Mike Pompeo a jövő héten látogatott volna Észak-Koreába, Donald Trump azonban most lemondta az utat, arra hivatkozva, hogy Észak-Korea nem szereli le az atomfegyvereit.
A komoly otthoni gondokkal küzdő Trump a Twitteren jelentette be döntését, azt írta: „Azt kértem Mike Pompeo külügyminisztertől, hogy a jelenlegi helyzetben ne menjen el Észak-Koreába, mert az az érzésem, hogy nem tudunk megfelelő előrehaladást elérni a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésében.”
I have asked Secretary of State Mike Pompeo not to go to North Korea, at this time, because I feel we are not making sufficient progress with respect to the denuclearization of the Korean Peninsula…
Azt is írta: ebben a kereskedelmi háború miatt a kínaiak sem segítenek, de ennek a kérdésnek a megoldása után előrelépést lehet elérni az ügyben, ezért Pompeo a közeljövőben mégis csak ellátogathat Észak-Koreába. Trump emellett „a legmelegebb üdvözletét” küldte Kim Dzsong Unnak, és
várja, hogy hamarosan találkozzanak.
A döntést az első kommentárok meglepetéssel fogadták, hiszen az elnök a héten a Fox Newsnak adott interjújában kifejezetten sikeresnek mondta a júniusban Szingapúrban tartott csúcstalálkozóját Kim Dzsong Unnal és elismerően beszélt a phenjani fejleményekről is. Pompeo most ment volna negyedszer Észak-Koreába.
…Secretary Pompeo looks forward to going to North Korea in the near future, most likely after our Trading relationship with China is resolved. In the meantime I would like to send my warmest regards and respect to Chairman Kim. I look forward to seeing him soon!
A héten a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a washingtoni Johns Hopkins Egyetemhez tartozó 38North kutatóközpont egybehangzó jelentést tett közzé arról, hogy Észak-Korea leállította a Szohe rakétakísérleti telep leszerelését. Itt hordozórakétákat állítanak össze, és a létesítményt folyékony üzemanyagú hajtóművek fejlesztésére is használják. Szakemberek szerint a telepnek központi szerepe van az észak-koreai ballisztikusrakéta-programban.
Vagyis Észak-Korea valóban nem állította le rakétaprogramját – azaz bekövetkezett az, amiről elemzők már a szingapúri csúcstalálkozó után beszéltek:
Kim Dzsong Un egyszerűen átverte a diplomáciában teljesen járatlan Trumpot.
Az viszont biztos, hogy Mun Dzse In dél-koreai elnök szeptemberben Phenjanba látogat, vagyis az enyhülés tovább folytatódik a két Korea között.
A 81 éves John McCaint, a 2008-as republikánus elnökjelöltet az agydaganat gyógyíthatatlan és agresszív formája, a glioblasztóma támadta meg. A kezelés leállítása azt jelentheti, hogy hetei lehetnek hátra.
„A betegség előrehaladása és az életkorával járó elkerülhetetlen öregedési folyamat meghozta az ítéletet. Szokásos eltökéltségével John McCain úgy döntött, hogy abbahagyja az orvosi kezeléseket” – olvasható a család közleményében.
McCain jelenlegi állapotáról nem ír a közlemény, de a kezelés leállítása azt jelenti, hogy
csupán hetei lehetnek hátra.
A katonacsaládban született McCain először vadászpilóta volt, majd a vietnami háborúban megsebesült és hadifogságba esett. Öt év múltán, a háború végén szabadult ki, és a hadifogság meghatározta későbbi politikusi karrierjét. Így például ellenezte, hogy kínzással hallgassák ki a terrorizmussal gyanúsított foglyokat.
McCain éveken át az egyik legbefolyásosabb szenátornak számított, 2008-ban elnökjelölt is volt, de veszített Barack Obamával szemben. A republikánus párton belül Donald Trump ellenzékéhez tartozik: miután Putyinnal való találkozóján Trump elfogadta, hogy az oroszok nem avatkoztak be az amerikai elnökválasztásba, McCain ezt az amerikai elnökök emberemlékezet óta egyik legszégyenletesebb tettének nevezte.
Tavaly nyáron derült ki, hogy agydaganata van,
nem mondott le a szenátori megbízatásáról, de december óta már nem vett részt a törvényhozási munkában, napjait arizonai otthonában és kórházban töltötte. Idén májusban jelent meg emlékirata, „A nyughatatlan lobogás” (The Restless Wave) címmel.
Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke azt mondta róla: „John McCain megtestesíti azt, hogy mit jelent a haza szolgálata.”
Elnöksége legnehezebb napjait éli Donald Trump: egyik legbizalmasabb munkatársa vádalkut kötött és azt mondja, hajlandó mindent elmondani az elnök ügyeiről, volt kampányfőnökét pedig már el is ítélte a bíróság.
Ön szerint magával rántja Trumpot is a botrány? Szavazzon!
Egyik legbizalmasabb munkatársa, volt ügyvédje eskü alatt vallotta, hogy Trump utasítására követett el bűncselekményt. Volt kampányfőnökét több év börtönre ítélték. A Fehér Ház jogi főtanácsadója együttműködik a vizsgálóbizottsággal. Az elnök továbbra is mindent tagad.
Michael Cohen hosszú éveken át Donald Trump egyik legbizalmasabb emberének számított, személyes ügyvédjeként mindent tudott Trump ügyeiről. Amikor ellene is vizsgálat indult, vádalkut kötött. Most Cohen ügyvédje, Lanny Davis azt mondta: védence a vádalku során eskü alatt vallotta, hogy a 2016-os elnökválasztási kampány során Donald Trump utasította arra, hogy a választások befolyásolása végett fizessen két olyan nőnek a hallgatásáért, akiknek évekkel korábban viszonya volt az akkor még üzletember Trumppal.
„Ha ezekkel a kifizetésekkel Michael Cohen bűncselekményt követett el, akkor ez miért ne lenne bűncselekmény Donald Trump esetében is?”
Cohen a Stormy Daniels néven ismert Stephanie Clifford pornószínésznőnek 130 ezer dollárt fizetett a hallgatásáért. A másik kifizetés bonyolultabb volt: az ügyvéd megvásárolta egy bulvárlaptól Karen McDougal Playboy-modell történetét Donald Trumppal szintén évekkel korábban folytatott viszonyáról, majd a sztorit elsüllyesztette a fiókban. Ezekről az ügyekről itt írtunk korábban.
Sőt, Davis szerint
Michael Cohen boldogan segítene a Robert Mueller vezette bizottságnak is,
amely a Trump-kampánycsapat és az oroszok közti összejátszásokat vizsgálja. Davis a Twitteren azt is írta: védence kész elmondani az igazat Donald Trumpról.
Az NPR-nek nyilatkozva Lanny Davis arról is beszélt, hogy Cohen „soha nem fogadna el kegyelmet egy embertől, akit korruptnak és veszélyesnek tart”. Az interjúban
többször is bűnözőnek nevezte Donald Trumpot.
Mint mondta: nem arról van szó, hogy Donald Trump fizetett két nőnek, hanem arról, hogy „elhallgattatta ezeket az ügyeket annak érdekében, hogy befolyásolja a választások eredményét”.
Az ügyvéd szerint Michael Cohen tud arról is, hogy Trump előzetesen tudott-e azokról a hackertámadásokról, amelyek aláásták Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt választási esélyeit. Az ügyvéd hozzátette: Michael Cohen arról a találkozóról is mindent tud, amelyre 2016 júniusában került sor a manhattani Trump-toronyban Donald Trump kampányának munkatársai és a Hillary Clintonról kompromittáló információkat ígérő orosz ügyvédnő között.
Donald Trump egy napig hallgatott, aztán szokása szerint a Twitteren szólalt meg az ügyben. Előbb azt írta: „Ha valakinek jó ügyvédre van szüksége, erősen ajánlom, hogy ne Michael Cohen szolgálatait vegye igénybe!”.
If anyone is looking for a good lawyer, I would strongly suggest that you don’t retain the services of Michael Cohen!
A hozzá közel álló Fox Newsnak Trump nyilatkozott is, azt állította, hogy csak később szerzett tudomást arról, hogy Cohen 2016 nyarán, vagyis a választási kampány idején fizetett a két nőnek a hallgatásukért cserébe. Szerinte az összeget nem a kampányra rendelkezésre álló pénzből vették el.
Közben viszont Washington Post – a Cohen-vallomás bírósági dokumentumaira hivatkozva – azt közölte: Donald Trump ingatlanfejlesztő cége 420 ezer dollárt fizetett Michael Cohennak,
amiért lebonyolította a két ügyletet. A honoráriumot Trump cége 2017 februárjában, nem sokkal az elnöki beiktatás után kezdte folyósítani, és az összeg magában foglalta a pornószínésznőnek Cohen által 2016 nyarán kifizetett 130 ezer dollárt is. A lap szerint
Donald Trump hazudik az ügyben.
Egy másik, Trumpot érintő ügyben is fejlemény történt: nyolc rendbeli csalásban bűnösnek találta az esküdtszék a volt kampánymenedzserét, Paul Manafortot. 18 vádpont volt ellene, a 10 másikról még nem született döntés.
Eddig öt rendbeli adócsalásban, két rendbeli banki csalásban, továbbá külföldön tartott bankszámlák eltitkolásában mondták ki bűnösnek. Ezért összesen akár 80 év börtönt is kaphatnak, de szakértők szerint legfeljebb 10 évre ítélik majd.
Az viszont biztos, hogy börtönbe kell mennie.
Kampánykörútján Trump megvédte Manafortot, azt mondta róla, hogy jó ember, „dolgozott Ronald Reagannel, dolgozott egy sor más politikussal is az évek során.” Szerinte ez az ügy is boszorkányüldözés, és neki nincs hozzá semmi köze.
Hetek óta folynak az egyeztetések arról, hogy a bizottság az elnököt is meghallgatná, ügyvédjei viszont attól tartanak, hogy a valósággal sajátos viszonyban lévő Trump ellentmondásba keveredne, miközben eskü alatt vallomást tesz.
Az elnök egy korábbi tanácsadója, Michael Caputo a Politicónak azt mondta: Paul Manafortnak a pere korántsem annyira aggasztó, mint Michael Cohen vallomása, amely szerinte
az eddigi legrosszabb dolog, amivel Donald Trumpnak szembesülnie kell elnökként.
A Politico idézett egy neve elhallgatását kérő, a Fehér Házhoz közeli ügyvédet is, aki szerint Cohen még több kárt okozhat Trumpnak, hiszen rálátása volt az ő üzleti és személyes ügyeire, és olyan információkkal rendelkezhet, mint talán senki más. Cohen muníciót adhat a demokrata párti politikusoknak, akik – ha az őszi félidős választásokon megszerzik a többséget a képviselőházban – megindíthatják az alkotmányos vádeljárási folyamatot, az impeachmentet az elnök elmozdítására.
Az is kiderült, hogy Trump környezete is számol ezzel az eshetőséggel. Erre Rudy Giuliani, az elnök jogászcsapatának jelenlegi vezetője utalt, amikor egy interjúban azt mondta: a félidős választások tétje éppen az, hogy a demokratáknak lehetőségük nyílik-e az impeachment megindítására.
Egy szintén neve elhallgatását kérő volt kormányzati tisztségviselő úgy nyilatkozott a Politicónak, hogy
az elnök szorongatott helyzetében rossz lépéseket is tehet,
tovább rontva helyzetén.
Közben ráadásul a Fehér Ház jogi főtanácsadója, Donald McGahn hónapok óta együttműködik a Mueller-féle vizsgálóbizottsággal, amelynek három alkalommal tárt fel információkat, és összességében mintegy 30 órán át tartottak a meghallgatások. A New York Times szerint McGahn az elnöknek a Mueller-féle vizsgálattal kapcsolatos reakcióiról beszélt, továbbá arról, hogy Donald Trump megpróbálta-e akadályozni az FBI oroszokkal kapcsolatos nyomozásait, illetve megkísérelt-e nyomást gyakorolni Jeff Sessions igazságügyi miniszterre a nyomozás leállítása érdekében.
716 milliárd dollárt költhet a Pentagon a következő pénzügyi évben. Az erről szóló törvényt egy katonai támaszponton írta alá az Egyesült Államok elnöke New York államban.
Barack Obama idején kisebb volt ugyan a katonai költségvetés, de ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor nem jelentős a növekedés. Trump arra buzdítja a NATO-szövetségeseket, hogy költsenek többet katonai célokra. A legutóbbi csúcson bírálta is azokat a tagállamokat, akik nem költik a GDP legalább 2%-át katonai célokra. Sőt azt javasolta, hogy emeljék ezt az arányt 4%-ra. A NATO-ban egyedül az USA költ ennyit katonai célokra.
A katonai költségvetésről szóló törvény bírálja Törökországot
amiatt, hogy az oroszoktól vásárol S 400-as rakétavédelmi rendszert, amely nem kompatibilis a NATO szisztémájával. Trumpnak amúgy is sok a konfliktusa Törökországgal, amely nem enged szabadon egy amerikai tiszteletest. Emiatt Trump védővámot jelentett be Törökország alumínium- és acélexportjára. Emiatt is zuhan a török líra árfolyama.
Korábban Trump bírálta a kínaiakat, mert informatikai cégeik (a ZTE és a Huawei) kémkedtek az USA-ban, illetve megszegték a szankciókat Észak-Koreával és Iránnal kapcsolatban. A mostani költségvetési törvény is bírálja őket, de nem zárja ki őket az amerikai piacról.
Donald Trump
az amerikai fegyverek eladását külföldön fontos feladatának tekinti.
Európában Lengyelország és Románia jeleskedett ezen a területen. Mindkét állam több millió dollárért vásárolt amerikai fegyvereket, megerősítve ezzel szövetségesi kapcsolatát az Egyesült Államokkal.
Trump a hatalmas kereskedelmi deficittel indokolta a védővámokat, amelyek bevezetése után a hiány rekordszintre emelkedett.
A kereskedelmi háború, melyet Donald Trump Kína ellen indított, egyelőre nem nagyon hoz eredményt, ezt állapítja meg a Reuters gazdasági elemzése a legfrissebb adatok alapján. Júliusban, amikor már érvényben voltak az acél- és alumíniumexportra kivetett szankciók, Kína kivitele 12,2%-kal növekedett, pedig a szakértők csak 10%-ot vártak. Ez a növekedés nagyobb, mint júniusban, amikor 11,2% volt (mindez éves szinten értendő).
Az eredmény:
rekord deficit az USA-kínai kereskedelemben júniusban,
28,97 milliárd dollár, júliusra ez alig csökkent 28,09 milliárd dollárra. Donald Trump épp a hatalmas kereskedelmi deficittel indokolta meg kereskedelmi háborúját Kína ellen.
Az amerikai elnök azt állítja, hogy mindez azért következhetett be, mert a kínaiak leértékelik a jüant, vagyis az exportjuk egyre olcsóbb lesz. A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint nem erről van szó, hanem a piaci hatásokról: a dollár azért erősödik, mert az amerikai gazdaság jól működik, az elmúlt negyedévben a növekedés meghaladta a 4%-ot, a munkanélküliség mélyponton, ráadásul a Fed állandóan emeli a kamatlábat.
Kína viszont azt teszi, amit válság idején mindig:
kinyitja a pénzcsapokat. Ezt tették a kínaiak 2008-ban is, amikor fenntartották a dinamikus növekedést, miközben a világ nagy része válságban volt. Liu Ho, a Harvard egyetemen végzett közgazdász azt a feladatot kapta Hszi Csin-ping elnöktől, hogy stabilizálja a pénzpiacot. Ez az eddiginél szigorúbb szabályozást és ellenőrzést jelentett volna.
Csakhogy jött Trump a kereskedelmi háborújával. Pekingben kezdetben azt hitték: az amerikai elnök csak blöfföl. Aztán amikor júliusban érvénybe léptek a védővámok, akkor rádöbbentek: Trump szándéka komoly.
Ennek ellenére Pekingben úgy gondolják:
igazán komoly kereskedelmi háború csak szavakban várható, a valóságban nem.
De azért biztos, ami biztos: kinyitották a pénzcsapokat, hogy megelőzzék a válságot, a pénzpiac stabilizálása még várhat. A fontos az, hogy ne álljon le a gazdasági növekedés és ne lassuljon az export. Az 1,4 milliárdos hatalmas piac egyébként is komoly ütőkártya a kínaiak kezében.
Több mint tíz éven át dolgozott észrevétlenül egy orosz kémnő az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén. Még az elnök napirendjéhez is hozzáfért.
A Guardian információi szerint az orosz állampolgárságú nőt a többek között az amerikai elnök védelmét is ellátó Secret Service vette fel, és hozzáférése volt olyan szoftverekhez, amelyek révén
rendkívül bizalmas dokumentumokba, például az elnök és az alelnök napirendjébe nyerhetett betekintést.
A nő először 2016-ban vált gyanússá, amikor az amerikai külügyminisztérium biztonsági szolgálatának (RSO) egyik rutinellenőrzése során kiderült, hogy engedély nélkül rendszeresen találkozik az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB (a KGB utódszervezete) tagjaival.
Az RSO 2017 januárjában jelezte ezt, a Secret Service azonban nem indított kiterjedt vizsgálatot, inkább néhány hónappal később csendben elbocsátották a nőt, épp mielőtt 2017 júliusában elmozdították az 1200 fős moszkvai amerikai diplomáciai kontingens 750 tagját az amerikai-orosz feszültségek miatt.
A lap úgy tudja, az FBI és a CIA is vizsgálódni kezdett, de mindenki azt várta, hogy a Secret Service deríti fel az ügyet. Egy titkosszolgálati forrás szerint viszont ehelyett
a Secret Service megpróbálta eltussolni az ügyet
azzal, hogy menesztette a nőt. A biztonsági szolgálat nem indított belső vizsgálatot a kém által okozott károk és annak felmérésére, hogy esetleg beszervezett-e másokat is.
A brit lap megkereste a Secret Service-t, amely nem tagadta, hogy lehetséges orosz ügynökként tartották számon a nőt, de igyekeztek eljelentékteleníteni a szerepét. Közleményük szerint a nő nem fért hozzá olyan információkhoz, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenének. Azt is írták: tisztában vannak azzal, hogy
minden orosz alkalmazott, aki amerikai szolgálatban áll, valamilyen formában kapcsolódik az FSZB-hez.
Az amerikai külügyminisztérium közölte, nem kommentálja az ehhez hasonló ügyeket.
Az ügy nem sokkal azután került nyilvánosságra, hogy Amerikában is lebukott egy orosz kémnő, Marija Butyina. Az ő történetét ide kattintva olvashatja el.
Észak-Korea továbbfejleszti interkontinentális rakétáit, erősítette meg egy magasrangú illetékes Washingtonban a Reuters hírügynökségnek.
A magát megnevezni nem kívánó tisztviselő beszámolt arról, hogy amerikai kémműholdak fokozódó aktivitást mutatnak annak a gyárnak a környékén, ahol Észak-Korea interkontinentális rakétáit előállítja. Magukat a rakétákat a kémműholdak nem látják, ezért az amerikai hírszerzés nem tud pontos képet alkotni arról, hogy a továbbfejlesztés milyen eredménnyel járhatott.
Szingapúrban Kim Dzsongun azt igérte Donald Trumpnak, hogy felszámolja azokat a nukleáris fegyvereit és interkontinentális rakétáit, melyekkel akár az Egyesült Államokat is elérheti. Cserébe az amerikai elnök garantálta Kim Dzsongun biztonságát és a szankciók megszüntetését.
Azóta kiderült, hogy az USA csakis akkor szünteti meg a szankciókat, ha Észak-Korea már végrehajtotta nukleáris fegyverzetének és interkontinentális rakétáinak a megsemmisítését. A Reuters most érdeklődött a Fehér Házban, hogy mi a véleményük a kém műholdak információiról. A szokásos választ kapták: hírszerzői értesüléseket nem kommentálunk.
Trump többször is jelezte a szingapúri csúcstalálkozó befejezése óta, hogy bízik Kim Dzsongun ígéreteiben. Észak-Korea tett is néhány látványos lépést: átadták azoknak az amerikai katonáknak a holttestét, akik Északon haltak meg a koreai háború idején 1950-53 között, valamint külföldi tudósítók jelenlétében felrobbantottak egy atomkísérleti telepet.
Magát a leszerelést amúgy nagyon nehéz ellenőrizni. John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó azt javasolta, hogy Észak-Korea egész nukleáris fegyverzetét rakják hajókra és vigyék az Egyesült Államokba. A javaslatot Észak-Korea – nem különösebben meglepő módon – elutasította. Trump Kínát is meggyanúsította, mondván Peking azért akadályozza a leszerelést Észak-Koreában, mert így akar visszavágni az USA kereskedelmi háborújában. A kínaiak természetesen tagadták Trump feltevését.
Az amerikai elnök Iránnal szemben hasonló módszert alkalmaz mint Észak-Korea esetében. Egyelőre nem sok sikerrel. Alig közölte Trump, hogy hajlandó találkozni az iráni vezetőkkel, máris megjött a válasz: ilyen csúcstalálkozó csakis azután lehetséges, hogy Trump visszalép az atomalkuba.
Az USA elnöke májusban jelezte a kilépést és Teheránban emiatt szószegőnek tartják. Trump lehetséges tárgyalópartnere, Rohani iráni elnök pedig nagyon meggyengült a hazájában, hiszen az atomalku az ő műve volt. A kemény vonal hívei nem akarnak tárgyalni Trumppal akkor sem, ha az amerikai szankciók komoly veszteségeket okozhatnak Iránnak.
Marija Butyina együtt ebédelt Oleg Zsiganovval, az Orosz Kulturális Intézet igazgatójával. Erről fényképe van az FBI-nak, amely már régóta gyanította, hogy Oleg Zsiganov kém – diplomata státusban.
A 29 éves Marija Butyina jelenleg előzetesben ül egy washingtoni börtönben, de szeretne szabadlábra kerülni. Az ügyész attól tart, hogyha szabadlábra kerül, akkor hamarosan eltűnik, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy maradjon őrizetben. A bírónő az ügyésznek adott igazat.
Az FBI ugyanis tájékoztatta az ügyészséget, hogy
Marija Butyina számítógépe és okostelefonja valóságos aranybánya a kémelhárítás számára.
Most folyik a hatalmas mennyiségű adat feldolgozása, de az máris kiderült, hogy a fiatal kémnő igen hatékonyan látta el a feladatát. Arról, hogy az mi volt, és milyen módszerekkel dolgozott, itt írtunk korábban.
Az Orosz Kulturális Intézetet már azóta kémközpontnak tartja az FBI, hogy Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov megállapodott ennek létrehozásáról 1985-ben. Zajcevet, az előző igazgatót azzal gyanúsította a kémelhárítás, hogy fiatal ügynököket toborzott az Egyesült Államokban. Az ügynököket elkapták, Zajcev pedig a kiutasítás elől hazatért. Moszkvában azt nyilatkozta, hogy továbbra is az orosz-amerikai kulturális kapcsolatok érdekében tevékenykedik. Ettől tartanak Washingtonban is, ahol úgy tudják, hogy a hírszerzés igényt tart a kulturális igazgató tapasztalataira. Ugyanez az eset Zajcev utóda: Oleg Zsiganov 2014-ben érkezett és nemrég utasították ki az Egyesült Államokból. Nem az ifjú kémnő, hanem a Szkripal-ügy miatt.
Az orosz katonai hírszerzés embere valójában kettős ügynök volt, de lebukott. Oroszországban nem végezték ki, mint ahogy ilyenkor szokás, hanem hosszas börtönbüntetésre ítélték. Majd pedig kicserélték azokra az orosz hírszerzőkre, akiket épp ő buktatott le. Ezt követően Nagy-Britanniában élt mindaddig, amíg a Novicsok nevű orosz idegméreggel meg nem támadták őt meg a lányát is.
Mindketten túlélték, de szigorú őrizet alatt állnak Nagy Britanniában.
A feldühödött brit kormány szerint Putyin elnök maga adott utasítást az áruló likvidálására. Ezért csoportosan utasítottak ki orosz diplomatákat Nagy Britanniából. London felkérte NATO szövetségeseit is, hogy kövessék a példát. Így került sor az Orosz Kulturális Intézet igazgatójának kiutasítására az Egyesült Államokból.
Itt tart most az orosz-amerikai kémbotrány. Nem csoda, hogy az amerikai kémelhárítás egyik ásza majdnem leesett a székről – élő adásban a televízióban – amikor Trump közölte: ő elhiszi Putyinnak, hogy nem avatkoztak bele az amerikai elnökválasztásba. Később Trump visszakozott. John Bolton, a nemzetbiztonsági tanácsadó közölte: Putyinnak ugyan van érvényes meghívása Washingtonba, de csak jövőre. Addig talán lezárul a vizsgálat Trump orosz kapcsolatait illetően.
Aki úgy gondolta, hogy valamelyik amerikai honlapról szeretne vásárolni, azt tapasztalta, hogy a magyarországi szállítást nem vállalják a cégek. Ha megadott egy nyugat-európai „alternatív” címet, a filléres árut is kivitte a postás, de meglepődve tapasztalhatta, hogy a hatóságok száz százalékos vámot terheltek a csomagra. Ez volna az európai-amerikai vámháború eredménye? – kérdeztük Szanyi Tibort, az MSZP alelnökét, uniós parlamenti képviselőjét.
Jöhet a szója, a cseppfolyós gáz?
És ha Trump meggondolja magát?
„Kétfenekű” ígéret
Csattanós pofon a briteknek
El a kezekkel a szociális jogoktól!
Egy közleményében azt állítja, Jean-Claude Juncker Washingtonban tűzszünetet és leszerelési ígéreteket ért el Trump amerikai elnöknél a kereskedelmi háborúban.
Trump amerikai elnök korábban szó szerint „ellenségnek” kijáró hadüzenetet küldött az európai ipar számára, védővámok bevezetésével fenyegetődzött. A Junckerrel való tárgyalások nyomán ettől elállt, s belegyezett, hogy az EU és az USA, amelyek együttesen a világ GDP-jének több, mint felét állítják elő, közösen végiggondolják a világkereskedelmi szervezet (WTO) halaszthatatlannak látszó reformját. A megbeszélések további eredménye, hogy a felek haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek az eddig bevezetett vámügyi intézkedések és ellenintézkedések felfüggesztéséről, illetve tartózkodnak minden további kereskedelemtorzító lépéstől. Ennek fejében az EU sem támaszt semmilyen akadályt az eddig is kvóta- és vámmentesen zajló amerikai szójaimport elé, illetve kész az USA-ból jövő folyékony földgáz (LNG) fogadására, amennyiben az USA kiépíti az ehhez szükséges európai kikötői infrastruktúrát.
Akkor talán a bevezetőben említett filléres holmikról is lekerülnek a „büntetővámok”?
Nagy esélyt látok erre.
Gondolja, hogy a meglehetősen szeszélyes amerikai elnök egyik pillanatról a másikra nem fordít hátat a Junckerrel kötött megállapodásának?
Lehetséges, hogy akár 24 órán belül száznyolcvan fokot fordul a véleményével. Trumpot nem szokta sokkolni, hogy már egyszer valakivel megállapodott valamiben. Most azonban másról van szó,
amióta bejelentette, hogy szembe száll a világon minden gazdasági hatalommal, voltak, akik az orrára koppintottak.
Kína nem vette át az amerikai szóját, emiatt már hatalmas készletek halmozódnak fel az amerikai termelőknél. Ez máris 10 milliárd dollárjába került a kormánynak, ennyivel kell kártalanítani a belső, nagy mezőgazdasági területeken működő farmereket. Mellesleg ők jelentik az egyik legfontosabb szavazói bázisát. Ha minden ostoba lépése után dollár milliárdokkal kell csitítania a belpolitikai vihar hullámait, akkor előbb-utóbb belátja, hogy ez nem tartható.
Európa nem támaszt akadályokat a szója behozatala elé, jelentették be. Ez volt az Unió aduja?
Úgy kódolom a tárgyalásokról kiadott közleményt, hogy megígérhette az Unió elnöke a tárgyalások során, Európa nem tervez olyan drasztikus válaszlépéseket, mint Kína.
A másik engedmény: az amerikai cseppfolyós gáz fogadása.
Igen. Ez az ígéret „kétfenekű”, ugyanis
benne van egyrészt az orosz gáz fogadásának esetleges háttérbe szorítása, másrészt egy ígéret, hogy Amerika új piacot talál a gázexportjának.
Feltéve persze, ha saját költségén kiépíti azokat az infrastrukturális beruházásokat, amelyekre Európának szüksége van a szállítmányok fogadásához. Olajat, gázt, oda lehet eladni, ahol fogadni tudják azt, a folyékony gáz esetében is erről van szó.
Folyékony gázt a közel-keleti országok is szívesen exportáltak volna, az ő esetükben is a fogadó országok hiányzó infrastruktúrája volt az akadály. Ha ezt kiépítik az amerikaiak…
Majd megvívják egymással a maguk árháborúját. Ilyen a piac. A beszerzési források bővülése mindig lefelé nyomja az árakat, amin mi, európaiak, talán majd nyerhetünk is.
Bizonyos kommentárok úgy vélik, a Brexit bátorította fel Trumpot az Európának küldött hadüzenetre. Ön Brüsszelből hogyan látja ezt?
Ez visszavezet az elején feltett kérdésre: mennyire várható el az amerikai elnöktől, hogy egyik napról a másikra meggondolja a döntéseit? Európa és Amerikai között bizonyos geopolitikai ütközések miatt zavar keletkezett a gazdasági partnerségi megállapodásban. Angol nevén TTIP-nek rövidített transzatlanti szabad-kereskedelmi egyezmények végrehajtása akadozni kezdett. A kegyelemdöfést Trump adta meg az egyezménynek, de nem indult helyette új tárgyalás egy másik megállapodásról. Ezt az űrt használta ki az angol kormány, amely lecsapott a helyzetre, és úgy gondolta, kiválva az Unióból majd külön megállapodik az Egyesült Államokkal. Ehhez tudni kell, hogy
a kereskedelempolitika azon kevés témakörök közé tartozik, amelyben a tagországoknak legfeljebb konzultációs jogai vannak, külön nem tárgyalhatnak és nem is vétózhatják meg az Európai Bizottság pozícióit.
Az angolok úgy gondolták, ha ez alól a kötelezettség alól megszabadulnak, majd önálló tárgyaló partnerként léphetnek fel. Ebbe tenyerelt bele két hete az amerikai elnök, amikor londoni látogatása során azt mondta:
bocsi’, de Amerika inkább az Unióval kötne megállapodást, mint Angliával.
A Juncker-Trump tárgyalás azt igazolta, hogy az Unió és Amerika – ha nem is azonnal – képes egymással megállapodásra jutni. Ebből fognak úgy kilépni a britek, hogy kevés esélyük lesz a bent maradóknál kedvezőbb megállapodást kötni.
Milyen visszhangja van Brüsszelben annak, hogy a kilépési tárgyalások vezetését May saját hatáskörébe vonta?
Nagy bajban lehetnek, mert ugyan
a magyar sajtóban még nem olvastam, de a brüsszeli lapok megírják,
nem csak az a britek legnagyobb problémája, hogy két miniszter kilépett a kormányból, az igazi belső válságnak az a jele, hogy már hat úgynevezett kabinet-miniszter is távozott a kormányból. Ott más a „mezei” miniszterek és a kabinetminiszterek súlya, az előbbiek csak végrehajtók, az utóbbiak mind a végrehajtásban, mind a politikai döntések előkészítésében részt vehetnek.
Az MSZP alelnökeként a Göteborgban tavaly ősszel lefektetett Szociális Jogok Európai Pillérének csorbítatlansága mellett is szót emelt. Úgy látja, a kereskedelmi háború esetleg ezt is veszélyezteti?
Ragaszkodunk ahhoz, hogy a TTIP – a nemzetközi kereskedelemben tapasztalható megannyi konfliktus ellenére is – garantálja az európai munkavállalókat védő szociális normák betartását. Minden nemzetközi egyezménynek vannak bizonyos záradékai, a szerződéshez csatolt függelékei, további rendelkezései, amelyek például környezetvédelmi elvárásokat, vagy a gyerekmunka kizárását rögzítik. Az egyik ilyen a szociális jogok ügye, az európai szocialistákkal mi azért emeltünk szót, hogy a TTIP garantálja továbbra is a munkavállalók jogait, a termelés olcsóbbá tétele érdekében ne lehessen hozzányúlni mondjuk a nyolc órás munkaidőhöz, vagy ne lehessen megszüntetni a dolgozók kötelező társadalombiztosítását.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.