Dél Korea hírszerző szolgálata úgy értesült, hogy a diktátor utasítására az árvízvédelem egész vezérkara a kivégző osztag elé került a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban.
A hírek szerint 1500 halálos áldozata volt a nagy árvizeknek nyáron Észak Koreában, ahol elhanyagolják a környezetvédelmet, mert a katonai kiadások elviszik a nemzeti jövedelem nagy részét. A duci diktátor a kommunista párt vezetősége előtt kijelentette:
“szigorú büntetést kapnak azok, akik felelősek az árvíz károkért!”
Többezer hektár föld került víz alá Észak Korea északi tartományaiban, ahol sokezer embert ki kellett telepíteni. A földek víz alá kerülése azért is tragikus ebben a gyengén fejlett országokban, mert újra felütötte fejét az éhség miután a hazai mezőgazdaságnak kellene ellátnia a 24 milliós lakosságot, mert a hatalom a csempészéssel megszerzett valutát katonai technológia megszerzésére fordítja illetve arra, hogy ellássa a diktátort francia borokkal és likőrökkel valamint sajtokkal. Kim Dzsong Un fiatal korában Svájcban tanult, és akkor kedvelte meg a francia borokat és sajtokat. Emiatt alaposan el is hízott, de miután majdnem belehalt a Covid járványba, amely hivatalosan nem is létezett Észak Koreában, fogyókúrázni kezdett.
Diktátor elődeitől, nagyapjától és apjától eltérően, Kim Dzsong Un sírva kérte népe bocsánatát azért, mert nem sikerült tisztes életszínvonalat teremteni a világtól elzárkózó nemzeti kommunista országban.
Kiket végezhettek ki most?
A diktátor korábban saját mentorát, nagynénje férjét is kivégeztette, mert az kínai típusú reformokat javasolt. Most a dél-koreai hírszerzés szerint a kivégzett vezetők között van az egykori belügyminiszter és több tartomány vezetője. A belügyminisztert júliusban váltották le, sorsáról azóta semmit sem lehetett tudni. Ő volt állítólag az árvízi védekezés fő felelőse. Az észak-koreai sajtó természetesen csakis Kim Dzsong Un árvízi “hőstetteiről” számolt be: katonai helikopteren járta be a leginkább veszélyeztetett körzeteket, és személyesen irányította 5000 árvíztől körülvett paraszt kimentését. Az észak-koreai propaganda furcsa viszonyban áll a valósággal: még az is lehet, hogy igaz, amit állít, de senki sem tudja ellenőrizni a tényeket, mert minden fontos információ hadititoknak minősül Észak Koreában, amely ma is a háborús hisztéria légkörében él noha a fegyverszünetet 1953-ban aláírták, és azóta Dél Korea a térség egyik legfejlettebb államává vált.
Több szakértő kétkedik abban, hogy valóban kivégeztek 30-40 vezetőt az árvíz miatt Észak Koreában – írta az NK News szöuli portál, arra utalva, hogy míg megszilárdította hatalmát az ifjú diktátor addig valóban sok fontos kádert gyilkolt meg, de az utóbbi időben ez már kiment a divatból, mert Kim Dzsong Un biztosnak érzi hatalmát. Észak Korea diktátora nemrég fogadta Putyin orosz elnököt, aki jelentős mennyiségű lőszert kért és kapott. Cserében katonai technológiát adott Észak Koreának, amely folyamatosan nukleáris háborúval fenyegeti a világot.
