Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1971 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Biden nem jön Európába, mi lesz az Ukrajna csúccsal?

Rammsteinben Németországban rendeztek volna csúcstalálkozót a héten az Ukrajnát támogató államok vezetői, de az Egyesült Államok elnöke közölte: nem jön Európába, mert a Floridát pusztító hurrikán következményeivel kell foglalkoznia.

Trump bírálta a demokratákat, hogy nem elég aktívak a katasztrófa sújtotta államban. Florida nem tartozik a csatatér államok közé, ezért az elnökválasztás hajrájában a demokraták kevesebb figyelmet fordítottak rá. Biden döntése lehet ürügy is hiszen az Egyesült Államokban nemigen titkolják: nem hisznek Zelenszkij ukrán elnök győzelmi terveiben. Az ukrán elnök nemrég Washingtonban már jött, látott és veszített amikor bemutatta győzelmi tervét, melynek lényege az, hogy az USA és a NATO szövetségesek szállítsanak még több fegyvert, és engedélyezzék azok használatát a fronttól távolabbi orosz célpontok ellen is vagyis folyamatosan tűz alatt lehetne tartani Moszkvát és Szentpétervárt is. Az USA egyelőre elutasítja ezt, mert Putyin közölte: ezzel vörös vonalat lépne át a NATO, és a háború már nem Oroszország és Ukrajna között folyna hanem közvetlenül a NATO ellen. Ezt a Nyugat mindenképp igyekszik elkerülni. Scholz német kancellár fegyverszüneti tárgyalásokat javasolt.

Amerikai – ukrán vezérkari főnökök tárgyalásai

Szirszkij tábornok tájékoztatta Brown amerikai vezérkari főnököt az ukrán győzelmi tervről. Korábban a Pentagon szóvivője azt közölte, hogy

“nincsen varázspálca az ukrajnai háború megnyerésére.”

Az amerikai fegyveres erők korábbi vezérkari főnöke távozása előtt úgy nyilatkozott, hogy a frontokon patthelyzet alakult ki Ukrajnában, ahol az orosz támadás ellen védekező ukrán hadsereg erejéből csak arra futja, hogy a nyugati támogatás segítségével megállítsa az offenzívát, de ellentámadásra nem képes. 2023-ban a beígért nagy ukrán offenzíva csúfosan megbukott, mert a mélységben kiépített orosz védelmet nem tudta áttörni viszont közben a kilenc elit dandár felmorzsolódott. A NATO álláspontja teljes mértékben paradox, mert elvárja Ukrajnától Oroszországot legyőzését miközben azt állítja, hogy az orosz hadsereg egész Európát fenyegeti.

Az USA legfontosabb európai támaszpontján gyülekeznek rendszeresen a nyugati vezetők, hogy megvitassák az ukrajnai helyzetet. A mostani tanácskozás pontosan az elnökválasztási kampány hajrájára esett, és ez is motiválhatta Biden elnök döntését, hogy nem jön Európába.

Kamala Harris alelnök és elnökjelölt viszont közölte: nem köt alkut Putyinnal Zelenszkij feje fölött.

Donald Trump azonban pontosan erre készül, ezért Kijevben kiemelt figyelem kíséri az amerikai elnökválasztást. Amikor Zelenszkij elnök legutóbb az USA-ban járt, akkor Pennsylvániában ellátogatott egy lőszergyárba, ahol az Ukrajnának szánt lövedékeket gyártják. Pennsylvania állam a legnépesebb csatatér állam, ahol eldőlhet az elnökválasztás. Az Egyesült Államokban jelentős lengyel és ukrán közösség él, számukra nagyon is fontos az ukrajnai háború, de a lakosság döntő többsége fütyül erre, és elsősorban a megélhetési költségekkel van elfoglalva. Az elnökválasztást hagyományosan november első keddjén tartják meg az Egyesült Államokban.

Észak koreai katonák harcolnak Ukrajnában

Hat észak-koreai tiszt meghalt és három megsebesült egy ukrán rakétacsapás következtében – jelentette a Kyiv Post internetes portál hírszerzési információkra hivatkozva.

Erre hivatkozva Dél Korea hadügyminisztere a szöuli parlamentben kijelentette:

”Nagyon valószínűnek tartom, hogy Észak Korea beveti reguláris hadseregének egy részét Ukrajnában vagy már be is vetette annak az egyezmények az alapján, melyet Putyin orosz elnök írt alá júniusban  Kim Dzsong Un észak-koreai államfővel Phenjanban.”

Az amerikai hírszerzés szerint Észak Korea tüzérségi lőszerrel látja el az Ukrajnában harcoló orosz hadsereget. Az intenzív harcok miatt Ukrajnában mind az orosz mind pedig az ukrán hadsereg lőszer hiánnyal küszködik.

A magyar vétó ellenére 1 milliárd eurót ad Ukrajnának az EU

Erről beszélt Josep Borrel, a külügyi főképviselő, aki szerint meg lehet kerülni a magyar kormány vétóját, és az év végéig át lehet utalni legkevesebb egymilliárd eurót Ukrajnának, amely komoly pénzügyi gondokkal küszködik. Az Európai Unió egy 50 milliárd eurós segélyalapot hozott létre Ukrajna javára, melyhez a pénzt elsősorban azokból a befagyasztott orosz vagyonok kamataiból szerezték, melyeket Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt zároltak Európában.

A magyar diplomácia – minden bizonnyal Moszkva biztatására – megvétózta ezt az Ukrajnának szánt segélyalapot, de Brüsszelben úgy akarják ezt megkerülni, hogy más alapokból biztosítják Ukrajna támogatását.

A magyar vétót nemcsak Brüsszelben bírálták, de Washingtonban is, ahol Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje megerősítette: semmiképp sem tárgyalnak Ukrajna feje fölött Putyinnal. Trump viszont pontosan erre készül amennyiben megválasztják novemberben, ezért Orbán Viktor mellett Vlagyimir Putyin is az ő választási győzelmében reménykedik. Ugyanebben a helyzetben van Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki Trumptól azt várja, hogy az USA Izraellel együtt mérjen csapást Iránra megakadályozva azt, hogy a zsidó állam megsemmisítésére törekvő állam kifejlessze az atomfegyvert. Csakhogy Irán élvezi Oroszország támogatását. Trump tehát azért akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon az Irán elleni hadművelethez. A magyar diplomácia ebben a cseppfolyós helyzetben próbál ügyeskedni, ezért látta  vendégül nemrég Ahmadinezsád egykori iráni elnököt, aki nem tudjuk, hogy kivel tárgyalt Budapesten. Mahmud Ahmadinezsád az iráni elit zsidó származású tagja, és emiatt a kérdés specialistájának számít Teheránban.

Orbán a kínai – német – magyar háromszögben

A magyar és a német diplomácia együtt bukott meg amikor az Európai Unió tagállamainak többsége megszavazta a szankciókat a kínai elektromos autókkal szemben.

Orbán Viktor rögtön sietett is bírálni az Európai Uniót hiszen a magyar gazdaságpolitika épp a kínai villamos autók és akkumulátorok gyártásán alapszik: Debrecenben a BMW és a CATL mutatja ennek az együttműködésnek a lehetőségét. Némi problémát jelent, hogy az Európai Unióban szinte senki sem akar elektromos autót venni. Miért nem? Németországban azért, mert megszűnt az állami támogatás: 6 ezer euró. A magyar kormány azt javasolja: támogassa az Európai Unió az elektromos autók vásárlását. Ilyenkor Orbán Viktor, aki szívesen teszi felelőssé minden problémáért az Európai Uniót, siet Brüsszelhez fordulni.

Keleti nyitás kérdőjelekkel

Magyarország exportjának 80%-át a multik adják, és ezek fele német vagyis Németország továbbra is meghatározó tényező a magyar gazdaság számára. Jönnek föl a dél-koreai és kínai beruházók, de az első helyen toronymagasan továbbra is a németek vannak. Miért beszél akkor gazdasági semlegességről Orbán Viktor? Mert nem tudja feladni a keleti nyitás nagy német álmát, melyhez maga is csatlakozott. Min alapult a Merkel – Orbán paktum? Azon a feltételezésen, hogy a kontinentális birodalom, mely az Atlanti óceántól a Csendes óceánig tart vagyis együttműködik az Európai Unió Oroszországgal és Kínával, olyan erőssé válik, hogy kihívhatja az Egyesült Államokat, amely leértékelte Európát és Oroszországot, Kínát pedig veszélyes vetélytársnak tartja. Az USA számára Európa csak annyiban fontos, hogy ne működjön együtt szorosan Oroszországgal és Kínával, ne jelentsen alternatívát a világgazdaságban. Az ukrajnai háború és a szankciók ezt elérték: Európa letargiába süllyedt. Orbán az utolsó mohikán, aki kitart a nagy kontinentális mesterterv mellett, melyet az USA eredményesen megkontrázott.

Egy kis segítség barátainktól

Franciaország és Németország budapesti nagykövete szóban tiltakozott az ellen, amit Orbán Balázs mondott 1956 kapcsán Ukrajnáról. A miniszterelnök megvédte politikai igazgatóját, Szijjártó külügyminiszter viszont bekérette a nagyköveteket. Németország nagykövete a magyar kormány szerint amúgyis elvetette a súlykot amikor nyíltan bírálta az Orbán kormány Európa és USA ellenes fellépéseit, barátkozását Moszkvával és Pekinggel. A jelenlevők – köztük Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, Orbán valamikori washingtoni és oslói nagykövete, aki lemondott utolsó posztjáról, mert vállalhatatlannak tartotta annak Norvégiával szembeni diplomáciáját, megtapsolták a német nagykövet asszonyt. A magyar kormány oldaláról senki sem volt jelen a német nemzeti ünnepen. A német nagykövet asszony panaszkodott, hogy igen nehéz kapcsolatba lépni a magyar külüggyel, Orbán pedig nem siet fogadni a nyugati országok nagyköveteit miközben a Karmelita kolostort elárasztják a keleti vendégek.

David Pressman amerikai nagykövetet sem fogadta még sem Orbán Viktor sem pedig Szijjártó Péter. Közben a magyar kormánypárti média szünet nélkül támadja az USA és Németország kormányát miközben ez a két állam garantálja Magyarország biztonságát és gazdasági stabilitását.

Mire játszik a magyar miniszterelnök? Egyrészt arra, hogy Trump visszafoglalja a Fehér Házat, akkor pedig Brüsszel nehéz helyzetbe kerülhet hiszen az USA nyíltan euroszkeptikus diplomáciát folytathat. Másrészt Trump lepaktálhat Putyinnal Ukrajna kárára, hogy szabad kezet kapjon az Irán elleni közös amerikai – izraeli támadáshoz. Orbán imád a zavarosban halászni, mert bízik a szerencsecsillagában. A nagy Napóleon is így volt ezzel sokáig amíg azután kedvenc marsalljai lemondásra nem szólították fel a kastélyban Fontainebleau-ban. Talleyrand külügyminiszter és Fouché belügyminiszter a háttérből irányította a császár elleni puccsot. Jutalmul a Napóleont eláruló miniszterek és marsallok egy időre megtarthatták tisztségüket. Talleyrand mint Franciaország külügyminisztere részt vehetett a bécsi kongresszuson, ahol meghatározták Európa jövőjét. Akkor Európa a világ közepét jelentette, ma már egyre inkább a globális gazdaság második vonalába csúszik vissza, de olyan rosszul még nem áll, hogy a harmadosztályú vagonban kucorgó Orbán Viktor kioktatásait hallgassa. Lehet, hogy az USA gyengélkedik, az Európai Unió haldoklik, de nem Orbánnak halnak meg. Ezért a magyar miniszterelnök kénytelen állandóan meghosszabbítani a vészhelyzetet, mert ő valóban abban van a nemzeti együttműködés egész rendszerével együtt.

Putyin “békevágya”: öljük meg Zelenszkijt!

Az orosz diktátor média sztárjai nyíltan az ukrán elnök meggyilkolására uszítanak – figyelt fel erre Nemes Gábor, a Kossuth Rádió egykori moszkvai tudósítója.

“Zelenszkij nyugodtan sétálgat Ukrajna utcáin, szelfizik. Mindenféle Ursulákat fogad. Egyszerű lenne kilőni. Megvannak erre az eszközeink” – fejtegette a közszolgálati televízióban egy katonai szakértő. Szkobejeva, a sztár műsorvezető, leütötte a magas labdát:

”remélem, hogy már folyik is a megfelelő művelet előkészítése.”

Mindez valószínűleg csak a háború miatt mind kevésbé lelkes orosz közvéleménynek szól, mert Putyin korábban már úgy döntött: nem próbálkozik még egyszer Zelenszkij meggyilkolásával. Először 2022 februárjában még ez lehetett a cél a háromnaposra tervezett villámháborúval, ám Moszkvában nem vették észre, hogy a digitális korban messze előttük járó USA átlát a terveken, és meg is védte Zelenszkijt miközben az orosz kommandósokat legyilkolták. Most Zelenszkij meggyilkolásának túlságosan is nagy lenne az ára Putyin számára, aki Trump megválasztására vár. Abban bízik, hogy megalkudhat az ex elnökkel, ha az újra a Fehér Házba kerülne. Trump fontolgat is egy ilyen alkut annak érdekében, hogy Putyin hagyja magára Iránt, melyet Izraellel együtt kíván megrendszabályozni vagyis megfosztani az atomfegyverektől.

Vagyis az alku lényege az lenne: az USA elárulná Zelenszkijt, Putyin pedig iráni szövetségesét.

Ebből a szempontból érdekes lenne tudni, hogy kivel és miről tárgyalt Budapesten Ahmadinezsád ex elnök, aki az iráni elit zsidó származású tagja. Egykor jelentős zsidó közösség élt Iránban, sokan közülük áttértek az iszlámra, de kérdés, hogy mennyire őszintén. Nemrég kiderült, épp Ahmadinezsád mesélte el, hogy az iráni titkosszolgálatnak az az elit egysége, amely a kémelhárításban Izraelre szakosodott, a Moszad ügynökeiből állt. Ezért tudott Izrael meggyilkolni sok iráni atomtudóst, és pontosan megadni a pontos adatokat a Forradalmi Gárda külső erőinek  főparancsnoki látogatásáról Irakban, ahol az amerikaiak ki is lőtték a tábornokot, aki az egész Közel Keleten összehangolta a síita erőket sőt a szunnita Hamászt is.

Orbán gesztenyéje

A magyar miniszterelnök immár világpolitikai játékosnak is képzeli magát, és belekontárkodik a végtelenül komplex közel-keleti problémákba.

Erre az ad neki alapot, hogy jó kapcsolatot épített ki Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel, akinek ő maradt az egyetlen szövetségese az Európai Unióban. 10 millió dollárért megvásárolta Trump barátságát, amelyet Orbán Netanjahu ajánlására nyert el. Ha Trump győz, akkor lepaktálhat Putyinnal, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Ebben a pókerjátszmában Orbán nem oszt és nem szoroz, de PR-nak megteszi. Ráadásul van egy pozitív hozadéka is:

az erős antiszemita hagyományokkal rendelkező magyar jobboldal immár Izrael hívévé változott.

Igaz, hogy Netanjahu nacionalista kampánya éppúgy öngyilkos jellegű mint Orbán szembenállása a nyugati világgal, de népszerűséget hozhat mindkét miniszterelnöknek miközben feláldozzák érte országaik jövőjét.

Raskó György: a nyugdíjasok többsége elszegényedett az infláció miatt

Az egykori agrár államtitkár, aki jelenleg Magyar Péter tanácsadója, a Facebookon számokkal igazolja, hogy Orbán legelszántabb támogató, a nyugdíjasok egyre rosszabban élnek, mert az élelmiszerárak emelkedése messze meghaladja a nyugdíjak növekedését.

“A lakosság jórészének elfogyott a pénze, emiatt takarékosan vásárolnak, és akkor is csakis az OLCSÓ – Raskó kiemelése – termékeket. A sokkoló drágulást a KSH adatai is visszaigazolják: 2021 és 2024 augusztusa között az élelmiszerárak hazánkban átlagosan 60,2%-kal nőttek, miközben a teljes infláció “csak” 39,1%-kal emelkedett.”

A szegényebb néprétegek, és ide tartozik a nyugdíjasok döntő többsége is, relatíve szűkös költségvetésük sokkal nagyobb százalékát költik élelmiszerre mint a középosztály vagy a gazdagok.

“A nyugdíjasok totálisan elszegényedtek. Az ő inflációs rátájuk 40,5% három év alatt. A medián alatti nyugdíjasok a pénzüket a rezsire, gyógyszerre és élelmiszerre fordítják. 2022 nyara oda nem is futja nekik másra, ez egymillió 120 ezer embert jelent” – írja Raskó György a Facebookon. Aki hozzáfűzte:

“az Európai Unió inflációja a fele volt a magyarországinak!”

Magyarország, amely a múltban agrár gazdaságnak számított, az élelmiszerár inflációban is rekordot döntött az Európai Unióban: az uniós átlag 28,9%, a magyar 60,2%!”

Miért? Mert Magyarországon a legmagasabb az áfa: 27%, és a kormány ezenkívül is külön adókkal sújtja a vállalkozásokat és a kereskedelmi láncokat.

“Ilyen a világon sehol sincsen!” – hangsúlyozza Raskó György, aki jelenleg agrár vállalkozó és Magyar Péter tanácsadója.

További élelmiszer áremelkedés várható

13 hónapja szeptember produkálta a legnagyobb élelmiszer áremelkedést a globális piacon- közölte a FAO. Az ENSZ élelmezési világszervezete szerint a globális árindex 124%-ra emelkedett. Ez a mutató az öt legfontosabb élelmiszer átlagát fejezi ki: növényi olajok, gabona, hús, tej és cukor. Leginkább a cukor árindex növekedett: augusztusban 10%-kal, és elérte a 125%-ot.

A magyar élelmiszerárak jelentős mértékben függenek a nemzetközi hatásoktól, ezért további emelkedés várható a hazai piacokon is.

Az inflációs sokk véget ért – állapította meg a KSH, de a vásárlók mégsem költenek – búslakodik Nagy Márton gazdasági miniszter. Vajon miért nem? Mert az infláció ugyan csökkent, de az a magas árak lassúbb emelkedését mutatja miközben a jövedelmek egyáltalán nem nőttek az infláció mértékében az elmúlt három évben. A nettó medián keresetek 2020-hoz viszonyítva 68%-kal nőttek, a medián nyugdíjak 61%-kal.

A nyugdíjak egyre jobban leszakadnak a bérektől: a növekedés átlagosan 133 ezer forintot jelentett a dolgozók esetében míg a nyugdíjasok átlag 77 500 forintot kaptak.

Az  átlagos  fogyasztói  árindex  ebben  az  időszakban 45%-kal nőtt, az élelmiszereké      71%-kal! Vagyis a bérek és a nyugdíjak emelkedése kompenzálta az áremelkedést általában, de az élelmiszerek esetében ez nem igaz! Márpedig a szegényebb néprétegek költségvetésében jóval nagyobb szerepet játszanak az élelmiszerek mint a középosztály vagy a gazdagok kiadásaiban.

Vagyis az Orbán kormány leghűségesebb támogatói jártak a legrosszabbul, de mégiscsak ők szavazták meg az újabb kétharmadot 2022-ben. Miért? Mert a kormány a tizenharmadik havi nyugdíjjal és más szociális támogatással megvásárolta őket miközben az ellenzéknek eszébe sem jutott, hogy velük foglalkozzon. Az ellenzék a középosztály liberális gazdaságpolitikáját javasolja, amely a legszegényebb rétegek számára semmi jót sem jelent, ahogy ezt Bokros Lajos tudatta is a 2022-es választások előtt a Népszavában:

“nem jár a tizenharmadik havi nyugdíj sem pedig a rezsi csökkentés!”

Ez világos üzenet a legszegényebb néprétegek számára, akik a lakosság többségét teszik ki az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államában.

Macron: “Az Európai Unió a világgazdaság perifériájára szorulhat”

A francia elnök szerint amennyiben az Európai Unió tagállamai nem fognak össze egységes fejlesztési tervek érdekében, akkor két-három éven belül végképp lemaradnak az Egyesült Államok és Kína mögött.

Emmanuel Macron erről Berlinben beszélt, ahol a német gazdaság válságára a kormány nem találja a receptet. A Volkswagen gyárakat zár be, a BASF az USA-ban tervez beruházásokat miközben az elektromos autók piacán a Tesla és a kínaiak lenyomják a németeket Európában is.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke jelentésben foglalta össze a problémákat a brüsszeli bizottság kérésére. Macron elnök lényegében Draghi megállapításait ismételte meg. Mit javasol Draghi a problémák megoldására? Többszáz milliárd eurós közös hitel felvételt, melyből finanszírozni lehetne a gazdaság fejlesztését, az ukrajnai háborút és a zöld átmenetet.

Europe is a dead man walking

A brüsszeli Politico Draghi terveivel kapcsolatban megírta, hogy azt a tagállamok többsége – élen Németországgal – nem támogatja vagyis politikai akarat híján az egészből valószínűleg nem lesz semmi. Akkor viszont marad a stagnálás és a lecsúszás a világpiaci versengésben. Hiába tűzte ki a soros magyar elnökség a versenyképességet a félév jelszavának, Európa olyan halott, amely jár még – dead man walking.

A magyar kormány nem támogatja Draghi terveit, mert “szuverén” módon kíván dönteni, és mert a közös hitelből finanszírozott helyreállítási alapból nem kapott egy centet sem. Magyarország az egyetlen tagállam, amely ebbe a helyzetbe manőverezte magát miután szembeszállt Brüsszellel. Magyar Péter, a legnagyobb ellenzéki párt vezére arról tárgyalt Ursula von der Leyennel, hogy miképp lehetne úgy kiutalni Magyarországnak a befagyasztott eurómilliárdok legalább egy részét, hogy az Orbán kormány ne tudja azt lenyúlni.

Orbánnak nem érdeke sem az EU sem Magyarország gazdasági sikere

A nemzeti együttműködés rendszerének politikai sikere épp a sorozatos gazdasági kudarcokon nyugszik. Miért? Mert így a szavazópolgárok többsége kiszolgáltatott marad, és a kormány viszonylag olcsó megvásárolhatja szavazataikat a választások előtt. 2022-ben több mint 1500 milliárd forintot fordított erre az Orbán kormány, amely be is húzta a kétharmadot. Azután az Európa rekorder inflációval ezt vissza is szedte a rá szavazó lakosságtól. 2026-ban ugyanerre készül a magyar miniszterelnök. Némi gondot jelent, hogy Brüsszelből nem jön a pénz pedig arra nagyon is szükség lenne. Ha véletlenül Trump nyerne az Egyesült Államokban, pénz akkor sem lenne hiszen Orbán “barátja” üzletember: csakis oda tesz pénzt, ahol abból  profitot lehet remélni. Peking is közölte: kölcsön csak világpiaci áron jön! Ingyen Orbán Viktor hatalmát sem erősítik. Mi marad a miniszterelnöknek? A jól bevált infláció és a forint permanens leértékelése. A nemzeti együttműködés rendszerének tizennégy éve alatt ez bejött, de korábban Brüsszel és Washington nem akart megszabadulni Orbán Viktortól. A magyar miniszterelnök oroszbarát politikája viszont példa statuálásra késztetheti Washingtont és Brüsszelt. Így jelenthet alternatívát Magyar Péter, aki a Giuseppe Tomasi di Lampedusa herceg Gattopardo regényének  nagy mondását valósíthatja meg:

”ahhoz, hogy semmi se változzon, valaminek meg kell változnia!”

Orbán a felelős az aszálykárokért

Azt állítja Raskó György – aki megmutatta Magyar Péternek -, hogy az öntözőhálózatot teljes mértékben elhanyagolta a nemzeti együttműködés rendszere. A nagy aszálykárok jelentős részben emiatt következtek be Magyarországon az elmúlt években.

“A meglévő csatornák szárazak, benőtte az árkokat a cserje, a nád, néhol magas fák is nőttek. Öntözés semmi, a szivattyú állomásoknak csak a csonkjai maradtak meg. Szóval totális a lepusztulás”

– írja Facebookon az egykori agrár államtitkár, aki jelenleg Magyar Péter tanácsadója. Raskó György rámutat arra, hogy

“csak az Alföldön több mint 1500 milliárd forint a terméskiesés az aszály miatt az elmúlt három évben.”

Magyar Péter karizmatikus politikus

Legalábbis ezt állítja róla Raskó György, aki egy napon át kalauzolta a legnépszerűbb ellenzéki vezért a Kőrösök vidékén. A magyar mezőgazdaság szánalmasan leszerepelt az elmúlt időszakban amikor a legmagasabb élelmiszer inflációt nálunk mérték az egész Európai Unióban. Ráadásul Finnország és Svédország javasolta: a magyar kormány az uniós agrár alaphoz se férhessen hozzá korlátlanul hiszen a hatalom nyúlja le a pénzeket miközben elhanyagolja a mezőgazdaságot.

Raskó György szerint Magyar Péter karizmatikus politikus, akinek a munkabírása messze az átlag fölötti.

Orbán Viktor tehát nem véletlenül kezdett el fogyókúrázni, mert Magyar Péter komoly kihívást jelent a hatalommal szemben. Különösen azért, mert maga Orbán Viktor jósolta meg egy kivételesen őszinte pillanatában a 2022-es megnyert választások után, hogy “Magyarország hét szűk esztendő előtt áll.” Ebbe beleesik a 2026-os választás is, amely előtt sok milliárd forintot kell kiosztani a a magyar miniszterelnöknek ahhoz, hogy ismét kétharmados többsége legyen. Orbán valószínűleg arra készül mint 2022-ben amikor több mint 1500 milliárd forintot osztott ki a választópolgároknak, akik cserében garantálták a kétharmados többséget. Azután az inflációval a magyar kormány szépen visszaszedte a pénzt, úgyhogy az átlagos magyar választópolgár életszínvonala ma alacsonyabb mint 2022-ben volt. Miután az európai eurómilliárdok jórésze bevan fagyasztva, és Orbán Viktor máshonnan nem remélhet ingyen pénzt, ezért marad a jólbevált inflációs trükk: a jövedelmek emelése a választások előtt, és az árak növelése utána. Kérdés, hogy a magyar választópolgárok újra megeszik-e a kefét?!…

Arab harcosok az orosz seregben

Putyin másfél milliós hadsereget akar, és ehhez minden toborzási lehetőséget kihasznál: a muzulmán világban keres és talál harcosokat, akik jó pénzért kockára teszik az életüket Ukrajnában, ahol több mint két és fél éve zajlik a megnyerhetetlen háború, melyben az oroszok mennyiségi fölényét az ukránok technikai tudással ellensúlyozzák, mely a nyugati támogatás eredménye.

Megalakult az orosz hadsereg első arab zászlóalja – vette észre Nemes Gábor, a Kossuth Rádió egykori moszkvai tudósítója. Mennyiért teszi kockára az életét Putyinért egy átlagos arab harcos? Havi 2000 dollárért – mondja Alekszej Remizov, az Insider tényfeltáró újságírója, aki hozzáteszi: féléves frontszolgálat után az arab katonák megkaphatják az orosz állampolgárságot is. Manapság persze ez nem mindenkinek vonzó ajánlat hiszen a nyugati világban gyanakodva fogadják az orosz útlevelet, majdnem úgy, mint ahogy azt Majakovszkij híres versében megírta – Vers a szovjet útlevélről.

Mit keresett Teheránban az orosz miniszterelnök?

Hétfőn Misusztyin orosz miniszterelnök Pezeskian elnökkel és más iráni vezetőkkel elsősorban a gazdasági együttműködésről tárgyalt. Nyugaton azzal vádolják Iránt, hogy drónokat szállít Oroszországnak, melyet a hadsereg felhasznál Ukrajnában. Erről Sojgu, egykori hadügyminiszter tanácskozott pár héttel ezelőtt Iránban – jelenleg ő a majd mindenható Honvédelmi Tanács titkára. Ez a testület döntött az ukrajnai háborúról, melyet ellenzett Geraszimov vezérkari főnök és Nariskin, a katonai hírszerzés parancsnoka. Jellemző a moszkvai állapotokra, hogy mindketten továbbra is megőrizték tisztségüket: Geraszimov nem csak hogy megmaradt vezérkari főnöknek, de ő irányítja az ukrajnai “különleges hadműveletet.” Nariskin tábornok kapcsolatban áll a CIA főnökével, Bill Burns-szel, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt.

Oroszország elítélte Naszrallah sejk meggyilkolását, a Hezbollah vezérét az izraeli hadsereg pontos csapással likvidálta. Ez a precíz digitális technológia rendkívüli mértékben irritálja Oroszországot, mert Ukrajnában sok tábornokot és főtisztet veszített el a hadsereg hasonló módon. Az orosz digitális technológia lemaradt az amerikai és az izraeli mögött.

Misusztyin orosz miniszterelnök Örményországban egy eurázsiai fórumon vett részt teheráni látogatása után, ezen a fő téma a poszt szovjet államok digitális együttműködése volt. Moszkva befolyása jelentősen gyengült az egykori szovjet tagállamokban azt követően, hogy Putyin parancsára az orosz hadsereg megindult Ukrajna ellen 2022 február 24-én.

Amerikai republikánus bírálat Orbán oroszbarát diplomáciájának

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter New Yorkban tárgyalt Lavrovval, aki korábban kitüntette őt a Barátság renddel. Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt általában elkerülik Lavrovot.

Ukrajna új külügyminisztere a jövő héten Budapestre látogat, hogy a magyar diplomácia megpróbálja kiegyensúlyozni kapcsolatait a harcoló felek között. Orbán Viktor csak idén látogatott el Kijevbe – utolsóként az uniós tagállamok vezetői közül, és utána rögtön Moszkvába sietett. Putyinnal egyetlen uniós tagállam vezetője sem találkozott  azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát – kivéve Orbán Viktort.

Éles republikánus bírálat Washingtonból

“Magyarország nyíltan és hangosan támogatja Oroszországot, Kínát és Iránt, ez nem felel meg az Egyesült Államok érdekeinek és stratégiájának”

– hangsúlyozta Mitch McConell szenátor, aki a republikánus frakció vezetője a kongresszus felsőházában.

“Magyarország vezetői nem titkolják meggyőződésüket, hogy a jövőben az Egyesült Államok hanyatlani fog, az amerikai gyengeségre készülnek, a mi kudarcunkra fogadnak”

– hangsúlyozta a republikánus frakcióvezető Washingtonban.

“A revansista hatalmaknak való alárendelődés nem amerikai érték, és nem szolgálja az Egyesült Államok érdekeit”

– összegezte álláspontját a republikánus szenátor.

Az USA 2021-ben nyilvánította stratégiai ellenfélnek Kínát és Oroszországot. Trump ex elnök megüzente Orbán Viktornak: nem ért egyet orosz és Kína barát külpolitikájával.

Orbán Balázs: nem álltunk volna ellen

A miniszterelnök politikai igazgatója az 1956-os tapasztalatokra hivatkozva szemére vetette Zelenszkij ukrán elnöknek az ellenállást az orosz agresszióval szemben. Tette ezt épp akkor amikor az ukrán elnök az Egyesült Államokban tárgyal arról: miképp kerülhetne be Ukrajna mielőbb a NATO-ba.

Washingtonban szkeptikusan fogadják Zelenszkij győzelmi terveit, és mindenképp szeretnék elkerülni a nyílt konfrontációt Oroszországgal, amely már nem világhatalom, de sok atomfegyverrel rendelkezik. Több mint két és féléve tart Oroszország és Ukrajna háborúja, és senki sem látja a megoldást. Trump ex elnök fogadkozik: amennyiben újraválasztják, akkor villámgyorsan véget vetne a háborúnak Ukrajnában. Hogyan? Minden bizonnyal úgy, hogy az ukránok feje fölött tárgyalna Vlagyimir Putyinnal. Ezt az opciót a demokrata adminisztráció elveti Washingtonban éppúgy mint az Európai Unió Brüsszelben. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság nemrég újraválasztott elnökasszonya nemrég újra Kijevben járt, ahol jelentős pénzügyi támogatást ígért azokból az orosz javakból, melyeket Nyugaton befagyasztottak Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.

Az árvízvédelem 30-40 vezetőjét kivégezhették Észak Koreában

Dél Korea hírszerző szolgálata úgy értesült, hogy a diktátor utasítására az árvízvédelem egész vezérkara a kivégző osztag elé került a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban.

A hírek szerint 1500 halálos áldozata volt a nagy árvizeknek nyáron Észak Koreában, ahol elhanyagolják a környezetvédelmet, mert a katonai kiadások elviszik a nemzeti jövedelem nagy részét. A duci diktátor a kommunista párt vezetősége előtt kijelentette:

“szigorú büntetést kapnak azok, akik felelősek az árvíz károkért!”

Többezer hektár föld került víz alá Észak Korea északi tartományaiban, ahol sokezer embert ki kellett telepíteni. A földek víz alá kerülése azért is tragikus ebben a gyengén fejlett országokban, mert újra felütötte fejét az éhség miután a hazai mezőgazdaságnak kellene ellátnia a 24 milliós lakosságot, mert a hatalom a csempészéssel megszerzett valutát katonai technológia megszerzésére fordítja illetve arra, hogy ellássa a diktátort francia borokkal és likőrökkel valamint sajtokkal. Kim Dzsong Un fiatal korában Svájcban tanult, és akkor kedvelte meg a francia borokat és sajtokat. Emiatt alaposan el is hízott, de miután majdnem belehalt a Covid járványba, amely hivatalosan nem is létezett Észak Koreában, fogyókúrázni kezdett.

Diktátor elődeitől, nagyapjától és apjától eltérően, Kim Dzsong Un sírva kérte népe bocsánatát azért, mert nem sikerült tisztes életszínvonalat teremteni a világtól elzárkózó nemzeti kommunista országban.

Kiket végezhettek ki most?

A diktátor korábban saját mentorát, nagynénje férjét is kivégeztette, mert az kínai típusú reformokat javasolt. Most a dél-koreai hírszerzés szerint a kivégzett vezetők között van az egykori belügyminiszter és több tartomány vezetője. A belügyminisztert júliusban váltották le, sorsáról azóta semmit sem lehetett tudni. Ő volt állítólag az árvízi védekezés fő felelőse. Az észak-koreai sajtó természetesen csakis Kim Dzsong Un árvízi “hőstetteiről” számolt be: katonai helikopteren járta be a leginkább veszélyeztetett körzeteket, és személyesen irányította 5000 árvíztől körülvett paraszt kimentését. Az észak-koreai propaganda furcsa viszonyban áll a valósággal: még az is lehet, hogy igaz, amit állít, de senki sem tudja ellenőrizni a tényeket, mert minden fontos információ hadititoknak minősül Észak Koreában, amely ma is a háborús hisztéria légkörében él noha a fegyverszünetet 1953-ban aláírták, és azóta Dél Korea a térség egyik legfejlettebb államává vált.

Több szakértő kétkedik abban, hogy valóban kivégeztek 30-40 vezetőt az árvíz miatt Észak Koreában – írta az NK News szöuli portál, arra utalva, hogy míg megszilárdította hatalmát az ifjú diktátor addig valóban sok fontos kádert gyilkolt meg, de az utóbbi időben ez már kiment a divatból, mert Kim Dzsong Un biztosnak érzi hatalmát. Észak Korea diktátora nemrég fogadta Putyin orosz elnököt, aki jelentős mennyiségű lőszert kért és kapott. Cserében katonai technológiát adott Észak Koreának, amely folyamatosan nukleáris háborúval fenyegeti a világot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK