Arról beszélt a HVG munkatársának Pavel Macko szlovák altábornagy, aki sokáig magas tisztséget viselt a NATO-ban is, hogy az oroszok halállal fenyegetnek, ha nem működsz együtt velük. A konkrét példa a Magyarországon is komoly érdekeltséggel rendelkező német hadiipari cég, a Rheinmetall. Amelynek vezérigazgatója visszautasította az orosz hírszerzést, válaszul Moszkva ráküldte a gyilkos kommandót. A CIA figyelmeztette a német kémelhárítást, amely megakadályozta a Rheinmetall főnökének meggyilkolását.
Miért csinálja ezt Oroszország hiszen Putyin korábban együttműködésre törekedett a Nyugattal? Az orosz elnök részt vett a G8 csúcstalálkozókon, rendszeresen találkozott a nyugati vezetőkkel. Miért változott meg Putyin?
“Oroszország úgy viselkedik mint egy kétségbeesett birodalom a paranoiája csúcsán. Oroszország úgy kommunikál és úgy viselkedik mint amely fenyegetve érzi magát függetlenül attól, hogy mi történik körülötte. Ezzel párhuzamosan úgy vannak vele: Oké, a birodalom hanyatlik, de most itt a lehetőség, hogy visszavágjunk, és megváltoztassuk a szabályokat sőt az egész játékot” – mondta a szlovák vezérkari főnök egykori helyettese. Aki megfeledkezik arról, hogy az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Az Egyesült Államok 2014-től folyamatosan felkészítette Ukrajnát, hogy váljon alkalmassá a NATO tagságra. Az orosz villámháborút 2022 februárjában az USA segítségével állította meg az SZBU, amely lemészárolta a Zelenszkij elnök elfogására érkező elit kommandósokat. Biden elnök ezt követően közölte: az ukrajnai háború célja nem más mint Putyin megbuktatása. Ezt ugyan visszavonta, de nem kétséges, hogy az USA célba vette az orosz elnököt, akinek paranoiája nem teljesen alaptalan. Más kérdés, hogy súlyos stratégiai hibát követett el Ukrajna megtámadásával: beleesett egy csapdába, amelyből nemigen tud kikászálódni miközben végképp búcsút kell mondania világhatalmi ambícióinak.
Tud-e oroszul Orbán Viktor?
A magyar miniszterelnök katonai szolgálatát Zalaegerszegen töltötte egy elsőlépcsős alakulatnál, melynek feladata háború esetén az lett volna, hogy a szovjet elvtársakkal együtt kitűzze a vörös zászlót Milánóban. Simicska Lajos szerint Orbán Viktor ekkor került kapcsolatba az állambiztonsággal. Amely a kiválasztott embereit a Szovjetunióban képezte ki a magyar katonai szolgálat idején. A szovjet képzésnek ily módon nem maradhatott semmilyen nyoma hiszen a katona hivatalosan mindvégig Magyarországon szolgált. Amikor Palmer amerikai nagykövet arra kérte a budapesti szovjet nagykövetet , hogy adjon egy listát azokról, akik majd levezénylik a rendszerváltást Magyarországon 1989-90-ben, akkor ezen a listán Orbán Viktor és néhány más fideszes is rajta volt. A Fidesz még Kádár János idején legálissá vált noha a kommunista pártnak tilalma volt alternatív mozgalom engedélyezésére.
2009-ben az ellenzéki, de hatalomra készülődő Orbán Viktor nyakába borult Putyin orosz elnöknek Szentpéterváron. Később Simicska Lajos az ifjúkori jóbarát állítólag emiatt szakított vele. A szakítás után Simicska Lajos attól rettegett, hogy az orosz titkosszolgálat elteszi láb alól méghozzá polóniummal mint korábban Litvinyenko ezredest, a híres árulót, akire állítólag maga Putyin mondta ki a halálos ítéletet. Litvinyenko ezredes Londonban lehelte ki lelkét, mert a brit orvosok nem tudtak segíteni rajta.
Babis, a jóbarát
Orbán Viktor Andrej Babis egykori cseh miniszterelnökkel és az osztrák Szabadságpárt vezérével alakította meg a Patrióta frakciót az Európai parlamentben, amely most ünnepélyesen be is költözött ugyanabba a palotába Párizsban, ahol a szélsőjobboldal előző központja volt. Andrej Babis pályafutása ugyancsak érdekes, és emiatt akadályozta meg hatalmon maradását az amerikai nagykövetség Prágában: bár pártja, az ANO az első helyen végzett , de senki nem vállalta vele a koalíciót. A szlovák Andrej Babis a Szovjetunióban végezte tanulmányait, ahol “kapcsolatba került a KGB”-vel olyannyira, hogy Csehszlovákiába hazatérve összekötő tiszt lett a szovjet és a csehszlovák titkosszolgálat között. Már a kommunizmus idején vegyesvállalatot alakíthatott a marokkói foszfát kiaknázására. A dollármilliárdos vállalkozó később a politikába vetette magát, és Csehország miniszterelnöke lett. Orbán Viktorral kölcsönösen támogatták egymást választási kampányok idején. Most pedig a két oroszbarát politikus Patrióta lett, amely gyakorlatilag annyit jelent, hogy szemben állnak a Nyugattal és igencsak megértők a Kelettel szemben. Mind Babis mind Orbán szépen profitált az orosz kapcsolatból. Magyarország kevésbé. Csehország példája mutatja, hogy lehet másképp is: Prága maximálisan együttműködik Washingtonnal és Brüsszellel, teljes mértékben támogatja Ukrajnát. A csehek tudnak számolni: az orosz kapcsolat nem fizetődik ki…
Az elmúlt napokban elképesztő módon felgyorsultak az események Csehországban. Egyelőre még nem tudni mi lesz ezeknek a kimenetele, de egy biztos: az elnökválasztás második fordulójának tétje igencsak magas és az eredmény alaposan befolyásolhatja az ország jövőjét.
Igaz, Zemannak még így is sikerült begyűjtenie a szavazatok mintegy 38,56 százalékát, ami körülbelül 1,99 millió voksot jelent. Ugyanúgy a legnagyobb ellenfelének tartott Jiří Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt vezetője, az előzetes felmérésekkel szemben kicsit gyengébben szerepelt, hiszen 26,6 százalékot kapott, vagyis legalább félmillióval kevesebbet, mint amennyit jósoltak neki. Továbbá Prága kivételével az összes csehországi kerületben Zeman aratott győzelmet.
Egy Femen-aktivista nő támadta le félmeztelenül Zemant, amikor ő elment leadni a szavazatát.
Csakhogy három dolog árnyalja a képet. Habár Zeman az összes kerületben (Prágát leszámítva) megnyerte magának, egyik helyen sem sikerült 50 százaléknál többet begyűjtenie, a legjobb mutatókat csak az Ústecký-kerületben érte el (47%).(Ezen az oldalon egy részletesebb térkép található, járásokra és településekre lebontva.) Ebből az következik, hogy Zeman
egyik kerületben sem „dőlhet hátra” és veheti biztosra, hogy a második fordulóban is győzelmet arat
Másodszor a választások során a cseh lakosság 61,92 százaléka járult az urnákhoz, ami „átlagos” részvételi mutatót jelent a kelet-közép-európai országban. Ugyanakkor már sok cseh politológus és elemző figyelmeztetett, hogy ebbe már beleszámítódik a Zeman-tábor híveinek döntő része (ha nem az egésze). Tehát most igencsak kérdésessé vált, hogy vajon a jelenlegi elnök kiket lenne képes még aktivizálni és megszólítani.
Az elnökválasztások első fordulójának eredménye. Forrás: Volby. cz
És Zemanék számára ebből fakad mindjárt a harmadik probléma: lehet, hogy Drahoš az előzetes elvárásokkal ellentétben rosszabbul szerepelt (1 369 000 leadott szavazat), de az utána szereplő államfő-jelöltek meglepően jól teljesítettek. Különösen Pavel Fischer egykori nagykövet (526 694), Michal Horáček (472 643) vállalkozó és dalszövegíró, és Marek Hilšer orvos (454 949). Ez elsőre úgy tűnhet, hogy Csehországban túlságosan megoszlanak a szavazatok, de még mindig hátra van a második forduló. Ettől ugyanis a korábban említett három jelölt (plusz Topolánek volt ODS-es miniszterelnök a több mint 200 000-es bázisával) visszalépett és közös támogatásukról biztosították az egyetemi professzort.
Amennyiben a jelenlegi választási eredményekről indulunk ki, akkor Drahoš a január 26-án és 27-én tartott elnökválasztás második fordulójában
több mint három millió cseh állampolgár szavazatára számíthat.
Ez egyben azt is jelenti, hogy Zemannak közel egymilliós hátrányt kellene legyűrnie, ami különösen nehéz. Az elképzelhető, hogy megszerzi a maradék három államfő-jelölt szavazóbázisát, vagy sikerülhet még valahonnan potenciális szavazókat előkeríteni, hiszen egyes vélekedések szerint azért sem ment el minden Zeman-párti szavazni, mert biztosra vették a jelöltjük győzelmét. Azonban még ez is legfeljebb 250 000-350 000 újabb szavazatot jelentene a mostani elnöknek, még mindig fél millióval elmaradva Drahoš mögött. A másik „oldalnak” tehát semmit sem kellene csinálnia, csupán ügyelnie arra, nehogy a választások előtt nyilvánosan összevesszenek egymással vagy egy olyan lépést tegyenek meg, amellyel egymás szavazóit taszítanák el.
A csehországi államfő-jelöltek és eredményeik. Forrás: Link.
Pont ezért látható, hogy Zeman-hívei semmit nem bíznak a véletlenre és már másnap egy páratlan intenzitású lejáratókampány vette kezdetét. Hiszen attól még, hogy lényegesen több szavazatot aligha szerezhetne, még elbizonytalaníthatja a másik tábor szavazóit. Habár a negatív kampány (Zemanról például elterjesztették, hogy rákos beteg) már január 12-e előtt is aktívan zajlott, még ez is eltörpül amellett, ami január 14-től kezdett el kibontakozni. Egyik oldalon ugyanis megy a „Putyin-bérencezés, illiberális diáktározás, meg Kína-imádat”, addig a másikon pedig a „Sorozás, Brüsszelezés, sőt, még Adolf Hitlerrel való összehasonlítás” is előkerült.
Ebben a tekintetben különösen a migráció témája tölt be – és fog betölteni – központi szerepet: Zeman esetében a bevándorlóellenességet róják fel, Drahošnál viszont egy 2015-ben aláírt petíciót hoztak elő, amelyben felszólították az akkori kormányt a menekültek helyzetének javítására. (Ugyanakkor fontos megjegyzezni: Drahoš az utóbbi időben már az EU-t is kritizálta a kötelező migrációs kvóták vagy a külső határok alacsony védettsége miatt)
Zeman számára az egyetlen lényeges mentőövet – a lejáratókampányon kívül – a politikai szövetségese, az október cseh választásokat megnyerő ANO párt vezetője, Andrej Babiš jelentheti. A „cseh Trump” ugyanis rengeteg cseh médiumot (online, lap, Tv-csatornát) tart a kezében, többek közt olyan jelentős lapokat, mint a Lidové noviny vagy a Mladá fronta dnes, tehát január végéig van alkalma és lehetősége a cseh választók véleményék befolyásolására. Zeman minden botránya ellenére, egy igencsak dörzsölt politikus, aki nagyon jól nyilatkozik és képes érzelmesen vitatkozni a televízióban, különösen az olyan témákat illetően, mint az Európai Unió és bevándorlás kérdése. Ezért sem meglepő, hogy Zeman a korábbi ígéretei ellenére, mégis kötélnek áll a televíziós vitát illetően, természetesen a Babišhoz közel álló adókon.
Babiš cseh miniszterelnök baloldalt és Zeman államfõ jobboldalt kezet fog. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek
Zavar az Erőben
Viszont azóta olyan események bontakoztak ki a cseh közéletben, amely még a biztosnak tartott a Babiš és Zeman közötti „baráti szálakat” is alaposan összekuszálták. Ugyanis a csehországi elnök bár “jó kiindulási alapnak” nevezte a Babiš-kabinet programját, amelyet messzemenőkig támogat, mégsem szólította fel az ellenzéket és a képviselőket, hogy fogadják azt el. Sőt, egyenesen egy ultimátumot adott az ideológiai és politikai szövetségesének. Nincs kizárva, hogy a hétvégén egyes elfogult ANO szavazók ezt egyfajta árulásként értelmezték (ezt sugallta is a Babiš-média), ezért nem mentek el szavazni rá.
Azóta persze Babiš látványosan „megbocsátott” a szövetségesének és arra kérte az ANO-párt szavazóit, hogy a második fordulóban is Zemanra szavazzanak. Ugyanakkor január 16-án és 17-én újabb érdekes eseményekre került sor. Az első, hogy január 16-án délelőtt Babiš arra kérte a cseh Képviselőházat, hogy vonják meg tőle a mentelmi jogát és adják ki őt a rendőrségnek, mivel korábban nyomozást indítottak ő és Jaroslav Faltýnek, az ANO alelnök a “Gólyafészek („Čapí hnízdo”) ügyben. Természetesen “politikai lejáratásnak és az eltávolítására tett piszkos módszernek” nevezte az ügyet és leszögezte, hogy semmi köze nincs ennek ahhoz, hogy képtelen kormányt alakítani.
Ugyanezen a napon tartott bizalmi szavazáson ismét nem kapta meg a felhatalmazást a cseh képviselőktől, csupán a saját pártjának tagjaiból. Ezért január 17-én a korábbi ígéretéhez híven a Babiš vezette cseh kisebbségi kormány lemondott, hivatalosan is átadta Zemannak a kabinet lemondólevelét. Elsőre úgy tűnhet, hogy a megbukott miniszterelnöknek nincs oka az aggodalomra, hiszen a köztársasági elnök korábban már többször biztosította: a második kormányalakítási kísérlettel szintén őt fogja megbízni. A törvény szerint Csehországban három kormányalakítási kísérletre van lehetőség, az első kettőre az államfő, a harmadikra pedig a képviselőház elnöke ad megbízatást.
A cseh miniszterelnök a kisebbségi kormányáról tartott bizalmi szavazáson. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek
Különös partner?
A cseh lapok máris elkezdték pedzegetni, hogy mivel senki nem támogatta őket (még a bevándorlóellenes SPD és a kommunista párt sem), ezért az ANO a következő kormányalakításnál megváltoztatja a korábbi stratégiáját. Ez pedig többek közt azt jelenti, hogy az egyik legnagyobb ellenfelével, de korábbi koalíciós partnerével kezdett el tárgyalni: a Cseh Szociáldemokrata Párttal (ČSSD).
Ez pont abból a szempontból érdekes, hogy tavaly a szociáldemokraták még azt hangoztatták, hogy addig nem hajlandóak koalícióba lépni az ANO-val, ameddig Babiš nem távozik a párt éléről. Bohuslav Sobotka előző kormányfő volt ennek az esetleges együttműködésnek az egyik fő kritikusa, de más téren is bírálta az ellenfelét: a szociáldemokraták támogatják az euró minél előbbi bevezetését, és a szorosabb együttműködést Brüsszellel, miközben Babiš – Orbán Viktorhoz hasonlóan – gyakran kritizálja az Európai Uniót, nem támogatja az integráció mélyítését, illetve elutasítja az euró bevezetését is.
Amikor még egy kormányban voltak: Sobotka kormányfő és Babiš pénzügyminiszter. Csakhogy az akkori miniszterelnök veszte majdnem a pénzügyminiszter lett. A kép forrása: Flickr.
Csakhogy az októberi választások után sok szociáldemokrata politikus a Sobotka-féle frakciót okolja a gyenge szereplésért (7,3%) és ezért úgy vélik, mindenképp szükség van egy vezetőváltásra és egy újfajta irányvonalra, ami az ANO-val való kormányalakítást is jelentheti. Most februárban tartanak egy kongresszust, amelynek pont ez lesz az egyik fő témája. Ha ez sikerül megállapodni, akkor ANO és a ČSSD koalíciónak összesen 93 képviselője lehet. Ez ugyan még nem elég a kormányalakításhoz, de a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) korábban már többször jelezte: egy ilyen összetételű kormányt – mégha kívülről is – hajlandóak támogatni, ami már elegendőnek számít.
Időhúzásból jeles
Ám még, ha nem sikerül egy kormánykolaíciót létrehozni, még az sem jelentene túl nagy csapást Babišra nézve. A mentelmi jogáról való lemondás ugyanis egy időhúzó taktika része: az ANO vezetője szeretné megtudni, hogy a hónap végén ki ül majd az elnöki székben. Igaz, számára Drahoš jelentene vonzó alternatívát. Ő erős kritikusa Babišnak és többször hangsúlyozta, hogy a cseh kormányban semmi keresnivalója annak,
” aki ellen rendőrségi eljárás folyik, különösen ha az illető egy ország miniszterelnöke”
Csehországban a köztársasági elnöknek jogában állna felosztani a parlamentet. Egyes elképzelések szerint ezért Drahoš az esetleges megválasztása után azonnal így fog tenni és új választásokat ír ki az országban.
Akármilyen furcsának is tűnhet elsőre, de az előrehozott választás is lényegében Babišnak kedvezne. Egyrészt az októberben éppen bekerülő pártok, köztük a ČSSD, esetében nem garantált, hogy megkapják a korábbi szavazatokat és nem valamelyik új szereplőre adják le, amivel csökkenhet a képviselőházba bejutó pártok száma. Másrészt anyagilag egyedül csak az ANO van olyan helyzetben, hogy egy még intenzívebb kampányt folytasson Csehországban, más pártok már most komoly pénzügyi gondokkal küszködnek. Harmadszor pedig a Zemantól való „megszabadulás” sem lenne Babiš ellenére: a mostani elnök szavazótábora ugyanúgy megmaradna, de mivel már Babišnak nem kellene igazodnia a botrányos kijelentéseiről híres Zemanhoz, ezért számíthat az ellentétes tábornak voksaira is, ha a médiáján keresztül képes lesz kellőképpen meggyőzi őket.
Tehát kétségtelen: a csehországi helyzet most eléggé kaotikusnak tűnik és a második fordulóig sok minden megtörténhet. Könnyen lehet, hogy ennek az egésznek az lesz a vége, hogy Csehország szakít az „illiberális demokráciával” és kelet-közép-európai országok helyett inkább Nyugat-Európát választja. Ugyanakkor ezek a mostani állapotok egy nem túl pozitív jövőképet is magukban hordoznak: egy elhúzódó belpolitikai válságot és azzal járó gazdasági recessziót.
Bomba erejével hatott egy ma reggeli hír Csehországban: Andrej Babiš cseh miniszterelnök és társa bejelentette, hogy le fognak mondani a mentelmi jogukról.
A tavaly októberben tartott csehországi parlamenti választásokon győzelmet arató ANO párt vezetője kedden délelőtt arra kérte a cseh Képviselőházat, hogy vonják meg tőle a mentelmi jogát és adják ki őt a rendőrségnek. A cseh hatóságok ugyanis büntetőjogi eljárást indítottak ellene, mert a gyanú szerint uniós támogatásokkal élt vissza a „Gólyafészek („Čapí hnízdo”) nevű szabadidőközpont megépítése során. Ebben az ügyben Jaroslav Faltýnek, az ANO alelnöke szintén érintett volt.
Mindketten a képviselőház mandátumvizsgáló bizottságának ülése előtt ismertették a döntésüket. Ugyanakkor a Novinky.cz cseh weboldal szerint Babiš az egész ügyet továbbra is
„politikai lejáratásnak és az eltávolítására tett piszkos módszernek” nevezte
Leszögezte, hogy a döntésében semmi köze nincs ahhoz, hogy tavaly október óta képtelen volt egy működőképes cseh kormányt felállítani, illetve a múlt héten sem sikerült elfogadtatnia a parlamentben az ANO kormányprogramját. Babiš a múlt héten ugyanis azt ígérte, hogyha a napokban sem sikerül keresztülvinne az elképzeléseit, akkor január 17-én lemond a miniszterelnöki posztjáról és előrehozott parlamenti választások jöhetnek Csehországban.
Meg sem száradt a tinta Bohuslav Sobotka egykori csehországi miniszterelnök kedden benyújtott lemondói nyilatkozatán, Miloš Zeman cseh köztársasági elnök máris fogadta Andrej Babišt, az októberi választásokon legtöbb szavazatot begyűjtő ANO párt vezetőjét. A prágai várban hivatalosan is felkérte őt az államfő a kormányalakításra, de Babiš csak a jövő héten ismerteti majd a leendő kabinetjének a tagjait.
„Csak a magas fákba csap be a villám”
– ezekkel a kétértelmű szavakkal fogadta Miloš Zeman cseh köztársasági elnök Andrej Babišt, amikor a cseh kormány élére nevezte ki az ANO párt elnökét. További „intelmei” voltak még, hogy a leendő miniszterelnök ne törődjön a kritikákkal és a bírálatokkal, valamint „ne haragudjon meg a kerti törpékre, ha beléjük üti a térdét”.
Babiš megköszönte, és kijelentette, hogy a
„Cseh Köztársaság rászolgált arra, hogy visszakerüljön a csúcsra Európában”
Ezúttal megemlítette, hogy a jövő héten Brüsszelbe utazik és részt vesz az Európai Tanács ülésen, amelyen majd a Brexit és a migráció lesz a fő téma. A cseh kormányfő továbbra is kiemelte, hogy harcolni kell az embercsempészek és az illegális migráció ellen.
A Babiš-kormány tagjainak kinevezésére az államfő december 13-ig adott határidőt. Egyelőre annyit tudni, hogy az ANO párt tagjai és a független képviselők lesznek majd a miniszterek. Ugyanakkor Babiš leszögezte, hogy a politikai programját egyelőre még nem terjeszti a cseh parlament elé, és előreláthatólag csak januárban fognak szavazni róla a képviselőházban.
Az októberi elnökválasztásokon az ANO mozgalom 78 ülőhelyet szerzett a 200 fős csehországi parlamentben. Mivel a legtöbb csehországi forrás szerint az összes koalíciós tárgyalás kudarcba fulladt vagy elakadt, ezért Babiš kisebbségi kormányt fog alakítani. Ebben más, kormányon kívüli erőkre szintén támaszkodhat: sokan azt feltételezik, hogy a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) és a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) nem fog akadályt gördíteni a Babiš-program útjába és hallgatólagos támogatják majd az ANO célkitűzéseit.
Mivel Csehországban kilenc párt jutott be a cseh Képviselőházba, ezért igencsak élénk találgatás zajlik azt illetően, hogy vajon az Andrej Babiš cseh milliárdos vezette ANO pártnak kivel is sikerül kormánykoalíciót létrehoznia. Habár több párt is leszögezte a kampányidőszak alatt, hogy soha nem fog együttműködni a számtalan botrányba keveredett politikussal, a politikában soha nem lehet végletekben beszélni, hiszen a hatalomért cserébe nem egy politikus változtathatja meg a korábbi véleményét.
Rövid áttekintés:
A csehországi választást magasan, a szavazatok több mint 29 százalékát megszerezve Andrej Babiš milliárdos populista pártja, az ANO nyerte meg. A cseh választások történelmében még nem nyert ilyen nagy fölénnyel egyetlen párt sem. A jobbközép Civil Demokrata Párt (Občanská demokratická strana – ODS) 11 százalékkal a második helyre került. Meglepetést okozott a Kalózpárt, amelynek a választók 10,78 százalékát gyűjtötte be. Nem sokkal lemaradva utánuk következett a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) a maga 10,64 százalékával.
A Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) 7,7 százalékot szerzett, ami azt jelenti, hogy a párt 1921-es megalakulása óta ilyen rossz eredményt nem értek el. Ugyanúgy a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) számára egy óriási pofonnal ér fel, hogy csupán 7,2 százaléknyi szavazatot sikerült begyűjteniük, miközben 2013-ban több mint 20 százalék volt. A maradék pártoknak, mint a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) 5,8 százalékkal, a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) 5,17 százalékkal, és sokáig a parlamenti küszöböt súroló TOP 09-nek 5,29 százalékkal sikerült bejutnia a cseh Képviselőházba.
A cseh politológusok és szakértők között már megindult a találgatás, hogy miképp fog majd kinézni a következő cseh kormány. Vajon Babišnak a koalíciós tárgyalások során mely pártok vezetőivel sikerül dűlőre jutnia?
A FüHü összegyűjtött néhány koalíciós felállást:
ANO-Cseh Szociáldemokrata Párt- Keresztény és Demokrata Unió – Csehszlovák Néppárt (ANO-ČSSD-KDU-ČSL):
Babiš ezen a téren egyáltalán nem elzárkózó, hiszen ugyanez a formáció jött létre a 2013-as képviselőházi választásokat követően. A néppárti képviselők esetében azt jegyezik a kommentátorok, hogy „mindenre kaphatóak”, vagyis ők fenntartások nélkül hajlandóak lesznek együttműködni azzal a párttal, amely felajánlja nekik a kormányban való részvételt.
A szociáldemokraták ismételt részvétele egy ilyen kormányban igencsak bizonytalan. Egyrészt még élénken emlékeznek arra, hogy a 2017-es kormányválság az akkor pénzügyminiszteri pozícióban lévő Babiš kétes üzletei miatt robbant ki, amely majdnem az akkori miniszterelnök, Bohuslav Sobotka lemondásával járt. Ugyanakkor a mostani választásokon a szocialisták kormányfőjelöltje, Lubomír Zaorálek külügyminiszter, többször is olyan óvatos nyilatkozatokat tett, hogy nem zárja ki az együttműködés lehetőséget a győztes milliárdossal.
Csakhogy a ČSSD nem lesz hajlandó mindenáron koalícióba lépni. Többek közt azt a feltételt támasztotta, hogy nem Babiš lesz miniszterelnök és távozik az ANO éléről. Természetesen ebben a cseh milliárdos sem megy bele. Ugyanúgy több politikai és gazdasági kérdést illetően nyílt ellentét van a két párt között. Példának okért:a szociáldemokraták támogatják az euró minél előbbi bevezetését, és a szorosabb együttműködést Brüsszellel, miközben Babiš – Orbán Viktorhoz hasonlóan – gyakran kritizálja az Európai Uniót, nem támogatja az integráció mélyítését, illetve elutasítja az euró bevezetését is.
2. ANO- A Civil Demokrata Párt (ANO – ODS):
A csehországi választások két legnagyobb nyertes pártájénak esetleges kormányalakításáról már többször szóba került a cseh médiában.
Elsősorban azért, mert ideológiai „közelség” az ANO és az ODS között: mindketten a gazdasági liberalizmust és az erős euroszkepticizmust hirdeti. Másodszor pedig politológiai szempontból a két pártnak meglenne a kényelmes többsége a kormányalakításhoz, nem kellene más pártokkal „közösködniük”, vagy azok igényeit figyelembe venni. Harmadszor pedig, ha úgy érzik, hogy ANO a szélsőjobbal és szélsőballal akar koalíciót létrehozni, akkor annak megakadályozása érdekében minden támogatást megadnak Babišnak.
Ugyanakkor ennek az opciónak van két komoly buktatója: az egyik, hogy az ODS-ben többször leszögezték, hogy nem alakítanak kormányt Babiš-sal. A második probléma, hogy a jobbközép párton belül miképp alakulnak majd az erőviszonyok: Petr Fiala pártvezető ugyanis kevesebb szavazatot kapott, mint a fiatalabb Václav Klaus, ezért elindulhat egy belső folyamat, amely során lecserélik a jelenlegi pártvezetést. Amennyiben Klaus kerül hatalomra, esetében nem elképzelhetetlen, hogy a korábbi vezetéssel ellentétben elfogadja az ANO pártelnökének ajánlatát.
3. ANO- Szabadság és Közvetlen Demokrácia -Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (ANO-SPD-KSČM):
Sokak számára a rémálom-forgatókönyvet jelentené, ha Babiš kezet nyújtana a cseh politikai spektrum két végpontján elhelyezkedő csoportnak: a bevándorló- és iszlámellenes szélsőjobbnak, és a kommunistáknak. Ezt sokan abból vezették le, hogy az ANO és SPD sem ért egyet az Európai Unió migrációs politikájával, és a többi közép-európai országgal, populista politikusával és ultranacionalista párttal való szorosabb együttműködést hirdetik. Az ANO és a KSČM esetében pedig szintén a Brüsszellel szembeni távolságtartás, és néhány gazdasági kérdésben (például az euró elutasítása) van átfedés.
Azonban ennek megvalósulására gyakorlatban nagyon kevés esély van. Babiš korábban többször hangsúlyozta, hogy nem fog koalíciót alkotni a kommunistákkal és a szélsőjobbal. Az ANO-ban egy ilyenfajta együttműködés komoly törést okozna, ami akár a párt szétszakadásával járna, illetve megkockáztatná az Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) pártból való kizárást is. Ugyanúgy vannak lényeges ideológiai eltérések is. Az ANO az SPD-vel együtt kritizálja az Európai Uniót, de a szélsőjobbal ellentétben nem akar egy CzExitet, vagyis EU-ból való kilépést. A kommunisták a NATO-t szeretnék otthagyni, de a győztes párt továbbra is a katonai szervezetben képzeli el a jövőjét, főleg mert a védelmi miniszteri pozíciót az ANO alelnöke tölti be.
4. Egyéb lehetőségek:
Természetesen vannak egyéb alternatívák is, még ha ezek megvalósulására nagyon kevés az esély. Elhangzott, hogy az ANO akár a komoly meglepetést és történelmi győzelmet arató Cseh Kalózokkal folytatna tárgyalásokat. Azonban ők is többször hangsúlyozták, hogy nem fogadják el Babiš személyét, illetve túl nagy különbségek vannak a két párt gazdasági és politikai programjukat illetően. A többi kisebb párt hozzáállása szintén sok kérdőjelet von maga után, hiszen egyelőre nem egyértelmű, hogy mennyire fogják feladni a korábbi elveiket, ha a győztes ANO felajánlja az együttműködést vagy a szélsőségesekkel kezd el egyezkedni.
Ugyanúgy bizonytalan tényezőt jelent, hogy Babiš ellen büntetőeljárás van folyamatban a „Gólyafészek” ügyben, vagyis uniós támogatásokkal élt vissza. Habár ez korántsem érdekli Miloš Zeman cseh köztársasági elnököt: ő korábban kijelentette, hogy a győztes párt vezetőjét fogja először ezzel a feladattal megbízni, függetlenül annak „bírói ügyeitől”.
Viszont felmerülhet az az eshetőség, hogy a többi párt nyomása miatt, vagy a sikertelen tárgyalásokból kifolyólag Zeman végül nem Babišt fogja megbízni a kormányalakítással. Ebben az esetben a köztársasági elnök saját maga alakíthatja ki a szakértői kormány, dönthet a miniszterekről és csupán ideiglenes vezethetik az országot, ameddig egy újabb választásokat írnak ki az országban. Ez korántsem lenne precedens a cseh politikai életben, hiszen 2013-ban is így volt, miután megbukott Petr Nečas vezette jobbközép kormány.
Nagy győzelmet aratott a populista milliárdos Andrej Babiš a csehországi parlamenti választásokon. Az ország második leggazdagabb embere közel 30 százalékos arányú győzelemre vitte euroszkeptikus pártját, az ANO-t. Koalíciós kormányzás következik, ám Babis jelezte, hogy nem hajlandó minden párttal együttműködni, több párt pedig vele nem.
Andrej Babis szlovák származású cseh milliárdos, volt miniszterelnök-helyettes, az ANO mozgalom elnöke a szavazata leadása után Prágában (MTI/EPA/Martin Divisek)
A Reutersnek győzelme után nyilatkozva az üzletemberből lett politikus jelezte: bár mindenkivel kész tárgyalóasztalhoz ülni, nem hajlandó együttműködni sem a szélsőjobboldali, EU-ellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) formációval, sem Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjával.
Ugyanakkor – mint az MTI prágai tudósítójának a jelentéséből kiderül – a közszolgálati televízió esti vitaműsorában az ODS, a Cseh Kalózpárt, a TOP 09 és a STAN vezetői kizárták, hogy hajlandóak lennének a Babiš vezette ANO-val kormánykoalícióra lépni. Az SPD, a kommunisták, a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták vezetői nem voltak ennyire radikálisak, és a kormánykoalíció ügyében óvatosabban fogalmaztak.
Mint a FüHü korábban megírta,az a többségi vélemény alakult ki, hogy nehéz kormányalakítási tárgyalásokra kell számítani Csehországban. A pozsonyi Új Szó emlékeztetett arra, hogy Miloš Zeman államfő megerősítette: kormányalakítási megbízatást a győztes párt elnökének fog adni.
BBC prágai tudósítója megjegyzi, hogy különösen az SPD eredménye figyelemre méltó. Ugyanis a most több mint tíz százalékot szerzett párt be akarja tiltani az iszlámot Csehországban, s vezetője arra bíztatta a cseheket, hogy vigyenek disznókat az iszlám imahelyekhez. Ezzel szemben a liberális, Európa-párti formációk jócskán alul maradtak a választáson.
Komoly problémát jelent a többi között az, hogy Babiš ellen büntetőeljárás van folyamatban az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanújával.
Felmérések szerint Babiš kormányfői elfogadása, illetve elutasítása a társadalomban nagyjából 50-50 százalék. A szavazásra jogosultaknak pedig a 60 százaléka adta le a voksát.
Amit az ANO-ról tudni érdemes
A választások előtt a FüHÜ megrajzolta az ANO és Babiš képét. A pártot a szlovák származású Andrej Babiš milliárdos alapította 2012-ben, és az egy évvel később tartott képviselőházi választásokon már 47 képviselői helyet kaparintott meg a cseh törvényhozásban. Az ANO a kormánykoalíció tagja lett, Babiš megkapta a pénzügyminiszteri posztot, és a párt két évvel később az európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért pártcsalád teljes jogú tagjává vált.
A párt elnökét nem véletlenül hasonlítják Donald Trump amerikai elnökhöz:
Mivel azonban Babiš a pénzügyminiszteri pozícióját a nagyvállalatok igényeinek kielégítéséhez és a saját tulajdonában lévő vállalatok támogatásához használta fel, ezért megromlott a viszonya a koalíciós partnerével. Az ügyeletei miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (az OLAF) már 2015-től nyomozást folytatott ellene.
Végül Babiš 2017 májusában mondott le a pénzügyminiszteri posztról és azóta az ANO vezetője csak a kampánnyal foglalkozott. Azóta is került azonban botrányos ügyekbe Babiš, aki gyakran tesz elit- és EU-ellenes nyilatkozatokat, mindenért Csehországot érintő problémáért Brüsszelt hibáztatja. A politikai programjában ígérte a jövedelemadó-terhek csökkentését, a tanítók fizetésének és a nyugdíjak jelentős megemelését, több száz kilométernyi autópálya megépítését, valamint olcsóbb csapolt sört a kocsmákban.
Orbánt nyomon követi
Azt már az Index vette észre, hogy egy 2015-ös – Magyarországon is vetített – filmben, a prágai magyar nagykövettel beszélgetve – egy véletlenül bekapcsolva felejtett mikrofonnak köszönhetően a közvélemény is megtudhatta, hogyan ítéli meg Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.
Babiš kifejtette, hogy mennyivel jobb, hogy Magyarországon nem kell annyit egyezkednie a kormánynak, mint Csehországban. És hogy Varga Mihállyal többször találkozott már. Erre a nagykövet elmondta, valójában a legfontosabb ember nálunk igazából Orbán, ő dönt mindenről, vele lenne jó, ha találkozna. Andrej Babiš úgy reagál,
„ha magyar miniszterelnökkel találkoznék, engem itt megköveznének a hülye újságírók. Hogy találkozott Orbánnal, veszélyes a demokráciára.”
Az eredmények
ANO: 29, 64 százalék
Polgári Demokratikus Párt (ODS): 11,32 százalék
Cseh Kalózpárt: 10,79 százalék
Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD): 10,64 százalék
Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM): 7,76 százalék
Az Andrej Babis vezette jobbközép ANO mozgalom magabiztos győzelmet aratott a hétvégi csehországi képviselőházi választásokon. A független Csehországban ilyen nagy arányban még egyetlen párt sem nyert. Nem várt meglepetés a szociáldemokraták és a kommunisták támogatottságának a nagyarányú csökkenése.
A mintegy 14 ezer szavazókörzet több mint 99,94 százalékos, tehát majdnem teljes feldolgozottsága alapján az ANO megkapta a voksok 29,65 százalékát, a második helyen végzett Polgári Demokratikus Párt (ODS) pedig 11,31 százalékot szerzett. A harmadik a Kalózpárt, amelyre a választók 10,78 százaléka szavazott. A negyedik helyen a bevándorlásellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) végzett 10,64 százalékkal.
A parlamentbe még további öt párt jutott be: Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) 7,77 százalékkal, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) 7,28 százalékkal, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) 5,8 százalékkal, a TOP 09 5,29 százalékkal, a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) elnevezésű tömörülés pedig 5,17 százalékkal – jelentette az MTI prágai tudósítója.
Ennek alapján a mandátumok megoszlása a 200 tagú parlamenti alsóházban a következő lesz: ANO 78, ODS 25, Kalózpárt 22, SPD 22, KSCM 15, CSSD 15, KDU-CSL hét, TOP 09 hét és STAN hat képviselő.
Többségi vélemény, hogy a választások után nehéz kormányalakítási tárgyalásokra lehet számítani
– írta a pozsonyi Új Szó. Miloš Zeman államfő pénteken megerősítette, hogy kormányalakítási megbízatást a győztes párt elnökének fog adni, aki az ANO sikere esetén Andrej Babiš lenne.
A legfőbb probléma az, hogy Babiš ellen büntetőeljárás van folyamatban az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanújával. A nagy pártok többsége a választási kampányban azt állította, hogy nem fognak együttműködni a Babiš vezette ANO-val.
Felmérések szerint Babiš kormányfői elfogadása, illetve elutasítása a társadalomban nagyjából 50-50 százalék.
Mint a FüHü korábban beszámolt róla, a pénteken kezdődött kétnapos választáson a cseh parlament alsóházának 200 képviselői mandátumáért 31 párt és mozgalom több mint 7500 jelöltje verseng. A közel nyolcmillió választópolgárnak nagyjából 60-65 százalékát várták az urnákhoz, a részvétel 60 százalék körüli volt.
Milos Zeman azt is jelezte, hogy a hétvégi választások után előbb szeretne konzultációkat folytatni a parlamenti alsóházba bejutott pártok vezetésével, s az új képviselőház ülését csak a voksolás utáni 30. napra tervezi összehívni. A cseh államfő ezt azzal indokolta, hogy tudtával néhány párt a házelnök megválasztásának a megnehezítését, ha úgy tetszik szabotálását tervezi. A képviselőház elnökének megválasztása nélkül lehetetlenek a további politikai lépések – mutatott rá.
Portálunk korábban részletesen bemutatta az indulókat, s összefoglalta a választással magával kapcsolatos tudnivalókat.
Az októberi csehországi választásokon igencsak nagy a tülekedés, amit jól szimbolizál az a tény, hogy idén rekordszámú párt indul: a cseh választási bizottság összes harmincegy mozgalmat regisztrált. A legfontosabb és legérdekesebb pártokat mutatjuk be.
A Cseh Szociáldemokrata Párt (Česká strana sociálně demokratická – ČSSD)
A cseh szociáldemokraták nyerték meg a 2013-as választásokat, mivel a voksok 20 százalékát sikerült begyűjteniük, amellyel 50 ülőhelyet szereztek a cseh Képviselőházban. Az arányos választási rendszer miatt kormánykoalíciót kötöttek az ANO-val és a Keresztény és Demokrata Unió – Csehszlovák Néppárttal (KDU-ČSL). Csehország miniszterelnöke Bohuslav Sobotka lett.
Habár sokáig úgy tűnt, hogy a Sobotka-kormánynak a cseh politikában szokatlan módon sikerül nagyobb kormányválság átvészelnie a hivatali idejét, 2017 májusában majdnem megbukott. Az ANO-val való konfliktus miatt Sobotka lemondott, de ezt Miloš Zeman köztársasági elnök nem fogadta el, így a kormányfő visszavonta a döntését. Ugyanakkor kijelentette, hogy az októberi választásokon nem indul újra a miniszterelnöki posztért, és helyette a cseh diplomáciáért és külügyekért felelő Lubomír Zaorálek lett a szocialisták kormányfőjelöltje.
Bohuslav Sobotka
A cseh szociáldemokratákra jellemző, hogy erősen EU-pártiak.
Támogatják az euró minél előbbi bevezetését, és a szorosabb együttműködést Brüsszellel.
Több cseh médium szerint Sobotka és a szociáldemokraták jelentik a „leggyengébb láncszemet” a visegrádi négyekben, és inkább az olyan regionális együttműködéseket helyezik előtérbe, mint a slavkovi háromszög (S3). Ígérték, hogy a havi átlagbért 50 százalékkal megemelik, egy új adórendszert vezetnek be és hatékonyabb egészségügyet működtetnek.
A népszerűségük jelenleg 10 és 15 százalék közötti, de a cseh közvélemény-kutatások az esetükben mérték a legnagyobb visszaesést a 2013-as évi felmérésekhez képest.
2. ANO – Elégedetlen Polgárok Akciója (Akce nespokojených občanů – ANO; de cseh nyelvben az ANO igent jelent)
Jobb lesz – Politikai mozgalom
Egy viszonylag új pártról van szó, amely rövid időn belül a szociáldemokraták legnagyobb riválisa lett. A pártot a szlovák származású Andrej Babiš milliárdos alapította 2012-ben, és az egy évvel később tartott képviselőházi választásokon már 47 képviselői helyet kaparintott meg a cseh törvényhozásban. Az ANO a kormánykoalíció tagja lett, Babiš megkapta a pénzügyminiszteri posztot, és a párt két évvel később az európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért pártcsalád teljes jogú tagjává vált.
A párt elnökét nem véletlenül hasonlítják Donald Trump amerikai elnökhöz:
Mivel azonban Babiš a pénzügyminiszteri pozícióját a nagyvállalatok igényeinek kielégítéséhez és a saját tulajdonában lévő vállalatok támogatásához használta fel, ezért megromlott a viszonya a koalíciós partnerével. Az ügyeletei miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (az OLAF) már 2015-től nyomozást folytatott ellene.
Végül Babiš 2017 májusában mondott le a pénzügyminiszteri posztról és azóta az ANO vezetője csak a kampánnyal foglalkozott. Ugyanakkor
ez nem jelenti azt, hogy ne került volna újabb botrányos ügyekbe.
Legutóbb október elején indítottak Babiš és Jaroslav Faltýnek, a politikai mozgalom alelnöke ellen büntetőeljárást a Gólyafészek („Čapí hnízdo”) miatt, amely során a szabadidő- és kongresszusi központ építésekor 580 millió forintnyi összegű uniós támogatással éltek vissza. Továbbá kiderült: nemcsak tagja volt az egykori Csehszlovák Kommunista Pártnak, hanem a szlovák Nemzeti Emlékezet Intézete által közzétett dokumentumok szerint az StB (egykori csehszlovák titkosszolgálat) Bureš álnevű ügynökeként jelentett is.
Mindezek ellenére Babiš népszerűsége töretlennek tűnik Csehországban. Önmagát centralistának nevezi, de
az ANO sokkal inkább egy olyan populista politikai mozgalom, amely elsősorban a profitot és az üzleti érdekeket tartja a szem előtt, az ideológiai színezet a háttérbe szorul.
Babiš gyakran tesz elit- és EU-ellenes nyilatkozatokat, mindenért Csehországot érintő problémáért Brüsszelt hibáztatja. A politikai programjában ígérte a jövedelemadó-terhek csökkentését, a tanítók fizetésének és a nyugdíjak jelentős megemelését, több száz kilométernyi autópálya megépítését, valamint
olcsóbb csapolt sört a kocsmákban.
Támogatottságát a közvélemény-kutatások 25 és 30 százalék közé teszik.
3. Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (Komunistická strana Čech a Moravy – KSČM)
Sarló és kalapács helyett cseresznye.
Az egykori Csehszlovák Kommunista Párt jogutóda, amely nyíltan felvállalja elődje politikai és ideológiai örökségét. 1990 óta rendszeresen bejutnak a cseh Képviselőházba, sőt nem egyszer második helyen végeztek. 2013-ban 33 mandátumot szereztek meg, amelynek köszönhetően a harmadik legnagyobb parlamenti párttá és legnagyobb ellenzéki mozgalommá váltak.
„Igazi” marxisták,
nagyon erős euroszkepticizmus és kapitalizmusellenesség jellemzi őket.
A választási programjukban nagyobb szociális szerepvállalást, a biztonság és védelmi kiadások növekedését, brüsszeli bürokraták elleni fokozottabb harcot, munkanélküliség megszüntetését, államosítást és az egyház kárpótlások, illetve tulajdonok felülvizsgálatát ígérik. Az ifjúsági szervezetét egy időre betiltották és majdnem a párt is így járt 2011-ben. Jelenlegi támogatottságuk 10 százalék fölötti.
4. A közvélemény-kutatások szerint a negyedik és az ötödik helyen két párt váltogatja egymást:
ODS
A Civil Demokrata Párt (Občanská demokratická strana – ODS) és az ebből kilépett tagok által 2009-ben alapított TOP 09 (Tradice Odpovědnost Prosperita – Hagyomány Felelősség Prosperitás). A jelenleg Petr Fiala által vezetett ODS-t a liberális konzervativizmust, a gazdasági liberalizmust, és az euroszkepticizmust képivselik. Ennek egyfajta fordított tükörképe a a TOP 09: ők gazdasági konzervativizmust, Európa-barátságot és konzervatív liberalizmust hirdetik.
TOP 09
Mindkét párt „büszkélkedhet” egy-egy híres cseh politikussal: az ODS jelölte volt az euroszkepticizmusáról híres második csehországi elnök, Václav Klaus; a TOP09 alapítói közé tartozott Karel Schwarzenberg herceg, aki Milos Zemannal szemben elvesztette a 2013-as elnökválasztást.
5. A csehországi választások két legérdekesebb indulója:
Az egyik a Kalózpárt (Pirátská strana). Ők 2009-ben alakultak meg, de eddig soha nem tudták átlépni az egy százalékot. Az Ivan Bartoš által vezetett liberális párt komoly népszerűségre tett szert a városi értelmiség és az egyetemi diákság körében, a közvélemény-kutatások 7-8 százalékot jósolnak nekik. A közvetlen demokrácia hívei, támogatják a teljes átláthatóságot, a marihuánafogyasztás és -forgalmazás feltételeinek megváltoztatását akarják (saját cseh kábítószergyártó vállalatok alapításával), a szabadság védelmét és a digitális társadalom megvalósítását hirdetik.
47 százalékos átalányadó bevezetéséről szóló elképzelésük volt.
Tomio Okamura. A kép forrása: Twitter.
Ideológiai szempontból ennek tökéletes ellentéte a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (Svoboda a přímá demokracie – SPD). Ők jobboldali populisták, bevándorló- és iszlámellenesek. Egyik legfontosabb céljuk a „CzExit” végrehajtása, ami az ország kivezetését jelentené az Európai Unióból. Ami igazán érdekes a párt esetében, hogy a tokiói születésű Tomio Okamura vezeti, akinek édesapja japán, édesanyja morvaországi.
Az SPD már 2016 októberében meglepetést okozott, amikor az önkormányzati választásokon a jelöltjeik majdnem minden megyei közgyűlésbe bekerültek. Ők, vagy a hozzájuk köthető személyek szervezik a legnagyobb a bevándorlás- és iszlámellenes megmozdulásokat, illetve performance-okat Csehországban. Egyes felmérések szerint az SPD támogatottsága elérheti a 10 százalékot is.
Az összes eddigi országos felmérés az Andrej Babis vezette ANO mozgalom győzelmét vetíti elő mintegy 30 százalékkal. A második helyre a Cseh Szociáldemokrata Pártot (CSSD), a harmadikra pedig Cseh- és Morvaország Kommunista Pártját (KSCM) várják egyaránt 13-15 százalékos támogatottsággal.
A cseh választásoknak az a különlegessége, hogy mindig pénteken és szombaton tartják őket. A másik pedig az, hogy létezik és rendszerint jól szerepel egy nem megreformált, nem átnevezett kommunista párt (Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja). Még királycsináló szerepben is voltak, amikor Vaclav Klaus az ő parlamenti szavazataikkal lehetett köztársasági elnök. Egyébként az is hagyomány szinte, hogy Vaclav Havel, a kelet-európai rendszerváltások jelképpé vált személyisége óta csak populista államfő lakik a Hradzsinban: Klaus jobboldali volt, a mostani Zeman pedig baloldali. Most nagy az esélye annak, hogy egy populista kormánya (ANO) is legyen.
Nos, két hét múlva 31 párt és mozgalom versenyez, ami új rekord, négy éve 23 szervezet indult. A jelöltek száma 7539, 1600-zal több, mint 2013-ban az előre hozott választásokon volt. Egy képviselői helyért átlagban 37-38 jelölt száll ringbe, míg négy éve csak 25. A jelöltek átlagéletkora 46,5 év.
A képviselőháznak, amely a kétkamarás parlament alsóháza, 200 tagja van.
Országos jelöltlisták nincsenek, a pártok régiónként állítanak egyet-egyet. Mind a 14 választókerületben (az ország 13 régiója és Prága) a 31 szervezetnek csak valamivel több mint fele állított jelöltlistát.
A közszolgálati cseh televízió és rádió hétfőtől sugározza térítésmentesen a pártok és mozgalmak választási hirdetéseit.
Az összes eddigi országos felmérés az Andrej Babis vezette ANO mozgalom győzelmét vetíti elő mintegy 30 százalékkal. A második helyre a Cseh Szociáldemokrata Pártot (CSSD), a harmadikra pedig Cseh- és Morvaország Kommunista Pártját (KSCM) várják egyaránt 13-15 százalékos támogatottsággal. Rajtuk kívül a felmérések szerint még a jobboldali Polgári Demokratikus Párt (ODS) kerül be biztosan a képviselőházba. Folyamatosan 8-10 százalék körüli támogatást és ezzel parlamenti részvételt jósolnak két új tömörülésnek is: a Kalózpártnak és a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalomnak. A nagy múltú Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL), valamint a TOP 09 jobboldali párt népszerűsége az öt százalékos választási küszöb határán mozog.
A legutóbbi, 2013. októberi előrehozott képviselőházi választást a CSSD nyerte az ANO és a KSCM előtt.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Az egyik a Kalózpárt (Pirátská strana). Ők 2009-ben alakultak meg, de eddig soha nem tudták átlépni az egy százalékot. Az Ivan Bartoš által vezetett liberális párt komoly népszerűségre tett szert a városi értelmiség és az egyetemi diákság körében, a közvélemény-kutatások 7-8 százalékot jósolnak nekik. A közvetlen demokrácia hívei, támogatják a teljes átláthatóságot, a marihuánafogyasztás és -forgalmazás feltételeinek megváltoztatását akarják (saját cseh kábítószergyártó vállalatok alapításával), a szabadság védelmét és a digitális társadalom megvalósítását hirdetik.
