A vajdasági Lajkó Miklós nem az illetékes kerületben, hanem a Sándor-palotában vált magyar állampolgárrá. Az ünnepségen jelen volt a vendéglátó Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, illetve Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Politikai nemzetünk egységét ünnepeljük – jelentette ki Áder János alkalmi beszédében.
Az államfő úgy fogalmazott: ma egy gunarasi gazdálkodó, Lajkó Miklós és felesége mutatták meg, mi a magyarság.
Magyar állampolgárok szeretnének lenni, mert magyarnak tartják magukat, magyar az anyanyelvük, magyar iskolát végeztek, és mert őseik is magyarok voltak. Nekünk, anyaországiaknak nincs más feladatunk, mint megköszönni ezt nekik, megköszönni, hogy nemzedékről nemzedékre őrzik és továbbadják őseink hitét és hazaszeretetét, hogy magyarul szeretnek, magyarul dolgoznak, magyarul szólnak a gyermekeikhez és magyarul álmodnak – mondta Áder János.
Áder János korábban 2017 decemberéig nevezte ki a Testnevelési Egyetemen rektorává Mocsai Lajos egyetemi tanárt, december 8-án, pénteken pedig meghosszabbította a köztársasági elnök ezt a kinevezést.
Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője szerint felháborító. Mint közleményébe írja, már az is nagyon kínos volt, amikor a testnevelési főiskolából alaposan személyre szabott törvénnyel egyetemet csinált a Fidesz-kormány, az pedig még kínosabb, hogy a szakma tiltakozása ellenére, Mocsai Lajosból csinált díszdoktort Orbán Viktor miközben nem volt tudományos fokozata.
Mocsai Lajos szakmai munkásságával szemben semmi kifogásunk nincs, játékosként és edzőként számos alkalommal szerzett dicsőséget hazánknak. Ettől függetlenül azonban, a hagyományoknak megfelelően neki is tudományos fokozatot kell szereznie, vele sem lehet kivételezni. Az egyetemek és főiskolák sajátossága, hogy az ott dolgozó kollégák önálló kutatómunkát végeznek. A tudományos munkát nem válthatja ki sem az olimpiai érem, sem a Kossuth-díj.
Annak ellenére, hogy az ELTE jogi kara nem szavazta meg a legfőbb ügyész egyetemi tanárrá történő kinevezését, a hivatalosságok megtalálták a módját, hogy Polt Péter megkapja a címet. A különös kinevezéshez Áder János segítsége kellett.
Polt Péter legfőbb ügyész annak ellenére klett professzor, hogy az ELTE jogi kara leszavazta. Áder János államfő azonban úgy találta, hogy nincs akadálya Polt professzori kinevezésének. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság oldalán található bejygezés szerint a legfőbb ügyész a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen állam- és jogtudományok karán lett professzor.
Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője szerintfelháborító, hogy a Fidesz érdekeit fáradhatatlanul kiszolgáló Polt Péterből az NKE és Áder János professzort csinált. A legfőbb ügyész hiába habilitált, nem oktatott főállásban, ezért sem szavazta meg az ELTE ÁJK Kari Tanácsa egyetemi magántanári címét. Ebből is jól látszik, hogy azért stafírozzák ki folyamatosan, azért is van szüksége a Fidesznek az állami droidképzőként üzemelő Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, mert itt bármely haver professzori címet kaphat.
Amennyiben a Fidesz nyeri a 2018-as választást, és Áder János államfő Orbán Viktort kéri fel kormányalakításra, változások várhatók a kabinet összetételében.
Az atv.hu magas rangú kormányzati forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy a Fidesz szempontjából kedvező választási eredmény esetén a negyedik Orbán-kormányban Varga Mihály a költségvetésért és az államháztartás egyensúlyáért felelős pénzügyminiszter lesz,
Matolcsy György pedig visszakapja régi posztját és nemzetgazdasági- és stratégiai miniszterként folytatja.
Ebben a felállásban Rogán Antal lehet a Magyar Nemzeti Bank elnöke, bár, legalábbis az atv.hu értesülése szerint, ez Rogán döntése lehet. Ha Rogán nem kívánja megörökölni Matolcsy jelenlegi posztját, maradhat mostani beosztásában, azaz, továbbra is a kormányzati kommunikációért felelős miniszterként ténykedhet tovább.
2006. október 6-án a Fidesz nagygyűlést rendezett a Kossuth téren. Ezen Orbán Viktor bejelentette, hogy ezt követően minden nap, délután 5 és 6 óra között találkoznak a híveikkel.
Ezzel kezdetét vette egy hosszú, hetekig tartó tüntetéssorozat, amelyen
a parlamenti ellenzéki pártok szimpatizánsai, valamint más ideológiák képviselői keveredtek egymással.
Beszámolónkban, amelyekben a 11 évvel ezelőtt eseményeket idézzük fel, a Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.
„Régiek” és „újak” a Kossuth téren
Október 6-án, pénteken, kiderült, hogy a parlament aznapi plenáris ülése várhatóan épp akkor ér véget, amikor minden bizonnyal tele lesz tüntetőkkel a Kossuth tér, így nem lehet tudni, hogy a képviselők milyen körülmények között hagyják el az épületet.
Az MSZP nem kért külön rendőri biztosítást – tudta meg a Független Hírügynökség a párt frakcióvezető-helyettesétől. A parlamenti be- és kiléptetés megoldott – közölte a BRFK szóvivője.
Az MSZP-frakció tagjai gyalog hagyják el a Parlamentet a plenáris ülés után az épület oldalsó kijáratánál – mondta Mesterházy Attila. A szocialista képviselő nem tud arról, hogy külön rendőri biztosítást kapnának, de nem is tart atrocitástól. A Parlament előtti parkoló nem használható a demonstráció miatt, a képviselők többsége a Képviselői Irodaháznál hagyta a kocsiját, oda pedig gyalog fognak átsétálni – közölte az MSZP frakcióvezető-helyettese.
A rendőrség biztosítási terve nem publikus – közölte Schőn Péter, a BRFK szóvivője. – A parlamenti be- és kiléptetés megoldott.
A Fidesz délutáni nagygyűléséről már csütörtökön lezajlott az egyeztetés a párt és a Kossuth téri demonstrálók képviselői között.
A Fidesz 17 órától 20 óráig kapja meg a hangosítást – mondta a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik vezetője. A korábbi hírekkel ellentétben a tér nem lesz kordonnal elválasztva a „régi” és az „új” demonstrálók között – közölte Molnár Tamás.
Az MSZP frakcióvezetője szerint minden egyes utcai zavargás csökkenti a forint, a nyugdíjak és fizetések értékét.
Ma már számokban és munkahelyekben mérhető az a kár, amelyet néhányan a magyar gazdaság és a nemzeti vagyon kockáztatásával okoztak az elmúlt hetekben. Lendvai Ildikó erről a parlament pénteki, rendkívüli ülésén beszélt a miniszterelnök expozéja után.
A szocialista politikus szerint Magyarországnak fontos vonzereje és belső értéke volt eddig, hogy a térségben stabilitásra és utcai nyugalomra lehetett számítani, „de ez törékenynek bizonyult”. Lendvai Ildikó vezérszónoki felszólalásában emlékeztetett arra, hogy már a kormányfő balatonőszödi beszédének kiszivárogtatása előtt is „elharsant a jelszó: megindulunk a kormány ellen”. Az emberek ezért most kétféleképpen látják az eseményeket: van, aki úgy hiszi, hogy a tüntetéseknek van forgatókönyve, és van, aki úgy gondolja, hogy nem. Ledvai Ildikó azt mondta, hogy utóbbiak táborába tartozik.
Az MSZP frakcióvezetője arra figyelmeztetett, hogy
a válsággal keletkező kár lassan nagyobb lesz, mint a megszorítások teljes összege.
Új kezdetre és váltásra van ezért szükség, amelyhez háromféle bizalom kell: politikai, társadalmi és emberi – mondta.
Lendvai Ildikó szerint a pénteki szavazás előtt már mindenki tudta, hogy a koalíció bizalmáról biztosítja majd Gyurcsány Ferencet és kormányát. A név szerinti voksolásra mégis szükség van, mert a parlamenti képviselőknek felelősen kell vállalniuk döntéseiket választóik előtt a Parlament falai között. A frakcióvezető reméli, hogy a bizalmi szavazás a befektetői bizalmat is megerősíti majd.
Délután 1/2 3 -kor 500-600 békés tüntető demonstrál a Kossuth téren. Egyre több a fideszes aktivista. Demonstrálók érkeztek Zamárdiból, Lajosmizséről és Békéscsabáról is.
A tömeg folyamatosan nő. Közben egyre több rendőr van a Parlament és a Képviselői Irodaház között. Az utat rendőrautók biztosítják, ők valószínűleg a szavazásról kiérkező képviselőkre vigyáznak majd.
Bizalmi szavazás Gyurcsánnyal és a kormánnyal szemben
A hivatalos eredmény szerint 207 igen és 165 nem szavazat mellett bizalmat kapott Gyurcsány Ferenc és kormánya pénteken a parlament rendkívüli ülésén. A képviselők név szerinti szavazással döntöttek így. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök igennel voksolt, szintén igennel szavazott Gyenesei István, az egyetlen független képviselő.
Gyurcsány Ferenc beszéde a parlamentben.
Sólyom László köztársasági elnök tudomásul veszi a parlamenti bizalmi szavazás eredményét – tudatta a Független Hírügynökséggel az államfő szóvivője. Wéber Ferenc ezen túlmenően semmiféle kommentárt nem fűzött az elnöki hivatal részéről a voksolás eredményéhez.
Sólyom László az elmúlt hetekben többször lépett a nyilvánosság elé a belpolitikai válság kapcsán.
Nehezményezte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elhallgatta valódi kormányprogramjukat a tavaszi választások előtt,
s bocsánatkérésre szólította fel. Az önkormányzati választás urnazárása utáni beszédében egyértelművé tette, hogy a kormányfő sorsa a koalíciós frakciók kezében van. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy burkoltan a miniszterelnök leváltását sürgette az államfő.
Szerdán levelet írt Sólyom László a képviselőcsoportok vezetőinek, azt kérve tőlük, hogy a bizalmi szavazáson vegyenek részt a frakciók. Ennek hatására döntött úgy a Fidesz és a KDNP, hogy eredeti tervükkel ellentétben mégis elmennek a vitára és a szavazásra.
A Független Hírügynokség akkori tudósítása szerint egyik parlamenti pártot sem érte meglepetésként az, hogy a többség bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és kormányának a péntek parlamenti szavazáson.
Lendvai Ildikó az MSZP frakcióvezetője szerint a szavazással a kormány megerősítette politikai bizalmát, de szükség van egy szélesebb értelemben vett társadalmi bizalomra is a sikeres kormányzás érdekében. Lendvai hangsúlyozta, hogy most ennek a bizalomnak az erősítése a cél. A frakcióvezető reméli, hogy belföldön és külföldön is érteni fogják a szavazás üzenetét: belföldön mindenki megérti, hogy aki a parlamenti demokrácia híve, annak a parlament döntését tudomásul kell vennie, külföldön pedig remélhetőleg megnyugszanak a befektetők. Lendvai reméli, hogy a szavazás után erősödik a béke Magyarországon.
Kuncze Gábor nem lepődött meg a szavazás eredményén, azt mondta az történt amire számított: „a parlamenti többség kiállt a kormány mögött, ami így megkapta a felhatalmazást a folytatásra”.
Az SZDSZ frakcióvezetője ugyanakkor kifogásolta, hogy az ellenzék részéről ismét nem hangzott el javaslat arról, hogy mit kellene tenni az ország érdekében, illetve, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ismét nem szólalt fel munkahelyén, a Parlamentben.
Navracsics Tibor a Fidesz frakcióvezetője a szavazás után azt mondta, bejött a papírforma. A politikus
nem tartotta elegáns megoldásnak azt, hogy a kormányfő is szavazott magára.
Az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly „színvonaltalannak” nevezte a pénteki vitát és szavazást, de annak eredményét tudomásul veszik. Herényi szerint az ország helyzete egyre rosszabb és csak a nagykoalíció lehet a megoldás.
Halász Zsuzsa, a KDNP frakciószóvivője a bizalmi szavazással kapcsolatban annyit mondott: „a színjáték lezajlott”, pártját nem érte meglepetés, mivel a bizalmi szavazás eredményét napokkal ezelőtt tudta már mindenki.
Péntek délután 4 órakor megkezdődött a Fidesz nagygyűlése a fővárosi Kossuth téren a Parlament előtt. A rendezvényre érkezők gyakorlatilag megtöltötték a teret, és a környező utcákból is folyamatosan érkeztek még. Orbán Viktor csütörtöki felhívására az emberek többségének kezében nemzeti színű zászló volt, és a kormány távozását követelték.
Menjen, vagy maradjon Gyurcsány?
A megkérdezettek 47 százaléka szerint Gyurcsány Ferenc kormányfőnek annak ellenére is távoznia kell posztjáról, hogy bizalmat kapott a Parlamentben. A válaszadók 46 százaléka ugyanakkor úgy véli: a bizalmat kapott miniszterelnöknek minden jogalapja megvan hivatali idejének kitöltéséhez. A Századvég és a Forsense közvetlenül az önkormányzati választások után készítette telefonos felmérését, amely 800 fős reprezentatív mintán alapul.
A bizalmi szavazás kezdeményezését háromból két megkérdezett (64%) jó ötletnek tartotta. A szocialista szavazók 84 százaléka egyetért a kezdeményezéssel, a Fidesz-táboron belül azonban már volt ilyen egyértelmű a bizalmi szavazás megítélése. A válaszadók 49 százaléka támogatta, 48 százaléka viszont ellenezte a kezdeményezést. A bizonytalanok megoszlása ebben a kérdésben szinte megegyezik az összes megkérdezett véleményével: 63 százalékuk ért egyet a bizalmi szavazással, és csupán 20 százalékuk ellenzi azt.
A Századvég szerint felmérésükből az derült ki, hogy a bizalmi szavazás önmagában nem képes számottevő mértékben csökkenteni a magyar politikai közéletben kialakult feszültségeket.
Minden nap 5 és 6 óra között tiltakozás a Kossuth téren
Áder János a Kossuth téren.
Szombattól minden napra találkozót hirdet a Kossuth térre híveivel a Fidesz. A program, amelyet péntek este a párt budapesti nagygyűlésén Orbán Viktor jelentett be, szombaton délután 5 órakor kezdik, akkor Áder János, az Országgyűlés alelnöke lesz a szónok. A tervek szerint az ellenzéki párt híveivel minden nap így tiltakozik 5 és 6 óra között a gyurcsányi politika ellen. A rendezvényeken mindig más fideszes politikus szónokol majd.
Ezzel együtt a hazugság eltörlése, a fehér politika és az igaztalan politikusok felelősségre vonása érdekében útjára indította a Fidesz az „Igen Magyarország Chartát”.
Orbán Viktor azt nem jelölte meg beszédében, meddig tart a tiltakozássorozat.
Azt sem mondta el, hogyan lehet csatlakozni a chartához, ha valaki így dönt.
A Fidesz elnöke a Parlament lépcsőjén, és nem a felállított színpadon mondta el beszédét. Orbán Viktor a kormánnyal és a kormányprogrammal kapcsolatos pénteki parlamenti bizalmi szavazást úgy értékelte: azzal, hogy a szocialisták Gyurcsány Ferenc mellett tették le a voksukat, csapdába zárták az országot, és végérvényesen magukról letörölhetetlenné tették a hazugságot. Ennek szerinte beláthatatlan következményei lesznek, és ez leginkább a gazdasági romlásban lesz érzékelhető.
A nagygyűlésen a fideszes politikus meghirdette a „fehér politikát”, amely megfogalmazása szerint nem piros, nem narancssárga, és az igazságra, a hazugság felszámolására illetve a számonkérhetőségre épít.
Hangsúlyozta, hogy az országban most tapasztalható, soha nem látott válságából csak az igenekre épülő út vezet ki. Szerinte párthovatartozástól függetlenül igent kell mondani a nemzeti egységre, a demokrácia megvédésére, a köztársasági elnökkel szembeni tiszteletre, az ígéretek betartására és a felelősségre. Orbán Viktor hangsúlyozta: ki kell közösíteni azt a politikust, aki ezekre az érdekekre nemet mond.
A Fidesz elnöke minden felelősséggel gondolkodó politikust arra szólított fel, hogy csatlakozzon a Fidesz „Igen Magyarország Chartájához”.
Orbán Viktor végül arra hívta fel a figyelmet, hogy bár egy akkora tömeg, mint a Kossuth téri egy csapásra eltörölhetné, ami az útjába kerül, a demokraták igazi ereje mégsem fizikai jellegű. „A demokraták ereje a méltóság és a fegyelmezettség” – mondta.
Míg az Európai Unió a világ népességének 7 százalékát adja, a GDP-jének pedig a 23 százalékát, addig a globális szociális kiadások közel 40 százalékát ez a közösség költi el. Áder János köztársasági elnök az Arraiolos-csoport máltai találkozóján szólalt fel.
Az európai államfők egy csoportjának találkozóján a szociális problémákkal kapcsolatos felvetésekre válaszolva Áder János kijelentette: Európában nőtt a munkahelyek száma, bár nem minden országban egyformán.
Ha az elszegényedés veszélyeztetné a kontinenst – ahogy az az ülésen felvetődött – nem akarnának milliószám az unióba jönni.
Áder János pénteken munkareggeli keretében találkozik Frank-Walter Steinmeier német elnökkel – jelentette az MTI.
Az Arraiolos-csoport
A csoportot 2003-ban hívta életre Jorge Sampaio portugál elnök az európai parlamentáris köztársaságok államfőinek a részvételével. A közvetlen végrehajtó hatalmat nem gyakorló államfők többé-kevésbé éves rendszerességű találkozóinak célja az európai együttműködéshez kötődő témák megvitatása. A csoport tagjai idén tizenharmadik alkalommal találkoznak. A tanácskozáson részt vesz még az osztrák, a bolgár, a horvát, az észt, a német, a görög, az olasz, a lett, a lengyel a portugál és a szlovén elnök.
Megfosztási eljárást indít Áder János köztársasági elnökkel szemben a Jobbik amiatt, mert amikor aláírta a plakáttörvényt, akkor nyíltan alaptörvény-ellenes intézkedéseket fogadott el. Ezt pedig a jogszabályok azzal engedik honorálni, hogy induljon ellene megfosztási eljárás, amelynek a végén felmentik tisztségéből.
Ezt Volner János, a Jobbik frakcióvezetője jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján. Azt mondta, a kormánytöbbség kétharmados többséget igénylő rendelkezéseket próbált feles többséggel elfogadni, a korábban visszaküldött törvényhez pedig nem a kifogásolt pontokon nyúlt hozzá, hanem más rendelkezéseket módosított. Hozzátette:
„a köztársasági elnök az ügyben nem a jogállamiság felett őrködött, hanem a Fidesz pártpolitikai érdekeit szolgálta ki.”
Azt is mondta, hogy az informális visszajelzések alapján a parlament valamennyi ellenzéki képviselője támogatni fogja javaslatukat. Ha azt a Ház kétharmados többsége is elfogadná, az Alkotmánybíróságnak kellene lefolytatnia az eljárást és felmenteni az államfőt.
„Elég, ha ugyanúgy szeretjük ezt a közös hazát, ahogy szüleink és azok szülei tették. Határtalanul. Mert a haza minden előtt”. Ezt mondta ünnepinek szánt beszédében Áder János augusztus 20-án.
Honnan tudja Áder, hogy a szüleink és azok (helyesen: az ő szüleik) szülei hogyan szerették ezt a hazát?
Jobban, mint mi? Rosszabbul? Hogyan kell szeretni egy hazát?
Nincs nekem bajom a szüleinkkel, sem az ő (nem azok) szüleivel. Bár nem ismertem az összes magyar szülőt és nagyszülőt, feltételezem, hogy jó emberek voltak, és bizonyára szerették ezt a hazát. Miért ne szerették volna? Ez itt, ami nekünk van, alapjában véve egy szerethető haza.
Vannak persze rossz napjai, időszakai – kinek nincsenek. De a haza azért is van, hogy legyen mit szeretnünk.
Az a legjobb, ha a szeretett haza viszontszeret bennünket. Nincs ez mindig így, voltak idők, amikor százezreket taszított el a hazájuk. Nem tetszett neki a származásuk, világnézetük. Pontosabban, nem a hazának volt baja az eltaszítottakkal, hanem azoknak, akik a haza képviseertében ilyen ügyekben eljártak. Uralkodtak élet, s halál fölött, ítételetet mondtak.
Hiába írta Radnóti Miklós a magyar irodalom legszebb hazafias versében, hogy „nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország” a haza nem volt vevő a költő szeretetére. A haza akkori urai úgy döntöttek, hogy ennek a hazának nincs szüksége Radnótira. Szerb Antal, Rejtő Jenő, Bálint György sem kellett nekik. Nagyon sokakra nem volt szüksége akkoriban a hazának, neves és névtelen személyekre. Olyanokra, akik halálukig magukénak tudták és szerették ezt a hazát.
Áder János most azt mondta augusztus 20-án, hogy a szüleink és azok (sic!) határtalanul szerették a hazát. Hogy miért így fogalmazott, biztosan oka van annak is. Talán megfelelési képnyszerből, szoktak mostanában így fogalmazni. Lázár János például néhány héttel ezelőtt Magyarország jelenlegi határairól beszélt.
De nemcsak ez a baj Áder mostani mondatával. Hanem az, hogy volt már ez a mondat, sok évvel ezelőtt. Dinnyés József daltulajdonos egyik dalszövege így hangzott: Határtalanul szeretem hazámat.
A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején ennek a mondatnak súlya volt. Akkoriban háromévente lehetett nyugatra menni. Nem mindenii mehetett, csak az, aki jól viselkedett. Később már az is elég volt, ha az illető nem viselkedett rosszul.
Mást jelentett akkor határtalanul szeretni a hazát, mint most. Ha Áder nem érzi a különbséget, ne mondjon semmit, maradjon csendben.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A Fidesz 17 órától 20 óráig kapja meg a hangosítást – mondta a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik vezetője. A korábbi hírekkel ellentétben a tér nem lesz kordonnal elválasztva a „régi” és az „új” demonstrálók között – közölte Molnár Tamás.
