Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1893 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Végjáték Bukarestben

Kétségbeesetten küzd a túlélésért a kormánypárt, amelynek bizalmatlansági indítvány benyújtását javasolta Klaus Johannis konzervatív államfő. Ha ott elbukna a szociáldemokrata párt, akkor ideiglenes kormányt kellene alakítani Romániában – közölte az erdélyi szász államfő.

Viorica Dancila miniszterelnök kapásból elutasította a javaslatot : „nem azért kaptunk felhatalmazást a választóktól, hogy visszalépjünk!” Egyben kikérte magának, hogy Klaus Johannis – szinte rutinszerűen – korruptnak nevezte a kormányzatot. Ennek az az előzménye, hogy a szociáldemokraták kikényszerítették Laura Codreanu-Kövesi leváltását az ügyészi posztról, ahonnan a román politikai osztály számos tagját juttatta börtönbe. Laura Codreanu-Kövesi jelenleg az Európai Parlement támogatásával eséllyel pályázik az európai főügyész posztjára. A román kormány mindent megtett, hogy ezt megakadályozza, de fáradozása nem tűnik sikeresnek. Ráadásul Dacian Ciolos – Románia egykori miniszterelnöke – lett a liberálisok frakcióvezetője Brüsszelben. Macron elnök szövetségeseként befolyásolhatja hazájának belpolitikáját is.

A szociáldemokraták megérezték az idők változását

Börtönbe küldték majd mindenható vezérüket. Liviu Dragneát korrupció és hatásköri visszaélés miatt ítélték el, de börtönbe csak azután került, hogy az európai választásokon kiderült: meggyengültek a szociáldemokraták (a kommunista párt utódjáról van szó, amely mindmáig élvezi az állambiztonság támogatását). Liviu Dragnea felfedezettje volt Viorica Dancila asszony, aki az Európai parlamentben volt Romániában alig ismert képviselő. Minthogy maga Dragnea nem lehetett miniszterelnök, így az engedelmesnek tűnő Dancila asszonyt választotta. Aki abban a pillanatban elárulta őt amikor kiderült: Brüsszelben elfogadhatatlannak tartják Liviu Dragneát. Viorica Dancila vette át a párt vezetését. Sőt bejelentette: megpályázza az elnöki tisztséget is! Erre semmi esélye sincsen hiszen népszerűsége messze alulmarad Klaus Johannissal szemben, aki öt éve Románia államfője és élvezi mind Brüsszel mind pedig Washington bizalmát. Ez utóbbi főként katonai szempontból fontos: az USA Romániát és Lengyelországot tekinti kulcsországnak a térségben. Ezért az amerikai nagykövetség Bukarestben aktívan együttműködött Laura Codreanu-Kövesivel a korrupt elit megtisztításában. A szociáldemokraták az ügyésznőt Washington és Brüsszel ügynökének nevezték.

Nemcsak a szociáldemokraták, de koalíciós szövetségesük, az ALDE liberális párt is meghallotta az idők szavát: kilépett a koalícióból. Ezzel megszűnt a kormány többsége a parlamentben. A szociáldemokraták bizakodhatnának az RMDSZ-ben, de a magyar kisebbséget képviselő párt vezetője, Kelemen Hunor közölte: szív fájdalom nélkül megszavazzák a bizalmatlansági indítványt a parlamentben!

A baloldali populista kormány megpróbálta megvásárolni a népszerűséget

Nyugdíj reformot vezettek be, melyet Klaus Johannis elnök is aláírt. Ennek értelmében 70%-al nőhetne egy átlag nyugdíj összege két év alatt. Persze ehhez gyorsan hozzá kell tenni, hogy a nyugdíjak értéke Romániában jócskán elmaradt a magyar nyugdíjak reál értékétől is pedig azok is sereghajtók az Európai Unióban. A nettó bérek is gyors ütemben növekedtek: egy év alatt 15%-al! Mindezt miből? – kérdezték a kissé szkeptikus gazdasági szakértők. Románia ugyan dinamikusan fejlődik, de a kereskedelmi mérlege súlyosan deficites. Egy globális pénzügyi válság alapjaiban rengetheti meg a gazdaságot Romániában éppúgy mint Magyarországon.

A politikai válság ebben a helyzetben az elit tehetetlenségét tükrözi: az ellentmondások feloldását senki sem látja. De Romániában a politikai élet hagyományait azok a ravasz görögök alakították ki, akiket a szultán küldött Konstantinápolyból a román fejedelemségek irányítására. Ennek megfelelően most is jelentkezett a mentőangyal: Victor Ponta ex miniszterelnök személyében. Ő jelezte: hajlandó megmenteni a szociáldemokratákat és a kormányt, ha… Feltételeit csak részben közölte: bizonyos kormányzati átstruktúrálást sürgetett és azt, hogy Viorica Dancila asszony lépjen vissza az elnöki versenyben. Ez utóbbi nem tűnik túlságosan nagy áldozatnak, ha figyelembe vesszük: Dancila asszonynak a közvélemény-kutatási adatok szerint semmi esélye sincsen. Támogatóinak a száma nem éri el a 10%-ot miközben Klaus Johannis elnöké 40% fölött van.

Kivándorló országokból nevez ki új bíborosokat Ferenc pápa

13 új kardinálist jelent be a katolikus egyház feje október elején a konzisztórium alkalmából. Erről Ferenc pápa némiképp váratlan  módon a vasárnapi Orbi et urbi üzenetben tájékoztatta a világot.  

A Vatikán tájékoztatása szerint a 13 bíborosból tíz nyolcvan év alatti lesz vagyis választó és választható lesz a következő pápaválasztó gyűlésen. A 82 éves Ferenc pápa beteg, és ily módon is előkészíti az utódlását.

A katolikus egyházat is mélységesen megosztja a migráns ügy a bevándorló országokban. Sőt azokban is, ahol migránsok egyáltalán nincsenek is mint Magyarország vagy Lengyelország. Ferenc pápa a menekült kérdés humánus rendezését szívügyének tekinti. Ezért igyekszik olyan főpapokat kinevezni a bíborosi kollégiumba, akik osztják a nézeteit. Így most olyan országokból érkeznek az új kardinálisok, ahol a migráns kérdés napi probléma: Marokkó, Kongó, Indonézia és Kuba.

A bíborosi kollégiumának 120 olyan tagja lehet, aki nyolcvan év alatt van. Tehát pápa választás esetén közülük kerülne ki az új pápa. Ferenc pápa előszeretettel nevez ki új kardinálisokat Latin Amerikából, Ázsiából és Afrikából, ahol egyre növekszik a katolikus hívők száma, mert az első Európán kívüli pápának az a véleménye, hogy kontinensünk túlreprezentált a vatikáni vezetésben, ahol a szegényebb kivándorló országoknak nagyobb szerepet kell kapniuk.

Trump most nem ment Varsóba

0

A lengyel kormánypárt úgy várta Donald Trumpot mint a messiást: a választások előtt óriási erkölcsi támogatást nyújtott volna a PiS – nek az Egyesült Államok elnökének látogatása.

kapóra jött volna, hogy szeptember elsején nyolcvan évvel ezelőtt a náci Németország megtámadta Lengyelországot. Ezzel kezdődött meg a második világháború. Lengyelországot felosztották a németek és az oroszok. Varsóban azóta is csakis az angolszász szövetségben bíznak.

Trump maga helyett Mike Pence alelnököt küldte, akinek a PR értéke százszor kisebb mint Donald Trumpé. Az elnök arra hivatkozott, hogy hurrikán fenyegeti az Egyesült Államokat, ezért nem utazhat Európába.

Mindettől függetlenül az USA továbbra is fontos szövetségesnek tartja Lengyelországot a térségben. Annál is inkább, mert Varsó többmilliárd dollárért vesz amerikai fegyvereket. A lengyelek azt is szeretnék, ha amerikai csapatok tartósan az ország területén állomásoznának. Trump ezt meg is ígérte. Cserébe a lengyelek felajánlották: az amerikai támaszpontot Donald Trump erődnek nevezik el majd… legutóbb azonban ezt is visszavonta.

Trumptól és az uniós bíróságtól függhet a PiS választási eredménye Lengyelországban

„Trump fajgyűlölő és beteges hazudozó!”- írta egy neves újságíró az amerikai elnök látogatása kapcsán. Ezért akár börtönbe is kerülhet, mert Lengyelországban hároméves szabadságvesztésre is ítélhetnek valakit nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért.

Donald Trump Varsóba látogat abból az alkalomból, hogy szeptember elsején lesz 80 éve annak, hogy a nácik lerohanták Lengyelországot, és ezzel megkezdődött a második világháború. Trump imádja Lengyelországot: elnökként első európai útja itt kezdődött. Washingtonban ugyanis kiadta a jelszót: találjatok egy olyan európai államot, ahol nem fütyülnek ki! Lengyelországban remekül fogadták, és azóta is bálványozza Trumpot a szélsőjobboldali kormánypárt. Amely nemcsak fegyvereket vásárol dollár milliárdokért, de az amerikai katonák állomásoztatásáért cserébe azt is megígérte: Trump erődnek nevezik el a támaszpontot!

És ekkor jön a neves ellenzéki újságíró, aki a Twitteren – Trump kedvenc játékszerén- beteges hazudozónak titulálja Lengyelország nagy barátját. Egy ügybuzgó kormánypárti képviselő sietve az ügyészséghez fordult: indítsanak eljárást Tomasz Lis újságíró ellen! Dominik Tarczynski képviselő fenyegető lépése nagyon is konkrét következményekkel járhat, mert Lengyelországban börtönbe is lehet kerülni ilyesmiért.

Különösen pedig, mert a PiS ünnepelni akar: bemutatni Lengyelország nagy barátját nem sokkal az októberi választások előtt. Trump pedig a PR mestereként bizonyára bombasztikus ígéretekkel szolgál majd, melyek nemcsak a kormánypárti szavazópolgárok szívét hevítik fel, de az egész lengyel közvéleményét, mely hagyományos orosz ellenes alapállása miatt az Egyesült Államokban látja függetlenségének zálogát.

Európai döntés a deviza hitelesekről

Félmillió lengyel választópolgárt érint közvetlenül az EU bíróságnak szeptemberre várható határozata azokról a szerencsétlen adósokról, akik svájci frankban vettek fel ingatlan hitelt még a 2008-as nagy pénzügyi válság előtt. Ha a luxemburgi bíróság az adósok javára dönt, akkor abba beleremeghet az egész bank szektor Lengyelországban! – állapítja meg a brüsszeli Politico. Hatalmas összegről van szó: 60 milliárd zlotyról vagyis körülbelül 14 milliárd euróról! Ez a négyszerese a lengyel bankok éves profitjának! Mindez alapjaiban megrázhatja a lengyel gazdasági csodát, mely a PiS tartós uralmának alapja.

A deviza adósok éppúgy csapdába kerültek mint nálunk. A bankok elmagyarázták nekik, hogy miután Lengyelország immár az Európai Unió tagja és a svájci frank a világ legstabilabb valutája, ezért érdemes abban eladósodni. Csakhogy azt elfelejtették tudatni, hogy a svájci frankhoz képest minden más valuta leértékelődhet. Így történt a zloty esetében is: 2007-ben a pénzügyi válság miatt 2,2 volt az árfolyam, de 2012-ben amikor a deviza hitelezést a legtöbb bank beszüntette Lengyelországban, már 3,3 zlotyba került egy svájci frank! Ma pedig 4,2 az árfolyam. A deviza adósok nem akartak hinni a szemüknek: sokkal többel tartoztak zlotyban mint amekkora hitelt felvettek. A PiS amikor hatalomra került, akkor azt javasolta a deviza hiteleseknek, hogy forduljanak a bírósághoz. Csakhogy Lengyelországban a bíróságok hol így döntöttek hol pedig úgy. Ezért aztán nagyon sokan elmentek az uniós bíróságig. Amely szeptemberben hoz döntést. Akármit is határoznak a bírák Luxemburgban annak súlyos következményei lehetnek Lengyelországban – nem sokkal a választások előtt.

Ezért is nagyon fontos a kormánynak a Trump látogatás meg persze Európa

A kínos gazdasági problémákról remekül elterelheti a figyelmet az amerikai elnök látogatása. Emlékezés a második világ háborúra: amikor a náci Németország és a Szovjetunió felosztotta Lengyelországot. A nemzeti érzelmek sokat segítettek eddig is a PiS hatalmon maradásában. Jaroslaw Kaczynski most kiadta a jelszót: legyen Varsóból is Budapest! A politikai sikerhez azonban nagyon kell a gazdasági eredmény. A pénz amiből osztani lehet. Ez pedig jórészt Európából jön: ezért a varsói kormányzat érezhetően visszafogja Brüsszel bírálatát. Sőt azt hangsúlyozza: a PiS nélkül nem lenne Ursula von der Leyen a brüsszeli bizottság új elnöke.

Olaszország régi-új miniszterelnökét Trump is támogatja

Giuseppe Conte kiválóan képviselte hazája érdekeit a G7 csúcstalálkozón – közölte Donald Trump. Miután a baloldal is felfüggesztette kétségeit így immár nem volt akadálya annak, hogy Sergio Mattarella olasz államfő újra Giuseppe Contet kérje fel a kormányalakításra Rómában.

A régi-új kormányfő reményeket ébreszt Brüsszelben, hogy könnyebb lesz az együttműködés Rómával, amely meglehetősen viharosnak bizonyult amíg Conte kormányának erős emberét Matteo Salvininek hívták. A szélsőjobboldali Liga vezére Brüsszel bírálatát fő feladatának tekintette, és nyíltan arra törekedett, hogy változást idézzen elő az Európai Unió központjában. Az európai választásokon ezzel a programmal nagyot nyert otthon Matteo Salvini, de európai szinten nem sikerült az áttörés. Ezért is buktatta meg a saját kormányát, hogy azután miniszterelnökként vívhassa meg a harcát Brüsszellel szemben. A harcnak két fő frontja volt: a migráns politika és a költségvetés. A migráns politika ügyében Matteo Salvini a Vatikánnal is szembekerült, ami Olaszországban távolról sem veszélytelen. Így nem csoda, ha Ferenc pápa is támogatja az új koalíciót, mely az Öt Csillag baloldali populista pártból és a kommunisták utódpártjából, a baloldalból áll. Mario Renzi, aki korábban kormányfő volt élvezi Brüsszel bizalmát is. Ő találta ki ezt a baloldali koaliciót annak ellenére, hogy az Öt Csillag a legfőbb kritikusai közé tartozott amíg kormányon volt. De Macchiavelli hazájában a politika furcsa művészetté vált: a fő cél az volt, hogy megakadályozzák Matteo Salvini áttörését. Az új kormány elvben 2023-ig kormányozhat a parlamenti erőviszonyok alapján. Addig pedig alaposan megkophat Matteo Salvini népszerűsége is.

Költségvetési dilemma: észszerűség vagy népszerűség?

A baloldal az Európai Unióhoz hasonlóan olyan gazdaságpolitikát szeretne, amely figyelembe veszi a realitásokat: Olaszország hatalmas államadósságát és stagnáló gazdaságát. A költségvetés éves hiányát szeretnék észszerű keretek között tartani, de ezt az Öt Csillag nem fogadja el! Sőt folytatni akarja azt a populista gazdaságpolitikát, melyet Salvinivel együtt elkezdett!

„Minket azért választottak meg, hogy fordulatot hozzunk Itáliában” – hangsúlyozta Tiziana Beghin Európa parlamenti képviselő, akit májusban újra megválasztottak az Öt Csillag képviseletében. Szerinte folytatni kell a populista fordulatot: ő azt hallotta meg Ursula von der Leyen programadó beszédéből, hogy felül kell vizsgálni a stabilitási programot, amely szigorú pénzügyi rendet kényszerített az eurozóna tagjaira.

„Ez okozta Olaszország stagnálását” – állítja a képviselőnő, aki a brüsszeli Politico tudósítójának nyilatkozott. Szerinte a jövő évi költségvetésnek semmiképp sem lehet része az az áfa emelés, melyet Brüsszel elvár Olaszországtól. Az Öt Csillag ezenkívül nagyszabású adócsökkentést is szeretne a középosztálynak és a szegényebb néprétegeknek, melyek szavazói bázisát alkotják. Matteo Salvini ugyanezt javasolta, de Brüsszelben maximális elutasítással találkozott hiszen ezekkel a népszerűnek szánt intézkedésekkel végképp elszállna a költségvetés.

Matteo Renzi Mario Draghit javasolta kormányfőnek

Az Európai Központi Bank elnöke nyilvánvalóan remek referencia lett volna Brüsszelben vagy New Yorkban és Londonban, de tökéletesen elfogadhatatlannak bizonyult az Öt Csillag számára, amely épp a liberális elit elleni kampányával szerezte meg népszerűségét. Így aztán maradt Giuseppe Conte, akit Trump elnök is megdicsért, de miért ?

Salvini nyitása Moszkva és Peking felé kicsapta a biztosítékot Washingtonban

Az amerikai hírszerzés Putyin bábjának tekinti Matteo Salvinit, aki az orosz elnök támogatásával lett névtelen Európa parlamenti képviselőből a szélsőjobb vezére és Itália belügyminisztere kormányfői ambíciókkal. Olaszország kulcs állam a NATO déli szárnyán. Nápoly az amerikai flotta fő kikötője a Földközi tengeren. Oroszbarát miniszterelnököt nem látnának szívesen Rómában. Matteo Salvini ráadásul hódolattal fogadta Hszi Csinping kínai elnököt, akit Washingtonban mindinkább stratégiai ellenfélnek tekintenek. Az Új Selyemút program keretében a kínaiak több kikötőt is meg akarnak szerezni Olaszországban. Az amerikai stratégák számára ez újabb figyelmeztető jel.

Így aztán új balközép kormány, ha megalakul, akkor számíthat nemcsak Brüsszel, de Washington támogatására is. Nem is beszélve a római pápáról. Ebből a szempontból tehát minden rendben van, de

a koalíció kritikusai, akik mindkét pártban jelen vannak, arra mutatnak rá, hogy az új kormánynak a kört négyszögesítése lesz a feladata:

olyan költségvetést kell készítenie, melyet az Európai Unió és a nemzetközi pénzvilág is lelkesen fogad miközben az olasz választópolgár is úgy érezheti: kap valamit a kormánytól!

Megemlékezés az ukrajnai holokauszt több mint egymillió áldozatáról

Az Emlékezet megőrzése címmel kiállítás nyílt Berlinben, ahol Heiko Maas külügyminiszter Ukrajna nagykövetének társaságában emlékezett meg arról, hogy a nácik több mint egymillió zsidót gyilkoltak meg a mai Ukrajna területén.

A kivégzéseket elsősorban az SS sonderkommandói hajtották végre, de részt vettek benne a Wehrmacht katonái is. Ukrán SS alakulatok is szerepet játszottak a zsidók kiirtásában. A leghíresebb vesztőhely Kijev közelében volt Babij Jarban. Erről Jevgenyij Jevtusenko költeményt is írt.

Ennek ellenére a világ szinte semmit sem tud erről a holokausztról. Míg a lengyelországi haláltáborok szörnyűségei a történelem tankönyvek részei lettek, az ukrajnai népirtásról alig tud ma már valaki. Ukrajna berlini nagykövete, Andrij Melnyik megnyitó beszédében elmondta: fia német iskolába jár, ahol senki sem hallott arról, hogy a nácik több mint egymillió zsidót öltek meg a mai Ukrajna területén.

Ukrajnának most először zsidó elnöke van, aki szorgalmazza a megemlékezéseket. Emléktáblákat helyeznek el a tömeggyilkosságok helyszínein. Ezt a programot a német külügy 2 millió euróval támogatja. Az Emlékezet megőrzése kiállítást később bemutatják más német városokban, sőt a tervek szerint Ukrajnában is, ahol nagyon kevesen emlékeznek arra, hogy honfitársaik egy része is részt vett a zsidók tömeges legyilkolásában 1941 és 1944 között.

Mini atomreaktor robbant fel Észak Oroszországban?

4-16 szorosára növekedett a gamma sugárzás abban a nukleáris felhőben, mely Arhangelszk tartomány fölött képződött az augusztus nyolcadiki robbanás után – ismerte el a meteorológiai szolgálat Oroszországban.

A felhő barium, stroncium és lantán izotópokat tartalmazott, és ezek miatt volt oly erős a gamma sugárzás. Az oroszok azt állítják: egy új fegyvert próbáltak ki, és ennek folyamán történt a robbanás, melynek következtében öten meghaltak és hárman megsebesültek Szeverodvinszk közelében.

Nukleáris láncreakció következett be! – állítja egy norvég tudós

Niels Bohmer gyakorlati nukleáris szakértő. Ő vizsgálja meg, hogy a leállított nukleáris reaktorok nem jelentenek – e veszélyt a környezetre Norvégiában. Az orosz bejelentés nyomán arra a következtetésre jutott, hogy egy mini atomreaktor robbanhatott fel. Emiatt kerültek izotópok a légtérbe, melyek azután a gamma sugárzás jelentős emelkedését eredményezték.

Norvégia mint az orosz robbanáshoz legközelebb eső külföldi állam érthető módon különösen érdeklődik aziránt, hogy mi is robbanhatott fel augusztus nyolcadikán Szeverodvinszk közelében?! Az orosz közlésekből nem sok derül ki. Sokan emlékeznek még Csernobilra amikor az oroszok még akkor is tagadták a nukleáris katasztrófát amikor a nukleáris felhők megérkeztek Skandinávia fölé!

Útnak indult az úszó Csernobil

Azt az orosz jégtörő hajót nevezte így el a Greenpeace, mellet Szentpéterváron építettek meg, de Oroszország északkeleti partvidékén termel majd áramot. Az úszó atomreaktor nagy kockázatot jelent az egész Arktika számára, de az oroszok nem voltak hajlandók elárulni részleteket a hajó küldetéséről.

Putyin korábban megerősítette, hogy a nukleáris energiának a jövőben nagyobb szerep jut az Arktika feltárásában. Oroszország versenyt fut a térség jelentős ásványi kincs vagyonáért az Egyesült Államokkal, Kanadával, a skandináv államokkal és az utóbbi időben Kína is bejelentkezett…

Erdogan pávatánca Trump és Putyin között

Moszkvában tárgyalt Erdogan elnök, aki Szíriában az amerikaiakkal működik együtt Asszad elnökkel szemben. Akit viszont Oroszország és Irán támogat. Idleb tartományról volt szó az orosz-török csúcstalálkozón, ahol az iszlamista terroristákkal szemben Asszad elnök csapatai előrenyomultak – Oroszország és Irán támogatásával. Törökország viszont az Egyesült Államokkal működik együtt ebben a térségben. Cserében Trump elnök egyelőre elhalasztotta szankciók alkalmazását Törökországgal szemben.

A NATO tagállam orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt

Az Sz 400-as rendszer képes arra, hogy leszedje az amerikai vadászgépeket is. Ezért az amerikaiak ragaszkodnak ahhoz, hogy véletlenül se állomásoztassanak ugyanazon a reptéren F 35-ös amerikai vadászgépeket és az orosz rakétavédelmi rendszer tanácsadóit. Azok ugyanis kiszúrhatnák az amerikai vadászgépek gyenge pontjait.

Amerikai és izraeli kérésre Oroszország nem adott el Sz 400-as rakétavédelmi rendszert Iránnak, mely a háború szélére sodródott az Egyesült Államokkal. Irán külügyminisztere jelen volt a G7 csúcstalálkozón- Macron elnök meghívására. Később Macron úgy nyilatkozott, hogy lát lehetőséget egy USA – iráni csúcsra. Trump ezt megerősítette, de Rohani iráni elnök úgy nyilatkozott, hogy a csúcstalálkozó csakis azután lehetséges, hogy az Egyesült Államok visszavonta a szankciókat Iránnal szemben.

Putyin és Erdogan moszkvai tárgyalásait követően Moszkvában bejelentették: a jövő hónapban hármas csúcs lesz Oroszország, Törökország és Irán vezetői között. Mit szólnak mindehhez Trump tábornokai Washingtonban? És vajon mit gondol erről Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, akinek a kedvéért Trump kilépett az iráni atomalkuból ?!

Trump meghívja Putyint a következő G7 csúcsra

Trump, akit megkülönböztetett vendégként fogadtak és kezeltek Biarritzban  finoman jelezte, hogy a következő G7 találkozóra, amit Miamiban tartanak meghívja Vlagyimir Putyint is vendégként. Legalábbis erről beszélt az Egyesült Államok elnöke a záró sajtóértekezleten Biarritzban.

Öt éve tették ki Putyint, mert Oroszország annektálta a Krím félszigetet, mely Ukrajnához tartozott. „Legkevesebb négy vagy öt olyan téma volt a csúcstalálkozón, amelyen jó lett volna, ha az orosz elnök is a szobában van” – hangsúlyozta Donald Trump. Aki ezek után arra utalt, hogy „Putyin büszke ember, egyáltalán nem biztos, hogy elfogadja a meghívást”. Az Európai Unió ellenzi Putyin meghívását mindaddig amíg Moszkva nem tesz engedményeket Ukrajna ügyében.

Macron csúcstalálkozót szervez Ukrajna ügyében

Ezen négyen vennének részt: Angela Merkel és Emmanuel Macron az Európai Unió képviseletében valamint Volodimir Zelenszkij Ukrajna és Vlagyimir Putyin Oroszország nevében. Macron elnök a G7 csúcs előtt találkozott Putyin elnökkel Breganconban. A francia államfő megpendítette: előbb vagy utóbb, de Oroszországnak vissza kell térnie a nagyhatalmak csúcstalálkozójára.

Trump a saját szálloda komplexumában akarja megrendezni a következő csúcstalálkozót

Sokakban visszatetszést keltett az ötlet, hogy Miamiben olyan szálloda komplexumban legyen a következő G7 csúcs, amely Trump tulajdona. Ez etikai problémákat vet fel annál inkább, mert az Egyesült Államokban javában tart az elnökválasztási kampány. Felmerül a gyanú: nem ennek részeként akarja-e Trump eladni a csúcsot az amerikaiaknak miközben szép pénzt zsebel be ezért a nyakig eladósodott amerikai államtól?!…

Mit keres Zarif iráni külügyminiszter a G7 csúcson?

Biarritzban a G7 csúcstalálkozó helyszínén Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter megbeszélést folytatott iráni kollégájával. Előzetesen Emmanuel Macron köztársasági elnök jelezte ugyan, hogy magasrangú iráni diplomaták érkezése várható a G7 csúcs idején, de arra csak nagyon kevesen gondoltak ami végül bekövetkezett: Zarif külügyminiszter végül úgy tárgyalt a francia diplomácia vezetőjével, hogy előzetesen Jean-Yves Le Drian megkapta Trump beleegyezését!

Az USA elnöke már választási kampánya során szidalmazta a nagyhatalmak és Irán atom alkuját, melyet az Egyesült Államok részéről Barack Obama írt alá 2015-ben. Amint Trump bejutott a Fehér Házba, az első dolga volt megfúrni a szerződést. Benjamin Netanjahu miniszterelnök tapsolt, de az európai nagyhatalmak kétségbe estek, mert attól tartottak, hogy újabb háborúskodás kezdődhet meg a Közel Keleten. Az eredmény pedig újabb milliós menekült hullám lehet Európa felé. Németország a külügyminiszterét is elküldte Teheránba, Macron elnök pedig diplomáciai tanácsadóját küldte Irán fővárosába. Az eredmény Zarif külügyminiszter Biarritzban érkezett és fennhangon dicsérte Macron elnök kezdeményezését.

Sem Trump sem Irán nem akar háborút

Az amerikai elnök nemrég kezdte meg elnökválasztási kampányát, és semmi sem hiányzik neki kevésbé mint egy népszerűtlen háború. Tábornokai lebeszélik erről, mert elhúzódó konfliktusra számíthatnának. Az amerikai diplomaták pedig azt látják, hogy Izraelen és esetleg Szaúd Arábián kívül senki sem támogatna egy ilyen akciót.

Iránnak máris nagy károkat okoznak az amerikai szankciók. Egy esetleges háborús konfliktus esetében nemigen számíthatnának senkire sem. Amikor tavasszal Zarif külügyminiszter Moszkvában tárgyalt, akkor kerek-perec megmondták neki: Irán nem kapja meg az Sz 400-as rakétavédelmi rendszert, mely igen hatékony az amerikai és az izraeli légierő ellen. Putyinnak fontosabb Amerika és Izrael mint Irán.  Ilyen körülmények között Zarif iráni külügyminiszter nem döngetett zárt kapukat Biarritzban, ahol a G7 vezetői csúcstalálkozót tartanak. Ebből persze nem következik az, hogy eredményt is elér. De legalább csökken a háborús feszültség a Közel Keleten, és talán enyhül a szankciós szorítás Irán nyaka körül, ahol az amerikaiak úgy akarnak lázadást kirobbantani, hogy rontják az életszínvonalat. Évek óta kísérleteznek ezzel- eredménytelenül. Talán a tárgyalások újabb egyezményhez vezetnek el, melyek pótolják az atomalkut, melyből Trump kilépett, de később jelezte: hajlandó új egyezségre, ha az jobban megfelel az USA és Izrael érdekeinek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK