Kezdőlap Címkék Akkumulátor

Címke: akkumulátor

400 kilométert bír az új kínai akkumulátor

A Freevoy akkumulátort, melyet a kínai CATL állít elő – ők építenek gyárat Debrecenben – hibrid járművekbe szerelik be, és ezek hatótávolsága így 400 kilométer lehet vagyis jóval nagyobb mint a jelenleg működő akkumulátorok esetében.

A CATL a globális piacon 37%-ban részesedik az eladásokból, egy év alatt 1,6%-kal nőtt a részesedése vagyis piacvezetőnek számít. Az elektromos autók eladása jelentős mértékben lassult Európában míg Kínában és Észak Amerikában továbbra is növekszik.

Miért nem fogy az elektromos autó Európában?

Egyrészt, mert rossz az általános konjunktúra: Németország, a kontinens legerősebb gazdasága évek óta stagnál, és a perspektíva sem kedvező vagyis az embereknek nincs pénzük.

Másrészt az állami költségvetés problémái miatt leállították a központi támogatást márpedig enélkül drága az elektromos autó még a nyugat-európai vásárlóknak is, nem beszélve a kelet-európaiakról.

Az Orbán kormány rengeteg pénzt költött arra, hogy Magyarországra csalogassa a CATL akkumulátor gyárat, és másokat is Kínából és Dél Koreából. Szijjártó Péter külügyminiszter azzal dicsekedett, hogy akkumulátorgyártó nagyhatalom leszünk.

Üzleti szempontból ez egyelőre nem jött be.

Emiatt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is bírálta Szijjártó Péter külügyminisztert a kormány ülésén. Orbán Viktor miniszterelnök nem foglalt állást noha a végső döntés mindig az ő kezében van. A magyar kormány menekülő útja e tekintetben a gyakran bírált Európai Unió: a magyar javaslat szerint 4500 eurót kellene kapnia mindenkinek az unióban, aki új elektromos autót vásárol. Mindezt miből finanszírozná az Európai Unió?  Csak közös hitelfelvétel teremtene ehhez megfelelő alapot- ezt javasolja Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke, Olaszország ex kormányfője, aki Giorgia Meloni miniszterelnök gazdasági tanácsadója. Csakhogy Orbán Viktor még a gránit szilárdságú magyar alkotmányba is beleíratta: Magyarország nem helyesli a közös uniós hitelfelvételt! Akkor viszont kinek adják el a Magyarországon működő akkumulátor és elektromos autógyárak a termékeiket?

Miért nő az elektromos autók ára, ha az akkumulátoroké csökken?

Európában 33%-kal csökkent az akkumulátorok átlag ára 2020 óta míg az elektromos autóké 11%-kal nőtt. Vajon miért?

Európában az autógyárak elmozdultak a drága prémium kategória felé: 2020-ban a részesedésük még csak 28% volt az elektromos autók között, idén ez már 64%! Miért? Mert az európai autógyárak nehéz helyzetükben rámennek a profitra, amely a prémium kategóriás járművek esetében lényegesen magasabb. A Mercedes Benz 55%-os, a BMW 50%-os áremelést hajtott végre az elektromos prémium autók piacán. Minthogy az államok költségvetési gondok miatt leálltak a támogatással, így csökken a kereslet. Az olcsóbb kategóriában a kínaiak jelentenek versenytársat, ezért alkalmaz velük szemben védővámokat az Európai Unió. Tegyük gyorsan hozzá: az USA is, Biden elnök egyenesen 100%-os vámot vetett ki a kínai elektromos autókra.

A 25 ezer eurós autók a keresettek

A brüsszeli bizottság felmérte az igényeket az Európai Unióban, és a válaszolók többsége – 57% – azt közölte, hogy szívesen vásárolna elektromos autót, ha lenne rá pénze. Mennyiért vennének új elektromos autót? 25 ezer euróért. Csakhogy ebben a kategóriában dominálnak a kínaiak. Idén várhatóan a kínai cégek adják el az  elektromos autók egynegyedét az európai piacon. Január elsejétől jöhetnek a védővámok az Európai Unióban, ezért ez az arány 20%-ra csökkenhet. Ha maradnak a védővámok, akkor 2026-ban már csak 18% lesz a kínai részesedés. Kérdés, hogy mikor jelenhetnek meg a piacon a BYD szegedi gyárának autói? Ezeket az autókat nem terhelné uniós védővám. Ha tovább folytatódik az akkumulátorok árának a csökkenése, akkor az elektromos autók egyre versenyképesebbé válhatnak. A baj az, hogy az átlagos uniós polgárok pénztárcája a közeli jövőben nem lesz vastagabb, a fizetőképes kereslet minden valószínűség szerint stagnálni fog. Nem úgy mint az Egyesült Államokban vagy Kínában, ahol nő az életszínvonal, és ezzel párhuzamosan egyre több elektromos autót adnak el. Európa ezen a téren is lemaradhat holott korábban az autóipar volt az európai gazdaság zászlóshajója. A digitális lemaradás miatt ennek vége van, és Európának más húzó ágazatot kell keresnie, mert különben végképp lemarad a globális versenyben Észak Amerika és a Távol Kelet mögött.

Mennyit kockáztat Orbán az akkumulátorgyártással?

A magyar kormány nagy pénzeket fektet az akkumulátorgyártásba és az elektromos autózásba miközben a piac befagyott Európában. Kipukkadt a luftballon?

Kaderják Péter, az Akkumulátor Szövetség főnöke szerint nem: a világpiac nem állt le, mert az elektromos autózás egyre népszerűbb Kínában és az Egyesült Államokban. Az Európai Unióban is csak lelassult a korábban igen dinamikus növekedés: tíz éve még csak százezer elektromos autó volt, mára már 9,3 millió fut belőlük az utakon.

A tisztán elektromos járműpark idén 42,9 millióra nő a világpiacon 2035-ben viszont várhatóan már 430-500 millió lesz! Az Európai Unióban jelenleg 3,4 millió elektromos járművet értékesítenek évente míg 2035-ben már várhatóan 15,5 milliót. Kínának és Dél Koreának előnye van az akkumulátor technológiában, ezt az USA és az EU Kína esetében védővámokkal próbálja kompenzálni.

A magyar kormány javaslata szerint minden uniós polgár egységesen 4500 eurós támogatást kaphatna amennyiben elektromos autót vásárol. Mindez része egy javaslat csomagnak, melynek a teljes összege 100 milliárd euró körül van. Honnan lenne az Európai Uniónak ennyi pénze erre a célra? Erre a magyar javaslat nem tér ki – jó okkal ugyanis Mario Draghi egységes közös hitelfelvételt tart szükségesnek ahhoz, hogy az Európai Unió képes legyen a nagy stratégiai tervek végrehajtására: zöld átállás, digitális forradalom, Ukrajna támogatása stb.

Csakhogy Orbán Viktor határozottan ellenzi a közös hitelfelvételt.

Nincs ezzel egyedül: más tagállamokban is nagy a tartózkodás. Minden attól függ, hogy Németország hogy dönt. Angela Merkel kancellár annak idején úgy tudta keresztülvinni a közös hitelfelvételt, hogy szentül megígérte: egyedi esetről lesz szó! Csakhogy Németország az államadósság fék miatt nincs abban a helyzetben, hogy jelentősen növelje a kölcsönök felvételét. Az elektromos autók eladása is azért lassult le, mert a német kormány támogatási programja véget ért. Jövőre választásokat tartanak Németországban, ahol várhatóan a CDU vezére, Friedrich Merz alakíthat majd kormányt. Kérdés, hogy kivel. A zöldek is esélyesek lehetnek mint koalíciós partnerek márpedig számukra az elektromos autózás igencsak fontos.

Az Európai Unió mindenesetre elhalasztotta az új költségvetés vitáját a német választások utáni időszakra.

Németország gazdaságának gyengélkedése ugyanis új helyzetet teremtett a politikában: előretörnek a szélsőséges pártok mind a jobb mind pedig a baloldalon. Az Alternative für Deutschland kedvenc ellenfelét a zöldek jelentik Németországban, ahol a fontos gazdasági döntések mindinkább politikai színezetet kapnak. Orbán Viktor a német – kínai – magyar együttműködésben bizakodik az elektromos autógyártásban illetve az akkumulátor iparban. Az elképzelés hosszú távon bejöhet, de a legközelebbi választások 2026-ban lesznek Magyarországon.

Garantálhatja-e Orbán rendszerének stabilitását a Magyarországra települő kínai ipar?

10 milliárd euró értékben exportál akkumulátorokat évente Magyarország – közölte Nagy Márton gazdasági miniszter, aki elmondta, hogy az éves GDP 5,5%-át teszi ki az akkumulátor ipar, és ez 10-11%-ra nőhet, ha a nagy kínai akkumulátor gyárak megkezdik a termelést Magyarországon. Közben azt is elismerte, hogy a költségvetés hiánya 6,5%, és ebben még nincsen benne a Nemzeti Bank hatalmas vesztesége, amely tavaly elérte a GDP 3%-át. Hogy lesz így pénzügyi egyensúly?

A nemzeti együttműködés rendszere jelentős részben az uniós euró milliárdokon alapult, de Brüsszelben elzárták a csapot. Orbán Viktor az európai választásokban bízott, de pofára esett. Marad a kínai kártya, ezt jelképezte Hszi Csin-ping elnök májusi látogatása. Azóta viszont az Európai Unió védővámokat vezetett be a kínai elektromos autók ellen. Veszélybe kerül-e Orbán kínai kártyája is?

“A német ipar is beleragadt abba, hogy részben a kínai beszállítóktól, részben pedig a posztszovjet térségből származó nyersanyagoktól függ. A gyártás pedig a kelet-európai uniós országok összeszerelő üzemeiben koncentrálódik az olcsó munkaerő miatt. Ennek a működésétől függ a nemzeti együttműködési rendszer iparpolitikája is.

Magyarországon például még van olcsó orosz földgáz, amely Németországban már nem elérhető”

– nyilatkozta a Telexnek Gerőcs Tamás, a Binghampton egyetem kutatója, aki sietett hozzátenni: ”Ez a modell iszonyatosan felerősíti a külföldi tőkétől, nyersanyag importtól és technológiától való függést.”

Ennyit a szuverenitásról, melyről oly szívesen beszél Orbán Viktor miniszterelnök. Aki nagy belpolitikai kockázatot is vállal a kínai akkumulátor és elektromos autó gyárakkal a környezetvédelem miatt. Ez már Debrecenben is megmutatkozott, ahol a feldühödött tüntetők azt javasolták Orbán Viktornak, hogy

„építs akkumulátorgyárat Felcsúton!”

Még fel sem épült a gyárak nagy része, de máris rúgják ki a kirgiz munkásokat, mert csökken a kereslet.

Vezethet-e adósságcsapdába a kínai kölcsön?

Ven Csiapao kínai kormányfőt tapsvihar üdvözölte Athénban a parlamentben amikor jelentős kölcsönt ajánlott a pénzügyi csőd idején Görögországnak. Aztán a kínaiak megszerezték a legnagyobb görög kikötő, Pireusz legnagyobb részét.

Innen indul az Új Selyemút Európa elfoglalására. Ezért épül a Budapest-Belgrád vasútvonal.

Járhat-e pórul Magyarország is?

“Azt lehet mondani, hogy a kínai hitelek feltételei általában kevésbé szigorúak mint az IMF kölcsönökéi, mert nem követelnek meg húsbavágó reformokat. Nem korlátozzák a kölcsönt felvevő állam gazdaságpolitikáját mint ahogy azt sem, hogy a pénzt kinek osztja ki az állam. A nemzeti együttműködés rendszere nyilvánvalóan ezért is preferálja a kínai kölcsönt az IMF-el szemben.”

A kínaiak viszont általában ahhoz ragaszkodnak, hogy saját cégeik jelentős szerepet kapjanak a különböző projektek megvalósításában. A Budapest-Belgrád vasútvonalon a kínai és orosz cégek végzik a munka oroszlánrészét, mert ők adják a hitelt, de Magyarországon lehetőséget kapnak Orbán hűséges oligarchái is, mert egy uniós tagállamnak erősebbek a tárgyalási pozíciói.

Orbán Viktor nagy kockázatot vállal azzal, hogy szinte mindent a kínai kártyára tesz  fel, de a többi ajtó bezárult előtte. A baj az, hogy ezt Pekingben is tudják: a kínaiak a szankciók sújtotta Oroszországgal szemben is maximálisan kihasználják helyzetüket: Putyinnal például közölték, hogy csak orosz belföldi áron vesznek tőle földgázt, és nem hajlandók földgázvezetéket finanszírozni Oroszország és Kína között.

Tisztelet

Hszi csin-ping látogatásáról Orbán Viktor azt nyilatkozta a kínai TV-nek, hogy:

„Közös bennünk az is, hogy mi nem akarjuk megmondani másoknak, hogyan éljék az életüket, elfogadjuk a kulturális különbségeket és ezt várjuk mástól is. A kínaiak ebben a tiszteletben példát mutatnak másoknak is”

Mint azt a Főnöktől tudjuk, benne és Hsziben az is közös még, hogy mind a ketten Keletről jönnek (Hszi tényleg, Orbán meg kulturálisan, mivel kipcsák vérből már egy negyed csepp sincs egyik magyarban sem), és mind a ketten faluról. Így aztán keletiként könnyen megegyeznek, hogy az abszolút teljhatalmat illetően nincsen abban semmi rossz (azt csak a hülye, szőrözős, nyugati demokraták szajkózzák), a falusi származás révén meg nincs köztük népi-urbánus ellentét, ami hülye vitákra ingerelné a feleket. Főleg az urbánusok részéről (átkozott liberális banda! Lásd: például Budapest).

Szóval hasonlítanak. „Egy brancs maguk”, mondanák az aktuális börtönőrök itt is, meg Kínában is, ha nem létezne az a teljhatalom se itt se ott.

Orbán meg Hszi a munka alapú meg a tudás alapú társadalmak elosztását illetően is nagyon egyetértenek, amennyiben Kínában az utóbbi működik, nálunk meg az előbbi. Ez a tökéletes összedolgozás kulcsa, ők tudás alapúan kitalálják otthon, hogy az akkumulátort hogyan kell gyártani, aztán idehozzák nekünk a gyárat, mi meg a két dolgos kezünkkel úgy megépítjük nekik azt a nyomorult akkut, mint a sicc. Munkaalapúan, természetesen.

Jó ez így. Na, talán az okozhat némi zavart, hogy ez az együttműködés nem segíti Orbán régi álmának, az oligarchikus jellegű, hatékony, magyar tőkésosztálynak a kiépítését, mert a hazai tőkésosztály előbb-utóbb csak kínaiakból fog állni. Az oligarchikus jellegű, hatékony magyar tőkésosztály kiépítésének érdekében 14 éve megkezdett kísérlet hazánkban még ma is folyik. Ezen tőkésosztály Orbán haverjaiból és családtagjaiból áll, jellemzője, hogy csak itthon hatékony, amennyiben minden államilag finanszírozott, vagy EU pénzt is tartalmazó pályázatot elnyer, amellett persze a Magyar Állam által kiírt koncessziókat is, külföldön viszont a környező országok kisebb focicsapatainak szponzorálásán túlmenően sokra nem jutott. Az meg sajnos inkább viszi a pénzt, mint hozza, a fene vigye el! Hátránya még ezen hazai oligarcha tömörülésnek, hogy most már túl nagyok, és állami megbízásokkal kell állandóan etetni őket, nehogy összedűljenek.

Ezen túlmenően az is kellemetlen még, hogy a hasznot ezek a szemetek nem hagyják itt nekünk, hanem kitalicskázzák az országból… illetve bocs, az „ezek a szemetek” kifejezés kizárólag az EU-s, vadkapitalista, másokat nem tisztelő multikra vonatkozik. A derék kínai multikra nem. A haszon kínai kitalicskázása Orbánnak nagyon dühítő lehet, ugyanis korábban azt mondta, az EU pénzeket mi nem a fejlettebb (nettó befizető) EU tagállamok jóindulatából, hazánk felzárkóztatására kapjuk, hanem az jár nekünk, mert az EU-ból érkezett multik kitalicskázzák innen a hasznot! Érdekes lett volna, ha Orbán megemlítette volna Hszi-nek, hogy várja Kínától a nagy pénzt a kínai akkumulátorgyárak kitalicskázott hasznának ellentételeként, de nem hiszem, hogy ez megtörtént, mert Orbán ugyan maga szerint mások által követhetetlen észjárású (azaz a normálistól eltérő), ám annyira azért még ő sem abnor… khm… követhetetlen, hogy ezt a tárgyaláson megkockáztatta volna. Csak az EU-val keménykedik, de az sem jött be sajnos, mert azok most meg nem adják a pénzt.

Ami a miniszterelnöki szövegben érdekes, az az elegáns visszafogottság. Ő ugyan nem akarja másoknak megmondani, hogy hogyan éljenek! De nem ám! Csak a magyaroknak. Nekik viszont nagyon, és ha azt mondja, hogy így éljenek, akkor az úgy is lesz! Vili? Ha nem úgy élnek, akkor Orbán tesz róla, hogy mégis úgy éljenek, ahogy ő elgondolta volt, mégpedig törvényekkel, adókkal, a pénz megvonással, rendőri felügyelet alá helyezéssel (oktatás, egészségügy), a svájci indexálás eltörlésével, rendeleti kormányzással, satöbbi. Irány az ora et labora elv, a biblikusan szűzies (leginkább tudatlan) életmód, elsősorban az ifjúságnál, úgy könnyebb dolguk van a pedofiloknak, valamint a pénz megvetésének tanítása, mármint hogy minek az a népnek, sokkal jobb helyen van Orbánéknál, mert ők tudják, kinek kell adni belőle, és kinek nem. Mivel szentek, akikhez sokan imádkoznak, a kézhajlás iránya érthető.

Mint tudjuk, a miniszterelnök úr korábban Ausztria szintjét célozta be, éljenek úgy a magyarok, ahogy a sógorék, de mikor hatalomra került, már azt gondolta, nem lesz az jó, mert az osztrák egy tudás alapú társadalom, ami neki nem smakkol annyira, meg aztán abban az esetben nem stadionokat kellett volna építeni, ugyanis azok nem hozzák a pénzt, hanem viszik. Ezért az Orbán akaratából és közreműködésével, plusz 14 évi szívós munkával elért életszínvonal tekintetében úgy élünk most, mint a bolgárok. Dobrev örülhet neki. Teljes rejtély, hogy miért nem örül mégsem.

Ami miatt szegény miniszterelnök urat naponta rázza ki a hideg, az az, hogy lévén Magyarország NATO és EU tag, ezen szövetségekben nem mindig az ő akarata érvényesül. Az pedig megengedhetetlen. Kína esetében például ilyen nincs, Hszinek nem kell állandóan a háborúpártiakkal küzdeni, hiszen ő maga is háborúpárti, lásd Oroszország fejlett technológiával való támogatása, plusz a Tajvan melletti hadgyakorlatok. A mi szövetségeseink ráadásul nagy erkölcscsőszök, nem tetszik nekik, hogy nálunk egy párt kezében van a politika, a gazdaság, az állami (elvileg semleges) szervezetek összessége, az államelnök, az AB, az ügyészség, a Kúria, a média döntő része, közte a teljes, propagandasajtóvá silányult közmédia, és mindezeket fideszék az állami költségvetésből fizetik, amely 38 000 milliárdnyi teljes összegében bármifajta célra rendelkezésükre áll. A közpénzjobboldal sokszázmilliárdos lovagjai (és még ők beszélnek dollárbaloldalról, hát nem röhej?).

A fenti felsorolásból egy tétel hiányzik, mégpedig az EU pénzek, amely összegről korábban éppúgy Orbán rendelkezett, mint mindenről, is, de mostanában nem utalják, és ez Magyarország gazdasági egyensúlyát sajnálatosan megrendítette. A hitelminősítőknél pont ott állunk, ahol a szörnyű, országcsőddel sújtott, 2010-es kormányváltáskor álltunk, és az államadósság sem sokkal kisebb. 14 év kormányzási eredménye. Ahogy D.T. mondaná, ennyi.

A fentiek alapján teljesen érthetetlen, hogy a szövetségeseinknek mi bajuk van velünk. Az Uniót illetően: ha egy társasház egyik lakásában verik a gyereket, az a szülők dolga, nem a társasházé! A gyerek a szülő tulajdona, ahogy a magyar nép Orbáné. Punktum. Csak ne sírjon hangosan, mert bizony ez a baj a magyar ellenzékkel, ők ugyanis rendkívül hazaáruló módon hangosan sírnak, a hülye Brüsszel meg hisz nekik. A NATO még rosszabb, ugyanis háborúpárti. Ami aztán mindennek a teteje. Illetve az alja. A mi célunk egyszerű: sorsára hagyni az áldozatot, oszt annyi. Kedves NATO, mi nem érthető?

Visszatérvén a nyilatkozatra, nagy dolog ám ez a nem beleszólás. Mi (= Orbán Viktor miniszterelnök úr) sohasem szólunk bele a szövetségeseink (EU, NATO)  országainak a dolgaiba, még véletlenül sem beszélünk arról, hogy szerintünk Franciaországban és Svédországban milyen a migránshelyzet, pláne nem beszél erről a kormány, az alkalmazottjai, s pártfunkcik, a párttagok, és különösen nem írnak és beszélnek erről a pártmédiák (MTVA inkluzíve), mert mi tiszteletben tarjuk mások magánéletét! A legeslegmélyebb tiszteletben. Ugye?

Ezen mélységes tiszteletet ismerve nagyon meglepő, hogy az EU és a NATO sztrádáin közlekedve, valahogy mégis mindig az a helyzet, hogy Magyarország egyedül hajtja a helyes irányban a lovasszekeret, miközben az összes elektromos autó rosszfelé közlekedik, ugyanis mindegyik szembejön velünk. Ami pedig a legborzasztóbb, hogy meggyőzni sem lehet őket arról, hogy az ő irányuk rossz. Makacsul kitartanak.

Még szerencse, hogy mi tudjuk, illetve hát a miniszterelnök úr tudja egyedül, hogy merre van az előre. Igaz, a lovak nem tudják néha, de arra való az ostor, ugyebár! Magyarország arra megy, nem hátra! Az pedig, hogy minden adat azt mutatja, mégiscsak hátramegy, az adatok baja! Egyébként nekik is kuss!

Ha kérhetem.

A kínai CATL debreceni beruházása aggasztja az USA-t

A kínai óriás technológiája jobb mint az amerikai, ezért szállíthat akkumulátorokat a Teslának, a Volkswagennek és a BMW-nek – mondják szakértők, akik a londoni Guardiannek nyilatkoztak.

Csaknem 40%-át adja a világon eladott elektromos járművek akkumulátorainak a kínai Contemporary Amperex Technology Co Limited – CATL -, amelyet a nyugati világban eddig szinte senki sem ismert. Washingtont azonban zavarja, hogy a kínaiak ily nagy befolyáshoz jutottak e téren: a Duke Energy, amely több mint 8 millió amerikai polgárt lát el energiával bejelentette, hogy megszakítja kapcsolatait a CATL-al, mert

“Hazai szállítót keres, vagy hogyha nem talál ilyet, akkor szövetséges országból importál akkumulátorokat.”

A döntés előzménye az, hogy Washingtonban a törvényhozásban néhány honatya felvetette: miért használnak CATL akkumulátorokat a haditengerészet Camp Lejeune támaszpontján Észak Karolinában? A Duke ennek a támaszpontnak az energia ellátója , és a washingtoni figyelmeztetés nyomán már decemberben leállította a CATL akkumulátorok használatát a haditengerészet támaszpontján, most pedig a tilalmat kiterjesztette a cég egész tevékenységére.

A Fordot is kemény bírálatok érik Washingtonból, mert szerződést kötött CATL lítium-vas- foszfát  akkumulátorok közös gyártására Michigan államban. Marco Rubio szenátor, a szenátus hírszerzési bizottságának alelnöke ezzel kapcsolatban kijelentette: ”A Ford ezzel a döntéssel behozza az USA legnagyobb geopolitikai ellenfelét az ország szívébe.”

A Ford rögtön reagált is mondván 40%-kal csökkenti az akkumulátorgyár kapacitását

“Ez teljesen új jelenség, az amerikai kormányzat eddig nem mutatott semmifajta érdeklődést a kínai akkumulátorok gyártása iránt” – közölte a Sino Auto Insight kutatóintézet szakértője. Tu Le hozzátette:

”Jelenleg nagy nyomás nehezedik minden amerikai cégre, hogy ne használjanak semmiféle kínai akkumulátort sem. Csakhogy, ha az USA versenyképes elektromos járműveket akar előállítani, akkor azokhoz kínai akkumulátorokat kell használnia.”

A kínai akkumulátorok bírálói nem állítják, hogy azok ne lennének jó minőségűek hanem arra hívják fel a figyelmet, hogyha elmérgesedik az Egyesült Államok és Kína viszonya, akkor pórul járhatnak a kínai akkumulátorokat használó amerikai autógyárak, ha leáll a szállítás. Washingtonban, ahol 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenféllé nyilvánították Kínát, attól tartanak, hogy az elektromos autógyártás függővé válik a kínai akkumulátoroktól.

Lehetséges-e zöld átmenet kínai akkumulátorok nélkül az USA-ban?

A szakértők zöme erre nemmel válaszol. Miért? “Az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok technológiájában az Egyesült Államok évekkel el van maradva a kínaiak mögött. Üres a mi poharunk, mert nemcsak a technológia hiányzik, de a fő nyersanyag, a lítium is” – mondja Michael Dunne, a Dunne Insights alapítója. A cég az elektromos autógyártás egyik legfőbb szakértője az Egyesült Államokban.

Teng Hsziao-ping, a kínai reformok atyja már évtizedekkel korábban felhívta a pekingi vezetők figyelmét arra, hogy a ritka földfémek terén Kínának szinte monopol helyzete van a világon. Nemcsak azért, mert Kínának vannak a legnagyobb készletei a világon hanem, mert a kínaiak hajlandók elviselni a környezetvédelmi károkat, melyeket a ritka földfémek bányászata jelent.

Ha tehát az USA fel akar zárkózni Kínához az akkumulátorok gyártásában, akkor komoly pénzeket kell ebbe beleölni beleszámítva a környezetvédelmi kiadásokat is. Hány év kell ehhez?

“5-10 évre lenne szüksége az Egyesült Államoknak a felzárkózáshoz, de még így se jutna olcsó akkumulátorokhoz. Márpedig Biden elnöknek az a terve, hogy a zöld átmenet eredményeképp 2032-ben már az új autók kétharmada elektromos legyen”

– nyilatkozta Dunne szakértő a Guardiannek.

A dilemmával a Biden kormányzat nagyonis tisztában van: Jennifer Granholm energiaügyi miniszter így vázolta fel a helyzetet nemrégiben egy szakmai tanácskozáson:

”Nagyon nagy mértékben foglalkoztat bennünket, hogy a kínaiak erőteljesen nyomulnak előre az amerikai iparban éppen akkor amikor meg akarjuk azt jelentős mértékben újítani. Csakhogy azt is figyelembe kell vennünk, hogyha azt akarjuk, hogy az emberek tömegesen elektromos járműveket vásároljanak, akkor azoknak az autóknak viszonylag olcsóknak kell lenniük.”

Mi a helyzet most? Pekingben a kormány óriási támogatással ösztönzi az elektromos járművek exportját illetve akkumulátor és autógyárak építését külföldön. Trump elnök kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és ezt a Biden kormányzat nemcsak, hogy folytatta, de szigorította is a szankciókat. Ezért az elektromos autógyártással kapcsolatos közvetlen kínai beruházások értéke az utóbbi években jelentős mértékben csökkent. 2022-ben még 4,8 milliárd dollár volt, 2023-ban már csak 2,7 milliárd dollár. Trump a Kína elleni szankciók szigorításával kampányol vagyis nemigen lehet arra számítani, hogy az USA-Kína feszültség jelentős csökkenne a közeljövőben. Elon Musk, a Tesla főnöke a maga részéről levonta a tanulságot, és állítólag új CATL akkumulátor gyár építését támogatja Nevadában. A Tesla a legnagyobb gyárat Sanghajban működteti, és Elon Musk amikor legutóbb ottjárt  akkor bejelentette, hogy kétszeresére bővítik a kapacitást Kína legnagyobb városában. A világ leggazdagabb emberét akkor fogadta Li Csiang miniszterelnök is – ahogy erről a kínai sajtó bőségesen beszámolt.

A fekete massza megoldhatja az akkumulátor újrahasznosítás problémáját

0

Németországban kikísérleteztek egy módszert a lítium ion akkumulátorok újrahasznosítására, ez a blackmass vagyis a fekete massza. Ez már nem környezetszennyező mint az akkumulátorok – írja a közszolgálati Deutsche Welle portál.

Az Európai Unióban sok nagy akkumulátor gyár épül – köztük a CATL Debrecenben. Sok a környezetvédelmi aggodalom hiszen a vegyi üzemek mindenütt környezetszennyezőek lehetnek, és a lítiumnak különösen nagy a kedvezőtlen hatása. Amikor Hszi Csin-ping kínai elnök felkereste Kína legnagyobb lítium bányáját, akkor mintha holdbéli tájon járt volna. Az évtizedes kitermelés teljesen tönkretette a talajt a környéken. A kínaiak most az ígérik, hogy külföldön másképp lesz.

Európa legnagyobb lítium bányáját Svédországban nyitnák meg a kanadaiak, de a helyi lakosság ellenáll. Az Európai Unió nagyrészt importálja az akkumulátor gyártáshoz szükséges alapanyagokat, az újrahasznosítás ebben is segíthet.

A kínaiak az élen járnak

Nálunk az újrahasznosítást dél-koreai cégek végzik. Bátonyterenyén az egyik újrahasznosítást végző üzemet bezárták miután több tízmilliós büntetést kapott környezetszennyezésért. Tízmilliárd forintos beruházással Sóskútra tervez újrahasznosítási üzemet egy szlovén cég, de a helyi lakosság itt is tiltakozik.

A németek járnak az élen az újrahasznosítással Európában: a fekete masszát előállító cég már elérte, hogy az energia mennyiség felét visszanyeri a használt akkumulátorokból. Az aprítást nitrogénban  végzik nehogy kigyulladjanak az akkumulátorok. Rendkívül alacsony hőfokon hajtják végre  a műveletet, hogy ily módon is akadályozzák az esetleges öngyulladást.

Ez a német cég megkapta az eljárásért  a Német Fenntarthatósági díjat – írja a Deutsche Welle. Egyben arra is rámutat, hogy Németország ebben a tekintetben elmarad Kína mögött, amely a világ legnagyobb elektromos jármű és akkumulátor gyártója.

Peking azt tervezi, hogy 2059-ben már teljes mértékben újrahasznosított lítiumot használhat az akkumulátor gyártásban. E téren az Egyesült Államok is le van maradva Kína mögött, mert ott csak 2070-ben számítanak erre – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

Akkumulátor

Az elektromos energia nehezen tárolható. Van ugyan sokfajta megoldás, de az igazit még nem sikerült föltalálni, ezért mindegyik valamiben gyenge, másban meg erős, mely tulajdonságok aztán el is döntik, hogy leginkább hol használható az egyik, és hol a másik. Akit a műszaki részletek érdekelnek, a hálón rengeteg információt találhat erről, például itt.

Az akkumulátorokat általában ott használják, ahol nem áll rendelkezésre sok hely, és nem kell nagy kapacitás, ezért elsősorban a járműiparban, valamint a kis, egyedi napelemes rendszerek kiegyenlítő tartozékaként jöhetnek szóba. Létezik ugyan nagyobb méretben, de csak olyan helyeken, ahol kicsi a népsűrűség, ebből következően az áramfogyasztás is, és távoli vidék, azaz az országos hálózat nagyon hosszú és költséges távvezetékkel érhető el. Ilyen például Dél-Ausztrália. A világ jelenlegi legnagyobb lítium-ionos akkumulátortelepe itt található, 50 millió dollárba került, és 100 MWh a tárolóképessége, azaz annyi villamos energiát tárol, amennyit Paks I. teljes terhelésen 3 perc alatt termel meg. Az ottani lakosságot tekintve nekik ez pont elég.

A klímavédelem (illetve hát az Emberiség védelme a klímaváltozástól) és a városok levegőjének szennyezőanyag csökkentése végett a járműgyártás kezd egyre inkább áttérni az elektromos hajtású járművekre. Ezek kétfajta áramforrást használhatnak: egyrészt az üzemanyag cellát, másrészt az akkumulátorokat. Az üzemanyag cella valamilyen éghető gázból és a levegő oxigénjéből állít elő elektromosságot. A jövő napelemei és szélkerekei  fölös áramtermelésével vizet lehet bontani hidrogénre és oxigénre, melyből az előbbi éghető gáz. Jelenleg a hidrogénre alapozó  társadalom tűnik legvalószínűbbnek. Az energiát hidrogéngáz tárolókban sokkal egyszerűbb és olcsóbb tárolni, mint akkumulátorokban, ezzel nem csak a rövid idejű, hanem az évszakos kiegyenlítések is könnyen megoldhatók. A hidrogén előállítására, tárolására és továbbítására persze a tartályrendszereket és a csővezetéki rendszereket meg kell építeni, ám az olcsóbb és gyorsabb rendszer lesz, mint az akkumulátoros – megjegyzendő sajnos, hogy a jóslás okkult tudomány.

A jelenlegi akkumulátor fölénynek az az oka, hogy az akkumulátor, mint készülék, fejlesztésben előbbre tart az üzemanyag cellánál. Kína hamar észrevette a Toyota Yarist meg a Teslát, és miután náluk a központi akarat érvényesül, azaz villámgyorsan érkezik a parancs, hogy mit kell fejleszteni, ráadásul rengeteg pénz is hozzá, hamar fölénybe kerültek (ahogy Dél-Korea szintén, bár ott nem állami a rendszer, de szintén gyors, és az a pénz sem kevés). Kína tehát jelenleg vezet, pláne a lítiumbányái révén. Ez most változni fog, mert a németek nyertek egy bolíviai lítiumbánya kiaknázási tenderen, az Egyesült Államokban pedig felfedezték a világ legnagyobb lítiumlelőhelyét Oregon és Nevada határán, amely még a Chile-Argentína-Bolívia lítiumháromszögben találhatónál is nagyobb. A változáshoz viszont idő kell, és azalatt Kína nem fog ülni tétlenül, pláne, hogy a EU Parlamentje megszavazta, 2035-től csak elektromos autókat lehet üzembe helyezni az EU-ban.

Az EU kínai akkumulátorokkal való elárasztása két módon történhet. Az egyik, hogy otthon építenek egy gyárat, ott történik a gyártás, aztán ideszállítják, megfizetik a vámot, és megpróbálják az így megdrágult készülékeiket eladni. A másik, hogy itt építenek egy gyárat, akkor nem kell szállítani, elvámoltatni is csak a lítiumot, melyet nyilván otthonról hoznak. Az előbbi esetben számolniuk kell még azzal is, hogy az EU bármikor akármekkorára növelheti a vámot, vagy akár meg is tilthatja a kínai akkumulátorok behozatalát. Nem véletlen hát, hogy az európai gyártásra fókuszálnak szívesebben, különösen, hogy nem magánvállalati kell összekuporgatni a pénzt a haszonból a gyárépítésre, hanem csak beszólnak a pekingi minisztériumba, hogy ennyi lesz, és kész. A Központi Bizottság a terjeszkedést szívesen támogatja.

Az akkumulátorgyárak köztudomásúlag rengeteg vizet fogyasztanak, ezért általában folyók mellé telepítik őket, mert a víz döntő hányada hűtővíz, a technológiával nem érintkezik, minőségi követelményei sem szigorúak, nem kell ivóvíznek lennie, általában elég a szűrt folyóvíz is. Sajnos,

ha folyótól távol épülnek (pl. Debrecen), ahol nincs folyó, más megoldás szükséges, mert a talajvízkészlet ilyen fogyasztásnál hamar kimerül.

Jelenleg tisztított szennyvízben gondolkodnak (mármint a város tisztított szennyvizét használnák akkugyári hűtővíznek), ami jó megoldás lehet, ha a gyár részére a vízminőség elfogadható. A gyár természetesen azért épül Debrecen mellett, hogy a várhatóan nem kicsi iparűzési adót a FIDESZ kedvenc városa söpörhesse be (lásd még BMW gyár). A fentiekből látható, hogy ha a vízigény probléma is, némi plusz költség árán műszakilag uralni lehet.

Az ilyen gyárak nem csak vízből igényelnek sokat, hanem villamos energiából is. Csak a debreceni ipari park igénye főleg az akkumulátor üzem miatt kb. 800 MW lesz. A BMW üzemei ennek csak kis részére tart igényt. Több épülő akkumulátorgyárat is figyelembe véve a magyarországi villamosenergia igény lényegesen megnövekszik, mivel pedig jelenleg az ország amúgy is áramimportra szorul, Paks II. meg csúszik, új, gyorsan megvalósítható, és aránylag nagy teljesítményű erőműveket kell építeni. Ilyen erőműtípus létezik, mondhatjuk tehát, hogy

az épülő gyárak energiaigénye komoly hátrányokkal ugyan, de biztosítható.

A fentiek alapján egyértelmű, hogy az akkumulátorgyártásnak vannak lényeges hátrányai, ráadásul azt is figyelembe kellene venni, hogy nagyobb baleseteknél könnyen előfordulhat, hogy nagy mennyiségű lítium kerül a környezetbe (normál működésnél vagy üzemi meghibásodások esetén nincs ilyen, azaz sok mindennek kell összejönnie, hogy megtörténjen, de tagadhatatlan, hogy bár nagyon kicsi az esélye, de nem nulla – mindenesetre sokkal kisebb, mint az autóbaleseteké). Ezen hátrányok miatt az európai országok nagy része nem fogadja szívesen a kínaiak jelentkezését, hogy akkugyárat építenének náluk, sőt kifejezetten elzárkóznak az ajánlattól, viszont vannak országok, melyeknek az elhibázott politikai és gazdasági döntéseik miatt más esélyük a növekedésre nincs. Ilyen például Magyarország, mely ezért nagy örömmel fogadja az ázsiai akkugyártók jelentkezését.

  • A gyáraknak a kívánt villamos energiát biztosítani kell. A felhasznált energia árát kifizetik ugyan, de olyan helyre nem mennek, ahol importból kell a villanyt a fogadó ország által nekik biztosítani, mert az a kutya vacsorája szerű valami, ami a fogadó országon kívül senkinek nem érdeke. Az áramexportőröknek sem.
  • A Gyurcsány kormány által 2009-ben megszavazott „Új atomerőmű előkészítő program” nem tartalmazta sem azt, hogy az oroszok fogják építeni, sem azt, hogy orosz hitelből finanszírozzuk.
  • Az Orbán kormány 2010-ben vette át a hatalmat, és 2014 januárjában írta alá titokban Putyinnal a Paks II.-re vonatkozó szerződést. Orbánéknak négy éve volt rá, hogy meggyőződjön róla, a Roszatom műszaki gárdája képes aránylag rövid idő alatt egy EU mércével is elfogadható engedélyezési dokumentációt elkészíteni. Mint az azóta eltelt 9 ½ év mutatja, nem volt képes. Ezért Paks II. áramtermelésre még sokáig nem lesz használható.
  • A helyettesítő erőmű a feltételeket tekintve nem lehet más, mint kombi ciklusú, gáztüzelésű erőmű, melyből kettőt terveznek, egy 1600 és egy 1000 MW teljesítményűt. Orosz gázra, mert más nincs. Ebből következően sokáig kell még Putyin cárnak és Kirill pátriárkának hajlongani, és az EU egyhangú döntéseit orosz érdekből mondvacsinált ürügyekkel gáncsolgatni, hogy az erőművek (esetleg a tőzsdeinél magasabb áron vett gázzal működtetve) üzemeljenek, és ellássák árammal az akkugyárakat, kiváltsák az importot és képesek legyenek kompenzálni a folyamatosan bővülő magyar napelem park hektikus működését.
  • Lehetne persze Magyarország fejlődését akkumulátor gyárak idecsábítása helyett magyar oligarchák beruházásaival is biztosítani, ha azok nem mesterségesen felfújt gömböcök lennének.
  • Lehetnének persze igazi magyar oligarchák is, ha a számolatlanul ömlő EU pénzeket nem térkövezésre, lombkorona sétányra, a polgármesternek átjátszott közösségi házra, meg ilyenekre fordítottuk volna, hanem innovatív cégek innovatív beruházásainak támogatására. De Orbánék nem arra fordították.
  • Jönnének ide persze kevésbé igényes gyárak is, ha nem tudnák, hogy nálunk minden egyetlen ember kényétől-kedvétől függ, és ha úgy ébred, egy nap alatt hozhat olyan törvényt, amelyik bárkitől az összes eddigi és jövőbeni hasznát elvonhatja. Ezt a kellemetlen kockázatot csak a nagyon Európába igyekvő cégek vállalják fel. Másfajta cégek inkább otthon maradnak.

A fentiek alapján szomorúan kell megállapítanunk, hogy noha a jelenlegi helyzetet nem ők idézték elő, azt az ellenzéknek is tudomásul kell venni, hogy az akkumulátor gyárakat célszerű békében hagyni, hogy ne Bulgáriával vetélkedjünk az utolsó előtti helyért.

Ha majd az ellenzék kormányra kerül, és hosszadalmas, szívós munkával lehetővé teszi az ország normális, azaz demokratikus és gazdaságilag jó irányba vivő működését, a helyzet megváltozhat.

Ehhez persze előbb egységes és választható alternatívát kínáló ellenzékre lenne szükség.

Miért tarolnak a kínai akkumulátorok a világpiacon?

A pekingi Global Times arra hívta fel a nyugati autógyárak figyelmét, hogy csakis kínai akkumulátorokkal tudják megtenni a nagy ugrást: átállást az elektromos járművekre.

A kínai akkumulátorok olcsók és jók – ez derül ki a Rystad kutató intézet felméréséből. Egy lítium-vas-foszfát akkumulátor előállítása Kínában körülbelül 46 dollárba kerül kilowattóránként.

Egy lítium-nikkel-mangán-kobaltoxid akkumulátor előállítása Dél Koreában vagy Japánban kilowattóránként 70 dollár. Ráadásul a kínai akkumulátor élettartama hosszabb mint a dél-koreai vagy japán vetélytársaké. Így érthető, ha a nyugati autógyárak a kínai akkumulátorokra szavaznak. Olyannyira, hogy Debrecenben az épülő BMW gyár vezetői már le is paktáltak az ugyanott épülő CATL kínai akkumulátor gyárral az együttműködésről.

A Mercedes elnök vezérigazgatója úgy nyilatkozott a Bloomberg televíziónak, hogy ők is reagionális alapon szervezik meg az elektromos járművek és az akkumulátorok gyártását.

“Beruházásaink oroszlánrészét immár az elektromos jármű gyártás jelenti”

– hangsúlyozta a Mercedes főnök New Yorkban. Csakhogy az Egyesült Államokban más elektromos járművek kellenek mint Európában vagy Kínában, ahol rövidebb távokra használják az autókat.

A dél-koreai és a japán akkumulátor gyártók abban bíznak, hogy az amerikai autósok inkább vesznek drágább autót drágább akkumulátorral, mert az nagyobb távra képes mint a kínai akkumulátorokkal működő kocsik.

Jön a Toyota forradalom?

A japán autógyár olyan új technológiával kísérletezik, amely a jelenlegieknél sokkal hatékonyabb és kevésbé gyúlékony akkumulátorokat hozna létre – igaz, hogy egy kicsit drágábban. Szilárd elektrolitet tartalmaz ez az akkumulátor, amely lehetővé tenné akár 1200 kilométer megtételét is – ráadásul a töltés is könnyebben és gyorsabban menne. A Volkswagen is valami hasonlóval kísérletezik. Eredmény egyelőre nincs. Az évtized második felére várják a kutatók a prototípus elkészülését. Ha a technológia sikeres is lenne, az ár megmaradna problémának, mert jóval drágábban lehetne ilyen akkumulátorokat megvásárolni. A fejlesztők abban bíznak, hogy a fogyasztók az USA-ban hajlandók megfizetni a magasabb árat is, ha 10 perc alatt fel lehet tölteni az akkumulátort, és a hatótávolság valóban 1200 kilométerre nő.

Ki a főnök?

Egyre gyakoribb az együttműködés az autógyárak és az akkumulátor üzemek között. A Honda és az LG például közös elektromos autó céget működtet az Egyesült Államokban: a japán cég részesedése 49%, a dél-koreaié 51%.

A nagy autógyárak egyre inkább abban gondolkodnak, hogy megvegyenek akkumulátor gyártó cégeket vagy ellesve azok titkait, maguk is akkumulátor gyártásba kezdjenek. Az autógyárak pénzügyi lehetőségei lényegesen nagyobbak mint az akkumulátor gyártó cégek kutatásra és fejlesztésre fordítható pénzei. Itt a rekorder a kínai CATL évi 2 milliárd dollárral. A Volkswagen évente majdnem 20 milliárd dollárt fordít kutatásra és fejlesztésre, a Toyota és a Mercedes 9-10 milliárd dollárt.

A General Motors maga akar akkumulátorokat kifejleszteni a saját autóihoz.

Gigászok harca

Ursula von der Leyen asszony a brüsszeli bizottság nevében jelezte: vizsgálat indul a kínai elektromos járművek és akkumulátorok dömpingje miatt az Európai Unióban. Válaszul Pekingben a kereskedelmi minisztérium “önző, protekcionista politikáról” beszélt, és ellenlépéssel fenyegette meg az Európai Uniót. Ettől főként a német autógyárak tartanak, mert például a Volkswagen több autót ad el Kínában mint Németországban. A német autógyárak vezetői arra mutatnak rá, hogy az autógyártás már sokkal szofisztikáltabb annál, hogy nemzeti alapon lehetne megítélni. A Mercedes főnöke ezért elítélte Ursula von der Leyen piacvédelmi politikáját, és állást foglalt a szabadpiaci verseny mellett. Franciaországban viszont közölték: csakis olyan elektromos jármű vásárló kaphat állami támogatást, aki nem kínai járművet vásárol.

A kínaiak le akarják tarolni az elektromos autó piacot az egész világon részben az olcsó és megbízható akkumulátorok segítségével.

A nagy müncheni autós vásáron a BYD kínai cég hat új elektromos modellt mutatott be. A kínaiak a 30 ezer euró alatti piacot célozzák meg, mert azt gondolják, hogy ebben a vásárlói körben az ár meghatározó a vásárló döntése szempontjából. A Mercedes főnöke viszont úgy nyilatkozott, hogy ők a luxus kategóriára mennek rá, mert a Mercedes vásárlói köre ezt várja tőlük.

“A mi elektromos luxus autóink teljes új konstrukciók, nem a hagyományos modellek akkumulátoros változatai”

– hangsúlyozta a Mercedes főnöke, aki a Bloomberg televíziónak nyilatkozott.

Kulcspozícióban a kínai diplomácia

Moszkvában tárgyal Kína első számú diplomatája, aki ezt megelőzően Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával folytatott eszmecserét Máltán. Kína G2  rendszert akar, és békét Ukrajnában.

Vang Ji államtanácsos, Kína régi-új külügyminisztere a legmagasabb rangú pekingi vezető, aki rendszeresen tárgyal a washingtoni diplomácia meghatározó figurájával: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval. A többi között arról állapodtak meg, hogy helyreállítják a forró drótot a két nagyhatalom hadseregei között. Ennek azért van nagy jelentősége, mert Tajvan körül mind az amerikai mind pedig a kínai légierő és flotta igen aktív, és mindkét fél szeretné elkerülni a hidegháborús feszültség fokozódását. Hszi Csin ping elnököt augusztusban alapos bírálat érte a kommunista párt vezetőségének kötetlen nyári tanácskozásán Pejtaho üdülőhelyen: felrótták neki a rossz viszonyt az Egyesült Államokkal. Ezt követően eltűnt Kína külügy és hadügyminisztere, akik mindketten az új keményebb vonal képviselői voltak az USA-val szemben. A mérsékelt Vang Ji immár a hagyományos vonalat követheti: diplomáciai úton visszaállítani az együttműködést az Egyesült Államokkal. Ez most a prioritás Pekingben. Biden elnök mosolyogva nyugtázta, hogy “Hszi Csin ping elnöknek nehéz nyara volt”. Mind a külügy mind a hadügyminisztert ő nevezte ki nemrég.

Putyin pária szerepben

Vang Ji Moszkvában Patrusevvel, a nemzetbiztonsági tanács titkárával tárgyal. Ez körülbelül olyan tisztség mint Jake Sullivané Washingtonban. Csakhogy az USA és Kína számára Oroszország immár nem világhatalom. Amikor távol-keleti együttműködési értekezletet tartottak nemrég Vlagyivosztokban, akkor Putyin partnere nem Hszi Csin ping volt, sőt nem is a miniszterelnök hanem annak egyik helyettese. Világos utalás ez arra, hogy Putyinnak a regionális politikában a helye, és a világpolitikai immár nem neki való. Az orosz elnököt ettől függetlenül meghívták Pekingbe, ahol a jövő hónapban tartják meg az Új Selyemút konferenciát. Hszi Csin ping elképzelése nem épp sikeres: a fejlett államokban egyre nagyobb az ellenállás a kínaiak nyomulásával szemben. Meloni olasz kormányfő nemrég mondta le a részvételt az Új Selyemút programban miután washingtoni útja során Biden elnök ezt “javasolta” neki.

Orbán kitart Kína mellett

A magyar miniszterelnök részt vesz az Új Selyemút konferencián Pekingben noha jól tudja, hogy Washingtonban nem örülnek ennek igazán. Mire számít a magyar miniszterelnök? Arra, hogy Németország mint Kína legfontosabb európai partnere mind kevésbé képes ellenállni az amerikai nyomásnak, melynek célja a német-kínai kapcsolatok szisztematikus gyengítése. Magyarországon viszont vígan folytatódhat ez az együttműködés: az egyik ilyen ígéretes példa a BMW és a CATL együttműködése Debrecenben. A német autógyár és a világ legnagyobb akkumulátor gyártó cége egyaránt Debrecen környékén építkezik, és a hírek szerint már megállapodtak abban, hogy a BMW elektromos járműveiben kínai akkumulátorok lesznek. A pekingi Global Times nemrég vezércikkben hívta fel a figyelmet arra, hogy a nagy nyugati autógyárak nem tudják megtenni a nagy ugrást az elektromos autók gyártására kínai akkumulátorok nélkül.

Ursula von der Leyen asszony az unió helyzetéről szóló beszédében ugyan azt ígérte, hogy kivizsgálják a kínai elektromos járművek és akkumulátorok piaci nyomulását, de ezt mind Németország mind pedig Magyarország ellenzi.

Berlin arra hivatkozik, hogy manapság mind nehezebb megállapítani egy autó nemzetiségét hiszen a benne rejlő chipek sokfelől érkezhetnek. Ráadásul a németeknek sok autógyáruk működik Kínában, ahol a Volkswagen már az ötvenes évek óta jelen van. Jelenleg az Európába érkező elektromos autók zöme Kínából jön ugyan, de német gyárak terméke.

Mindez persze nem akadályozza majd Orbán Viktort abban, hogyha kigördül az első BMW kínai akkumulátorral a debreceni gyárból, akkor ne beszéljen majd “magyar BMW”-ről.

Való igaz: az olcsó munkaerő magyar, de kérdés, hogy meddig hiszen mind nagyobb a vendégmunkás import. A környezetszennyezés is “magyar”, de ezzel a miniszterelnök hivatalból nem foglalkozik. Filozófiája ugyanaz e tekintetben mint a kínaiaké: a gyengén fejlett országoknak be kell áldozniuk a környezetet a növekedés érdekében. Kérdés, hogy Debrecen lakói is ugyanezen a véleményen lesznek-e akkor, ha az ivóvíz elszennyeződik. Kínában a lakosság ilyenkor fegyelmezetten tűr, de Magyarországon ez nem vehető biztosra hiszen a választópolgárok megkérdezhetik:

Miniszterelnök úr, mit kapunk cserébe az ihatatlan vízért?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK