Kezdőlap Címkék AfD

Címke: AfD

Életveszélyes fenyegetés egy baloldali politikusnak

Két fenyegető levelet is kapott Janine Wissler asszony, aki parlamenti képviselő Hessen tartományban. A Linke (Baloldal) képviselőnőjét az NSU 2 nevű neonáci szervezet fenyegette meg.

A szervezetet 2011-ben feloszlatták, de most újra aktív. Hessen tartomány parlamentjének pártjai közös nyilatkozatban ítélték el az életveszélyes fenyegetést. Minden párt aláírta a közös nyilatkozatot kivéve az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali   szervezetet. Az Alternative für Deutschland jelenleg a Bundestag legerősebb ellenzéki frakciója. Tagjai közül sokan szimpatizálnak a nácizmussal. A Szárny (Wing) elnevezésű csoport, mely az AfD egyik legharcosabb szervezete az Alkotmányvédelmi hatóság megfigyelése alatt áll.

linke.de

Célkeresztben a Linke

A Baloldal, mely az NDK kormánypártjának utóda heves versenyben áll az AfD-vel Németország keleti felében, ahol mindkét párt sokkal erősebb mint Németország nyugati felében. Most mégis nyugaton, Hessenben fenyegették meg a Linke egyik parlamenti képviselőjét. Nem sokkal korábban Bajorországban támadtak rá a Linke képviselőnőjére.

A náci minta

A harmincas években Hitler pártja ugyanilyen módszerekkel félemlítette meg a többi pártot, mely akadályozta, hogy a Führer megszerezze az egyeduralmat Németországban. Épp ezért most az Alkotmányvédelmi hivatal és a rendőrség mindent megtesz, hogy megakadályozza a neonáci terrorizmust.

„Nem vagyunk vakok a jobb szemünkre!” – hangsúlyozta ezzel kapcsolatban Horst Seehofer belügyminiszter. Aki nemrég még a markánsan jobboldali CSU elnöke volt Bajorországban. A demokratikus pártok kizárják az együttműködést az Alternative für Deutschland szervezettel, mert az nem hajlandó egyértelműen elhatárolni magát a nácik diktatórikus rendszerétől. Amikor az együttműködésre helyi szinten kísérlet történt Németország keleti felében, akkor Merkel kancellár utasítására azt felmondták. Ily módon is kifejezésre akarták juttatni, hogy a neonácikkal szimpatizáló pártnak nincs esélye a hatalom közelébe sem kerülni Németországban.

Német szélsőjobb: ne legyen ünnep május 8!

Az „abszolút vereség” felszabadulás volt, amely új Németországot és demokráciát teremtett.

Alexander Gauland, az Alternative für Deutschland vezére szerint a náci Németország fegyverletétele „abszolút vereség” volt, melynek során az ország területének jelentős része is elveszett. Alexander Gauland ugyanakkor elismerte a Bundestagban, hogy azoknak, akik koncentrációs táborokban voltak, felszabadulás volt 1945. május 8-a.

A szociáldemokraták szónoka visszataszítónak nevezte Alexander Gauland szavait a nácik vereségéről. „Aki abszolút vereségről beszél, az a barikád rossz oldalán áll”- írta Twitteren a zöldek egyik vezetője, Cem Özdemir. A zsidó közösség egyik vezetője úgy nyilatkozott az ynetnews izraeli portálnak, hogy „május 8-a teremtette meg az alapját a demokráciának az új Németországban”.

Az Alternative für Deutschland 2017-ben került be a Bundestagban, és jelenleg ők alkotják a legerősebb ellenzéki frakciót. Tagjaik, sőt vezetőik között is többen vannak, akik nyíltan szimpatizálnak a nácik eszméivel. Az Alternative für Deutschlandnak különösen nagy a befolyása az egykori NDK-ban, ahol a náci múltat inkább elhallgatták míg az NSZK-ban szisztematikusan leleplezték a nemzetiszocialista Németország bűneit.

Neonácik börtönbe

Revolution Chemnitz – annak a neonáci csoportnak a neve akik közül nyolcat börtönbüntetésre ítéltek. Terrorakciókat készítettek elő Németországban, ahol a célpontok elsősorban migránsok voltak. A 22-32 éves fiatalok Chemnitzben – az egykori Karl Marx Stadtban – találtak egymásra 2018-ban. Akkor egy szír migráns megölt egy német férfit és emiatt zavargások kezdődtek a keletnémet városban.

2-5,5 év börtön

Ennyit rótt ki a drezdai bíróság a nyolc neonáci fiatalra. Öt és fél évet a szervezet vezetője kapott.

Felerősödött a neonáci terrorizmus Németországban – hangsúlyozta nemrégen Horst Seehofer belügyminiszter a Bundestagban. Elmondta, hogy jelenleg ez nagyobb veszélyt jelent a demokráciára mint az iszlamista terrorizmus.

Merénylet Hanauban – 9 halott

Egy magányos neonáci merénylő kilenc embert ölt meg – köztük a saját anyját is. Ő nem tartozott szervezethez, de az interneten szélsőjobboldali portálokat olvasott. Emiatt fegyvert fogott, és elkezdett migráns külsejű embereket gyilkolni. Végül öngyilkos lett.

Az Alkotmányvédelmi hivatal ezt követően megerősítette a neonáci szervezetek megfigyelését. Ide sorolták a Szárnyat is. Ez az Alternative für Deutschland szélsőséges csapata, mely különösen erős az egykori NDK-ban. Jelenleg az Alternative für Deutschland a legerősebb ellenzéki párt a Bundestagban.

A legnagyobb kormánypárt, a CDU megosztott abban a kérdésben, hogy lehet-e együttműködni az Alternative für Deutschland párttal? Míg Angela Merkel és követői kizárják ezt a lehetőséget, sokan úgy gondolják, hogy helyi szinten elképzelhető az együttműködés. Erre mutatott példát Türingiában a jobboldal, ahol egy napig szabaddemokrata miniszterelnök volt – az Alternative für Deutschland támogatásával. A kísérlet Angela Merkel ellenállásán megbukott, de vezetési válság alakult ki a CDU-ban, ahol nem tudják eldönteni: elképzelhető-e együttműködés a neonácikat is sorjaikban tudó Alternative für Deutschland mozgalommal.

Nyit e a CDU?

Jó két héttel ezelőtt, a félresiklott türingiai miniszterelnök-választás kapcsán írtam ugyanitt: „A türingiai történet azonban arra kényszeríti a CDU–CSU-t és az FDP-t, hogy tegye fel a kérdést magának: három évtizeddel az NDK és a Német Szocialista Egységpárt megszűnése, a Balpártnak a demokratikus német politikába való szemmel látható beilleszkedése után indokolt-e ugyanúgy kizárnia a politikai együttműködést a Balpárttal, mint az AfD-vel?”

A CDU türingiai tartományi szervezete most megválaszolta a kérdést. Nem elsőre. Amikor a Balpárt tett egy igazán nagyvonalú ajánlatot a CDU-nak: alakuljon néhány hónapra átmeneti tartományi kormány egy korábbi CDU-s miniszterelnök vezetésével, összesen három miniszterrel, majd írják ki az új választást, ezt a CDU még nem fogadta el.

De másodszorra már átlépte a Rubicont.

A három baloldali párt (Balpárt, szociáldemokraták és zöldek) és a CDU újabb tárgyalásán abban állapodtak meg, hogy március elején néhány CDU-s képviselő (nem az egész frakció) megszavazza a balpárti miniszterelnök újraválasztását, majd néhány hónap múlva újra kiírják a tartományi választást. Tehát ugyanaz a tartományi frakció, amely február elején még a szélsőjobboldali AfD-vel összejátszva választott meg a balpárti Ramelowval szemben egy FDP-s politikust miniszterelnöknek, és ezzel magára vonta az egész demokratikus közvélemény haragját (beleértve a CDU vezetéséét és Angela Merkel kancellárét, aki „megbocsáthatatlannak” nevezte az eljárást), most kész hozzájárulni a balpárti miniszterelnök megválasztásához.

Ez igazi fordulat.

Azaz egyelőre csak lenne, mert a CDU több vezető politikusa minősítette megengedhetetlennek immár ezt is, és a tagság egy része is velük ért egyet. Angela Merkel még nem foglalt állást. Nem tudjuk még, mi lesz a végkifejlet. Hadd idézzem a Spiegel kommentárját a helyzetről.

Ki vonhatná most komolyan kétségbe, hogy a Ramelow-féle balpárt és a Höcke-féle AfD között hatalmas különbség van? (Björn Höcke a türingiai AfD vezetője, akit a CDU-ban is fasisztának tekintenek, joggal.)

Ez igazán egyszerű: az előbbiek támogatják az államrendet, az utóbbiak lebontanák azt. Azoknak a pártoknak, amelyek a német demokrácia és a német köztársaság talaján állnak, képesnek kell lenniük az együttműködésre.

„Azokat a pártokat, amelyek megvetik a demokráciát és a köztársaságot, ki kell zárni az együttműködésből.”

Még azt is hozzáteszik:

„Világos, van a Balpártban néhány őrült: az NDK-hoz vonzódnak, a diktátorok barátai, Putyin hívei. Ezek az emberek azonban nem határozzák meg a párt arculatát. Az AfD-ben is akad néhány ember, akit jóakaratúan mérsékeltnek lehet tekinteni. De nem ők határozzák meg azt a pártot. Ez a különbség.

Erre mondanák a Fideszben, hogy kettős mérce. Pedig éppen hogy nem az, a posztkommunista eredetű Balpárt elfogadja a demokratikus államrendet, a szélsőjobboldali AfD megkérdőjelezi azt. Ugyanúgy, ahogy a Magyar Szocialista Párt a demokratikus alkotmányosság talaján áll, az AfD magyarországi megfelelője, a Fidesz pedig köztudottan nem.

Merkel: mindent meg kell tennünk a fajgyűlölet mérge ellen!

A kancellár asszony azt követően nyilatkozott, hogy kiderült: egy terrorista 8 embert gyilkolt meg Hanauban. Közöttük hat török áldozat van, ezért gondolja a rendőrség azt, hogy a lövöldöző szélsőjobboldali terrorista volt. A merénylő és édesanyja holttestét lakásukban találta meg a rendőrség Frankfurt közelében.

Iszlám szövetségek: hatékonyabb védelmet a terrorakciók ellen

A négy legnagyobb iszlám szövetség közös felhívásban fordult a kormányhoz annak érdekében, hogy a hasonló véres akciók ne ismétlődhessenek meg Németországban.

Korábban egy szélsőjobboldali terrorista egy zsinagógát támadott meg Halle városában. Három ember meghalt , de a terrorista többet akart megölni. A zsinagóga kapuja szerencsére meg volt erősítve, ezért a gyilkos nem tudott betörni Jom Kipur napján imádkozó zsidók közé.

A rendőrség megerősíti a szélsőjobb terrorizmus elleni küzdelmet

600 új státuszt kap a rendőrség arra a célra, hogy hatékonyabban tudjon fellépni a neonáci és szélsőjobboldali terrorizmussal szemben. Az elmúlt években ugyanis megerősödtek ezek a szervezetek. Nemrégiben nagy razziát tartottak egy ilyen szélsőjobboldali szervezetnél. Fegyver raktárakat találtak és olyan terveket, melyek polgárháborút akartak kirobbantani a muzulmán kisebbség és a német társadalom között.

Németországban jelentős mértékben megnövekedett a fajgyűlölet az elmúlt években , és ezt a szélsőjobboldali szervezetek kihasználják. Az Alternative für Deutschland párt a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártjává vált. Sok keleti tartományban komoly politikai erőt jelent. Szélsőséges thüringiai vezére, Björn Höcke tudatosan neonáci nyelvezetet használ, és ezzel hatással van a fiatalok egy részére Németországban.

Tüntetés Türingiában a neonácik ellen

A baloldal nagyszabású megmozdulást szervez Erfurtban, hogy így tiltakozzon a szélsőjobboldali előretöréssel szemben. Ebben a tartományban a jobboldali pártok összefogtak az Alternative für Deutschland mozgalommal, hogy közösen miniszterelnököt válasszanak.

Az így megválasztott miniszterelnök egyetlen nap után lemondott, de a tabut megtörték: a jobboldali pártok elfogadták a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland támogatását! Ez az első számú ellenzéki párt ma Németországban. Türingiában különösen veszélyes, mert jelentős tömeg támogatottsága van: a második számú politikai erő a tartományban.

Meddig szárnyal a Szárny?

A neonácik a Szárny nevű csoportban tömörülnek az Alternative für Deutschland mozgalomban. A Szárny vezére Björn Höcke, aki Türingiában megszervezte a jobboldal és a szélsőjobboldal együttműködését. Sokan új Hitlert látnak az egykori történelem tanárban, aki tudatosan használja a nácik nyelvezetét választási kampányai során.

Az antifasiszta ellenállást a Baloldali párt vezeti

A Linke vezetője, Katja Kipping is részt vesz az antifasiszta tüntetésen Erfurtban. A Baloldali párt az NDK egykori kormánypártjának utóda. A harmincas években is a kommunisták harcoltak a legelszántabban a nácik ellen. Mintha ma is ez lenne a helyzet az egykori NDK tartományban   …

Szélsőjobboldali terrorista hálózatot rohant le a rendőrség

12 embert tartóztattak le annak a nagy razziának a során, melyet hat német tartományban hajtott végre a rendőrség. A szélső- jobboldali terroristák polgárháborúra készülődtek, és ennek érdekében fegyvereket és robbanó anyagokat halmoztak fel raktárakban.

Hogy akarták kirobbantani a polgárháborút?

Merényleteket terveztek politikusok és migránsok ellen, hogy a kialakuló káoszban fegyveres csoportjuk a hatalom közelébe férkőzhessen. A hálózat kiterjedt a fegyveres testületekre is. Észak Rajna Vesztfália tartomány belügyminisztere közölte:

Egy rendőrségi alkalmazottat is elfogtak

A lefogott rendőr nem a fegyveres osztagoknál szolgált hanem az adminisztrációban. Feladata az volt, hogy információkkal lássa el a szélsőjobboldali terrorista hálózatot.

Az Alkotmányvédelmi hivatal korábban már jelezte: neonáci csoportok aktív propagandát folytatnak a hadseregben és a rendőrségnél. Ennek következtében a szélsőjobboldali nézetek egyre inkább elterjednek a fegyveres testületekben.

Szélsőjobboldali terroristák tavaly júniusban meggyilkoltak egy konzervatív politikust, aki bírálta a neonáci tendenciákat és pártolta a migránsokat. Októberben egy szélsőjobboldali terrorista megtámadott egy zsinagógát Halle városában. A Jom Kippur idején elkövetett merényletnek három halottja volt.

A német rendőrség egyre aktívabb az illegális szélsőjobboldali szervezetekkel szemben

600 új státuszt hoztak létre a rendőrségnél abból a célból, hogy megerősítsék a felderítést a szélsőjobboldali, neonáci csoportok körében. Ezek a csoportok

az utóbbi időben egyre nyíltabban szerveződnek, mert Németország első számú ellenzéki pártja, az Alternative für Deutschland védőernyőt jelent számukra.

A pártnak vannak neonáci aktivistái. Szélsőséges irányzata, a Szárny komoly támogatottsággal rendelkezik. Vezetője, Björn Höcke előszeretettel használja a nácik kedvelt kifejezéseit. Türingiában ő a párt vezetője, aki elérte, hogy jobboldali koalíció alakuljon, mely elfogadta az Alternative für Deutschland szavazatait is. A kísérlet egy nap alatt megbukott Türingiában, de válságot okozott a legnagyobb kormánypártban, melynek vezetője lemondott. Jelen pillanatban nincs utóda Merkel kancellárnak, aki semmiképp sem hajlandó szóbaállni az Alternative für Deutschland párttal. Más CDU vezetők viszont hajlanak efelé …

„Török” Armin lesz Merkel utóda?

2017 óta Armin Laschet Németország legnépesebb tartományának miniszterelnöke. Koalícióban kormányoz a szabad demokratákkal. Az 58 éves egykori újságíró a mérsékeltek jelöltje lehet a kancellár asszony posztjára miután a kijelölt utód visszalépett.

Észak Rajna Vesztfália tele van vendégmunkásokkal, mindenekelőtt törökökkel, akik az első nagy hullám idején érkeztek Németországba. Armin Laschet jól kijön velük, ezért is kapta a „Török” becenevet. Mindez hasznos lehet hiszen sok egykori vendégmunkás családja immár német állampolgár vagyis szavazatával támogathatja a kereszténydemokratákat, akik a legutóbbi választásokon általában leszerepeltek.

Migráns ügyben Merkel álláspontját osztja

A toleráns Armin Laschet sziklaszilárdan kitart a kancellár asszony mellett annak ellenére, hogy a CDU-n belül is sok bírálat érte emiatt Angela Merkelt. Mindenekelőtt régi ellenfele, Friedrich Merck vall markánsan eltérő álláspontot a migráns kérdésben. De nemcsak abban. Friedrich Merck lehetségesnek tartja az együttműködést az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párttal. Vagyis helyesli azt a szövetséget, mely Thüringiában létrejött: a jobboldal – beleértve az Altetnative für Deutschland pártot is – összefogott a baloldal ellen. Egy napig élt csak ez a koalíció, mert a berlini pártközpontok megvétózták az együttműködést a szélsőjobboldallal. Csakhogy a berlini koalíció: a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták együttműködése mind kevésbé népszerű. A két nagy párt lefelé tart. Új koalíciós partnereket kell találni.

A koalíciós együttműködés mestere

Armin Laschet azért lehet megfelelő utóda Merkel kancellárnak, mert elfogadható partnernek tartják őt a liberális szabaddemokraták (FDP) és a feljövőben levő zöldek is. Egy ilyen nagyobb koalíció meg tudná akadályozni az Alternative für Deutschland előretörését és bekerülését a hatalomba. Ez nemcsak Németországnak, de egész Európának is érdeke hiszen a kontinens első számú gazdasági nagyhatalmáról van szó.

A türingiai bomba

Két rossz közül a nagyobbat választani bűn, a kisebbiket erkölcstelen. Van olyan hely még Európában ahol ezt még a hatalom megszerzéséért sem lehet megtenni.

„Szerdán politikai bomba robbant Erfurtban, Türingia német tartomány fővárosában. A tavaly ősszel tartott tartományi választáson patthelyzet alakult ki: a legtöbb szavazatot (31 százalékot) a Balpárt (Linkspartei), az egykori Német Szocialista Egységpárt utódpártjából és a nyugati tartományokban az SPD-ből kiszakadt baloldaliak egyesülésével alakult párt szerezte, amely az elmúlt öt évben a tartomány miniszterelnökét is adta. A második legtöbb szavazatot (23 százalékot) viszont a szélsőjobboldali AfD kapta. A szélsőbal és a szélsőjobb nélkül a többi párt (a CDU, az SPD, a zöldek és az FDP) együtt sem értek el 50 százalékot. (A CDU 22, az SPD 8, a Zöldek és az FDP 5-5 százalékot kapott. A tartományi parlamentben a Balpártnak 29, az AfD-nek 22, a CDU-nak 21, az SPD-nek 8, a Zöldeknek és az FDP-nek 5-5 mandátum jutott.)

Mivel mindeddig az összes többi párt elutasított bármiféle politikai együttműködést az AfD-vel, a CDU és az FDP pedig a Balpárttal is, Türingiában nem lehet parlamenti többségre támaszkodó tartományi kormányt alakítani.

Az eddig a tartományt kormányzó három párt, a Balpárt, a szociáldemokraták és a zöldek abban maradtak, hogy együtt, a 90-ből 42 képviselővel kisebbségi kormányt alakítanak, és alkalmanként állapodnak meg a tartományi CDU-val és/vagy FDP-vel konkrét ügyek támogatásáról. Úgy tűnt, hogy azok erre hajlandók lehetnek. A tartományi alkotmány lehetővé teszi kisebbségi kormány megalakítását a miniszterelnök-választás harmadik fordulójában: az első két fordulóban csak a képviselők abszolút többségével lehet miniszterelnököt választani, egy harmadik fordulóban azonban relatív többséggel is.
Az első két fordulóban Bodo Ramelow eddigi balpárti miniszterelnökkel szemben csak egy, az AfD által jelölt független jelölt állt, és senki nem szerezte meg a többséget. A harmadik fordulóban viszont meglepetésszerűen elindult az öt tagú FDP-frakció vezetője, Thomas Kemmerich vállalkozó, és a CDU, az FDP és az AfD valamennyi képviselőjének szavazatával eggyel több szavazatot kapott, mint a balpárti Ramelow, az eddigi miniszterelnök. Elfogadta az eredményt, letette a miniszterelnöki esküt, kizárta az AfD-vel való politikai együttműködést, és felhívta a CDU és az FDP mellett az SPD-t és a zöldeket is, hogy vegyenek részt az általa alakított kormányban.
Az SPD és a zöldek ezt azonnal elutasították. A történtek azonnal politikai bombaként robbantak nemcsak Erfurtban, de Berlinben is. A történet súlyosságát fokozza, hogy Türingiában az a Björn Höcke az AfD vezetője, aki a párt szélsőséges szárnyát vezeti.

A CDU elnöke, Annagret Kramp-Karrenbauer azt nyilatkozta, hogy a türingiai CDU az országos központ egyetértése nélkül, álláspontjával szemben jártak el. Merkel kancellár megbocsáthatatlannak nevezte azt, ahogy a tartományi kereszténydemokraták és szabaddemokraták a szélsőjobbal együttműködve választottak miniszterelnököt.

Az FDP elnöke, Christian Lindner azonnal Erfurtba utazott, és rábírta Kemmerichet, hogy bizalmi szavazással tegye lehetővé a tartományi parlament feloszlatását, új választás kiírását a tartományban. Mások amellett vannak, hogy a jelenlegi tartományi parlament válasszon új miniszterelnököt: Bodo Ramelowt vagy egy független személyiséget, aki szakértői kormányt vezetne.
Abból, amit a politikusok mondanak, illetve nem mondanak, úgy tűnik, hogy Lindner FDP-elnök tudhatott a tartományi szabad demokraták és kereszténydemokraták tervéről. Alighanem velük együtt azt hitte, hogy Kemmerich megválasztása után a helyi SPD és Zöldek nem tehetnek mást, mint hogy beszállnak az általa vezetett, Balpárt és AfD nélküli kisebbségi kormány létrehozásába. Tévedett, és

nem számolt azzal sem, hogy nemcsak az SPD és a Zöldek, de a CDU és a CSU országos vezetői is azonnal és kategorikusan elutasították és megbélyegezték a türingiai CDU- és FDP-szervezet eljárását. Lindner arra kényszerült, hogy bizalmi szavazást kérjen az FDP országos választmányában.

A történtek tanulsága, hogy Németországban a szélsőjobbtól, az AfD-től való elhatárolódás a demokratikus pártok politikusai számára áthághatatlan norma. Érvényesítése azokban a keleti, egykor az NDK részét alkotó tartományokban okoz nehézséget, ahol a Balpárt is és az AfD is kétszámjegyű eredményeket ér el, a zöldek viszont jóval gyengébbek, mint Nyugaton. A legutóbbi tartományi választások után Szászországban és Szász-Anhaltban is három párti koalíciót kellett alakítani a CDU, az SPD és a Zöldek részvételével. Türingiában azonban ilyen lehetőség sem maradt.
Az országos politikában hasonló veszély nincs, mivel a Balpárt országosan nem ér el kétszámjegyű eredményt. Így két vagy három párt a CDU–CSU, az SPD, a Zöldek és az FDP köréből tud majd a következő választás után kormányt alakítani. A türingiai történet azonban arra kényszeríti a CDU–CSU-t és az FDP-t, hogy tegye fel a kérdést magának:

három évtizeddel az NDK és a Német Szocialista Egységpárt megszűnése, a Balpártnak a demokratikus német politikába való szemmel látható beilleszkedése után indokolt-e ugyanúgy kizárnia a politikai együttműködést a Balpárttal, mint az AfD-vel?

Az AfD-vel való együttműködés tilalma a párt szélsőjobboldali értékrendjéből, az idegenellenesség és antiszemitizmus elfogadásából, a második világháborús német szerephez való viszonyából fakad. A Balpárttal való országos koalíciót az SPD és a Zöldek tíz-tizenöt éve még az NDK-s múlthoz való tisztázatlan viszony miatt még kizárták, de tartományi szinten már több koalíció is született velük, mivel csak a külpolitikában, a NATO-hoz való viszonyban maradt fenn áthidalhatatlan nézeteltérés, melynek a tartományi politikában nincs jelentősége, és lassan ez is megszűnik.
Ez egyelőre a jövő kérdése. Az azonnali fejlemény az, hogy a CDU és az FDP megerősítette azt, amivel kapcsolatban főleg a CDU-ban helyi és tartományi szervezeteiben sokfelé volt bizonytalanság: a német demokratikus politika kizár mindenféle nyitást a szélsőjobb irányába. Ami sokfelé volt lehetséges Európában, mindenekelőtt a szomszédos Ausztriában, de Olaszországban vagy Dániában is, az Németországban továbbra sem elképzelhető.”

Kilencvenháromezer euró egyetlen napért

Türingiában Thomas Kemmerich, a liberális FDP helyi vezetője a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland szavazataival került kormányra. Egyetlen nap után lemondott miután Berlinben egyetlen pártközpont sem vállalta az együttműködést az Alternative für Deutschland párttal, melynek neonáci tagjai is vannak.

Szép pénzt kap Türingia miniszterelnöke, aki egyetlen napig volt igazán hivatalban. Ennek megfelelően féléves juttatásra van jogosultsága. Ez pedig nem kevés. A közszolgálati Deutsche Welle szerint

16 ezer 617 euró havonta

jár a miniszterelnöknek. Ezenkívül elszámolhat havonta 766 eurót személyes költségeire. Minthogy házas, ezért családi pótlékra is jogosult. Ez 153 eurót jelent havonta. Ez összesen 17 ezer 536 euró havonta. Türingiában a törvény kimondja, hogy a miniszterelnök minimum féléves juttatásra jogosult függetlenül attól, hogy hány hónapot töltött valójában a kormányfői székben. Ez 93 ezer 004 eurót jelent. Csinos összeg egyetlen napért!

Mi lesz most Türingiában?

Thomas Kemmerich lemondása ellenére ügyvezető miniszterelnök marad. Az egykori NDK-ban igen erős az Alternative für Deutschland befolyása. A szélsőjobboldali párt olyan áttörésre számít, amely meghozza neki a hatalmi posztokat. A liberális FDP, mely az egynapos miniszterelnököt adta, új választást akar. A többi párt még habozik, mert fél az Altetnative für Deutschland előretörésétől. Türingiában a helyi parlament kétharmadának kell megszavaznia az új választást .

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK