A bokréta virágcsokrot jelent, a bokrétaavató ünnepség, egy épület tartószerkezetének elkészültekor az építtető és építő által közösen tartott vigasság. A szokás első említése a 14. századból való, és hazánkba az örökké hanyatló nyugatról érkezett, és német-osztrák szokás rögzült.
Néhány napja az épülő pesthidegkúti református templom és gyülekezeti ház tartotta a bokrétaavató ünnepségét, ahol megjelent Soltész Miklós a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Elmondta, hogy „miközben Nyugat-Európában sorra zárnak be a templomok, a Kárpát-medence magyarlakta területein az elmúlt években 4000 templom újult meg és 200 új épült”. Hogy szem ne maradjon szárazon, és fel nem tett kérdés se maradjon megválaszolatlanul, azt is közölte, hogy „Nyugat-Európában kereskedelmi és sportközpontokká, éttermekké, adott esetben mecsetté alakítják át a templomokat.” Majd pedig egészen véletlenül azután, hogy nem Orbán szélsőjobbos barátja nyert Hollandiában, az államtitkár ezt a példát hozta fel:
„Hollandiában például 2030-ig a katolikus templomok 60-70 százalékát fogják bezárni”. (idézetek a Demokrata cikkéből)
A hamisnak tűnő, és főleg jövőbe látó adatai forrásaira természetesen senki nem kérdezett rá, és csak remélni tudom, hogy a megjelentek fejében megvolt az az információ, hogy a hollandok 50%-a egyáltalán nem vallásos, kevesebb, mint a negyedük római katolikus. Egy országban pedig, ahol a muszlimok aránya 5%, elég furcsa volna, ha nem építenének mecsetet számukra. Ez Magyarország esetében 500 ezer embert jelentene. Nem az esztelen bevándorlást támogatom, csak jelzem, hogy Hollandia annak ellenére sem üldözi a (főleg török és marokkói) muszlim lakosságát, hogy a beilleszkedés tekintetében komoly nehézségek merülnek fel. A muszlimok többsége az 1960-as évek gazdasági fellendülése során érkezett vendégmunkások leszármazója, illetve a függetlenné váló korábbi holland gyarmatok polgárai, akik alanyi jogon települhettek át „az anyaországba” (például az 1975-ben önállóvá vált Suriname lakosságának egyharmada, 300 ezer ember települt át).
A bevándorlók száma valóban igen magas Hollandiában, és nem lehet erről nem tudomást venni. Ehhez azért az is hozzá tartozik, hogy a 2017-es holland választásokon a bevándorlás már olyan komoly kérdés volt, és felmerült az az igény,
„hogy a tömegesen érkezett lengyelek, románok, bolgárok, magyarok miatt fel kellene függeszteni az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlást.” (Wikipédia)
Azaz a holland bevándorlók között ott vannak bizony a honfitársaink is, igaz nem nagy számban, talán úgy 20 ezren lehetnek. Bár az érzés egészen más, ha azt mondjuk, hogy a létszámuk megegyezik Sátoraljaújhely, Karcag, Keszthely, Komárom, Mohács, Pápa, Balmazújváros, Tiszaújváros, Siklós, Hatvan, Szerencs vagy Gyomaendrőd teljes lakosságával. Végezetül nem árt tudni, hogy az Orbán barát szélsőséges Geert Wilders (Szabadságpárt) valószínűleg azért bukott, mert a migránsellenes politikájánál sokkal jobban érdekelte a hollandokat a saját lakhatási válságuk, amire a győztesek vezetője, Rob Jetten fókuszált. Ismerős ugye a képlet? A negatív, veszélyközpontú, mást hibáztató kampány állt szemben a pozitív, közös munkát, és összefogást sürgetővel szemben.
Az állam által minimum 2 milliárddal megtolt pesthidegkúti egyházi beruházás rohamtempóban készül. Az 1400 négyzetméter alapterületű templomot a kiszolgáló épületekkel együtt ki lehet találni, mikor adják át: naná, hogy 2026 áprilisában.
Szerintem Soltésznak Isten Házában kampányolni ugyanolyan bűn, mint a temetőben pár napja Pócs Jánosnak. Az meg aztán végképp nem tűnik gusztusosnak egy református ünnepségen, hogy egy idegen ország katolikus templomainak jövőbeli sorsáról vész-filozofálgasson egy politikus abból a célból, hogy a jelenlévők hálát érezzenek a pénzzel őket megdobó főnöke iránt.
A NER-bokréta mára egészen elhervadt, mert nem volt gyökere, csak arra ügyeltek, hogy messziről jól nézzen ki. Most a vízre fogják a kiszáradásuk „nehézségeit”: Arra a vízre, amiről Petőfi 1848 márciusában megírta már:
„Azért a víz az úr!”
