Kezdőlap Szerzők Írta Tasnadi Kata

Tasnadi Kata

Tasnadi Kata
118 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

A Weinstein-botrány árnyékolta be a cannes-i díjátadót

Nem volt egyértelmű esélyese a 71. cannes-i filmfesztivál versenyprogramjának, de a szakma egyöntetű véleménye szerint kiemelkedő volt az ázsiai filmes felhozatal, és ennek megfelelően az Arany Pálmát is egy ázsiai rendező, a japán Hirokazu Kore-eda alkotása kapta, a zsűri Nagydíjával pedig a hosszú idő után visszatérő Spike Lee Ku Klux Klánról szóló filmjét jutalmazták. A Harvey Weinsteint nemi erőszakkal vádoló Asia Argento is felszólalt a díjátadón, a producer vadászterületének nevezve a fesztivált.

 

Hirokazu Kore-eda neve az átlagos nézőnek korántsem a legismertebb volt a 21 filmből álló versenyprogram rendezői között, de Cannes-ban nagyon kedvelt filmesről van szó, aki 2013-ban már elnyerte a zsűri Nagydíját A fiam családja című filmjéért. Ezúttal a Shoplifters című drámájával nyerte el a fesztivál fődíját. A film egy kisstílű bűnözőkből álló japán családról szól, akik befogadnak egy bántalmazott gyereket.

Japán film több mint húsz év után nyert fődíjat Cannes-ban.

A második legrangosabb díjat, a zsűri Nagydíját Spike Lee BlacKkKlansman című filmje kapta. A rendező 27 év után tért vissza Cannes-ba, ezért nagy várakozás előzte meg a Ku Klux Klánba beépülő fekete rendőrről szóló filmjét, amelyben az amerikai focistából színésszé avanzsáló John David Washington, Denzel Washington fia, illetve a Star Wars-filmek új sztárja, Adam Driver játssza a főszerepet.

Spike Lee amerikai rendező a zsűri Nagydíjával (MTI/EPA/Sebastien Nogier)

A legjobb rendező a lengyel Pawel Pawlikowski lett, aki Zimna wojna (Cold War) című filmjével versenyzett, és korábban az Ida című filmjéért megkapta a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart is.

A női rendezők sem maradtak díj nélkül: Nadine Labaki libanoni rendező kapta a zsűri díját a Bejrútban játszódó, dokumentumfilmszerűen forgatott Capharnaüm című filmjéért, amely egy 12 éves menekült utcagyerek története.

A forgatókönyvírói díjat megosztva kapta a 2014-ben Nagydíjat nyert olasz Alice Rohrwacher a Lazzaro felice (Boldog Lazzaro) című filmért, amelynek a rendezője is ő volt, illetve a filmezéstől és az utazástól eltiltott iráni Dzsafar Panahi, aki illegalitásban forgatta Three Faces című filmjét.

A legjobb női alakítás díját a hivatalos verseny utolsó napján bemutatott Ayka egy kirgiz menekültnő története Moszkvában című film főszereplője, a kazah Szamal Eszljamova kapta. A férfiaknál pedig Marcello Fontét díjazták, aki Matteo Garrone Dogman című filmjében egy, a jövedelmét drogkereskedéssel kiegészítő kutyakozmetikust játszik.

A fesztivál hivatalos és párhuzamos szekcióiba beválogatott 19 elsőfilm közül a legjobbnak járó Arany Kamera-díjat a belga Lukas Dhont Girl című filmje kapta, amelyet az Un Certain regard szekcióban mutattak be. A film egy 15 éves, fiú testbe született lányról szól, akinek az az álma, hogy balerina legyen.

Fókuszban a nők helyzete

A díjátadó és a fesztivál azonban nem csak a díjazottakról és a filmekről szólt. Mivel ez volt az első cannes-i filmfesztivál a Weinstein-botrány és a #metoo kampány óta, Marlene Schiappa, a nők és a férfiak egyenjogúságáért felelős francia államtitkár vezetésével kampány is indult a szexuális zaklatások ellen: röplapokat osztogattak a megfelelő viselkedésről és egy segélyvonal is üzemelt a fesztivál ideje alatt.

Szombat este pedig beszédet mondott Asia Argento, aki azzal vádolja Harvey Weinsteint, hogy 1997-ben megerőszakolta, éppen Cannes-ban.

“21 éves voltam. A fesztivál volt a vadászterepe. Szeretnék tenni egy jóslatot: Harvey Weinsteint soha többé nem látják itt szívesen”

– mondta a színésznő, mikor a legjobb női alakítás díját vezette fel.

Ezen kívül a 71. cannes-i fesztivál egyik legemlékezetesebb eseménye az volt, amikor női filmesek kart karba öltve vonultak a vörös szőnyegen a filmipar nemi diszkriminációja ellen tüntetve. Cate Blanchett, Kristen Stewart és Salma Hayek is ott volt a 82 nő között, csakúgy, mint Agnes Varda francia filmrendező. A protestálás szóvivője Cate Blanchett, az idei zsűrielnök volt, aki arról beszélt, hogy a 82 nő azokat a filmrendezőket képviseli, akik 1946 óta megfordultak Cannes-ban 1886 férfi társuk mellett. Hozzátette, hogy az Arany Pálmát eddig 71 férfinek ítélték oda, és mindössze két női rendező kaphatta meg. Egyébként a női zsűrielnök is ritkaságnak számít Cannes-ban, eddig tíz alkalommal volt rá példa, és Cate Blanchett elnöksége azért is jelentős, mert a szexuális zaklatások elleni fellépés egyik fontos szószólójáról van szó.

A 71. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál zsûrije. Balról jobbra: Kristen Stewart amerikai színésznõ, Cate Blanchett ausztrál színésznõ, zsûrielnök, Robert Guédiguian francia rendezõ, Lea Seydoux francia színésznõ, Ava DuVernay amerikai rendezõ, Khadja Nin burundi énekesnõ, Csang Csen tajvani színész, Andrej Zvjagincev orosz rendezõ és Denis Villeneuve kanadai rendezõ. (MTI/EPA/Franck Robichon)

Egyébként is igyekeztek a kortárs problémákra, és ezen belül női témákra koncentrálni a szervezők, és ebbe a vonalba egyébként tökéletesen beleillet Szilágyi Zsófia Egy nap című alkotása is, amely a verseny párhuzamos programjaként futó, első- és második filmesek alkotásait bemutató Kritikusok Hetén debütált. Itt hét film volt versenyben a fődíjért, és ugyan nem Szilágyi Zsófia alkotása nyert, de megkapta a FIPRESCI kifejezetten újonnan bemutatkozó rendezőket jutalmazó különdíját.

Sok új rendező és erős ázsiai jelenlét

Idén egyébként a versenyprogramra is jellemző volt, hogy a nagy nevek helyett sok olyan rendező kapott meghívást, aki újoncnak számít, azonban minden törekvés ellenére csak három női rendező filmje versenyzett az Arany Pálmáért. Persze voltak visszatérő nagy neveik is 21 versenyfilm rendezői között: például a francia újhullám emblematikus alakja, Jean-Luc Godard, aki Le livre d’image (Képeskönyv) című filmesszéjével szerepelt a válogatásban. Az ikonikus francia rendező munkásságát különdíjjal ismerték el a díjátadón.

Már a díjak kiosztása előtt sok helyen kiemelték, hogy idén kifejezetten erős volt az ázsiai filmes felhozatal. Nagyon lelkesedtek a kritikusok a dél-koreai Li Csang Dong Burning című filmjéért, amely a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI) díját is elnyerte, és a talán a fesztiválon kívül is nagyobb sikert arathat, hiszen főszereplője a The Walking Dead című sorozat egykori sztárja, Steven Yeun.

A fesztivál nyitófilmje az iráni Ashgar Farhadi Nyílt titok című, Spanyolországban játszódó pszichothrillere volt, amelyben az egyébként is egy párt alkotó Penélope Cruz és Javier Bardem alakította a főszerepeket.

Nagyszabású hollywoodi produkciókkal viszont ezúttal nem kényeztették a közönséget, egyedül a Star Wars filmek legújabb spin-offját, a Solo című filmet vetítették le, bár a beszámolók szerint nem övezte túl nagy érdeklődés.

A Solót játszó Alden Ehrenreich, Csubakka és Emilia Clarke Csillagok háborúja ûreposz legújabb része, a Solo: Egy Star Wars-történet bemutatója előtt (MTI/EPA/Franck Robichon)

Botrányokból sem volt hiány

A fesztivál versenyen kívül bemutatott zárófilmje körül volt idén a legnagyobb balhé. Terry Gilliam The Man Who Killed Don Quixote (Az ember, aki megölte Don Quijotét) című filmjével kapcsolatban felmerült, hogy esetleg be sem lehet majd mutatni, miután az egyik producer, Paolo Branco le akarta tiltatni a vetítést. Az egykori Monty Python-os Gilliam majd húsz évig forgatta saját, modern környezetbe helyezett Don Quijote-feldolgozását, amelyben Jonathan Pryce „Don Quijote”, és Adam Driver is főszerepet játszik benne. Rajtuk kívül Olga Kurylenko és Stellan Skarsgard is szerepet kapott a végül nagy nehézségek árán, többszöri nekifutásra elkészült filmben. A fesztivál a rendező pártját fogta a vitában, és a bíróság végül úgy döntött, hogy a Gilliam és a producer között fennálló jogviták ellenére Cannes-ban és utána a francia mozikban is bemutathatják a filmet.

Szintén botrányosra sikerült – már megint – Lars von Trier visszatérése is Cannes-ba:

a dán rendezőt hét éve kitiltották a fesztiválról, most pedig egy extrém módon erőszakos horrorral tért vissza, amelyet egyes kritikusok remekműnek, mások öncélú botránykeltésnek tartanak. A The House That Jack Built egy elmebeteg sorozatgyilkosról (Matt Dillon) szól, aki válogatott kegyetlenséggel öli meg áldozatait. A filmet versenyen kívül mutatták be.

Szilágyi Zsófia filmje díjat nyert Cannes-ban

Szilágyi Zsófia első nagyjátékfilmje, a Kritikusok Hetének programjában szereplő Egy nap elnyerte a FIPRESCI egyik díját a 71. cannes-i filmfesztiválon.

A magyar rendező filmjét az első- és második filmes alkotókat bemutató, a versenyfilmekkel párhuzamosan futó Kritikusok Hete programjának keretében vetítették a világ legrangosabb filmfesztiválján. A háromgyerekes anya egy napját bemutató film nagy sikert aratott, de a Kritikusok Hete fődíját a Diamantino című olasz film nyerte meg szerdán.

A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI) viszont díjazta az Egy napot: a párhuzamos válogatásokban, a Rendezők Kéthetére és a Kritikusok Hetére meghívott első és második filmek közül ezt találták a legjobbnak.

A zsűri azzal indokolta a döntést, hogy Szilágyi Zsófia filmje figyelemreméltóan magabiztos bemutatkozás, amely az erőteljes rendezéssel

egy teljesen hétköznapi helyzet rendkívüli feszültségét és intenzitását érzelmekkel, humorral, drámaian jeleníti meg. 

A világ több száz filmkritikusát tömörítő FIPRESCI díjainak sorsáról kilenctagú nemzetközi zsűri döntött, amelyben a francia elnök, Michel Ciment, a Positif című filmes szaklap főszerkesztője mellett Belgium, Brazília, Chile, Franciaország, Hollandia, Nagy Britannia és Németország vezető filmkritikusai voltak benne.

A FIPRESCI egyébként még két díjat osztott ki: a versenyprogramból a Burning című dél-koreai alkotást, míg az Un Certain Regard szekcióból a Girl című francia filmet találták a legjobbnak.

A díjazottakat a cannes-i fesztivál versenyprogramjának szombat este esedékes hivatalos díjkiosztása előtt jelentették be. A film stábja viszont már hazautazott Cannes-ból, ezért személyesen nem lehetettek jelen a díjátadón, csak a rendező üzenetét olvasták fel.

Az Egy nap elkészülését a Magyar Nemzeti Filmalap 2015-ben útjára indított Inkubátor Programja támogatta 62 millió forinttal. Havasi Ágnes, a Filmalap vezetője a díjról azt mondta az MTI-nek, hogy “jelentős nemzetközi elismerés az Egy nap alkotóinak és egy mérföldkő a Filmalap által életre hívott Inkubátor Program történetében is”.

Az Egy nap esélyes még a filmfesztivál szintén elsőfilmeseknek járó Arany Kamera díjára is, amelyet este osztanak ki.

A film egyik producerével, Pataki Ágival közvetlenül a filmfesztivál előtt készítettünk interjút, aki kiemelte, hogy egy ennyire kis költségvetésből készített alkotás bekerülhetett a Kritikusok Hetének programjába. Szerinte a film ereje abban rejlik, hogy nem csupán egy kelet-európai történet, hanem egy európai rendező olyan története, amely bárhol a világon érvényes lehet.

Harry hercegé volt eddig a legmodernebb királyi esküvő

Minden szakértő egyetértett abban, hogy Harry herceg és Meghan Markle esküvője volt eddig a legmodernebb, amelyet valaha látott a brit királyi család. Harry herceg karikagyűrűjétől kezdve az eskü szövegének megváltoztatásán át számos újítás volt. A vendégsereg celebek által dominált összetétele is szokatlan volt, de azért a legfontosabb tradíciókhoz is hű maradt az ifjú pár, amely az esküvő után a Sussex hercege és hercegnője címet kapta meg.

 

A hagyományok és a modernsége keveréke – már az előkészületek idején így jellemezték Harry herceg és az amerikai sorozatszínész, Meghan Markle házasságkötését, amelyet a windsori kastély mellett található Szent György-kápolnában tartottak.

A meghívott hatszáz vendég között a királyi család tagjain kívül nem voltak jelen más európai uralkodóházak arisztokratái, és politikusokat sem hívtak meg, viszont jópár sztárt lehetett látni Harry herceg és Meghan Markle baráti köréből. Részt vett többek között az esküvőn

Serena Williams, George és Amal Clooney, David és Victoria Beckham, James Corden, Idris Elba, Carey Mulligan és Elton John is.

Meghan Markle családjából egyedül az édesanyja vett részt az esküvőn.

Hónapokig tartó spekulációnak vetett véget, amikor a szertartásra utolsónak érkező menyasszony kilépett a kápolna előtt az 1950-ben készült Rolls-Royce-ból, és láthatóvá vált egyszerűségében modern, de klasszikus vonalú ruhája. Az öltözék összességében szinte teljesen dísztelen volt a hosszú, arcot is takaró fátyoltól, illetve a gyémántokkal kirakott tiarától eltekintve. Ez utóbbi különös jelentősségel bír a királyi családban: V. György felesége, Mária királyné vásárolta még 1925-ben, és II. Erzsébet ékszergyűjteményének darabja – írja a People magazin.

A ruhát a híres brit divattervező, Clare Waight Keller tervezte, akit tavaly az a megtiszteltetés ért, hogy az első művészeti vezetője lett a francia Givenchy divatháznak.

Úgy tűnik, ez a döntés mindenkit meglepett, a protokollszakértőket és a divatipart is. A különleges fátylat a Brit Nemzetközösséget szimbolizáló hímzett virágok díszítették. A menyasszony csokrát pedig olyan virágokból kötötték, amelyeket maga Harry herceg szedett a londoni Kensington palota kertjében, derült ki a Guardian közvetítéséből. Összességében az egyszerű frizurával és a sminkkel Meghan Markle természetességet sugárzott, és valószínűleg ezt a hatást akarta elérni.

Harry herceg és Vilmos herceg érkezik (MTI/EPApool/Neil Hall)

Harry herceg uniformisban vett részt az esküvőn csakúgy, mint testvére, Vilmos herceg, aki a tanúja volt. Az egyik legfeltűnőbb és legvidámabb öltözék meglepő módon a 92 éves királynőé volt, aki lime színű kabátban és lila virágmintás ruhában érkezett.

A szertartás pontosan kezdődött, és az egész esemény szelleméhez híven Harry herceg és Meghan Markle nem volt annyira komoly a házasságkötéskor, mint annak idején Vilmos herceg és Katalin hercegné.

Rendhagyó volt az is, hogy a menyasszony egyedül lépett be a kápolnába, mögötte haladtak a fiatal koszorús fiúk és lányok, köztük Vilmos herceg két idősebb gyereke. Egészségi állapota miatt távol lévő édesapja helyett

Meghan Markle-t Károly herceg kísérte az oltárig tartó útja utolsó szakaszán.

A menyasszonyi esküből kimaradt az engedelmeskedés kitétel, és ugyanazt a szöveget mondta a menyasszony, mint a vőlegény. Harry herceg pedig azzal teremtett precedenst, hogy ő is kapott egy gyűrűt, amelyet viselni fog, ami ellentétes a korábbi szokásokkal.

A szertartáson Diana hercegnő testvére is beszélt, illetve az anglikán világunióba tartozozó amerikai episzkopális egyház első fekete püspöke, Michael Curry prédikált. Ez szintén elég szokatlanul érzelemdús volt egy brit, pláne egy királyi esküvőhöz mérten, és még a Facebook és az Instagram is szóba került a szeretet erejéről szóló beszédben. Az esketést Justin Welby, canterbury érseke végezte.

A ceremónián nagyon fontos szerepe volt a zenének: a hagyományos énekeken kívül elhangzott például a Standy by Me is egy gospelkórustól, és amíg az újdonsült házastársak aláírták a házassági anyakönyvi kivonatot, a fiatal tehetség, Sheku Kanneh-Mason csellista játszott a vendégeknek.

A templomi rész után a királyi pár nyitott hintóban körbekocsikázott Windsorban, hogy az esküvő miatt a városba gyűlő tömeg is láthassa őket.

https://twitter.com/BBC/status/997811612856733697?ref_src=twsrc%5Etfw&ref_url=https%3A%2F%2Findex.hu%2Fkulfold%2F2018%2F05%2F19%2Fharry_herceg_eskuvoje_percrol_percre%2F&tfw_site=indexhu

A szertartást a hivatalos program szerint fogadás követi a windsori kastély Szent György termében a királynő vendéglátásával. Utána egy kötetlenebb, szűkebb körű, kétszáz fős ünneplés is lesz Frogmore House-ban, melynek házigazdája Károly herceg.

Orbán: A nemzetet szolgáljuk, de helyünk Európában van

Azokat kérte fel miniszternek, akik az ország előtt álló feladatok végrehajtására a legalkalmasabbak – mondta Orbán Viktor az új kormány minisztereinek eskütétele előtt a Parlamentben. Arról is beszélt, hogy az új kormány nagy lehetőséget kapott, amit nagy alázattal kell fogadnia. Az ellenzék nagy része bojkottálta a pénteki ülést.

 

A miniszterelnök megismételte, hogy a 2010 és 2030 közötti időszakot egyben lévőnek látja, és az elmúlt nyolc év tapasztalata az, hogy az ország partner ennek az új korszaknak az alakításában.

Európa gazdasági súlypontja fokozatosan keletre tolódik,

most már nem Európa a jövőnk, hanem mi vagyunk Európa jövője

– mondta Orbán, aki szerint a csillagok állása jó, ezért itt az idő új dolgokba fogni. Hozzátette, hogy nyolc év után még csak a munka felénél tartanak, és ehhez igazította az új kormány összeállítását. A következő négy év feladatai közül kiemelte a technológiai kihívásoknak való megfelelést, és a biztonsági kérdések szem előtt tartását.

Ez utóbbival kapcsolatban kifejtette, hogy a kormány nem hitelveket védelmez, mikor a keresztény hagyományokat védi, hanem azokat az értékeket, amelyeken az ország és Európa kultúrája alapszik. Ennek kisebbségbe szorulása Európa végét és a magyar államiság elvesztését jelentené – mondta Orbán a migrációra utalva.

Ezután rátért arra, hogy a Fidesz magára bajtársi közösségként, és nem egymással versengő politikusok közösségeként tekint. Ebből a közösségből eddig három kormányában 59 miniszter szolgált, de akár több kormányra való kipróbált és elkötelezett ember is van benne – mondta Orbán. A miniszterelnök megismételte korábbi hasonlatát, miszerint a kabáthoz keresik a gombot, és nem fordítva, így azokat kérte fel az új kormányba, akiknek miniszterségét az ország előtt álló feladatok indokolják.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. május 18-án. Mögötte Kövér László házelnök
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Arról is beszélt, hogy

a minisztereivel szembeni fő elvárás az, hogy egy közös szenvedélyük legyen: Magyarország.

Olyan emberekkel akar együtt szolgálni, akiknek életében az a legnagyobb dolog, hogy magyarnak születtek – mondta Orbán. Hozzátette, hogy az is fontos, hogy vállalják a rájuk váró küzdelmeket. A munkájuk megítélésében pedig csak egy mérce van, az erősödő és jobban teljesítő Magyarország.

Kiemelte azt is, hogy a kormány a nemzetet szolgálja, „de helyünk Európában van”. Arra kérte a minisztereket, hogy törekedjenek Európa nemzeteivel baráti viszonyra.

„Magyarország az első, de munkánkkal Európát is erősíteni akarjuk”

– mondta.

Ezután egyesével bemutatta a negyedik Orbán-kormány tagjait. Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős miniszter feladatát úgy határozta meg, hogy az ország vagyonkezelési stratégiáját kialakítsa, majd működtesse. Azt kívánta neki, hogy ebben sikerüljön neki Mádl Ferenc nyomdokaiba lépnie (Mádl 1990-1991 között privatizációs miniszter volt).

Pintér Sándor belügyminiszterről elmondta, hogy helyreállította a rendőrség becsületét, és továbbra is minden magyar biztonságáért felel. Kiemelte, hogy az új kormányban nemcsak miniszter, hanem biztonságért felelős miniszterelnök-helyettes is lesz.

Kásler Miklós vállát különösen nagy felelősség nyomja majd – mondta Orbán az Emmi új vezetőjéről. A miniszterelnök szerint tanult, szilárd jellemű, egészséges magyarokra van szükség az országban, de nehéz egy ilyen hatalmas minisztériumot vezetni, csak kevesen vállalkoznának a feladatra.

A vezérkari főnökből hadügyminiszterré váló Benkő Tibornak Orbán szerint súlyos, évtizedes elmaradásokat kell pótolnia, mert a szomszédos országok hadseregei jóval előttünk járnak. Hozza felszínre a tiszti karban rejlő potenciált ennek értekében – kérte Orbán Benkőt.

Süli János továbbra is a paksi bővítésért felel, amire a miniszterelnök szerint a rezsicsökkentés miatt és a vállalatok versenyképességének megőrzése érdekében van szükség.

Trócsányi László fő feladata igazságügyi miniszterként az ország szuverenitásának megvédése lesz. „Sűrű évei lesznek a miniszter úrnak” – mondta Orbán, ami arra utalhat, hogy küszöbön állhat több változtatás is az igazságügyben.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért miniszterelnök-helyettes szilárd elvi hozzáállása azért értékes, mert ő a horgonykötél, ami nem engedi, hogy a gyakorlati feladatok között az eszméktől túl távolra sodródjon a kormány – mondta Orbán.

Varga Mihály pénzügyminiszterről és nemzetgazdasági miniszter helyettesről azt mondta, hogy pénzügyi stabilitást, alacsony hiányt és csökkenő államadósságot vár tőle.

Palkovics László innovációért felelős miniszterként az újítás, a technológiai megújulás feladatát kapta Orbán szerint. Hozzátette, hogy ilyen még nem volt a magyar gazdaság történetében. Azért hozták létre az tárcát, mert

az új, technológiainak mondott korszakban is nyertes akar lenni az ország

– mondta.

Nagy István új agrárminiszterről elmondta, hogy az egyik legfontosabb húzóágazatot fogja vezetni, miután államtitkárként már bizonyított. Feladatai a gazdák megbecsülése, az új technológiákra való nyitottság és a brüsszeli érdekvédelem lesz.

A modern kor egyik veszélye a demokrácia kereteinek kiüresedése, amellyel nő a távolság az emberek és a kormányok között. Hogy ez ne következetten Magyarországon is be, azért Rogán Antal lesz a felelős – mondta Orbán a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterről.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterről elmondta, hogy nehéz helyzetekben kellett helyt állnia az elmúlt években, és ezekben a továbbiakban sem lesz hiány. Hatékony külgazdaságpolitikát és diplomáciai önérvényesítést vár Orbán Szijjártótól.

Öregeket a tanácsba, fiatalokat a csatába, ezzel indokolta Orbán, hogy Gulyás Gergelyt kérte fel Miniszterelnökséget vezető miniszterként a stratégiai tervezésre. Feladata az lesz, hogy összehangolja össze a minisztériumok működését, képviselje az együttműködés kultúráját. Hozzátette, hogy

„a kormány villámhárítója” is ez a minisztérium lesz:

képviselnie kell az ország érdekeit a Magyarországról szóló „szellemi természetű” vitákban itthon és külföldön is.

A kormány tagjának lenni egyszerre küldetés és szolgálat – fejezte be Orbán a beszédet, amelyet ismét a reformátusok által gyakran használt „Soli Deo Gloria” (egyedül Istené a dicsőség) formulával zárt le.

A miniszterelnök beszédén és az eskütételen az ellenzékből egyedül a Jobbik frakciója volt jelen.

A nők sehogy sem jók a munkaadóknak

Kiderült, hogy mik a legfontosabb nőügyek ma Magyarországon: a Friedrich-Ebert-Stiftung (FES) közzétette kutatásának eredményeit, amely arra kereste a választ, hogy miket tartanak a magyar nők saját legégetőbb problémáiknak. A tanulmánykötetből az derül ki, hogy az alapvető megélhetési gondok, illetve a munka és a családi kötelezettségek összeegyeztetése okozza a legnagyobb nehézséget a magyar nőknek. Általában azonban nem merül fel bennük, hogy a nemek közti egyenlőtlenségek is állhatnak a problémák hátterében, a nemi sztereotípiák pedig mélyen gyökereznek: maguk is alapvetően női feladatnak tartják a háztartási feladatok ellátást és a gondoskodást. 

 

A Nőügyek 2018 című tanulmánykötet célja az, hogy a nőket érintő ügyekkel a nők által valóban megélt napi tapasztalatok alapján lehessen a jövőben foglalkozni – hangzott el Kováts Esztertől, a FES Nemek közti igazságosság Kelet-Közép-Európában című programjának vezetőjétől a kötet csütörtöki bemutatóján. Arról beszélt, hogy a nők ügyei általában háttérbe szorulnak a napi politikában, fontosabbnak tartott problémák alá rendelődnek. Ilyen például a demográfia kérdése, amelyről Orbán Viktor nemrég kijelentette, hogy a következő kormányzati ciklus központi eleme lesz. Kováts szerint a miniszterelnök által a nőknek felajánlott szövetség különös jelentőséget ad a tavaly ősszel és télen végzett kutatásnak, amelynek eredményeit direkt csak a választások után tették közzé.

Elmondta, hogy a Gregor Anikó szociológus által vezetett, a Závecz Research-csel közösen készített kutatás fő kérdése az volt, hogy a nők szerint mik a legfontosabb nőügyek, amelyre kétféle módszerrel keresték a választ. Először nők részvételével megtartott fókuszcsoportos beszélgetéseken igyekezték beazonosítani a nőket leginkább foglalkoztató problémákat, és ezek alapján állították össze azt a kérdőívet, amelyet a társadalom egészét reprezentáló 1000 fő töltött ki, férfiak és nők vegyesen.

Kováts elmondta, hogy a hat fókuszcsoport összeállításánál viszont direkt az alacsonyabb státusú nőkre koncentráltak, mert őket ritkábban érik el a szociológiai kutatások. A legfontosabb megállapítása a fókuszcsoportos kutatásnak az volt, hogy nem a kifejezetten nőket érintő problémák, hanem a megélhetés kérdései kerültek elő leggyakrabban témaként. A résztvevők a bérekkel, munkával, árakal, lakhatással kapcsolatos ügyeket említették.

Mikor a konkrétan nőket érintő problémákról kérdezték őket, kiemelkedő volt a munkavállalás és a gondoskodói feladatok ellátása közt húzódó feszültség, amelyet Kováts szerint sokan kibékíthetetlen ellentétként élnek meg. A munkát nehéz összeegyeztetni a családi kötelezettségekkel, de a munka is erodálóan hathat a szociális kapcsolatokra.

A gyerekvállalás és a munkahelyi elvárások közti ellentétek is előjöttek. A nő sehogy se jó, ahogy van a munkaerőpiacon – mondta Kováts ara utalva, hogy

a nők akkor is hátrányban vannak, ha még gyerekvállalás előtt állnak, akkor is, ha éppen családot alapítanának, és akkor is, ha vissza akarnak térni a munka világába.

Különösen nehéz annak az ötvenes éveiket taposó, úgynevezett “szendvics generációnak” a helyzete, akik még gondoskodnak a gyerekeiről, de már idős szüleiket is kénytelen ápolni, mert az ő nehézségeik egyáltalán nem jelennek meg a közbeszédben, és a munkaadó sincs tekintettel a kettős teherre. Csak a gondoskodási feladatokkal nem rendelkező nőknek jobb a helyzete, illetve azoknak, akiknek kifejezetten támogató a családja, vagy meg tudja fizetni a bébiszittert, idősgondozót. De ez nyilvánvalóan a kisebbség – hangzott el.

A gondoskodás problémakörébe a tartósan beteg, fogyatékkal élő családtagok ápolása is beletartozik, amelyhez még kevesebb segítséget kapnak a nők. Az ápolási díj megalázóan kevés, viszont a szociális intézményrendszer állapota arra kényszeríti őket, hogy otthon oldják meg az ápolást.

Az ideális munkavállaló képébe a magyar nők szerint nem tartozik bele a gondoskodási kötelesség,

ezt magánéleti problémának tartják a munkaadók.

Kováts szerint ezért a nők megbízhatatlan munkavállalókká válnak, de ha ezek a családi terhek egyenlőbben oszlanának meg a férfiak és a nők között, ki lehetne kényszeríteni a szemléletváltást.

A demográfiai kérdések is előkerültek: Kováts szerint meglepő volt, hogy a kormány által kívánatosnak tartott több gyerekes elvárást maguktól említették problémaként a fókuszcsoportban részt vevő nők. Viszont nem az volt a gondjuk ezzel, hogy a kormány bele akar szólni a magánéletükbe, hanem megélhetési szempontból közelítettek hozzá. A legtöbben azt mondták, hogy

hiába szeretnének akár három gyereket, nem keresnek eleget ehhez, és a munkaadótól sem tapasztalják a támogató hozzáállást.

Arról is megkérdezték a nőket, hogy problémáikkal kihez fordulnak. Kiderült, hogy a fókuszcsoportok résztvevői leginkább saját szűkebb környezetükre, jellemzően családjukra támaszkodnak. A munkahelyüket sokszor kifejezetten ellenséges környezetként írták le, az állami intézményekkel és a politikai pártokkal szemben pedig bizalmi válság alakult ki.

„Mikor a politika előkerült a beszélgetéseken, megfagyott a levegő”

– mondta Kováts. Mikor konkrét politikusokra kérdeztek rá a fókuszcsoportok vezetői, leginkább Szél Bernadett neve került elő, mint aki tett a nőkért, de pártokat nem említettek a résztvevők. Egyik párt programjában sem látták azt, hogy kifejezetten foglalkoznának az őket érintő problémákkal.

Kováts hangsúlyozta, hogy a résztvevő nők a problémáikat nem a férfiakkal ellenséges nyelvezetben fogalmazták meg: látják, hogy miért nehezebb egyes dolgokban a nőknek, de azt is hangsúlyozták, amikor a férfiak vannak nehezebb helyzetben valamiért.

Említett problémák megoszlása a kérdőívben, spontán válaszok. Forrás: FES/Nőügyek 2018

A kutatást vezető Gregor Anikó a fókuszcsoportok tapasztalatai alapján decemberben felvett kérdőíves kutatás eredményeket ismertette. Elmondta, hogy először arra kérték a résztvevőket, hogy sorolják fel azokat a problémákat, amelyek a legfontosabbak számukra. Az 1000 ember 2250 különböző problémát említett, de ezek közel 40 százaléka az anyagiakkal függött össze, 15 százalékuk pedig az ehhez szorosan kapcsolódó munkahelyi problémákat is a legfontosabbak közé sorolta. A kutatók által úgynevezett női problémaként definiált dolgok itt még csak a 2 százalékot tettek ki.

Mikor a kifejezetten a nőket érintő problémákra kérdeztek rá, csak tízből hárman tudtak ilyeneket említeni, és jellemzően a magasabb végzettségű nők és férfiak tudtak jobban reflektálni ezekre. Az itt megemlített problémákra is igaz volt, hogy nagy részük nem specifikusan női, hanem a nőket is érintő, tehát jellemzően itt is az anyagi gondok domináltak, ezt követte a munka és magánélet közti feszültség. Ha a régiókat nézzük, akkor

egyedül a budapestiek említették gyakrabban a munka és magánélet közti feszültséget az anyagiaknál.

Mikor skálán kellett értékelni a nőket érintő gondokat, a legmagasabb pontszámot az egyedülálló szülők helyzete kapta, ezt követte az, hogy részmunkaidős bérből nehéz megélni, ami szintén a gondoskodás problémájával függ össze. A harmadik helyre a tartósan beteg gyerekek nevelése került, ami jellemzően szintén a nőkre hárul.

Forrás: FES, Nőügyek 2018

A szexuális zaklatások és a szülés módjába való beleszólás, tehát azok a témák, amelyek dominálták az elmúlt évben a médiát és a közbeszédet, a legfontosabb problémák listájának csak a végén szerepeltek, tehát kevésbé estek latba, mint a megélhetéssel, gyerekneveléssel, ápolással kapcsolatos problémák.

Amikor arra kérdeztek rá, hogy ki segített ezekben a korábban tárgyalt nehéz élethelyzetekben, a legtöbben egy női családtagot említettek először. Tartósan beteg kisgyerek, idős családtag, párkapcsolati erőszak, és a GYES-t követő munkanélküliség esetén is női rokonhoz fordultak először a válaszadók, egy másik kérdésből pedig kiderült, hogy

a nők feladatának tartják elsősorban az ápolást és a gondoskodást.

Az állami intézmények segítő szerepére az igény elsősorban a gyerekvállalás utáni munkakeresésben és a párkapcsolati erőszakkal kapcsolatban került elő.

Forrás: FES, Nőügyek 2018

Az egyes társadalmi csoportok és a nők közötti szolidaritás kérdését is vizsgálta a kutatás, és Gregor Anikó kiemelte, hogy a válaszok alapján hatalmas feszültség húzódik az egyes társadalmi csoportok között. A kérdőívet kitöltők szerint például a kelleténél jobban támogatja az állam a háton túli magyarokat, a cigányokat és a menekülteket. Viszont nem eléggé támogatja az egyedülálló szülőket, a tartósan beteg gyerekeket nevelő, illetve a bántalmazott nőket. Újfajta társadalmi törésvonalként említi Gregor Anikó, hogy sokak szerint a nagycsaládosokkal és a nyugdíjasokkal is kivételeznek. A kutatás vezetője szerint ebből látszik, hogy a nők közötti szolidaritást erodálja a családtámogatás vagy a nyugdíjasok helyzetének átpolitizálódása, és a véges erőforrások miatt a nők végső soron egymás farkasai lesznek.

Az is kiderült, hogy a válaszadók több mint fele nem lát olyan pártot, amely hathatósan képviselné a nők érdekeit, de azok, akik megneveztek pártot, a Fideszt tartották a legtámogatóbbnak. A GYED-del és a GYES-sel kapcsolatos intézkedéseket, a CSOK-ot és a 40 plusz programot is gyakran említették a kormánypártok intézkedései közül.

A politikusok közül Szél Bernadettet említették a legtöbben, mint aki kiemelten foglakozik a nők ügyeivel,

a második helyre pedig ironikus módon az az Orbán Viktor került, akinek elhíresült „nőügyekkel nem foglalkozom” kijelentéséről kapta a kutatás a nevét.

A válaszadók 40 százaléka egyébként úgy gondolta, hogy több női képviselő nem hozna jelentős változást a hazai politikai életben, ami pontosan megfelel a tíz évvel ezelőtti aránynak. De Gregor Anikó kiemelte, hogy most többen mondták azt, hogy ha mégis hozna a női politikusok jelenléte változást, akkor az az lenne, hogy többet foglalkoznának a nők helyzetével.

Ez jó átvezetést jelentett a tanulmánykötet ismertetését követő beszélgetéshez, amelyre női politikusokat hívtak meg a szervezők. Ez a programpont viszont jóval kevésbé bizonyult érdekesnek, mert a politikusok mintha elfelejtették volna, hogy már lezárult a kampány: leginkább arról beszéltek, hogy milyen női ügyeket karoltak fel az elmúlt években. Igaz, a valódi, érdemi vitát és megoldáskeresést eleve megakadályozta, hogy

a kétharmados felhatalmazást kapó Fidesz nem képviseltette magát az eseményen.

Így a párbeszédes Hegyesi Beáta, az LMP frakcióvezetője, Szél Bernadett és az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó volt jelen.

Szél Bernadett szerint azért kellene több nő a politikába, mert a Parlamentben ülő férfiak folyamatosan hátrasorolják a nőket érintő ügyeket. Szél szerint az LMP most már ott tart, hogy kvóta nélkül is ugyanannyi nő ülne a parlamenti frakciójukban, mint férfi, de elismerte hogy van még mit tenni az egyenlőség érdekében a pártban.

Bangóné Borbély Ildikó többször elmondta, hogy az általános hozzáálláson is változtatni kéne, mert

a legtöbb nőben fel sem merül, hogy politikusnak menjen,

és ez szerinte a kormány kommunikációjának köszönhető. Bangóné szerint ez Orbán egyik legnagyobb bűne, és ha ez így megy tovább, négy év múlva sem lesz több női képviselő, sőt.

Arra a kérdésre, hogy a kutatásból az derül ki, hogy a megkérdezettek szerint egyik párt sem tesz eleget a nők problémáiért, és még az adott párt szimpatizánsai sem értékelték túl jól saját politikusaik ezen tevékenységét Hegyesi Beáta azt mondta, hogy vitatná ezeket a kutatási eredményeket, mert a Párbeszéd kiemelten kezeli a női ügyeket. Szél Bernadett szerint viszont jogos a kritika, mert nem látszik túl sok eredménye az ellenzéki politizálásnak, de hozzátette ő is, hogy ez azért van, mert sok kezdeményezést visszadobott a fideszes többségű Parlament.

Ekkor felmerült, hogy ha eddig sem sikerült túl sokat tenni a nőkért, akkor milyen kilátások vannak a következő négy évre. Szél azt válaszolta, hogy ha kitartóan, civil oldalról is felhozzák ezeket a nőket érintő problémákat, a kormány sem tud kitérni előlük. „Nem lehet ellenzékben sem feltenni a kezünket” – mondta Hegyesi Beáta is, hozzátéve, hogy ez nem csak a női ügyekre, hanem úgy általában a parlamenti munkára is igaz.

A három ellenzéki politikus nem sok konkrét megoldási javaslatot mondott a tanulmányban leghangsúlyosabban megjelenő problémákra, de abban egyetértettek, hogy az ápolási munkát jobban el kellene ismerni, ahogy a nők háztartásban végzett feladatait is, illetve például a bölcsödei férőhelyek növelésével lehetne segíteni az anyák munkavállalását. Az egyedülálló szülők megsegítése és a család fogalmának átértelmezése is többször előkerült.

Illetve azt is hangsúlyozták, hogy nem helyes, hogy a kormány a nőkre elsősorban csak a családpolitikában gondol, mikor ennél jóval összetettebb a kérdés. Szél Bernadett azt is kiemelte a kutatás alapján, hogy amíg ilyen súlyos anyagi gondokkal küzd a társadalom, nem várható, hogy a nők úgy érezzék, hogy érdemben foglalkoztak a problémáikkal.

Elvált sorozatszínész lesz a brit királyi család legújabb tagja

Visszafogott, hatszáz fős szertartáson házasodik össze II. Erzsébet unokája, Harry herceg és az amerikai sorozatszínész, Meghan Markle. A szombati esküvő több korábbi hagyománnyal is szakít, bár Harry herceg párválasztása is szokatlannak számít a királyi családban. Ott lesz-e a menyasszony apja az esküvőn? Milyen ruhát visel majd Meghan Markle? Meghívták-e Donald Trumpot? Összeszedtünk mindent, amit tudni érdemes a nagy nap előtt.

 

A legutóbbi nagyszabású királyi esküvő, azaz Vilmos herceg és Katalin hercegné 2011-es egybekelése előtt még arról beszélt mindenki, hogy milyen nagy dolog, hogy egy közember kerül a királyi családba. Nos, Harry herceg jóval messzebbre ment, mint bátyja. Az ő választottja nemcsak közember, hanem egy sorozatszínész, aki idősebb a hercegnél, amerikai, elvált, színes bőrű és még a rokonsága is balhés.

Ehhez érdemes felidézni, hogy amikor a brit királyi család egy magas rangú tagja utoljára arra vetemedett, hogy elvegyen feleségül egy elvált amerikai nőt, története egyik legnagyobb válságával kellett szembenéznie a monarchiának. VIII. Edward 1936-ban kénytelen volt lemondani a trónról, hogy házasságra léphessen Wallis Simpsonnal. Ehhez képest hatalmas előrelépés, hogy Harry herceg minden további nélkül megteheti szombaton ugyanezt, ráadásul egy fényes ünnepség keretében, még akkor is, ha csak hatodik a trónutódlási sorban.

Érdekesség, hogy épp a hatodik helyen álló trónörökösig van arra szükség, hogy az uralkodó, azaz jelen esetben II. Erzsébet hivatalosan is áldását adja a királyi család tagjainak házasságkötésére. A királynő a hétvégén alá is írta az ehhez szükséges dokumentumot (Instrument of Consent), tehát semmi akadálya nincs, hogy szombaton megtartsák az esküvőt.

Az eljegyzés

Harry herceg és Meghan Markle 2016 nyarán jöttek össze, a Buckingham palota pedig 2016 novemberében közleményben erősítette meg, hogy néhány hónapja egy párt alkotnak, egyben a herceg arra kérte a médiát, hogy fejezze be kedvese és családja zaklatását. Hivatalosan viszont csak 2017 szeptemberében mutatkoztak először együtt a háborús veteránoknak rendezett, és Harry herceg által életre hívott Invictus Games-en, Torontóban.

Harry herceg, a brit trónörökös másodszülött fia és jegyese, Meghan Markle amerikai színésznõ a londoni Kensington-palota kertjében 2017. november 27-én (MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

November 27-án pedig már be is jelentették az eljegyzést. Annak idején Vilmos herceg anyja, Diana hercegnő gyűrűjével jegyezte el Katalint, Harry pedig egy olyan gyűrűt csináltatott Meghan Markle-nek, amelybe

két gyémántot is belefoglaltak Diana ékszergyűjteményéből.

A legnagyobb gyémánt viszont Botswanából származik, ahol sok időt töltött együtt a pár, elrejtőzve a nyilvánosság elől. A lánykérés maga viszont egyszerűen történt: az eljegyzés után adott interjújukban Meghan Markle elárulta, hogy egy csöndes estén kérte meg a kezét Harry, miközben csirkét sütögettek otthon. Ebből ugye nyilvánvaló, hogy a herceg és Markle már az eljegyzés előtt is együtt éltek, ami egy átlagos párnál nem lenne nagy dolog, de a királyi család esetében már ez is elég merésznek számít. Igaz, ebben már bátyja is úttörő volt: Vilmos és Katalin volt az első királyi páros, akik együtt éltek a házasság előtt.

A menyasszony

Mikor kiderült, hogy Harry herceg új párja Meghan Markle, hirtelen az egész világot elkezdte érdekelni, hogy ki is ez a szerencsés nő. Ez nem csak feltételezés: a 2017-es összesítéséből kiderül, hogy amikor személyekre kerestek rá az emberek a Google-ban, a második legtöbbször Meghan Markle nevét írták be a szexuális zaklatási botrányba keveredett Harvey Weinstein után.

A 36 éves Rachel Meghan Markle három évvel idősebb Harry-nél, és egy közös barátjuk mutatta be őket egymásnak Londonban. Markle Los Angelesben született, és a Vanity Fair portréja szerint igazi kaliforniai lány, aki számára a jótékonykodás mindig kiemelten fontos volt a munkája mellett. Harryvel való kapcsolata előtt a világ nagy részének ismeretlen volt,

legsikeresebb szerepe 2011 és 2018 között a Suits című drámasorozatban volt

(Magyarországon Briliáns elmék néven ment egy darabig a TV2-n), amelyben egy Rachel nevű ügyvédnőt alakított. Előtte csak kisebb epizódszerepekben tűnt fel a tévében, és színházban is játszott.

Harryvel való eljegyzése után bejelentette, hogy visszavonul a színészettől, és a hetedik évad végeztével befejezte munkáját a Suits-ban is. Érdekesség, hogy utolsó jelentében éppen férjhez megy sorozatbeli szerelméhez. Ez az epizód április 25-én került adásba Amerikában.

Markle családi háttere egyébként közemberségétől eltekintve sem éppen kifogástalan, hiszen szülei is elváltak hatéves korában. Anyja, Doria Loyce Ragland szociális munkás és jógaoktató, apja Thomas Markle viszont szintén tévésorozatokon dolgozott fővilágosítóként, de már visszavonult, és Mexikóban él.

Meghan Markle-nak apja révén két féltestvére is van, akik közül az egyik, az 51 éves Thomas Markle Jr a család fekete báránya. Egyszer már le is tartóztatták, mert pisztolyt tartott exbarátnője fejéhez egy vita során.

A két féltestvért, habár együtt nőttek fel a menyasszonnyal, nem hívták meg az esküvőre.

Erről Thomas Markle Jr a Mirorr-nak azt mondta, hogy nem esett jól neki, hogy húga megfeledkezett saját húsáról és véréről. Később viszont a Daily Mail által közzétett levél szerint már könyörgött azért, hogy hívják meg az esküvőre, és elnézést kért, amiért korábban azt nyilatkozta, hogy Harry ne vegye el a húgát… Egyébként Meghan Markle másik féltestvére, Samantha Grant is többször kifakadt húgára, muníciót szolgáltatva ezzel a bulvárlapoknak.

Meghan Markle számára afroamerikai édesanyja a legfontosabb családtag, aki az esküvői előkészületekben is fontos szerepet vállalt. Doria Ragland, és így Meghan Markle felmenői között egyébként még rabszolgák is voltak. A királyi frigy szempontjából az is érdekes, hogy Markle egyszer már volt férjnél: 2011-ben hozzáment egy kollégájához, Trevor Engelsonhoz. A házasságuk két évig tartott.

Azt még nem lehet tudni, hogy a házasság után mi lesz Meghan Markle hivatalos rangja, de valószínűleg Katalinéhoz hasonló hercegnői rangot kap majd. Ezt angolul duchess-nek hívják, ami nem ugyanaz, mint a princess, ami mondjuk Diana hercegnő rangja is volt. A legtöbben arra tippelnek, hogy a pár a Duke és Duchess of Sussex rangot kapja majd, amelyet jelenleg senki sem visel.

Harry herceg és Meghan Markle fotójával díszített emléktárgyak egy windsori ajándéküzletben 2018. május 16-án (MTI/EPA/Andy Rain)

Meghan Markle-t egyébként még márciusban, titokban megkeresztelte canterbury érseke az anglikán egyház szertartása szerint, amelyet úgy értkeltek, hogy egy fontos gesztus II. Erzsébet felé, aki királynőként az anglikán egyház feje is.

Zűrös családi háttere egyébként nem akadályozza meg a briteket abban, hogy kedveljék a herceg választottját, és sokan már most úgy látják, hogy Meghan Markle jó hatással van a korábban elég zabolátlan Harryre.

Az esküvő menete és a helyszínek

Harry herceg és Meghan Markle május 19-én házasodnak össze, ami már eleve megtöri a protokollt, hiszen hétvégére esik, míg korábban a királyi esküvőket hétköznapokon tartották. Erre az lehet a magyarázat, hogy a kormány úgy döntött az eljegyzés bejelentése után, hogy az esküvő napját nem nyilvánítják szabadnapnak, de a szombati dátum miatt így is sokan követhetik az eseményeket.

A ceremónia helyi idő szerint pontban délben kezdődik a windsori kastély gótikus Szent György kápolnájában,

tehát nem a londoni Westminister apátságban, ahol Vilmos hercegék esküvőjét is tartották. A kápolnában 800 vendégnek van hely, míg az apátságban kétezren is elférnek. Több királyi esküvőt tartották már egyébként ezen a meghittebb helyszínen is: utoljára éppen Harry apja, Károly herceg és második felesége, Kamilla kapott itt áldást a frigyére, habár maga az esketés nem itt volt. Illetve fontos kiemelni, hogy Harry herceget ebben a kápolnában keresztelték meg, és több korábbi uralkodó, köztük VIII. Henrik sírja is itt található.

Az emberek már gyülekeznek a windsori kastély közelében az esküvőre várva (MTI/EPA/Andy Rain)

A kápolnabeli szertartás után Harry herceg és Meghan Markle a tervek szerint áthajtatnak Windsoron, majd a kastély Szent György termében csatlakoznak a vendégeikhez. Ez a bizonyos kocsikázás az, amikor a köznép is láthatja és üdvözölheti a párt.

Az első vendéglátás után, amelynek házigazdája maga II. Erzsébet, egy másik, szűkkörű fogadást is tartanak, vagyis inkább bulit.

Ennek a házigazdája Harry apja, Károly herceg lesz, és a 17. században épült Frogmore House nevű udvarházban tartják, amely a Korona birtokában van, de jelenleg senki sem lakja, és fogadásokra használják elsősorban. Itt a Mirror szerint egy karneváli témájú, kötetlenebb partit tartanak majd, és a pletykák szerint a Spice Girls is felléphet a bulin, más források pedig a Coldplay-t és Ed Sheerant is emlegetik, de valószínűleg Elton John is játszani fog valamikor az esküvőn.

A vendégek

Az esküvői meghívókat március közepén küldték ki, és körülbelül hatszáz vendéget várnak, akik közül kétszázan hivatalosak Frogmore House-ba is. Európai királyi családok tagjai Vilmos herceg esküvőjétől eltérően várhatóan nem lesznek jelen, de celebekben biztos nem lesz hiány, hiszen Harry hercegnek jó pár híres barátja van. Meghan Markle vendégei között is biztosan lesznek sztárok, jó barátnője például a 39-szeres Grand Slam győztes teniszező, Serena Williams.

Az viszont biztos, hogy az esküvő politikusmentes lesz:

így az amerikai elnök, Donald Trump (aki ellen Meghan Markle korábban szót emelt) és a brit miniszterelnök, Theresa May sincs a vendégek között, és áprilisban kiderült, hogy a korábbi pletykákkal ellentétben az Obama-házaspárt sem hívták meg, akikkel egyébként Harry herceg jóban van. Összességében tehát ebből a szempontból is viszonylag visszafogott lesz az esküvő, a hatszázfős vendéglistát a család és a barátok teszik ki.

A meghívók a londoni Barnard and Westwood nyomda és könyvkötõ mûhelyben 2018. március 22-én (MTI/EPA/PA/Victoria Jones)

Eredetileg úgy volt, hogy Meghan Markle-t apja, Thomas Markle fogja az oltárhoz kísérni, de ekörül már eddig is számos bonyodalom adódott. A bulvárlapok nem túl előnyösen mutatták be a menyasszony apját, amit paparazzinak beállított, de megrendezett fotókkal akart orvosolni Samantha Grant, akit zavart, hogy miket írnak az apjáról. Mikor ezzel lebuktak, Thomas Markle azt nyilatkozta, hogy inkább mégsem megy el az esküvőre, mert nem akarja kínos helyzetbe hozni a lányát és a királyi családot. Ez volt hétfőn. Kedden pedig kiderült, hogy mégis szeretne elmenni, ha egészsége engedni. Viszont most úgy tűnik, szívműtéte miatt egyáltalán nem lehet ott az esküvőn. De mivel még csak csütörtök van, bármi lehet szombatig.

Harry herceg tanúja testvére, Vilmos lesz, ahogy korábban, Vilmos esküvőjén pedig ő volt a tanú. Katalin hercegné viszont várhatóan háttérbe vonul majd, annál is inkább, mert nemrég adott életet harmadik gyereküknek.

Felnőtt koszorúslányok nem lesznek a szertartáson, de Vilmos hercegék két idősebb gyereke, György és Charlotte szerepet kapnak majd. Az ifjú koszorúslányok között vannak Meghan Markle és Harry keresztlányai is, illetve „koszorús fiúk” is lesznek Györgyön kívül, a vőlegény keresztfiai.

Érdekesség, hogy

a pár több mint 2600 „normális” embert, azaz nem hírességet, barátot és családtagot is meghívott,

hogy ugyan a kápolnán kívül, a parkban, de részei lehessen az esküvőnek, és figyelhesse a vendégek érkezését. Őket speciális kritériumok alapján választották ki több régióból, köztük iskolás gyerekek és jótékonysági szervezetek dolgozói is vannak, illetve a királyi „háztartás” alkalmazottai.

A ruha

A királyi esküvőknek (is) kardinális kérdése a menyasszony ruhája, amelynek csakúgy, mint a helyszínnek és a vendéglistának, mindig üzenetértéke van. A legtöbben azt várják, hogy Meghan Markle egy brit tervező ruháját viselje a nagy napon, és a szakértők szerint valószínűleg a Ralph & Russo divatházat kérhették fel a feladatra. A Harper’s Bazaar informátorai szerint

a ruha 100 ezer font körüli összegbe (több mint 36 millió forint) kerül, de máshol ennek a kétszeresét is lehet olvasni.

A költségeket jelentősen megnöveli, hogy a teljes ruha kézzel készült.

Meghan Markle egyébként az eljegyzési fotókon is a londoni székhelyű márka egyik darabját viselte, amely 75 ezer fontba került.

A brit állami postaszolgálat, a Royal Mail 2018. május 15-én közreadott, bélyegei a jegyesfotókkal (MTI/EPA/Royal Mail)

Elképzelhető, hogy a menyasszonynak lesz egy másik ruhája is, amelyet a magazin szerint a szűkkörű fogadáson, Frogmore House-ban visel majd. Markle korábban arról beszélt, hogy alapvetően a klasszikus menyasszonyi ruhák tetszenek neki, amelyekben mégis van valami különlegesség, egyediség, tehát valószínűleg ilyesmire lehet számítani, de nagy a titkolózás.

Az egész esküvő költségét a hozzáértők egyébként 1 millió fontra (körülbelül 360 millió forint), vagy még annál is nagyobb összegre becsülik, amelyet a királyi család áll.

Habár a windsori esküvő jobban el lesz zárva az utca embere elől, mint Vilmos és Katalin házasságkötése, az eseményt ugyanúgy élőben közvetíti majd a tévé. (Azt az esküvőt annak idején több mint 35 millió ember nézte élőben Nagy-Britanniában.) Magyarországon az ATV közvetíti majd élőben a hercegi esküvőt.

Továbbra sincs túl sok barátunk Európában

A várakozásoknál kicsit rosszabbul szerepelt az AWS Viszlát nyár című dala az Eurovíziós Dalfesztiválon. A Portugáliában megrendezett döntőben 21. lett a magyar metálzenekar, a versenyt az izraeli induló, Netta nyerte.

 

A magyar zenekar eléggé a mezőny végén, a 26 versenyzőből 21.-ként mutatta be a produkcióját. A fogadóirodák előzetesen nem várták az első tizenötbe az AWS dalát, amely műfajával nagyon kilógott a jobb híján eurodance-ként leírható, és már évek óta tipikusnak nevezhető euróvíziós hangzású popdalok közül, amelyek most is dominálták a mezőnyt. Persze, volt egy-két kivétel, és még rocknak szánt dal is a Viszlát nyáron kívül, de azért azok sokkal inkább a poprock felé kacsingattak.

Az AWS amúgy korántsem új zenekar, 2006-ban alakult, de ismertségét A Dal című műsornak köszönheti, amelyen a magyar eurovíziós indulót szokták kiválasztani. Idén a Schell Judit, Frenreisz Károly, Both Miklós, Mező Misi alkotta zsűri által a döntőbe jutatott produkciók közül a nézők a metálzenekar Viszlát nyár című dalát szavazták meg győztesnek, így az AWS utazhatott Lisszabonba.

Az AWS a döntőben (MTI/EPA/José Sena Goulao)

A magyar zenekar a sok langyos popdal után a rendelkezésre néhány perc alatt elég meggyőző rockkoncert hangulatot varázsolt a színpadra. Nemcsak a nu metal hangzás, hanem a zenekar ugrálós, rohangálós, headbangelős előadása is teljesen más volt, mint az őket megelőző és követő produkciók, Kökényes Dániel gitáros pedig még egy rövid stage divingot is bemutatott.

A magyar produkción kívül a Duna tévé közvetítése volt a legnagyobb érdekessége az idei Eurovíziónak. „Olyan kislányról szól a dal, aki a nyílt tengeren született” – mondták a kommentátorok a francia Madame and Monsieur nevű páros Mercy című daláról, amely a migrációs válságról szól egy olyan kislány nézőpontjából, aki valóban a nyílt tengeren, de ami ennél fontosabb, menekülés közben született. A dalnak ezt az aktualitását sikerült nagyjából elhallgatni a közvetítésben, hiszen a nyílt tengeren születés azért mást is jelenthetett volna, mint azt, hogy a kislány édesanyja a háborús állapotok miatt volt kénytelen állapotosan elhagyni szülőhazáját (ez így van benne a dalszövegben). Bezzeg azt sikerült hangsúlyozni, hogy az olasz indulók, Ermal Meta és Fabrizio Moro Non Mi Avete Fatto Niente című, utolsóként elhangzó dala a világban tomboló terrorizmusról szól. A dal végén még meg is jegyezték, hogy ez a komoly téma pont jól is jött a produkciók lezárásaként.

Így zavarták meg a brit énekesnőt Storm címû dala elõadása közben (MTI/EPA/José Sena Goulao)

A döntő egyébként a szokásos módon zajlott, mindössze egy szokatlan esemény történt: az angol énekesnő, SuRie dala alatt egy férfi felmászott a színpadra, és elvette tőle a mikrofont, ezért a szervezők felajánlották neki, hogy miután az összes szám elhangzott, megismételheti a produkcióját. Az énekesnő azonban a stábjával együtt úgy döntött, hogy erre nincs szükség, mert büszkék a produkcióra.

A pontozásnál nagyon szoros volt a verseny Ausztria, Izrael és Ciprus között, illetve a svédek is feljöttek egy idő után, akiket egy volt eurovíziós győztes képviselt. A magyar zsűrinek viszont Dánia vikingjellegű produkciója tetszett legjobban, a legtöbb pontot nekik adtuk, a második legtöbbet pedig Izraelnek. A közönségszavazatok előtt az AWS a 22. helyen állt, végül ezen egy helyet javítottak.

Az Izraelt képviselő Netta MTI/EPA/José Sena Goulao)

A nemzeti zsűrik és a közönségszavazatok pontjait összesítve 20 év után ismét Izrael nyerte a versenyt, Netta Toy című számával, amely extravaganciájával tényleg kitűnt a többi popszám közül (Netta pont az AWS után lépett színpadra). Nettát egyébként a fogadóirodák is az egyik legesélyesebbnek tartották a ciprusi Eleni Fouriera mellett, aki végül második lett.

Hiába szokatlan műfaj egyébként a hard rock és a metál az Eurovízión, nem lehetetlen vele nyerni: a finn Lordinak sikerült a Hard Rock Hallelujah című számukkal 2006-ban, igaz, ők voltak a verseny történetében az egyetlenek.

Az eddigi legjobb magyar helyezést pedig Bayer Friderika érte el az Eurovízión, aki 1994-ben negyedik lett, Kállay-Saunders András pedig az ötödik helyen végzett Running című dalával 2014-ben. Tavaly Pápai Joci képviselte Magyarországot, aki nyolcadik lett Origo című számával.

Máté Attila: Jövet – Menet

Örkény Istvánnak nem kellett ahhoz Facebook, hogy népszerűvé tegye az egyperces olvasmányokat, de tagadhatatlan, hogy a közösségi médiafelületek kifejezetten kedveznek annak, hogy az erre elhivatottak megleljék a magukban szunnyadó írót. A Facebook hírfolyamát rendszeresen átpörgetőknek pedig, az úgymond „megváltozott tartalomfogyasztási szokások” következtében sokszor pontosan ennyi irodalom fér bele. Egy rövid sztori, amivel könnyű azonosulni, néhány kifejező mondat, és esetleg valami üzenet, amit akár tovább is vihetnek magukkal, ha épp ilyesmire van igényük. Ha mindez nagyon betalált, lehet lájkolni, kommentelni, osztani, illetve bekövetni a szerzőt ízlés szerint.

A Facebook tehát tökéletes terepe ezeknek a könnyed olvasmányoknak, de az ottani szerzők, úgy tűnik, időről időre visszakívánkoznak a Gutenberg galaxisba. Máté Attila Jövet-menet című kötetének a címe elég jól leírja, hogy miről is szól ez a műfaj (?). Olyan rövid történetekről van szó, amelyet útközben, néhány perces ráérő idejében olvasgat az ember, és amelyeket ezúttal már összegyűjtve, könyv formájában is magával vihet. Másrészt a cím azért is kifejező, mert olyan történetekről van szó, amelyekre jövet-menet bukkanhatott a szerző.

Akadnak nagyon személyes, illetve múltbeli, akár korábbi generációk emlékeit feldolgozó írások is, de a legtöbb történet alapja egy elkapott beszélgetés, vagy egy érdekes sztori, ami a szerzővel, esetleg barátaival történt meg jártában keltében. Ezek a néhány mondatostól a maximum két-három perces olvasmányt jelentő terjedelemig változnak attól függően, hogy épp mennyi volt az adott témában.

Van néhány írás, ami mintha kísérlet lenne arra, hogy a szerző elszakadjon ettől a formától, hiszen elképzelt élethelyzeteket ír le, vagy éppen csak egy eszmefuttatás, de ezeknél jobban működnek az életből elcsípett rövid történetek. Máté Attila ugyanis néhány mondattal képes arra, hogy plasztikussá tegyen helyeket, helyzeteket, figurákat. A rövid sztorikban nincs nagy megmondás vagy váratlan reveláció, de a humoros, vagy máskor elgondolkodtató, akár megható csattanó szinte mindig ott a történet végén, mintegy a szerző kommentárjaként.

A jobb híján novelláknak nevezett írásokban mindenki ráismerhet a saját életéből, környezetéből ismerős karakterekre és szituációkra, de Máté Attila azért világossá teszi a saját nézőpontját is. A szerző személye valahogy – mesélőként, fő- vagy mellékszereplőként, esetleg rezonőrként – egyébként is mindig benne van a történetben, és nagyon érződik, hogy elsősorban barátoknak, ismerősöknek születettek ezek az írások. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak nekik lehetnek érdekesek és szórakoztatók.

A magyar anya nehéz napja lenyűgözte a kritikusokat Cannes-ban

Kedden kezdődött a cannes-i filmfesztivál, szerdán pedig már be is mutatták a Kritikusok Hetének válogatásában szereplő Egy nap című magyar filmet, amely egyből elnyerte a kritikusok tetszését. Szilágyi Zsófia rendezőnek ez az első nagyjátékfilmje, így nem csak a szekció fődíjáért, hanem az Arany Kamera díjért is versenyben van a legrangosabb nemzetközi filmfesztiválon.

 

Habár a 2015-ben a fesztivál nagydíját elnyerő Saul fia rendezőjének, Nemes-Jeles Lászlónak az új filmje, a Sunset nem került be a cannes-i versenyprogramba, idén is izgulhatunk magyar filmért és filmesekért fesztiválon.

Az első- és másodikfilmes alkotóknak teret adó Kritikusok Hetének programjába 1100 film közül választották ki Szilágyi Zsófia Egy nap című filmjét, amely egy háromgyerekes anya egy napját, pontosabban 36 óráját mutatja be. A FüHü-nek a film egyik producere, Pataki Ági azt mondta, hogy a napi rutinnal járó kötelességek között őrlődő családanya története azért is különösen erős, mert „nem csupán egy kelet-európai történet, azaz egy kelet-európai rendező kelet-európai filmje, hanem egyben

egy európai rendező olyan története, amely bárhol a világon érvényes”.

Szilágyi Zsófia rendező az Annát alakító Szamosi Zsófiát instruálja
MTI Fotó: Kallos Bea

Az első reakciók már meg is érkeztek a filmről, és nem csak a magyar kritikusok méltatják a filmet. A Hollywood Reporter szerint nagyon intenzív a napi feladatokkal zsonglőrködő háromgyermekes anya egy napját bemutató alkotás. Kiemelik, hogy az érzékeket folyamatosan bombázó képi világának és nem szűnő zajoknak (gyereksírás, háztartási képek zaja stb.) köszönhetően

az Egy nap képes berántani a nézőjét a főszereplő napjába, hiteles képet adva arról.

A szerző viszont arról is, hogy a film kereskedelmi sikerét visszavetheti ez a fajta realizmus, és nem lesz könnyű eladni a filmet azoknak az átlagos embereknek, akikről valójában szól. Hiszen általában a nézők valami olyan filmet szeretnének látni a moziban, ami kiemeli őket a hétköznapok fojtogató légköréből, és nem olyasmit, ami az arcukba tolja a saját életük nehézségeit. Mindenesetre kiemelik, hogy

Szilágyi Zsófia tehetséges rendező, akinek érdemes lesz figyelemmel kísérni a munkásságát.

A Hollywood Reporter kritikusa úgy fogalmaz, hogy Szilágyi Zsóifa képes arra, hogy fájdalmasan láthatóvá tegye azt a hatalmas feladatmennyiséget és megterhelést, amely a világ leginkább alulértékelt munkájával, az anyasággal együtt járt. A Szamosi Zsófia által játszott főszereplőnek, Annának senki sem köszöni meg az erőfeszítéseit, csak elvárják tőle, hogy megfeleljen a milliónyi elvárásnak, amelyek a hétköznapjait jelentik. Kiemelik, hogy Domokos Balázs operatőrnek és Szórád Máté vágónak köszönhetően film ideges képi világában is visszaköszön az a feszültség, amely átjárja Anna napját. A Mán-Várhegyi Réka és Szilágyi Zsófia által írt forgatókönyv pedig még egy plusz konfliktusforrást is tartogat: a film elején kiderül, hogy bekerült a képbe egy másik nő (Láng Annamária), és ez a párkapcsolati dráma végig a felszín alatt feszül, miközben Anna a napi feladatait kénytelen ellátni, és még csak ideje sincs végiggondolni mindezt.

Szamosi Zsófia alakításáról azt írják, hogy Anna olyan a filmben, mint az anyaság katonája, aki nem szorul az együttérzésünkre, hiszen képes mindent, még saját érzéseit is a háttérbe szorítani azért, hogy ne törjön meg a napi rutin.

A Screen International szerint az Egy nap váratlanul erős film lett, és Szilágyi Zsófia debütálása csodálatosan sikerült, hiszen egy háromgyermekes anya hétköznapjából hatásos drámát sikerült varázsolnia. Hangsúlyozzák, hogy

a filmnek a nagyszerű casting biztosít erős alapot.

A film erősségének tartják azt is, hogy itt az a feszültségforrás, ami máskor az események középpontjába kerülne – a férj és Anna barátnőjének kapcsolata – ia háttérbe szorul, hiszen egy háromgyermekes anya nem teheti meg, hogy a gyerekek szükségleteit és saját munkáját félretéve a párkapcsolati drámájával foglalkozzon. De azért azt is kiemelik, hogy az anyasággal járó terhek mellett örömök is megjelennek filmben.

A fesztivál kedden, május 8-án kezdődött, így nagyon a program legelején mutatkozott be az Egy nap. Pataki Ági elmondta, hogy

igyekeztek minél több stábtagot kivinni Cannes-ba,

hogy legalább ezzel kompenzálják őket, hiszen a film kis költségvetése miatt – az Egy nap készítését 62 millió forinttal támogatta a Filmalap – mindenki áron alul dolgozott rajta. A film női főszereplője, a Deák Kristóf Oscar-díjas rövidfilmjében, a Mindenkiben is kulcsszerepet kapó Szamosi Zsófia, a filmezésben amatőrnek számító férfi főszereplő, Földi Leó és a három gyerekszereplő közül a legidősebb utazott el Cannes-ba a filmmel. Ők a stáb többi tagjával együtt hamarosan már vissza is utaznak Magyarországra, de Szilágyi Zsófia a producerekkel, Pataki Ágival és Kenesei Edinával Cannes-ban marad, hiszen interjúk és közönségtalálkozók is várnak még rá (a filmet többször is levetítik a bemutató után a fesztiválon).

Az Egy nap stábja Cannes-ban. Forrás: Facebook/Semaine de la Critique

A Kritikusok Hete díjait jövő hét szerdán osztják ki, a legjobb első filmnek járó Arany Kamerát, amelyet korábban Szilágyi Zsófia tanára, Enyedi Ildikó is megkapott Az én XX. századomért, a fesztivál végén, május 19-én adják át.

Szilágyi Zsófia 2007-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán, ahol Enyedi Ildikó és Gothár Péter osztályába járt. Első nagyjátékfilmjét azonban csak a Magyar Nemzeti Filmalap 2016-ban útjára induló, elsőfilmeseket támogató Inkubátor Programjának keretében készíthette el.  Korábban dolgozott Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt filmjében, illetve kisjátékfilmeket rendezett. Az Egy napot várhatóan ősszel mutatják be Magyarországon.

Az Egy napon kívül van több más magyar vonatkozású alkotás is a fesztiválon:

Az Euphoria című olasz drámát azért érdemes kiemelni, mert operatőre a Fekete kefét és a Taxidermiát is jegyző Pohárnok Gergely. Az Euphoria az Un Certain Regard szekcióban versenyez, és az a Valeria Golino rendezte, akit Magyarországon elsősorban azért ismerhetnek a nézők, mert az Esőemberben ő játszotta Tom Cruise karakterének barátnőjét. Rendezőként az Euphoria már a második nagyjátékfilmje, amely két testvérről szól, akik kénytelen egymással élni egy időre.

Még egy nap élet

A lengyel, spanyol, német, belga és magyar koprodukcióban létrejött Még egy nap élet (Another Day of Life) című animációs filmet szintén az Un Certain Regard szekcióban, speciális, versenyen kívüli vetítésen mutatják be május 11-én, pénteken. A Még egy nap élet Ryszard Kapuscinski lengyel író azonos című könyvén alapul, aki újságíróként a helyszínen élte át az angolai polgárháború 1975-ös kitörését. A Még egy nap élet érdekessége, hogy hagyományosan forgatott filmes és animációs technika ötvözésével jött létre. Magyar oldalról a budapesti Puppetworks animációs filmstúdió vett részt a munkálatokban, amelyet Frantisek Ambrus formatervező alapított. A Puppetworks videójáték-grafikus stúdióként indult még 2009-ben, de egyre több filmes megkeresést is kapnak. A Még egy nap az élethez Magyarországon készültek a koncepciórajzok, a három dimenziós karaktermodellek és az animáció jelentős része. A film a tervek szerint a magyar mozikban is látható lesz majd.

Pataki Ági: Nincs könnyű rendező

Idén is lesz magyar film Cannes-ban, hiszen az elsőfilmes rendezők seregszemléjén, a Kritikusok Hetén mutatják be Szilágyi Zsófia Egy nap című alkotását, amely egy negyvenes családanya átlagos hétköznapját meséli el. A filmről a cannes-i utazás előtt az egyik producerrel, Pataki Ágival beszélgettünk, aki elmondta, hogy miért szeretett bele egyből a projektbe, milyen volt a közös munka Szilágyi Zsófiával, de a női filmesek helyzete is szóba került.

 

1100 beküldött játékfilmből választották ki az Egy napot a Kritikusok Hetére, ami már önmagában nagy elismerésnek tűnik.

Ez iszonyatosan nagy dolog, és ami külön érdekessé teszi, hogy a film az Inkubátor Program keretében készült, tehát abszolút low budget alkotás.

Hogyan reagáltatok, amikor kiderült, hogy beválogatták a filmet?

Mindenki iszonyatosan örült. A producertársamnak, Kenesei Edinának, akinek ez szintén az első filmje, időbe telt, mire elhitte. A rendező, Szilágyi Zsófia pedig ijedtséggel vegyes boldogságot élt át, szintén egy kis késéssel.

Egy első filmnél az ember nem is akarja elhinni, hogy sikerült, hiszen olyan sok film próbál bekerülni Cannes-ba.

Több magyar film is szeretett volna egyébként, de az idén ez csak nekünk sikerült.

A szervezők külön kiemelték, hogy idén kifejezetten sok női alkotó filmje került be a válogatásba.

Igen, de az elsődleges szempont mindig a minőség és az izgalmasság Cannes-ban. Minden más csak utána jöhet. Nem gondolom, hogy kifejezetten fókuszáltak a női alkotókra, és nem is lennék boldog, ha így lenne. Inkább arról van szó, hogy egyre erősebb a felhozatal női filmesek munkáiból is a világban. Egyszerűen a felszínre kerültek erős női alkotók, és ilyen például Szilágyi Zsófi is.

A Kritikusok Hetének programját bemutatva Charles Tesson művészeti vezető úgy jellemezte az Egy napot, mint amely egy a napi rutin igáját nyögő pár életét tárja fel, különös tekintettel az anya egy napjára, amelyet a hétköznapok könyörtelensége ural. A film intim közelségbe enged egy nővel, aki megpróbál valamiféle egyensúlyt teremteni az életében a munkája és a családja által diktált feladatok közepette. Egyetértesz ezzel a jellemzéssel?

Nagyon pontos a leírás, annyit tennék hozzá, hogy bár női szemszögből, egy középosztálybeli anya szemszögéből tárja fel a film a napi rutint, ami felemészt, a mindennapok küzdelme igazából mindenkire érvényes. Nem feltétlenül női kérdés ez: mindenki életében felmerül, hogyan tud megfelelni a mindennapi kihívásoknak, hogy tudja elkerülni az összeomlást. Ez egy általános érvényű probléma, de van egy speciális női szemszög, amelyen keresztül ezt bemutatja az Egy nap.

De azért a trailerből az is kiderül, hogy nem csak a mindennapi problémákkal kell megküzdenie a főszereplőnek, hanem egy ennél nagyobb horderejű gond is felmerül a házastársi hűséggel kapcsolatban.

Nyilván ez egy olyan konfliktus, ami okoz egy plusz feszültséget a mindennapi rutinnal járó stresszen kívül a filmben. De ez is olyasmi, amit valahogy meg kell oldani, ha meg lehet – ez egy nagy kérdés a filmben -, és szerintem egyébként ez is hozzátartozik a mindennapokhoz. Persze, nem minden nap, nem mindenkivel és nem ugyanúgy, de nagyon sokunkkal, nagyon sokszor előfordul, hogy megcsalják.

Jelenetfotó a filmből

A téma miatt az időkezelése is érdekes a filmnek, hiszen úgy kellett bemutatni a Szamosi Zsófia által játszott nyelvtanárnő egy napját, hogy pontosan azokat az érdektelennek tűnő dolgokat nem akarta kihagyni a rendező, amelyek máskor kimaradnak a filmekből. 

Pontosan ezért érdekes ez a párkapcsolati kérdés is, hiszen nyilván nem egy napos probléma egy párkapcsolati hullámvölgy, de ennek az egy napnak a történéseibe tökéletesen bele tudta építeni a rendező a teljes problémát.

Hiába egy nő “csupán” egy napjának történetét meséli el, egy egész család életéről szól.

Ami szerintem még nagyon erős a filmben az az, hogy nem csupán egy kelet-európai történet, azaz egy kelet-európai rendező kelet-európai filmje, hanem egyben egy európai rendező olyan története, amely bárhol a világon érvényes.

Szóba került az interjú elején az Inkubátor Program, amelynek keretében elkészült a film. Így kerültél kapcsolatba a rendezővel?

Én az első két évben vettem részt a programban, az első évben zsűritag voltam és válogató, a második évben már csak válogató, mert nagyon helyesen elválasztották ezt a két szerepet egymástól. Ez a film az első, 2016-os Inkubátor Program nyertese volt, és amikor megnyerte a támogatást, akkor kerestem meg Kenesei Edinával együtt a rendezőt. Nagyon érdekes volt, mert én már ismertem a projektet,

végigasszisztáltam a teljes pályázási folyamatot, és teljesen beleszerettem a filmtervbe.

A producertársamnak semmit sem mondtam, csak elhívtam a pitchfórumra, ahol kihirdették a nyerteseket. A végén azt mondta, hogy egy film tetszett neki nagyon, és ez volt az Egy nap. Mondtam neki, hogy akkor már ketten vagyunk. Ez annyira jó indítás volt, hogy azonnal megkerestük Zsófit, hogy szeretnénk megcsinálni ezt a filmet. Azt hiszem, hogy pont a lelkesedésünk volt az, ami felénk irányította őt, és mellettünk döntött. Érezte rajtunk az őszinteséget.

És mi okozta ezt a szerelmet?

Készített egy pár perces pilotot, amiből tökéletesen kiderült számunkra az a fajta érzékenység és természetesség, ahogy ehhez a dologhoz viszonyult. Ez az a helyzet, amikor a tehetség egyszerűen és őszintén, de megszólal.

Hogyan találták meg Szamosi Zsófiát a főszerepre?

Nehezen. Minden szereplőt nagyon nehezen találtunk meg, egy komoly, hosszú casting előzte meg a forgatást. Három gyerekfőszereplő és egy házaspár van, tehát egy egész család, és az egész családnak passzolnia kell vizuálisan is, habitusban is, mindenben. Hiába talált volna egy tökéletes női főszereplőt a rendező, ha az összes többi szereplő lelóg róla. Kohézióra kellett törekednie. Itt nagyon finom dolgokról van szó, nem pedig nagy történésekről. Ha nem működik a kohézió, akkor a néző nem tudná beleélni magát a család életébe, a dráma sem tudna feszültséget kelteni. Ráadásul kisgyerekeket is castingolni kellett, ami szintén nagyon nehéz. Amikor a gyerekekről beszélünk, nyilván nem színészekről van szó, és egyébként az apát játszó Füredi Leó sem profi. A főszereplők közül csak Szamosi Zsófia hivatásos színész.

Érdekes egybeesés, hogy legutóbb Kocsis Ágnes Friss levegő című filmjét mutatták be a magyar alkotások közül a Kritikusok Hetén, és ha jól tudom, pont most dolgoztok a rendező következő filmjén, az Édenen, amely már a második forgatási szakaszába lép májusban. Mit lehet még tudni erről a filmről?

Már a Friss levegővel kiderült Kocsis Ágiról, hogy egy nagyon különleges látásmódú és nagyon tehetséges rendező, akinek biztos volt, hogy van tovább útja. Utána megcsinálta a Pál Adriennt, ami szintén egy nagyon izgalmas film volt, és Cannes-ból elhozta a FIPRESCI-díjat. Akkor még csak irigykedve néztem mindezt, de egyszer csak megkeresett minket egy tervvel, és akkor halálosan boldog voltam. Ez a film szintén egy általános, az egész világon érvényes problémát feszeget, női szemszögből. A gyártó nem a Filmpartners, de producere vagyok én is. Az első része már leforgott a filmnek, és nagyon ígéretes…

Az is érdekes, hogy a film férfi főszereplője egy belga rockzenész lett.

Évekig kereste a rendező a megfelelő főszereplőket, hiszen itt is nagyon fontos volt, hogy a két főszereplő passzoljon egymáshoz. Sok magyar színészt is megnézett, de végül egy horvát színésznőben (Lana Baric) és egy belga rocksztárban (Daan Stuyven) találta meg azt a párost, akiket el tudott együtt képzelni a vásznon. Az egész folyamat alatt kicsit értetlenkedve néztem, hogy miért találjuk meg a főszereplőket ilyen nehezen, hiszen kiváló színészeket castingoltunk. Mikor megtalálta a két főszereplőt, egyből kristálytiszta lett, hogy miért volt erre a hosszú válogatásra szükség.

Fontos számodra, hogy női rendezők projektjeit karold fel, vagy egyszerűen csak így alakult?

Mindig a tehetség a legfontosabb.

Az a lényeg, hogy egy alkotónak legyen mondanivalója,

és azt úgy tudja megfogalmazni, hogy sokak számára érthető és érdekes legyen, minőségi formában. Hogy ezt meg tudja-e valaki valósítani, az nem attól függ, hogy férfi e vagy nő. De a világ, ha nagyon lassan is, arrafelé halad – nem a teljes egyenjogúságról beszélek, mert arról tudjuk, hogy nem létezik – , hogy a nők is meg tudják mutatni magukat, és egyre komolyabb karriereket tudnak építeni a filmszakmában is. Egy világjelenség része, hogy egyre több nagyon erős női rendező van. Közéjük tartozik Kocsis Ági is.

Szilágyi Zsófia rendező az Anna szerepét alakító Szamosi Zsófiát instruálja
MTI Fotó: Kallos Bea

Hollywoodban nagyon fontos téma a női filmesek helyzete. A Testről és lélekről kapcsán Mécs Mónikával is beszélgettem korábban, és tőle is megkérdeztem, hogy producerként érezte-e valaha annak a hátrányát, hogy nő. Azt mondta, hogy ez fel sem szokott merülni. Neked milyen tapasztalataid vannak?

Szerintem a filmszakma olyan speciális sziget, ahol nincs diszkrimináció, semmilyen olyan hátrányt nem érez az ember, ami női mivoltából fakadna.

Mármint úgy érted, hogy Magyarországon.

Igen. De ettől függetlenül igaz, hogy arányaiban sokkal több férfi van a szakmában.  Ez szerintem nem abból fakad, hogy a nők nem jutnának szóhoz, hanem a szakma fizikai nehézsége okozza. A filmkészítés nagy megerőltetés, ami annyira bizonyos időszakokra koncentrálódik, ráadásul olyan kiszámíthatatlanul, hogy hagyományos családi élet mellett filmes karriert építeni nagyon nehéz. Az most mindegy, hogy valaki rendező, producer, vagy a technikai stáb tagja, mert

ahhoz, hogy filmes legyen és a filmszakmában teljesíteni tudjon, mindenképpen támogató családra van szüksége.

Szerintem ez az, ami eltolja az arányokat a férfiak javára, nem pedig a diszkrimináció.

Eddigi filmjeid között művészfilmek, de kifejezetten közönségfilmek is akadnak szép számmal. Mivel foglalkozol szívesebben?

A filmek minőségét vagy szerethetőségét nem az dönti el, hogy mi a műfajuk. Ha egy közönségfilm kvalitásos, én arra ugyanolyan büszke vagyok, mint egy fesztiválokon szereplő filmre. Az igaz, hogy több kvalitásos film születik művészfilmként, mint vígjátékként.

Mit gondolsz a jelenlegi magyar filmtámogatási rendszertől?

Szerintem egy nagyon átlátható és tiszta rendszer épült ki, aminek ugyan nem minden döntésével értek egyet, hiszen nyilván azoknak az embereknek az ízlését tükrözi, akik a filmekről döntenek, de

projektalapon születnek ezek a döntések, és nem poltikai, ideológiai vagy haveri alapon.

Ezért mondom, hogy tisztességes a rendszer, és csak üdvözölni tudom. Főleg amióta az Inkubátor Program is létrejött, ami lehetőséget ad első filmes rendezők bemutatkozására is. Igaz, hogy nagyon kevés pénzből, de pont annyit forrást biztosítanak ezekhez a filmekhez, amiből már kiderül, hogy valaki tehetséges e vagy sem. Eddig a kezdők csak véletlenszerűen jutottak filmhez, vagy szívesség alapon. Ez pedig nem egy üzleti modell. Most ez pályázati alapon történik.

Gondolom az alacsony költségvetés azért elég nagy kihívást jelent most is.

Igen, de ha a rendezőnek és a producernek van hajlandósága a kereteken belül gondolkodni, akkor nincs baj ezzel. Akkor van baj, ha a rendező és a producer ezt nem veszi tudomásul. De olyan szigorú az elszámoltatás a Filmalapnál, hogy nincs arra mód, hogy egy rendező elszálljon: mar a fejlesztési szakaszban, a forgatás előtt és közben is kordában tartják a produkciót.

Milyen rendezőként jellemeznéd Szilágyi Zsófiát?

Szerintem nincs egyszerű rendező, hiszen aki tehetséges, annak mindig vannak olyan dolgai, amikhez ragaszkodik, viszont producerként nehéz a megvalósításuk. Én még nem találkoztam könnyű rendezővel, de ha van egy normális emberi kapcsolat a rendező és a producerek között – mint ahogy Szilágyi Zsófi és Kocsis Ágnes esetében így van -, akkor ezek a nehézségek áthidalhatók. Az óhatatlanul keletkező feszültségek mindig feloldódnak a kölcsönös tisztelet miatt. Tehát abszolút szeretetteljes a viszony az alkotók és köztünk, beleértve a producertársamat és az egész stábot.

Hogy néz ki a következő hete a stábnak?

Kedden indulunk Cannes-ba, és akit csak tudunk, elviszünk. Erre pályáztunk a Filmalapnál, és ők is nagyra értékelték, hogy van egy magyar film Cannes-ban, ezért nagyon segítőkészek voltak. A kis költségvetés miatt mindenki annyira áron alul dolgozott, hogy szeretnénk legalább ezzel a gesztussal viszonozni az erőfeszítéseiket.  8-án indulunk, a hivatalos rész pedig 10-éig tart. Több vetítés is lesz, de az első bemutató, ahol a szakma és a sajtó is ott lesz, az 9-én, kedden van. Mi, saját költségen még kinn maradunk a producertársammal és Zsófival két napot, hiszen őt még biztosan fogják hívni interjúzni és közönségtalálkozókra. Szóval összesen négy napot leszünk Cannes-ban, de nem nyaralás lesz, az biztos.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK