Benjamin Netanjahu szerint, ha az oroszok elérik Irán kivonulását Szíriából, akkor Trump feloldja a szankciót Oroszország ellen. A Haaretz című izraeli lap szerint erről tárgyal Moszkvában Putyin elnökkel Benjamin Netanjahu.
Az izraeli kormányfő arra kívánja rávenni az orosz elnököt, hogy vesse latba befolyását Danaszkuszban és Teheránban az iráni kivonulás érdekében. Irán Izrael esküdt ellensége, a zsidó állam létét sem ismeri el. A 2011-ben kezdődött szíriai háborúban
Irán Oroszországgal együtt a szíriai államfő segítségére sietett.
Ezzel a támogatással Aszad nyerésre áll a polgárháborúban. Irán pedig katonailag berendezkedett az Izraellel határos Szíriában. Emiatt az izraeli légierő rendszeresen támadja ott az iráni támaszpontokat.
Ha Netanjahu eredményt ér el Moszkvában, akkor Trump és Putyin helsinki találkozása alkalmat adhat az amerikai elnöknek, hogy feloldja a szankciókat Oroszország ellen. Igaz, hogy a NATO csúcson épp az orosz fenyegetésre hivatkozva követelte a katonai kiadások növelését, de nem ez az egyetlen ellentmondás Trump diplomáciájában. Nála a külpolitika teljesen alá van rendelve a belpolitikának. Márpedig novemberben választások lesznek.
Trumpnak látványos diplomáciai sikereket kell felmutatnia – mint amilyen a szingapúri csúcstalálkozó volt Kim Dzsong Unnal.
Másrészt gondolnia kell az Egyesült Államokban élő nagyszámú zsidó szavazóra is, akiknek nagyrésze távolról sincs elragadtatva a politikájától, viszont lojális Izraelhez. Ha sikerül csökkenteni az Izrael elleni iráni nyomást, akkor ezzel szavazatokat szerezhet az Egyesült Államokban.
Csakhogy nem csupán Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hanem Ali Akbar Velajati is Moszkva vendége lesz. Ő Ali Khamenei legfőbb vallási vezető külpolitikai tanácsadója Teheránban. Irán a Közel-Keleten aktívan együttműködik Oroszországgal és Törökországgal. A három állam hadseregének vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetnek egymással. Vagyis, nem könnyű megbontani Oroszország és Irán szövetségét. Viszont Putyinnak is égetően szüksége van a nagy PR sikerre, mert otthon a népszerűsége csökken a növekvő gazdasági gondok miatt. Mindenesetre tény: az orosz diplomácia kérte és el is érte, hogy kezdetben négyszemközt tárgyaljon Putyin Trumppal Helsinkiben. Az oroszok abban bíznak, hogy a ravasz és tapasztalt Putyin lenyomja Trumpot, aki tanácsadói nélkül meglehetősen tanácstalan diplomáciai ügyekben.
Ilyen előkészületek után a csúcstalálkozó Helsinkiben sikerre van ítélve, de nagy kérdés, hogy a PR-n túl mi változik a világban Trump és Putyin eszmecseréje után.
Az orosz diplomácia elérte a célját: a két elnök azzal kezdi a csúcstalálkozót, hogy tanácsadóik nélkül, csak a tolmácsok jelenlétében tárgyal. Moszkvában abban bíznak, hogy Putyin sokkal jobban benne van a diplomáciában mint Donald Trump, ezért a személyes kontaktus eredményeképp olyan engedményeket tehet, melyeket tanácsadói elvetnének.
Az oroszok alaposan tanulmányozták a szingapúri csúcstalálkozót amikor Trump és Kim Dzsongun négyszemközt tárgyalt. Elemzőik arra a következetesekre jutottak, hogy a ravasz és jól felkészült Kim Dzsongun lenyomta Trumpot, aki a PR siker kedvéért fontos engedményeket tett. Például azt, hogy leállította a nagy hadgyakorlatokat a koreai félszigeten és környékén.
A hírek szerint Putyin most ugyanerre készül: mosoly offenzívával megkísérli elmélyíteni Amerika és az Európai Unió közötti szakadékot.
Trump az EU számtalan érdekét sértette meg, de a NATO-ban az együttműködés hívének mutatkozik. Az amerikai elnök közvetlenül a NATO csúcstalálkozó után érkezik majd Helsinkibe. A NATO csúcson az orosz veszélyre hivatkozva próbálja meg összeterelni a szövetségeseket. Putyin viszont azt kívánja elérni, hogy mind az USA, mind pedig az EU csökkentse a szankciókat Oroszországgal szemben vagy esetleg szüntesse is meg azokat. Az orosz államfő ezen kívül szabad kezet akar Szíriában, ahol szövetségese, Aszad elnök közel áll ahhoz, hogy megnyeri a hét éve tartó polgárháborút.
Trump ellenfelei Amerikában meg vannak győződve arról, hogy az oroszok valamilyen kompromittáló dokumentummal kézben tartják Donald Trumpot, aki az ő segítségükkel lett az Egyesült Államok elnöke. Ha ez így van, akkor a négyszemközti találkozó feltétlenül Putyinnak kedvez. Washingtonban ugyanakkor rámutatnak arra, hogy a négyszemközti megbeszélés után plenáris ülés lesz, melyen már részt vesznek a tanácsadók is – köztük Jon Huntsman, az USA moszkvai nagykövete. Trump tehát nem tehet túlságosan nagy engedményeket, mert a tanácsadói visszatarthatják őt ettől.
Trumpnak mindenekelőtt PR siker kell, és ez valószínűleg biztosítva van.
A szingapúri csúcs utóélete mutatja, hogy a PR siker nem jelent feltétlenül diplomáciai eredményt is. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter legutóbbi phenjani tárgyalásai után Észak-Korea gengszter módszerek alkalmazásával vádolta meg az Egyesült Államokat, a nukleáris leszerelés pedig egy lépést sem haladt előre. Putyinnak is mindenekelőtt PR siker kell, mert népszerűsége otthon – gazdasági gondok miatt- csökken. Helsinki tehát PR sikerre van ítélve, más kérdés, hogy a világ mihez kezd egy olyan Trump-Putyin csúccsal, ahol kezdetben négyszemközt tárgyal egymással az USA és Oroszország elnöke..
Putyin elnökkel együtt vett részt a Győzelem napi ünnepségeken Moszkvában Izrael miniszterelnöke. Benjamin Netanjahu egy nappal azután érkezett Oroszországba, hogy Trump elnök felmondta a nukleáris egyezményt Iránnal.
„73 évvel a náci Németország legyőzése után van egy állam, mely tagadja a zsidók jogát az önálló államra!”- jelentette ki Netanjahu, akinek az ősei Oroszországból érkeztek Palesztinába, ahol azután 70 éve megalakult az önálló Izrael állam.
Netanjahu büszkén emlékezett meg azokról a zsidó harcosokról, akik a szovjet hadseregben harcoltak a náci Németország ellen.
Izrael légiereje rendszeresen támadja Irán támaszpontjait Szíriában, melyeket orosz rakéták védelmeznek. Ezért az izraeli és az orosz katonák gondosan egyeztetnek, nehogy közvetlen konfliktusra kerüljön sor a két állam között. Az érdekellentét azonban fennáll: Oroszország Asszad elnököt támogatja Szíriában és ebben szövetségese Irán és a libanoni siita milícia, a Hezbollah. Izrael viszont esküdt ellensége Iránnak és Asszad elnök ellenfeleit támogatja Szíriában. A zűrzavaros helyzetben Netanjahu miniszterelnök igen fontosnak tartja az orosz kapcsolatot, ezért is látogat el gyakran Oroszországba.
Putyin elnök igyekszik megtalálni az egyensúlyt az Izraellel fennálló jó kapcsolat és az iráni szövetség között.
Minthogy Izrael és Irán a háború szélén áll, ezért Oroszországnak mind nehezebb megőrizni a semlegesség látszatát. Annál is inkább, mert Trump iráni döntése után minden eddiginél nagyobb a feszültség a Közel Keleten, Igaz, mind Netanjahu, mind Putyin régi motorosok – mindketten megszokták, hogy a szakadék szélén egyensúlyoznak…
Bekerült az RT nevű, angol nyelven sugárzó orosz csatorna a UPC kábeltévés csomagjába. A hírrel önmagában nem lenne érdemes sokat foglalkozni, azonban az RT nem egy egyszerű hírcsatorna. Sőt, valójában egyáltalán nem az: sokkal inkább az orosz kormány által pénzelt propagandaeszköz, amely rendszeresen álhíreket terjeszt.
A Buzzfeednek a csatorna több egykori alkalmazottja azt mondta, hogy már az első munkanapjukon rá kellett jönniük: amit csinálnak, az nem újságírás, hanem propaganda. Például az adásoknak két szerkesztője volt: egy angol anyanyelvű, jellemzően egy brit, aki átvette a szöveget, de egy orosz is, aki az alapján nézte át az anyagokat, hogy illeszkednek-e a csatorna irányvonalához.
Az RT éves költségvetése már két éve is több mint 300 millió dollár volt. Volt olyan (egyébként magyar származású) bemondójuk is, aki élő adásban mondott fel
Saját magát az RT független, alternatív forrásnak nevezi. Ugyanakkor az Európai Parlament sem tekinti független hírcsatornának: egy tavaly novemberben elfogadott határozatban meg is nevezik, mint az orosz kormány által használt propagandaeszközök egyikét.
A Fidesz kormány saját szavazóinak is hazudik
wikimedia
Hazaárulás alapos gyanúja miatt feljelentést tesz az eddig ismeretlen Demokratikus Nemzeti Néppárt (DNP) több európai uniós képviselő ellen. Az ügyészséghez forduló törpepárt szerint Szanyi Tibor, (MSZP), Niedermüller Péter (DK), Molnár Csaba (DK), valamint Jávor Benedek (Párbeszéd) „bűne” az, hogy az Európai Parlamentben éltek szavazati jogukkal, elfogadtak egy javaslatot, amely kapcsolatba hozható a kötelező elosztási kvótával. Érdekes módon a DNP nem kezdeményezett eljárást azok ellen a Fideszes képviselők ellen, akik ugyancsak megszavazták a migrációt érintő előterjesztést.
A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Molnár Csaba, a Demokrata Koalíció képviselője szerint nem lenne meglepő, ha a feljelentést tevő kispárt, a DNP a Fidesz zsoldjában állna. Közölte: Magyarországon az igazságszolgáltatás jelentős része már a Fidesz kezében van, de bíróságok nagy része még őrzi a függetlenségét. Nyilván, azért nem a kormányzó pártok jöttek elő ezzel az iszonyatos blődséggel, mert ennek nagy bukás lesz a vége. Inkább felbéreltek erre valami kamupártot. De ez most mindegy.
„Úgy szavaztam, ahogy a magyarok kétharmada tőlem kérte. Én biztosan nem árultam el, sőt, én képviseltem a hazát.”
Kíváncsiskodik az LMP
Szél Bernadett. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Az LMP közérdekű adatigénylést nyújt be, hogy megtudja, miről tárgyalt Orbán Viktor főtanácsadója, Megyesy Jenő és Donald Trump amerikai elnök munkatársa, Carter Page tavaly szeptemberben Budapesten. A megbeszélésről készült hivatalos feljegyzést szeretné megkapni az ellenzéki párt. Page, mint a republikánus elnök egykori kampánystábjának tagja, érintett lehet abban az amerikai hírszerzési vizsgálatban, amely a Trump-kampány és Oroszország közötti esetleges összejátszást vizsgálja.
Szél Bernadett a párt miniszterelnök-jelöltje pedig a nemzetbiztonsági bizottságon kéri napirendre venni az ügy kivizsgálását.
Csernobil óta sem változott semmi?
Atomenergia-ellenes tüntetés Lausanne-ban a csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulóján. (MTI/EPA/Cyril Zingaro)
A helyzet 30 éve, Csernobil óta nem változott. Az orosz atomtechnológia nem biztonságos, egy nukleáris balesetre pedig a Roszatom első reakciója nem a kockázat csökkentése, az esetleg veszélybe került emberéletek megóvása, hanem a felelősséget elhárítani próbáló hazudozás. Erre figyelmeztet a Demokratikus Koalíció közleménye, amelyet annak apropóján adtak ki, hogy bebizonyosodott: hazugság volt a Roszatom közleménye, mely szerint az orosz légkörben csak Szentpétervár környékén találtak egy kevés radioaktív ruténium-106 izotópot.Az oroszok először tagadtak, majd a Roszgidromet végül elismerte, hogy először és legnagyobb koncentrációban két dél-oroszországi ponton észlelték a ruténium-106 –ot, mindkettő 100 kilométernél közelebb van a Roszatom Majak nevű üzeméhez.
Lengyelország és Románia is Patriot rakétákat vásárol Amerikától
Mihai Fifor román hadügyminiszter a szenátus védelmi bizottsága előtt elmondta: Románia 3,9 milliárd dollár értékben vásárol Patriot rakétákat az Egyesült Államoktól 2019-ben. A rakétákat 2020-ban állíthatják rendszerbe Romániában. A hadügyminiszter az orosz fenyegetéssel indokolta meg a 3,9 milliárd dollár értékű fegyvervásárlást.
Varsó nemrég jelentette be, hogy 10,5 milliárd dollárért vásárol rakétavédelmi rendszert az USA-tólWashington számára pedig két ország fontos térségünkben: Lengyelország és Románia.
Putyin Asszaddal találkozott Szocsiban
Bassár el-Aszad szíriai elnök (MTI/EPA/SANA)
Vlagyimir Putyin orosz elnök a dél-oroszországi Szocsiban találkozott Bassár el-Aszad szíriai elnökkel, akivel megvitatta a háború utáni politikai rendezés aktuális kérdéseit – közölte a Kreml. Putyin a találkozóról szóló beszámoló szerint a szíriai kormányerők terrorizmus elleni harcban elért sikereit méltatta (Oroszország a több mint hat éve tartó háborúban Aszad elnököt támogatja Szíriában). Az orosz elnök szerint a katonai szakaszról most már át kell térni a politikai rendezésre, és korábban ugyanerről adott ki közleményt Putyin és Trump az ázsiai és csendes-óceáni vezetők csúcsértekezletén Vietnamban. Putyin jelezte, hogy miután beszélt Aszad elnökkel Szocsiban, felhívja Trumpot, hogy ismét egyeztessen vele a Közel-Keletről.
Gyerekszegénység: Magyarország hátulról a negyedik
Elkeserítő adatokat mutat az Eurostat legfrissebb gyermekszegénységi statisztikája. Több mint félmillió, azaz minden harmadik magyar gyerek szegénységben él, vagy fenyegeti a szegénységbe süllyedés. Az Európai Unióban továbbra is hazánkban az egyik legmagasabb a gyermekszegénység.
Az egyszülős családokban nevelkedő gyermekek 66 százaléka él szegénységben. Ezzel a most megjelent 2016-os adatok szerint 27 tagállam közül a 4. legrosszabb helyet foglalja el Magyarország. Csak Romániában, Bulgáriában és a válság sújtotta Görögországban rosszabb a helyzet (Írországra nem publikáltak adatot). S bár a szegénységben élők aránya a világgazdasági válság időszakához képest valamelyest csökkent nálunk is, az országok rangsorában elfoglalt 4. hely változatlansága arra utal, hogy ez elsősorban a világgazdasági környezet javulására vezethető vissza.
Gyengén teljesítenek a magyar diákok
Ungvár. Simon-Árpa Zsuzsanna magyar nyelvórát tart a 9.a osztály tanulóinak az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvû Középiskolában. MTI Fotó: Nemes János
Az együttműködő probléma-megoldásban is roppant lesújtó képet fest a hazai diákok teljesítményéről a PISA-teszt új felmérése. A térség legtöbb országa megelőz minket. Az OECD-országokban a gyerekek 7,9 százaléka csúcsteljesítményű, Magyarországon 8,7 százalék a leggyengébbek közé tartozik.
Átlag alatti a magyar diákok teljesítménye az úgynevezett együttműködő problémamegoldás terén – derül ki az iskolások képességeit összegző nemzetközi program (PISA) 2015-ös felméréséből, amelynek kedden tette közzé újabb kötetét az OECD.
Mint ismeretes, a 2015-ös teszten matematikából, szövegértésből és természettudományos kompetenciákból is sokkal gyengébben teljesítettek a magyar diákok, mint 2012-ben.
Válogasson a Budapesti Tavaszi fesztivál programjai közül!
Fotó: BTF
Közzétették a Budapesti tavaszi fesztivál programját. Közel 40 helyszínen, több mint 150 program várja az érdeklődőket 2018. március 30-tól április 22-ig a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A kulturális tavasz jövőre is a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitónapján kezdődik, és három héten át tart majd. Már most lehet válogatni a programok közül.
Váratlanul lemondott a zimbabwei elnök
Lemondott Robert Mugabe zimbabwei elnök, ezt a parlament elnöke, Jacob Mudenda-ra jelentette be. A bejelentés meglepő volt, mivel a képviselők éppen arról tárgyaltak, hogyan tudják megfosztani a hatalmától a 93 éves elnököt. Korábban Mugabe azt jelezte, hogy nem hajlandó lemondani, annak ellenére sem, hogy a hadsereg fellépett ellene, emberek tízezrei az utcákon követelték a távozását, s pártja is leváltotta a Zanu-PF éléről.
Több mint ötven halott egy nigériai merényletben
Felrobbantotta magát egy tinédzser fiú kedden egy nigériai mecsetben a reggeli ima ideje alatt, a halálos áldozatok száma ötvennél is több. Valószínűleg a Boko Haram áll a merénylet mögött, amely az északkelet-nigériai Mubi város mecsetében történt. Több mint negyvenen a helyszínen meghaltak, és rengetegen szenvedtek életveszélyes sérülést, a halálos áldozatok száma pedig a legfrissebb jelentések szerint már több mint ötven. A sebesültekről egyelőre nincs információ.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a dél-oroszországi Szocsiban találkozott Bassár el-Aszad szíriai elnökkel, akivel megvitatta a háború utáni politikai rendezés aktuális kérdéseit – közölte a Kreml.
Putyin a találkozóról szóló beszámoló szerint a szíriai kormányerők terrorizmus elleni harcban elért sikereit méltatta (Oroszország a több mint hat éve tartó háborúban Aszad elnököt támogatja Szíriában). Az orosz elnök szerint a katonai szakaszról most már át kell térni a politikai rendezésre, és korábban ugyanerről adott ki közleményt Putyin és Trump az ázsiai és csendes-óceáni vezetők csúcsértekezletén Vietnamban. Putyin jelezte, hogy miután beszélt Aszad elnökkel Szocsiban, felhívja Trumpot, hogy ismét egyeztessen vele a Közel-Keletről.
Putyin azt is megemlítette, hogy szerdán Szocsiban találkozik Recep Tayyip Erdogan török és Haszan Róháni iráni köztársasági elnökkel. Jelezte továbbá, hogy tárgyalni akar Tamím bin Hamad ász-Száni sejkkel, katari emírrel, Donald Trump amerikai elnökkel és regionális vezetőkkel.
Aszad, aki a beszámoló szerint munkalátogatást tett Oroszországban,
megköszönte Putyinnak a Szíriának nyújtott katonai és politikai támogatást.
Hozzátette, hogy továbbra is számítanak Oroszországra abban, hogy szavatolja a külső erők be nem avatkozását a politikai folyamatokba – hangoztatta a szíriai elnök.
Szíria jövője az egész Közel-Kelet számára meghatározó, de különböző érdekek ütköznek a rendezésben: Izrael például többször is megerősítette, hogy nem fogadja el, hogy Irán katonailag berendezkedjen az országban, Oroszország viszont ezt nemcsak, hogy elfogadja, de támogatja is.
Az Aszad-rezsimet támogató orosz légierő a mérsékelt felkelők állásait bombázta az ország keleti részén. Az oroszok tagadják ezt, az amerikaiak viszont megerősítették.
Korábbi kép egy szíriai bevetésre induló orosz bombázóról Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
A Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű, mérsékelt felkelőket tömörítő lázadószervezet most először közölte, hogy oroszok bombázták állásait, korábban a rezsim csapatait vádolták ezzel.
Az oroszok tagadták a vádat, az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon azonban közleményben jelentette be, hogy
orosz harci gépek egy Deir-ez-Zór közelében lévő célpontot támadtak,
ahol az SDF harcosai és az őket támogató szövetség tanácsadói tartózkodtak. A közlemény szerint az SDF több fegyverese megsebesült, a tanácsadók közül nem sérült meg senki.
A közlemény szerint
„az orosz lőszerek olyan helyre csapódtak be, amelyről az oroszok tudták, hogy ott az SDF fegyveresei és a szövetség tanácsadói tartózkodnak”.
Deir-ez-Zór környékén vannak az utolsó, még az Iszlám Állam kezén lévő területek Szíriában, hivatalosan az SDF, a kormánycsapatok, és az őket támogató oroszok is ellenük harcolnak.
Az SDF közleménye szerint jelentős győzelmeket érnek a dzsihádisták ellen, de
„egyesek meg akarják akadályozni csapataink előrenyomulását”.
A szíriai rezsim csapatai korábban is többször támadták a mérsékelt felkelőket a dzsihádisták elleni harc ürügyén, sőt, Aszad-elnök többször is megpróbálta összemosni a mérsékelt és a szélsőséges felkelőket.
A szíriai felkelés 2011 márciusában békés tüntetésekkel kezdődött, majd, miután erre a kormány brutális erőszakkal válaszolt, háborúba fordult. A káoszt kihasználva jelent meg az Iszlám Állam az országban. A dzsihádisták erősödéséhez az is hozzájárult, hogy
Aszad rengeteg, korábban fogva tartott iszlámistát kiengedett a börtönből,
hogy később „bizonyítsa”, ők lázadnak ellene.
A háborúban több százezren meghaltak, és több millióan menekültek el otthonukból.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Mihai Fifor román hadügyminiszter a szenátus védelmi bizottsága előtt elmondta: Románia 3,9 milliárd dollár értékben vásárol 
Elkeserítő adatokat mutat az Eurostat legfrissebb 
