Kezdőlap Címkék 16+1

Címke: 16+1

Magyar-kínai két jó barát

0

Példátlanul sikeresnek nevezte a magyar-kínai tárgyalásokat Orbán Viktor, Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel közösen tett sajtónyilatkozatában. A vendég a többi között méltatta a 16+1 találkozót. 

 

„Két nehéz napon vagyunk túl: 16 miniszterelnököt és Kína miniszterelnökét láttuk vendégül. Magyarország számára fontos két nap volt. Ma voltak a kétoldalú tárgyalások. Példátlanul sikeres tárgyalások vannak mögöttünk. Az eddigi együttműködést sikerül megerősíteni, a korábban elhatározott projekteket a döntő pontokon átsegítettük, s megindítottuk az előttünk álló évek kétoldalú együttműködése előtt. Távlatok is vannak előttünk.” – így összegzett Orbán Viktor magyar kormányfő a kétoldalú tárgyalások után, a kínai miniszterelnökkel közösen tett nyilatkozatában.

Konkrét megállapodásokat is sorolt, köztük a magyar agrárexportot segítő mezőgazdaságit, az Eximbank 500 millió dolláros hitelkerethez jutásáról,  valamint a Borsodchem 217 millió dolláros beruházási hiteléről szólü megállapodást, továbbá azt, amely 20 millió dolláros fejlesztést tesz lehetővé a komáromi kínai elektromos buszgyártónál.

Li Ko-csiang hosszan beszélt a 16+1 találkozóról, amit rendkívül sikeresnek mondott. „Elfogadtuk a budapesti irányelveket – emlékeztetett, hozzátéve: az együttműködés rendkívül jó Kína és Közép-Kelet-Európa között. „Örülök, hogy ismét ide látogathattam” – közölte,

dicsérve Magyarországot és a gazdasági eredményeket, bár ennek kapcsán hosszabban beszélt a kínai növekedésről és eredményekről, amit hazája méretével is magyarázott.

A két ország együttműködése mellett szállt síkra, kiemelve a kereskedelmi forgalmi adatokat. A kínai befektetésekről szólva megemlítette, hogy a térségbe irányuló befektetések harmada már ma is Magyarországra érkezik. „Lenyűgöző dolgot láttam két üzletember írt alá megállapodást, s lehetett látni, hogy kínai cégek már megvetették a lábukat. Ez mindkét fél számára győztes helyzet” – húzta alá.

Pénzügyi csúcs

A mai nap történése az is, hogy megnyílt az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) kétnapos pénzügyi csúcstalálkozója. Orbán Viktor a többi között arról beszélt, hogy Kína gazdasága rohamosan nő, aminek óriási lesz az importigénye, és a kínai termelési kapacitások kihelyezésére is szükség lesz a jövőben. Az ázsiai országgal való együttműködésért a közép-európai országok között Magyarország helyzete a legjobb, hiszen régiós viszonylatban a legtöbb export innen irányul Kínába, a legtöbb beruházás Kínából pedig ide érkezik –mondta, hozzátéve: alacsonyak az adókulcsok és

az ideológia helyett józan észre épül a gazdaságpolitika,

a földrajzi elhelyezkedés kedvező és a két ország kölcsönösen tiszteli egymást.

Az AFCA létrehozására a kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang tett javaslatot tavaly márciusban, a gazdasági és pénzügyi együttműködésre vonatkozó párbeszéd felgyorsítása érdekében.

Megállapodások

Több megállapodást is kötöttek a Kína és a 16 közép-kelet-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumán. Ezek egyikek arról intézkedik, hogy a Kínai Beruházási Bank durván kétmilliárd eurónak megfelelő összeget biztosít a Kína és a 16 ország által a stratégiai projektek finanszírozására hétfőn létrehozott bankközi szövetség számára. Ezzel együtt elindul Kína, valamint a közép-kelet-európai országok befektetési együttműködését segítő alap tevékenységének második szakasza is, amelynek keretében egymilliárd eurót szánnak a térség beruházásaira.

Kétoldalú megállapodások is születtek, a többi között Kína és Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Lengyelország, Észtország, Szlovénia szervezetei, intézményei között.

Nem mind arany, ami fénylik…

Odze György író, a volt pekingi magyar diplomata a FüHü-nek nyilatkozva a következőképen értékelt:

Mindez azt mutatja, hogy erős aszimmetria van a 16+1-ek itteni csúcstalálkozójának tényleges súlya, illetve aközött, ahogy ezt a hazai sajtó tálalja. Ennek különös kísérőjelensége, hogy a 16 közép- és kelet-európai vezetőnek még a nevét se igen hallani -olvasni (legfeljebb a keddi kétoldalú, protokolláris beszélgetések miatt). Odze szerint ezen túlmenően a kínai-magyar gazdasági egyeztetés, különösen a Budapest-Belgrád-vasútvonal kiépítése erősen „túltálalt” a realitáshoz képest. (Ennek felére most jelent meg a tender.)

További lezárások jönnek Budapesten, az ellenzék tiltakozik

0

A kínai miniszterelnök és a közép-kelet- és kelet-európai országok kormányfőinek csúcstalálkozója miatt szerdáig jelentős forgalomkorlátozások lesznek Budapesten, ami az ellenzéki pártok szerint tarthatatlan állapotokat eredményez.

Hétfőn hatalmas dugókat és közlekedési káoszt okozott a 16+1 csúcs, a vasárnap kezdődött lezárások pedig egészen szerdáig felfordulást okoznak a budapesti autós és tömegközlekedésben.

A rendőrök tartósan lezárták a Lánchidat, a Széchenyi István teret, az Apáczai Csere János utcát és ezek környékét, továbbá a Pesti alsó rakpartot a Jászai Mari tér és a Március 15. tér között. A delegáció Budapesten tartózkodásának idejére hosszabb-rövidebb időre más fő közlekedési útvonalakat is lezárnak, ezért a BKK mindenkit arra buzdított, aki a belvárosba tart, hogy válassza a kötöttpályás közösségi közlekedési járatokat, elsősorban az üzemelő metróvonalakat.

Kedden a Kossuth Lajos teret és környékét 12 órától várhatóan 21 óráig, illetve 14 és 15 óra között, majd 20 óra körül a Bajcsy-Zsilinszky út–Alkotmány utca útvonalat is lezárják.

Az ellenzéki pártok is reagáltak a budapesti felfordulásra: az Együtt és a Párbeszéd szerint a fővárosiakat arra kellene ösztönözni, hogy a tömegközlekedést használják a forgalomkorlátozások alatt, ezért a BKK-nak sűríteni kellene a járatait és ingyenessé kellene tennie a budapesti közösségi közlekedést és a BUBI-t.

Az MSZP pedig úgy véli, hogy a lezárások a pártállami időket idézik. Szerintük évtizedek óta nem volt annyira járhatatlan a főváros, mint hétfőn, még Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatásai alatt sem. Közleményükben arról írnak, hogy közösségi közlekedéssel és autóval járhatatlanná vált a főváros, és budapesti közlekedés ilyen szintű korlátozása aránytalan és érthetetlen. Az MSZP szerint ez a „parádé”, amit a csúcstalálkozó jelent, nem ér ennyit a budapestieknek.

Ezért felszólítják a kormányt és a hatóságokat, hogy a delegációk budapesti tartózkodásából hátra lévő másfél napban számolják fel az útzárakat és csökkentsék a korlátozásokat.

Térségi motor és keleti csillag

0

Térségünk Európa növekedésének motorja, de a Kelet csillaga is magasan áll, ezért Európának nem szabad bezárnia – mondta Orbán Viktor a Kína és Kelet-Közép-Európa vezetőinek találkozóján Budapesten. Ma írják ki az 500 milliárd forint kölcsönű tendert a Budapest-Belgrád-vasútvonalra.

Európa legversenyképesebb befektetési környezete jött létre Kelet-Közép-Európában – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kína és 16 kelet-közép-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitóján. Szerinte az együttműködésben részt vevő 16 kelet-közép-európai ország Európának az a térsége, amely már most is a kontinens gazdasági növekedésének motorja, és amely további dinamikus növekedés előtt áll.

Orbán arról beszélt, hogy Ázsia modernizációja korábban úgy történt, hogy Európa jelentős technológiai-pénzügyi forrásokkal részt vett benne, de a helyzet megváltozott:

„most a Kelet csillaga áll magasan”,

Ázsia és benne Kína felemelkedésének korszakát éljük, és most az az időszak következik, amikor Európa további fejlődéséhez szükség lesz a Kelet technológiai és pénzügyi részvételére.

Európának nem szabad bezárkóznia, mert

ha bezárkózik, elveszíti a fejlődés lehetőségét,

és főleg most nem szabad bezárkóznia, amikor olyan történelmi kihívásokkal néz szembe, amelyeket csak úgy tud megválaszolni, ha vannak erős szövetségesei – mondta a kormányfő.

Bejelentette: hétfőn megjelenik a Budapest-Belgrád-vasútvonal kínai finanszírozással történő felújítására vonatkozó közbeszerzési felhívás. Ez a beruházás az első olyan nagy fejlesztés, amely Kína, egy EU-tag és egy EU-tagjelölt ország együttműködésével jön létre – emelte ki, hozzáfűzve: ez megteremti annak feltételeit, hogy a tengeri Selyemút európai végpontjától Közép-Európán keresztül vezessen a leggyorsabb szállítási útvonal Nyugat-Európába.

A vasútvonal korszerűsítésére a kínaiak adnak kölcsönt, amit Magyarország vesz fel körülbelül 500 milliárd forint összegben, húszéves futamidőre, évi 2,5 százalékos kamattal, amelyet a beruházás értékének 85 százalékáig lehet felhasználni. A kivitelezés várható kezdete 2020 végére tehető – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter a HírTV-ben.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!