Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1858 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Karácsonyi ajándék: kapjon mindenki ezer eurót!

Franciaország egyik legnevesebb közgazdásza Christine Lagarde asszonynak javasolták adjon minden uniós polgárnak 1000 eurót.

Christine Lagarde asszony hamarosan átveszi az Európai Központi Bank irányítását. Elődje, Mario Draghi utolsó sajtóértekezletével vihart kavart. Mind a német mind a holnap nemzeti bank elnöke bírálta a távozó bankelnök tervezett intézkedéseit:

Draghi hattyúdala: kamatcsökkentés és 20 milliárd eurós kötvény vásárló csomag

Bármibe is kerül, megvédem az eurót – hangsúlyozta Mario Draghi 2012-ben nem sokkal azután, hogy átvette az Európai Központi Bank irányítását, és az eurozóna fő bankáraként sikerrel járt. Nemcsak megvédte az eurót hanem azt is elérte , hogy az egyik legkeresettebb tartalék valuta is lett az európai fizetőeszköz, melynek kimúlását immár nagyon kevesen tartják valószínűnek. Ám most az az igazán nagy gondja Mario Draghinak, és az európai vezetőknek, hogy az eurozóna stagnál. Mindenképp ösztönzésre szorul. Ezért csökkentették a már amúgy is negatív kamatlábat -0,4%-ról -0,5%-ra. Ezenkívül 20 milliárd euró értékben az Európai Központi Bank újrakezdi az adósságok felvásárlását. Amelyet csak tavaly hagyott abba miután több mint 2600 milliárd eurós adósság halmazt felvásárolt – jórészt az eurozóna tagállamainak államkötvényeiből. Emiatt sokan bírálták Mario Draghit, de Japánban – a világ harmadik legnagyobb gazdaságában, ahol az állam nyakig el van adósodva – ugyanezt csinálta a nemzeti bank. Ettől függetlenül a neoliberális pénzügyi ortodoxia hívei elszántan bírálják Mario Draghit. Jürgen Stark, aki korábban az Európai Központi Bank vezető közgazdásza volt, azt nyilatkozta a Wall Street Journalnek még a csütörtöki sajtótájékoztató előtt, hogy Draghi újabb ösztönző csomagja megzavarhatja a nemzetközi piacokat.

„Nincsen kellően végig gondolva ez a koncepció!” – hangsúlyozza az ortodox neoliberális közgazdász.

Tegyük hozzá gyorsan, hogy ő még abban a hitben élt, hogy Mario Draghi havi 40-60 milliárd eurós kötvény vásárlási programot jelent be, de ebből a valóságban „csak” 20 milliárd euró lett. Persze ez még csak a kezdet, az utód, Christine Lagarde asszony nyugodtan folytathatja az adósságok felvásárlását, ha úgy ítéli meg, hogy a gyengélkedő európai konjunktúrának szüksége van erre az élénkítésre. „Ezt még meg kellene vitatni” – nyilatkozta a párizsi Le Monde-nak a francia nemzeti bank kormányzója (elnöke). Mario Draghi azonban sajtóértekezletén közölte:

addig folytatják az adósságok felvásárlását ameddig szükséges és amíg a kamatláb emelése nem válik aktuálissá!

Az Európai Központi Bank elnöke elismerte: az eurozóna gyengélkedése tovább tart mint képzelték. Ezért is vált szükségessé az újabb ösztönző csomag. Mario Draghi ugyanis, akit sokan Olaszország új kormányfőjének képzeltek el, pontosan tudja:

nemcsak pénzügyi, de politikai okból is fontos a gazdaság élénkítése

Erre mutatnak rá a szakértők épp Mario Draghi hazáját hozva föl példaként. Olaszországban a demagóg szélsőjobboldal első hatalom átvételi kísérlete ugyan elbukott, de hogyha a nemrég hivatalba lépett baloldali kormány nem produkál eredményt, akkor könnyen tovább erősödhet a populista Matteo Salvini, aki nyíltan semmibe veszi Brüsszel és az Európai Központi Bank figyelmeztetéseit. Mások is tisztában vannak a politikai kockázatokkal, és javaslatokkal árasztják el Christine Lagarde asszonyt, aki az IMF éléről érkezik az Európai Központi Bankba, hogy átvegye Draghi örökségét.

Kapjon az eurozónában mindenki 1000 eurót karácsonyra!

Ezt javasolta Franciaország egyik legjelesebb közgazdásza, Daniel Cohen. Az Ecole Normale Superieure közgazdasági intézetének igazgatója a Les Échos című gazdasági lapnak nyilatkozott,  és kissé meglepő ötlettel állt elő. Szerinte Christine Lagarde asszonynak, aki november elején veszi át a staféta botot Mario Draghitól, adnia kellene mindenkinek 1000 eurót az eurozónában. Ez 340 milliárd eurós kiadást jelentene az Európai Központi Banknak, de egyidejűleg fantasztikus mértékben megnövelné a gyengélkedő fogyasztást. Arról nem is beszélve, hogy mennyire megnövekedne Európa népszerűsége az eurozóna tagállamaiban …

Pénzügyi szövetség a dollár ellen

1971, az arany standard megszűnése óta nem vettek ennyi aranyat a nemzeti bankok a világon: az elmúlt évtizedben 4300 tonnával nőtt az arany készletük. Csak pénzügyi megfontolás van emögött vagy stratégiai is? Az elmúlt évek legfőbb vásárlója a jegybankok közül az orosz volt, tavaly óta a kínaiak is felzárkóztak hozzájuk. De miért?

Oroszország idén eddig 106 tonna aranyat vásárolt, és ezzel folytatja az elmúlt hét év stratégiáját amikor a nemesfém felhalmozásával akarta kivédeni a globális piac számára kedvezőtlen változásait mindenekelőtt az olaj árának csökkenését. Moszkva arany tartalékának az értéke elérte a 109,5 milliárd dollárt szeptember elején. Jelenleg Oroszország az ötödik az arany nagyhatalmak között 2219 tonnával míg Kína a hatodik 1936 tonnával. Előttük az USA, Németország, Olaszország, Franciaország négyes. Az amerikaiak torony magasan az elsők 8100 tonnával. De kedvenc

európai szövetségesük, Lengyelország is 77 tonnát vett az idén – és ezzel a maga szintjén rekorder lett.

A Bloomberg megkérdezte Steven Mnuchin amerikai pénzügyminisztert, hogy az erős dollár stratégiához meddig ragaszkodnak? Ez 1995 óta az USA irányvonala, de Trump mintha szabadulni akarna ettől mondván a kínaiak épp a jüan árfolyamának leértékelésével erősítik pozícióikat a globális gazdaságban. Steve Mnuchin pénzügyminiszter talányosan válaszolt a Bloomberg kérdésére: a dollár gyengítésének ügye egyelőre nincsen napirenden. A South China Morning Post pénzügyi elemzője a maga részéről megdicsérte Pekinget amiért gyorsan növeli arany készletét, mely augusztus végére elérte a 95,5 milliárd dollárt. Ezzel Kína feljött a hatodik helyre az arany nagyhatalmak között. Mindez persze felkészülés is arra, hogy Kína bevetheti az egyik csodafegyverét az USA ellen folyó kereskedelmi háborúban: az amerikai államkötvények piacra dobását!

Az írás a falon

Az oroszok és a kínaiak már arra az időszakra készülődnek amikor a dollár nem lesz meghatározó a tartalék valuták között ! Erről nyilatkozott a Fox Business-nek Peter Schiff. A Euro Pacific Capital főnöke szerint Oroszország és Kína a dollár szerepének a csökkenésére játszik illetve ezt akarja elősegíteni.

Kínai-orosz szövetség a pénzügyek terén is?

Lavrov külügyminiszter bejelentette: a BRICS /Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika/ államok bankja, mely Sanghajban működik 100 milliárd dolláros tőkével, már 10 milliárd dollár értékben hagyott jóvá új beruházásokat. Az orosz diplomácia vezetője egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy jól működik az a megállapodás is, mely a BRICS államok fizető eszközeinek a stabilitását garantálja. Lavrovnak ez az utalása azt jelezné, hogy a kínaiak – ha nagy bajba jut az orosz rubel – akkor Moszkva segítségére siethetnek. Pekingben egyelőre nem sietnek megerősíteni ezt az információt, mert Oroszországot katonai nagyhatalomnak és stratégiai szövetségesnek tartják, de nem igazán komoly szereplőnek a globális gazdaságban hiszen az oroszok GDP-je az 50 milliós Dél Koreával egyenlő …

Izrael ne annektálja a Jordán völgyét

Izraelben szeptember 17-én újra választásokat tartanak, és ebből az alkalomból Benjamin Netanjahu miniszterelnök bejelentette a választási kampány kellős közepén: Izrael annektálja a Jordán völgyét. Jordánia azonnal tiltakozott, hangsúlyozva, hogy ez az ellenségeskedés újabb korszakát indíthatja el a Közel Keleten.

Netanjahu fütyül Jordánia véleményére, de annál fontosabb neki, hogy a választások hajrájában olyan államférfinak lássák a honfitársai, aki egyenlőként tárgyal a nagyhatalmak vezetőivel. Ezért találkozik Szocsiban Putyin elnökkel, aki az orosz média szerint óva inti Netanjahut attól, hogy be is tartsa a választási ígéretét, és annektálja a Jordán völgyét.

Szíriában továbbra is ellentétesek Oroszország és Izrael érdekei: az oroszok támogatják Asszad elnököt, akit a zsidó állam meg szeretne buktatni. Ettől függetlenül nemrég Izraelben háromoldalú tanácskozást tartottak, melyen részt vett az USA , Oroszország és Izrael nemzetbiztonsági főtanácsadója. Az egyeztetés eredményeképp Moszkva megtagadta az Sz 400-as orosz rakéta rendszer eladását Iránnak. Szíriában Oroszország szövetségese Iránnak, de érdekeik a térségben különbözőek. Ettől függetlenül Oroszország, Törökország és Irán fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetik egymással elkezdéseiket a közel-keleti helyzetről.

Netanjahu – Putyin mellett – élvezi Donald Trump támogatását is, amely befolyásolhatja az izraeli választópolgárok döntését. Benjamin Netanjahu, aki Izrael leghosszabb ideig tisztében levő miniszterelnöke, idén már másodszor kénytelen a választók elé állni. Áprilisban megnyerte ugyan a választásokat, de abszolút többséget nem szerzett, és nem tudott kormányt alakítani. Avigdor Lieberman, a Szovjetunióból kivándorolt zsidók fő képviselője, akadályozta meg a kormányalakítást. Benjamin Netanjahu abban bízik, hogy látogatása Szocsiban Putyinnál hatással lesz arra a csaknem egymillió izraeli polgárra, aki a Szovjetunióból vándorolt ki.

Boris Johnson a magyar kormányra számít brexit ügyben?

Brüsszeli értesülések szerint a brit diplomácia olyan partnert keres az Európai Unió tagállamai közül, amely adott esetben hajlandó lenne megvétózni az Európai Tanács (az állam és kormányfők csúcstalálkozója, mely legközelebb október 17-én lesz) határozatát Nagy Britannia kilépésnek ügyében.

A Bloomberg portál értesülései szerint London elsősorban Magyarországban bizakodik, mert Szijjártó külügyminiszter többször is hangsúlyozta, hogy szuverén döntést hoznak brexit ügyben.

Szijjártó Péter az M1 pénteki műsorában vette védelmébe a brit kormányfőt. Úgy fogalmazott:

Boris Johnson brit miniszterelnök egészen kiváló politikus, aki tudja, hogy mit akar, és a népakarat végrehajtásán dolgozik.

Közben az Európai parlament elnöke, Sassoli megerősítette: semmiképp sem fogadnak el olyan új brexit megállapodást, mely nem tartalmazza az ír záradékot. Ez az, amit Boris Johnson kormánya nem tud elfogadni, és ami miatt sor kerülhet a megállapodás nélküli brexitre. Michel Barnier, aki főtárgyalója volt a brit kilépési megállapodásnak az Európai Unió oldaláról, úgy nyilatkozott, hogy már nincsen idő új megállapodás kidolgozására. Boris Johnson brit miniszterelnök ezzel szemben azt állítja: lehetséges olyan megállapodás, melyet el tud fogadtatni az uniós csúcstalálkozón október közepén, és amelyet elfogadna a londoni parlament is, ahol a kormányfő elveszítette a többségét. Angela Merkel német kancellár a brit kilépéssel kapcsolatban kijelentette: még van lehetőség a megállapodásra Nagy Britannia és az Európai Unió között.

Merkel: még lehetséges brexit megállapodás

A német kancellár a Bundestagban beszélt  a brexit megállapodás kilátásairól, hangsúlyozva, hogy Németország mindent megtesz azért, hogy Nagy Britannia távozása szabályosan menjen végbe. Mint rutinos politikus Merkel kancellár hozzátette: arra is fel vagyunk készülve, hogy Nagy Britannia megállapodás nélkül távozik az Európai Unióból.

Boris Johnson brit miniszterelnök azt állítja: az EU csúcstalálkozón október 17-18-án még el tud fogadtatni egy új megállapodást a tagállamok vezetőivel és a brüsszeli bizottsággal. Michel Barnier, aki az Európai Unió fő tárgyalója volt a brexit ügyben, úgy nyilatkozott, hogy erre nagyon kevés a reális esély.

Boris Johnson miniszterelnököt az elmúlt napokban több súlyos vereség is érte a brit parlamentben. Elveszítette a többségét, mert több konzervatív képviselő elhagyta a pártot, melynek a hivatalos politikai vonala az, hogy október 31-ig mindenképp kivezeti Nagy Britanniát az Európai Unióból.

Időközben az Európai Unió Írország képviselőjét állította a brexit ügyekkel foglalkozó uniós biztos posztjára. A brit kilépés egyik legfőbb akadálya az, hogy London és Brüsszel nem tud megállapodni abban, hogy mi legyen Írország és Észak Írország határán. Az Európai Unió erre hivatkozva egy olyan záradékot akar a kilépési megállapodásba, mely továbbra is a szabadkereskedelmi övezet tagjává tenné Nagy Britanniát. Boris Johnson ezt nem fogadja el, mert emiatt nem köthetne szabadkereskedelmi egyezményeket az USA-val, Japánnal vagy Kínával.

Trump: Nem értesz velem egyet? Ki vagy rúgva!

Sok kérdésben nem egyeztek a nézeteink John Boltonnal. Például Irán és Észak Korea esetében – írta Twitteren  az USA elnöke. Aki azt állítja: ő rúgta ki John Boltont.

Az érintett viszont ugyancsak Twitteren azt közölte: ő ajánlotta föl a lemondását az elnöknek. Akárhogy is történt: a kemény vonalas John Bolton immár nem tagja a Fehér Ház csapatának. Ez jó hír a mérsékeltebb vonal képviselőinek, így Mike Pompeo külügyminiszternek.

Trump az ENSZ közgyűlés idején találkozni akar Rohani iráni elnökkel. Később pedig újra csúcstalálkozót szeretne Kim Dzsong un-nal. Mindkét találkozó jól jönne a választási kampányban , mert növelhetné Trump személyes presztízsét. Egyúttal pedig enyhíthetné a feszültséget a Közel és a Távol Keleten.

Trump miatt kellett visszahívni egy CIA-ügynököt a Kremlből?

A CNN hírtelevízió exkluzív anyagában azt állítja, hogy az amerikai hírszerzés kénytelen volt kivonni egyik legfőbb informátorát Oroszországból, miután Trump elnök szigorúan titkos izraeli hírszerzési információkat osztott meg Lavrov orosz külügyminiszterrel a Fehér Házban.

Az eset még 2017-ben történt, de most került nyilvánosságra. A Fehér Ház és a CIA természetesen sietett cáfolni a CNN állításait. Ugyanígy tett Moszkva is, de az oroszok azért közzétettek néhány érdekes információt is.

A CIA orosz ügynöke Putyin közelében dolgozott

Oleg Szmolenkov 2010 előtt Oroszország washingtoni nagykövetségén töltött be tisztséget és minden bizonnyal a hírszerzés munkatársa volt. Az Egyesült Államokból hazatérve az elnöki hivatalba került. Harmadosztályú államtanácsos lett- írja a kormányhű Rt.com. 2017 nyarán Montenegróba ment nyaralni. Azután eltűnt.

A CNN leleplezése valószínűleg összefügg azzal, hogy Donald Trump javítani kívánja az USA kapcsolatait Oroszországgal, miután az ellene vizsgálódó ügyész nem tudott bizonyítékkal szolgálni arra, hogy az elnökválasztás idején az oroszok segítettek volna a győzelem elérésében. Trump jelezte: a következő G7 csúcsra, melyet Miamiban rendeznek meg, szívesen látná Putyin elnököt is. Az orosz államfőt azért zárták ki a nagyhatalmi csúcsról, mert 2014-ben Oroszország annektálta a Krím félszigetet.

Ráadásul tavaly, amikor közzétették az USA új biztonságpolitikai koncepcióját, abból kiderült: Kína mellett Oroszországot tekintik stratégiai ellenfélnek. Trumpot mindez nem zavarja, mert tudja: a kémek háborúja attól függetlenül folytatódik, hogy közben az államfők tárgyalnak egymással. Az USA szeretné megakadályozni Kína és Oroszország stratégiai szövetségét, ezért békejobbot kínál Putyinnak. Aki gondosan mérlegeli a körülményeket, de nyilvánvalóan szívesen eleget tesz Trump  meghívásának.

Izraelben biztosra veszik a Trump-Rohani csúcstalálkozót

A Moszad értesülései szerint csaknem bizonyos, hogy Trump amerikai és Rohani elnök találkozik egymással az ENSZ közgyűlés idején. Benjamin Netanjahu miniszterelnök rákérdezett erre amikor találkozott Londonban Mark Esper amerikai hadügyminiszterrel.

A válaszból arra következtetett, hogy az Egyesült Államok elszánta magát a párbeszédre Iránnal – írja az ellenzéki Haaretz. Washington célja az, hogy valamiféle új alkut kössön Iránnal miután Trump elnök tavaly felrúgta a nukleáris megállapodást.

Teheránban megkezdték a nukleáris centrifugák beüzemelését miután a franciák közvetítési javaslata nem járt sikerrel. Irán egyidejűleg közölte : ragaszkodik Macron elnöknek ahhoz a javaslatához , hogy 15 milliárd dolláros hitelkeret álljon rendelkezésre az iráni olaj vásárlására.

Trump nemcsak stratégiai célból veszett össze Iránnal

Egyrészt fontos belpolitikai szempont az Egyesült Államokban élő hatmilliós zsidó közösség szimpátiájának a megnyerése. Irán Izrael esküdt ellensége, mely a zsidók államának a létjogosultságát sem ismeri el. Másrészt az olaj világpiaci kínálata is csökkenhet, ha Venezuela után egy másik fontos olaj exportáló állam is kiszorul a világ piacról az amerikai szankciók miatt.

Az amerikai elnök a választási kampány idején semmiképp sem akar háborúskodást a Közel Keleten, és ezt Izraelnek figyelembe kell vennie. Az izraeli vezérkar ezért igyekszik elkerülni a nyílt konfliktust Iránnal és szövetségeseivel. Mindenekelőtt a Hezbollah libanoni síita milíciáról van szó, mely rendszeresen nyugtalanítja Izraelt azzal, hogy iráni rakétákat lő ki izraeli célpontokra.

Rakéta szakértő az új vezérkari főnök Észak Koreában

A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer új rövid illetve közepes hatótávolságú rakétákat fejleszt ki, de ezeket tüzérségi fegyvereknek nevezi, hogy kijátssza az ENSZ határozatát, mely tiltja ezt Észak Korea számára. Az elmúlt időszakban több ilyen rakéta kísérletet is végrehajtottak Észak Koreában, és ezek aggodalmat váltottak ki Dél Koreában. A kísérleteknél, melyeken részt vett Kim Dzsong un is, mellette mindig Pak Dzsongcson tábornok volt látható. Ő eddigi a tüzérség parancsnoka volt. Most kinevezték a vezérkar főnökévé.

Nem veszélytelen poszt ez Észak Koreában: az első számú katonák közül többen a kivégző osztag előtt végezték, mert „elárulták a vezért”. A fiatal Kim Dzsong un állandóan tisztogatást folytat a tisztikarban, ahol a nála jóval idősebb főtisztek állandó bizonytalanságban élnek. Épp ez a diktátor célja, aki ily módon akarja biztosítani a hadsereg feltétlen lojalitását.

Trump elnök nemrég néhány percre átlépte a fegyverszüneti vonalat a két Korea határán. Felerősödött a remény, hogy hamarosan sor kerül újabb csúcstalálkozóra. Ehelyett USA – dél-koreai hadgyakorlatot tartanak, melyet Északon egy invázió előkészületeinek tekintenek. Azért is fejlesztik ki ezeket a taktikai rakéta fegyvereket, hogy megállítsanak egy ilyen esetleges támadást. Ha ezeket a taktikai rakétákat nukleáris robbanófejjel látják el, akkor azok beláthatatlan pusztítást okozhatnának a sűrűn lakott koreai félszigeten. Épp ezért ösztönzik tárgyalásokra Trumpot a dél-koreaiak. Az amerikai elnöknek jól jönne egy diplomáciai siker a választási kampány kellős közepén, de a tábornokai Washingtonban arra figyelmeztetik, hogy Észak Korea nem megbízható partner. Nem teljesíti az ígéreteit, és nem szereli le nukleáris és rakéta fegyverzetét. Erre Phenjanban azt válaszolják, hogy csakis akkor kerülhet sor a nukleáris fegyverzet megsemmisítésére, ha az USA párhuzamosan megszünteti azokat a büntető szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea amúgy is elmaradott gazdaságát.

Lesz-e a lengyel jelölt mezőgazdasági biztos Brüsszelben?

Kedden kívánja közzétenni az új brüsszeli bizottság névsorát Ursula von der Leyen asszony. Szándékai szerint Lengyelország kapná a mezőgazdasági biztos posztját. Ennek érdekében Varsó visszavonta korábbi jelöltjét, és egy olyan egykori európai parlamenti képviselőt javasol a bizottságba, aki egykor a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke volt.

Janusz Wojciehowski már találkozott is Ursula von der Leyen elnök asszonnyal, és igen elégedetten nyilatkozott a találkozóról. Amikor az európai parlament szavazott Ursula von der Leyen elnöki megerősítéséről, akkor a lengyel kormánypárt, a PiS mellette döntött. Varsóban gyakran emlékeztetnek arra, hogy támogatásuk nélkül Ursula von der Leyen nem kapta volna meg a többséget.

A német hetilap, a Der Spiegel közben emlékeztet arra, hogy az OLAF vizsgálatot folytatott a lengyel biztos jelölt ellen. Eszerint Wojciehowski nem számolt el korrekten utazási kiadásaival. A Der Spiegel természetesen megkérdezte erről a lengyel biztos jelöltet is. Aki elismerte, hogy voltak e körül problémák, de ő az OLAF vizsgálat során visszafizetett 11 250 eurót! Említsük meg, hogy távolról sem ő volt az egyetlen az európai parlament tagjai közül, aki visszaélt helyzetével és sokkal magasabb utazási költségeket számolt el mint amennyit valójában költött. Sokan ugyanis biznisz osztályú repülőjegyet számoltak el miközben fapados géppel utaztak. Ursula von der Leyen hivatala nem válaszolt a Politico című brüsszeli lap kérdésére miszerint a lengyel biztos jelölt OLAF botránya befolyásolja – e kinevezését az új brüsszeli bizottságba?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK