána. Szerintem környezetszennyező az atomszemét, bármiképp is tárolják. De szemét csak ott van, ahol erőmű is. A németek nem véletlenül szabadulnak meg az atomenergiától. Értelmes, hozzáértő emberek tán arra felé is vannak. Akik szembe mertek nézni nem csak emberi, de technikai környezetszennyezéseikkel is. Ez egy olyan nemzet. Mi meg ilyenek vagyunk.

Nekünk atom kell inkább, mint a szél, meg a nap és a víz. A Putyin-Orbán paksi pusziban rögzítették, hogy 20 év múlva visszajön az atomszemét. A felcsúti megbeszélhette volna mindezt akár a gyerekeivel is, hogy mit szólnak ehhez. Esze ágában sincs. Hogy mi lesz itt húsz év múlva az már nem érdekli őt annyira, mint mostani hatalma!

Jávor: Paks 2 elég nagy bukta lesz, amit az adófizetőknek kell állniuk

Miniszteri meghallgatásán a paksi bővítésért felelős Süli János arról beszélt, hogy 2019 végén, 2020 elején megkezdődhetnek Paks 2 főépületének építési munkálatai. Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szerint Süli ezzel nem mond igazat, hiszen már így is jelentős csúszásban van a projekt, amelyet még most sem lenne késő teljesen leállítani, de ehhez elengedhetetlen az erőteljes társadalmi fellépés.

 

„Hiszek Magyarországban. Hiszek benne, hogy a magyar állampolgárok képesek lesznek bátran a talpukra állni és megvédeni az országot a rendszerváltás utáni magyar történelem eddigi legnagyobb fenyegetésétől” – áll a Jávor Benedek által életre hívott StopPaks2 honlapján, ahol petíciót is alá lehet írni a paksi bővítés ellen. A mozgalom és a petíció még a választások előtt indult, ezért a FüHü megkérdezte a Párbeszéd európai parlamenti képviselőjét, hogy a Fidesz újabb kétharmados győzelme után is így látja-e a helyzetet.

„A Paks 2 beruházás a látszat ellenére rendkívül gyenge lábakon áll, szakmailag is rendkívül megkérdőjelezhető, piaci életképtelensége egyre nyilvánvalóbb”

– mondta Jávor. Hozzátette, hogy a megújuló energiaforrások egyre nagyobb térnyerésével folyamatosan növekszik a projekt eddig sem csekély várható veszteségessége. „Ez egy idő után a kormány számára is figyelmeztető jel kell, hogy legyen, bár nyilvánvalóan a racionalitás nem erősségük, különösen nem az energiapolitika terén” – mondta. Szerinte olyan „közpénztemetővé” válik záros határon időn belül a projekt, amely már ennek a kormánynak is problémákat fog okozni. Jávor meggyőződése az, hogy a kormánynak előbb utóbb számvetést kell készítenie Paks 2-vel kapcsolatban, és egy ilyen helyzetben nagyon nem mindegy, hogy hogyan áll hozzá a társadalom.

Elmondta, hogy a közvéleménykutatások alapján nagyon jelentős Paks 2 elutasítottsága, és erre lehet építeni. Hivatkozott arra, hogy korábban is előfordult már, hogy a kormány egy akár számára kiemelten fontos ügyben is visszakozott, mikor érzékelte, hogy a társadalom nagyon szembehelyezkedik azzal. Jávor a Momentum által kezdeményezett Nolimpia-mozgalmat említette példaként arra, hogy igenis pragmatikus gondolkodik a szimbolikus ügyekben is a kormány, de ehhez jelentős társadalmi ellenállásra van szükség.

Arra felvetésre, hogy a tapasztalatok szerint Paks 2-vel azért jóval kevésbé lehet megszólítani az embereket, mint egy esetleges budapesti olimpiával, és a közvélemény-kutatásokban jelzett elutasítás sem hozott magával jelentős társadalmi fellépést a projekt ellen, azt válaszolta, hogy már így is látható előrelépés. Szerinte jelentős eredményeket értek el abban, hogy mennyire jutnak el az információk az emberekhez Paks 2 ügyében.

Kiemelte, hogy 2010-ben még a Parlamenten és a társadalomban is széles körű, pronukleáris konszenzus volt, de mára ez megváltozott.

Jelenleg a közvélemény-kutatások alapján a magyarok 20 százaléka áll a projekt mellett és 60 százalék elutasítja.

Azt viszont Jávor is elismerte, hogy kérdés, hogy az elutasító többséget mennyire lehet aktivizálni. „Ezen dolgozom évek óta” – mondta, hozzátéve, hogy még rengeteg feladat áll előtte abban, hogy tudatosítsa, mekkora szükség van a társadalmi ellenállásra, illetve közösségé szervezze a projekt ellenzőit.

Jávor Benedek népszavazási kérdést nyújt be a paksi bõvítésrõl a Nemzeti Választási Irodában 2016. március 30-án.
MTI Fotó: Kallos Bea

Azt is elmondta, hogy nem lehet tudni, pontosan mivel járna a szerződés felmondása, hiszen a kormány nem hajlandó azt nyilvánosságra hozni annak ellenére sem, hogy feloldották az iratok titkosítását. Jávor Benedek ezért beperelte a kormányt és a Roszatomot, és a pernek hamarosan következik egy újabb tárgyalási fordulója. A politikus szerint jó esély van arra, hogy ennek az eljárásnak a végén a bíróság kimondta, hogy a szerződést minden részletében nyilvánosságra kell hozni. Csak ekkor fog kiderülni, hogy pontosan mivel járnak a szerződés felmondása a magyar fél részéről – mondta.

Jávor egyébként képviselőként már betekintést nyert az iratokba. Ugyan alaposan áttanulmányozni nem tudta őket, mivel több ezer oldalas, angol nyelvű szövegről van szó, de szerinte ennyiből is világos, hogy Magyarország számára nagyon előnytelen a szerződés, és az oroszok érdekét szolgálja. (Ennyi érhető el belőle most.)

Éppen ezért

egy esetleges felmondás esetén minden bizonnyal súlyos kártérítést kellene fizetni,

de minél hamarabb kiszáll Magyarország a projektből, annál kisebb összegről lenne szó. „Abban biztos vagyok, hogy nem tudnak az oroszok a projekt jelenlegi állása mellett akkora kártérítést kérni, ami ne lenne összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint amekkora kárt az okozna, ha megépítenénk és hatvan éven át veszteségesen üzemeltetnénk Paks 2-t” – mondta.

Jávor szerint az sem lenne igazán megoldás, ha kedvezőbb feltételű hitelekkel váltaná ki a kormány az orosz hitelt, mert a hitelezés csak az egyik gyenge pontja a projektnek.

„A bővítés ezer sebből vérzik, a hitelezés ennek csak egyik abszurd eleme”

– mondta. Úgy fogalmazott, hogy kétségtelen, hogy az orosz hitel „kényszerzubbonyként” feszül a költségvetésen, de kiváltása nem oldaná meg a problémát. Ezt azzal indokolta, hogy a nukleáris energia már ma sem versenyképes, ami hatványozottan igaz lesz akkor, amikor tényleg megkezdhetné működését Paks 2. Jávor szerint ugyanis a 2030-as évek előtt akkor sem fogják tudni üzembe helyezni, ha innentől minden a legjobb forgatókönyv szerint halad, és nem lesz több csúszás a projektben.

Jávor Benedek arról a keresetről is beszélt, amelyet az osztrák kormány februárban nyújtott be az Európai Bíróságra a paksi bővítés állami támogatásával kapcsolatban. Amennyiben ezt a pert Ausztria, és az azóta hozzájuk csatlakozott Luxemburg megnyeri, azaz a bíróság azt mondja ki, hogy nem nyújtható állami támogatás a működtetéshez (amelyet korábban az Európai Bizottság jóváhagyott), az beveri az utolsó szöget a projekt koporsójába Jávor szerint, mert állami támogatás nélkül képtelenség lenne működtetni az erőművet. „A gond az, hogy megint egy-két év, mire a bíróság ítéletet hozhat, és addig is megy előre a projekt. Annál több lesz a belefektetett pénz, illetve annál nagyobb kártérítési igénnyel állhat elő Oroszország” – mondta. Jávor szerint ezt a magyar kormány is pontosan tudja, de – mint fogalmazott –

„az adófizetők pénzére örömmel húznak 19-re lapot”.

„Elég nagy bukta lesz, amit az adófizetőknek kell állniuk” – összegezte.

Jávor szerint a Süli János által emlegetett határidők is tarthatatlanok, hiszen a létesítési engedélykérelem még be sincs adva, és már ebben a szakaszban is nagyon komoly, majdnem két éves csúszásban van a projekt. Szerinte ez csak növekedni fog az idő előrehaladtával.

A létesítmény engedélykérelmet idén kell benyújtani, a 300 százezer oldalas dokumentációt pedig 15 hónap alatt bírálhatja el az Országos Atomenergia Hivatal – mondta az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában tartott meghallgatásán Süli, aki szerint 2019 végén, 2020 elején kaphatják meg az engedély. Ez alapján legkorábban 2026-ban készülhet el az bővítésért felelős miniszter szerint a beruházás, aki azonban maga sem biztos abban, hogy egyáltalán elkészül-e Paks 2. „Még ma sem biztos, hogy megépítjük” – mondta a hvg.hu beszámolója szerint.

Ausztria bíróságon támadta meg a paksi bővítést

0

A határidő lejárta előtt megtámadta Ausztria az Európai Bíróságon, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítési projekt állami támogatását. Ezt jelentette be közleményében Elisabeth Köstinger osztrák fenntarthatósági miniszter.

A közlemény szerint

„az atomenergiának nincs helye Európában”.

Azt írják: Ausztria mindig is olyan ország volt, amely vehemensen küzdött az atomenergia felhasználása ellen, és ebből nem hajlandók engedni.

A panaszt az Európai Bíróság megvizsgálja, majd a következő hónapok során hivatalos választ ad rá. Ausztria a brit Hinkley Point atomerőmű projekttel szemben is panaszt tett, ott három hónapig tartott ez a folyamat.

A minisztérium lépését több osztrák környezetvédő szervezet is üdvözölte. A kérdés egyébként Sebastian Kurz és Orbán Viktor találkozóján is szóba került.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK