Kezdőlap Címkék Afrika

Címke: Afrika

Kína 60 milliárd dolláros segélyt nyújt Afrikának

FüHü
-
0
Kína 60 milliárd dolláros segélyt nyújt Afrikának

Erről beszélt Hszi Csinping elnök a Kína-Afrika csúcstalálkozón, melyen szinte valamennyi afrikai állam vezetői részt vesznek Pekingben. Kína már eddig is Afrika legfontosabb gazdasági partnere volt, de az Új Selyemút program keretében mindkét fél további növekedésre számít.

Hszi Csinping elnök megígérte az afrikai államok vezetőinek, hogy nemcsak a kínai export fokozására törekszenek, de megkönnyítik az importot is a fekete kontinensről.

Kína már évtizedek óta törekszik arra, hogy befolyást szerezzen magának Afrikában, ahol, bár nem enyhül a lakosság többségének nyomora, gyors a gazdasági növekedés üteme.

Zimbabwéban a kínaiak már hosszú ideje jelen vannak

– annak idején ők képezték ki azokat a fekete vezetőket, akik szembe szálltak a brit gyarmatosítókkal. Ezért amikor Zimbabwéban elérkezettnek látták az időt az idős Robert Mugabe leváltására, akkor Peking segítségét igénybe véve távolította el őt a hadsereg, melynek tisztjeit jelentős részben Kínában képezték ki.

Kína nemrég létrehozta első külföldi katonai támaszpontját is Dzsibutiban, közel a Szuezi csatornához. Mindez azt mutatja, hogy Pekingben hosszú távon egyre fontosabbnak tartják az együttműködést Afrikával.

A kínaiak utakat és vasutakat építenek Afrikában, ahol rengeteg kínai vállalkozás saját munkaerővel dolgozik. A kínai kolóniák a fekete kontinensen elősegítik Peking befolyásának a növekedését. A kínaiak – Európával és Amerikával szemben –

soha nem bírálnak egyetlen afrikai rendszert sem – legyen az bármilyen elnyomó jellegű.

Ezért a Pekinggel való együttműködés különösen népszerű Afrikában, ahol a legtöbb kormányzat meglehetősen brutálisan tartja fenn az uralmát.

Bréking nyúz, augusztus 10. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü
-
0
Bréking nyúz, augusztus 10. – Tudósítás a másik valóságból

Az alternatív média sztárjává, hogy úgy mondjuk, megmondóemberévé nőtte ki magát a Figyelőt erősítő Deák Dániel politológus, aki napról napra több „közmédiát” is végighaknizik kormánypárti üzeneteivel. Ismét kapnak muníciót a nem fideszes-KDNP-s színekben politizáló erők, így a függetlenként a hétvégén Pásztón újrázni próbáló polgármester, Dömsödi Gábor; s a baloldali-liberális politikusok, akik nem hajlandók kifizetni a rájuk rótt pénzbírságokat. S persze nem telhet el nap anélkül, hogy migránsügyben ne jusson olvasnivaló.

M1/MTI/Magyar Idők: Tovább nőtt a kormánypártok támogatottsága

Tovább nőtt a Fidesz-KDNP támogatottsága az elmúlt négy hónapban, az ellenzéki pártok mindegyike nagyon komoly válságban van – mondta Deák Dániel politológus, a Figyelő főmunkatársa az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.

Deák Dániel azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz-KDNP négy közvélemény-kutató intézet méréseinek átlaga alapján az előző havihoz hasonlóan 53 százalékot érne el egy most vasárnap tartandó választáson, azt mondta: általában azt látni, hogy a választáson győztes párt tudja növelni a népszerűségét, azonban ez a növekedés nem magyarázható csupán ezzel.

Szerinte a növekedés oka, hogy a „választók már előretekintenek”

kevesebb mint 10 hónap múlva lesz az európai parlamenti választás, amelynek „jelen pillanatban nagyon komoly tétje van, hiszen amit április 8-án Magyarországon meg tudtak üzenni a választók, azt most európai szinten is ki tudják mondani”. A politológus szerint a pártok kínálata alapján azt látni, hogy jelenleg kizárólag a Fidesz-KDNP tud válaszokat adni azokra a kihívásokra, amelyek Európát érik.

Origo: Áljelölt és rasszista támadások: így kampányol Dömsödi Gábor Pásztón

Vasárnap időközi testületi és polgármester-választást tartanak a Nógrád megyei Pásztón, miután az országgyűlési választások után a képviselőtestület föloszlatta magát.

Dömsödi Gábor jelenlegi polgármester, bukott televíziós, trükkökkel igyekszik bebiztosítani hatalmát: Farkas Attila néven indítják független önkormányzati jelöltként a hivatal alkalmazásában álló Farkas Mihály Attilát.

Ebben az a trükk, hogy a városban elismert és népszerű, eddigi fideszes alpolgármestert és képviselőt Farkas Attilának hívják. Ő azonban most csak a polgármesteri posztért indul (a törvény szerint indulhatna képviselőjelöltként is), ezért sokan azt hihetik, az ő neve szerepel az egyéni képviselők szavazólapján is.

De nem ez az egyetlen elképesztő eleme Dömsödiék kampányának, egyik embere durva, rasszista Facebook-bejegyzéseket támogat. A bukott tévés saját maga vallotta be: egyéb jövedelme sincs már, csak a megélhetési polgármesterkedés, így nyilvánvaló: egyetlen célja, hogy megőrizhesse a székét.

Pesti Srácok: Újjáépítés helyett a migránsimport fenntartásában érdekeltek az uniós vezetők

A Közel-Keleten a demokrácia, a fékek és ellensúlyok hiányára hivatkozva nem kezdik meg nyugati segítséggel az újjáépítést, Afrika kapcsán pedig már csak legyintenek a segélyszervezetek vezetői, hogy a globális felmelegedés miatt az elvándorlás úgyis megállíthatatlan. A magyar kormány álláspontja szerint nem a problémát kell Európába importálni, hanem a bajba jutott országoknak helyben kell segíteni. Bár egyre több európai állam gondolkodik hasonlóképpen, egyes vezetőknek és szervezeteknek mintha érdekükben állna továbbra is fenntartani a migrációt gerjesztő válságot – írja portál terjedelmes elemzésében, amelynek összegzése szerint láthatóan

Európában is egyre erősödnek azok a hangok, amelyek a globális migrációs válság megoldását a helyben segítésben látják.

Bár vannak országok, amelyek gazdasági érdekeiket humanitárius segtségnyújtásnak álcázva házhoz rendelik a menekülteket, akikből reményeik szerint olcsó munkaerő lesz, a migránsok magas száma egyre több európai választópolgárt bizonytalanít el a jelenleg propagált megoldások helyességében. A válságban lévő, és a Nyugati országok előtti legnagyobb kihívás, hogy megoldható -e az innováción és a forrásokon keresztül élhetővé tenni Afrikát és a Közel-Keletet, és ez a szándék képes lesz -e felülírni a hatalmi villongásokat. Egy azonban biztos, a problémák Európában történő kezelése eddig semmilyen eredményre nem vezetett.

Magyar Hírlap: Vonakodnak fizetni az elítélt balosok

Még 2018 februárjában jogerősen egyetemlegesen kétszázhúszmillió forint megfizetésére kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla a hűtlen, illetve hanyag kezelés miatt elítélt szocialista és szabad demokrata önkormányzati képviselőket, egyelőre egyetlen fillért sem fizettek meg a VI. kerületi önkormányzatnak. A másodfokon eljáró bíróság két Andrássy úti ingatlan 2004-es elidegenítése ügyében, több száz millió forintos hűtlen kezelés miatt helybenhagyta a Fürst Györgyre első fokon kiszabott két év, öt évre felfüggesztett szabadságvesztést. A vagyongazdálkodásért felelős volt MSZP-s alpolgármester bűntársai, tizenegy egykori szocialista, illetve szabad demokrata önkormányzati képviselő esetében ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla hűtlen kezelésről hanyag kezelésre enyhítette a vádlottak büntetését, s a felfüggesztett szabadságvesztést megrovásra mérsékelte.

A másodfokú bíróság az önkormányzatnak megítélt polgári jogi igény összegét 123 millió forintra mérsékelte, amit az elítélteknek egyetemlegesen kell megfizetniük. Ez az összeg a kamatok miatt emelkedett csaknem kétszázhúszmillió forintra a bíróság 2018. február 28-i végzése alapján.

Hiába küldött ki fizetési felszólítást a terézvárosi önkormányzat, a kötelezettek egyelőre nem is reagáltak, sőt volt olyan egykori önkormányzati képviselő, aki át sem vette az önkormányzat fizetési felszólításáról szóló értesítőt.

Soros: Orbán célja, hogy átvegye az európai kereszténydemokraták vezetését

FüHü
-
0
Soros: Orbán célja, hogy átvegye az európai kereszténydemokraták vezetését

Miközben a kormány azt kommunikálja, hogy a magyar származású amerikai milliárdos migránsokat telepítene Európába, és a magyar parlament a Stop Soros törvénycsomag elfogadására készül, Soros György újabb, a magyar kormánypropagandára nem rímelő újságcikkben tette közzé álláspontját. A hvg.hu által közölt írás eredetileg a Project Syndicate-en jelent meg.

 

A 2008-as gazdasági válság óta úgy tűnik, az EU utat vesztett

– írta Soros.

A dollármilliárdos szerint ugyanis az EU a megszorítás programját választotta, amely elvezetett az euróválsághoz, és az eurózónát hitelezőkre és adósokra osztotta fel. Előbbiek feltételeket támasztottak, amelyeket az utóbbiak nem tudtak teljesíteni. Ez már sem önkéntes, sem egyenlő társulás nem volt – pont az ellenkezője annak, amire az EU épült.

Soros úgy látja, ennek eredményeként

ma sok fiatal számára az EU ellenség, amely megfosztotta őket a munkájuktól és a biztos jövőtől.

Az ellenérzésekre rárepültek a populista politikusok és EU-ellenes pártokat és mozgalmakat alapítottak rájuk.

„Ezután jött 2015 menekülthulláma. Elsőre a legtöbben együttérzően fogadták az elnyomás vagy polgárháború elől menekülőket. De attól tartottak, hogy mindennapi életüket megzavarja az ellátórendszerek túlterhelése. Hamarosan pedig elvesztették bizalmukat, amikor azt látták, hogy a hatóságok nem képesek a válság kezelésére.”

„Egész Európát összezavarta a menekültválság. Gátlástalan vezetők még azokban az országokban is ki tudták használni, ahová szinte egyáltalán nem érkeztek menekültek. Magyarországon Orbán Viktor arra alapozta a kampányát, hogy

engem vádolt hamisan azzal, hogy muszlim menekültekkel akarom elárasztani Európát és benne Magyarországot.

Orbán ma a saját, keresztény Európa-víziójának védelmezőjeként lép fel. Ez a jövőkép szemben áll az EU alapelveivel. Az a célja, hogy átvegye az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó kereszténydemokraták vezetését.”

Eközben – értekezik Soros – az Egyesült Államok tovább súlyosbította az unió problémáit.

„A 2015-ös iráni atomalku egyoldalú felrúgásával Donald Trump gyakorlatilag tönkretette az atlanti szövetséget.”

„Ma már nemcsak retorikai fordulat, hogy Európa léte forog kockán. Ez a valóság.”

Soros szerint az EU három súlyos bajjal néz szembe: a menekültválsággal, a gazdasági fejlődést akadályozó megszorításokkal és a dezintegrációval, amelynek első példája a Brexit.

„Mindenekelőtt a menekültválságot kell kezelni.”

„… mindig az volt az álláspontom, hogy a menekültek szétosztásának teljesen önkéntes alapon kell történnie. Sem a tagállamokat nem szabad befogadásra kényszeríteni, sem a menekülteket olyan országokba irányítani, ahová ők nem akarnak menni. Sürgősen felül kell vizsgálni vagy megszüntetni a dublini szabályozást, amely felelős az Olaszországra és más déli államokra nehezedő igazságtalan terhelésért; és a katasztrofális politikai következményekért.

Az EU-nak meg kell védenie külső határait, de nyitva kell állnia a legális bevándorlás előtt. Ezzel szemben a belső határokat nem szabad lezárni.

Az Európa-erőd, amely totálisan zárt mindenfajta bevándorlás előtt, nemcsak a nemzetközi és európai joggal ellentétes, de teljesen lehetetlen is” – írta Soros.

„Európa szeretne segíteni Afrikán és a fejlődő világon, a demokratikus szándékú kormányok támogatása útján. Ez helyes, mivel ezáltal az érintett országokban javulhat az oktatás és a munkaerőpiac, vagyis polgáraik kevésbé vállalják majd az Európába vezető, gyakran veszélyes utazást.

Egy ilyen ’afrikai Marshall-segély’ eredményeképp nemcsak az ellenőrizetlen menekülthullám apadna el,

de lehetővé válna a rendezett bevándorlás megszervezése is. Így a migráció a bevándorlók és a fogadó országok részéről is önkéntes lehet.”

Soros szerint azonban ma messze vagyunk ettől az ideális helyzettől. Az uniónak még mindig nincs egységes migrációs politikája, sőt, minden tagállam a maga útját járja, gyakran egymás érdekeit keresztezve. Szerinte Európa országai nem az afrikai demokratikus fejlődést tartják szem előtt, hanem csak meg akarják állítani a migrációt.

„Ezért a rendelkezésre álló összeg nagy része diktátorokkal kötött piszkos üzletekre megy el:

megvesztegetik őket, hogy erőszakkal állják útját a népmozgásnak, és elnyomással akadályozzák meg saját állampolgáraik utazását.”

A potyautas politika

FüHü
-
0
A potyautas politika

A kampányüzemmódból kilépő negyedik Orbán-kormány rövid idő alatt három kompromisszumos megállapodást lehetetlenített el az Európai Unióban – írja Feledy Botond a pozsonyi Új Szóban. A szerző szerint „aggasztó jelek ezek, amelyek mögött a kompromisszumokra való ráállás helyett a konfrontatív politika húzódik.”

Az Orbán-kormány nem engedte, hogy az EU kifejezés szerepeljen az Afrikai Unió és az Európai Unió közös, alapvetően éppen az illegális migrációt szabályozó dokumentumában, amelyet egyébként mindenki más, mind a huszonheten elfogadtak volna.

Ugyanígy nem engedte, hogy az Egy Övezet, Egy Út nevű, gazdaságpolitikába csomagolt, kínai befolyásszerzéssel szemben megszövegezett uniós dokumentum közös maradjon: a 27 aláíróhoz Budapest nem volt hajlandó csatlakozni (ez esetben a szöveget elfogadták nélküle, mint kormányközi véleményt).

Végül ott az ENSZ migrációt szabályozó dokumentuma kapcsán zajló tárgyalás, ahol szintén az EU tárgyalási mandátumát igyekszik megvétózni Magyarország.

Az Új Szó publicistája szerint rögtön több kérdés is merül fel, de a legfontosabb: „vajon mi a valódi célja a magyar diplomáciának ezekkel a lépésekkel?”

Ha a migrációt szabályozni akarná a magyar kormány, hamar kiderülne, hogy erre az EU–Afrika csúcson készült dokumentum őszintén törekszik.

A szerző azt a kérdést is felveti, hogy mi magyarázza ezt a következetlenséget, amikor Peking felé ilyen gesztust vállal az uniós tagállam Magyarország, miközben megfúrja az egyik nagy migrációszabályozó egyezményt? Hogy az egyik nagyhatalommal egyénileg, bilaterálisan próbálkozik, miközben a Napnál világosabb, hogy csak a huszonnyolcak súlya lehet elegendő arra, hogy érdemben tárgyaljon a nehézsúlyú Kínával? Ahogy ezt az EU–Afrika megállapodás megmutathatná: ha 28 ország uniós zászló alatt köt megállapodást, az sokkalta hatékonyabb, mintha külön-külön igyekeznek végigturnézni az afrikai országokat és vezetőiket.

Feledy szerint aggasztó jelek ezek, amelyek mögött a kompromisszumokra való ráállás helyett a konfrontatív politika húzódik. Csakhogy ami működött egyszer, nem fog mindig működni; nem törvényszerű, hogy mostantól az unió végezetéig szemrebbenés nélkül elfogadják ezt a potyautas politikát. Sőt.

Megkezdődött Orbán uniós ámokfutása?

FüHü
-
0
Megkezdődött Orbán uniós ámokfutása?

Hideg zuhanyként érte a többi uniós tagállam képviselőit, hogy a magyar kormány váratlanul megvétózta azt a megállapodást, amelyet az EU afrikai országokkal kötne a migráció megfékezése céljából. Az eset szerdán történt az uniós nagykövetek értekezletén, csak egy héttel a Marrákesban tartandó ünnepélyes aláírás előtt.

A marokkói városban május 2-án EU és számos afrikai ország vezetői tárgyalnának. Az együttműködés fő célja, hogy az EU pénzt ad az afrikaiaknak, és ők cserébe igyekeznek gátolni a migrációt. Ezt az alkut segélyprogramok, vagy éppen az embercsempészek elleni rendőri együttműködések szegélyezik – tudta meg a 444.hu diplomáciai forrásokból.

Az együttműködések folytatásáról egy közös nyilatkozatot fogadtak volna el az EU és az afrikai országok kormányai, az egész csúcs előkészítése már egy éve tartott. Ebben a helyzetben közölte a magyar kormány, hogy megvétózza, hogy az EU nevében alá lehessen írni a dokumentumot.

A magyar álláspontot Várhelyi Olivér nagykövet tolmácsolta, a többiek látható megrökönyödése közepette.

A magyar kormánynak az volt a baja a megállapodással, hogy abban nem ítélik el elég hangsúlyosan a migrációt,

Illetve a magyarok szerint nem tettek elég éles különbséget a menekültpolitika és a bevándorláspolitika közé. Ezt annak ellenére is kifogásolta Budapest, hogy egyébként az egész folyamat egyik fő célja az illegális bevándorlás mérséklése volna.

A vitában a belga, a portugál és az olasz kormány képviselői felháborodottan utasították vissza, hogy az egy éve előkészítés alatt álló szövegen az utolsó héten módosításokat követelnek a magyarok.

A német, a francia és a ciprusi kormány képviselői egyenesen azt követelték, hogy

szenteljenek külön vitát annak, hogy a magyar viselkedést elemezzék.

Az Európai Bizottság képviselője pedig azon értetlenkedett, hogy az új megállapodás csupa olyan dolgot rögzít, amelyekben 2015-ben egy máltai csúcson az EU és az afrikaiak már megegyeztek, ezek folytatásáról van szó csupán, nincsenek új célok vagy vállalások. Az érvelés mögött az van, hogy a 2015-ös máltai megállapodást a magyar kormány is elfogadta még.

A magyar követ csak azt tudta ismételgetni, hogy kormánya álláspontja szerint túl puha a szöveg.

A múlt hónapban Kína ügyében vétózott egyetlen tagállamként a magyar kormány, amikor nem hagyta, hogy az EU országai egységesen figyelmeztessék Pekinget az emberi jogok betartására.

Brüsszeli beszámolók szerint még soha nem volt olyan éles a magyarok és a többiek szembenállása, mint most. A magyarokra mostanra belső ellenségként tekint a nyugati kormányok nagy része, de a keletiek is egyre bizalmatlanabbul nézik az ámokfutást.

Együttműködik migrációs kérdésekben az EU és az Afrikai Unió

FüHü
-
0
Együttműködik migrációs kérdésekben az EU és az Afrikai Unió

Erről a két kontinens vezetői az Elefántcsontparton tartott csúcstalálkozón döntöttek.

A kétnapos tanácskozás végén elfogadott zárónyilatkozatban több mint 80 ország vezetői értettek egyet abban, hogy szorosabbra fűzik az együttműködést kulcsfontosságú kérdésekben, így

a migráció, a biztonság, a beruházások, az oktatás és a fenntartható fejlődés

területén.

„Soha nem voltunk ennyire egymásra utaltak. Soha nem voltunk rákényszerülve arra, hogy ilyen sürgősen lépjünk fel” – mondta a találkozó házigazdája, Alassane Ouattara elefántcsontparti elnök.

„A két kontinens történelme és földrajzi helyzete következtében egymástól függ, és kölcsönös akaratunk, hogy mindkét fél számára előnyös partnerség keretében fejlesszük a gazdasági kapcsolatokat” – mondta Alpha Condé guineai elnök, az AU elnöke.

Az uniós és afrikai vezetők

megállapodtak egy kimenekítési tervben,

amelynek segítségével a menedékkérőket visszavihetik országukba Líbiából, az Afrikából Európába vezető útvonal fő tranzitállomásáról.

Fajez Szerradzs, a nemzetközileg elismert líbiai kormány vezetője beleegyezett, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Nemzetközi Migrációs Szervezet munkatársai belépjenek a líbiai befogadó központokba, hogy segítsék a menekültek hazajutását.

A megállapodás azután jött létre, hogy sürgősséggel tanácskozást tartottak a líbiai rabszolgapiacokról.

Az emberkereskedők kezébe kerülő menedékkérők sorsa volt az fő témája a tanácskozásnak,

amelyen eredetileg az afrikai fiatalság fejlődését kívánták megvitatni.

Az abidjani csúcstalálkozón Európa 28 és Afrika 55 országának vezetői vettek részt, köztük Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök. Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte.

Üzent az EU Afrikának: ha pénzt akartok, tartsátok vissza a migránsokat!

FüHü
-
0
Üzent az EU Afrikának: ha pénzt akartok, tartsátok vissza a migránsokat!

Kétnapos Európa-Afrika csúcsot tartanak Abidjanban. Elefántcsontpart gazdasági fővárosában az EU és az Afrikai Egységszervezet vezetői találkoznak, hogy megvitassák a partnerkapcsolatot.

Az EU 2015-ben a máltai csúcstalálkozó alkalmából ajánlott fel 1,8 milliárd eurót az afrikai államoknak, hogy fejlesszék az országok gazdaságát és akadályozzák meg a migráns áramlást Európa felé. Ez tulajdonképp ugyanolyan megállapodás mint Törökország esetében, de kevésbé konkrét. Ezért nem is állt le a migránsok tömeges áramlása Európa felé.

Minthogy Líbia volt az afrikai kivándorlók célpontja, ezért az olasz kormány líbiai milíciákkal állapodott meg arról, hogy állítsák meg a migránsokat. Ez többé-kevésbé meg is történt: csökkent az Európába érkező migránsok száma, de Líbiában lehetetlen állapotok alakultak ki. A CNN riportot közölt egy rabszolga piacról, ahol migránsokat adtak és vettek. Ezt mindenki elítélte, de a migráns probléma megoldása továbbra is várat magára.

Az afrikai államok sokkal több pénzt akarnak, de az EU tagállamok lelkesedése visszafogott.

Brüsszelben arra mutatnak rá, hogy Európából érkezik a legtöbb segély Afrikába – 21 milliárd euró- , és európai országok a legnagyobb befektetők is – 32 milliárd euró. Vagyis továbbra is az EU az afrikai országok legfontosabb gazdasági partnere bár Kína nyomul előre ezen a téren is. Peking azonban csakis a gazdasági érdekeit követi és nincsenek politikai feltételei. Brüsszelnek viszont vannak: egyrészt

kifogásolják a demokrácia megsértését sok afrikai államban, az általános korrupciót

és azt, hogy továbbra is migránsok ezrei kelnek útra naponta Európa felé.

A migránsok döntő többsége gazdasági menekült. Őket kiutasítják Európából, de Afrikában nem fogadják vissza a saját polgáraikat. Ezért Brüsszel álláspontja világos: a migráns probléma rendezéséhez van kötve a pénzügyi segély. Csakhogy a migráns problémát nem lehet rendezni annyi pénzből, amennyit az EU erre előirányoz. Az afrikai államok vezetői joggal mutatnak rá, hogy erre sok 10 milliárd euró kellene, mert a gazdasági elmaradottság mértéke hihetetlenül nagy, és ráadásul a szakadék egyre növekszik Európa és Afrika között. Van tehát miről tárgyalni Abidjanban két napon át az európai-afrikai csúcsértekezleten.

Újabb pestisjárvány fenyeget?

FüHü
-
0
Újabb pestisjárvány fenyeget?

A Világbank ötmillió dolláros gyorssegélyt ad Madagaszkárnak a pestisjárvány megfékezésére. Egészségügyi szakértők attól tartanak, hogy a járvány a szigetről átterjedhet más afrikai országokra is.

Régebben a pestist elsősorban patkányok, egészen pontosan a bolháik terjesztették (újabb kutatások szerint viszont inkább a mongol futóegerek bolhái), például a 14. században, amikor 100 millió ember halt meg Európában a járvány miatt, köztük uralkodók is. A mostani járvány viszont azért is veszélyes, mert

már cseppfertőzéssel is terjed,

vagyis az emberek egymásnak is átadhatják.

Míg korábban inkább csak falvakban jelent meg a betegség, mostanra már elérte a nagyvárosokat is. 1800 megbetegedést tartanak nyilván, közülül 127-en meghaltak. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint ugyan javul a helyzet, de továbbra is fennáll a veszélye, hogy egy pestises beteg például repülőre száll, és a betegség más országokban is elterjed.

A Világbank szerint

ennek a veszélye Dél-Afrikában, Kenyában, Etiópiában, a Franciaországhoz tartozó Réunionön, a Comore- és a Seychelle-szigeteken a legnagyobb.

A hatóságok felkészültek ezeknek az országoknak a repülőterein, hogy szűrjék az esetleges vírushordozókat. Ehhez nyújt segítséget a Világbank.

Ha nem is a keleti, de a déli nyitás legalább bejött

FüHü
-
0
Ha nem is a keleti, de a déli nyitás legalább bejött

Noha a teljes magyar árukereskedelemben elenyésző az afrikai kontinens részesedése és jelentős hullámzások figyelhetők meg évenként. Az afrikai külkereskedelem fejlesztését két magyar intézmény tűzte ki célul, a Magyar Nemzeti Kereskedőház, azaz MNKH, és a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ – htcc.org.hu. Az importban jellemző a feldolgozott áruk és az élelmiszerek, a kivitelben pedig folyamatosan növekvő értékben a gépipari termékek.

Vastag kiviteli többlet jellemzi az Afrikával fenntartott külkereskedelmet, és a nagy kontinens egyelőre kis részt hasít ki magának a teljes árukereskedelemből (16,5 ezer milliárd forint behozatal és 18 ezer milliárdos kivitel az idei január-júliusi időszakban).

A hagyományos célterületeken és a turizmusban fontos szerepet játszó országok (Egyiptom, Tunézia) mellett vannak olyan államok, amelyekre kisebb figyelem fordul Magyarországon. A „fekete” országok közül ötben van jelentősebb méretű magyar diplomáciai (és kereskedelmi) jelenlét. Egyébként a kontinensnek ez az a része, amellyel a fél világ kereskedni akar, s ahová például Kína – erősen vitatható módszerekkel – óriási pénzt öl befektetésként.

A térség két országa, Dél-Afrika és Ghána az, amelyekkel már rendre milliárdos nagyságrendű az árukereskedelem. Közös vonás ebben az országcsoportban, hogy a magyar kivitel lényegesen meghaladja az importot.

Dél-Afrika legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet Magyarországon, hogy egy ottani cég, érdekeltsége, a New Europe Property Investments (NEPI) Rockcastle vásárolta meg a budapesti Aréna Plaza bevásárlóközpontot. Ez a körülbelül 84 milliárd forint vételár értelemszerűen még nincs benne a statisztikában, amely tavaly 7,7 milliárdos importot és 61 milliárdos exportot rögzített, idén júliusig majd másfélszeresére, 6,2 milliárdra ugrott behozatalt és kissé visszaeső, 32 milliárdos behozatalt mutatott.

Annak ellenére jelentős a forgalom alakulása, hogy a külgazdasági és külügyi tárca aktuális értékelése szerint

a legdélibb afrikai állam nemzetközi versenyképessége nagyot zuhant

az erodálódott intézmények és pénzügyi rendszere miatt, s változatlanul nagy probléma a rossz közbiztonság, a korrupció és a politikai instabilitás, a rendkívül magas, majd 30 százalékos munkanélküliség. A dél-afrikai gazdaság most emelkedőben van, bár a növekedési kilátások nem túl biztatók.

A másik nagy külker-partner ebben az országcsoportban Ghána, amellyel azonban rendkívül féloldalas az árukapcsolat. Tavaly például mindössze 25 millió forint behozatalt és 13,5 milliárdos kivitelt mért a KSH, idén júliusig 13,5 milliós importot és csaknem 3 milliárdos exportot. Az ország idén igen intenzív, 9 százalékos növekedést produkált eddig.

Ehhez hasonlóan

az importban tagja a „milliárdosok klubjának”

Nigéria, amelytől tavaly 31 millióért, idén fél év alatt bő nyolcmillióért vásároltunk. Eközben a magyar kivitel 9,9 milliárd, illetve 6,1 milliárd volt.

Igen különösen alakul az angolai külker-forgalom. Tavaly egész évben jószerivel nem volt magyar import az egykori portugál gyarmatról, tőlünk viszont másfél milliárdért vettek termékeket. Ezzel szemben idén fél év alatt nagyságrendet ugrott mindkét érték: hatmilliós importunk és majd’ 23 milliárdos exportunk volt; utóbbi mögött nagyobb, a teljes export 90 százalékát elérő gépipari szállítások állnak. Ugyanez a minta figyelhető meg Nigéria esetében, amelytől 2016-ban 32 millióért vettünk termékeket, az idei első félévben 8,3 millióért, kivitelünk pedig csaknem tízmilliárd után eddig 6,1 milliárdnál tart.

A huzamos háborúval sújtott, jelenleg is terrorizmussal körülvett térségű Etiópia is csupán 310 millióért tudott nekünk eladni, de 6,3 milliárdért vásárolt tőlünk tavaly, idén júliusig 136 millióért vettünk etióp árut, és 753 millióért küldtünk magyar termékeket.

Valamikor Afrika egyik legfejlettebb – a brit gyarmatosítók által kiépített – infrastruktúrájú országa volt Kenya, amely méretét és súlyát nézve alulértékelt a magyar külkereskedelemben 400 milliós (2016) és 87,5 milliós (2017 júliusig) importtal és csaknem 5 milliárdos, illetve 1,2 milliárdos magyar kivitellel.

Jellemző, hogy hazánkból gépek, szállítóeszközök és egyéb feldolgozott termékek mennek ezekbe az országokba, és sok feldolgozott árut, valamint nyersanyagot és mezőgazdasági terméket vásárolunk.

Ahol az egész fejlett világ pozíciókat keres és talál, ott egyre növekvő pozíciót szerez magának két magyar intézmény: a Magyar Nemzeti Kereskedőház, azaz MNKH, és a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ – htcc.org.hu .
Néha joggal lehetünk büszkék.

Utazzon velünk Ghánába!

FüHü
-
0
Utazzon velünk Ghánába!

Legalábbis képletesen, egész pontosan fogalmazva: képeken keresztül. Nézze meg galériánkat az afrikai országról!

1232. oldal a 3-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség