Kezdőlap Címkék Allah

Címke: Allah

Aki Allah és közéd áll, az fölösleges

Ne kövessetek! Sokszor kértelek titeket, eszetek ágába se jusson követni engem! Amit leírok, az az én utam az én gondolataim szerint! De mást se kövessetek! Ne kövessétek a papot, a sejket, az ország vezetőit, senkit! Önmagában mind zsákutca.

Az Iszlám nem emberek követéséről szól. Miért követed azt, aki élet elvételére képes, de azt adni nem tud? Miért követed azt, akinek első gondolata a pusztítás, nem az alkotás, a világ szebbé tétele? Hát nem a szigorúan titkos haditechnikában történnének először tudományos áttörések, melyek csak évtizedekkel később vonulnak be a békés területekre, amikor már a hadászat területén elévültek? Miért követed azt, aki csak ágyba akar vinni és ha asszonyoddá tett, akkor rabszolgává tesz és erre az Iszlám rendelkezéseit hívja segítségül hazug módon? Miért követed azt, akinek csak a pénzed, anyagi háttered kell, kiszipolyoz és erre is rendelkezéseket szór a fejedre, majd elátkoz?

Mi nem imádkozunk mammonhoz, emberhez, sírokhoz, a mekkai fekete kőhöz! Egyedül Allahhoz imádkozunk és csak az Ő törvénye vezetheti gondolatainkat, szándékainkat, cselekedeteinket, semmi más.

Mi az élet adójához, a Teremtőhöz imádkozunk emberi közvetítő nélkül. Aki Allah és közéd áll, az felesleges.

Az Iszlám arról szól, hogy alakítsd ki azt a kapcsolatot Teremtőddel, ami számodra a legmegfelelőbb, akár a szabó a neked szánt ruhát. Ehhez kaptunk zsinórmértéket, útmutatást.
Amit én adni tudok, egy tudásanyag, ami támasz az útválasztásban számodra. Amit mások adnak, az is tudásanyag, nem több ennél. Itt megáll kapcsolatunk. Nem lehetek alá és felérendelőd, ahogy Te sem lehetsz az. Nem mondhatom, hogy ez az Iszlám, kövess, ahogy más sem mondhatja. Az Iszlám az, ami Benned előhívódik, majd kikristályosodik az általad magadba szívott tudás alapján. Ezért ne arra törekedj, hogy egy ember szavát vakon kövesd, hanem hallgass meg minél több véleményt, olvass több írást, alakítsd, formáld világképedet.

Bárhogy változik véleményed időről időre a világról, a stabil vázszerkezet, amit szívedbe zársz, megőriz attól, hogy letérj az útról.

Ez a vázszerkezet az Iszlám és az utazás a váz stabil elemei között vagy Te a szabad véleményeddel. Ez így működött a próféta (béke reá) idejében is.

Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy muszlimként sokkal több megpróbáltatáson kell keresztülmennünk, mint az Iszlámon kívülieknek. Ez teljesen normális és ennek így is kell lennie. Hogy miért? Mert lehet, hogy országok állampolgáraiként törvénytisztelő polgárok vagyunk, de ha azok a törvények, vagy intézkedések összeütközésbe kerülnek az Iszlám rendelkezéseivel, számunkra ez utóbbi mindent felülír. Nálunk is létezik a többségi határozat követése, tolerancia, türelem, de a hittel és annak gyakorlásával (figyelj! Nem hitünket mondtam!) kapcsolatos sérelmek előtt nem hajthatunk fejet. Megint figyelj!

Sérelmekről beszéltem, amit ti emberi jogoknak mondotok. Nem elvakult barbár tettek legitimálására céloztam, sőt!

A földi élet nagyjából arról szól, hogy miként vesse egyik ember saját terhét a másik nyakába, miként cipelje más az egyén terhét? Hogy uralkodhat egyik a másik felett? Erre milyen ideológiákat találnak ki, melyekbe illeszkednünk kell?

Hogy nem terhelhető a teher hordója más terhével, (Korán 53:38)

Mivel nem lehetünk minden helyzetben mások alá vetettek, megalkuvók, nem várhatjuk el, hogy tiszteljenek, szeressenek. A mai világban szeretet annak jut, akit használni tudnak. Akit nem, azt megtörik, megalázzák, vagy nevében hamis ideológiákat terjesztenek, annak érdekében, hogy saját magától is elidegenítsék. Erre ezerszámra akad a muszlimok soraiból is partner.

Magadra maradtál. Súg-búg a külvilág, bármerre nézel téged akarnak bekebelezni. Kell a szavazatod, fogyasztásod, adófizetésed és az is kell, hogy megvakulj, megsüketülj, helyesebben az, hogy irányítottan láss és hallj. Pojácák hada vesz körül, akik tele dumálják agyadat. Van gyógyszer. Allah beléd vetette azt a magot, melyet ki kell csíráztatnod és fel kell nevelned. Ha ez a mag megkapaszkodik az Útmutatásban és a korlátaidat lebontó tudás keresésében, győzedelmes leszel. Elnyered a hit páncélját, ami megvéd az evilágon és a túlvilágon egyaránt. Gyűjtsd magadba a tudást.

A Mózsák feltétele

Mózes története sokak számára ismert, itt nem fogok róla beszélni. Számomra az a vonzó a történeteiben, hogy nagyon is ember. A szövegből érzi az ember a kételyeit, ami emberi, a félelmét, az emberi aggodalmát, az emberi és az emberi haragját. Szenvedélyes ember lehetett.

Mégis ő volt az egyetlen, akihez közvetlenül szólt az Úr!

Talán Allah is szereti, ha valaki emberként viselkedik, miután emberként teremtettek. Nekem ez nem furcsa! Én is úgy érezném magam, mint ő, ha már létrehoztam volna valakit emberként.

Amikor Mózest kiűzték, a félelem uralkodott a szívében. Megölt egy embert, és a lelkiismerete gyászolta őt, miközben őt is üldözték. Az Úr azonban megbízta őt egy küldetéssel. Az Úr üzenetével kellett a fáraóhoz mennie, hogy monoteizmusra hívja őt. A Világok Ura küldte Mózest annak az embernek, aki Istennek képzelte magát, a földi világ ura. Igaz, az elméjében a Nílus alsó és felső áradatából állt a világ. Mózes már átment a spirituális felkészülésen. Megértené a különbséget a Világok Ura és a Föld ura között. De még mindig félt, mivel ő csak egy pormote volt, egy senki a kettő között. Tudta, hogy a földi világ ura megölheti, azt tehet, amit akar. Igaz, ő is tudta, hogy a Világok Ura hatalmasabb nála, még az anyagait is tönkreteheti, de vissza mert kérdezni, aggódni mert, és támaszt mert kérni! Miért? Mert a Világok Ura a legkönyörületesebb, a legmegbocsátóbb! A fáraóval nem mert volna belépni abba a kérdezz-felelek csomagba, ha egyedül van!

Ezen a ponton Mózes felajánlott egy imát, amely a Korán négy ayasában van bejegyezve:

Az uram azt mondta: „Magyarázd el nekem a mellkasomat 25 ((Mózes) így szólt: „Ó, Uram! tágítsd ki a mellemet; (Korán 20:25) És enyhítsd a parancsomat) 26 („Könnyítsd meg a feladatomat nekem; (Korán 20:26) és elemezz egy csomót a nyelvemből”  És távolítsd el az akadályt a beszédemből, (Korán 20:27) Megértik a mondásomat) 28 („Hogy megértsék, amit mondok: (Korán 20:28)

Képzeld el, hogy egy férfi több év után, a sivatagból, mai értelemben: egy körözött személy, aki dadog, nem tud rendesen beszélni, mégis küldetéssel bízza rá az Úr. Egy luxus palotába kell mennie, ahol egy zsarnok szemében el kell mondania, hogy szar alak. Ez érthető, nem? Ez a történet nem adja le a drámát egy szent előadásban. És ennyi!

Bevallom, ezt az imát mindig magamnak mondom, mielőtt előadást tartok, vagy valahol tárgyalni kezdek. Tényleg rendbe teszi a belső világomat. Ebben a pár sorban benne van a (Moses) hátrányos helyzete, a kérése és a követelése, hogy a másik fél értse, amit mond!

Rájöttem, hogy Mózesnek ma nehezebb dolga lesz.

Az ő napjaiban volt egy fáraó, akit el lehetett érni. Persze, néhányan bemehettek hozzá, de a kijárat nem volt biztosítva. Párbeszédet lehetett volna kialakítani az egyik fejjel lefelé és a másik között. Már a rádió felfedezésével, ami ma nem volt így, megszűnt ez az állapot. Emlékszem, gyerekkorunkban a televíziós korszak előtt ültünk a rádióban, színházi előadásokat, kabarét és híreket hallgattunk. A lényeg, amit szeretnék világossá tenni, hogy a rádió beszélt, de senki sem tudott visszaszólni hozzá. Egy korszak kezdődött, amikor a hang felülről jött le, de alulról fejjel senki nem tudott válaszolni. Addig is érdemi disszidációk következhettek, volt motivációja, ami után az interakciók fokozatosan megszűntek létezni.

Ma van egy világ, ahol a földi világ urainak hangja szól, eléri a halandókat, de a halandó már olyan ostoba, hogy elvesztette az eszét, hogy bármilyen vita, kérdéseket tesz fel, és hozzászokott ehhez az állapothoz…

Az egyoldalú kommunikáció közös lett.

Tehát ma nem tudom, mit tenne Mózes, merre menjen, ki hallgatná meg. Az egyoldalú üzeneteket közvetítő kommunikációban személyessé vált, és azt sem tudhatjuk, honnan jön a szándék, ki áll a gondolatok mögött? Mózes idejében tudtuk, hogy a fáraó a baj forrása, és ő odaadta az arcát. Ma már senki nem adja a pofont semmihez, csak arctalanul keveri a szart. Elég kicsi vagyok ahhoz, hogy a jövőre gondoljak, de itt az ideje, hogy valaki megváltoztassa ezt a helyzetet, és befolyásolja a rejtettek elméjét. Bármi is legyen a helyzet, a kínálat gyönyörű és tartalma aktuálisabb, mint valaha. A kínálat is személytelen. Benne van a tárgy (személy), az Úrhoz intézett kérés és a megértés szükségessége! Tanuljuk meg! Hátha valaki beavatkozik!

Nem a vallásban van kényszer, hanem a közös út megtalálásában

Mindenkinek van érzékeny pontja. Van, aki büszke nemzetiségére, hovatartozására, kultúrájára, készségeire vagy egyszerűen családjára, gyerekére. Egy bizonyos szintig lehet ezekkel is viccelni, de a szintet átlépve megalázó és sértő minden szó, gesztus. Majd jön az adok-kapok. Mert elkövetkezik a viszont-sértegetések ideje, hiszen tisztában vagyunk egymás érzékeny pontjaival, amit támadhatunk. Sokszor nem is vesszük észre, hol léptünk túl egy határt.

﴿٢٥٦﴾ …لاَ إِكْرَاهَ فِي الدِّينِ
Nincs kényszer a vallásban… (Korán 2:256)

Előre vettem a Korán meghagyását, ami feketén-fehéren lefekteti az elvet: kényszert alkalmazni tilos! Ez a tilalom nem csak tettekre terjed ki, hanem megfogalmazásokra is.
Mi muszlimok elszenvedői vagyunk sokszor a minket körbevevő gyűlöletnek, de be kell vallanunk, hogy mi is teszünk ennek érdekében. Nem a fenti előírásnak megfelelően beszélünk, viszonyulunk környezetünkhöz.

Ahol nincs kényszer, gyűlöletkeltés egyik oldalon sem, ott gyönyörűen működik az együttélés. Ahol előjön valaki, fenyeget és előírja másoknak, hogy mit kell tenni, ott felborul az emberek közti békesség.

Ma már nem tartok kapcsolatot egyetlen közösséggel sem. Életem során azonban sok helyen jártam és sok közösségben voltam tag, vezető, vagy egyszerűen érdeklődő. Ezek nem csak muszlim közösségek voltak. Csak idő kérdése, hogy egy közösség bizonyítani akarja önigazolásként azt, hogy valamilyen értékmérő alapján jobb a többinél. Innen a történet ismerős. Ez az értékmérő azonban sosem az, hogy miként szolgáljon közügyeket, humanitárius célokat, más embereket csendben, figyelemfelkeltés nélkül.

Majd egy másik ismerős kép. Idejön Ali, akinek bármi lehet a nemzetisége, most ne azon akadjunk fent. Alit befogadja egy kontinens, egy ország, munkát kap, majd fedelet a feje fölé. Gyakorlatilag hozzájut ahhoz, amihez saját országában soha. Ha valamiben hiányt szenved, akkor nem kér, hanem követel! Neki jár! Hirtelen jogai lettek! Miért nem követeltél a szülőföldeden, Ali?

Majd eljár közösségekbe és dirigál. Nem meghunyászkodik és keresi egy közösség szolgálatát, hanem belepofázik ügyekbe, kritizál, előír. Még meg sem melegedett a befogadó országban és parancsokat oszt. Arra nem gondol, hogy agyilag zéró, felkészületlen és amit tudásként érez magában, az nem tudás, hanem egy nemzeti populizmus vallásba csomagolva, egy helyi konfliktus eszmei síkra terelése, vagy éppen saját kitalációja?

Hé, Ali! Ne importáld ide a szarodat. „Nincs kényszer a vallásban!”

Nem érted? Ne küldözgess nekem emaileket, messenger üzeneteket kioktatólag, hanem takarodj haza és ott próbálkozz azokban a mecsetekben, melyek napközben zárva vannak és csak imaidőben adnak neked fél órát, hogy lenyomd a napi kötelező adagot. Ott szónokolj előírásokról! Egy ún. Iszlám országban próbálkozz! Nem mersz ugye? Ott darabokra szednének ugyanezért.

De ha már itt vagy, miért nem jársz múzeumba, miért nem olvasol könyveket, miért nem érdeklődsz a befogadó nép kultúrája iránt, miért nem gyarapodsz? Sok ismerősöm él 30-40 éve Európában és kizárólag saját etnikumon belül tart kapcsolatot. Ez még akkor sem változik, ha beházasodik egy helyi családba. A legtöbb házasság egy idő után tönkremegy, pont a kulturális és hagyománybeli különbségek miatt. Illetve helyesbítek. Nem a különbség miatt, hanem az emberi gyengeség miatt.

Mert „nincs kényszer a vallásban!” Egyik fél sem bírja elviselni egy vita esetén, hogy ne tűzzön ki egy győzelmi zászlót a másikra.

Türelmetlenség és kényszer.

Eddig Alit kritizáltam, de Hans se jobb a befogadó oldalon. Európa is primitív, intoleráns és fölényes, csak másképp. Kurva büszke arra, ami nincs. Ez az ún. európai érték! Mi az? Meghatározta már valaki? Mi az, ami csak Európában érték, itt találták fel és máshol nincs? Kereszténység? Nem ez a szülőföldje. Itt csupán inkvizíció lett belőle. Tán a világ kifosztása és ebből alapok képzése a demokráciák létrehozására? Európai eszmeiség megteremtése? Hiszen két lábbal tiprunk rajta!

Azt kérem vegyétek észre, hogy se Ali, se Hans esetében nem az ideológiákat, eszméket, vallásokat kritizáltam, hanem az embert magát. Alit és Hansot, akik ezt tették saját eszméikkel. Kifordították mondanivalójukat és ellentétessé tették azzal, mint amit a bázis tanítás hirdetett.

Együttélésre kényszerülünk, akár akarjuk, akár nem.

Meg kell tanulnunk egymást.

Közben a világ halad, Európa jelentős pozíciókat veszít, Törökország erősödik, lassan a Földközi tenger egészét ellenőrzi. Oroszország energia ellátási útvonalakat épít, Kína gazdasági hatalom, Amerika a dollár értékét őrzi. A felsoroltak mindegyike abban érdekelt, hogy zsarolja, döntésében kiszolgáltatott piaci pozícióba terelje, vagy monetáris alapjaiban gyengítse Európát. Kurvára nem érdekel senkit a titánok közül az, hogy mi milyen jogokról és értékekről hadoválunk. Ha egy picit is szándékunkban áll jól kijönni ebből a krízisből, akkor egyetlen értékünk előtt nyílik út és ez a helyzet közös felismerése és gondolataink harmonizálása.

A szilveszteri buli kijózanodással, vagy a kijózanodás szilveszteri bulival?

Elkövetkezett az ostoba fogadkozások időszaka. Mit fogok csinálni az újévben és mit nem? A többség képzeletében az él, hogy amilyen az újév kezdete, olyan lesz az egész 2020. Majd elmennek szilveszterezni, ünnepelnek, jól berúgnak és az újév hányással, fejfájással, másnapossággal kezdődik.

A boldogság nem hiedelmeken vagy törvényeken múlik. Ha boldogan akarok élni, akkor nem egy fergeteges napra kell hagyatkozni, sem a parlamentre, hogy a boldogság törvényt megszavazza. Az életedhez a parlamentnek kevés köze van. Csak akkor van köze hozzád, ha magadat ahhoz kötöd. Az életedhez Neked van közöd és te döntöd el annak minőségét.
A részegség, mámor egy állapot, ami elfeledtet gondokat egy rövid időre, de a lecke nem a részegségben, hanem a kijózanodásban, ráeszmélésben van. Ahogy az első emberpár is akkor döbbent rá a valóságra, amikor elkövette a bűnt:

فَوَسْوَسَ إِلَيْهِ الشَّيْطَانُ قَالَ يَا آدَمُ هَلْ أَدُلُّكَ عَلَى شَجَرَةِ الْخُلْدِ وَمُلْكٍ لَّا يَبْلَى ﴿١٢٠﴾

De a Sátán suttogott felé és mondta:

„Ó Ádám! elvezesselek-e téged az örökkévalóság fájához és a királysághoz, mi nem tűnik le?”

A Sátán ajánlata okos, mint mindig, de fals és hihető. Fals, mert: 1. A boldogság nem átmeneti volt, mint a földi világban. 2. A Kertben minden őket szolgálta, tehát felsőrendűek voltak, így a Kert maga már egy királyság volt részükre. A Királyság tehát adott volt, nem kellett azt külön ajánlani. Ami pedig a hihetőséget illeti: 1. Semmi sem hangzott el korábban az „örökkévalóságról”. Amiről nem beszélünk, az nincs. Most a Sátán megemlítette, tehát megszületett a fogalom is és elgondolkodtatta Ádámot. 2. A csábítás ereje az Ego gyengeségében gyökerezik. Ha az Egóban van hajlam elhajlásra, akkor olyasmiben is hisz, ami az Ego önös vágyaiból ered.

فَأَكَلَا مِنْهَا فَبَدَتْ لَهُمَا سَوْآتُهُمَا وَطَفِقَا يَخْصِفَانِ عَلَيْهِمَا مِن وَرَقِ الْجَنَّةِ وَعَصَى آدَمُ رَبَّهُ فَغَوَى ﴿١٢١﴾

Mindketten ettek arról (a fáról) és felderült nekik szégyenük (csupaszságuk). Takarást öltöttek maguknak össze a Kert leveleiből. Ádám engedetlen volt Urával és engedett a kísértésnek. (Korán 20:121)

Megismerték a bűnt. Engedetlenségük Istennel beszennyezte lelküket és egy szennyezett Ego azon nyomban kimutatja a tökéletlenséget, csupaszságot, csúnyaságot, hiányosságot, amiknek elpalástolásához külső eszközökre (itt a Kert leveleire) van szükség. Takarni kell a testet, de takarni kell a szégyent és a lelkiismeretet.

Ádám választhatott és ő rosszul választott. Majdnem elveszett, de Allah kegyelme segítségére volt. Bűnbánata meghallgatásra talált és Allah megbocsájtott.

Mert valójában az élet is egy ígéretekkel és csalódásokkal teli folyamat, ha azt önbecsapások sorozatával éljük meg.

A jót és rosszat nem kívülről kapod, az benned van. Azt kapod, amit magadban felerősítesz. Ha fogadkozol, olyan ígéretet tégy, aminek értelme van. Erősítsd fel magadban a jót és aszerint alkoss, hozz létre valamit. Hozz létre értéket. Változtass. Kezd el vagdosni a szálakat, ami közted és negatív emberek, helyzetek közt fennáll. Ne kerítsen hatalmába szánalom, ha ezektől meg akarsz szabadulni.

Minél kevesebbet hitegeted magad, annál kevesebbet leszel mámoros önmagadtól és annál enyhébben éled meg másnaposságodat, a rádöbbenést, kijózanodást.

Tanulj a kígyó, vagy rovarok példájából. Növekedésük vedléssel jár. A régi, szűk kültakarót ledobják és napokig sérülékenyek, amíg az új bőr meg nem erősödik. Ebben az időszakban könnyen az apró hangyák áldozataivá válnak. A kígyó is bevállalja a kockázatot, hogy új bőrben, új életet kezdjen. Kockázat nélkül nincs változtatás. De megéri.

Ha most vagy valaki, tudd, hogy tudsz nagyobb lenni, tudsz jobb lenni, tudsz hasznosabb lenni. Ehhez nem kell alkotmányt módosítani, sem kilincselni másoknál. Vesd le a régi bőrt és válts. Sérülni fogsz, míg az új bőr ki nem fejlődik, de ezt a folyamatot nem másnaposság követi, hanem egy kiterjesztett, megnagyobbított önmagad. Vár rád önmagad egy nagyobb térben, ahol kapsz levegőt, nem szorít senki szűk ketrecbe és szárnyalhatsz.

Egy madár akkor jut élelemhez, ha szárnyal és a magasból észreveszi a fűben, faágakon megbúvó rovart. Mennyit kell repdesnie, tereket bejárnia ehhez? Egy pórázon tartott madár képes lenne-e erre? Vedd észre, hogy saját pórázodat te önmagad állítottad elő. Semmi mást nem kell tenned, mint elvágnod azt. Tudja-e a madár, hogy milyen kalkulációkat kell készítenie? Terveket készít-e a madár arra, hogy ilyen, meg olyan koordinátát követve, megtalálja a rovart? Nincs ilyen terv. Csak egy terv van. Repülni kell és Allah az utadba hozza a gondoskodást.

Szárnyalj, repdess, mert saját gondolataid szabadsága hozza meg azokat az értékeidet, melyek mentén rájössz, miért is vagy.

Ebben a szellemben kívánok boldog Óév búcsúztatót. BUÉK.

Mihálffy Balázs

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK