Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1720 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Antiszemita támadások az első zsidó miniszter ellen

Rasela Mizrahi asszony a munkaügyi minisztériumot vezeti, ahol korábban is dolgozott. Egy iszlamista aktivista, aki korábban a minisztérium munkatársa volt, sietett megemlíteni, hogy “új miniszter asszony bizonyára siet majd kitűzni Izrael zászlaját az irodájában”.

A baloldalról is érte támadás Észak -Macedónia első zsidó miniszterét, aki egy kis jobboldali párt tagja. Emiatt a baloldalon többen azzal vádolják, hogy “a fasisztákkal kötött szövetséget “.

A holokauszt idején szinte minden zsidót megöltek

A treblinkai haláltáborba szállították a nácik az Észak Macedóniában élő zsidókat, akik közül szinte senki sem jött vissza. Mindössze a háború előtti zsidó közösség 2%-a élte túl a holokausztot.

Az egykori Jugoszláviának ez a kis és szegény tagköztársasága mind vallásilag mind nemzetiségileg megosztott. A szláv nyelvű macedón többség és az albán kisebbség kapcsolata egyáltalán nem harmonikus. A vallási megosztottság is jellemző erre a kis államra: a keresztények többsége ortodox, de élnek itt katolikusok is. Szkopjéban született például Teréz anya, akit a katolikus egyház szentté nyilvánított. Egyre több a muzulmán, akiknek a döntő többsége mérsékelt, de iszlamista tendenciák is megjelentek a kis balkáni államban, mely szeretne az Európai Unió tagja lenni.

Putyin-Erdogan

Az orosz elnök hivatalosan a Török áramlat nevű tengeralatti földgázvezeték felavatására érkezik Törökországba, de a feszült közel-keleti helyzet sokkal inkább foglalkoztatja a csúcstalálkozó résztvevőit.

Irán rakétákkal támadott amerikai támaszpontokat válaszul arra, hogy az amerikaiak kilőtték Szulejmani tábornokot, az Al Kudsz parancsnokát a bagdadi repülőtér közelében. “A válaszunk Szulejmani meggyilkolására az lesz, hogy kiűzzük az Egyesült Államokat a Közel Keletről” – közölte Rohani iráni elnök. Mind Putyin mind Erdogan óvatosságra inti a két felet, mert tartanak egy nyílt háborús konfliktustól az USA és Irán között.

Él-e még a katonai hármas szövetség?

Oroszország, Törökország és Irán fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen összeültek az utóbbi időben, hogy egyeztessék elképzeléseiket a Közel Keleten. Ennek eredményeképp sikerült sarokba szorítani Asszad elnök ellenfeleit Szíriában. Csakhogy míg az oroszok és az irániak teljes mértékben támogatják Asszad elnököt addig a törökök “nem benne látják a jövő emberét”. Törökország fegyveres erői elfoglalták Idlib tartomány egy részét, és ott is akarnak maradni miközben Asszad és az őt támogató Oroszország és Irán kiáll Szíria szuverenitása mellett.

Líbia is megosztja a hármas szövetséget, mert Erdogan elnök katonákkal támogatja a központi kormányt miközben az oroszok inkább a vele szemben küzdő Haftar tábornokot támogatják. Putyinnak és Erdogannak tehát bőven van miről tárgyalnia miközben fél szemmel Trump elnököt figyelik hiszen mindkettőjük számára az USA kapcsolat számít igazán.

Kim Dzsong un Szulejmani tábornok sorsára juthat?

A Fehér Ház terrorista listáján Irán után Észak Korea következik – nyilatkozta a CNN hírtelevíziónak Adam Mount szakértő, aki szerint Kim Dzsong un komolyan megijedhetett akkor amikor az USA drónokkal kilőtte az iráni tábornokot.

Trump elnök az akciót azzal indokolta meg, hogy Kaszim Szulejmani tábornok terrorista volt. Mindez emlékeztet arra, hogy az ifjabb Bush elnök a Gonosz tengelyről beszélt szeptember 11 után. Három államot említett mint a terrorizmus bástyáját: Irakot, Iránt és Észak Koreát. Nem sokkal később az amerikaiak lerohanták Irakot. Elkapták Szaddám Huszeint, akit felakasztottak.

A jelenlegi diktátor papája, Kim Dzsong il erre hivatkozva gyorsította fel atom és rakéta fejlesztési programját – tartós nyomorúságra ítélve Észak Koreát.

Csúcstalálkozó helyett fegyverkezési verseny?

Trump és Kim Dzsong un Szingapúrban megegyezett abban, hogyha Észak Korea lemond nukleáris és rakéta programjáról, akkor az USA visszavonja a szankciókat a nemzeti kommunista rendszerrel szemben. Kim Dzsong un azt követően állt rá a találkozóra, hogy hírül vette: az amerikaiak elküldték Dél Koreába a haditengerészet híres Seal kommandósait, akik 2011 tavaszán kinyírták Oszama bin Ladent, a világ első számú terroristáját Pakisztánban.

Szingapúr után a második csúcstalálkozó Hanoiban kudarcba fulladt. A harmadik, melyet a két Korea határán tartottak úgyszintén. Az ok: az amerikaiak csak azután akarják feloldani a szankciókat, hogy Észak Korea leszerelte atomfegyvereit és ballisztikus rakétáit. Észak Korea viszont párhuzamosan akarja végrehajtani a leszerelést és a szankciók feloldását. Kim Dzsong un az év végéig adott haladékot Trump elnöknek. Minthogy megállapodni nem sikerült , ezért Észak Korea ifjú diktátora újra fenyegetőzni kezdett. Folytatják az atom programot és a ballisztikus rakéták fejlesztését. Elérhetjük az USA területét nukleáris fegyverekkel- hangsúlyozta Kim Dzsong un.

Ennél jóval kevesebbért vadászták le az amerikaiak Kaszim Szulejmani tábornokot, aki a Közel Keleten volt fontos katonai vezető, de közvetlenül nem fenyegette az Egyesült Államokat.

Merkel-Putyin

Merkel kancellár  Putyinnal tárgyal szombaton. Szinte minden fontos politikai kérdés az asztalra kerül. Merkel közvetítene irán és az USA konfliktusának megoldása érdekében, de fontos téma az Északi Áramlat 2 olajvezeték ügye is.

Az orosz elnök meghívására a német kancellár szombaton Oroszországba látogat , hogy megvitassa az iráni helyzetet és az EU és Moszkva viszonyát. Németország közvetíteni szeretne az Egyesült Államok és Irán között, mert mindenképp szeretné elkerülni a háborús konfliktust a Közel Keleten. Már csak azért is, mert ez új menekült hullámot indíthatna el, melyet az egész Európai Unió szeretne elkerülni. Németország – Oroszországhoz hasonlóan – azt is szeretné, ha Irán nem folytatná nukleáris programját. Teheránban ezzel kapcsolatban azt közölték, hogy Kaszim Szulejmani tábornok meggyilkolása után nem érzik magukra nézve kötelezőnek azt az atom alkut, melyet hat nagyhatalommal kötöttek. Trump elnök korábban kilépett az atomalkuból, és ezzel megkezdődött a feszültség fokozódása az USA és Irán között.

Északi áramlat 2

Ez is szerepel Merkel és Putyin tárgyalásainak programjában hiszen az Egyesült Államok szeretné megfúrni a gázvezetéket, mely a Balti tenger alatt közvetlenül hoz földgázt Oroszországból Németországba. Washington szerint ez túlságosan nagy orosz függőséget jelent nemcsak Németország, de az Európai Unió számára is. Most azonban egy közel-keleti válság idején jól látszik, hogy az orosz földgáz szállítás óriási biztonságot jelent szemben a közel-keleti energia szállítással.

Ukrajna is napirendre kerül

Négyen tárgyaltak az Élysée palotában Ukrajnáról: Merkel kancelláron és Putyin elnökön kívül jelen volt Zelenszkij ukrán államfő és a vendéglátó: Emmanuel Macron elnök. Eredmény nem született, de Putyin és Zelenszkij először tárgyalhatott egymással. Merkel szeretne közvetíteni  mert attól tart, hogy az amerikaiak háborús politikája elidegeníteni igyekszik Oroszországot. Pompeo külügyminiszter körutat tesz az ex szovjet köztársaságokban – beleértve Ukrajnát és Kazahsztánt is. Ezt Moszkvában arra irányuló kísérletnek fogják fel, hogy az USA be akarja keríteni Oroszországot.

Arany és olaj áremelkedés az USA – iráni válság miatt

1500 fölé ment egy uncia arany ára azt követően , hogy a háború szélére sodródott az Egyesült Államok és Irán a Közel Keleten. Egy hordó olaj ára megközelíti a 65 dollárt.

Irak felszólította az amerikaiakat, hogy hagyják el az országot

Az USA Irak területén végzett Kaszim Szulejmani tábornokkal, aki Irán külföldi erőinek parancsnoka volt. Emiatt Irak kormánya felszólította az Egyesült Államokat: vonja ki a maradék csapatait Irakból! Válaszul Trump elnök közölte: Iraknak több milliárd dollárt kell fizetnie az amerikai támaszpontokért !

Irán célbavette Izraelt is

Teheránban azt gyanítják, hogy a Moszad információi segítették hozzá az amerikaiakat ahhoz, hogy kilőjék Kaszim Szulejmani tábornokot Bagdad közelében. Épp ezért Irán amerikai célpontok mellett izraelieket is célbavesz – közölték Teheránban. Ráadásul nemcsak katonai célpontokról van szó hanem Izrael legnépesebb városa, Tel Aviv is szerepel a célpontok között. Iránban arra hivatkoznak, hogy a hadseregnek immár olyan rakétái vannak, melyek képesek leküzdeni az izraeli légvédelmet. Az a rakéta támadás, melyet Szaúd Arábia legjelentősebb olajfinomítója ellen indítottak azt mutatta, hogy az irániak igen fejlett rakétákkal rendelkeznek, melyek képesek leküzdeni az amerikai légvédelmet. Azóta az USA rohamtempóban erősíti szövetségeseinek rakétavédelmi rendszereit Izraelben és Szaúd Arábiában.

Líbia parlamentje megszakította a kapcsolatot Törökországgal

Rendkívüli ülésen döntöttek a képviselők azt követően, hogy Törökországban a parlament felhatalmazta Erdogan elnököt katonák küldésére Líbiába. A török elnök két okból akar katonákat küldeni a szultán egykori gyarmatára: egyrészt, hogy nacionalista kampányt indíthasson otthon csökkenő népszerűsége visszaszerzésére, másrészt pedig, hogy megszerezze a Ciprus környéki tengeralatti földgáz mezők egy részét.

Erdogan elnök erről Fajez al Sarraj kormányával állapodott meg, mely Tripoliban működik. Ezt a kormányt azonban nem ismeri el a parlament, mely viszont Kalifa Haftar tábornokot támogatja, aki Bengázi ura.

Az oroszok mindkét félnek szállítanak fegyvereket

Kadhafi elnök 42 éves diktatúrája idején számíthatott a Szovjetunió támogatására. Miután 2011-ben honfitársai darabokra tépték, az oroszok meg haboztak, hogy a káoszban kit támogassanak. Az amerikaiak intő példája mutatta, hogy a beavatkozás Líbiában nem épp kockázatmentes vállalkozás. Az USA nagykövetét 2012-ben meggyilkolták Bengáziban. Végül Putyin választott: Bengázi ura, Kalifa Haftar tábornok lett az oroszok jelöltje. Ő hónapok óta ostromolja Tripolit, ahol a nyugati világ által elismert kormány uralkodik. Fajez al Sarraj miniszterelnök mindenkivel tárgyal szorult helyzetében. Ezért állapodott meg Erdogannal is. Most a parlament Líbiában semmisnek mondta ki ezt a megállapodást Törökországgal.

Az oroszok megpróbálták összehozni a két háborúskodó felet Líbiában: mindkét oldalnak szállítottak fegyvereket. Ettől aztán csak a káosz lett nagyobb.

Macron: Líbiában nincs katonai megoldás!

A francia elnök elítélte Erdogan tervét a törökök katonai akciójáról Líbiában. Macron tudja, hogy miről beszél hiszen a tanácsadója ebben az ügyben nem más mint Nicolas Sarkozy egykori francia elnök. Sarkozy döntő szerepet játszott Kadhafi megbuktatásában, mert Líbia félőrült diktátora megfenyegette: napvilágra hozza azt az ötmillió eurós támogatást, melyet Nicolas Sarkozynek adott a francia elnökválasztási kampány megnyerésére.

Magában Líbiában patthelyzet áll fenn, és ennek eredményeképp az ország olaj exportja minimális. Ez pedig érdeke mind az USA-nak mind pedig Oroszországnak, melyek irányítani szeretnék a világ olajpiacát.

Amerikai-iráni háború Irakban?

Az USA megerősíti támaszpontjai védelmét Irakban azt követően, hogy az ország miniszterelnöke elítélte Kaszim Szoleimani iráni tábornok meggyilkolását Bagdad közelében.

Iszlám szokás szerint az iráni Forradalmi gárda külső erőinek parancsnokát már el is temették. A temetésen részt vett Irak miniszterelnöke is. Az amerikaiak után a NATO szóvivője is közölte szombaton: felfüggesztik a kiképzési programokat Irakban, mert attól tartanak, hogy a NATO államok tisztjei célpontokká válnak. Irakot gyors ütemben hagyják el a NATO államok állampolgárai, akik figyelmeztetést kaptak kormányuktól: addig távozzanak amíg lehetséges!

Iránban kinevezték a meggyilkolt tábornok utódát

Khamenei ajatolla, az ország vallási vezetője Kaszim Szoleimani tábornok eddigi helyettesét nevezte ki az utódának az Al Kudsz élére. Az Al Kudsz az iráni forradalmi gárdának az a szervezete, amely a külföldi hadműveleteket irányítja. Eszmail Gháni tábornok 1997 óta volt a második számú parancsnok a szervezetben. Most előrelépett. Iránban rövid életrajzot közöltek róla. Eszerint az Irak elleni háborúban tüntette ki magát először, ahol fiatal kora ellenére már hadosztály parancsnok lett /1980-1988/. A háborút az USA támogatásával Szaddám Huszein indította meg Irán ellen. Az iraki offenzíva elbukott, az irániak hihetetlen ember áldozatok árán megállították az előrenyomulást. Ebben a hadjáratban tűnt ki az Al Kudsz új vezetője, akinek most az a nehéz feladat jut, hogy pótolja elődjét, aki az egész Közel Keleten irányította a síita fegyveres erőket.

Hogy tudták kilőni az amerikaiak legveszélyesebb iráni ellenségüket?

Először is ezt kell kiderítenie Eszmail Gháni tábornoknak, aki nem is oly rég azzal dicsekedett, hogy Irán a haditechnika terén fölénybe került ellenfeleivel szemben a Közel Keleten. Irán az amerikai és az izraeli hírszerzést tette felelőssé Szoleimani tábornok haláláért. De hogyan szerezhettek megbízható információt Szoleimani tábornok hollétéről az amerikaiak, akik kilőtték az Al Kudsz parancsnokát, aki sok borsot tört az orruk alá?

Az irániak otthon érezték magukat Irakban, ahol a síita többség gyakorolja a politikai hatalmat. A hadseregben is nagy szerep jut az egykori síita milíciák tisztjeinek. Csakhogy Irak vallásilag és nemzetiségileg ugyancsak megosztott ország. Bár a többség siita arab, de szép számmal élnek ott szunniták is, akik Szaddám Huszein és az Iszlám állam hátországát jelentették. Ezenkívül vannak kurdok is, akik jelentős autonómiát élveznek , és akik az USA és Izrael szövetségesei. Ha csekély számban is, de maradtak még keresztények is Irakban, akik a többi vallási és nemzeti kisebbséggel együtt igen rossz szemmel nézték azt, hogy a szomszédos Irán megpróbál meghatározó befolyásra szert tenni Irakban.

Mennyiért vették meg a jövő évi atlétikai világbajnokságot? – 2019. május

Miért kapott két részletben az atlétikai világ szövetség akkori elnökének fia 3,5 millió dollárt azokban az időkben amikor a 2020-as atlétikai világbajnokság helyszínéről döntöttek?

A csinos összeget Szenegálba utalta egy katari média cég, melynek élén az emír bizalmasa, a Paris Saint Germain futball klub főnöke Nasszer al Kelaifi áll. Ő volt az, aki elintézte hazájának a 2022-es futball világbajnokságot miután Sarkozy akkori francia elnöknek megígérte: megmenti kedvenc csapatát, a Paris Saint Germaint.

A francia Fradi rengeteg pénzhez jutott, a katari emír pedig megkapta a futball világbajnokságot. Eziránt is tudakozódik a pénzügyi ügyészség (PNF) Párizsban hiszen az ügynek igen komoly francia háttere van. Ebbe bukott bele Michel Platini az UEFA egykori elnöke. De most egy másik ügy kapott prioritást a pénzügyi ügyészségen Franciaországban mégpedig az, hogy

Katar nemcsak a futball világbajnokságot, de a jövő évi atlétikai világbajnokságot is pénzért vásárolta meg!

Három kulcsembert gyanúsít aktív illetve passzív korrupcióval a párizsi pénzügyi ügyészség – számol be a közszolgálati RFI. Az egyik Juszef al Obeidli, aki Katarban média császár, a BeIn vezérigazgatója. Persze nem ő az igazi császár hanem Nasszer al Kelaifi, aki az emír bizalmasa és a média birodalom valódi ura. De a 3,5 millió dolláros  átutalásokat a vezérigazgató, Juszef al Obeidli írta alá. Kinek ment a pénz? Egy szenegáli sport cég tulajdonosának bizonyos Papa Massata Diack-nak.

  • Aki nem volt más mint az atlétikai világ szövetség főnökének, Lamine Diack-nak a fia!
  • Aki szépen keresztül is vitte, hogy Katar megkapja az atlétikai világbajnokságot bár az emirátus sikerei ezen a téren nem voltak különösen szembetűnőek.

Pénze viszont volt az emírnek, és jó tanácsadói megsúgták neki: kit is kell megvesztegetni!

Lamine Diack és a két fia egész maffiát üzemeltettek

Ezt a párizsi Le Monde és a londoni Guardian már évekkel ezelőtt megírta. Ezért az egykori távol ugró bajnok nem is jelöltette magát az atlétikai világ szövetség élére. Így is volt ideje megszedni magát: 1999 és 2015 között állt az atlétikai világszövetség élén. Sok buliban benne volt, de a legnevezetesebb a riói olimpia ügye. Egy brazil üzletember 2009-ben amikor az olimpia odaítéléséről döntöttek 2 millió dollárt utalt át Papa Massata Diack-nak Szenegálba. Lamine Diack, aki tagja volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak rá is beszélte az afrikaiak jórészét: szavazzanak Rio de Janierora!

Erre is kíváncsiak most Párizsban a pénzügyi ügyészségen, de elsősorban azt szeretnék tudni, hogy a katariak miért kötöttek 32 millió dolláros szerződést Lamine Diack fiával, úgy hogy ha Katar nem kapja meg az atlétikai világbajnokságot, Papa Massata Diack akkor is jogosult a pénzre! Ebből a 32 millió dolláros keretből utaltak ki 3,5 milliót a nagy atlétikai főnök törekvő fiának Szenegálba.

A párizsi vizsgálat jól halad – hangsúlyozza az RFI, de aligha valószínű, hogy Katar igazán lelepleződne. Az emirátus ügyvédei most is azzal védekeznek Párizsban, hogy nálunk ez így szokás! A futball világbajnokság ügyében is kiderült a korrupció, de csak Platini bukott bele. Itt is elítélhetik a Diack sport maffiát, de a katari emír személye szent és sérthetetlen, mert a pénzére igényt tartanak mindenütt a világon a sportban és azon kívül is…

Náci tábornok lánya : “a papa tiszteletreméltó ember volt”

“Hitler embere voltam a végsőkig. Szerintem ő ártatlan volt!” Ezt vallotta Erich von dem Bach-Zelewski SS tábornok a bíróság előtt amikor az életfogytiglani börtönre ítélte 1961-ben. Lánya , a most 85 éves Ilse még most is úgy mutatkozik be az öregek otthonában, hogy “én egy náci lánya vagyok!” – írja a közszolgálati Deutsche Welle portál.

Sohasem tagadta meg apját, akit Hermann Göring a második számú náci “az egyik legvéreskezűbb gyilkosnak” nevezett a nürnbergi per során.

Koronatanú volt Göring ellen

Az amerikaiak vádalkut kötöttek a magasrangú SS vezetővel: ha rávall Göringre és más náci vezérekre Nürnbergben, akkor őt kihagyják a perből! Így is történt. Milyen terhelő bizonyítékot szolgáltatott Erich von dem Bach-Zelewski SS tábornok, aki a világháború idején elhagyta nevéből a lengyel hangzású Zelewskit, de 1945-ben visszavette azt? Mindenekelőtt a varsói felkelés brutális leveréséről számolt be a nürnbergi bíróság előtt. 1944 nyarán a náci vezérkar kiadta a jelszót: végezzetek a lázadókkal, a gyerekekkel is! A nürnbergi bíróság előtt Erich von dem Bach-Zelewski azt vallotta, hogy ő tiltakozott a gyerekek lemészárlása miatt, de egy másik SS tábornok azt közölte vele: a parancs Göringtől jött! A második számú náci dührohamot kapott amikor ezt a vallomást hallotta Nürnbergben hiszen addig azt a szerepet játszotta, hogy nem tudott az SS tömeg gyilkosságairól.

Ki volt Bach-Zelewski?

Gdansk-Danzig mellett született a német birodalomban , ahol az első világháború idején önként jelentkezett a frontra. A vesztett világháború végén nem volt még húszéves, de már elérte a hadnagyi rangot és megkapta a vaskeresztet. Kezdettől fogva Hitler elszánt követői közé tartozott, aki azonban utálta a többi náci vezért. Ilse lánya ma is emlegeti, hogy a papa “utálta Himmlert az SS főparancsnokát, Göringet, a második számú nácit és Göbbelst, a propaganda főnököt. Őket pénzéhes és hatalomvágyó embereknek tartotta. A papa viszont – éppúgy mint Hitler – a német nemzetért küzdött!”

De hogyan? A Führer őt bízta meg azzal, hogy a lengyel területeket “árjásítsa”. Ez a gyakorlatban a zsidók tömeges legyilkolását jelentette. A lengyel ellenállókat is kivégezték vagy lágerekbe csukták. Megszüntették a felső oktatást lengyel nyelven mondván, hogy erre csakis németeknek lehet szükségük.

Miután a nácik megtámadták a Szovjetuniót 1941-ben, Bach Zelewski Beloruszia biztonsági főnöke lett. Ő irányította a zsidók tömeges lemészárlását és a partizánok elleni kíméletlen háborút. Azután következett a varsói felkelés leverése. Mindezért nem ítélte el őt a nürnbergi bíróság, mert az amerikaiaktól mentességet kapott.

1961-ben azért ítélte életfogytiglanra a bíróság, mert megölt egy másik SS tisztet illetve a harmincas években végzett a nácik néhány ellenfelével. Bach-Zelewski a börtönben halt meg, bűnbánatról nem tett tanúbizonyságot. Lánya pedig továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy náci tömeggyilkos papája “tiszteletreméltó ember volt”…

Lengyel miniszterelnök: Putyin hazudik

Mateusz Mazowiecki kormányfő szerint az orosz elnök kínos aktuális fejleményekről akarja elterelni a figyelmet azzal, hogy felemlegeti a világháború előtti lengyel kormányzat antiszemitizmusát és mentegeti azt a paktumot, melyet Sztálin kötött Hitlerrel.

1939-ben a két diktátor megnemtámadási szerződést kötött egymással, melyet azután a nácik 1941 nyarán felrúgtak amikor megtámadták a Szovjetuniót. A megnemtámadási szerződést tudatták a világgal, azt viszont nem, hogy van egy titkos záradék, mely felosztja Kelet Európát Berlin és Moszkva között. Ennek alapján szűnt meg újra Lengyelország, melyet Molotov miniszterelnök és külügyminiszter az első világháborút lezáró párizsi békék “szörnyszülöttjének ” nevezett.

Lengyelország legnagyobb ünnepe november 11.

Ezen a napon ért véget az első világháború, és ez a nap a lengyel függetlenség napja. A Vörös hadsereg megpróbálta elfoglalni Varsót, de Pilsudski marsall vezetésével a lengyelek – az antant segítségével – visszaverték őket. A Sztálin-Hitler paktum tette lehetővé Lengyelország újraelosztását, ezért azt Varsóban minden politikai párt abszolút negatívan ítéli meg. Nem így az oroszok, akik szerint Sztálin olyan alkut kötött Hitlerrel, mely késleltette a Szovjetunió elleni támadást. Putyin ezt a narratívát elevenítette fel megfejelve azzal, hogy Lengyelország akkori vezetése is antiszemita volt. Lengyelország berlini nagykövete például szobrot ígért a Führernek azért, ha “megszabadítja a zsidóktól ” az országot. Az akkori Lengyelországban élt a világ legnagyobb zsidó közössége, melyet a nácik csaknem teljesen kiirtottak. Ebben a lengyelek egy része is szerepet játszott, de Varsóban ezt tagadják. Kizárólag a nácik felelősségét hangsúlyozzák. Emiatt komoly bírálatok érték a varsói kormányt nemcsak Izraelből, de az Egyesült Államokból is.

Miért került elő most újra ez a régi lengyel-orosz ellentét?

Mateusz Morawiecki miniszterelnök szerint azért, mert az USA – hosszas habozás után – szankciókkal sújtja az Északi áramlat 2 gázvezetéket. Ez közvetlenül hoz földgázt Oroszországból Németországba a Balti tenger alatt – Ukrajna és Lengyelország megkerülésével. Emiatt Jaroslaw Kaczynski új Sztálin-Hitler paktumnak nevezte az Északi áramlat gázvezetéket. Melyet a lengyel diplomácia igyekezett minden eszközzel megakadályozni és nagy szerepe volt abban, hogy az USA végül szankcióval sújtja azokat a cégeket, melyek részt vállalnak az Északi áramlat 2 építkezésben. Néhány nyugati cég máris jelezte: nem kockáztatja a szankciókat. Az oroszok azt közlik, hogy képesek nélkülük is befejezni a vezeték építését, de ebben sok külföldi szakértő kétkedik. A tervek szerint az idén már meg kellene indulniuk a gáz szállítmányoknak Oroszországból Németországba. Az USA és Lengyelország szerint ezzel túlságosan nagy lenne az orosz gáz függőség Németországban, de Berlinben nem tartanak ettől. A németek úgy vélik: Amerika a maga drágább cseppfolyósított földgázát akarja rásózni európai szövetségeseire, és ezért ágál az orosz gáz függőség ellen.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!