Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1774 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

III. Károly a Székelyföldön

Megkoronázása után első útja Romániába vezetett III. Károly királynak, akit családi szálak is fűznek az országhoz. Édesapjának, Fülöp hercegnek unokatestvére volt Románia utolsó királya, Mihály.

Mihály király irányította azt a puccsot, amely 1944 augusztusában leszámolt a nácibarát Antonescu rendszerrel, és Románia átállt az amerikai-angol-szovjet szövetség oldalára. Mihály király vacsorára hívta a náci főtiszteket, akiknek ez lett az utolsó vacsorájuk: a sötétség leple alatt legyilkolták őket.

Károly királynak erdélyi magyar felmenői is vannak: Rhédey Klaudia grófnő, a jelenlegi angol király szépanyja Erdőszentgyörgyön született 1812-ben, és az ottani Rhédey kastélyban nőtt föl.

Károly a múlt szerelmese

Még walesi herceg korában több birtokot és házat is vásárolt Erdélyben az Egyesült Királyság mai uralkodója. A Székelyföldön Zalánpatakon van birtoka, ahol sok régi parasztházat is felújítottak. A királyi udvarban az a szokás, hogy trónralépése után az uralkodó lemond a birtokairól fia, a walesi herceg javára, de Zalánpatakon nem ez történt.

“Ebből is látszik, hogy III. Károly nagyon ragaszkodik ehhez a birtokhoz hiszen királyként is megtartotta” – mondta a kolozsvári Krónikának Kálnoky Mátyás történész, az uralkodó távoli rokonaként fogadni szokta Károlyt a Székelyföldön. Erdély más részein is vásárolt birtokokat III. Károly, aki komoly pénzt áldoz a műemlékvédelemre.

A műemlékvédelem Károly király szívügye, eddig már több mint egymillió fontot költött erre Erdélyben. Szabó Bálint építészmérnök, az erdélyi műemlékvédelem nagy öregje vendégeskedett még a windsori kastélyban is a walesi herceg meghívására.

III. Károly ötnapos látogatást tesz Romániában, ahol az angol királyi családot nagyon sokra becsülik, mert Mária román királyné, Viktória királynő unokája sokat tett azért, hogy Románia megszerezze Erdélyt 1920-ban a trianoni béke következtében. Az első világháború idején Románia kezdetben szövetségese volt az Osztrák-Magyar monarchiának, de 1916- ban megtámadta azt, mert a brit-francia szövetség jutalmul neki ígérte Erdélyt.

Románia területén jelenleg egymillió magyar él.

Vízhiány Uruguayban – tüntetők az utcán

Vészhelyzetben a kormány Uruguayban sós tenger vízzel keveri az édesvizet, és emiatt napok óta tüntetnek a latin-amerikai országban.

“Már 26 napja nincs rendes ivóvíz Montevideoban és környékén. Itt lakik az ország lakosságának a 60%-a. Jön víz a csapból csakhogy az sós! A nátrium tartalma túlságosan magas” – mondja a Föld barátai környezetvédő mozgalom egyik aktivistája a francia közszolgálati RFI tudósítójának Montevideoban.

Miért sós a víz? Mert a szárazföldi kutak jórészt kimerültek a hároméves aszály következtében, és a kormány arra kényszerült, hogy a Rio de La Plata folyó torkolatából vezesse a vizet a hálózatba. Csakhogy ott már az édesvíz keveredik a tenger vízzel, amely sós. Ezért a hatóságok fel is szólították a betegeket, hogy ne igyanak a csapvízből! A baj az, hogy az egészségesek se nagyon bírják a sós vizet.

Az utcákon rendszeresen tüntetnek: vizes palackokat vágnak a földhöz, és követelik, hogy a kormány tegyen már valamit! A tudósok már régen figyelmeztettek arra, hogy a klímaváltozás krónikus vízhiányhoz vezethet Uruguayban. Az elmúlt években már a szokásos eső mennyiségnek csak az egyharmada érkezett meg Uruguayban, ahol a szakértők rámutatnak arra, hogy a kormány a meglévő vízzel sem gazdálkodik ésszerűen. A hálózat régi, elavult, a víz jelentős része elszivárog. A kormány másra költi a pénzt, a víz hálózat felújítása évek óta várat magára. A vészhelyzetben a kormány kapkod: legutóbb úgy döntöttek, hogy támogatják a palackos víz előállítását – írja a Bloomberg.

A palackokban csak édes vizet tölthetnek. Az amerikai nagykövetség május közepén arra figyelmeztetett mindenkit Montevideoban, hogy a főváros nagy víztárolójában csak 18 napra van elég víz.

Mit tesznek az emberek Uruguayban? Lesik a meteorológia előrejelzést, és imádkoznak az esőért. A meteorológia intézet előrejelzése szerint júliusban már nagy esők jöhetnek, és így feltölthetik a víztárolókat. És addig? Marad a sós víz, amely után az emberek jórészének hányingere támad Uruguayban.

A KGB-s pátriárka kitüntette Orbán Viktort

Legutóbb Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapját köszöntötték Moszkvából 1952-ben, most Orbán Viktort érte ez a megtiszteltetés. Kirill moszkvai pátriárka a Dicsőség és becsület kitüntetés első fokozatával tüntette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnököt több mint egy évvel azután, hogy Putyin megindította Oroszország háborúját Ukrajnával szemben.

Természetesen Kirill pátriárka szenvedélyesen támogat annak ellenére , hogy az ukránok többsége szintén az ortodox kereszténység híve. Kirill pátriárka számára a hit különben is furcsa álcázás hiszen éppúgy a KGB-ben szolgált mint Putyin elnök. A pátriárka korábban Mihajlov néven Svájcban kémkedett. Putyin Drezdában, az egykori NDK-ban volt a KGB helyi kirendeltségének vezetője.

“Ön az egész életét a szülőhazája hasznára végzett feladatoknak szentelte. Olyan ember, aki szilárd meggyőződéssel rendelkezik, felelős és elveihez hű állami vezető”

– méltatta Kirill pátriárka Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

A pátriárka arról nem írt, hogy milyen elvekhez hű Orbán Viktor, aki Soros György által támogatott liberálisból Putyin barát antiliberális lett, de hát maga Kirill sem nagyon büszkélkedhet elvekkel. Tekintélyes vagyonnal azonban igen, és ezt épp Orbán Viktor sietett megvédeni.

Az Európai Unió szankciós listára kívánta tenni Kirill pátriárkát, aki tűzön vízen át támogatja Putyin elnök Ukrajna elleni agresszióját, de a magyar diplomácia vétója ezt megakadályozta. Emlékszünk, hogy az elveihez örökké hű Orbán Viktor korábban Putyin pincsijének nevezte Gyurcsány Ferencet. Változnak az idők. Nemrég a Magyar Nemzet közölt hosszú méltatást Heydar Alijev születésének századik évfordulóján. A Szovjetunió kétszeres hőse, előbb a KGB főnöke volt Azerbajdzsánban, majd pedig a helyi kommunista párt vezére. Moszkvában az ellenfele volt a Nyugat felé nyitó Gorbacsovnak. A független Azerbajdzsán élén ő építette ki a nemzeti együttműködés rendszerét, melyet fia, a jelenlegi elnök Ilhan Alijev működtet. Orbán neki adta el, akarom mondani,  adta ki a baltás gyilkost.

Ortodox egyház és kémkedés

A NATO államok kémelhárító szolgálatai meg vannak győződve arról, hogy az orosz ortodox egyház külföldön Putyin hírszerzésének dolgozik. Ennek megfelelően figyelik az orosz ortodox egyház ténykedését a NATO országokban, ahol igyekeznek elszigetelni őket. A nagy kivétel ebben is Magyarország. Kirill pátriárka bizalmi emberét, Illarion Alfejevet küldte Budapestre. A metropolita igen aktív Magyarországon, ahol Semjén Zsoltot a Dicsőség és becsület érdemrend második fokozatával tüntette ki. Illarion Alfejev korábban az orosz ortodox egyház külügyi osztályát vezette, és egyben ő irányította a hírszerző tevékenységet is, melyet az FSZB-vel, a KGB utódával mennyei harmóniában végez az orosz ortodox egyház a NATO államokban is. Hol található Illarion Alfejev metropolita székháza Budapesten? A Lendvay utcában. Néhány méterre a Fidesz székháztól. A kémelhárítás általában minden országban ügyel arra, hogy fontos döntéshozó központjai közelében ne nagyon működjön ellenséges hírszerzés, mert a közelség megkönnyítheti az információszerzést. Magyarországon ez nem probléma: itt Orbán Viktor utasította a kémelhárítást, hogy az oroszokat ne tekintsék ellenségnek. Kirill pátriárka nem tévedett: jó helyre került az orosz kitüntetés Orbán Viktor hatvanadik születésnapján.

Globális egyezmény kell a műanyag szennyezés megfékezésére

Azt javasolja az Európai Unió azon a párizsi fórumon, amely megpróbálja felvenni a harcot az egyre növekvő műanyagszennyezés ellen, és amely drámai mértékben megnövekedhet, ha a műanyagok előállítása a háromszorosára emelkedik 2060-ra amint azt az előrejelzések mutatják.

“A műanyagok egész ciklusára globális egyezményt kell kötnünk “ – hangsúlyozta az illetékes uniós biztos a párizsi tanácskozáson, melyen több mint ezer kormányzati és nemkormányzati környezetvédelemben érintett politikus vesz részt.

“Az Európai Unióban egyre szigorítjuk a törvénykezést, hogy csökkentsük a műanyag szennyezést” – jelentette ki Virginijus Sinkevicius uniós biztos, aki hozzátette:” az egész világon fel kívánunk lépni ennek érdekében, mert a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a műanyag szennyezés mindnyájunkat érint.”

Az Európai Unió vezető szerepet kíván játszani a műanyag szennyezés elleni harcban, ezért javasolja, hogy mindenütt váltsák ki a műanyagokat a természetben lebomló termékekkel – amennyiben ez lehetséges. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a műanyagok gyártása exponenciálisan növekszik a globális gazdaságban, és egyre nagyobb szerepet kapnak a mindennapi életben. Ezért az Európai Zöld Megállapodás – European Green Deal – kiemelten foglalkozik a műanyag szennyezéssel.

Az ENSZ közgyűlésen tavaly márciusban megállapodás született arról, hogy új nemzetközi fórumot  kell létrehozni a műanyagszennyezés elleni harcra. Az ENSZ tagállamok jelentős része e célból koalíciót hozott létre, melynek élén két társelnök: Norvégia és Ruanda áll. Afrikában különösen kritikus a helyzet, ahogy ez a londoni Guardian helyszíni riportjából kiderül:

Nairobi belefullad a műanyag szemétbe.

Bár 2017 óta törvény tiltja az egyszer használatos műanyag zacskókat és palackokat, de Kenya fővárosát mégiscsak elárasztják ezek a környezetszennyező műanyagok, amelyekkel nem tudnak mit kezdeni az afrikai országban. A hatalmas szeméttelepeken szorgosan munkálkodnak a kukázók, akik napi 1000 forintot is összehozhatnak, ha elég műanyag palackot gyűjtenek össze. Egy 25 éves palack gyűjtő elmesélte a Guardian tudósítójának, hogy nyolcéves kora óta ebből él Kenya fővárosában, ahol a legnagyobb szemétdombon több ezren csináljak ugyanezt.

Nairobinak több mint négymillió lakosa van, a napi szemét súlya körülbelül 2400 tonna. Ennek körülbelül az egyötöde műanyag. A felmérések szerint a lakosság körülbelül 80%-a tartja be a törvényt, és nem használ műanyag zacskókat. A csomagoláshoz viszont továbbra is műanyagot használnak Kenyában is.

“Sétálok a folyó partján, és mindenütt eldobott műanyag palackot vagy zacskót látok, nem beszélve a többi műanyagról” – panaszkodik egy helyi környezetvédő Nairobiban.

Nemcsak a természetet károsítja a műanyag, hanem hordozója lehet olyan betegségeknek is mint például a kolera. Ezért a szemetesek és a gyűjtögetők az életüket teszik kockára minden nap. Arról nem is beszélve, hogy a levegő a szeméttelep környékén hihetetlen mértékben szennyezett. Szinte alig lehet lélegezni.

“Minden nap az életünket kockáztatjuk, mert a szemétgyűjtők szedik össze a műanyag palackokat az újrafeldolgozó gyáraknak. Nekünk szinte semmi hasznunk sincs ebből”

– nyilatkozta a szemétgyűjtők országos tanácsának elnöke a londoni Guardian tudósítójának Kenya fővárosában, Nairobiban.

Észak Korea: 140 kiló a duci diktátor

Valószínűleg között a diktátor súlya is sokat nyomhat a latba, mivel többek között ezt is közölte a dél-koreai parlament hírszerzési bizottságának tagjaival az ország titkosszolgálatának vezetője.

Kim Dzsong Un szerinte nem tud aludni a sok stressztől. Emiatt láncdohányos és alkoholista is. Hasonló volt a helyzet apja, Kim Dzsong Il esetében is, aki viszonylag fiatalon agyi katasztrófa áldozata lett Észak Koreában, ahol a Kim dinasztia 1945 óta van hatalmon. Akkor érkezett szovjet százados egyenruhájában a dinasztia megalapítója, Kim Ir Szen a szülőföldjére. A korábban japán uralom alatt álló koreai félszigetet az Egyesült Államok és a Szovjetunió kettéosztotta. Sztálin megpróbálta megváltoztatni a status quot, ezért utasította Kim Ir Szent Dél Korea lerohanására 1950-ben. Három évig tartott a háború, melyben Dél Korea a nyugati világ támogatására számíthatott élén az Egyesült Államokkal míg Észak Koreát Kína és a Szovjetunió támogatta elsősorban. Sztálin halála után ért véget a háború a koreai félszigeten: a status quo helyreállt.

Fellövése után szinte azonnal lezuhant a műhold

Kim Dzsong Un büszkén jelezte – kislánya kezét fogva -, hogy hamarosan műholdat lőnek fel. Ettől nagyon idegesek lett Dél Koreában és Japánban hiszen egy kém műhold fontos információkat nyújthat a militarista Észak Koreának. Aggodalmuk korainak bizonyult: a műhold nemsokkal a rakéta kilövése után a tengerbe zuhant.

Washingtonban a Fehér Ház szóvivője bírálta az észak-koreai műhold programot, amely kapcsolódik a ballisztikus rakéták kifejlesztéséhez. Ezek a nagy hatótávolságú rakéták nemcsak Dél Koreát és Japánt, de az Egyesült Államokat is fenyegethetik. Legalábbis ezzel dicsekszik Észak Korea duci diktátora.

Észak Korea a Szovjetunió bukása után vásárolt meg szovjet tudósokat, akik döntő szerepet játszottak a rakéta és nukleáris programok felgyorsításában. Észak Korea duci diktátora rendszeresen háborúval fenyegeti Dél Koreát, Japánt és az Egyesült Államokat. Közben pedig saját népét a létminimumon tartja, hogy minden pénzt a hadiipar fejlesztésére költsön. Kim Dzsong Un attól tart, hogy az amerikaiak levadásszák őt is mint Szaddám Huszeint, Muammar Kadhafit vagy Oszama bin Ladent.

6%-os nyugdíj emelés jövőre, avagy egy kockázatos költségvetés

Varga Mihály pénzügyminiszter az új költségvetés kapcsán bejelentett 6%-os nyugdíjemelést 2024-re, de hozzátette: lesz tizenharmadik havi nyugdíj is.

Minthogy jelenleg az infláció 20% fölött van, ezért kissé túlzottan optimistának látszik a jövő januári 6%-os előrejelzés. Tudja ezt Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki észrevette, hogy az európai piacokon

a földgáz ára kétéves mélyponton van viszont a rezsi ár Magyarországon nem csökkent. Indoklás: a szolgáltatók még magas áron kötöttek szerződést!

Mikor kezdenek el csökkenni a rezsiárak? Rejtély. Éppúgy mint az, hogy a kormány miképp kívánja 3% alatt tartani a költségvetési hiányt, ha nem jönnek meg az uniós euró milliárdok?! Erre az egyszerű kérdésre sincsen válasz az új költségvetésben, de senki sem hiszi immár, hogy abból megvalósulna bármi is.

A Költségvetési Tanács például azt írta a Portfolió portálnak, hogy

“a hiánycél teljesítése összességében kockázatosnak tekinthető.”

Több más időzített bomba is ketyeg a költségvetésnek, melyet Varga Mihály védelminek nevezett. Kit védenek meg? A nyugdíjasokat a 6%-os emeléssel?

2479,8 milliárd forint uniós forrásból

Ennyit remél a jövő évi költségvetés Brüsszelből. Csakhogy Johannes Hahn, az Európai Unió pénzügyi biztosa jelezte: lehet, hogy ettől a brüsszeli bizottságtól Magyarország már nem kap pénzt. Ez a brüsszeli bizottság addig működik amíg nem áll fel az új bizottság. Ez beletelhet akár két évbe is. Ezalatt az idő alatt Magyarország 20 milliárd eurót veszíthet. Megér nekünk ennyit Orbán Viktor? A magyar nyugdíjasoknak aligha pedig eddig ők voltak a leghűségesebb szavazók. Kérdés, hogy kitart-e a lelkesedésük akkor is, ha csak 6%-os nyugdíj emelést kapnak január elsején ?!

Orbán gratulált Erdogannak

Orbán lihegve igyekezett mielőbb gratulálni a török választások második fordulójában is legtöbb szavazatot kapó győztes Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ezzel meghosszabbította húsz éve tartó uralmát. Orbán szokás szerint lemaradt, a katari emír megelőzte gratulációjával. Azért a másodiknak lenni is dobogós hely ez vígasztalhatja Orbánt.

A török elnök megnyerte a választás második fordulóját, és így még öt évig Törökország államfője lesz. Erdogan már húsz éve van hatalmon Ankarában, ahol egyre több hatalmat összpontosít a kezében. Orbán Viktor szövetséget kötött a török elnökkel, akit már öt évvel ezelőtt fiával, Orbán Gáspárral együtt üdvözölt a választási siker után. Most a magyar miniszterelnök angol és török nyelven gratulált “a megkérdőjelezhetetlen választási győzelemhez.”

Magyarország és Törökország között komoly diplomáciai, katonai és gazdasági együttműködés alakult ki az elmúlt években. A magyar diplomácia minden bizonnyal a törökök kérésére blokkolja jelenleg is Svédország NATO tagságát.

Orbán Viktor korábban az Ankara-Berlin-Moszkva háromszögben határozta meg a magyar diplomácia működési akciórádiuszát némiképp megfeledkezve Brüsszelről és Washingtonról.

A magyar diplomácia jó kapcsolatban áll Törökországgal és Oroszországgal, de Németországgal nem. Szijjártó Péter legutóbb is összeszólalkozott Annalena Baerbock német külügyminiszterrel, mert a magyar diplomácia blokkolta az uniós fegyverszállítást Ukrajnának.

Kínai pénzre várva

Mind Törökország mind Magyarország magas inflációval és költségvetési hiánnyal küzd miközben az államadósság növekszik. Mindkét állam pokolian rossz viszonyt ápol az
IMF-el, amely az életmentő kölcsön mellé feltételek listáját is mellékeli. Orbán Viktor a török példára hivatkozva reménykedett kínai pénzügyi támogatásban. A korábbi pénzügyi válság mélypontján amikor már Erdogan végképp nem kapott hitelt, akkor Kína egymilliárd dollárral segítette ki Törökországot. Ingyen? Szó sincs róla! Erdogan elnöknek el kellett zarándokolnia a Hszincsiang-ujgur tartomány fővárosába Urumcsiba, és ott közölnie az általa korábban támogatott muzulmán ujgurokkal, hogy lepaktált Hszi Csin-ping kínai elnökkel, tőle több támogatást ne várjanak Pekinggel szemben.

Orbán Viktor is pénzügyi pácban van hiszen Johannes Hahn uniós biztos nemrég arra utalt, hogy lehet: csak két év múlva kezdenek el csordogálni az európai pénzek. Ez 20 milliárd euró kiesését jelentené! Hogy pótolja ezt a kieső összeget Orbán Viktor? Kínában érdeklődött, ahol biztosították a további barátságról, de felhívták arra a figyelmet:

kormányokat csak kivételesen támogatnak, különben üzleti alapon tárgyalnak.

Oda viszik a pénzüket, ahol az profitot hoz. A kínaiak gyakran úgy adnak pénzt a bajba jutott országoknak, hogy jelzálogot kötnek ki fizetésképtelenség esetére. Görögországban a parlament felállva tapsolta meg a kínai kormányfőt, Ven Csiapaot amikor pénzügyi támogatást ígért a válság mélypontján. Aztán kiderült, hogy Görögország legnagyobb kikötője Pireuszban jórészt kínai tulajdonba került. Jelenleg az az Új Selyemút legfontosabb délkelet-európai bázisa. Épül a Budapest-Belgrád vasút  amelynek célja a kínai áruk szállítása Európa szívébe.

A kínaiak azt is érzékeltették Orbán Viktorral, hogy Magyarország csak annyiban érdekli őket amennyiben az Európai Unió illetve a NATO tagja marad. Huxit nem jöhet szóba. Így az üres pénzes ládikán üldögélhet Orbán Viktor a nemzeti együttműködés rendszerének
13-ik évében. Erdogan győzelméből reményt meríthet: a török nép a már ismert biztos rosszat választotta a magas inflációval, mert attól tartott, hogy az ellenzék sikere polgárháborús káoszt hozhat Törökországban. Orbán ugyanezzel próbálkozhat meglehetősen reménytelen helyzetében: a káosz vagy én? – kérdezheti a választópolgároktól, akiket immár nem tud megvenni, mert az Európai Unió elzárta a pénzcsapot.

Erdogan: különleges a kapcsolatom Putyinnal

Törökország autokrata elnöke, aki jó eséllyel pályázik arra, hogy megőrizze vezető szerepét a választások második fordulójában, a CNN hírtelevíziónak nyilatkozott.

“Törökországnak és Oroszországnak minden területen szüksége van egymásra“ – hangsúlyozta Erdogan, aki megerősítette, hogy bár országa a NATO tagja, de esze ágában sincs szankciókat alkalmazni Oroszországgal szemben Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt.

“A Nyugat álláspontja Oroszországgal szemben nem eléggé kiegyensúlyozott”

– fogalmazta meg véleményét Erdogan, akit hívei szultánként emlegetnek oly nagy hatalmat összpontosít a kezében uralmának huszadik évében.

Törökország semlegességet fogadott Oroszország és Ukrajna háborújában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Oroszország gyakran épp Törökország segítségével játsza ki a nyugati szankciókat. Ukrajnába viszont Törökország szállított Bayraktar drónokat, melyek igen eredményesek az orosz harckocsikkal szemben. Törökországban állapodtak meg az ukrán gabona exportról is, amely lehetővé teszi, hogy az ukrán kereskedelmi flotta a Fekete tengeren át eljuttassa a gabonát a világpiacra. Legutóbb május 18-án hosszabbították meg a gabona szállítási egyezményt, melyet Oroszországon és Ukrajnán kívül Törökország és az ENSZ írt alá.

Az orosz titkosszolgálat lejárató kampányt folytatott Erdogan ellenfelével szemben

Kemal Kilicdaroglu, aki második fordulóra kényszerítette Erdogan elnököt, az első forduló után azt állította, hogy a vártnál szerényebb választási eredményei azzal is magyarázhatók, hogy az orosz titkosszolgálat hekkerei beavatkoztak a kampányba Törökországban, és álhírek – fake news – terjesztésével gyengítették az ellenzék pozícióit- emlékeztet a brüsszeli Politico. Kemal Kilicdaroglu már az első forduló előtt nyílt levélben figyelmeztette Putyint:

“Kedves orosz barátaink! Álhír sorozatok, hamisított hang bejátszások lepleződtek le az elmúlt napokban, melyekben részletek volt. Ha azt akarjátok, hogy a választások után is jó kapcsolatban legyünk, akkor ezt abbahagyjátok! Mi továbbra is jó kapcsolatokra törekszünk veletek!”

– írta Twitteren a török ellenzék vezére, aki konkrétumokat nem említett. Az ellenzék a nyugati kapcsolatok erősítését tűzte ki célul, közeledni kíván Brüsszelhez és Washingtonhoz, ez motiválhatta az orosz titkosszolgálatot a deep fake kampányra, melyet a Kreml azonnal letagadott.

Lehet viszont, hogy Erdogan elnök erre utalt amikor azt mondta a CNN hírtelevíziónak, hogy “Putyin elnökkel különlegesen jó a kapcsolatunk, és ez még egyre csak tovább javul”.

Vidi csőd, de miért?

A kiesés szélére sodródott a Videoton egykor legendás labdarúgó csapata. Székesfehérvár polgármestere, a fideszes Cser Palkovics András így látja a kudarc okát: ”Minden idők valószínűleg legtöbb pénzéből minden idők egyik leggyengébb csapata a mai. Sajnos.”

„Tankönyvet lehet majd írni arról, hogy miképp lehet egy Chelsea ellen jól játszó csapatot ennyire lezülleszteni négy vagy öt év alatt. Az alapvető okok persze meglehetősen egyszerűek : gazdátlanság, hozzá nem értés és az elkötelezettség teljes hiánya!”

Illusztráció:

a klub az elmúlt évben 1,2 milliárd forintot költött a kirúgott játékosok és edzők végkielégítésére!

Bűnbánatot kell tanúsítani! – sürgeti a Nemzeti Együttműködés Rendszerének központi lapja a Magyar Nemzet.

Ki a klub tulajdonosa: Garancsi István, Orbán Viktor egyik kedvenc oligarchája. Akivel a magyar miniszterelnök régebben együtt mászott hegyet vagyis nagyon megbízhatnak egymásban.

Pénzügyi csapdában a magyar kormány

Brüsszelből nem jön a pénz, ezért radikálisan kurtítani kell a költségvetést. Ez érinti az önkormányzatokat is. Ezért is merte megtámadni Garancsi Istvánt Cser Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere. A sport kiemelten fontos Orbán Viktornak, de most ennek is vége szakadt. Nincs pénz a rendszerben, mert európai támogatás nélkül nem megy a szekér. Majd kapunk Kínától – szokta mondogatni Orbán Viktor, aki maga is jól tudja: erről szó sincs! Pekingben kedvelhetik a magyar miniszterelnököt, de kormányokat nem támogatnak csakis beruházásokat Magyarországon vagy másutt. De hát Erdogan török elnök a pénzügyi válság mélypontján kapott egymilliárd dolláros gyorssegélyt. Ez igaz, de meg is fizette az árat: lemondott az ujgur kisebbség támogatásáról Kínában. Elment Urumcsiba, a Hszincsiang-ujgur tartomány fővárosába, ahol a kissé meglepett helyi lakossággal közölte: sosem éltek olyan jól mint Hszi Csin-ping elnök kommunista rendőrállamában! A magyar miniszterelnöknek nincs ilyen aduja. De hogyha nincsen pénz a rendszerben, akkor hogy lehet azt megakadályozni, hogy a haszonélvező oligarchák és politikusok egymásnak essenek? Székesfehérvár, ahol Orbán Viktor szülei élnek, tiszta képlet: a fideszes polgármester nekiment Orbán kedvenc oligarchájának, és a Magyar Nemzet neki ad igazat. Működik -e a nemzeti együttműködés rendszere, ha nincs benne elég pénz? Ez a futballrajongó Orbán Viktor igazi fejtörése miután Brüsszelben rájöttek arra: a pénzzel lehet megfogni a vétózó renitens magyar miniszterelnököt.

Ázsia az ázsiaké – Kína-közép-ázsiai csúcs oroszok nélkül

Hszianban, az ősi kínai fővárosban rendezték meg a csúcstalálkozót, melyet Hszi Csin-ping elnök hosszú beszédben üdvözölt. Új korszakról beszélt, amelyben Közép Ázsia népei szuverén államban fejlődhetnek.

Mintha mennyei zenét hallottak volna az egykori szovjet tagállamok vezetői Hszi Csin-ping elnök beszédében. Egyrészt azt jelentette, hogy adott esetben Kína megvédi őket egy orosz agressziótól, másrészt pedig megerősítette azt a pekingi álláspontot, hogy minden állam olyan belpolitikát folytat, amilyet akar.

Moszkva és a Nyugat is valamiféle lojalitást várt el Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Tadzsikisztán vezetőitől, akik élvezni kívánják azt a függetlenséget, melyet a Szovjetunió szétesése jelentett a számukra.

Putyin agressziója Ukrajna ellen megrémítette őket hiszen hasonló ürüggyel Moszkva bármikor ellenük is indíthat támadást.

Kazahsztánban különösen sok orosz él. Köztük már meg is kezdődött egy szervezkedés – minden bizonnyal az orosz titkosszolgálat támogatásával – amely az ország orosz többségű részeit Oroszországhoz kívánja csatolni. Ukrajnában is így kezdődött …

A kazah elnök oroszul köszönte meg a kínai támogatást

Tokarjev elnök diplomata volt, folyékonyan beszél kínaiul, de jónak látta mégiscsak oroszul elmondani beszédét – hívta fel a figyelmet Nemes Gábor, a Kossuth Rádió egykori moszkvai tudósítója. Kazahsztán nem azért kíván eltávolodni Moszkvától, hogy Peking hatalmi szférájába kerüljön. Ellenkezőleg egyenlő távolságot akar tartani Moszkvától és Pekingtől miközben együttműködik a Nyugattal is. Kazahsztánban a nyersanyagok kiaknázásában nagyon is aktívak a nagy nyugati cégek.

Kazahok, kirgizek és üzbégek élnek Kínában is, ahol a nemzetiségek élete egyáltalán nem könnyű. Peking a gyorsított asszimiláció politikáját folytatja a Hszincsiang-ujgur autonóm tartományban, ahol a rendőrállam teljes szigorával lép fel mindenféle szervezkedéssel szemben.

Szívfájdalom nélkül búcsúznak Moszkvától a közép-ázsiai egykori szovjet tagállamok, mert Putyin rendszerének gazdasági és diplomáciai csődje elriasztja őket. Ráadásul félnek az orosz agressziótól, és Hszi Csin-ping elnök megígérte: ettől megkíméli őket. Oroszország ugyanis oly mértékben vált függővé Kínától az ukrajnai háború miatt, hogy Hszi Csin-ping az egyetlen olyan külföldi vezető, aki komoly nyomást képes gyakorolni Putyin elnökre. Aki a nyugati birodalmi álmok után most búcsút mondhat a keletieknek is.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!