Az iráni tüntetések az elmúlt években egyre nagyobbak, bátrabbak és radikálisabbak lettek. A tiltakozások már nem csak egy-egy konkrét ügyre reagálnak (például a kötelező hidzsábra vagy a gazdasági válságra), hanem magát a rendszert kérdőjelezik meg. A fiatalok, a nők és a városi középosztály egyre nyíltabban mondják ki: elegük van az Iszlám Köztársaságból.

Ennek ellenére a rezsim rövid távon valószínűleg nem omlik össze. Ennek oka, hogy:

• a biztonsági erők (IRGC, Baszidzs) továbbra is teljesen lojálisak,
• a vezetés egységes,
• a rendszernek nagy tapasztalata van a tiltakozások leverésében,
• és a társadalom még nem tudott egységes, szervezett alternatívát felmutatni.

Hosszabb távon azonban a helyzet más. A gazdaság romokban, a fiatalok tömegesen elvándorolnak, a társadalom nagy része pedig már nem hisz a rendszerben. Ez azt jelenti, hogy a rezsim tartós legitimációs válságban van, és ha a gazdasági vagy politikai nyomás tovább nő, az akár rendszerváltáshoz is vezethet.

Összességében:

• Most még nem dől össze a rendszer,
• de már nem stabil, és a jelenlegi folyamatok hosszú távon akár a rezsim végét is előkészíthetik.

Forgatókönyv‑elemzés: hogyan bukhatna meg az iráni rezsim?

A rezsim összeomlása általában három tényező együttes hatásából következik be:

1. tömeges társadalmi nyomás,
2. gazdasági összeomlás,
3. elit‑szakadás vagy a biztonsági erők megtagadása.

Irán esetében mindhárom tényező jelen van, de nem egyszerre, ezért a rendszer még áll. Az alábbi forgatókönyvek azt mutatják, hogyan állhatna elő egy olyan helyzet, amely valóban a rezsim végét jelenti.

1. forgatókönyv: Gazdasági összeomlás + országos sztrájk

Mi indítja el?

• a rial további zuhanása,
• hiperinfláció,
• üzemanyag‑ és élelmiszerhiány,
• a középosztály teljes elszegényedése.

Mi történik?

• A tiltakozások nem csak a fiatalokra és a nőkre korlátozódnak, hanem országos munkabeszüntetéssé válnak.
• A bazár, az olajipar és a közszolgáltatások dolgozói is csatlakoznak.
• A rezsim bevételei drasztikusan visszaesnek.

Miért veszélyes a rezsimre?

A rendszer túlélése az olajbevételektől és a biztonsági erők fizetésétől függ. Ha ez megbicsaklik, a rezsim működésképtelenné válik.

2. forgatókönyv: A biztonsági erők megtagadják a tömeges erőszakot

Mi indítja el?

• túl sok civil halál,
• a Baszidzs és az IRGC alsóbb szintjein elégedetlenség,
• családtagok érintettsége a tüntetésekben.

Mi történik?

• A rendőrök és a Baszidzs egy része nem hajlandó tüzet nyitni,
• vagy passzívan félrenéz,
• esetleg átáll a tüntetők oldalára.

Miért veszélyes a rezsimre?

A rendszer ereje nem a népszerűségből, hanem a fegyveres lojalitásból fakad. Ha ez megbomlik, a rezsim gyorsan összeomolhat — ahogy történt a sah esetében 1979-ben.

3. forgatókönyv: Elit‑szakadás a hatalmi csúcsokon

Mi indítja el?

• utódlási válság az idős Ali Hamenei után,
• hatalmi harc a Forradalmi Gárda és a politikai vezetés között,
• korrupciós botrányok, belső leszámolások.

Mi történik?

• A vezetés két vagy több részre szakad,
• a frakciók egymást gyengítik,
• a rendszer elveszíti a koordinációs képességét.

Miért veszélyes a rezsimre?

A rezsim stabilitása azon múlik, hogy felül egységes. Ha ez megszűnik, a társadalmi tiltakozás könnyen áttörheti a védelmet.

4. forgatókönyv: Regionális konfliktus eszkalációja

Mi indítja el?

• Izrael–Irán konfliktus kiszélesedése,
• proxyháborúk összeomlása (Jemen, Irak, Szíria),
• amerikai vagy regionális katonai csapások.

Mi történik?

• A rezsim túlterhelődik,
• a gazdaság és a hadsereg egyszerre omlik össze,
• a lakosság a háború árát már nem hajlandó viselni.

Miért veszélyes a rezsimre?

A külső nyomás belső válsággal kombinálva kritikus pontot hozhat létre.

5. forgatókönyv: A nők és fiatalok vezetésével országos polgári ellenállás

Mi indítja el?

• egy újabb, Mahsa Amini‑hoz hasonló tragédia,
• a kötelező hidzsáb elleni fellépés brutális eszkalációja.

Mi történik?

• A tiltakozások újra országossá válnak,
• a diákok, nők, kurdok, beludzsok és városi középosztály összehangoltan lép fel,
• a rezsim nem tud mindenhol egyszerre jelen lenni.

Miért veszélyes a rezsimre?

Ez a társadalmi réteg a legmotiváltabb és legkitartóbb, és már nem fél a rezsimtől.

6. forgatókönyv: A három tényező együttesen jelentkezik

Ez a legvalószínűbb rendszerváltó szcenárió:

• gazdasági összeomlás,
• elit‑szakadás,
• a biztonsági erők lojalitásának megingása,
• országos tiltakozások.

Ez a kombináció 1979-ben is a sah bukásához vezetett.

Összegzés: mi a legvalószínűbb?

A rezsim rövid távon stabil, mert:

• erős a biztonsági apparátus,
• nincs egységes ellenzék,
• a vezetés még összetart.

De közép‑ és hosszú távon a rendszer:

• súlyos legitimációs válságban van,
• gazdaságilag fenntarthatatlan,
• demográfiailag elszigetelődik,
• és egyre inkább a félelemre épül.

Ezért a legtöbb elemző szerint a rezsim nem egyik napról a másikra, hanem egy többéves, fokozatos erózió eredményeként bukhat meg.