A Magyar Helsinki Bizottság panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához a menedékkérők segítőit börtönnel fenyegető új büntetőszabályok miatt. A „bevándorlási különadót” csak Strasbourgban támadhatja a civil jogvédő szervezet, mivel a kormányerő már évekkel ezelőtt elvette az Alkotmánybíróság jogát az adószabályok vizsgálatára.
Mint közleményükben írják, a jogvédő szervezet mostani beadványaiban alkotmányos és emberi jogi érvekkel bizonyítja, hogy az új szabályok a civilek megfélemlítését szolgálják és alkotmányosan nem igazolhatók, sértik az emberi jogokat.
A kormányerő egyre dühödtebben, a jogállami normákat áthágva támadja a neki nem tetsző, független civil szervezeteket.
A hatalom arra törekszik, hogy munkájukban akadályozza és elhallgattassa őket. Az évek óta tartó folyamat újabb állomását jelentette, amikor a parlament nyáron elfogadta a menedékkérőknek segítséget nyújtó személyek elleni büntetőszabályokat és bevezette az ún. „bevándorlási különadót”.
A Magyar Helsinki Bizottság kedden e jogsértő szabályok miatt az Alkotmánybírósághoz és strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A jogvédő egyesület mindkét bíróság előtt megtámadta azokat a büntetőszabályokat, amelyek börtönnel fenyegetik a menedékkérők segítőit.
Nem csupán a Helsinki Bizottság munkatársai vannak veszélyben, hanem minden jó szándékú polgár, aki embernek tekinti a menekülőt és segít neki.
A büntetőjogi korlátozás szükségtelen és aránytalan. Ráadásul az új rendelkezések homályosan vannak megfogalmazva – talán nem véletlenül, hiszen így tág tere nyílik az önkényes hatósági alkalmazásnak.
A Magyar Helsinki Bizottság – amint azt a bevezetőben írtuk – az Alkotmánybíróságnál azért nem támadhatja meg a különadót bevezető törvényt, mert az Alaptörvényben a kormányerő mindenkitől elvette a lehetőséget, hogy adóügyekben az Alkotmánybírósághoz forduljon. De a strasbourgi bíróság előtt továbbra is van mód erre. Éltek is vele a civil jogvédők.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a 25 százalékos különadót kivető törvény tisztességtelen:
a kormány egyszerűen megsarcolja a neki nem tetsző véleményeket,
ahelyett, hogy vitatkozni próbálna velük. Az új adószabályozás indokolatlanul megnehezíti a civilek munkáját, mert szándékosan annyira homályosan van megfogalmazva, hogy a támogatók elbizonytalanodhatnak. Noha a jogszabályszövegből nem, az elfogadását kísérő kormányzati kommunikációból azt is lehet tudni, hogy mely szervezetek megleckéztetésére alkották meg a különadót: az egyik ilyen a Magyar Helsinki Bizottság, amelyik bízik benne, hogy egy valóban független bírói fórum előtt érvényesíteni tudja az igazát.
