Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1901 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Erdogan 50 ezer migránst üldözött el Isztambulból

Amióta végképp elveszítette a politikai ellenőrzést a legnépesebb török város fölött, Erdogan elnök ráuszította a rendőrséget a migránsokra, akik szép számban élnek a 15 milliós világvárosban – sokan közülük engedély nélkül.

Törökországban minden migráns csakis ott élhet, ahol be van jelentve! Ezért aztán a rendőrök szinte folyamatosan razziáznak azokban a városrészekben, ahol sok migráns él – többnyire alkalmi munkákból. A belügyminiszter közlése szerint az Isztambul városából kiutasított migránsok döntő többsége afgán és pakisztáni állampolgár. Van közöttük 6400 szír is.

A szír menekültek különleges státuszt élveznek Törökországban, mert Erdogan elnök sokáig abban reménykedett, hogy ellenfele, Asszad elnök megbukik Szíriában. Nem így történt: Asszad az oroszok és Irán támogatásával felülkerekedett a nyolc éve tartó polgárháborúban. Erdogan ezért lepaktált az oroszokkal és Iránnal, majd megindította csapatait a kurdok ellen. Szét akarta foszlatni a kurdok ősi álmát egy önálló államra. Másrészt pedig az elfoglalt területen zónát hoznak létre, ahova egymillió szír menekültet akarnak visszatelepíteni. Bár Erdogan elnök azt állítja, hogy ez önkéntes folyamat, de a valóságban brutális erőszakról van szó.

Törökországban több mint 5 millió menekült él, közülük több mint négymillió szír. Mindez megterheli a törökök költségvetését, ezért Erdogan folyamatosan pénzt követel a külvilágtól, főként az EU -tól. Angela Merkel szerződést kötött erről Erdogan elnökkel. Az összeg 6 milliárd euró. A törökök azt állítják, hogy ebből még nem kaptak meg három milliárdot! Ebből a hatalmas összegből akarják felépíteni az óriási menekült tábor rendszert Szíriában. Orbán Viktor miniszterelnök azért is fogadta nagy pompával Budapesten Erdogant, mert ebből a nagy építkezésből szeretne részesülni Szíriában.

Kémek cseréje Litvánia és Oroszország határán

Összesen öten nyerték vissza a szabadságukat: a litván és az orosz hírszerzés 2-2 tisztje illetve egy nyugdíjas norvég határőr tiszt, akit kémkedésért 14 éves börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban.

Frode Berg elismerte az orosz hadbíróság előtt, hogy borítékokat vitt át a határon, de azt hitte, hogy pénz van benne nem pedig videók az orosz tengeralattjárókról. Norvégia miniszterelnöke üdvözölte honfitársa szabadon bocsátását és megköszönte a szintén NATO tagállam, Litvánia közreműködését.

Litvánia és Oroszország viszonya megromlott azóta, hogy 2014-ben az oroszok annektálták a Krím félszigetet, mely korábban Ukrajnához tartozott. A balti államokban felébredt a gyanú, hogy Moszkva vissza akarja állítani korábbi határait amikor Litvánia, Lettország és Észtország a Szovjetunió része volt. A litván hírszerzők ezek után a tervek után tudakozódtak Oroszországban. Az oroszok az FSZB tisztjei voltak, akiknek az volt a feladatuk, hogy kémeket toborozzanak Litvánia hadseregében.

A kémek cseréje pontosan úgy ment végbe mint a hidegháborús időkben. A helyszín Litvánia és a Kalinyingrád övezet határa volt. Ez az övezet, mely régen Kelet Poroszország volt, enklávé vagyis nincsen földi határa Oroszországgal. Az orosz hadseregnek és a flottának ez nagyon fontos támaszpontja. Az oroszok sok rakétát is telepítettek ide, melyek közvetlenül fenyegetik a NATO tagállamokat – így Magyarországot is.

Lázongás Iránban a „brutális” benzinár emelés miatt

Hetvenről majdnem száztíz forintra emelkedtek az üzemanyag árak a világ egyik legnagyobb kőolaj exportáló országában. Emiatt sokan az utcára vonultak, ahol a hatóságok brutálisan léptek fel. A BBC értesülései szerint egy ember meghalt és sokan megsebesültek. Iránban a sajtó működése erősen korlátozott, ezért hiteles információkat szerezni a lázongás méreteiről igen nehéz.

Irán kétségbeejtő gazdasági helyzetbe került azt követően, hogy Trump elnök kilépett a nemzetközi atomalkuból és az USA újra szankciókat kezdett el alkalmazni az iszlamista rendszerrel szemben. A szankciók miatt a külföldi cégek sorra lemondták iráni beruházásaikat és egyre kevesebben mernek olajat vásárolni Irántól, mert tartanak az amerikai büntető intézkedésektől.

Irán ugyanakkor háborúban áll a Közel Keleten: katonái ott vannak Szíriában és Jemenben. Libanonban is jelentős Irán befolyása, mert az ott elő síiták a szövetségesei. Csakhogy Libanon pénzügyi rendszere is a csőd szélére került, mert a zűrzavaros közel-keleti helyzetben kevesen látják biztonságban a pénzüket azt követően, hogy Trump elrendelte az amerikai csapatok kivonását Szíriából. Végül nem minden amerikai katona hagyta el Szíriát, de Washington szándéka nyilvánvaló lett: átengedi a térséget Oroszországnak és Törökországnak. Mindez cseppet sem kelt bizalmat a külvilágban, ahol egyre negatívabban ítélik meg a közel és közép kelet fejleményeit.

Várhelyi és Macedónia ex miniszterelnöke

Kínos kérdésre kell írásban válaszolnia a magyar biztos jelöltnek az Európai parlament külügyi bizottságának: mit tenne, ha egy hazájában elítélt miniszterelnök menedék jogért folyamodna? Megadná neki a menedékjogot?

A kérdés azért nagyon kellemetlen, mert egyértelműen Gruevszki ex macedón miniszterelnök diplomáciai botrányára utal. Hazájában visszaélések miatt elítélték Gruevszkit, aki magyar diplomaták segítségével kerülte el a börtönbüntetést Macedóniában. Azóta is vígan éldegél Magyarországon és az önkormányzati választáson szavaz is. Orbán Viktor miniszterelnök azzal indokolta meg a menekült jogot, hogy hazájában nem várna méltányos jogi eljárás Gruevszkire. Csakhogy Macedónia az Európai Unió tagja kíván lenni vagyis a jogrendszerét fokozatosan alakítja a brüsszeli elvárásokhoz. Épp ezzel a témakörrel kell foglalkoznia uniós biztosként Várhelyi Olivérnek, ha végül megválasztják.

Ha az EU álláspontját vallja, akkor átmehet a pótvizsgán, de el kell ítélnie Magyarország eljárását. Ha a magyar kormány álláspontját vallja, akkor szembekerül az Európai Unióval. Nem épp irigylésre méltó helyzet.

A magyar biztos megszavazása mégiscsak előbb vagy utóbb meg kell, hogy történjen ahhoz, hogy a brüsszeli bizottság végre megkezdhesse a munkáját. Ursula von der Leyen még mindig reménykedik abban, hogy december elsején kezdhetnek.

Az Európai parlament szocialista frakciója azt javasolja Ursula von der Leyen-nek, hogy adjanak másik tárcát Várhelyi Olivérnek. Csakhogy ez már nem lehetséges hiszen az összes többi poszt le van osztva.

Ha nem engedik át Várhelyi Olivért, akkor az új magyar biztos jelöltet éppúgy Orbán Viktor jelöli majd ki. Vagyis időhúzáson kívül nemigen tudnak mást elérni azok a frakciók, akik az első körben leszavazták Várhelyi Olivért. Nem is róla volt szó hanem Orbán Viktorról: neki akartak ezzel üzenni. Brüsszelben viszont fogytán a türelem: az Európai parlament már nagyon vár arra, hogy a bizottság Ursula von der Leyen vezetésével végre megkezdhesse a munkát – írja a brüsszeli Politico általában nagyon jól értesült munkatársa.

Orosz támaszpont az amerikai helyén Szíriában

Stratégiai fontosságú ponton, a kurdok központjában létesített új támaszpontot az orosz hadsereg Szíriában – közölte a hadügyminisztérium Moszkvában. A Zvezda televízió, mely a hadsereg tulajdonában van, helyszíni riportot sugárzott Kamisli városából, ahol jelen vannak a kurd milíciák éppúgy mint Asszad elnök csapatai.

De az amerikaiak kivonultak azt követően, hogy Trump elnök erről így döntött. Az amerikaiak helyére pedig beköltöztek az oroszok Szíriának ezen a stratégiai fontosságú pontján a török és az iraki határ közelében. Erdogan elnök azért akarta ezt elfoglalni, mert attól tartott, hogy a kurdok összefognak Törökországban, Szíriában és Irakban, hogy önálló államot teremtsenek maguknak.

Miután az USA cserben hagyta a kurdokat, azok siettek lepaktálni Asszad szíriai elnökkel és az oroszokkal. Akik elintézték, hogy ne Erdogan csapatai szállják meg ezt a stratégiai fontosságú pontot hanem ők.

Harci helikoptereket és föld – levegő rakéta kilövő bázist építenek ki az oroszok Kamisliben – magyarázta a Zvezda televízió nézőinek Timur Hodzsajev, a támaszpont parancsnoka. Az oroszoknak eddig két nagy támaszpontjuk van Szíriában: az egyik Tartusz kikötője, ahol az orosz flotta egy része állomásozik. A másik a Heimin légitámaszpont. Mindkettőt a legkorszerűbb Sz400-as orosz rakéta rendszer védi. Ilyet egyelőre nem észleltek az amerikai kém műholdak az új támaszponton. Szíria 49 évre adja bérbe ezeket a támaszpontokat Oroszországnak, mert Asszad elnök hálás azért, hogy Putyin a polgárháború idején mindvégig őt támogatta. Asszad nyerésre áll a szír polgárháborúban, de pontosan tudja: az oroszok nélkül aligha tudná megvédeni hatalmát Damaszkuszban.

Ki is valójában Ukrajna erős embere?

„Putyin bármikor kész lenne nekünk 100 milliárd dolláros kölcsönt nyújtani” – nyilatkozta a New York Timesnak Ihor Kolomijszkij, akit nyugtalanít, hogy az IMF nem utalja át a korábban megígért kölcsönt.

Ukrajna erős emberének az aggodalma érthető, mert a Nemzetközi Valutaalap épp azért késlekedik az ország számára létfontosságú kölcsön folyósításával, mert korábban azt tapasztalta: annak jelentős része a PrivatBankban landol. Azután pedig nyoma vész. A PrivatBank Ihor Kolomijszkij ukrán oligarcha üzleti birodalmának pénzügyi központja.

Ihor Kolomijszkij a zsidó közösség vezetője Ukrajnában, ahol elég mélyek az antiszemita hagyományok. 2014-ben Petr Porosenko elnököt támogatta, aki nyugatbarát politikát kezdeményezett miután elődje Oroszországba menekült. Porosenko cserébe kinevezte Kolomijszkijt Dnyepropetrovszk kormányzójának. Ebben a minőségében fontos szerepe volt abban, hogy az ukrán hadsereg és az azt támogató milíciák ellen tudtak állni az orosz nyomásnak Ukrajna keleti részén. Ihor Kolomijszkij pénzelte a milíciák egy részét – nem feledkezve meg természetesen a saját hasznáról sem.

Vállalat birodalmában fontos szerepet játszik a média, ahol Ukrajna jelenlegi államfője megalapozta hírnevét. Volodimir Zelenszkij színész hazája államfőjét alakította egy televíziós sorozatban. Oly nagy sikerrel, hogy Ihor Kolomijszkij pénzügyi támogatásával Ukrajna államfőjévé választották meg. Ebben a minőségében új politikát hirdetett meg:

Kibékülés Oroszországgal

Volodomir Zelenszkij többször is tárgyalt telefonon Putyin orosz elnökkel a két állam kapcsolatáról. És főképp arról a helyzetről, mely Ukrajna keleti orosz többségű részén kialakult. Két kormányzóságban olyan milíciák tartják kézben a valóságos hatalmat, melyek Moszkvának engedelmeskednek. Zelenszkij elnök mindenképp békét szeretne Moszkvával hiszen Ukrajna gazdasági stabilizációja addig nehezen képzelhető el amíg háborús állapotok uralkodnak az ország keleti felében. Csakhogy Putyin elnöknek van egy alapvető feltétele:

Ukrajna semmiképp sem léphet be a NATO-ba

Az Egyesült Államok viszont azt szeretné, ha Ukrajna a nyugati katonai szövetség partnere lenne. „Önök fenn akarják tartani a háborús állapotokat Ukrajnában” – érvel Ihor Kolomijszkij a New York Timesban. Amely azért is kérte az interjút Ukrajna erős emberétől, mert a Trump elleni impeachment eljárás több ponton is kapcsolódik az USA kül- és belpolitikájának összekeveréséhez.

Trumpot sokkal jobban érdekelte a Biden család mint Ukrajna sorsa

Ezt vallotta több magasrangú diplomata a washingtoni képviselőház hírszerzési bizottsága előtt. Amely arra keresi a bizonyítékot, hogy Donald Trump megzsarolta Ukrajna elnökét: ha nem szállít bizonyítékot Biden szenátor fiának kétes üzleti ügyeiről, akkor Ukrajna búcsút mondhat a fegyver szállításoknak, melyek oly fontosak a hadsereg számára. Biden szenátor Trump talán legveszélyesebb ellenfele lehet a jövő évi elnökválasztáson.

Az amerikai belviszálynak Ukrajna fizetheti meg az árát

Erre mutat rá Ihor Kolomijszkij a New York Timesban. Csakhogy Ukrajnának is megvan a maga zsarolási potenciálja: a kibékülés Moszkvával! Egyértelműen utal erre Ukrajna erős embere mondván egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy lepaktálnak Moszkvával. Akkor pedig az orosz tankok közel kerülnek Varsóhoz és Krakkóhoz.

A NATO belepiszkíthat a pelenkába

Ezzel fenyegetőzik Ihor Kolomijszkij, aki csalódott a nyugati szövetségben, amelyből kevés haszna származott Ukrajnának. Az orosz vétó miatt sem arra nincs esélye, hogy bekerüljön a NATO-ba sem pedig arra, hogy az EU tagja legyen. Közben viszont millió számra menekülnek az ukránok nyugatra, mert a kétségbeejtően alacsony életszínvonal csak nem akar emelkedni. Egyedül Lengyelországban több mint egymillió ukrán munkavállalót tartanak számon!

Ukrajnában nagyszabású privatizációs programot hirdetett meg az új elnök. Ebben külföldiek is részt vehetnek. Különösen az állami gazdaságok földjei jelentenek nagy vonzerőt a külföldi befektetőknek hiszen a kiváló minőségű földeken a nyugati technológia alkalmazásával kiváló eredményeket lehetne elérni. Ukrajna Európa éléskamrája lehetne. Ez persze problémákat vet fel az Európai Unióval, amely elszántan védelmezi a maga agrár piacát az olcsó kívülről jövő exporttal szemben.

A Nyugatban csalódott Ihor Kolomijszkij ezért is fenyegetőzik most azzal, hogy Ukrajna lepaktál Moszkvával. „Ők az erősebbek” – ismeri el Ukrajna erős embere, aki nyilván figyelemmel kísérte a Közel Keletet is: Szíriában Oroszország kerekedett felül miközben az amerikaiak szépen csendesen kivonulnak.

Ezért még a Varsói szerződés is eszébe jutott Ihor Kolomijszkijnak. Ez a katonai együttműködési szerződés tette lehetővé a csehszlovák reformok eltiprását 1968-ban. Miután a szocializmus megbukott Európa keleti felén, a Varsói szerződés feloszlott. Ha Kijev és Moszkva együttműködési szerződést kötne az még távolról sem jelentené a Varsói szerződés helyreállítását. Jelenleg ugyanis annak tagjai mind a NATO-ban vannak. Amellyel kapcsolatban viszont nemrég Macron francia elnök kijelentette: a NATO agyhalott!

Az oroszok meghekkelték a brit Munkáspárt választási kampányát?

A 2016-os amerikai kampány után az oroszok beavatkoznak a brit választási kampányába is. Erre célzott a munkáspárt vezére, Corbyn amikor beszámolt arról egy sajtóértekezleten, hogy támadás érte a Munkáspárt rendszerét. Utalt rá, hogy egy olyan trió ellen kell küzdenie, mely mögött felrémlik Oroszország árnya: Trump-Johson és Farage.

Először Hillary Clinton pendítette meg, hogy az oroszok segítségével győzött Trump 2016-ban. Most Hillary Clinton azt kérte Boris Johnson brit miniszterelnöktől, hogy hozza nyilvánosságra a jelentést arról: milyen szerepet is játszott Oroszország a brexit kampány finanszírozásában?!

Font milliókat kaphatott a brit konzervatív párt Putyintól a brexitért

Ezt tartalmazza az a jelentés, melyet a parlament hírszerzési bizottsága készített, és amelynek a közzétételét Boris Johnson miniszterelnök megakadályozta. A konzervatív kormányfő joggal tart attól, hogy a választások során ez hátrányosan befolyásolná az esélyeket – véli a londoni Sunday Times, amely megtudott egy-két érdekes részletet a jelentésből. Korábban ugyanez a lap közölte a miniszterelnök brexit tanácsadójának előéletét firtató cikket, melynek alapján egy munkáspárti képviselő feltette a kínos kérdést: Cummings orosz kém lenne?

160 ezer fontot fizetett egy Angliában élő orosz oligarcha, hogy teniszezhessen Boris Johnsonnal és David Cameronnal

A Csernuhin házaspár, melynek mindkét tagja igen aktív a brit társas életben imádja a teniszt mint a kapcsolat teremtés eszközét. Amikor megtudták, hogy az akkori miniszterelnök illetve külügyminiszter jó pénzért bárkivel teniszezik, akkor nem sajnálták ezért a 160 ezer fontot! A Csernuhin házaspár tavaly 450 ezer fontot fizetett be a brit konzervatívok kasszájába!

A különösen kellemetlen az ügyben az, hogy a házaspár Putyin közeli oligarchának számít. A Sunday Times azt a kérdést is felteszi: vajon milyen kapcsolatban álltak az FSZB-vel, az orosz titkosszolgálattal?!

Ez Nagy Britanniában különösen kellemetlen kérdés mostanság hiszen nem is oly rég Salisburyben – Londontól nem messze – a GRU, az orosz katonai hírszerzés megpróbálta megölni híres árulóját, Szkripal ezredest és annak lányát, Juliát. Emiatt Nagy Britannia sok orosz diplomatát kiutasított és kérésére a NATO államok – köztük Magyarország is – ugyanígy cselekedtek.

A rekorder oligarcha 1,2 millió fonttal támogatta a konzervatívokat

Alekszandr Tyemerko azzal dicsekszik, hogy közel áll az orosz miniszterelnökhöz, Medvegyevhez. Nyilván emiatt is kedveli őt az orosz hadügyminisztérium, mely elárasztotta őt megrendelésekkel amíg Oroszországban élt. Ebben az országban hadügyi megrendelést csakis az kaphat, akit a szolgálatok saját emberüknek tekintenek. Kérdés persze, hogy mennyire a saját pénzüket adták a konzervatívoknak az orosz oligarchák és mennyire a szolgálatok kasszájából finanszírozták a brexit barátait Nagy Britanniában?!

Ez már Roman Abramovics esetében is felmerült: Putyin kedvenc oligarchája a Chelsea VIP páholyában az szinte az egész brit elitet vendégül látta. Aztán beütött a Szkripal ügy, és Roman Abramovics tartózkodási engedélyét nem hosszabbították meg annak ellenére, hogy régóta a Chelsea csapatának tulajdonosa, és hét gyermeke közül öten Nagy Britanniában tanulnak. Roman Abramovics nem esett kétségbe: felvette az izraeli állampolgárságot, és így vígan utazgathat a világban, de a brit elit befolyásolásában már kisebb szerep juthat neki.

Az oroszok ásza a Lebegyev família

Alekszandr Lebegyev a hírszerzés rezidense volt Londonban, ahol aztán „váltott” és egy kis média birodalom feje lett: az övé az Independent és az Evening Standard. Fia, Jevgenyij Lebegyev jó barátságban áll Boris Johnsonnal még azokból az időkből amikor a mostani miniszterelnök London főpolgármestere illetve külügyminiszter volt. Perugiaban, egy olasz arisztokrata felújított kastélyában gyakran látja vendégül Boris Johnsont. Akit le is fényképeztek a közelben kissé másnapos állapotban. A Sunday Times ezzel kapcsolatban maliciozusan megjegyzi: korábban felmerült a gyanú, hogy a miniszterelnököt zsarolhatják, mert Perugiaban, az orosz oligarchák kastélyában „minden megtalálható az érkezés pillanatától a távozás percéig”. A bulvársajtó kábítószeres partikról tud, ahol lengén öltözött ifjú hölgyek is jelen voltak. Ugyanakkor az is tény, hogy a Lebegyev família szakított Putyinnal vagy legalábbis ezt a szerepet játssza el. Ők pénzelik a csekély ellenzéki sajtó egy részét. Dehát lehet, hogy ez a megbízatásuk …

Theresa May konzervatív kormányának egyik magát megnevezni nem kívánó tagja, elmondta a Sunday Timesnak, hogy nagy a zsarolás veszélye, és nemcsak ebben az ügyben: „milliárdosok finanszírozzák a konzervatív pártot!” – állította az egykori miniszter arra célozva, hogy a szponzorok azután megkérik az árát a támogatásnak.

A Munkáspárt kampány főnöke azzal vádolja a konzervatívokat, hogy szándékosan késleltetik a jelentés közzétételét a választások előtt. A konzervatívok csak az elmúlt év során 498850-642 000 fontot kaptak különböző orosz forrásokból – állítja az Open Democracy. Vajon ezek az orosz adakozók milyen közel állnak az FSZB -hez? – feszegeti a Sunday Times.

Five Eyes only

Ez a világ legjelentősebb titkosszolgálati szövetsége, mely az Egyesült Államokból, Nagy Britanniából, Kanadából, Ausztráliából és Új Zélandból áll. Amikor Kim Philby, a brit titkosszolgálat akkori főnöke elárulta hazáját, akkor nemcsak brit információkkal láthatta el orosz megbízóit hanem a másik négy állam titkaival is, mert elvben ezek a titkosszolgálatok nem tartanak titkot egymás előtt. Épp ezért aggaszthatja most Dominic Cummings brexit főtanácsadó orosz kapcsolati hálója az amerikaiakat, kanadaiakat, ausztrálokat és új-zélandiakat is. Erről nyilatkozott Ben Bradshaw brit munkáspárti képviselő az ausztrál Sydney Morning Heraldnak. Mr. Brexit ugyanis minden információhoz hozzájuthat Boris Johnson miniszterelnök mellett. Vajon mit profitálnak ebből az oroszok, akik nem is titkolják, hogy a brexit elszánt hívei?!…

„Ez itt Lengyelország, nem Izrael!”

Szélsőjobboldali tüntetés Varsóban, melyen magyar és olasz neonácik is részt vettek. A lengyel köztársaság kikiáltásának évfordulóján rendezett tüntetésen idén jóval kevesebben voltak mint tavaly amikor a századik évfordulón a köztársasági elnök, Andrzej Duda is részt vett a felvonuláson.

Lengyelország az első világháború után nyerte vissza állami létét, mert korábban az orosz, a porosz és a Habsburg birodalom felosztotta egymás között a területét.

A tüntetés szervezője, Robert Bakiewicz lengyel intifádát hirdetett meg a világgal szemben. Az intifáda a palesztinok mozgalma Izrael állammal szemben. „Le az Európai Unióval !”, „Isten velünk van!”, „Lengyelország nem Izrael ” – ilyen feliratokat lehetett látni a menetben Varsóban, ahol minden évben megismétlődik ez a szélsőségesen nacionalista felvonulás.

A nemzeti radikális kormánypárt, a PiS nem azonosul a felvonulással, de nem is határolja magát el tőle. Arra számít ugyanis, hogy a szélsőjobboldali szavazók a döntő pillanatban őt támogatják majd. Ez be is jött a legutóbbi parlamenti választáson, ahol a PiS többséget szerzett. Így továbbra is egyedül kormányozhatja Lengyelországot – a szélsőjobboldal csendes támogatásával.

Mit keresett egy orosz tengeralattjáró Izrael parti vizein

Az izraeli elhárítás észrevette, hogy egy orosz tengeralattjáró 8 tengeri mérföldre (mintegy 15 kilométer) megközelítette a partvidéket noha a nemzetközi egyezmények 12 tengeri mérföldben (körülbelül 22 kilométer)szabják meg egy állam parti vizeinek a határát.

Vajon súlyos sérelem érte-e Izrael biztonságát? – tudakolja az ynetnews portál, amely vezető helyen közli a hírt annak ellenére, hogy az eset három hónappal ezelőtt történt. De a katonai titkokat Izraelben különösen jól őrzik hiszen jelentős részben ezen múlik az ellenséges államok által körülvett zsidó állam biztonsága.

Izrael és Oroszország szembeáll Szíriában

Izrael Asszad ellenfeleit támogatja míg Putyin elnök a szír államfő legfőbb támogatói közé tartozik. Éppúgy mint Irán, mely esküdt ellensége Izraelnek, melynek a létjogosultságát sem hajlandó elismerni.

Amerikai-orosz-izraeli nemzetbiztonsági találkozó

Az izraeli lapok sokat foglalkoztak vele, de másutt nemigen keltett feltűnést, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadójának meghívására Izraelben tárgyalt egymással az USA, Oroszország és Izrael nemzetbiztonsági tanácsadója! Ezt megelőzően az oroszok megtagadták az irániaktól annak a korszerű légelhárító rakétarendszernek az eladását, mely oly sok gondot okozott az izraeli légierőnek Szíria fölött. Netanjahu miniszterelnök sietett is kifejezni háláját személyesen Putyin elnöknek.

Mire játszanak az oroszok?

Az orosz flottának régi sérelme, hogy egyetlenegy kikötőben állomásozhat a Földközi tengeren mégpedig Szíriában. Ezt keveslik az admirálisok, akik azt szeretnék, ha az orosz flotta esélyei megközelítenék az amerikaiakét. Putyin elnök nemrég Szaúd Arábiában járt. Ez már nem a Földközi tenger, de a Közel Kelet, mely módfelett érdekli Oroszországot. Amely felajánlotta legkorszerűbb rakéta elhárító rendszerét Szaúd Arábiának, mely az USA legelszántabb szövetségese. Roosewelt elnök Jaltából hazatérőben paktált le Szaúd királlyal, és azóta a sivatagi királyság Amerika sziklaszilárd szövetségese. De közbejött a Khashoggi gyilkosság amikor az ellenzéki újságírót – az amerikaiak jóváhagyásával – csapdába ejtették, megfojtották majd feldarabolták hazája isztambuli főkonzulátusán. Trump elnök is bírálni kezdte Szaúd Arábiát mire a tudtára adták: ha nem tetszik neki valami, akkor az oroszokkal paktálnak! Kikötőket és támaszpontokat adnának az oroszoknak! Trump értette a finom célzást és meghátrált. Közölte: fontosabb Szaúd Arábia szövetsége mint az emberi jogok védelme!

Amikor iráni drón támadás érte a világ legnagyobb kőolaj feldolgozó üzemét Szaúd Arábiában, akkor az oroszok siettek ajánlatot tenni. Trump közölte: ez kizárt! Azonnal amerikai katonákat és szakértőket küldött Szaúd Arábiába. Ez a szövetség a világ legnagyobb olaj exportőrével túlságosan is fontos az Egyesült Államoknak. Csakhogy az USA kivonulóban van a Közel Keletről. Párhuzamosan szinte mindenki Putyin barátságát keresi. Szaúd Arábia, mely a szovjet időkben hallani sem akart Moszkváról. Izrael, mely Amerika leghűbb szövetségeseként mindig tartotta a három lépés távolságot az oroszoktól. Ámde kiderült: az oroszok megkerülhetetlenek a Közel Keleten! Ezért nem izgatta magát annyira az izraeli vezérkar amikor jelentették: orosz tengeralattjárót észleltek a parti vizeken! Nem kizárt, hogy a jövőben rendszeres vendégek lesznek…

Asszad: Európa utálja Erdogant, de szüksége van rá

Szíria államfője szerint az Európai Uniónak nem a menekültektől kell félnie hanem a dzsihád harcosoktól. Asszad elnök szerint azok a milíciák, melyek ellene küzdenek Szíriában és a Nyugat támogatását élvezik, sokkal nagyobb fenyegetést jelentenek Európára nézve mint a menekültek.

A nyugatiak által támogatott milíciák ugyanis tele vannak fanatikus dzsihád harcosokkal míg a menekültek döntő többsége mérsékelt. Nagyon kevés közöttük a dzsihád harcos- hangsúlyozta Asszad elnök, aki az Rt.com orosz hírügynökségnek nyilatkozott.

Erdogan fenyegetése a migráns áradattal tehát nem valós a szír elnök szerint, aki a maga részéről szívesebben látná a törököket országa határán kívül. Csakhogy ezt nem mondhatja ki, mert Erdogan elnök megegyezett Putyinnal arról a zónáról, melyet eddig a kurd milícia tartott az ellenőrzése alatt. Erdogan ide szeretne vissza telepíteni egymillió szír menekültet – állítólag önkéntes alapon. Ennek a menekült központnak a kiépítését Erdogan szerint a Nyugatnak kellene finanszíroznia. Az Egyesült Államoknak azért, mert az arab tavasz idején kirobbantotta a polgárháborút Szíriában, az Európai Uniónak pedig azért, hogy elkerüljön egy újabb migráns hullámot. Erdogan legkevesebb 3 milliárd euróra számít Brüsszeltől. Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország is részt vállalhat ebben az építkezésben, mely valóságos városokat hozna létre abban a zónában, mely körül orosz-török őrjáratok cirkálnak Szíriában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK