“Sok fontos információ hiányzik a 2025-ös magyar költségvetésből, mely megbízhatatlan adatokon alapul” – írta levelében Valdis Dombrovskis uniós biztos Varga Mihály pénzügyminiszternek.
“A brüsszeli bizottság nem tudja véglegesíteni értékelését a magyar költségvetésről, mert abból fontos elemek hiányoznak illetve további kiigazításra vagy pontosításra szorulnak.”
Sok mindent kifogásol a brüsszeli bizottság, de különösen az inflációs számokat nem tartja megalapozottnak és a kamatkiadásokat, melyek a magyar költségvetés mind nagyobb részét emésztik fel. A magyar költségvetésben nincsen ellensúlyozva a kamat kiadások növekedése vagyis azt újabb kölcsönökből akarja törleszteni a magyar kormány.
Az Európai Unió vissza akar térni a 3%-os költségvetési hiányhoz és a 60%-os államadóssághoz, de ez sok tagállamnak gondot okoz. Ebbe bukott bele például a francia kormány. Búcsúzásképp Barnier miniszterelnök hangsúlyozta:
”a politikától függetlenül az államadósság ugyanaz marad.”
A szélsőjobboldal nevében Marine Le Pen asszony “mérgezőnek” nevezte a költségvetést, amely megpróbálta csökkenő pályára állítani a költségvetés és az államadósság növekedését Franciaországban.
A Fitch stabilnak minősítette Magyarországot
A BBB minősítést megerősítette a Fitch Ratings, de az előjelek az eddigi mínuszból stabilra változtatta. Ezt érthetően kedvező jelnek minősítette Varga Mihály pénzügyminiszter, aki hamarosan átveszi a Nemzeti Bank irányítását.
A megfigyelők többsége inkább leminősítést várt hiszen mínuszt mutatott a harmadik negyedév GDP-je is, de a Fitch már a jövőre gondol. Trump megválasztása, és jó kapcsolata Orbán Viktorral, kedvezően befolyásolhatja az amerikai befektetők megítélését Magyarországgal kapcsolatban.
A Fitch bízik abban, hogy Varga Mihály a Nemzeti Bank elnökeként óvatos pénzügyi lazító politikát folytat majd összhangban a kormánnyal. Ezért az amerikai minősítő cég szerint a monetáris lazítás politikája lesz a jellemző Magyarországra a következő időszakban: 2025 végére 5,25% lehet az irányadó kamatláb.
2022 óta a Nemzeti Bank a korábbinál szigorúbb pénzügyi politikát folytat, hogy megfékezze az inflációt, mely rekordot döntött az Európai Unióban.
Orbán Viktor mindenképp gazdasági növekedést akar hiszen 2026-ban választások lesznek.
A Fitch szerint a magyar kormány kezére játszhat, hogy a jövő év végére megkezdheti működését több nagy külföldi tulajdonban levő gyár is Magyarországon javítva ezzel a GDP-t és a várható export teljesítményt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium értékelése szerint a három nagy amerikai hitelminősítő intézet stabilnak ítéli meg a magyar gazdaság helyzetét, és ezért befektetésre ajánlja a tőketulajdonosok számára.
Mennyit ér Trump és Orbán “barátsága”?
Jelentős részben ezen múlik a magyar gazdaság megítélése külföldön. Trump szereti a kiskapukat, üzletemberként is csaknem mindig ezeket kereste. Most Orbán Viktor is minden bizonnyal arra számít, hogy az amerikai elnök jóindulata pénzt hoz a konyhára.
A befagyasztott eurómilliárdokra nem számíthat Brüsszeltől, sőt annak egy része az év végén végleg elveszhet.
Trump viszont gyakorolhat nyomást Brüsszelre Orbán érdekében. A magyar miniszterelnök másik reménye Elon Musk lehet. A világ leggazdagabb embere a Trump adminisztráció egyik kulcsfigurájaként komolyan befolyásolhatja a gazdaságpolitikát Kína kapcsán. Musk a Tesla tulajdonosaként nem érdekelt egy kereskedelmi háborúban Pekinggel hiszen Sanghajba működik a legnagyobb autógyára, amely mellé még egy másikat akar építeni. Li Csiang kínai miniszterelnök megmondta Musknak, hogy erre csak akkor nyílik lehetőség, ha az USA figyelembe veszi Kína érdekeit is kereskedelmi politikájában.
Trump drámai hangon fenyegette Kínát a választási kampányban, de csak 10%-os vámot jelentett be miközben Kanada és Mexikó 25%-ot kaphat.
Kína már ma is a világ legnagyobb autós piaca, és a jövőben ez még inkább így lesz – ezt minden amerikai elnöknek figyelembe kell vennie hiszen ugyanez igaz már a repülőgépekre is.
Orbán Viktor a legutóbbi eurázsiai fórumon jelezte: helyre szeretné állítani a nagy kontinentális együttműködést az Európai Unió – Oroszország – Kína között, ha Trumpnak sikerül békét kötnie Putyinnal Ukrajna feje fölött.
Csakhogy az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, erről Trump aligha feledkezhet meg.
Az amerikai elnök alárendeli a diplomáciát a biznisznek. Washingtonban Yellen pénzügyminiszter volt Kína nagy barátja a Biden adminisztrációban. Janet Yellen nemrég egy hétig tárgyalt Pekingben, ahol állítólag megígérte kínai partnereinek: a választások után valamiféle modus vivendit keres majd Washington a világ második legnagyobb gazdaságával. A demokraták veszítettek, de nem biztos, hogy a republikánusok nem törekednek valamiféle megegyezésre Kínával.
A republikánus Kissinger hozta tető alá a megegyezést Kínával 1972-ben, és még százéves korában is elrepült Pekingbe 1923-ban, hogy elősegítse a világ két legnagyobb hatalmának együttműködését.
Mind Trump mind pedig Orbán választások elé néz 2026-ban: a magyar miniszterelnök nem veszíthet, mert akkor bukik az egész rendszere. Trump kongresszusi választáson kell, hogy bizonyítsa gazdaságpolitikájának sikerét. Ha veszít, akkor béna kacsává válhat a következő két évre. Trumpnak nem jönne jól, ha európai szövetségese elhasalna a választáson, ezért Orbán számíthat valamiféle támogatásra, de egyelőre senki sem tudja, hogy milyenre. Az viszont biztosra vehető, hogy az új amerikai nagykövet nem Orbán megbuktatásán munkálkodik majd, és ez jót tehet a magyar gazdaság megítélésének is.
