Kezdőlap Címkék államcsőd

Címke: államcsőd

Van-e hálózata a diktátoroknak?

Anne Appelbaum Pulitzer díjas újságíró és történész, Sikorski lengyel külügyminiszter neje, azt állítja, hogy van ilyen hálózat, melynek célja a demokrácia lerombolása a világon. Anne Appelbaum új könyvének címe: Diktátorok, akik irányítani akarják a világot. Érdekes a felsorolás: Oroszország, Kína, Észak Korea, Törökország, Irán, Magyarország és Venezuela.

Ez meglehetősen heterogén csapat hiszen Magyarországon és Törökországban vannak demokratikus választások, működik ellenzék és szabad sajtó. Mi a közös bennük? Az, hogy megkérdőjelezik az Egyesült Államok világuralmát. Amíg nem ezt tették addig Washington vígan együttműködött velük: Kínával például 1972-ben kötött szövetséget Mao elnökkel, akinek a diktatúrája százszor szörnyűbb volt mint Hszi Csin-ping rendszere, amely viszont nyíltan kihívja az Egyesült Államokat. Putyin a G8 csoport tagja volt egészen addig amíg meg nem kezdte Ukrajna leszalámizálását miközben az USA is igényt tart az egykori szovjet tagállam ásványi kincseire. Ukrajnát Anne Appelbaum nem sorolja a diktatúrák közé noha a rendszer a háborús körülmények között távolról sem igazi demokrácia, és a korrupciót illetően megelőzi Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét is pedig az a legkorruptabb az Európai Unióban. Nem szerepel a diktatúrák között Modi miniszterelnök indiai rendszere holott korábban a kormányfő pártját mint fasiszta mozgalmat bélyegezték meg Washingtonban, és évtizedekig nem fogadták vezetőit a muzulmánok elleni pogromok szervezése miatt.

Az USA válik Kínától – decoupling – és ezért felfedezte Indiát mint “a világ legnagyobb demokráciáját”

– ahogy Biden elnök nevezte.

1973-ban Pinochet tábornok diktatúráját az USA segítette hatalomra Chilében a demokratikusan megválasztott kormánnyal szemben, hogy ily módon akadályozza a Szovjetunió nyomulását Latin Amerikában. Afrikában az IMF és az Egyesült Államok kedvence nem más mint Ruanda, ahol Kagame elnök kőkemény diktatúrát gyakorol a tutszi kisebbség élén a hutu többséggel szemben.

Ideológiai blöff vagy reálpolitika?

Henry Kissinger, a százéves korában nemrég meghalt, amerikai sztár diplomata, egyértelműen a reálpolitika mellett érvelt. Kedvenc példája a bécsi kongresszus volt Napóleon bukása után, mely békerendszert hozott létre a legkülönbözőbb nagyhatalmak között: az orosz cár, a Habsburg császár, a porosz király, az angol király és végül a vesztes Franciaország részvételével. A békerendszer száz évig, az első világháborúig kitartott.

Kissinger ezen az alapon paktált le a kommunista Kínával a Szovjetunió ellen. Ezért támogatta a chilei demokratikus kormány megbuktatását, és azt, hogy Pinochet diktatúrája idején próbálják ki a neoklasszikus gazdasági rendszert, melyet azután globálisan Reagan elnök vezetett be.

Biden elnök ezzel ellentétben 2021-ben stratégiai ellenfélnek jelölte meg Kínát és Oroszországot.

Kissinger egykori külügyminiszter olyannyira nem értett egyet ezzel a hidegháborús politikával, hogy százéves korában is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni a világ két legnagyobb gazdasági hatalmának válását – decoupling. A misszió sikertelen volt, a legutóbbi NATO csúcs Biden irányvonalát erősítette meg: folytatódik a hidegháborús vonal, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy mind dominánsabb szerepet kap a nemzetbiztonság és mindinkább háttérbe szorul a világkereskedelem.

Biden diplomáciája teljes csőd

Két megnyerhetetlen háborúval küszködik az amerikai diplomácia, amely szeretné úgy fenntartani az USA világhatalmát, hogy annak katonai terhét mindinkább szövetségeseire hárítja.

A NATO főtitkár immár tízéves háborút jósol Ukrajnában, és ehhez asszisztál az Európai Unió, amely az olcsó orosz energia és nyersanyagok hiányában elveszíti versenyképességét a világpiacon.

Washingtonnak semmiféle megoldási javaslata sincs az ukrajnai válságra. Korábban Biden elnök nyíltan megmondta: a cél Putyin megbuktatása. Bár az USA elnöke visszavonta ezt, de valószínűleg ez lehetett az eredeti cél, amely éppúgy kudarcba fulladt mint Putyinnak az a kísérlete, hogy háromnapos villámháborúval elfoglalása Ukrajnát. Az eredmény viszont az lett, amit sem Putyin, sem Biden nem akart: Oroszország Kína gazdasági függvénye lett.

Az USA a tartós közel-keleti békét az izraeli-szaúdi együttműködésre akarta alapozni, de a Hamász terrortámadása ezt szétzúzta minden bizonnyal Irán és Oroszország ösztönzésére.

Az Egyesült Államok csapdába került: palesztin állam nélkül nem lehet rendezni a konfliktust, ezt azonban az izraeli közvélemény döntő többsége nem fogadja el. A demokraták emiatt akár a választásokat is elveszíthetik, mert az USA közvéleménye megosztott ebben a kérdésben is.

Ha Trump nyer, akkor változhat az USA külpolitikája, de kérdés, hogy mennyire. Az ideológiai blöff változhat, de az USA valószínűleg Trump alatt is folytatja a hidegháborús diplomáciát. Ez pedig azt jelentheti, hogy Orbán Viktor, aki nemrég tárgyalt Hszi Csin-pinggel és Trumppal is, két szék között a pad alá eshet.

Persze büszkén állíthatja, hogy pontosan oda készült…

Magyar Péter: úton vagyunk a technikai államcsőd felé

A nemrég feltűnt, de máris jelentős népszerűséget szerzett politikus Facebook oldalán ezúttal a magyar gazdaság siralmas helyzetével foglalkozott annak kapcsán, hogy a költségvetés hiánycélja már csaknem teljesült noha még csak április közepén járunk.

“Az első negyedév végén 2321 milliárd forint hiányzott a kasszából, ilyen magas első negyedéves adat még sohasem volt a magyar államháztartás történetében. Ez majdnem a teljes évre tervezett hiánynak felel meg” – írta Magyar Péter. Aki joggal mutat rá arra, hogy nem lehet a költségvetést az év első felében megtervezni, mert akkor szinte szükségszerű a tévedés hiszen a világgazdaság olyan gyorsan változik, hogy lehetetlen előre látni a főbb trendek alakulását. Ezért már az Orbán kormány is közölte, hogy idén az év vége felé állítják majd össze a jövő évi költségvetést ahogy az minden más európai országban szokásos.

“A kormány már be is jelentett egy 650 milliárdos megszorító csomagot, de ez nem lesz elég, mert úton vagyunk a technikai államcsőd felé”

– állítja Magyar Péter, aki ebben az utóbbiban minden valószínűség szerint téved.

Nincs gazdasági válság

Ezt állítja Surányi György, a magyar nemzeti bank ex elnöke, aki gyakran bírálja az Orbán kormány gazdaságpolitikáját és a Matolcsy féle nemzeti bank ténykedését. Surányi azt hangsúlyozza, hogy az Orbán kormány szekere még egy-két évig eldöcöghet az uniós eurómilliárdok nélkül, melyek nagyon is hiányoznak az államkasszából. Magyarország egyre drágábban kap kölcsönöket a világpiacon, ezért egyre nő az adósságszolgálat, mely idén már meghaladhatja a GDP 4,2%-át. Ez nagyon sok, meghaladja az éves egészségügyi kiadásokat, de Magyarországon volt már sokkal magasabb is méghozzá a kilencvenes évek közepén amikor Surányi György és Bokros Lajos együtt hárították el az államcsődöt, de a Bokros csomag olyan nagy életszínvonal csökkenést hozott, hogy a baloldal megindult a lejtőn. A liberális irányzat elveszítette a népszerűségét, mert a közvélemény többsége azt a megszorító politikával azonosította.

Magyar Péter szerint az Orbán kormány újabb megszorító csomagra készül, de ezt csak a választások után akarja bejelenteni:

”Valljon színt a pénzügyminiszter és a miniszterelnök, hogy várható-e további vasúti szárnyvonalak megszüntetése, posta- és kórház bezárás illetve milyen adók emelését tervezik  a felelőtlen gazdálkodásuk következményeinek enyhítésére?”

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter találkozott az ásványolajipari szövetség illetve a MOL vezetőivel, mert szeretné elérni, hogy az üzemanyag árának emelkedése ne növelje az inflációt. Csakhogy az olajipar emberei azt vetették a kormány szemére, hogy január elsejével jelentősen megnövelte a jövedéki adót, és emiatt nem tudják olcsóbban adni a benzint és a dízelt.

Orbán úgy költekezik mintha jól menne a gazdaság

A magyar miniszterelnök jelentős összegekkel támogatta a Euronews és a Vodafone megvásárlását, most pedig a ferihegyi repülőteret kívánja megszerezni:

”milyen családi és haveri összefonódás miatt oly sürgős ilyen rossz költségvetési helyzetben 1000 milliárd forintért éppen most visszavásárolni a ferihegyi reptér egy részét?”

– teszi fel a teljesen jogos kérdést Magyar Péter.

Miért ilyen magabiztos ebben a nehéz gazdasági helyzetben Orbán Viktor? Mert joggal úgy érezheti, hogy az impotenciával küszködő ellenzék, melynek több politikusa is rajta van a hatalom fizetési listáján, nem igazán veszélyes a számára.

Csakhogy a Magyar Péter jelenség mutatja azt, hogy a csökkenő életszínvonal kivált egy olyan tömeghangulatot, amely komolyan meggyengítheti Orbán Viktor hatalmát, melyet egyre inkább az alternatíva hiánya tart életben.

De hogyha igaz a hatalom vádja Magyar Péter ellen, hogy őt az amerikai nagykövetség támogatja, akkor kibontakozhat egy alternatíva, amely Lengyelország példájára utalhat. Tusk miniszterelnök az összes uniós euró milliárdot megkapta cserében azért, hogy belépett az európai ügyészségbe. Magyar Péter most ugyanezt ígéri. E téren Magyar Péter nem újonc hiszen nyolc évig szolgált Brüsszelben mint a Fidesz diplomatája. Ha a Biden kormányzat és az Európai Unió fő iránya őt támogatja, akkor veszélyes kihívóvá válhat Orbán Viktor számára, aki – amint azt George Friedman a magyar származású amerikai elemző legutóbb írta – egyre inkább elveszíti a fonalat. Márpedig ez volt Orbán Viktor egyik legfőbb politikusi erénye, hogy minden helyzetben az elsők között ismerte fel, hogy mit kell tennie a hatalom megszerzése illetve megtartása érdekében, és sohasem habozott sokáig megcselekedni azt. Most viszont habozik és kivár. Nem véletlenül: pénz nélkül ő is impotens…

Fórum

„Új kormányzati döntéshozó fórum alakul a fegyelmezett költségvetési gazdálkodásért – jelentette be kedd késő este a Pénzügyminisztérium. Azt is kiemelte: a kormány egyik elsődleges célja, hogy felgyorsítsa az egyensúlyi mutatók javítását, a költségvetési hiány és az államadósság csökkentését. Ennek érdekében új munkacsoport alakul.”

Az emberben rögtön fölmerül a kérdés, eddig nem volt fegyelmezett költségvetési gazdálkodás? Tényleg? Ehhez fórumot kell létrehozni? Hát…

Én még élénken emlékszem arra, mikor Kósa és Szijjártó egymást erősítve süvöltötték a magyar éterbe, hogy államcsődben az ország! Aki nem tudná, hogy ez mikor történt, annak elárulhatjuk, hogy 2010-ben a választások FIDESZ általi megnyerése után, a nagy kiabálással próbálva igazolni, hogy a Gyurcsány-Bajnai féle illibsik mekkora kárt okoztak az országnak. A világválságot, mint a gazdaság csökkenésének és ezzel a hozzá viszonyított, bruttó adósság növekedésének fő okát, gondosan kihagyták. Akkor még üzemelt a Finkelstein-Habony duó, rendkívül okosan verték át a népet.

Persze nem csak propagandisztikus célt szolgált az előadás, hanem előkészített még valami mást, ami az Orbán kormány első nagy lenyúlása lett. Tárgya a MANYUP. A lenyúlás indokaként a nagy duó „érvein” túlmenően még Selmeczi halálsikolya szolgált, mely szerint a pénztárak csak eltékozolnák a dolgozó nép gyűjtögetett pénzecskéjét, ezért sokkal jobb, ha azt most a kormány zsebreteszi. A tőke helyett minden pénztári tag kap egy ígéretet, hogy ha majd nyugdíjba megy, az akkori kormány fizetni fog neki. Akik pénztártagok akartak maradni, kaptak persze egy fenyegetést is, hogy maradhatnak, de akkor állami nyugdíj nuku. Zsarolásban a FIDESZ nagymenő, így a pénztárakban alig maradt valaki, azaz a MANYUP zsebretétel nagy hőbörgést nem is okozott.

Aki az adatokra kíváncsi: az államadósság a világválság Bajnaiék által való kivédése után (már kivédve!) a GDP 80,4 %-a, a gyakorlatilag csak Gyurcsányék által összehozott MANYUP vagyon pedig a GDP 6,9 %-a, azaz ha az állam a kétezres években nem fizet be egyre növekvő mértékű pénzt 2010-ig a MANYUP-ba, akkor a kormányváltáskori adósságállomány értéke csak 73,5 % lett volna. A fenti folyamat eredménye, hogy ami Gyurcsányéknak nagy kiadást jelentett, abból Orbánék lenyúlása által nagy bevétel lett. Az a plusz, hogy Orbánnak attól kezdve nem kellett fizetni a MANYUP-ba egy vasat sem, már csak hab a tortán.

Összehasonlítás: ha valaki nem tudná, annak eláruljuk, hogy a jelenlegi GDP arányos adósságállományunk 75,2%. Tizenhárom nagyszerű év eredménye. Remekül passzol hozzá a „Gyurcsányék eladósították az országot” szöveg. Ha ezt kiegészítjük azzal, hogy az „elmúltnyócéveseknek” sokkal rosszabb helyzetben kellett gazdálkodniuk, mint az EU pénzekkel igencsak megtámogatott, felívelő világgazdasági környezetben működő, az elődök által már jól kiépített gazdaságot öröklő, 10(!) évig válságtól mentes Orbán kormányoknak, akkor egyértelmű, hogy ritka nagy hülyeségnek, hogy ne mondjam, hazugságnak tűnik, amit az ellenzékről Orbánék 13 éve hablatyolnak.

A fentieken kívül van még egy további, ide kapcsolódó téma is. Miután Orbán csak saját zenére táncol, az IMF meg füttyös egy népség (ha hitelt adott, akkor hozzá mindig kéretlen gazdasági tanácsokat ad, hogy lehetne azt visszafizetni – ezt hívják verbális füttyögésnek), nem nagyon szereti őket. Gyurcsányéknak persze nem volt más választásuk, IMF hitelt kellett felvenniük. Ők azt csinálták, hogy az IMF hitel egyharmadával kedvezőtlenebb kamatozású hiteleket váltottak ki (az adóshelyzetünk javult), egyharmadát betették az MNB-be devizatartaléknak, egyharmadát meg fel sem vették. Ezzel az Orbán kormány által 2010-ben örökölt devizatartalék 39 milliárd EUR értékre nőtt, ami az akkori GDP 29 %-a. Ha tehát a magánnyugdíj pénztárak tőkéjét és az ugyancsak az elődök által Orbánékra hagyományozott MNB devizatartalékot is figyelembe vesszük, a Szijjártó-Kósa féle eladósítási-államcsődös vészkiáltás egyre nagyobb hülyeségnek tűnik.

A sorai közt szakértőket csak csekély mértékben tartalmazó nép ily módon való átverését a nép erre hivatott értelmiségének vezetésével lehetett volna megakadályozni. Lehetett volna. De nem. Az értelmiség nem tett semmit, sőt nagyon örült Orbán kétharmadának, és ami még szomorúbb, azóta sem tett sokat, mert annak, hogy naponta megírják, Orbán rossz, nulla hatása van. Ha pedig hozzáteszik (és bizony sokszor hozzáteszik), hogy az ellenzék is rossz, annak örül csak igazán a jóval több hűséges hívővel bíró FIDESZ!

Az államcsőd kormányzópárti potentátok által való hangoztatásának a nép átverésén túlmenően volt egy kellemetlen következménye is. Amit ők csináltak, annál a hitelminősítőket és a hitelező bankokat illetően az országra nézve rosszabb taktika el sem képzelhető. A hitelminősítőknél a válság elmúlása és az EU pénzek érkezése ellenére egyre rosszabb kategóriába kerültünk, az S&P esetében például a 2010-es BBB-alsó középkategóriából kettőt rontva a befektetésre már nem ajánlott (bóvli) BB kategóriába, és 2014. márciusáig ott is maradtunk. A bóvli kategória azt jelenti, gyakorlatilag senki sem vásárol már államkötvényt, csak a legvadabb spekulánsok, és ők is csak hatalmas kamatfelárral, amit az unokáknak kell majd visszafizetniük. A legszomorúbb az, hogy ennyi jó év után ma, 2023-ben is csak ott vagyunk, ahol a 2010-es kormányváltásnál voltunk (BBB-). Az természetesen magától értetődő, hogy az unokák visszafizetési kötelezettsége Orbán unokáit még marginálisan sem fogja megzavarni. Bezzeg a szegényrétegek szintén szegény unokáit…

Megjegyzendő, hogy a jelenlegi, a 2010-es kormányváltáskori minősítéssel azonos S&P minősítésünkön a Bulgáriával és Romániával a gazdaságilag utolsó hely elkerüléséért való öldöklő küzdelem láttán nincs csodálkozni való. Ez a 13 éves korszak az „Egy tapodtat sem jutottunk előbbre” tipikus esete. Se minősítésben, se államadósságban.

A témához visszatérve, az újság az új fórumról következőket írja:

A költségvetési munkacsoportot a pénzügyminiszter vezeti, tagjai az előterjesztő miniszter mellett a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a miniszterelnök politikai igazgatója. Vagyis Varga Mihály mellett jelen lesz Gulyás Gergely, Rogán Antal és Orbán Balázs…

A határozat értelmében a Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport szükség szerint ülésezik, ülését a Munkacsoport vezetője hívja össze. A Kormányzati Költségvetési Előkészítő Munkacsoport ülés tartása nélkül, rövid úton is hozhat döntést, illetve kialakíthat véleményt.

Az új fórum megszervezésének okaként két lehetőség vehető számba.

  • Varga nem volt elég határozottan elutasító, mikor pénzért jöttek hozzá kuncsorogni, és így az ország helyzete pocsék.
  • Varga, lévén az ország helyzete pocsék, túl elutasító, mikor jönnek hozzá pénzért kuncsorogni.

Mindkét esetben Orbán veszi át a döntést, mivel annak meghozása ülés megtartása nélkül is lehetséges. A döntés ettől kezdve majd úgy történik, hogy az Orbán titkárság körlevelet intéz a PÉNZÜGYMINISZTERhez, a MINISZTERELNÖKséget vezető miniszterhez, a MINISZTERELNÖKi kabinetirodát vezető miniszterhez, és a MINISZTERELNÖK politikai igazgatójához, hogy a MINISZTERELNÖK által a levélben említett helyzet döntést igényel, és ő a következő döntést javasolja. A válaszlevelek hamar visszaérkeznek, mivel pedig a MINISZTERELNÖK: PÉNZÜGYMINISZTER arány 4:1 Orbán javára, a javaslatát simán megszavazzák. Még névlegesen sem kell Vargával megküzdenie.

Hogy mi a kormány elsődleges vagy az akárhanyadlagos célja az államadósságot vagy akármi mást illetően, az a francot sem érdekli.

Vili?

Békesi: a Nemzeti Banknak nincsenek eszközei a forint megvédésére

Új mélypontra süllyedt a forint az euróhoz képest miközben a közös európai valuta sem dicsekedhet az árfolyamával. Immár 425 forintot ér egyetlen euró, és egyáltalán nem kizárt, hogy van még lejjebb is.

Békesi László egykori pénzügyminiszter szerint a nemzeti bank lényegében kapitulált amikor Matolcsy György bejelentette: 13%-on leállítják az alapkamat emelését. Az ex pénzügyminiszter joggal mutat rá arra, hogy a szigorítás nem hozta meg a kívánt eredményt: a forint árfolyama megállíthatatlanul csökken.

Infláció 20% fölött

Békesi László arra is rámutatott, hogy a maginfláció már szeptemberben is 20% körül járt. Az energiaárak ugrásszerűen emelkednek éppúgy mint az élelmiszerek árai. Ennek következtében az éves infláció meghaladhatja a 20%-ot. Varga Mihály pénzügyminiszter 20%-os inflációról beszélt, a Nemzeti Bank már 22%-ról. Mikor lesz ennek vége? A nemzeti bank abban reménykedik, hogy a jövő év közepén megindulhat a csökkenés. Mitől? Talán attól, hogy véget ér a fűtési szezon.

Megélhetési válság

Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter már ezt jósolta – teljes joggal. Míg a rezsi az uniós jóléti államokban csak a jövedelmek maximum 20%-át jelenti addíg Magyarországon ez jóval magasabb az alacsony bérszínvonal miatt. Családok milliói kerülhetnek egzisztenciális válságba miközben a kormánynak nincsen pénze a támogatásra. Miért nincs?

Vodafone vásárlásra miből van?

Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósol. Eddigi politikai sikerei elsősorban azon alapultak, hogy volt elég pénze a választópolgárok megvásárlására. A vezérnek most üres a zsebe.

Egyelőre nem fenyeget államcsőd – hangsúlyozza Békesi László.

Pénz nélkül azonban nem üzemel sokáig a nemzeti együttműködés rendszere.

Honnan szerez pénzt és milyen feltételekkel Orbán Viktor? Egyelőre Brüsszel a cél, a magyar kormány által lankadatlanul bírált Európai Unió. Az uniós euromilliárdok nemcsak a pénzügyi válság miatt fontosak hanem amiatt is, hogy a világ ennek alapján ítéli meg Magyarországot. Brüsszel sem érdekelt Magyarország csődjében, de miért finanszírozzon egy rendszert, melynek vezetője az ő bírálatára építi a politikai karrierjét?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK