Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1904 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Orbán egymilliárd eurós kölcsönt ad macedón barátjának

Észak Macedóniában Orbán Viktor politikai szövetségese, a sokáig Budapesten rejtőzködő Gruevszki pártja nyerte meg a választásokat miután kiderült: a baloldali kormány semmivel sem kevésbé korrupt mint jobboldali ellenfele a koldusszegény országban, ahonnan aki csak tud külföldre távozik.

A baloldali kormányt a Nyugat támogatta, a jobboldal Oroszország, Kína és Magyarország támogatására számíthat Szerbiáról már nem is beszélve. Szkopjéban eddig mindenki úgy tudta, hogy Kína adja az egymilliárd eurós életmentő hitelt Észak Macedóniának, de a jobboldali párt alelnöke elárulta: olyan országról van szó, amely az Európai Unió és a NATO tagja – ez pedig csakis Magyarország lehet, ahol “a macedón oroszlán” rejtőzködik.

Kritikus a magyar költségvetés hiánya

Brüsszel eljárást fontolgat a magyar kormány ellen, mert a költségvetés hiánya kritikus, különösen akkor, hogyha ahhoz hozzávesszük a nemzeti bank óriási veszteségét, mert így együtt meghaladja a hiány az éves GDP 10%-át! Amikor nyereséges volt a nemzeti bank, akkor azt nem fizette be a költségvetésbe hanem alapítványokban helyezte el mondván:

“az elveszítette közpénz jellegét”.

A nyilvánvaló csalást az európai statisztikai hivatal lefülelte, de már kereshetik a pénzt Matolcsy Györgyön és társain. A nemzeti bank hiányát viszont előbb vagy utóbb a magyar költségvetésnek törlesztenie kell. Magyarország pénzügyi helyzete tehát pocsék. Ebben a helyzetben egymilliárd eurós hitelt adni egy kétes szövetségesnek, enyhén szólva is kockázatos. Ráadásul nyilvánvalóan Magyarország is hitelből nyújt kölcsönt miközben a bankok egyre magasabb kamatot számolnak fel a nemzeti együttműködés rendszerének, amely nem jut hozzá az uniós euró milliárdokhoz egyedül a tagállamok közül. Attól még persze, hogy a macedón kölcsön nem előnyös Magyarország számára, még hozhat pénzt Orbán Viktornak és hűséges oligarcháinak. Orbán szorult helyzetében vabankot játszik. Szerencsejátékos, aki bízik a csillagok állásában. Napóleon is ilyen volt egészen Waterlooig…

Ukrán parancsnok: jelenleg vesztésre állunk!

“Területeket veszítünk és a legjobb embereinket veszítjük el” – hangsúlyozta a katonatiszt, aki szerint egyre fáradtabbak a katonák a fronton. “Eljutottunk az elgyengülés pillanatába, és ez a legveszélyesebb a csapatok moráljára.”  – így nyilatkozott Dmitro Kuharcsuk zászlóalj parancsnok az Ukrainszkaja Pravdanak.

Az erőviszonyok az oroszoknak kedveznek: ”Az ellenség ügyesen csinálja a lopakodó offenzívát. Ez kritikus következménnyel járhat a számunkra” – mondja az ukrán zászlóalj parancsnok. A fentiekből levonta a következtetést:

”Innen már minden csak egyre rosszabb lesz.”

A probléma az, hogy nem tudják leváltani a fronton harcoló csapatokat, mert nincsen utánpótlás.

“Ha nem lesz szemlélet váltás, ha nem javítják ki a hibákat, akkor ezt a háborút el fogjuk veszíteni”

– jósolja az ukrán rohamzászlóalj parancsnoka.

Zelenszkij már hajlandó lenne tárgyalni az oroszokkal

Az ukrán elnök tárgyalt Biden elnökkel Olaszországban, és aláírtak egy tízéves stratégiai védelmi egyezményt. Ezt követően az elnök kabinetfőnöke elmondta a Bloombergnek, hogy immár hajlandók részt venni olyan békekonferencián, melyen Oroszország is jelen van. A svájci tanácskozás, melyre Oroszországot meg sem hívták nem ért el semmit sem.

Oroszország és Ukrajna között már folytak béketárgyalások Putyin agressziója után, de ezek máig tisztázatlan okból megszakadtak. Most újrakezdődhetnek a tárgyalások bár a két fél álláspontja igen messze áll egymástól közvetítő fél pedig egyelőre nincsen.

Békekonferencia Ukrajnáról Oroszország részvételével

Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke nyilatkozott a New York-i Bloombergnek. Andrij Jermak ugyan sikeresnek nevezte a svájci békekonferenciát, amely Ukrajna jövőjéről szólt, de elismerte, hogy Oroszország részvétele nélkül egy ilyen tanácskozás nem lehet sikeres. Ezért azt javasolta, hogy a következő békekonferencián már Oroszország is vegyen részt.

Mind Kijevnek mind pedig Moszkvának van békejavaslata csakhogy a kettő homlokegyenest ellenkezik egymással: az ukránok eddig azon az állásponton voltak, hogy csakis akkor lehet érdemben tárgyalni a fegyverszünetről illetve a békéről, hogyha az orosz csapatok kivonulnak Ukrajna területéről.

Moszkva álláspontja viszont az, hogy a jelenlegi frontvonalon kellene megkötni a fegyverszünetet, és később tisztázni Ukrajna határait.

Oroszország a Krímet és négy másik ukrajnai tartományt már a sajátjának tekint azon az alapon, hogy ott a lakosság többsége orosz. Nemzetközi jogilag ez az álláspont tarthatatlan ugyanakkor Putyin nyilvánvalóvá tette, hogy nem vonul ki Ukrajnából, mert akkor kérdésessé válna a hatalma Oroszországban.

Biden – Zelenszkij

A G7 csúcs idején USA – ukrán stratégiai védelmi egyezményt kötöttek, amely tíz évre szól. Biden és Zelenszkij ebből az alkalomból tárgyalt egymással Olaszországban, és minden bizonnyal ennek az eredménye az, hogy az ukrán elnök kabinetfőnöke jelezte: hajlandók tárgyalni Oroszországgal. Zelenszkij elnök már korábban Washingtonban úgy nyilatkozott az amerikai sajtónak, hogy Biden elnök öt perc alatt fegyverszünetet köthetne a feje fölött Putyinnal. A CIA igazgatója és az orosz hírszerzés feje titokban rendszeresen egyeztette nézeteit Törökországban, és nyilvánvalóan ennek is része van abban, hogy Ukrajna új javaslattal állt elő. Bident sürgeti az idő hiszen Trump azt állítja: napokon belül rendezné az ukrajnai kérdést oly módon, hogy tárgyalna Putyinnal. Trump azt is közölte nemrég, hogy amint bekerülne a Fehér Házba, azonnal leállítaná a támogatást Ukrajnának.

Az USA nemrég 60 milliárd dolláros támogatást szavazott meg Ukrajnának miután erre Trump is áldását adta. Az ex elnökkel közölték: amennyiben Ukrajna nem kapja meg a támogatást, akkor beszakadhat a front, és Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv orosz kézre kerülhet.

Az amerikai diplomácia, amely 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, jelenleg két megoldhatatlan válsággal küzd: az egyik az ukrajnai háború, a másik a gázai konfliktus.

Mindkét esetben fennáll a háború eszkalációjának esélye, mert az USA engedélyezte Ukrajnának, hogy orosz célpontokat támadjon a fronttól távolabb is, a Közel Keleten pedig Izrael új front nyitását fontolgatja: elkészült egy támadási terv a Libanonban működő Hezbollah szervezet ellen, mely rendszeresen lövi rakétákkal a zsidó államot.

Az amerikai közvéleményt mindkét konfliktus megosztja, ezért Bidennek érdeke, hogy valamiféle megoldást találjon, mert különben vereséget szenvedhet Donald Trumptól novemberben az elnökválasztáson.

Orbán pofára esett Brüsszelben

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nemet mondott a magyar kormányfőnek arra az ötletére, hogy a frakciókon kívül kóválygó Fidesz tagja lehessen az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportnak, melynek Itália kormányfője a vezetője – jelentette a Corriere della Sera.

Meloni és Orbán ideológiai szövetségesek, de politikailag nem azok, mert az olasz miniszterelnök együtt akar működni Brüsszellel és Washingtonnal, a magyar kormányfő viszont szembeszáll velük. Miért utasította vissza Meloni Orbán Viktort? Az oroszbarát diplomácia miatt. A szélsőjobboldali frakcióban, melynek Meloni a vezetője több olyan nacionalista párt is van, amely elfogadhatatlannak tartja Orbán Viktor oroszbarát külpolitikáját: a Finn párt , a belga Új Flamand szövetség, a cseh Polgári Demokrata szövetség – ODS és a Svéd Demokraták is. Finnország és Svédország azt követően lépett be a NATO – ba, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában.

A magyar diplomácia megpróbálta megakadályozni Finnország és Svédország NATO tagságát

– nyilvánvalóan Putyin kívánságára. Sem Helsinkiben sem pedig Stockholmban nem felejtették ezt el.

A lengyel PiS, amely ugyanennek a frakciónak a tagja, nem ellenzi ugyan a Fidesz tagságát, de nem is küzd érte noha Orbán Viktort régi politikai szövetség köti Jaroslaw Kaczynskihoz. Csakhogy Lengyelországban egyetlen párt sem fogadja el Orbán Viktor oroszbarát politikáját, mert a lengyeleknek évszázados rossz tapasztalatai vannak Oroszországgal kapcsolatban, és emiatt maximálisan támogatják Ukrajna önvédelmi háborúját.

Orbán Putyin ügynöke

Ez a CIA álláspontja a magyar miniszterelnökkel kapcsolatban, és ez nem sok jót ígér Orbán Viktornak. Annál is inkább gondot jelenthet ez a magyar miniszterelnöknek, mert Donald Trump is jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja Orbán Viktor orosz- és Kína-barát diplomáciáját akkor amikor az Egyesült Államok mindkét nagyhatalmat stratégiai ellenfélnek nyilvánította. Trump tárgyalna Hszi Csin-ping kínai és Putyin orosz elnökkel, de ezt nem tartja elfogadhatónak Orbán Viktor esetében. Az USA hidegháborús időkben fegyelmezett alkalmazkodást vár el európai szövetségeseitől: Macron elnök is a saját kárán tanulta meg ezt. A francia államfő Pekingből visszatérve még azt tudatta a világgal:

”Európa nem lesz az USA vazallusa!”

Aztán Macron nagyon gyorsan beállt a sorba, és az Egyesült Államok vezető európai vazallusaként fenyegetni kezdte Oroszországot, mert így akarta meggyengíteni Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmát Franciaországban. A csel nem jött be: Marine Le Pen mozgalma megnyerte az európai választást, amelyet Macron csúfosan elveszített. Ráadásul Marine Le Pen látványosan elfordult Moszkvától, amely korábban pénzelte őt. Marine Le Pen így akar szalonképessé válni Brüsszelben és Washingtonban. Orbánnak marad a bús politikai magány, mert Putyin manapság olyan mint Piszkos Fred a kapitány, akinek a barátsága öl…

Oroszország pénzügyi válság elé néz az amerikai szankciók miatt

Oroszország gazdasága növekszik, de meddig? 27 hónapja tart a háború Ukrajnában, melyet Putyin agressziója indított el, amely miatt számtalan szankció sújtotta Oroszország gazdaságát, amely azonban sok nyugati szakértő várakozásaival ellentétben, nem roppant össze. Miért nem? Ennek nézett utána a BBC gazdasági rovata.

“Az orosz gazdaság tudott alkalmazkodni az elképesztően rossz nemzetközi feltételekhez”

– mondja Yevgeni Nadorsin, a PF Capital vezető elemzője.

Keleten és Délen új piacokat talált magának Oroszország, és ily módon sikerült eddig átvészelnie a szankciók hatását.

“Mit lehet elérni a szankciókkal és mit nem? Nem lehet Oroszországot egy pillanat alatt eltüntetni a világgazdaságból! A szankciók megbonthatják egy ország gazdasági egyensúlyát, de utána beindul az alkalmazkodás folyamata. Moszkva átirányította a kőolaj exportját Európából Kínába és Indiába. 2022-ben 60 dolláros ársapkát próbáltak húzni a G7 illetve az Európai Unió tagállamai az orosz olajexportra, de mindenkinek hamarosan be kellett látnia, hogy az oroszok eléggé könnyen kijátszhatják ezt az intézkedést” – fejtegeti Elina Ribakova, a Peterson világgazdasági intézet főmunkatársa. Rámutatott arra, hogy a Nyugat dilemma elé került, mert Oroszország a világ egyik legnagyobb olajexportőre, és amennyiben lényegesen csökkenti exportját, akkor globális áremelkedés következhetne be, amit mindenki szeretne elkerülni a G7 államokban és az Európai Unióban.

“A nyugati cél kettős volt: továbbra is lehetővé tenni az orosz olaj exportot, de csökkenteni azt a jövedelmet, melyet Moszkva ebből húzhat”

– magyarázza a szakértő. “Ha viszont a két szempont szembekerül egymással, akkor az első győz, mert a globális gazdaság olajellátása fontosabb mint Oroszország megbüntetése. Így viszont Moszkva továbbra is jelentős jövedelemhez jut az olaj exportjából, és ebből finanszírozhatja a háborút Ukrajnában.”

Kína szerepe meghatározó

A G7 államok gyakran bírálják Kínát, mert támogatja az Ukrajnában agresszív háborút folytató Oroszországot. A Kínából érkező import a szó szoros értelmében létfontosságú Oroszország számára: a boltok tele vannak kínai okostelefonokkal és tabletekkel. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó rendszeresen figyelmezteti kínai tárgyaló partnerét, Vang Ji külügyminisztert, hogy ne szállítsanak olyan chipeket Oroszországnak, melyek a nyugati szankciós listákon szerepelnek, és amelyeket fel lehet használni fegyverek gyártására.

A kínaiak mindig le is teszik a nagy esküt, de a CIA szerint Oroszország mégiscsak hozzájut rengeteg szankciós listán szereplő áruhoz nem kis részben Kína segítségével.

Jellemző példa: Misusztyin orosz miniszterelnök nemrég büszkén mutatta be az új Volgát, amelyet régebben nyugati autókról másoltak. Most az orosz kormányfő nem sietett elárulni: az új Volga a kínai Changan orosz “változata”. Misusztyin miniszterelnök azért megkérdezte: ”a kormány is kínai a Volgában?” A gyártó cég igazgatója kénytelen volt elismerni, hogy “az is kínai.”

Az Egyesült Államokat és az Európai Uniót persze nem ez zavarja elsősorban hanem a hadiipar. Putyin utasítására Oroszország hadigazdasággá vált.

A hadiipar húzza az orosz gazdaságot

Az ukrajnai háború előtt 400 milliárd dollárnak megfelelő rubelt irányzott elő Moszkva az infrastruktúra fejlesztésére, de miután Putyin megindította csapatait 2022 február 24-én Ukrajna ellen, szinte a teljes összeg átkerült a hadiipar fejlesztésére.

Az USA úgy akarja gyengíteni az orosz hadiipart, hogy szankciókat alkalmaz olyan cégek ellen, amelyek külföldről ellátják az oroszokat olyan árukkal, melyeket nem tudnak beszerezni a szankciók miatt.

Yellen asszony, az USA pénzügyminisztere azokat a bankokat célozta meg, amelyek finanszírozzák az orosz importot. Épp ezért a nagyobb kínai bankok már le is álltak ezzel, a közepes és kis bankok viszont kevésbé üzletelnek a dollár övezetben , ezért őket nehezebb elérni Washingtonból. Ennek ellenére az amerikai pénzügyi szankciók egyre hatékonyabbak:

”Egyre lassabban érkeznek be a kritikus áruk Oroszországba, egyre nehezebb pótalkatrészhez jutni. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy bankok elzárkóznak az orosz import finanszírozásától Kínában, Törökországban vagy az Egyesült Arab Emirségekben, mert tartanak az amerikai szankcióktól”

– mondja Chris Weafer, a Macro Advisory eurázsiai tanácsadó cég alapítója. A tanácsadó hozzátette:

„Amennyiben folytatódik ez a tendencia, hogy a bankok egyre inkább megtagadják az orosz import finanszírozását, és egyáltalán nem hajlandók orosz ügyletekkel foglalkozni, akkor ősszel Oroszország pénzügyi válsággal kerülhet szembe”

– jósolja a szakértő, aki a BBC gazdasági rovatának nyilatkozott.

Putyin Észak Koreába készül

Kedden és szerdán lesz a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer vendége Vlagyimir Putyin, aki 2000 óta nem járt Észak Koreában. Kísérti őt a múlt: a szovjet csapatok ültették trónjára Kim Ir Szen-t, akinek dinasztiája mind a mai napig uralkodik a világtól elzárkózó országban, melynek élén jelenleg az alapító diktátor unokája, Kim Dzsong Un áll.

Arrafelé még mindig azt a sztálinista diktatúrát üzemeltetik, melyet egy szovjet tábornok alakított ki Észak Koreában. Jellemző Moszkva gondolkodására, hogy ezt a tábornokot 1956 után Magyarországra küldték mint nagykövetet. Kádár Jánosnak komoly erőfeszítéseket kellett tennie, hogy rábeszélje Hruscsovot, a Szovjetunió akkori vezetőjét: hívja vissza a KGB tábornokot, mert az Észak-koreai recept Magyarországon nem használható, ahogy ezt 1956 példája is bizonyította.

Putyin kudarcát bizonyítja az Észak-koreai látogatás

Az orosz elnök Szentpéterváron született, abban a városban, melyet Nagy Péter cár azért építtetett az orosz birodalom nyugati határszélére hogy jelezze az irányt: Oroszországnak a Nyugatot kell követnie! Jellemző, hogy az orosz nemzeti lobogót is a holland zászlóról mintázták.

Putyin az ukrajnai agresszió következtében kínjában Keletre fordult, mert a Nyugat elárasztotta szankciókkal az orosz gazdaságot.

Putyin szorult helyzetére jellemző, hogy még Észak Korea is felértékelődik: onnan kap lőszert Oroszország. Míg Dél Korea a világ egyik legsikeresebb állama, amelynek GDP-je egyenlő a nála sokkal népesebb Oroszországéval, Észak Korea egy gazdasági törpe, ahol a lakosság jelentős része ma is éhezik. Ám a hadiipar virágzik, mert minden pénzt arra költenek: még atombombája és ballisztikus rakétái is vannak a nemzeti kommunista rendszernek, amely rendszeresen világháborúval fenyegeti meg az Egyesült Államokat.

Kínai szállítmányok koreai rejtekúton

Az Egyesült Államok, amely szankciókkal sújtja Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt, többször is nyomatékosan figyelmeztette Kínát arra, hogy ne szállítson olyan árukat Oroszországnak, melyek a szankciós listákon szerepelnek.

A kínaiak mindig le is teszik a nagy esküt amerikai partnereiknek, de a CIA szerint rendszeresen érkeznek Oroszország számára olyan fontos szállítmányok Kínából, melyeket gyakran a hadiipar használ fel.

Ezeknek a szállítmányoknak egy része észak-koreai rejtekúton jut el Oroszországba. Amely teljesen átállt a hadigazdaságra, és ebben egyre jobban hasonlít Észak Koreára, amely Sztálin háborús modelljét örökölte. Kim Ir Szen-t a Szovjetunióban képezték ki a második világháború idején, és szovjet százados egyenruhájában érkezett vissza hazájába, hogy átvegye a hatalmat, amelyet dinasztiája mindmáig vaskézzel megtart.

Orbán Putyin ügynöke?

A CIA mindinkább ezt gyanítja, és ennek megfelelően bánnak vele a NATO-ban és az Európai Unióban. Kim Dzsong Un-ról nem ez a CIA véleménye: Észak Korea urát szuverénnek tekintik, aki igyekszik korlátok között tartani az orosz és a kínai befolyást. Kim Dzsong Un ebben nagyapját követi: Kim Ir Szen a szovjet – kínai szakítás idején legyilkolta pártjának Moszkva illetve Peking felé hajló vezetőit, és megalapította a dzsucsét, a nemzeti kommunizmust, amely gazdaságilag világraszóló kudarc, de politikailag mestermű, mert sok-sok évtized után is fennáll.

Aki kétségbe vonná  a dzsucse nagyszerűségét, abból fasírtot csinálnak Észak Koreában még akkor is, ha az uralkodó dinasztia tagja.

Kim Dzsong Un mentora nagynénje férje volt, aki kínai típusú reformokra próbálta rávenni urát, aki a svájci középiskola után katonai akadémiát végzett Phenjanban. A reakció brutális volt: a mentor a kivégző osztja előtt végezte életét, és neje is csak annak köszönhette megmenekülését, hogy “királyi vér”.

Ez még Dzsingisz kán szabálya volt Ázsiában: királyi vért nem ontunk! Persze azért a leleményes utódok ezt a problémát is megoldották: Dzsingisz kán renitens utódai úgy végezték életüket, hogy zsákba varrták őket, majd pedig az egész lovashadsereg átmasírozott rajtuk néhányszor…

Antiszemitizmus a kommunista diktatúrában

A magyar holokauszt után nem sokkal Rákosi Mátyás kommunista pártja kampányt indított “a feketézőkkel és a spekulánsokkal” szemben, ezzel a nem is nagyon burkolt antiszemitizmussal akartak többséget szerezni a nemzetgyűlési választásokon, ahol jól felsültek, de pogromokat viszont sikerült előidézniük Miskolcon és másutt miközben maga Rákosi és a kommunista párt legtöbb vezetője zsidó volt 1945-ben.

Pelle János könyvet adott ki az antiszemitizmusról: “Rákosi Mátyás és a társai politikusok voltak, és épp ezért azt hitték, hogy őket nem tekintik zsidónak. Kommunista politikusok voltak, akik fel akarták számolni a kapitalizmust, melyben a zsidók jelentős szerepet játszottak.

Ezek a politikusok építettek a holokausztot megelőző korszak antiszemitizmusára. Ez katasztrofális hatással járt: 1945 őszén elterjedt a rituális gyilkosság hamis híre Kaposváron és Hajdúszoboszlón. 1946 tavaszán Budapesten a Teleki téren is kitört a vérvád hisztéria. Azután pogrom kísérlet történt az Illatos úton és Kunmadarason is.”

A kunmadarasi pogrom tettesei áldozatnak vallották magukat a bíróság előtt, vajon miért?

“Ezek a parasztemberek, akik közül többen a kommunista párt tagjai voltak, úgy érezték, hogy a deportálásból hazatért zsidóknak “jó dolguk van” míg ők agyondolgozzák magukat a semmiért. Hasonló érzések töltötték el a miskolci lincselésben résztvevő munkásokat és bányászokat is” – nyilatkozta a Népszavának Pelle János, aki nemrég publikálta “Zsidókérdés” és a magyar társadalom 1938 és 1956 között című  könyvét.

Andropov és az intézményesített antiszemitizmus a “szocialista táborban”

A zsidó származású Jurij Andropov 1956- ban a Szovjetunió nagykövete volt Budapesten, ahol rettegve követte a kommunista rendszer összeomlását. Amikor a KGB élére került 1965-ben elhatározta, hogy minden eszközzel megvédi a kommunista diktatúrát. Az “önvédelem” egyik eszközét az antiszemitizmusban találta meg:

”a zsidók elpusztítottak két világbirodalmat, egy harmadikat nem fognak!”

– hangsúlyozta a szovjet titkosszolgálat főnöke, aki a döntésképtelen kommunista párt helyett a KGB diktatúráját akarta megteremteni.

1967-ben a zsidó hadsereg megnyerte a háborút az arabok ellen, de a Szovjetunió a vesztesek oldalára állt. Elrendelte a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, és a zsidó elit eltávolítását a kommunista pártokból. Varsóban a LEMP nyíltan antiszemita politikája tömeges kivándorlásra késztette a zsidó származású politikai és értelmiségi elitet. Magyarországon csak összeírták a zsidó származású kádereket, de a többségük a helyén maradhatott. Imre Gábor tábornokot, a vezérkari főnök egyik helyettesét kirúgták a hadseregből, és átirányították a sajtóba. Kétes körülmények között végezte életét a kórházban Péter György, a statisztikai hivatal elnöke, akit cionista kapcsolatokkal vádoltak.

A Yom Kippur háború után – 1973 – hasonló kampányt indított Biszku Béla, aki bele is bukott ebbe.

A harmadik antiszemita kampány 1980 után indult amikor Andropov a lengyelországi események mögött

“világméretű cionista összeesküvést” fedezett fel.

Andropov 1984-ben meghalt, a Szovjetunió 1991-ben felbomlott, a zsidók tömegesen emigráltak az Egyesült Államokba, Európába és Izraelbe.

Magyarországon a rendszerváltás után újra előretört az antiszemitizmus, melyet Csurka István szimbolizált. Az MDF-nek nemcsak a szélsőséges szárnya volt antiszemita, de a centrumban sem volt ez ritkaság. Antall József miniszterelnök Boros Péter nevezte ki a titkosszolgálatokat felügyelő miniszternek az első demokratikusan megválasztott kormányban.

Mi volt  Boros miniszter első mondata a legelső parancsnoki értekezlet végén az értékeléskor:

”túlságosan sok itt a zsidó!”

Rogán: “Nincs kormányzati médiabirodalom”

A Karmelita kolostor falai, ahol ez a kijelentés elhangzott, még állnak, mert nyilvánvalóan hallottak már nagyobb hazugságokat is. Rogán szerint ő csak irányt mutat a jobboldali médiának.

Arról, hogy az állítólag nem létező kormányzati médiabirodalom, benne a Kesma, melyet maga a kormány nyilvánított stratégiai jelentőségűnek, a titkosszolgálatok irányítása alatt áll, melyet Rogán Antal felügyel, nem esett szó a 444 interjújában. Rendőrállamokban ez már csak így van – válaszolhatta volna Rogán Antal, aki szerényen csak háttérembernek nevezi magát. Ebben annyi igazság feltétlenül van, hogy az, amit ő csinál az nem kívánkozik a nyilvánosság elé. Kiderült ez abból a felvételből is, melyben Varga Judit beszélt Rogán Antal szerepéről a Völner – Schadl ügyben. Rogán mindent tagad ebben az interjúban holott az állítólag nem létező kormányzati média birodalom egyik legfőbb feladata az, hogy elfedje a korrupciót, amely nem kivétel hanem maga a szabály a nemzeti együttműködés rendszerében.

Hogyan tudta Mészáros Lőrinc egyetlen év alatt 50%-kal növelni vagyonát? Mennyi az ebből a pénzből, ami valóban az övé? Mi az, ami fölött kizárólag Orbán Viktor rendelkezik?

Nem tudhatjuk. Mint ahogy azt sem, hogy miért vált Magyarország az Európai Unió legkorruptabb és legszegényebb tagállamává? Rogán feladata az, hogy ezek a kínos kérdések fel se merülhessenek a magyar médiában – az ellenzéki oldalon se nagyon.

Karácsony Rogánnak: lehallgatják az ellenzéki politikusokat

Rogán Antal büszkén hivatkozik a 444-nek adott interjújában arra hangfelvételre, melyen Karácsony Gergely beszél Vitézy Dávidról – meglehetősen nyersen. A budapesti főpolgármester nyíltan meggyanúsította Rogán Antalt, hogy a titkosszolgálat készítette ezt a hangfelvételt. Orbán rendszerében a titkosszolgálat az elit minden tagját megfigyeli – beleértve a saját táborát is. Ennyiben nagyon hasonlít Vlagyimir Putyin rendszeréhez. Mindketten Andropov árvái: a KGB egykori ura /1965-1981/ a széthúzó és döntésképtelen kommunista párt helyett a titkosszolgálatot tette meg rendszerfenntartó szervezetnek. A Szovjetunió ennek ellenére vagy épp emiatt megbukott 1991-ben, Putyin rendszere dögrováson van. Orbán rendszere politikailag sikeres, de gazdaságilag nem. Márpedig az emberek döntő többsége annak alapján ítél meg egy rendszert, hogy az milyen életet biztosít a számára.

Jól tudja ezt Orbán Viktor és Rogán Antal:

ezért öntenek óriási összeget a propagandába, hogy elfedjék a nemzeti együttműködés rendszerének siralmas gazdasági teljesítményét.

Rogán: ”Nem vagyok alkalmas miniszterelnöknek”

Rogán okos fiú, és pontosan tudja, hogy a titkosszolgálatokat és a médiát felügyelő minisztertől mindenki tart: egyes felmérések szerint még Gyurcsány Ferencnél is népszerűtlenebb! Rogán jól emlékszik még Berija elvtársra, aki Sztálin “háttérembere” volt. A szovjet diktátor örökébe kívánt lépni, és villámgyorsan a kivégző osztag előtt találta magát. Rogán most úgy nyilatkozott, hogy elérte politikai pályafutása csúcsát, nem akar miniszterelnök lenni. Bűnbak viszont még lehet. Ha szorul a kapca, akkor Orbán Viktor őt is beáldozhatja, hogy eleget tegyen Brüsszel és Washington kívánságának. Jelenleg azonban Rogán Antal pótolhatatlan hiszen neki kell eladnia Orbán Viktor lejtmenetben mozgó rendszerét mint

“a ragyogó jövő birodalma.”

Csakhogy Rogán Antal közgazdász, és tudja, hogy a nagy semmit sokáig nem lehet eladni. Ha nem lesz pénze Orbán Viktornak a választópolgárok megvásárlására, akkor a legjobb propaganda sem tehet csodát. Rogán Antal a nehéz időkre készülve már minden bizonnyal elhelyezte tekintélyes vagyonát valahol külföldön, de olyan államot kellett találnia, amelyet az amerikai Magnyitszkij törvény nem ér el. Az USA-nak nem tetsző külföldi oligarchákat ugyanis erre a törvényre hivatkozva csíphetik el külföldön is, vagyonukat pedig befagyaszthatják addig amíg kiderül: mennyi belőle a lopott állami pénz?!…

Mit keres Orbán Gazsi Csádban?

Olajat és uránt – legalábbis a miniszterelnök fia ezzel indokolta meg a katonai missziót az afrikai országban. 200 honvéd szolgál majd a csádi misszióban, de egyelőre a jelentkezés nem jelent elsöprő rohamot, ezért kérdés, hogy mikor kezdheti meg munkáját a magyar katonai misszió, melynek összekötő tisztje a csádi hatóságokkal nem más mint Orbán Gáspár őrnagy.

A VSsquare szerint a miniszterelnök fia az új Nemzetbiztonsági Tanácsban a kényes diplomáciai ügyek felelőse. Ennek első fecskéje a csádi misszió. Orbán Gáspár állítólag őszintén hisz abban, hogy ilyen távoli missziók hozzájárulnak ahhoz, hogy növekedjen Magyarország presztízse külföldön, és egyáltalán nem mellesleg “bombaüzlet” is legyen belőle. Ez persze a fedő szöveg,

a lényeget a papa, Orbán Viktor Putyin orosz elnökkel és Hszi Csin-ping kínai elnökkel beszélhette meg.

A Nyugat ki, az oroszok és a kínaiak bevonulnak Afrikába

Az elmúlt hetekben a Szahel övezet koldusszegény államaiban egymás után jelentették be, hogy távoznak a francia illetve az amerikai katonák, és érkeznek a Wagner hadsereg orosz zsoldosai. Putyin zsoldos hadserege immár önfenntartó, mert az orosz elnök közölte velük: az ukrajnai háború miatt immár nem tudja finanszírozni őket. A leleményes Wagner zsoldosok szponzorok után néztek Afrikában: megtalálták a helyi diktátorokat, és Kínát, amely immár Afrika elsőszámú gazdasági partnere. Csádban a diktátor nemrég úgy nyerte meg a választásokat, hogy a Wagner hadsereg szakértője irányította a kampányát.

Csádban és a térség más államaiban, elsősorban Nigerben sok az urán, melyet eddig francia cégek termeltek ki, de most megjelentek az oroszok és a kínaiak.

Mit keres a magyar misszió ilyen körülmények között Csádban? A fügefalevelet jelenti a kínai – orosz nyomulásra Afrikában. A tragikomikus az egészben az, hogy Orbán Viktor a NATO főtitkárnak azt magyarázta Budapesten, hogy Magyarország ki akar maradni mindenféle ukrajnai akcióból addig Afrikában az oroszokkal és a kínaiakkal működik együtt.

Ez nemcsak az Európai Uniónak és Biden elnöknek nem tetszik, de Donald Trumpnak sem.

Az ex elnök, aki visszakészül a Fehér Házba, megüzente Orbán Viktornak, hogy nem helyesli sem azt, hogy Hszi Csin-ping kínai elnököt fogadta Budapesten sem pedig azt, hogy Pekingben parolázott Putyin orosz elnökkel az Új Selyemút konferencián.

Magyar Péter az Európai Néppárt frakcióvezetőjének: ez egy gyönyörű európai barátság kezdete

Budapesten tárgyalt Manfred Weber, aki az Európai Néppártba invitálta Magyar Péter Tisza pártjának hét európai képviselőjét.

“Nyitva áll az ajtó a Tisza párt előtt, de a döntés nem az én kezemben van, a jövő héten dönt erről az Európai Néppárt frakciója.”

Manfred Weber emlékeztetett rá, hogy az Európai Néppárt egyértelműen a választások győztese, és továbbra is a legerősebb frakció az Európai Parlamentben.

Manfred Weber találkozott Semjén Zsolt miniszterelnök helyettessel is, aki a KDNP vezetője. Taktikusan a KDNP nem követte a Fideszt amikor az elhagyta az Európai Néppártot. Gulyás Gergely kancellária miniszter ugyan bejelentette, hogy a KDNP elhagyja az Európai Néppártot amennyiben a Tisza Pártot oda felveszik, de maga a párt később cáfolta a kilépés tényét. A Fidesz ugyanis a kilépéssel nem jutott be sehova, és számára jelentős veszély, hogy továbbra is pária szerepben maradhat Brüsszelben. Orbán jóslata ugyanis ezúttal sem jött be:

A brüsszeli erőviszonyok nem úgy alakulnak, ahogy Orbán várta.

A magyar miniszterelnök abban reménykedett, hogy áttör a szélsőjobboldal, és ennek következtében az Európai Néppárt paktumra kényszerül vele a további kormányzás érdekében. A szélsőjobb valóban előretört, de nem olyan mértékben, hogy az Európai Néppártnak felül kellene vizsgálnia koalíciós politikáját. Főként arról nem lehet szó, amit Orbán Viktor már Merkel kancellárnak is javasolt, és ami miatt lehetetlenné vált a helyzete az Európai Néppártban: szövetség az Alternative für Deutschland mozgalommal, melynek neonáci frakciója is van. Németországban továbbra is tűzfal választja el az Alternative für Deutschland mozgalmat, és ehhez nemcsak a többi párt, de az Egyesült Államok is ragaszkodik. Orbán Viktorral ellentétben ezt vette észre Marine Le Pen, a francia szélsőjobb vezére, aki kizárta európai frakciójából az Alternative für Deutschlandot, hogy ily módon megszerezze az Egyesült Államok támogatását.

Manfred Weber személy szerint is utálja Orbán Viktort hiszen ő a bajor CSU tagja, melynek vetélytársa az Alternative für Deutschland. Ráadásul

Orbán Viktor azok közé tartozott, akik 2019-ben megfúrták Manfred Weber karrierjét: a frakció vezető szeretett volna a brüsszeli bizottság elnöke lenni, de helyette az utolsó percben Merkel kancellár Ursula von der Leyent jelölte.

Ő a CDU tagja, tehát a legerősebb frakció, az Európai Néppárt jelöltje a brüsszeli Bizottság elnöki posztjára. Ráadásul jól kijön az amerikaiakkal is, akik benne látják az atlanti együttműködés zálogát. Orbán Viktor már jelezte, hogy nem támogatja Ursula von der Leyen újraválasztását, de a magyar miniszterelnök már annyira eljátszotta a becsületét Brüsszelben, hogy ezzel csak megerősítette a brüsszeli Bizottság első női elnökének a pozícióját.

Magyar Péter, aki jól ismeri Brüsszelt hiszen éveken keresztül ott szolgált mint a Fidesz szakértője, bekerülhet az Európai Néppártba miközben Orbán Viktor az ajtón kívül téblából. A szélsőjobb vezérek mint Giorgia Meloni vagy Marine Le Pen sokkal többre tartják a barátságot Ursula von der Leyennel és az Európai Néppárttal mint Orbán Viktorral. Aki lógó orral és üres zsebbel bukdácsolhat Brüsszelben, melyet meghódítani akart, de még megérteni sem sikerült.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK