Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1774 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Ellenzéki televíziós csatorna – külföldi ügynök

Putyin nem tréfál: az orosz hatóságok külföldi ügynökké nyilvánították a legnagyobb ellenzéki televíziós csatornát, amely már csak interneten működik.

A Dozsgy csatorna gyakran bírálta a Putyin rendszer elnyomó intézkedéseit az ellenzékkel szemben. Részletesen beszámolt arról, hogy Alekszej Navalnijt milyen módszerekkel próbálta meg lehetetlenné tenni a rendőrség Oroszországban. Az ellenzéki vezér jelenleg börtönben van mondvacsinált vádak alapján, és Putyin mosolyogva közölte a nyugati sajtóval: nem garantálhatja, hogy Navalnij élve hagyja el a börtönt!

A külföldi ügynök megnevezés azt jelenti az orosz jogban, hogy a szóbanforgó személyt vagy szervezetet valójában államellenes összesküvőnek tekintik. Eszerint a hatóságok szinte bármikor bármiért felléphetnek velük szemben.

Putyin tart a választásoktól

Az orosz elnök népszerűségének alapja az, hogy garantálja a rendet és az életszínvonalat. Az elsővel nincs is gond: Putyin titkosszolgálati képzettsége és múltja a garancia erre. A gazdaság viszont bajban van, mert Oroszország messze lemaradt a negyedik ipari forradalomban, melyet az informatika indított el. Továbbra is csak nyersanyagokat és fegyvereket képes exportálni.

Az olaj és a földgáz ára pedig hullámzik. Miután a globális gazdaság újraindul, megnőtt az igény az orosz nyersanyagokra is. Putyin tehát feltöltheti az orosz államkasszát.

A problémát most elsősorban a vírusválság jelenti, amely megmutatta: Oroszország egészségügyi hálózata végzetesen elmaradt a világ többi részétől. A koronavírus halálos áldozatainak a száma már meghaladja a 100 ezret is, és a járvány tovább terjed. Egyre többen bírálják az orosz egészségügyet. Azok az orvosok, akik ezt hangosan megteszik, kiesnek az ablakon. Putyin ügyel arra, hogy eltitkolja a világ elől a gyászos állapotokat, de a probléma megoldására már nem képes. Ezért kell betiltani vagy idegen ügynökké nyilvánítani a kritikus sajtót Oroszországban, ahol e tekintetben egyre inkább visszaköszönnek a szovjet viszonyok.

NATO válság az afganisztáni fiaskó után

Az észak-atlanti szerződés ötödik paragrafusa garantálja azt, hogy minden tagállam a magáénak érzi a másik háborúját. Ezen az alapon bíznak abban az európai államok, hogy veszély esetében az USA megvédi őket. Ezért vettek részt az afganisztáni békefenntartásban, és mi lett belőle?

Biden egyedül döntött a kivonulásról, amelynek a következményei katasztrófálisnak bizonyultak.

Az USA kihátrálhat Európa mögül?

Ezt a kínos kérdést teszi fel a londoni Financial Times, amely elszánt híve az amerikai szövetségnek. Már Trump is meglebegtette, hogy az USA garanciái bizonytalanokká válhatnak. Ezen a címen ösztönözte amerikai fegyverek vásárlására szövetségeseit.

Biden azt igérte, hogy visszatér a Trump előtti világ: Európa megbízhat Amerikában. Sőt arra szólította fel európai szövetségeseit, hogy forduljanak szembe Oroszországgal és Kínával, melyeket az USA stratégiai ellenfélnek tekint. Ez óriási áldozat lenne Európától hiszen Kína az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere, sőt a brexit után Nagy Britanniában is az lett.

Az oroszok és a kínaiak nemrég közösen nagy hadgyakorlatot tartottak, hogy megmutassák a világnak és főként Amerikának: van versenyképes haderő Eurázsiában!

Vége a Pax Americana-nak?

A Kreml véleményét megfogalmazó Rt.com nyíltan erre utal mondván Amerika elveszítette a szavahihetőségét az afganisztáni fiaskóval. Kiderült, hogy az USA 20 éves megszállás után képtelen volt reálisan felmérni az erőviszonyokat abban az országban, amelyre sok-sok milliárd dollárt költött mint kiderült teljesen hiába.

Washingtonban most mindenképp újra kell gondolnia a stratégiát, mert a csúfos kudarc Afganisztánban azt mutatta meg, hogy az amerikai hírszerzés nem képes reális képet adni egy számára döntő fontosságú problémáról.

Milyen lesz Biden új külpolitikája?

Az irány hamarosan kiderülhet amikor az USA elnöke videó konferencián tárgyal szövetségeseivel. Decemberben pedig az amerikai diplomácia demokrácia csúcstalálkozót akar rendezni, amely az afganisztáni demokrácia bukása után kissé talán furcsa lesz. Beszélni persze lehet a demokráciáról, amelyet nem sikerült megvédeni Afganisztánban, és amelyről különben sem nagyon tudni, hogy mit is jelent a globalizált világban, amelyben még az USA is oly nehezen tájékozódik.

Hitler hadigépezetét USA cégek támogatták

1941 júniusában az IG Farben mesterséges gumit gyártó üzemet indított be Monowitzban – Auschwitz mellett. A hadiüzem jelentős részben amerikai technológiával dolgozott. A Du Pont vegyióriás nemcsak a profit miatt működött együtt a náci Németországgal hanem azért is, mert a család igencsak szimpatizált a Führer fajgyűlölő nézeteivel.

Irenee du Pont, aki a huszas években a cég elnöke volt. Már akkor is segítette a nácikat amikor azok még csak meneteltek a hatalom felé. A Du Pont nem az egyetlen amerikai cég, mely nagy szerepet játszott abban, hogy Hitler megindíthatta a második világháborút. Olyan nagyvállalatok szerepeltek a listán mint a Standard Oil, a Ford, az IBM, az ITT, General Motors stb.

Sok minden ebből már eddig is ismert volt, de egy fiatal izraeli történész új kutatások alapján azt állítja:

a náci Németország nem lett volna képes háborút kezdeni, ha az USA egyes óriásai nem támogatják pénzzel és ami ennél talán még fontosabb volt, technológiával!

Együttműködés meggyőződésből

Nadan Feldman, aki a jeruzsálemi Zsidó Egyetem kutatója, elmondta a Haaretz című lapnak, hogy a Du Pont sok technológiai szerződést kötött az IG Farbennel, melynek két vezetőjét is elítélték háborús bűnök miatt.

A Du Pont-nak részesedése volt két német cégben is, melyek a Zyklon B gázt előállították. A gázkamrákban ezzel öltek meg több millió embert!

Az amerikai Du Pont együttműködése a náci Németországgal csak 1943-ban szűnt meg amikor minden amerikai tulajdont elkoboztak. A háború után semmilyen komoly felelősségrevonás sem történt az USA-ban, noha az Egyesült Államok 1941 decembere óta hadiállapotban volt a náci Németországgal.

A Du Pont és a többi érintett cég történészeket fogadott, akik úgy írták meg a vállalat történetét, hogy a nácikkal való együttműködésről megfeledkeztek

– hangsúlyozta Nadal Feldman történész.

William Dodd, aki az Egyesült Államok nagykövete volt a náci Németországban, többször is figyelmeztette Roosevelt elnököt, hogy az amerikai vállakozói elit együttműködik a nácikkal. Az elnök belpolitikai okokból nem tett semmit. Londoni nagykövete, Kennedy elnök édesapja, kifejezetten békepárti volt: ellenezte, hogy az Egyesült Államok a brit birodalom oldalán háborúzzon a náci Németország ellen.

Az izraeli Haaretz hosszú cikket közölt az USA cégeinek és a náci Németországnak az együttműködéséről. A fiatal történész felhívja arra a figyelmet, hogy a holokauszt háborús körülmények között ment végbe.

Abban a gyárban, mely a mesterséges gumit előállította a náci háborús gépezetnek zsidó rabmunkások dolgoztak, akik közül sokan belehaltak az embertelen munkakörülmények miatt.

Ők a munka általi megsemmisítés áldozatai voltak a holokauszt idején amikor 6 millió embert öltek meg zsidó származása miatt. Az antiszemitizmus az USA-ban is erős volt: a Du Pont és a Ford család az élen járt ebben. Ők pusztán ideológiai okból támogatták a nácik háborús gépezetét – hangsúlyozza a fiatal kutató a jeruzsálemi Zsidó Egyetemről.

Meghalt a varsói gettó utolsó harcosa

A nagy családom a legfőbb győzelem a nácik fölött – hirdette Leon Kopelman, aki valószínűleg az utolsó túlélője volt a varsói gettó harcainak.

„1942-ben amikor 18 éves voltam, és az édesanyám 40, elvitték őt Treblinkába. Akkor kezdtem el a harcot a nácik ellen” – nyilatkozta a veterán harcos, aki egész családjával a gettóba kényszerült Varsóban.

Leon Kopelman a társaival együtt megkezdte a nácik levadászását a gettóban. A végső összecsapásra 1943 áprilisában került sor az gyengén felfegyverzett zsidó önvédelmi osztagok (ZOB) és az SS között.

„Én a bunkerben voltam a végén. Az SS közölte: ha nem jövünk elő, és nem adjuk meg magunkat, akkor lángszórókkal végeznek velünk. Nem akartam elevenen elégni, ezért a többiekkel együtt előjöttem, és megadtam magam.”

Többezren haltak meg a varsói gettó felkelésben, a legtöbben elevenen elégtek. A többieket Treblinkába szállították. De voltak kivételek. Az SS autókhoz értő szerelőket keresett, és Kopelman azt hazudta, hogy ért a kocsikhoz. Később börtönbe került, de lengyel szabadságharcosok kiszabadították a varsói felkelés során 1944-ben. Ezek után velük együtt küzdött Lengyelország felszabadításáért.

1945-ben Olaszországon át Palesztinába hajózott, ahol találkozott édesapjával és nővérével, akik szintén túlélték a vészkorszakot.

A fiatal Kopelman csatlakozott a zsidó önvédelmi erőkhöz, amelyekből megalakult az izraeli hadsereg. Részt vett a harcokban, melyek eredményeképp megalakulhatott Izrael állam 1948-ban. Ekkor találkozott későbbi feleségével, akivel több mint hetven évig éltek házasságban. A feleség: Hava néhány hónappal férje előtt halt meg.

Három gyermekük született, kilenc unokájuk és három dédunokájuk jelentette a nagy családot, melyre Leon Kopelman oly büszke volt.

BRICS, az elpuskázott vakcina diplomácia

Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika együttműködése, a BRICS nagy lehetőséget kapott a vírusválság idején, hogy egységes fellépéssel megmutassa: képes alternatívát képviselni a Nyugattal szemben. Ez enyhén szólva nem sikerült – állapitja Dél Afrika nemzetközi ügyekkel foglalkozó intézetének szakértője, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a véleményét.

1 millió 250 ezer ember halt meg a Covid 19 járványban ebben az öt országban. India a világ legfertőzöttebb országa és Brazília is benne van az első háromban.

Ez összefogásra ösztönözhette volna a Brics országokat annális inkább, mert a fejlett államok megszerezték a világ vakcináinak több mint az egyharmadát miközben a népességük csak 13%-ot tesz ki a világon.

Egy dél-afrikai egyetem videó konferenciája ebben az ügyben megállapította, hogy

„a BRICS államok különbözőképpen próbálják megoldani a problémákat, és ebben is következetlenek. Együttműködésről pedig nemigen lehet beszélni.”

Ez azért különösen szomorú, mert még a mostani vírus válság előtt, 2018-ban Dél Afrika kormánya javasolta, hogy hozzanak létre egy közös vakcina kutató központot. Ez be is került a johannesburgi nyilatkozatba – hangsúlyozza Luanda Mpungose, dél-afrikai szakértő. A központ még nem jött létre, de sokan abban reménykedtek, hogy lesz valamiféle együttműködés a BRICS államok között hiszen közülük többen is előállítanak vakcinákat a koronavírus ellen. Ehelyett ezek a védőoltások vegyes visszhangot váltottak ki magán a BRICS-en belül is.

Az oroszok elsőként jöttek ki a Szputnyik V vakcinával, amelyről azt állítják, hogy 92%-ban hatékony, de a WHO még mindig nem hagyta jóvá a védőoltást.

A brazil hatóságok leállították a védőoltási kampányt a Szputnyik V-vel, mert sok mellékhatást tapasztaltak. Azután idén júniusban újra engedélyezték a Szputnyik V oltást Brazíliában. Importáltak 928 ezer vakcinát Oroszországból. India 125 millió vakcinát kapott, de az 1,3 milliárd lakos számára ez is kevés.

Dél Afrikában a hatóságok egyelőre nem engedélyezték a Szputnyik vakcinát, újabb információkat kértek az orosz cégtől.

Bár a gyógyszer engedélyezési hatóság erős politikai nyomás alatt áll, hogy engedjen be Dél Afrikába „nem nyugati vakcinát”, de a testület szakmai alapon ellenáll.

A WHO a Szputnyikkal ellentétben engedélyezett két kínai vakcinát (SinoPharm és Sinovac). Indiában a hatóságok jelezték, hogy elvben lehetne már használni a kínai vakcinákat, de a gyakorlatban nem lehet tudni, hogy erre mikor kerülhet sor. India a világ legnagyobb vakcina előállító állama. Az Astra Zeneca helyi változatát elő is állitja, de ennek ellenére mindössze a lakosság 8,9%-át sikerült beoltani a korona vírus ellen.

Brazília résztvett a Sinovac kísérletekben, és használja is a vakcinát.

Közben Dél Afrikában a Biovac megállapodott a Pfizerrel a Biontech védőoltás gyártásáról. Ez csak jövőre kezdődik addig is permanens a vakcina hiány Dél Afrikában, ahol a lakosságnak csak a 6,9%-a kapta meg mindkét védőoltást.

Mi van a licencekkel?

India és Dél Afrika vakcina gyártó cégeinek nincsen meg a védőoltások licence, ezért arra kérték – más államokkal együtt – a WTO -t tavaly októberben, hogy átmenetileg tegye ingyenessé a koronavírus elleni védőoltások licenceit. Ezt Kína és Oroszország kezdetben nem támogatta hiszen nekik is volt vesztenivalójuk. Nyolc hónappal később idén júniusban  alakult ki az egységes BRICS álláspont ebben az ügyben: közösen kérik az ingyenes licencet, melyről a nyugati cégek hallani sem akarnak.

Brazília az USA álláspontjához kötötte a magáét pontosabban Donald Trumpéhoz vagyis határozottan ellenezte az ingyenességet.

A brazil álláspont csak azután változott meg az év elején, hogy Donald Trump megbukott, és Joe Biden egészen másképp viszonyult az ingyenességhez. Ráadásul India bejelentette, hogy bizonyos kulcs államok előnyt élvezhetnek a vakcina elosztásakor.

India és Dél Afrika nagy vakcina gyártó és exportőr, de ez nem szabad, hogy eltántorítsa őket az ingyenesség támogatásától – hangsúlyozza a dél-afrikai szakértő. A BRICS államoknak gyorsan létre kellene hozniuk a tervezett közös vakcina kutató intézetet és fokozni az együttműködésüket ezen a téren.

Jelenleg ugyanis az látszik, hogy a BRICS elpuskázott egy nagy lehetőséget amikor megmutathatta volna, hogy a világ kormányzásának a reformja, melyet javasol, mit is jelentene a gyakorlatban. Sőt kétségessé vált, hogy mennyire képes közösen válaszolni a globális kihívásokra.

A TÁLIBOK KÁBSZER KERESKEDELEMBŐL ÉLNEK

400 millió dollár volt ebből a bevételük a vírusválságot megelőző két évben – írja a Reuters, amely arra is rámutat, hogy a járvány kellős közepén tavaly 37%-al nőtt a mák termesztés Afganisztánban.

Két iparág van Afganisztánban: a harc és a mák termesztés. Mindkettőben a tálibok a legjobbak. Pedig nem így kezdődött: hatalomra kerülve betiltották a mák terjesztését mondván, hogy a Korán tiltja a kábítószer fogyasztását. Aztán gyorsan rájöttek, hogy ez az út járhatatlan. Egyrészt lázadoztak a parasztok a tilalom ellen, másrészt pedig kiderült: az üres államkasszát valamivel fel kell tölteni. Már a tálibok uralma alatt Afganisztán lett a világ első drog kereskedője, az amerikai megszállás idején ez csak fokozódott. Az amerikaiak tudatosan ki is használták ezt hiszen a kábítószer célállomása gyakran az USA volt. A kábítószer lánc Afganisztánból indult és Koszovón keresztül osztották szét az árut Európában vagy küldték tovább Észak Amerikába.

Az ENSZ szerint évente 6,6 milliárd dollárt jelentett a kábítószer biznisz Afganisztánnak amíg az amerikaiak ott voltak. Ez a GDP 8%-a. A valós helyzet ennél valószínűleg még rosszabb hiszen Afganisztánnak semmilyen más gazdálkodási rendszere sincsen.

A kínai ajánlat

Peking máris felajánlotta az együttműködést a hatalomra jutott tálib rendszernek. Nem oly rég Tiencsinben Vang Ji külügyminiszter tárgyalt a tálib vezérkarral. Minden szigorúan titkos volt, de a kiszivárgott hírek szerint a mianmari formulát ajánlották a kínaiak.

Ez azt jelenti, hogy a politikai hatalom és az ideológiai irányítás teljes mértékben a helyi elit kezében van miközben a bizniszt rábízzák a kínaiakra. Akik a profit egy részét visszaosztják a helyi elitnek – Mianmarban a hadseregnek, Afganisztánban a táliboknak.

A kínai kapcsolat azért is fontos a táliboknak, mert komoly támogatás nélkül Afganisztán összeomlana. Az amerikaiak gazdaságilag könnyen megfojthatnák őket, ha nem számíthatnának Peking támogatására.

Miért előnyös ez Kínának? Egyrészt, mert a határától távolabb kerülnek az amerikaiak, másrészt pedig a tálibok állítólag ígéretet tettek arra, hogy nem próbálkoznak a Kínában élő muzulmán kisebbség fellázításával.

Az Al Kaidanak egész ujgur dandára működik Pakisztánban, és Kínának komoly gondot okoz az ujgur kisebbség kézbentartása.

Peking kiváló kapcsolatot ápol Afganisztán két szomszédjával, Iránnal és Pakisztánnal vagyis létrejöhet egy olyan muzulmán blokk, amely a Nyugattal szembenáll miközben Kína de facto szövetségese.

Menetközben derül ki, hogy milyen is lesz az új tálib rendszer Afganisztánban, ahol minden harmadik ember az éhezés határán vegetál. Ha működőképes rendszert akarnak, akkor a táliboknak szükségük lehet a kínaiakra, akik közismerten nemigen érdeklődnek aziránt, hogy a helyi elit milyen módszerekkel tartja ellenőrzése alatt a lakosságot.

„Mikor érezheti magát biztonságban egy olimpiai bajnok a hazájában?”

A fekete olimpiai bajnokot Kijevből részeg honfitársainak egy csoportja „hazaküldte Afrikába”. Zsan Belenyuk birkózóbajnok szerezte az egyetlen aranyérmet Ukrajnának a tokiói olimpián. Épp a magyar Lőrincz Viktort győzte le.

Kijev belvárosában inzultálták és afrikai majomnak nevezték, akit „haza kellene küldeni Afrikába”! Verekedésre nem került sor, mert a 87 kilós birkózó bajnok tekintélyt parancsoló külseje ettől elriasztotta a berúgott ukrán fiatalokat.

Zsan Belenyuk Facebook oldalán írt a kínos esetről, amely identitásában alázta őt meg.

A 30 éves olimpiai bajnok édesapja Ruandában született, édesanyja ukrán. Ő maga már Kijevben látta meg a napvilágot, de fekete bőrszíne árulkodik afrikai származásáról.

„Mikor és hogyan érezheti magát biztonságban egy olimpiai bajnok a saját hazájában?

Normális-e az a mai Európában, ha valakit azért sértegetnek, mert az egész életét feltette arra, hogy dicsőséget szerezzen a hazájának? Szeretem a hazámat, és senki sem kényszeríthet arra, hogy elmenjek innen” – írta Zsan Belenyuk a Facebook oldalán.

A helyzet annál is kínosabb, mert az olimpiai bajnok két éve már tagja a parlamentnek is Kijevben.

Zelenszkij, Ukrajna első zsidó elnöke, az olimpiai bajnoki cím megszerzése után hangsúlyozta, hogy hazájában nincs helye a rasszizmusnak.

A fekete olimpiai bajnokot ért sértések Kijev kellős közepén azt mutatják, hogy ebben nem mindenki ért egyet az elnökkel Ukrajnában.

154 EZER MAGYAR KÉRT LETELEPEDÉSI ENGEDÉLYT NAGY BRITANNIÁBAN

A londoni belügy szerint 154 ezer magyar állampolgár kérvényezte, hogy az Egyesült Királyságban maradhasson a brexit után is. A kilépés után most járt le a határidő ameddig az uniós polgárok tartós letelepedési engedélyért folyamodhattak Nagy Britanniában.

Összesen 5 millió 500 ezer uniós polgár kérte ezt vagyis a többség a maradás mellett döntött. A lista élén a lengyelek és a románok állnak valamivel több mint 1 millió kérvénnyel. Egyáltalán nem biztos, hogy minden kérvényező megkapja a tartózkodási engedélyt. Addig azonban amíg elbírálják a kérvényüket mindenki élvezheti korábbi jogállásának előnyeit – hangsúlyozza a brit belügy.

A lengyelek alkotják a legnagyobb külföldi közösséget

Számukat eddigis több mint 800 ezerre becsülték, de mint kiderült létszámuk meghaladja az egymilliót is. A Brexit után több durva támadás is érte a lengyel közösséget: egy szerencsétlen bevándorlót agyonvertek szombat este részeg huligánok csak azért, mert lengyelül beszélt. Nagy Britannia akkori külügyminisztere, Boris Johnson személyesen kérte Lengyelország bocsánatát az ügyben.

Angliában inzultáltak olyan idős lengyel pilótákat is, akik az 1940-es légi háború idején Nagy Britanniát védelmezték a náci Luftwaffe ellen.

A román bevándorlókat sokkal inkább a rendőrök zaklatták, mert sokan közülük illegálisan dolgoztak Nagy Britanniában, ahol néhányan bűncselekményekbe is keveredtek.

A brit lapok szerint meglepően magas a román kérvényezők száma, a hatóságoknak eddig jóval kevesebb román állampolgárról volt tudomása Nagy Britanniában.

Kémkedésért letartóztatták le a hiperszonikus fegyvereket tervező  kutatóintézet  főnökét

Legkevesebb ötször gyorsabbak a hiperszonikus eszközök a hangszerességnél, és ebben a kutatásban az oroszoknak előnyük van az USA-val szemben. Legalábbis ezt állitja az Rt.com, amely most azt közölte: letartóztatták a 73 éves Alekszandr Kuranovot, aki a kutató intézetet vezette Szentpéterváron.

Kuranovnak több mint 120 tudományos közleménye van. Ő felügyelte az Ajax programot, amely hiperszonikus fegyvereket tervezett. Ezek azért jelentenek előnyt, mert mire az ellenfél azonosítja őket általában már túlságosan késő a védő reakcióhoz.

A kémelhárításnak joga van ahhoz, hogy két hónapig vizsgálati fogságba tarthassa a professzort, aki 12-20 éves börtönbüntetést kaphat – szerencsés esetben. Ha peche van, akkor a kihallgatás során „szívrohamot kap”, és így távozik a túlvilágra.

Putyin a tudósokat is megregulázza

Valerij Golubkin professzort hasonló váddal vették őrizetbe. A neves elméleti fizikus a Zsukovszkij Aerodinamikai intézetben dolgozott. Áprilisban tartóztatták le.

Anatolij Gurbanovot, aki ugyanebben az intézetben dolgozott mint a hiperszonikus repülés szakértője, tavaly tartóztatták le ugyancsak kémkedés vádjával. Azóta nincs hír róla.

Putyin elődei nyomában jár …

Berija „fedezte fel a szovjet atombombát”

Sztálin a titkosrendőrség fejére bízta az atomprogramot, amelyet meglepő gyorsasággal sikerre vittek, de hogyan?

A szovjet tudósokat elit lágerekben dolgoztatták, melyekről a hozzátartozók sem tudhattak. A kiemelt ellátásért cserébe gyors eredményt vártak el tőlük.

Kurcsatov akadémikus volt a program névleges irányítója, mert ő tartotta a kapcsolatot Berijával.

Ez azért volt nagyon fontos, mert, ha a szovjet atomfizikusok megakadtak, akkor Kurcsatov mindig tudta a megoldást!

Honnan? Azokból a hírszerzői jelentésekből, melyeket az amerikai atomprogramban résztvevő kommunista tudósok szolgáltattak. Az amerikai kémelhárítás igyekezett kiszűrni a kommunistákat – Albert Einstein például ezért nem került be a programba. Mások viszont igen, ezért a szovjet atombomba villámgyorsan elkészült, és a hidegháború kezdetén már kiegyenlítette az erőviszonyokat.

Ezért is utasította el Truman elnök az amerikai atombomba bevetését a koreai háború idején pedig a tábornokok ezt követelték tőle.

KÍNA KÖZBELÉP AFGANISZTÁNBAN

A tálibok Mao elnök stratégiájával foglalják el Afganisztánt: vidéken fokozatosan bekerítik a kormányerőket, hogy aztán a nagyvárosok érett gyümölcsként hulljanak az ölükbe. A tálib tisztek jól ismerik Mao elnök stratégiáját, mert azt tanítják a katonai főiskolákon Pakisztánban. A tálibokat a pakisztáni titkosszolgálat szervezte meg annak idején az USA kérésére. Aztán a tálibok által uralt Afganisztánban eszelte ki Oszama bin Laden szeptember 11-ét.

Találkozó Tiencsinben

A tálibok első embere a kikötővárosban cserélt eszmét Vang Ji külügyminiszterrel. Miben állapodtak meg? Peking számára az a fontos, hogy a tálibok Nyugat felé forduljanak és ne a Kínában élő 50 millió muzulmánt akarják felszabadítani a kommunista uralom alól. A tálibok ezt meg is ígérték. Mit kaptak cserébe? Valószínűleg olyan együttműködési ajánlatot, amely biztosíthatja Afganisztán gazdasági jövőjét.

A Mianmar modell

A kínaiak az egykori Burmában próbálták ki az ázsiai terjeszkedés modelljét, melynek lényege az, hogy együttműködnek a helyi elittel, amely viszont biztosítja a kínai tőke szabad működését. A modell évtizedekig jól működött, de Mianmar igazi urai – a katonák – mégiscsak puccsot hajtottak végre. Miért? Nem utolsósorban azért, mert a munkások kezdték agyonverni kinai kommunista menedzsereiket, akik végsőkig hajszolták őket – minimál bérért.

Peking igen megértően fogadta a puccsot, a rendszer újra üzemel. Működhet Afganisztánban is, ahol ráadásul ritka földfémek is találhatóak. Ezek kibányászása komoly előnyhöz juttathatja Kínát a globális piacon.

Mi lesz a demokratikus kormányzattal Afganisztánban?

Washingtonban 90 napot sem adnak nekik annak ellenére, hogy az amerikai légierő támogatja a kormánycsapatokat.

Hszi Csinping elnök felhívta Afganisztán elnökét a tiencsini találkozó után. Nem tudjuk, hogy miről beszélgettek, de Peking kompromisszumra ösztönzi mind a két felet. Eszerint Kabul megmaradna a demokratikus erők kezében míg az ország többi része elismerné a tálib fennhatóságot. Ily módon az amerikaiak is megőrizhetnék az arcukat. Nem véletlen, hogy bár pokolian rosszak az USA és Kína kapcsolatai, de Washingtonban üdvözölték a tiencsini tárgyalásokat a tálibokkal.

Peking igen jó kapcsolatot ápol Afganisztán mindkét szomszédjával: Pakisztánnal és Iránnal. Olyan gazdasági befolyást szerezhetne a térségben , amelyet korábban egyetlen nagyhatalom sem. A kínaiak pedig tudják: pénz beszél! Nem katonai megszállásra van szükség – ahogy azt az oroszok vagy az amerikaiak csinálták hanem arra, hogy érdek alapon együttműködjenek a helyi elittel, amelynek ideológiája meglehetősen hidegen hagyja a Mao elnök eszméiből réges régen kiábrándult kínai vezetőket.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!