Kezdőlap Címkék Atomalku

Címke: atomalku

Putyin és a palesztinok

0

Az orosz elnök rezidenciáján tárgyalt Mahmud Abbasszal, a Palesztin Nemzeti Hatóság vezetőjével, aki megköszönte  “Oroszország álláspontját a palesztin kérdésben“, és hozzátette: “Oroszország a palesztin nép egyik legkedvesebb barátja.”

Mahmud Abbasz, a mérsékeltebb Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője, korlátozott hatalma Ciszjordániában van míg a gázai övezetben a szélsőséges Hamász az úr. A két palesztin szervezet nemrég Pekingben kötött paktumot az együttműködésről, de kérdés, hogy ezt a Hamász új vezére, a szélsőséges Jahja Szinvar betartja-e? Moszkva már régóta támogatja a palesztin szervezeteket beleértve a terrorakciókat is, melyeket zsidó célpontok ellen hajtanak végre.

Andropov felfedezi az iszlámot

A Szovjetunió egykori budapesti nagykövete – 1956! – a KGB vezetője lett a hatvanas években amikor az 1967-es háborút követően a Szovjetunió megszakította kapcsolatait Izraellel, sőt szövetségeseit – köztük Magyarországot is – erre kényszerítette. Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki maga is zsidónak született a cári Oroszországban, így magyarázta ezt Pacepa tábornoknak, a román hírszerzés akkori fejének, aki később Nyugatra távozott:

”A zsidók csak pár millióan vannak, az arabok sokkal többen, a muzulmánok létszáma pedig meghaladja az egymilliárdot. Az USA Izraelt támogatja, mi viszont a palesztinokat.”

Carlos, a latin-amerikai terrorista, aki jelenleg francia börtönben ül, összekötőtisztként szolgált a KGB és a palesztin terroristák között. Jasszer Arafat, aki eredetileg egyiptomi állampolgár volt, a KGB támogatásával vált a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezérévé.

Miről tárgyalt Sojgu Teheránban?

Az új iráni elnök beiktatására Irán fővárosába érkezett Hanijeh, a Hamász vezére, akit az izraeli titkosszolgálat, a Moszad emberei meggyilkoltak. Temetésén Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetője válaszcsapással fenyegette meg Izraelt. Ebben a helyzetben küldte Putyin Teheránba Sojgut, aki nemrég még hadügyminiszter volt, de előlépett, mert a Honvédelmi Tanács titkára lett. Ez kulcspozíció a mai Oroszországban hiszen a Honvédelmi Tanács elnöke maga Putyin. Ez a testület döntött az Ukrajna elleni agresszióról is – 2022 február – méghozzá jelentős részben azért, mert az előző titkár, Patrusev tábornok, a héják vezére ezt forszírozta.

Mit üzent Putyin az iráni vezetésnek ebben a feszült helyzetben amikor óriási a veszélye egy kiterjedt közel-keleti háborúnak? Sojgu tárgyalásairól nem derült ki semmi, de a Reuters értesülései szerint Irán egyelőre nem indít válaszcsapást, mert meg akarja várni a gázai tűzszüneti tárgyalások eredményét. Ezek a tárgyalások állítólag csütörtökön kezdődnek meg. Közben lemondott Irán új nyugatbarát alelnöke, Zarif, aki annak idején az atomalku egyezményt tető alá hozta hat nagyhatalommal: USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország. Trump Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztatására felrúgta az atomalku egyezményt, és újra szankciókkal sújtotta Iránt, amely emiatt gazdasági válságba süllyedt. Zarif alelnök, akit Khamenei vallási vezető támogatott ebben, azért akarta újrakezdeni a tárgyalásokat a Nyugattal, hogy enyhítsen a fojtogató szankciókon, melyek teljesen kiszolgáltatják Iránt Kínának és Oroszországnak. Benjamin Netanjahu azért ölette meg a Hamász vezért épp Teheránban, hogy megakadályozza Irán nyugati nyitását.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök folytatni akarja a háborút annak ellenére, hogy ezzel kockára teszi Izrael biztonságát miközben Nagy Izrael területén már most is több palesztin él mint zsidó.

Irán a gázai tűzszünettől teszi függővé a támadást Izrael ellen

A Reuters értesülései szerint Irán és szövetségese a Hezbollah attól teszi függővé a támadást, hogy miképp alakulnak a tűzszüneti tárgyalások a gázai övezetről. Ezeket a tárgyalásokat állítólag csütörtökön kezdenék el Egyiptomban vagy Katarban.

Korábban mindkét országban voltak tárgyalások Izrael és a Hamász képviselői között elsősorban a túszokról, akiket a palesztin terrorista szervezet múlt október óta tart fogságban. Néhány túsz kiszabadult, a többiek sorsáról nincs hír. Benjamin Netanjahu miniszterelnök többször is megerősítette, hogy az izraeli válaszcsapás célja a Hamász megsemmisítése és a túszok kiszabadítása. Az elmúlt tíz hónapban egyik célt sem sikerült elérni. A hadsereg vezetői nyíltan kétségbe vonják, hogy megsemmisíthető a Hamász, melyet a palesztin lakosság jelentős része támogat. Nagy Izraelben – ebben a gázai övezet és Ciszjordánia is benne van – több palesztin él mint zsidó, és a demográfiai mutató az arabok felé billenti a mérleget. A Hamász fő támogatója Irán, melynek elnöki beiktatásán ölte meg az izraeli titkosszolgálat a palesztin terrorista szervezet vezetőjét, Hanijehet.

Lemondott Irán alelnöke, a nyugati nyitás képviselője, alig 11 nappal kinevezése után

Mohamed Javad Zarif volt Irán külügyminisztere amikor aláírták az atomalkut hat nagyhatalommal: USA, Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína. Trump elnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztatására az atomalkut felrúgta. Az izraeli titkosszolgálat Teheránban nemrég meggyilkolta a Hamász vezérét, ezért Irán válasz csapással fenyeget.

“Nem vagyok megelégedve a munkámmal, sajnálom, hogy nem tudtam beváltani a hozzám fűzött reményeket”

– írta X-en a mérsékelt politikus.

Miért döntött így alig 11 nappal a kinevezése után? Zarif alelnök azzal indokolta ezt, hogy nem ért egyet a 19 tagú kormány összetételével. Maszud Pezeskian elnök vasárnap terjesztette elő a kormánylistát a parlament elé. Az új kormányba bekerült az előző kabinet néhány konzervatív minisztere is. Az előző elnök kormánya durván leszámolt  a tüntetéseken résztvevő fiatalokkal, akik közül többet meggyilkoltak. A tüntetéssorozat amiatt robbant ki Iránban, mert a vallási rendőrség agyonvert a börtönben egy diáklányt, akinek az öltözete nem felelt meg a szigorú vallási előírásoknak. Iránban 1979 óta vallási rendszer áll fenn, élén kezdetben Khomeini ajatollah állt. Jelenleg Khamenei ajatollah Irán első számú vezetője, aki – a külvilág meglepetésére -, a mérsékelt Pezeskiant támogatta az elnökválasztáson. Zarif ex külügyminiszter volt Pezeskian elnökjelölt diplomáciai tanácsadója, aki ezért kapta meg az alelnöki posztot. Sokan bírálták az alelnöki kinevezést, mert Zarif gyerekei amerikai állampolgárok. Zarif ex külügyminiszter számított a nyugati nyitás arcának Iránban, mert amikor ő volt a külügyminiszter 2013 és 2021 között az ország közeledett az Egyesült Államokhoz, és az atomalku aláírásával megszűntek a szankciók Irán ellen. Amint Trump felrúgta az atomalkut, újra érvénybe léptek a szankciók , és ennek következtében Irán gazdasága ismét nehéz helyzetbe került. Mindinkább Kínára kell támaszkodnia, Peking pedig kihasználja ezt: olcsón vásárolja az iráni olajat.

A szélsőségek erősítik egymást

Az alelnök lemondása kapcsolatban áll azzal is, hogy az izraeli Moszad épp az államfő beiktatási ünnepségét használta ki Hanije Hamász vezér meggyilkolására. Hanije viszonylag mérsékelt vezető volt, utóda Szinvar, az októberi terrortámadás vezére mindhalálig háborúzni akar Izraellel és a Nyugattal. Ebben a helyzetben sem az Egyesült Államok sem pedig Irán nem kezdheti újra az atomalku tárgyalásokat pedig Zarif alelnöknek ez lett volna a megbízatása, melyet támogatott Khamenei vallási vezető is. Iránt ugyanis fojtogatják a nyugati szankciók, melyek csakis akkor szűnnének meg, ha Teherán lemondana az atomfegyverről. Zarif alelnök lemondása ezért rossz hír az egész Közel Kelet számára hiszen ezzel

a békés megoldás amúgyis csekély reményei tovább csökkentek a globális gazdaság energia ellátása szempontjából stratégiai fontosságú térségben.

Újabb levél és újabb fejlemények

Miközben a Mail on Sunday folytatja Sir Kim Daroch  diplomáciai levelezésének közlését Őfelsége nagykövete kénytelen volt lemondani a posztjáról a kiszivárogtatások miatt. (Erről szóló cikkünk  itt és itt olvasható)A második levél is hasonló nemzetközi figyelmet kaphat. Főleg, hogy a történet folytatódik.

  • Közben Trump telefonon beszélgetést folytatott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, aki korábban az iráni atomalku felrúgására ösztönözte az Egyesült Államok elnökét.
  • Mind Netanjahu mind pedig Trump választási kampányt folytat, és ezért el akarnak kerülni egy komoly háborút Iránnal, mely beláthatatlan következményekkel járhat a Közel Keleten.
  • A háború népszerűségvesztést jelenthet az USA-ban Trumpnak és  Izraelben Netanjahunak.

Trump új iráni alkut akar

Legalábbis így értesült az izraeli Haaretz, melynek szakértője szerint az amerikai diplomaták titkos tárgyalásokat folytatnak Irán képviselőivel. Trump az oroszok közvetítését is fel kívánja használni. Nyikolaj Patrusev a Védelmi Tanács titkára nemrég Izraelben járt, ahol Netanjahu nemzetbiztonsági tanácsadója mellett találkozott John Boltonnal is.

Trump nemzetbiztonsági tanácsadójával megvitatták  az iráni problémát. Oroszország Irán szövetségese, de az amerikaiak és Izrael kérésére nem szállít Sz 400-as korszerű rakétavédelmi rendszert az irániaknak.

A francia diplomácia is közvetít: Macron elnök tanácsadója két napon át tárgyalt Teheránban egy új atomalkuról. Az eredeti egyezményt hat nagyhatalom írta alá, és közülük csakis Amerika lépett ki.

Ha a Moszad értesülései jók, akkor Trump diplomáciája most azon dolgozik, hogy létrehozza a kettes számú atomalkut, melyet az elnök felmutathat a választási kampány során az Egyesült Államokban, ahol jövő novemberben választanak.

Ami a liberális demokráciákban közérdek

Újabb bizalmas diplomáciai levelet hozott nyilvánosságra a Mail on Sunday. Sir Kim Darroch – aki az első Mail on Sundayban közzétett diplomáciai levele után tarthatatlan helyzetbe került Washingtonban és ezért lemondott nagyköveti megbízatásáról – korábbi elmarasztaló bizalmas levelét tették közre az iráni atomalku-egyezmény felmondásával kapcsolatosan.

  • Sir Kim Darroch 2018-as emlékeztetője azzal vádolta Donald Trumpot, hogy amit tesz az „diplomáciai vandalizmus”
  • A nagykövet azt állítja, hogy Trump azért mondta fel az Iránnal kötött megállapodást, mert azt Barack Obamát hozta tető alá
  • A nagykövet észrevételei után Boris Johnson megpróbálta az amerikai elnököt rávenni ne rúgja fel a megállapodást
  • Boris Johnson külügyminiszter nem tudta meggyőzni a Fehér Ház urát, hogy mentse meg a nukleáris megállapodást

Az egyezmény felmondását követően a washingtoni kormánynak semmiféle stratégiája nem volt arra vonatkozóan, hogy az üres szavakat milyen tettek kövessék. Ezt a megjegyzést nagyban alátámasztja az is, hogy ebben az ügyben nem történt előzetes egyeztetés az USA elsődleges szövetségeseivel sem.

Maga Boris Johnson, akkori brit külügyminiszter semmi eredményt nem ért el eredményt Trumpnál elnöknél tett gyors látogatása során, a Fehér Ház ura hajthatatlan maradt.

Trump elnök már az első levél nyilvánosságra kerülését követően durva kirohanásokkal reagált Sir Derroch megállapításaira, egyenesen félnótásnak, ostoba felfuvalkodottnak nevezte a nagykövetet, akit Theresa May miniszterelnök és Jeremy Hunt külügyminiszter is megvédett, hangsúlyozva a diplomata kimagasló munkáját és profizmusát.

Boris Johnson árnyaltan fogalmazott, lévén mint a brit kormány várható következő elnöke nem akart nyílt diplomáciai vitába bocsátkozni elsőszámú szövetségesével, még akkor sem, ha annak a szövetségesnek történetesen egy Donald Trump nevezetű „vandalizmusra” hajlamos személy az elnöke.

A kiszivárogtatás miatt a Scotland Yard bűnügyi vizsgálatot indított melynek során emlékeztetőket közlő sajtóorgánumok ellen vizsgálat is indulhat.

Ezzel kapcsolatban Jeremy Hunt Twitter bejegyzésében megjegyezte: a kiszivárogtatások ugyan károkat okoztak a kétoldalú kapcsolatokban, ugyanakkor nem vitatja a sajtó jogát, hogy a hozzájuk eljutó információkat közölhessék.

Boris Johnson is felsorakozott a közlést védelmükbe vevő politikusok mellé, s hamarosan nem is maradt el a Scotland Yard közleménye, mely megnyugtatja a közvéleményt:

nem kívánják a sajtót korlátozni olyan értesülések közzétételében, amelyeknek megismerése a liberális demokráciákban közérdeknek minősülnek.

Szankciókkal büntessék Iránt az atomalku megsértése miatt

0

Irán nemrég közölte , hogy a dúsított urán készlete túllépte azt a határt, amelyet az ország számára a 2015-ös bécsi egyezmény előírt. Akkor hat nagyhatalom abban állapodott meg Iránnal, hogy megszünteti a szankciókat az iszlamista állammal szemben, mely cserébe vállalta: lemond az atomfegyverről.

Obama elnök írta alá az Egyesült Államok részéről az atomalkut, melyből utóda, Donald Trump kilépett. Válaszul az irániak jelezték: akkor ők sem tartják magukat az atomalkuhoz! Lavrov orosz külügyminiszter ezért írta meg levelét Zarif iráni külügyminiszternek, melyben kéri Iránt: tartsa magát az atomalkuhoz. Ugyanilyen levelet küldött a francia külügyminiszter is Teheránba. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök viszont arra ösztönzi az európai nagyhatalmakat, hogy – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – büntessék szankciókkal Iránt. Ez az atomalku végét jelentené…

Az öt másik nagyhatalom ugyanis arra igyekszik rávenni Iránt , hogy ne kezdje újra nukleáris programját annak ellenére, hogy Trump elnök újra szankciókat alkalmaz ellene.

Közben az amerikaiak Irán ellenes szövetséget akarnak létrehozni a Közel Keleten. Ennek érdekében első ízben rendeztek háromoldalú tárgyalásokat Izraelben, melyen az amerikai és az izraeli nemzetbiztonsági főtanácsadó mellett Putyin elnök tanácsadója is részt vett. Benjamin Netanjahu miniszterelnök – miután fogadta Nyikolaj Patrusev hadseregtábornokot Jeruzsálemben – kijelentette: ezek után alapvetően megváltoztak az erőviszonyok a Közel Keleten.

Izraeli-iráni vita az atomfegyverekről

0

Iránnak van egy másik nukleáris központja is, amelyet eltitkol a külvilág elől – állította Benjamin Netanjahu miniszterelnök az ENSZ közgyűlésében. A perzsa állam nevetségesnek minősítette Netanjahu állításait. Mohammad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter szerint inkább Izrael atomfegyvereit kellene alaposabban megvizsgálni. Egyúttal azzal vádolta Izraelt, hogy elszigeteli az USA-t a Közel-Keleten.

Donald Trump amerikai elnök élesen támadta Iránt az ENSZ közgyűlésben. Az ynetnews izraeli portál megkérdezte a Pentagont Washingtonban, hogy mit tudnak a „második iráni nukleáris központról”? A magát megnevezni nem kívánó illetékes csak annyit árult el, hogy tudnak róla. A létesítmény egy raktárépület, ahol a nukleáris dokumentumokat őrzik.

A válaszból kiderült, hogy az Egyesült Államok nem veszi túlságosan komolyan Benjamin Netanjahu erre vonatkozó állításait.

Az izraeli kormányfő az ENSZ-ben azt is sérelmezte, hogy Irán korszerű rakétákkal látta el a Hezbollah siita milíciát Libanonban. A Hezbollah rendszeresen támadja Izraelt ezekkel a rakétákkal. Az izraeli diplomácia vezetője szerint Irán, amely a zsidó államnak még a létjogosultságát sem ismeri el, arra törekszik, hogy bekerítse ellenfelét. Ezért szállít rakétákat a Hezbollahnak, és ezért rendezkedik be katonailag is az Izraellel szomszédos Szíriában. Benjamin Netanjahu megerősítette: az izraeli légierő továbbra is támadni fogja az iráni célpontokat Szíriában, annak ellenére, hogy az oroszok S 300-as modern rakétavédelmi rendszert telepítenek oda.

Izrael és Irán szembenállása tovább fokozódik, hiszen novemberben életbe lépnek azok a szankciók, amelyekkel az USA a perzsa államot sújtja.

A hat nagyhatalommal megkötött atomalku megkötésekor ugyan megszüntették a szankciókat, de Donald Trump most kilépett az atomalkuból. Mohammad Dzsarif Zavad iráni külügyminiszter szavaiból arra lehet következtetni: Teheránban reménykednek abban, hogy esetleg Trump még visszatáncol, látva, hogy a másik öt nagyhatalom (Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország)  tartja magát az Iránnal megkötött atomalkuhoz.

Bizonytalan az iráni atomprogram jövője

0

Ha Irán folytatja nukleáris programját, akkor amerikai katonai akcióval kell számolnia – mondta az izraeli hírszerzési miniszter azt követően, hogy az iráni atomprogram vezetője az AP hírügynökségnek úgy nyilatkozott: készen állnak arra, hogy folytassák a nukleáris fejlesztéseket. Ezeket a 2015-ben a hat nagyhatalommal aláírt atomalku miatt függesztették fel.

Donald Trump amerikai elnök jelentette be korábban, hogy az Egyesült Államok kilép az atomalkuból. Egyidejűleg szankciókkal fenyegette meg Iránt, ha az folytatná katonai nukleáris programját. Ali Akbar Szalehi, az iráni atomprogram irányítója az AP-nek most elmondta: Trump szankciói nem riasztják vissza Teheránt.

Ha pedig a vezetés Teheránban úgy dönt, hogy folytatják a nukleáris programot, akkor ennek minden feltétele fennáll.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök augusztusban Dimonában meglátogatta Izrael nukleáris központját. Kijelentette: ha valaki bántani akarja Izraelt, akkor azt Izrael is bántani fogja – ezzel finoman arra célzott, hogy Izraelnek már van atombombája. Netanjahu Dimonába, felavatta a Simon Perez kutatási központot. Perez volt az, aki évtizedekkel ezelőtt megszerezte Izraelnek a nukleáris bomba technológiáját Franciaországtól.

Yisrael Katz hírszerzési miniszter most arra utalt, hogy az USA és szövetségesei, köztük Izrael, nem tűrik el, hogy Irán is atombombához jusson. Irán ugyanis nem ismeri el a zsidó állam létjogosultságát. Netanjahu pedig többször javasolta az Egyesült Államoknak, hogy mérjen katonai megelőző csapást Iránra, amivel megakadályozhatná az atombomba kifejlesztését Iránban, és meggyengíthetné, sőt talán meg is buktathatná az iszlamista rendszert Teheránban. Ám Barack Obama volt amerikai elnök elutasította Netanjahu javaslatát. Ehelyett – öt másik hatalommal együtt – megkötötte Iránnal az atomalkut.

Netanjahu lelkesen üdvözölte, hogy Trump felmondta az egyezséget.

Kérdés, Trump vállalna-e egy katonai megelőző csapást Iránban. Washingtonban a tábornokok állítólag lebeszélik erről, mert túlságosan kockázatosnak ítélik meg a katonai akciót a nagy kiterjedésű állam ellen, ahol a lakosság jelentős része az Amerika- és Izrael-ellenes iszlamista nacionalizmus híve.

Ysrael Katz izraeli hírszerzési miniszter nyilatkozatából mindenesetre az tűnik ki, hogy az USA fontolgatja a katonai akciót arra az esetre, ha Irán újraindítaná nukleáris programját, melynek célja az atombomba megszerzése.

A fogyasztók a legnagyobb vesztesek

0

A kereskedelmi háborúnak nincsenek nyertesei, csak vesztesei – hangsúlyozta a német gazdasági miniszter a Bild am Sonntagnak nyilatkozva. Peter Altmaier szerint Juncker washingtoni látogatása alatt sikerült elkerülni a kereskedelmi háborút az USA és az EU között, s ezzel sokszázezer munkahely menekült meg Európában.

Altmaier  bírálta Donald Trump kereskedelmi háborúját Kína, Törökország és Irán ellen. Az egésznek a fogyasztók isszák meg a leginkább a levét hiszen a védővámok miatt emelkednek a fogyasztói árak. Mindez lefékezheti a globális gazdaság növekedését, és ez mindenkinek a kárára van.

Irán esetében azért lépnek újra életbe a büntető szankciók, mert Trump kilépett az atomalkuból. Az EU bírálta Trump döntését, s Brüsszel arra szeretné rávenni Iránt, hogy mindennek ellenére tartsa magát az egyezményhez. Hétfőn ezzel kapcsolatban közleményt adtak ki Brüsszelben. „Az EU és az iráni atomalkut aláíró európai államok (Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) mélységesen fájlalják az amerikai döntést, amellyel egyáltalán nem értenek egyet” – közölte Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője, aki maga is aláírta a dokumentumot.

Az amerikai döntés érinti Európát is, mert a szankciók az Iránban gazdasági tevékenységet folytató  európai cégekre is vonatkoznak.

A Total olaj multi már fel is függesztette egymilliárd eurós beruházását Iránban, mert az a veszély fenyegeti, hogy emiatt szankciók sújthatják az Egyesült Államokban.

Nem engedték be az Egyesült Államokba a NATO volt főtitkárát

0

Javier Solana 2013-ban NATO főtitkárként Teheránban előkészítette a nagyhatalmak és Irán atomalkuját, melyet végül 2015-ben írtak alá. Az Egyesült Államok volt az egyik nagyhatalom, amelyik aláírta a nemzetközi egyezményt Irán nukleáris programjáról, ám az USA idén kilépett az atomalkuból.

A belbiztonsági minisztérium azonnal reagált: Irán visszakerült a tiltó listára. Minthogy Javier Solana az automatikus rendszeren pályázott a belépésre, a gép visszadobta a kérést, mert  Solana korábbi utazásai között ott szerepelt Irán is. Természetesen az idén 75 éves spanyol politikus pályázhat a konzulátuson vízumért, de ez időigényes és fizetni is kell érte, így

Solana mindenképp lekési azt a washingtoni tanácskozást, melynek meghívott vendége volt.

Az esetről beszámoló írás a New York Times-ban az elmúlt hét egyik legolvasottabb cikke volt. A Trumppal csak igen mérsékelten szimpatizáló New York Times olvasók megdöbbentek, hogy még egy volt NATO főtitkár is fennakadhat a szűrőn, melynek elvben a terroristákat kellene kiszűrnie. Amióta Trump az elnök, egyre szigorítják a belépési feltételeket az Egyesült Államokba, s ezzel egyidejűleg a hatóságok arra törekszenek, hogy minél több illegális bevándorlót minél gyorsabban kitegyenek az USA területéről.

Az America First politika nem mindenütt vált ki szimpátiát az Egyesült Államokban sem: nemrégiben Trump szóvivőjét kidobták egy Washingtonhoz közeli étteremből. Az amerikai tulaj kerek perec kijelentette: nem akarnak olyan embert kiszolgálni, aki olyan embert szolgál, mint Donald Trump!…

Trump egyelőre nem mondja fel az iráni atomalkut

0

Egyelőre nem állítja vissza a szankciókat, de fel akar állítani egy határidőt az egyezmény „megjavítására”.

A Reuters értesülései szerint, ha semmi változás nem lesz, akkor Donald Trump újra az egyezmény felrúgásával fenyegetőzhet majd. Irán azonban közölte: nem fogad el újabb feltételeket.

A héten

az Európai Unió is felszólította Trumpot, hogy tartsa tiszteletben az atomalkut.

Az egyezményt hat ország írta alá Iránnal 2015-ben: az USA, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország.

Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter Brüsszelben is tárgyalt erről Federica Mogherinivel, az EU külügyi főképviselőjével, aki szerint az egyezmény bevált, működik, lehetővé teszi az iráni nukleáris program külföldi ellenőrzését.

Ugyanakkor Irán nagy ellenfelei, Izrael és Szaúd-Arábia örömmel fogadná az atomalku felmondását, és azt, ha újra szankciókat vezetnének be Iránnal szemben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK