Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1767 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Hadjáték – külföldi résztvevőkkel, a főparancsnok Putyin

Orenburg városának környékén rendezik meg a hétvégén azt a nagyszabású hadgyakorlatot, melyen az orosz csapatokon kívül néhány más ázsiai állam katonái is részt vesznek.

Ott vannak a kínaiak, az indiaiak és a pakisztániak valamint az egykori szovjet tagállamok: Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Tadzsikisztán katonái.

Putyin elnök személyesen játssza a főparancsnok szerepét. Oroszország folyamatosan erősíti szövetségi rendszerét Ázsiában, ahol elsősorban az orosz fegyverek iránt mutatkozik érdeklődés. Nemrég az orosz Távol Keleten rendeztek nagyszabású hadgyakorlatot, melyen kínai alakulatok is részt vettek. Mindez figyelmeztetés az Egyesült Államoknak, hogy Oroszországgal akkor is számolnia kell, ha gazdaságilag eltörpül Amerika mellett, de katonai ereje továbbra is figyelemreméltó – különösen, ha figyelembe vesszük a szövetségesi viszonyát Kínával.

Az USA megerősíti Szaúd Arábia légvédelmét

Joseph Dunford vezérkari főnök bejelentette Washington megerősíti Szaúd Arábia légvédelmét. Eza z USA egyik válasza a néhány nap előtti dróntámadásra amely Szaúd Arábia legfontosabb kőolaj kitermelő helyét érte. Ennek következtében napi 6 millió hordóval csökkent a szaúdi olaj kitermelés felborítva ezzel az egyensúlyt a globális piacon.

Putyin orosz elnök azt ajánlotta Szaúd Arábiának, hogy vásároljon orosz légvédelmi rendszereket, melyek a dróntámadásoktól is képesek megvédeni a világ egyik legjelentősebb olajexportáló országát. Erre reagált úgy Trump elnök, hogy engedélyezte amerikai katonák küldését Szaúd Arábiába, hogy megerősítsék az ország légvédelmét.

Szaúd Arábia és az Egyesült Államok Iránt vádolja a drón támadással, de Teheránban azt állítják: a drónok irániak voltak, de nem ők lőtték ki azokat, hanem a szövetségeseik, a huthi lázadók Jemenből. A Szaúd Arábiával szomszédos arab államban évek óta véres polgárháború dúl , melyben a szunnita törzseket Szaúd Arábia míg a síita huthi lázadókat Irán támogatja. A huthi lázadók főnöke bejelentette: nem lesz több hasonló dróntámadás Szaúd Arábia ellen. Cserébe azt kérte, hogy Szaúd Arábia állítsa le hadműveleteit Jemenben.

Észak Korea üdvözölte Trump új tárgyalási javaslatát

„Bölcs politikai döntésnek” nevezte az USA elnökének elképzelését arra, hogy miképp lehetne kimozdítani a holtpontról az amerikai koreai tárgyalásokat Kim Myong Gil főtárgyaló. A nukleáris leszerelésről folyó tárgyalásokon ő képviselte hazáját. Most örömmel konstatálta, hogy Trump megszabadult „egy bajkeverőtől”. Nevet a koreai diplomata nem említett, de mindenki tudta, hogy John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóra gondol, aki a kemény vonalat képviselte Washingtonban.

Trump nemrég kijelentette: Egyelőre nem megyek Phenjanba

Kim Dzsong un ugyanis meghívta az amerikai elnököt Észak Koreába. Sajtóértekezletén Trump nem erősítette meg, de nem is cáfolta a meghívást. Közölte: egyelőre nincsenek meg a feltételei egy észak-koreai látogatásnak. Eddig három csúcstalálkozó volt: tavaly Szingapúrban , idén februárban Hanoiban, majd pedig nyáron a G7 csúcstalálkozó után. Akkor Trump Japánból érkezett a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalra. Át is lépett a vonalon. Így ő lett az USA első elnöke, aki Észak Korea földjére tette a lábát.

A tárgyalások azonban nem haladnak. Szingapúrban abban állapodtak meg, hogy Észak Korea leszereli nukleáris fegyverzetét és ballisztikus rakétáit, melyekkel elérheti akár az Egyesült Államokat is. Cserébe Amerika megszünteti a szankciókat, melyeket fojtogatják Észak Korea gazdaságát, ahol a lakosság jelentős része az éhséggel küszködik a fegyverkezési program miatt. A megállapodást mindkét fél másképp értelmezi: Washington szerint csakis akkor oldják fel a szankciókat, ha Észak Korea teljesítette a vállalásait és azt nemzetközi ellenőrök hitelesítették. Észak Korea szerint párhuzamosan kellene haladnia a leszerelésnek és a szankciók feloldásának. Látva a tárgyalások eredménytelenségét, Észak Korea újrakezdte rakéta kísérleteit. Nemrég nevezték ki a rakéta haderőnem parancsnokát az egész észak-koreai hadsereg vezérkari főnökévé.

Phenjanban felébredt a remény amikor Trump elnök kirúgta nemzetbiztonsági tanácsadóját. John Bolton ugyanis a kemény vonal híve volt. Ezért küldtek meghívót Donald Trumpnak. Aki közölte, hogy a személyes kapcsolatai nagyon jók Kim Dzsong un-nal, de az újabb találkozónak még nem érkezett el az ideje. Trump figyelmét jelenleg az iráni válság köti le, mert katonai csapással fenyegette meg az iszlamista rendszert, amiért az drónokkal támadta meg a világ legnagyobb olaj kitermelő helyét Szaúd Arábiában.

Snowden nem kap menedéket Franciaországban

Jean-Yves Le Drian külügyminiszter kijelentette: Edward Snowden 2013 óta többször is kért menedéket Franciaországban, de eddig mindig elutasítottuk ezt. Most sincs ok, hogy változtassunk a magatartásunkon.

Az amerikai kém, aki jelenleg Oroszországban él, könyvet adott ki, és ebből az alkalomból több újságnak is úgy nyilatkozott, hogy szívesebben töltené az idejét Franciaországban. Az Egyesült Államok nyilván nagyon rossz néven venné, ha egy szövetséges állam menedéket nyújtana egy egykori amerikai kémnek. Washingtonban az igazságügyi minisztérium közölte: igényt tartanak Snowden könyvének a honoráriumára, mert az olyan információk alapján íródott, melyek szigorúan titkosak az USA-ban.

Snowden: ha kiesem az ablakon, akkor az nem lesz öngyilkosság!

Erről nyilatkozott a neves amerikai kém, aki jelenleg Moszkvában él – amerikai feleségével. Permanent Record most megjelent könyvének a címe, melyben beszámol arról, hogy miért is hagyta ott az amerikai hírszerzést és miért leplezte le annak a titkait?

Bónusz! – kiáltott a főnök amikor megpillantotta a képernyőn a megfigyelt személy feleségét- meztelenül! Mégiscsak mivel foglalkozunk mi? – tette fel a kérdést a fiatal informatikus az NSA – ben. Edward Snowden katona családból származott: nagyapja ellentengernagy volt, édesapja pedig a parti őrség megbecsült veteránja. Édesanyja az NSA-nek dolgozott. A szeptember 11-i merénylet után Edward Snowden jelentkezett a hadseregbe. Itt kommandós elit alakulatban vett részt kiképzésen, de megsérült. Ezért átirányítottak a CIA-hez. Minthogy kiválóan értett az informatikához onnan átkerült az NSA-hez, mely a tömeges megfigyelést végezte és végzi a világon. „Még a CIA sem tudja, hogy mire képes az informatikai megfigyelési rendszer” – nyilatkozta a Der Spiegelnek a moszkvai Metropol szállodában Edward Snowden. Rámutatott okos telefonjára: tudja, hogy ez a telefon hány ezer adatot továbbít percenként, ha ki van kapcsolva akkor is? – kérdezte az újságírótól. Az NSA képes ezeknek az adatoknak a megszerzésére és a tárolására! Ebben áll a veszélyessége – hangsúlyozta Edward Snowden. Aki tisztában van vele, hogy halálra van ítélve, ezért csakis szigorúan konspiratív szabályok szerint találkozott a német újságíróval Moszkvában.

Ha kiesem az ablakon, akkor az nem lesz a véletlen műve, nem lesz öngyilkosság

Azért esem ki, mert valaki kilökött – mondta a komputeres kém, akit az amerikai katonai bíróság halálra ítélt. Nem véletlenül: Snowden ugyanis rengeteg titkot kicsempészett utolsó állomáshelyéről Hawaii szigetéről. Hongkongban majd Oroszországban leplezte le azt, hogy az USA tömeges megfigyelést alkalmaz a világ minden pontján – beleértve a szövetséges államok vezetőit is! Obama akkori amerikai elnök személyesen kért bocsánatot Merkel kancellártól és más vezetőktől. Szentül megígérte: a jövőben ilyesmi nem fordulhat elő! Kevesen adnak hitelt ennek az ígéretnek. Annál is inkább, mert Obamát Trump követte az elnöki székben.

Trump nem a probléma hanem annak következménye

Ezt állítja könyvében Edward Snowden, aki szerint az informatikai forradalom darabokra szabdalta a társadalmakat. Ezt a helyzetet használja ki Donald Trump vagy Boris Johnson.

És az oroszok?

„Nem kétséges, hogy rengeteg hacker akciót hajtottak és hajtanak végre a nyugati államok ellen. Minden valószínűség szerint megpróbálták manipulálni a választásokat az USA-ban Donald Trump érdekében. Minden titkosszolgálat ezt csinálja. Az USA is legkevesebb 50 éve!” – állítja Edward Snowden.

Az internet reformját javasolja a Moszkvában élő amerikai kém

„Jelenleg a Google segítségével tájékozódunk a világban. Ezért a Google szinte mindent tud rólunk. Rajtuk keresztül pedig az amerikai titkosszolgálat is. Az internet túlságosan is jól működik. Ezért meg kellene fontolni, hogy regionális internet rendszerek létrehozásával csökkenteni lehet-e a tömeges megfigyelést?

Ami miatt most Kínát bírálják, azt Amerika már réges-régen csinálja

A kínaiak elsősorban az iszlamista terror által fenyegetett Hszincsiang-Ujgur tartományban olyan tömeges megfigyelési rendszert alkalmaznak, amely gyakorlatilag tökéletes kontrollt eredményez. Edward Snowden arról is beszámol könyvében, hogy az NSA már az arab kávéházakban működő wi-fi rendszereken keresztül szinte minden beszélgetést rögzít. Majd pedig kulcs szavak elemzésével kiválasztják a problematikus beszélgetéseket, és elraktározzák. Ezért a könyv címe a Permanent Record (örök emlékezet).

Hogy él Oroszországban a hazájában halálraítélt amerikai kém?

„Nem nagyon érintkezem az oroszokkal. Az angol nyelvű kolónia tagjaival tartjuk a kapcsolatokat feleségemmel”. Edward Snowden azt állítja , hogy nem működik együtt az FSZB -vel, az orosz hírszerzéssel. „Nem kínoztak meg amikor megtagadtam az együttműködést. A kivárásra játszanak. Majd meglátjuk mi lesz – ez az álláspontjuk!” Washingtonban nem hisznek ebben, sőt van aki azt állítja: Edward Snowden eleve orosz ügynök volt! Azért lépett le 2013-ban mert a lebukás fenyegette. Edward Snowden természetesen cáfolja ezt a verziót. Azt állítja: az erkölcsi felháborodás volt az oka annak, hogy szakított az amerikai titkosszolgálattal. Amelyik nem feledkezik meg arról, hogy Snowden Rubik kockában csempészte ki az NSA titkait, hogy aztán abból könyvet írjon…

Ki az a tábornok, aki legyőzte Benjamin Netanjahut?

A hatvanéves Benny Gantz Izraelen kivül jóformán ismeretlen. Ezért is próbált meg úgy feltűnni vele szemben Benjamin Netanjahu miniszterelnök, hogy ő olyan államférfi, aki a világ fontos vezetőivel egyenrangúként tárgyal.

Trump és Putyin nem is nagyon titkolta, hogy Benjamin Netanjahut támogatja a választásokon Izraelben. A választópolgárok másképp döntöttek: Netanjahu pártja, a Likud csak 31 képviselői helyet szerzett a Knesszetben míg Benny Gantz tábornok Kék és Fehér Pártja 33-at.

Netanjahu közös kormányzást ajánlott Benny Gantznak

61 képviselő támogatására van szükség a parlamentben a kormányalakításhoz, és elvben így lehetséges lenne a két nagy ellenfél összeborulása. Csakhogy minimális többségük lenne, mely fogyna is, ha valóban koalícióra lépnének egymással. Mindkét oldalon vannak ugyanis olyanok, akik hallani sem akarnak erről. Mindjárt itt van maga Benny Gantz, aki a választási kampány során hangsúlyozta: nem lép be olyan kormányba, melyben Netanjahu a miniszterelnök! Most persze új helyzet van: mind többen vélik úgy, hogy a hetvenéves Benjamin Netanjahu nyugdíjba vonulhatna. A miniszterelnök viszont hallani sem akar erről.

Benny Gantz miniszterelnök?

A tábornok 38 évet töltött el a hadseregben, ahol karrierje végén vezérkari főnök volt. Altábornagyi csillagját épp Benjamin Netanjahu miniszterelnöktől kapta meg. Kettőjük elképzelése a Közel Keletről meglehetősen hasonló. Benny Gantz abban nem ért egyet Netanjahu-val, hogy Izraelnek annektálnia kellene a Jordán völgyét. Gantz tábornok vezette Izrael hadseregét akkor amikor az csapást mértek a gázai övezetre – sok civil áldozattal. Benny Gantz nem bánta meg egyik akciót sem. Ma is híve az erő alkalmazásának Izrael érdekében.

Jöhet Avigdor Liberman

Az orosz zsidók pártjának vezetője vetette fel először egy nemzeti egységkormány megalakulását, melyben a két nagy mellett az ő kis pártja lenne a mérleg nyelve. Ő Benjamin Netanjahuhoz hasonlóan pragmatikus és ravasz politikus – ellentétben Benny Gantz tábornokkal, aki újoncnak számít a politikai életben. Avigdor Liberman szerint csak Netanjahu nélkül alakulhat nemzeti egységkormány. A Likud párt ragaszkodik Benjamin Netanjahu- hoz – egyelőre.

A miniszterelnöknek három kínos korrupciós ügye van, melyekkel kapcsolatban októberben kezdődnek meg a meghallgatások. A korrupció elleni harc Benny Gantz tábornoknak egyik fő jelszava volt a választási kampányban. Ezért nehéz elképzelni egy Gantz – Netanjahu paktumot, de nem lehetetlen. Az izraeli közvélemény látszólag megosztott, de valójában a három párt elképzelései között nincsen igazán nagy különbség. Vagyis létrejöhet a nemzeti egységkormány, ha más megoldást nem találnak Izraelben…

Trump: még nem megyek Phenjanba!

Kim Dzsong un meghívta az amerikai elnököt Észak Koreába. Sajtóértekezletén Trump nem erősítette meg, de nem is cáfolta a meghívást. Közölte: egyelőre nincsenek meg a feltételei egy észak-koreai látogatásnak.

Eddig három csúcstalálkozó volt: tavaly Szingapúrban, idén februárban Hanoiban, majd pedig nyáron a G7 csúcstalálkozó után. Akkor Trump Japánból érkezett a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalra. Át is lépett a vonalon. Így ő lett az USA első elnöke, aki Észak Korea földjére tette a lábát.

A tárgyalások azonban nem haladnak. Szingapúrban abban állapodtak meg, hogy Észak Korea leszereli nukleáris fegyverzetét és ballisztikus rakétáit, melyekkel elérheti akár az Egyesült Államokat is. Cserébe Amerika megszünteti a szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea gazdaságát, ahol a lakosság jelentős része az éhséggel küszködik a fegyverkezési program miatt. A megállapodást mindkét fél másképp értelmezi: Washington szerint csakis akkor oldják fel a szankciókat, ha Észak Korea teljesítette a vállalásait és azt nemzetközi ellenőrök hitelesítették. Észak Korea szerint párhuzamosan kellene haladnia a leszerelésnek és a szankciók feloldásának. Látva a tárgyalások eredménytelenségét, Észak Korea újrakezdte rakéta kísérleteit. Nemrég nevezték ki a rakéta haderőnem parancsnokát az egész észak-koreai hadsereg vezérkari főnökévé.

Phenjanban felébredt a remény amikor Trump elnök kirúgta nemzetbiztonsági tanácsadóját. John Bolton ugyanis a kemény vonal híve volt. Ezért küldtek meghívót Donald Trumpnak. Aki közölte a személyes kapcsolatai nagyon jók Kim Dzsong un-nal, de az újabb találkozónak még nem érkezett el az ideje. Trump figyelmét jelenleg az iráni válság köti le, mert katonai csapással fenyegette meg az iszlamista rendszert, amiért az drónokkal támadta meg a világ legnagyobb olaj kitermelő helyét Szaúd Arábiában.

Költözzön hozzánk, kap 25 ezer eurót !

25 ezer euróval csalogatja az embereket Molise tartomány, amely folyamatosan veszít a népességéből – éppúgy mint az egész Olaszország. A második világháború óta most először 55 millióra csökkent Olaszország lakossága, amely Japán után a második leginkább elöregedett ország.

Molise tartomány – Róma közelében – igen festői táj, de ma lakosságának a száma alig több mint 300 ezer! Ezért a tartományi önkormányzat akciót hirdetett, mely szeptember 16-án kezdődik. Betelepülőket keresnek, aki havonta 700 eurót kapnak, ha megfelelnek a kritériumoknak.

A szegény olasz tartomány nem ingyen jótékonykodik hanem konkrét gazdasági és társadalmi célokat követ. A jelöltnek ugyanis vállalkozást kell indítania az egyik községben, melynek a népessége nem haladja meg a 2000 főt! A lassan kihaló falvakban így próbál új életet lehelni a tartományi vezetés, amely a számlát állja. Donato Toma tartomány főnök a londoni Guardian-nek elmondta, hogy „bármilyen vállalkozás megteszi: pékség, vegyesbolt vagy étterem. A lényeg az, hogy felpezsdüljön a falu élete. Ezenkívül minden 2000 alatti település kap 10 ezer eurót, hogy fejlessze az infrastruktúrát, ezzel is növelve a község népesség megtartó erejét.”

Molise tartomány a nemzetközi PR-ra is gondol: a CNN hírtelevízió portálja részletesen bemutatja azokat a kis falvakat, ahol a betelepülők havi 700 euróra számíthatnak három éven keresztül. Molise egyáltalán nincsen egyedül Itáliában, ahol a demográfia mutatók a legrosszabbak az Európai Unióban. 2014 és 2018 között 677 ezerrel csökkent Olaszország népessége! A következő öt évben folytatódni fog ez a tendencia – jósolja az ENSZ statisztikai hivatala. A szakértők két okot említenek: egyrészt minden korábbinál kevesebb gyerek születik Olaszországban. A másik ok pedig az, hogy a fiatalok tömegesen elvándorolnak, mert Itália gazdasága 10 éve stagnál. Sokan elveszítették a reményt is, hogy valamilyen kedvező változás jöhet …

Mi van a bevándorlókkal ?

Szicíliában Sutera városka polgármestere felajánlotta a menekülttáborok lakóinak, hogy költözzenek be az üresen álló házakba. A baloldali polgármester ezzel kiváltotta Matteo Salvini korábbi belügyminiszter dühét. A szélsőjobboldali politikus a zéró migráns mellett kardoskodik. A migránsok száma állandóan csökken is Olaszországban, de Salvini politikai tőkét kovácsolt a bevándorlásból. Hatalomra jutási kísérlete ugyan az első menetben megbukott, de továbbra is ő Olaszország legnépszerűbb politikusa annak ellenére, hogy a demográfusok szerint Olaszországnak szüksége van bevándorlókra, mert különben úgy járhat mint Japán, ahol már kiszámolták: mikor halnak ki a távol-keleti szigetország lakói …

Kína újra vásárol szóját Amerikától

Ez enyhülést jelent a kereskedelmi háborúban, melyben Washington és Peking olyan megállapodást készít elő, mely nem oldja meg a problémákat, de lehetővé teszi a háborúskodás elkerülését. Mindkét fél tart ugyanis ettől. Mind Kínában mind az Egyesült Államokban belső feszültséget eredményezne az elhúzódó kereskedelmi háború. Trump ráadásul választási kampányt is folytat.

Trumpra szavaznak-e a farmerek, ha elhúzódik a kereskedelmi háború Kínával?

A kínaiak nem az amerikai farmerektől vették a szóját és a gabonát amióta Trump újabb büntető vámokkal sújtotta őket. Nagy csapás ez az amerikai farmereknek, akik ráadásul a rendkívüli időjárással is küszködnek.

„Csődbe megyek és sokan mások is így járhatnak” – nyilatkozta egy farmer Nebraska államban a Reuters tudósítójának. A gabona termesztő farmer, aki 1700 szóból álló kiáltványt tett fel a Facebookra furcsa módon nem Trumpot hibáztatja! Jövőre is rá akar szavazni! Pedig a rendkívüli időjárás épp a klímaváltozás következménye, melyet Trump tagad. Az USA elnöke kilépett a nemzetközi klíma egyezményből. A Kína ellen indított kereskedelmi háborúval pedig padlóra küldte a farmereket, akik a világ legnagyobb piacát veszítették el szinte egyik percről a másikra.

28 milliárd dolláros segély csomag

Trump is érzi, hogy baj van: hű támogatói a mezőgazdasági államokban egyáltalán nem azt látják hogy az az elnök, akire 2016-ban leszavaztak túlságosan eredményes politikát folytatna az érdekükben. Ezért a kínaiak büntető vámjaiból begyűlt pénzek jelentős részét a farmerek kapják. Két év alatt ez 28 milliárd dollárt jelentett, és az arany eső tovább hullik – egészen a jövő novemberi választásokig.

Mindez persze kevés a csőd szélén álló gazdák megnyugtatására. Bűnbakot kellett találni. Trump tanácsadói meg is találták. Érdekes módon nem Kínában pedig a kínaiak bírálatában a demokrata ellenfelek is egyetértenek. De a farmerek realisták: nem akarnak összeveszni egy 1,4 milliárd lakosú állammal vagyis azzal az óriási  piaccal, mely hosszú távon szinte mindent felvásárolhat – ahogy növekszik az életszínvonal a Mennyei Birodalomban. Trump is tisztában van ezzel: első nagykövete Pekingben épp Iowa állam ex kormányzója volt. Ez talán a legtipikusabb farmer állam, ahol egy bizonyos Hszi Csinping nevű kínai mandarin megkezdte az USA megismerését még a nyolcvanas években.

Atomháború Pakisztán és India között?

Lehet e atomháború Pakisztán és India között? Erről kérdezte Pakisztán miniszterelnökét az Al Dzsazira televízió. Imran Khan először úgy válaszolt, hogy ő semmiképp sem kezdene háborút, mert békeszerető ember.

Az interjú során viszont elismerte: ha kitör egy konvencionális háború két atomhatalom között, akkor mindig megvan annak az esélye, hogy a konfliktus nukleárissá válik! India és Pakisztán között több hagyományos katonai konfliktus is volt, és most újra kiéleződött a helyzet Kasmír miatt.

A muzulmán többségű állam autonómiája megszűnt

A hindu nacionalista kormány vetet véget az autonómiának India egyetlen olyan államában, ahol a muzulmánok többségben vannak. Kasmírnak tulajdonképp Pakisztánhoz kellene tartoznia, de az osztozkodás során kiderült: Dzsavaharlal Nehru, India első miniszterelnöke ragaszkodik Kasmírhoz, családjának szűkebb pátriájához. E célból Dzsavaharlal Nehru szexuális kapcsolatot folytatott az utolsó brit alkirály nejével, aki elintézte, hogy a muzulmán többség ellenére Kasmír Indiához és ne Pakisztánhoz tartozzon. Pakisztán támogatja azokat az iszlamista szervezeteket, melyek akciókat indítanak az indiai uralom ellen Kasmírban. Ezért a két állam kapcsolata szinte állandóan ellenséges.

Mi lesz, ha bevetik az atomfegyvert?

Ez őrültség lenne – nyilatkozta Imran Khan miniszterelnök az Rt.com orosz portálnak. A sűrűn lakott területeken borzalmas lenne a pusztulás mértéke – elsősorban a civil lakosság körében. Ráadásul rengeteg muzulmán halott lenne Indiában, ahol Mohamed prófétának több követője él mint Pakisztánban! Az Egyesült Államok, Oroszország és Kína egyaránt arra beszéli rá Indiát és Pakisztánt, hogy semmiképp se vessenek be nukleáris fegyvereket egymással szemben. Csakhogy Imran Khan arra is utal interjúiban, hogy Pakisztán lakossága jóval kisebb mint az 1,3 milliárd lakosú Indiáé, ennek következtében a hadserege is alul maradna – konvencionális hadviselés esetében. Vagyis Pakisztán mint gyengébb fél bevethetné az atomfegyvert annak ellenére, hogy Imran Khan miniszterelnök úgy nyilatkozott az Al Dzsazira televíziónak, hogy „ő alapjában véve pacifista politikus”.

Karácsonyi ajándék: kapjon mindenki ezer eurót!

Franciaország egyik legnevesebb közgazdásza Christine Lagarde asszonynak javasolták adjon minden uniós polgárnak 1000 eurót.

Christine Lagarde asszony hamarosan átveszi az Európai Központi Bank irányítását. Elődje, Mario Draghi utolsó sajtóértekezletével vihart kavart. Mind a német mind a holnap nemzeti bank elnöke bírálta a távozó bankelnök tervezett intézkedéseit:

Draghi hattyúdala: kamatcsökkentés és 20 milliárd eurós kötvény vásárló csomag

Bármibe is kerül, megvédem az eurót – hangsúlyozta Mario Draghi 2012-ben nem sokkal azután, hogy átvette az Európai Központi Bank irányítását, és az eurozóna fő bankáraként sikerrel járt. Nemcsak megvédte az eurót hanem azt is elérte , hogy az egyik legkeresettebb tartalék valuta is lett az európai fizetőeszköz, melynek kimúlását immár nagyon kevesen tartják valószínűnek. Ám most az az igazán nagy gondja Mario Draghinak, és az európai vezetőknek, hogy az eurozóna stagnál. Mindenképp ösztönzésre szorul. Ezért csökkentették a már amúgy is negatív kamatlábat -0,4%-ról -0,5%-ra. Ezenkívül 20 milliárd euró értékben az Európai Központi Bank újrakezdi az adósságok felvásárlását. Amelyet csak tavaly hagyott abba miután több mint 2600 milliárd eurós adósság halmazt felvásárolt – jórészt az eurozóna tagállamainak államkötvényeiből. Emiatt sokan bírálták Mario Draghit, de Japánban – a világ harmadik legnagyobb gazdaságában, ahol az állam nyakig el van adósodva – ugyanezt csinálta a nemzeti bank. Ettől függetlenül a neoliberális pénzügyi ortodoxia hívei elszántan bírálják Mario Draghit. Jürgen Stark, aki korábban az Európai Központi Bank vezető közgazdásza volt, azt nyilatkozta a Wall Street Journalnek még a csütörtöki sajtótájékoztató előtt, hogy Draghi újabb ösztönző csomagja megzavarhatja a nemzetközi piacokat.

„Nincsen kellően végig gondolva ez a koncepció!” – hangsúlyozza az ortodox neoliberális közgazdász.

Tegyük hozzá gyorsan, hogy ő még abban a hitben élt, hogy Mario Draghi havi 40-60 milliárd eurós kötvény vásárlási programot jelent be, de ebből a valóságban „csak” 20 milliárd euró lett. Persze ez még csak a kezdet, az utód, Christine Lagarde asszony nyugodtan folytathatja az adósságok felvásárlását, ha úgy ítéli meg, hogy a gyengélkedő európai konjunktúrának szüksége van erre az élénkítésre. „Ezt még meg kellene vitatni” – nyilatkozta a párizsi Le Monde-nak a francia nemzeti bank kormányzója (elnöke). Mario Draghi azonban sajtóértekezletén közölte:

addig folytatják az adósságok felvásárlását ameddig szükséges és amíg a kamatláb emelése nem válik aktuálissá!

Az Európai Központi Bank elnöke elismerte: az eurozóna gyengélkedése tovább tart mint képzelték. Ezért is vált szükségessé az újabb ösztönző csomag. Mario Draghi ugyanis, akit sokan Olaszország új kormányfőjének képzeltek el, pontosan tudja:

nemcsak pénzügyi, de politikai okból is fontos a gazdaság élénkítése

Erre mutatnak rá a szakértők épp Mario Draghi hazáját hozva föl példaként. Olaszországban a demagóg szélsőjobboldal első hatalom átvételi kísérlete ugyan elbukott, de hogyha a nemrég hivatalba lépett baloldali kormány nem produkál eredményt, akkor könnyen tovább erősödhet a populista Matteo Salvini, aki nyíltan semmibe veszi Brüsszel és az Európai Központi Bank figyelmeztetéseit. Mások is tisztában vannak a politikai kockázatokkal, és javaslatokkal árasztják el Christine Lagarde asszonyt, aki az IMF éléről érkezik az Európai Központi Bankba, hogy átvegye Draghi örökségét.

Kapjon az eurozónában mindenki 1000 eurót karácsonyra!

Ezt javasolta Franciaország egyik legjelesebb közgazdásza, Daniel Cohen. Az Ecole Normale Superieure közgazdasági intézetének igazgatója a Les Échos című gazdasági lapnak nyilatkozott,  és kissé meglepő ötlettel állt elő. Szerinte Christine Lagarde asszonynak, aki november elején veszi át a staféta botot Mario Draghitól, adnia kellene mindenkinek 1000 eurót az eurozónában. Ez 340 milliárd eurós kiadást jelentene az Európai Központi Banknak, de egyidejűleg fantasztikus mértékben megnövelné a gyengélkedő fogyasztást. Arról nem is beszélve, hogy mennyire megnövekedne Európa népszerűsége az eurozóna tagállamaiban …

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!