Kezdőlap Címkék Alkotmányvédelmi Hivatal

Címke: Alkotmányvédelmi Hivatal

Nem áll titkosszolgálati védelem alatt a csipogók ügyében érintett magyar nő

Legalábbis ezt nyilatkozta az Alkotmányvédelmi Hivatal. Korábban Cristiana Bársony-Arcidiacono édesanyja azt nyilatkozta az AP hírügynökségnek, hogy lánya a magyar titkosszolgálat védelme alatt áll, és azt tanácsolták neki: ne álljon szóba a médiával!

Az Alkotmányvédelmi hivatal nem védi, de kihallgatja Cristiana Bársony-Arcidiaconot – ez derül ki a titkosszolgálat közleményéből, mely arra is rámutat: a csipogók, melyek felrobbantak Libanonban, ahol több mint 3 ezer ember megsebesült és 30-nál is többen meghaltak a Hezbollah hálózat tagjai közül, nem Magyarországon készültek. Cristiana Bársony-Arcidiacono ezt nem is állította soha pusztán arra utalt, hogy cége közvetítő szerepet játszott az ügyben, mely minden bizonnyal a Moszad akciója volt a libanoni Hezbollah ellen. Gyurcsány Ferenc ex miniszterelnök a Facebookon azt állította, hogy a magyar titkosszolgálatoknak tudniuk kellett az ügyről. Tekintettel Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor kapcsolatára ez minden bizonnyal igaz lehet.

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága jövő csütörtökön tárgyal az ügyről

Sas Zoltán, a bizottság jobbikos elnöke már egyeztetett azzal az államtitkárral, aki Rogán Antal minisztériumában a titkosszolgálatokat felügyeli. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke arra kérte Farkas Örsöt, hogy számoljon be a csipogók ügyéről is.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt írta a Facebookon, hogy “nemzetbiztonsági ügyben inkább nem kérünk tanácsot Gyurcsány Ferenctől.”

Kocsis Máté hozzátette:

”meggyőződtünk arról, hogy az eset nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot.”

A Soros ellenesség kapcsolja össze Orbánt és Netanjahut

A magyar miniszterelnök Benjamin Netanjahu támogatásával jutott be először Trump elnökhöz: mindhárman szemben állnak Soros Györggyel, aki a demokraták fő támogatói közé tartozik az Egyesült Államokban. Soros György szembeszáll a nacionalizmussal Magyarországon éppúgy mint Izraelben, és elutasítja Trump America First politikáját. Ehelyett olyan Egyesült Államokat akar, amely együttműködik Európával, és a világ más demokratikus nemzeteivel. Washingtonban a demokrata adminisztráció szembenáll mind Benjamin Netanjahu mind pedig Orbán Viktor politikájával. A gázai övezetben Biden elnök fegyverszünetet szeretne elérni, de Benjamin Netanjahu ehelyett tovább folytatja a háborút, melyet kiterjeszt Ciszjordániára és a libanoni Hezbollahra is. Netanjahu háborús politikáját az Európai Unióban egyedül Orbán Viktor támogatja.

A két állam kiváló kapcsolatait a Pegazus szoftver megvásárlása mutatta meg: Czukor Józsefet, Orbán akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját ebből az alkalomból fogadta Benjamin Netanjahu miniszterelnök is. Elvben a Pegazus szoftvert csakis az országon kívül illetve terroristák ellen szabad felhasználni, Rogán Antal titkosszolgálata azonban vígan alkalmazza azt az ellenzékkel illetve a független médiával szemben is.

Ezt is kifogásolta David Pressman, az USA budapesti nagykövete, aki feltette a kérdést: demokrácia-e még Magyarország? Ez egyáltalán nem elméleti kérdés: ha Washingtonban úgy ítélik meg, hogy a nemzeti együttműködés rendszere már nem demokrácia, akkor fontolóra vehetik Orbán Viktor eltávolítását.

Nem áll titkosszolgálati védelem alatt a csipogók ügyében érintett magyar nő

0

Azt nyilatkozta az Alkotmányvédelmi Hivatal. Korábban Cristiana Bársony-Arcidiacono édesanyja azt nyilatkozta az AP hírügynökségnek, hogy lánya a magyar titkosszolgálat védelme alatt áll, és azt tanácsolták neki: ne álljon szóba a médiával!

Az Alkotmányvédelmi Hivatal nem védi, de kihallgatja Cristiana Bársony-Arcidiaconot – ez derül ki a titkosszolgálat közleményéből, mely arra is rámutat: a csipogók, melyek felrobbantak Libanonban, ahol több mint 3 ezer ember megsebesült és 30-nál is többen meghaltak a Hezbollah hálózat tagjai közül, nem Magyarországon készültek. Cristiana Bársony-Arcidiacono ezt nem is állította soha pusztán arra utalt, hogy cége közvetítő szerepet játszott az ügyben, mely minden bizonnyal a Moszad akciója volt a libanoni Hezbollah ellen. Gyurcsány Ferenc ex miniszterelnök a Facebookon azt állította, hogy a magyar titkosszolgálatoknak tudniuk kellett az ügyről. Tekintettel Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor kapcsolatára ez minden bizonnyal igaz lehet.

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága jövő csütörtökön tárgyal az ügyről

Sas Zoltán, a bizottság jobbikos elnöke már egyeztetett azzal az államtitkárral, aki Rogán Antal minisztériumában a titkosszolgálatokat felügyeli. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke arra kérte Farkas Örsöt, hogy számoljon be a csipogók ügyéről is.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt írta a Facebookon, hogy

“nemzetbiztonsági ügyben inkább nem kérünk tanácsot Gyurcsány Ferenctől.”

Kocsis Máté hozzátette: ”meggyőződtünk arról, hogy az eset nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot.”

A Soros ellenesség kapcsolja össze Orbánt és Netanjahut

A magyar miniszterelnök Benjamin Netanjahu támogatásával jutott be először Trump elnökhöz: mindhárman szemben állnak Soros Györggyel, aki a demokraták fő támogatói közé tartozik az Egyesült Államokban. Soros György szembeszáll a nacionalizmussal Magyarországon éppúgy mint Izraelben, és elutasítja Trump America First politikáját. Ehelyett olyan Egyesült Államokat akar, amely együttműködik Európával, és a világ más demokratikus nemzeteivel. Washingtonban a demokrata adminisztráció szemben áll mind Benjamin Netanjahu mind pedig Orbán Viktor politikájával. A gázai övezetben Biden elnök fegyverszünetet szeretne elérni, de Benjamin Netanjahu ehelyett tovább folytatja a háborút, melyet kiterjeszt Ciszjordániára és a libanoni Hezbollahra is, mivel Libanon felől folyamatos támadás éri az országot.

A két állam kiváló kapcsolatait a Pegazus szoftver megvásárlása mutatta meg: Czukor Józsefet, Orbán akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját ebből az alkalomból fogadta Benjamin Netanjahu miniszterelnök is. Elvben a Pegazus szoftvert csakis az országon kívül illetve terroristák ellen szabad felhasználni, Rogán Antal titkosszolgálata azonban vígan alkalmazza azt az ellenzékkel illetve a független médiával szemben is.

Ezt is kifogásolta David Pressman, az USA budapesti nagykövete, aki feltette a kérdést: demokrácia-e még Magyarország? Ez egyáltalán nem elméleti kérdés: ha Washingtonban úgy ítélik meg, hogy a nemzeti együttműködés rendszere már nem demokrácia, akkor fontolóra vehetik Orbán Viktor eltávolítását.

Maximális aktivitást fejtenek ki az orosz titkosszolgálatok Magyarországon

A tízes skálán tizenötszörös a jelenlétük – hangsúlyozta Katrein Ferenc egykori kémelhárító műveleti igazgató, aki Dezső András újságíróval együtt elemezte az orosz titkosszolgálatok aktivitását Magyarországon a Nyugati Pályán podcastben.

Arra hívták fel a figyelmet, hogy a külügyminisztérium informatikai rendszerének meghekkelésével az oroszok éveken keresztül beleláthattak nemcsak a magyar diplomácia ügyeibe, de a NATO illetve az Európai Unió levelezésébe is. Mindez éveken keresztül folyt, és semmifajta tiltakozást nem váltott ki Magyarországon, ahol a kémelhárítás észre sem vette a dolgot. Pontosabban az Alkotmányvédelmi Hivatal állítólag jelezte a problémát, de a magyar kormány azt a tisztet mozdította el, aki észlelte az orosz hekkerek működését. Végül amerikai jelzésre robbant ki az ügy, amely a NATO biztonságát is veszélyeztethette volna. A Nyugati pályán podcastet az amerikai nagykövetség támogatja, mert a magyar-orosz kapcsolatoknak ez a vonatkozása felkeltette a CIA figyelmét is.

Orbán személyesen irányítja a titkosszolgálatokat

Nem Rogán Antal felügyeli a magyar titkosszolgálatokat, hanem Kovács József tábornok államtitkár közvetlenül a miniszterelnöknek jelent. Az ok:

a magyar miniszterelnök borzasztóan csalódott mind Putyinban mind pedig a magyar hírszerzésben.

Az orosz elnök nem tájékoztatta “magyar barátját” az ukrajnai hadműveletről és nem adja olcsóbban a földgázt Magyarországnak. A magyar katonai hírszerzés vezetője még néhány nappal az ukrajnai háború kitörése előtt azt állította, hogy “nem valószínű az átfogó orosz hadművelet”. Pedig Putyin Kijev elfoglalására és Zelenszkij lecserélésére – meggyilkolására készült.
Orbán csalódott az orosz titkosszolgálat hatékonyságában is hiszen ők tervezték meg a villámháborút, amely teljesen kudarcba fulladt Ukrajnában. Horvát József nyugalmazott titkosszolgálati tábornok fogalmazta meg erről a legsarkosabb véleményt a Magyar Nemzetben: ha egy titkosszolgálat ennyire ismerős terepen ekkora kudarcot szenved el, akkor a király meztelen!

Orbán mint közvetítő a kutyának sem kell

A magyar miniszterelnök sokáig abban reménykedett, hogy valamiféle közvetítő szerepet játszhat Kelet és Nyugat között, de az ukrajnai háború szétoszlatta ezt az illúziót. Moszkva és Washington messze a feje fölött tárgyalt, azzal sem fárasztva magát, hogy tájékoztassa erről Orbán Viktort. Érdekes, hogy az az amerikai biztonságpolitikai szakértő, akit nemrég a magyar miniszterelnök a Karmelita Kolostorban fogadott, pontosan meg is fogalmazta: az a realista diplomácia amikor a nagyhatalmak az érdekeiket követve tárgyalnak tökéletesen figyelmen kívül hagyva a kisebb országokat. Ezért is pártolja John Mearsheimer az USA és Oroszország közvetlen tárgyalását Ukrajna feje fölött.

Déli kávé Szele Tamással – Camerata Hungarica

Kérem, most nem a komolyzenei együttesről lesz szó, hanem – hogy kicsit kerékbe törjük egy szójátékkal a latin nyelvet – a bekamerázott Magyarországról. Már a Parlament előtt van a törvényjavaslat, ami lehetővé teszi, hogy az ország összes térfigyelő kamerájának összes felvétele egy nagy, közös adatbázisba kerüljön.

Baj ez?

Nagy baj.

Miért?

Épp néhány nappal ezelőtt írtunk a Kínát most már minden pontján behálózó megfigyelőhálózatról, az élet minden pillanatát ellenőrző és értékelő állampolgári pontrendszerről, a totális kontrollról, amit európai ember képtelen volna elviselni: nos, ez a kamerarendszer már nem egy lépés az ehhez vezető úton, hanem egy ilyen rendszer lényeges eleme. A többi elem kidolgozása nem lesz egyszerű, de mindenképpen – olcsóbb lesz. Az egész hóbelevancban a legdrágább a kamerák kihelyezése mindenfelé.

Emlékszem, a Szabadság téri aktív tiltakozás napjaiban egyszer tüntetés után – én tudósítani voltam ott – beültünk páran a téren álló kis kerthelyiségbe sörözni. Állt mellettünk egy lámpaoszlop, rajta legalább öt kamera, négy puskamikrofon, keretantenna, egyáltalán, amit csak műszakilag el lehet képzelni – és egyszer csak megjött két rendőr, elkezdték leszerelni a technikát. Barátságosan odaszóltunk:

– Jó napot kívánunk, minek tetszik leszerelni, holnap nem fog kelleni?
– Dehogynem, szerelhetjük is majd vissza… de tudják, leltárban van, addig nehogy ellopja valaki!

Ez alig pár éve volt, azóta sokat fejlődtünk, például a kamerákat magasra szerelik, és így nem lehet őket ellopni. Mármost elég sok térfigyelő kamera van ebben az országban, körülbelül olyan 35 ezer, ezek egész nap működnek, minden felvételük kötelezően bekerülne a nagy, közös adatbázisba…

Hát mekkora lenne az az adatbázis?

Az bizony a tegnap nyilvánosságra került adatok alapján folyamatosan 25 ezer terabájtnyi megfigyelési adatot kezelne, és egyelőre – a településeknél megjelenő, megsaccolhatatlan összegű további helyi költség nélkül – ötven milliárd forintba kerülne. Közpénzből.

Lesz az száz is, urak, ha jobban megnézitek, de így mulat egy magyar kormány, főleg, ha még kukkoló is. És hogyan használnák ezt a hatalmas rendszert?

A tervezet arról szól, hogy az adatokhoz közvetlenül, egy alkalmazáson át férnének hozzá a jogosult szervezetek. Így azok, akik feltöltik a képeket, megszűnnének adatkezelőnek lenni, mert nem tudnák, hogy egy másik szervezet mikor és miért kéri le a képeiket. Ugyanakkor a központi gyűjtőhely sem lenne adatkezelő, csak adatfeldolgozó. Ezzel viszont nem lenne olyan gazdája ennek a hatalmas képtömegnek, akit jogsértés esetén felelősségre lehetne vonni.

Jogilag minimum aggályos a dolog

Nem is csoda, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság élén Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossal nagyon tiltakozik a rendszer ellen:

„A rendelkezésre álló információkból egy központosított, országos kiterjedésű, totális képi megfigyelőrendszer létrehozásának terve rajzolódik ki, amelynek nem lesz az adatkezelés jogszerűségéért felelősségre vonható adatkezelője, ugyanakkor a tervezett szabályozás elnagyolt felhasználású felhatalmazást adna a törvényben kijelölt szervezetek számára.” – írja a hivatal levele.

További aggályok is felmerülnek: elsősorban az, hogy a törvényjavaslat szövege szerint ezt a behemótot főként nem bűnüldözésre, hanem bűnmegelőzésre kívánják használni. Hogy ez miért gond? Kérem, ha egy megtörtént bűncselekményről készített felvételt elemeznek, az jó és helyes, hiszen megkönnyíti a bűnüldözők munkáját. Használták is ezeket a felvételeket a közelmúltban a körúti robbantó utáni nyomozásban, jól is tették. Azonban ha bűnmegelőzés céljából használják, akkor mindenkiről előre gyűjtenek adatokat, tömegesen, általában, különös ok nélkül, és az bizony még alaptörvény-ellenes is.

Egyszerűsítve: ha betörik az ablak az iskolai sportpálya mellett, a térfigyelő kamera felvételéből utólag meg lehet mondani, hogy a focizó huszonkét srác közül melyik törte be a labdával, Pistike vagy Jancsika. De ha bűnmegelőző figyelés folyik, akkor még a mérkőzés előtt elkezdik figyelni mind a huszonkét játékost, ahol csak megfordulnak, mert ki tudja, nem fogja-e valamelyik betörni az ablakot?

És aki nem is tagja egyik csapatnak sem, azt is lehet, sőt kell figyelni preventív célokkal, mert még beléphet, aki nem focizik, az is elkezdheti, szóval gyakorlatilag minden és mindenki állandó és jogtalan megfigyeléséről van szó.

Nem lesz többet magánélet?

Sőt. Külön jogtalan volna nem egyszerűen állandóan figyelni mindenkit és begyűjteni a felvételeket, hanem azokat biometrikusan elemezni is! Arról van ugyanis szó, hogy ha Pistike iskolába megy, mondjuk két kerülettel odébb, akkor őt egy csomó kamera látja. Az egyik látószögébe belép, a másikét elhagyja, és ez így megy végig. A kamera csak egy eszköz, nem tudja, kit, mit rögzít, ahhoz ember kéne, aki a felvételeket egyesítve utólag összevágja Pistike útját otthonról az iskoláig, de az is több óra munka lenne. Azonban, ha biometriai, arcfelismerő rendszert használunk, akkor elég kijelölni a megfigyelt orcáját, és akár utólag, akár élőben végigkövetheti a központban kukkoló tiszt az útját, ha akarja, egész nap is.

Ez nyilván azt jelentené, hogy nincs többet magánélet, de közélet sem. Ha valaki elkezdi csípni a rendszer szemét, azt naponta megbüntetik, mondjuk mert nem a zebrán ment át, vagy esetleg jegy nélkül utazott a trolin. Vagy bármiért. Lehetne erre mondani, hogy „be kell tartani minden szabályt és nem lesz baj”, csak olyan ember nem született még, aki erre képes volna. Olyan videovágó program viszont született már, ami azt is mozgóképre teszi, ami soha meg nem történt.

Egyszóval, nagy disznóság készülődik minálunk

Szerencsére vannak némely gondok a megvalósításával.

Egyrészt: a kamerarendszer hatalmas. Nem nagy: hatalmas. Csak rendőrségi térfigyelő kamerából van négyezer, ehhez jönnének még a bankok, bankautomaták, parkolók, magáncégek, magánszemélyek kamerái, az önkormányzatok, közterület-felügyeletek saját hálózatai, biztosítócégek eszközei, szóval meglehet, még kevés is az a becsült harmincötezer kamera és a huszonötezer terrabájtnyi adat. Ennek a kezelése nem csak jogi, hanem technikai szempontból is problémás: ehhez sem ember, sem testület nem elég.

Ehhez mesterséges intelligencia kell. Ami vagy jól működik, vagy nem: a példaképünkként szolgáló nagy Kínában is volt már példa meghibásodásra, és Dong Mingzhu ningpói esetét csak azért ismerjük pontosan, mert a tévedés áldozata történetesen milliomos – arról nincsenek adataink, hány névtelen és kevésbé tehetős ember arcát ismeri félre az folyamatos fejlesztés alatt álló kínai rendszer és MI. Amelyet különben csak mérhetetlenül drágán lehetne beszerezni, és mai állapotában, mint említettem, nem tökéletes – sőt, valószínűleg soha nem is lesz az, mert a neurális hálókra épülő mesterséges intelligencia nem fejleszthető korlátlanul.

A titkosszolgák sem örülnek

Másrészt: ha hiszik, ha nem ennek a rendszernek a legkevésbé az aktív titkosszolgák örülnek. Magyarországon ma ugyanis nem egy polgári titkosszolgálat működik, mint azt a közvélekedés tudni véli, á, dehogy is! Hivatalosan is legalább öt dolgozik, a valóságban lesz az félhivatalosan több is. A lista tehát távolról sem teljes, de ismereteink szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, és a TEK is a saját információs függetlenségéért harcol, őrzi a területét és ellenáll a hazai társszolgálatok behatolási kísérleteinek: azt csak a legnaivabbak képzelik, hogy létezik egységes magyar hírszerzés és elhárítás, vagy hogy Kövér László és Pintér Sándor beleláthatnak egymás kártyáiba, mert összetartják őket a közös elvek.

Abszurd tehát, de tény, hogy maguk a gumitalpúak is ellenségei ennek a mindent és mindenkit látó kamerarendszernek.

Azt természetesen senki sem gondolja komolyan, hogy az Adatvédelmi Hatóság vagy a jogvédők érvei számítanának ebben a helyzetben – ha zátonyra fut a vállalkozás, annak inkább lesznek anyagi, technikai és titkosszolgálati okai.

Ha pedig megvalósul mégis a Camerata Hungarica, a bekamerázott Magyarország, akkor mindenkinek melegen ajánlom, hogy tessék folyamatosan mosolyogni.

Ugyanis folyamatosan fényképeznek majd.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK