Öt percet néztem a Fradi-Vasas meccsből közvetítéséből. Én szerencsétlen. Félreértés ne essék, semmi bajom nem volt a színvonallal, az eredménnyel sem. Sőt, kimondottan jól éreztem magam, mivel nem vezetett a Fradi. Ebből már tudhatjátok, hogy a színvonallal való elégedettségem egyetlen oka, hogy éppen szünet volt. Áldott pillanat, ha magyar fociról van szó. Csakhogy eljött az a drámai perc. Az a perc. Tudjátok, a Hírek egy percben. Túlsúlyos hírmondó, túlsúlyra feszülő ruhában.(Jól kezdődik.) Utólag megbocsátom. Viszont:
„Manfred Weber arról beszélt, hogy a jelenlegi legnagyobb európai probléma a migráció, és az EPP számára e tekintetben fontos feltétel, hogy a határokat meg kell védeni. Nemcsak beszélni kell erről, hanem tenni is érte, ahogyan Bulgária tette, vagy Magyarországon Orbán Viktor, és ezért nem kritika, hanem támogatás jár nekik Brüsszelből – jelentette ki a politikus.” Túl súlyos volt ez nekem. Nekem, aki egyik ellenzéki pártnak sem tudom megbocsátani, hogy jól megfontolt politikai érdekből hűségesküvel fogadták az idők végeztéig le nem bontják azt a kerítést, sőt akadt olyan, aki ezt még határőrséggel tromfolta is!
Igazságtalan vagyok. Volt egy párt, amelyik felvállalta, hogy lebontja. Kapott is nullaegészvalahányszázalékot.
Magyarország, így nem szeretlek!
ki
Foszlányaim 3.
Foszlányaim 2.
Milyen elbaszott országban élek? Milyen ország az, ahol a kormányzópárt derékhadához tartozó interjúalany azzal mondja vissza a már leegyeztetett interjút, hogy az időközben őt ért támadásoktól, ne a balliberális ellenzékinek titulált orgánum védje, mert abból neki csak további baja lehet!
A baloldaliságot én személy szerint kikérem magamnak, liberalizmusunk pedig magával hozza, hogy függetlenségünkhöz ragaszkodva minden véleménynek helyt adunk! Pontosabban csak adnánk, ha mindkét oldal hajlandó lenne egy olyan orgánumban megszólalni, ahol az övéitől különböző vélemények is helyt kapnak! És bármilyen hihetetlen, ezek a „véleménynyilvánítók” alkalmanként még balosok is…, ha ennek van még egyáltalán értelme, én úgy mondanám inkább: nem osztják a fideszkormány véleményét.
A „Nemnyilatkozót” magát még csak-csak megértem, semmi szükség arra, hogy a Rómáig vezető út keresztre feszített emberekkel legyen szegélyezve; épp elég galibát okozott az az Egy is, aki vélt vagy valós igazával a mártíromságot választotta.
Belátom azt is, hogy az EU-s pénzekhez való további hozzáférést – a héten megmondták a Néppártnál – csak az illiberálisból hirtelen átnevezett „kereszténydemokrácia” útján élvezheti tovább a kormányzópárt, megfosztva még attól az icipici örömtől is, hogy – amúgy jó szélsőjobbosként – a Horthy korszakra utaló jelzővel illethesse. Ennek jegyében legalább saját embereit nem kellene félelemben tartani, nem kellene őket is egy alternatív valóság Patyomkin falujába szorítani. Legalább ennyi, ha már félelem nélküli gondolat- és szólásszabadságról nem álmodhatunk.
Foszlányaim 1.
Gratulálok Sneider Tamásnak a néppártosodás rögös útjára tévedt Jobbik Pártjának elnökké választása alkalmából.
Vona nem mer vitázni Gyurcsánnyal?
Csonka lesz az RTL Klub által tervezett jelölti vita, amelyet a választás előtti késő estére terveztek műsorra tűzni. Először Orbán Viktor lépett vissza, aztán Vona Gábor fújt visszavonulót, aki ahhoz kötötte részvételét, hogy Gyurcsány Ferenc ne üljön az asztalnál.
Az RTL Klub nyilvános vitára hívta az öt legfontosabb listavezetőt: Orbán Viktort, Gyurcsány Ferencet, Vona Gábort, Karácsony Gergelyt és Szél Bernadettet. A Fidesz gyorsan visszaüzent, hogy Orbán nem lesz ott. Nem csoda, 2006 óta minden ilyen helyzetet kínosan elkerül. Maradtak volna négyen. A FüHü információi szerint azután pár nappal, hogy a Fidesz lemondta a programot, a Jobbik is kifogást emelt, mondván, Vona Gábor nem szeretne Gyurcsány Ferenccel vitázni. A dolog most úgy áll, hogy emiatt megváltozott a koncepció: a listavezető, de nem miniszterelnök-jelölt Gyurcsány nem vehet részt a vitán, Orbán pedig önmaga mondta le a meghívást.
Maradna három miniszterelnök-jelölt: Vona, Karácsony, Szél.
Itt tart jelenleg a történet, de a vitáig még van pár nap, addig még sok minden történhet. Kérdés például, hogy Karácsony elfogadja-e, hogy Vona kifúrta Gyurcsányt, hogy vállal-e szolidaritást a szövetségesével, és inkább ő is távol marad-e ettől a kínos helyzettől?
Szabó Gáborné ügyvédje levélben fordult a rendőrséghez
„Arra a kérdésemre, hogy a 28-i idézésre megtud-e jelenni Budapesten, azt a választ adta, hogy az részben a gyógykezelésétől, részben pedig a különböző ügyek intézésének időtartamától függ, és egyelőre nem tudja megmondani, hogy mikor tér vissza Magyarországra. Amint arról a Százados Úrat is tájékoztattam, közölte velem ügyfelem, hogy az teljesen biztos, hogy nem tud március 28-áig Magyarországra visszajönni.”
Dr. Helmeczy László ügyvéd levele
Tisztelt Százados Úr!
A mai napon mailben megkaptam Szabó Gáborné (szül.: xxxxx) 4…. Csenger, Petőfi utca … szám alatti lakos ügyfelem részére megküldött gyanúsítotti idézést, amely szerint 2018. március 28.-án 10 órára kell megjelennie az 1062 Budapest, Aradi utca …… I. emelet …. szám alatti hivatali helyiségbe.
A gyanúsítotti kihallgatás ezen időpontjáról a Százados Úr engem már telefonon március 23. napján értesített a délelőtti órákban. Ugyanezen a napon a délutáni órákban külföldről felhívott Szabó Gáborné ügyfelem és arról tájékoztatott, hogy őt telefonon hívták Csengerből a rokonai és arról tájékoztatták, hogy hatósági személyek valamilyen idézést akartak számára személyesen kikézbesíteni, és arról panaszkodott, hogy Csengerben a családját zaklatják. Valójában ekkor tudtam meg, hogy ügyfelem már néhány napja külföldön tartózkodik, miután én már tudtam a Százados Úrtól, hogy 28.-án a kihallgatáson meg kell jelennie ügyfelemnek, ezért tájékoztattam arról, hogy valószínűleg ezt az idézést akarta a hatóság részére Csengerben kézbesíteni. Ügyfelem közölte, hogy részben a krónikus tüdőbetegsége miatti gyógykezelés, részben pedig különböző ügyek intézése miatt utazott külföldre.
Kérdésemre előadta, hogy a Kósa Lajos Miniszter Úr sajtótájékoztatóján elhangzottaktól eltérően ő a jelen ügyben sem tanúként, sem gyanúsítottként megidézve, vagy kihallgatva nem volt, vele olyat a hatóság nem közölt, hogy ellene eljárás folyik és közölte azt is, hogy a Kósa Úr nyilatkozatától eltérően ő nincs házi őrizetben sem.
Arra a kérdésemre, hogy a 28-i idézésre megtud-e jelenni Budapesten, azt a választ adta, hogy az részben a gyógykezelésétől, részben pedig a különböző ügyek intézésének időtartamától függ, és egyelőre nem tudja megmondani, hogy mikor tér vissza Magyarországra. Amint arról a Százados Úrat is tájékoztattam, közölte velem ügyfelem, hogy az teljesen biztos, hogy nem tud március 28-áig Magyarországra visszajönni. Azt követően, hogy a mai napon, telefonon beszéltünk Százados Úrral, ígéretemnek megfelelően megkérdeztem, hogy várhatóan mikor tud ügyfelem Magyarországra jönni annak érdekében, hogy a kihallgatása megtörténjen. Pontos választ ügyfelem nem tudott adni, azonban azt közölte, hogy várhatóan 2018. április 10.-e után már vissza tud utazni Magyarországra.
Természetesen a Magyarországra visszautazás pontos időpontját amennyiben arról tudomást szerzek, haladéktalanul jelezni fogom a Százados Úrnak.
Tájékoztatom a Százados Úrat, hogy kétséget kizáró bizonyítékai vannak ügyfelemnek arra vonatkozóan, hogy amikor a nyomozóhatóság a gyanúsítottkénti megidézéséről döntött már napokkal korábban külföldön tartózkodott, így az szóba sem kerülhet, hogy azért utazott külföldre, hogy magát a büntető eljárás alól kivonja.
Tekintettel arra, hogy a nyomozóhatóság ügyfelem gyanúsítottkénti meghallgatásáról döntött indítványozom, hogy az ügyben a nyomozóhatóság a Be. 184.§. (2) bekezdése alapján idézze meg tanúként Kósa Lajos Miniszter Úrat és rendelje el a tanú és a gyanúsított védő jelenlétében történő szembesítését is. Kérem a Tisztelt Nyomozó hatóságot, hogy jelen beadványomat szíveskedjen a Be. 65.§. alapján Szabó Gáborné gyanúsítotti kihallgatásától való távolmaradását igazoltnak elfogadni.
Budapest, 2018. március 26.
Tisztelettel:
Szabó Gáborné
védője
- Helmeczy László
ügyvéd
MIÉRT KIABÁLUNK, AMIKOR DÜHÖSEK VAGYUNK?
Egy hindu szent, aki elment a Gangesz folyóhoz megfürödni, egy családot látott a folyóparton, akik mérgesen kiabáltak egymásra. Odafordult a tanítványaihoz, mosolygott és megkérdezte: „Miért kiabálnak az emberek, amikor idegesek egymásra?”
A tanítványok gondolkodtak egy ideig, majd az egyikük ezt mondta: „Azért, mert ilyenkor elveszítjük a nyugalmunkat.”
„De miért kiabálunk, amikor a másik személy ott áll mellettünk? Mondhatnánk neki sokkal halkabban is” – kérdezte a szent.
A tanítványok tanakodtak még, de nem találták a megfelelő választ.
Végül a szent elmagyarázta: „Mikor két ember mérges egymásra a lelkük eltávolodik egymástól. Hogy leküzdjék ezt a távolságot kiabálniuk kell, hogy meghallják egymást. Minél mérgesebbek, annál hangosabban kiabálnak, hogy leküzdjék a nagy távolságot.
Mi történik a szerelmeseknél? Ők nem kiabálnak egymásra, hanem halkan beszélnek, mert a lelkük nagyon közel van egymáshoz. Köztük lévő távolság nincs is vagy nagyon kicsi.”
A szent folytatta: „Amikor még jobban szeretik egymást mi történik? Nem beszélnek, csak suttognak és így még közelebb kerülnek egymáshoz. Végül már suttogniuk sem kell, csak egymás tekintetéből megértik egymást. Ez mutatja meg milyen közel áll két ember egymáshoz, amikor szeretik egymást.”
Ránézett a tanítványaira és ezt mondta: „Ezért amikor vitáztok ne hagyjátok, hogy lelketek eltávolodjon. Ne mondjatok olyan dolgokat, amik eltávolítanak egymástól, különben egyszer eljön a nap, mikor akkora lesz a távolság köztetek, hogy lelketek többé nem talál vissza egymáshoz.”
Trump a múltban él!
Legalábbis ez a véleménye Stephen S. Roach professzornak, aki a Yale egyetemen tanít, korábban pedig a Morgan Stanley Asia vezetője volt. Trump már a választási kampány idején kereskedelmi háborúval fenyegetőzött és 45%-os büntetővámot helyezett kilátásba egyes kínai árukkal szemben. Augusztusban megindult a vizsgálat abban az ügyben, hogy a kínaiak ellopják az amerikai szellemi tulajdont. Eredmény még nincs, de a szankciók nagyon valószínűek – írja az amerikai professzor a China Daily című, Pekingben megjelenő angol nyelvű lapban.
Eléggé nevetséges módon Washington nemzetbiztonsági kockázatot emleget abban az ügyben, hogy Kína olcsó acélt szállít az Egyesült Államokba. Kína a világ legnagyobb acél termelője és exportőre, de sehol nem jeleztek emiatt nemzetbiztonsági kockázatot csakis az Egyesült Államokban. Végül aztán január 23-án konkrét szankciók következtek: az Egyesült Államokba érkező kínai napelemeket és dél-koreai mosógépeket ezentúl büntetővámok sújtják.
Trump a múltban él – írja a professzor, aki rámutat: ma már nem Kínából hanem Malajziából, Dél Koreából és Vietnamból érkeznek napelemek elsősorban az USA piacára. Ez az amerikai napelem import kétharmada. Azonkívül azt is figyelembe kellene vennie Donald Trumpnak, hogy a külföldi napelemek miatt 70%-al lett olcsóbb a napenergia felhasználása az USA-ban. Arról nem is beszélve, hogy a Samsung nemrég avatott gyárat Dél Karolinában, hogy cáfolja azt: az ázsiaiak ellopják az amerikai munkahelyeket. A kereskedelmi háború mindenkinek rossz, mindenki veszít rajta – hangsúlyozza a Morgan Stanley Asia egykori vezetője, aki könyvet is kiadott az USA és Kína gazdasági kapcsolatáról.
Miért nem működhet az America First program? Miért nem nyerheti meg az USA a kereskedelmi háborút? Azért, mert a kereskedelmi deficit alapjában véve nem a külvilág „bűne” mint ahogy azt Donald Trump állítja, hanem azért alakult ki, mert az amerikaiak hitelből élnek. Nem hajlandóak pénzt félretenni, és ezért óriási a tőkeimport igénye az amerikai gazdaságnak. Jól mutatja ezt Trump adóreformja, mely elsősorban azt célozza, hogy becsalogassa alacsony adókulcsokkal a külföldi tőkét az Egyesült Államokba.
De mi lesz a költségvetés drámai deficitjével? Ez már ma is magas, de ezermilliárd dollárral nőhet a következő tíz évben. Ki fogja ezt finanszírozni ? Roach professzor nem mondja ki, de finoman utal rá: az amerikai államkötvények legszorgalmasabb vásárlói épp a japánok és a kínaiak. Akik olyan alkut kötöttek Amerikával, hogy ha beengedik az áruikat a hatalmas amerikai piacra, akkor finanszírozzák az USA költségvetését – nevetségesen alacsony kamatok mellett. Ha a piac bezárul, akkor miért vennének amerikai államkötvényeket? A pénzügyi fegyver komoly elrettentés lehet, de van kereskedelmi is.
Ez pedig az ugyancsak hatalmas kínai piac, amely jelen pillanatban a harmadik az USA export listáján, de nemsokára első is lehet. Kik járhatnak rosszul? Például a Boeing, melynek az egyik legreményteljesebb piaca Kína, mely potenciálisan a világ legnagyobb légi flottájával rendelkezhet hamarosan. Aztán ott vannak az amerikai szójatermesztők, akiknek az első számú piaca épp Kína. Ha Trump felrúgja a megállapodásokat, akkor ennek maga issza meg a levét.
Az egyik problémája az az amerikai cégeknek Kínában, hogy még mindig nincs befektetésvédelmi egyezmény Peking és Washington között. Ez a jogviták esetében komoly hátrány lehet. A másik öngól az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezmény felmondása. Ez volt Trump egyik első cselekedete a Fehér Házban. Aztán néhány napja ő is rájött: lehet, hogy tévedett. A többiek ugyanis közölték: az USA nélkül is létrehozzák a szabadkereskedelmi övezetet. A japánok, akik ennek az övezetnek a legerősebb emberei – az USA távollétében – gyorsan úgy nyilatkoztak: Amerika előtt bármikor nyitva a kapu. Az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményt ugyanis épp Kína ellen hozták létre – jegyzi meg gúnyosan az amerikai professzor.
A kereskedelmi háború csakis veszteseket termel. Ezért Donald Trumpnak jó lenne elgondolkodnia mielőtt megindítja a világ második gazdasági nagyhatalma ellen. Az amerikai elnök Davosban békülékeny húrokat pengetett: közölte nem akar kereskedelmi háborút. Trump folytatni akarja viszont az America First programot, mely Peking szerint könnyen kereskedelmi háborúhoz vezethet.
eksztázis
az eksztázis azt jelenti „kívül állás”
kívül állni önmagunkon.
kívül állni önmagunkon, hogy egész
önmagunkat oda tudjunk adni.
hogy értelmét veszítse az én és a nemén.
hogy ki és miért és mit ad és kinek.
hogy végre elfeledjünk önmagunkat.
és elfelejtsünk aggódni önmagunkért.
az frázisrádió budapest adását hallották.
jó napszakot 🙂
Szoboravatás Tom Lantos születésének 90. évfordulóján
Tom Lantosnak, az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa néhai magyar származású képviselőjének szobrát avatták fel a főváros XIII. kerületében, a Révész utca és Viza utca között található Tom Lantos sétányon.
A Berzsenyi Dániel Gimnázium, Tom Lantos egykori iskolája szomszédságában tartott rendezvényen David Kostelancik, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője angol nyelvű beszédében azt mondta, hogy a képviselő igazi úriember volt, aki társai méltóságát tartotta szem előtt, függetlenül politikai nézeteiktől. Hozzátette: többször személyesen is találkozott a politikussal.
Tóth József (MSZP), a XIII. kerület polgármestere úgy fogalmazott, hogy Tom Lantos a demokrácia, az esélyegyenlőség hőse volt; a párbeszéd, és nem a „pártbeszéd” híve.
Küzdött az antiszemitizmus, a diszkrimináció, a népirtás ellen, és kiállt a nemzeti kisebbségek jogaiért – hangoztatta.
Tomicah Tillemann, Tom Lantos unokája arról beszélt, hogy a képviselő Budapest fia volt.
Amikor csak tehette, visszatért a városba, amely átitatta őt a család heves szeretetével – fűzte hozzá.
A teljes olajembargót Észak-Korea hadüzenetként értelmezné
Erről nyilatkozott Oroszország phenjani nagykövete a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek. Az ügy előzménye annyi, hogy január közepén a nyugati hatalmak konferenciát rendeztek Vancouverben, ahol az olajszállítások csökkentésére szólították fel Kínát és Oroszországot. Jelenleg az a helyzet, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 540 ezer tonna nyersolaj szállítását engedélyezi Kínának, és ezenkívül 60 ezer tonna finomított olajat más országoknak. Már ez is csak csepp a tengerben – közölte Alekszandr Matsegora nagykövet. Ha teljes lenne az olajembargó, akkor azt Kim Dzsongun hadüzenetként fogadná.
Természetesen lehet, hogy épp ez Washington célja. 1941-ben a japánok ellen teljes olajembargót vezettek be. Ezt követően indult meg a támadás Pearl Harbor ellen, mely kirobbantotta a háborút az Egyesült Államok és Japán között. Korea azokban az időkben a japán birodalom része volt.
A tankönyvek épp az olajembargóval indokolták meg a hadüzenet nélküli támadást Pearl Harbor ellen.
Mit javasol ezzel szemben Oroszország és Kína? Az úgynevezett kettős befagyasztási programot. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy Észak-Korea leállítaná a nukleáris és rakétakísérleteket, cserébe pedig az USA és Dél-Korea nem rendezne nagy hadgyakorlatokat, melyeket Phenjanban közvetlen háborús fenyegetésnek tartanak.
Trump amerikai elnök telefonon rendszeresen egyeztet Hszi Csinping kínai államfővel a koreai helyzetről. Korábban Putyin orosz elnökkel is konzultált erről, de amióta az amerikai-orosz kapcsolatok a mélypontra jutottak, ez megszűnt. Washington nyíltan azzal vádolja Moszkvát: megszegi az olajembargót, melyet pedig maga is megszavazott az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az amerikai hírszerzés szerint Nahodka kikötőjében töltik fel a tankhajókat, melyek aztán más zászló alatt olajat szállítanak Észak-Koreába.
Trump már többször is megelőző csapással fenyegette meg Észak-Koreát, de a katonák mindeddig sikeresen lebeszélték erről. Mindenfajta katonai akció könnyen nukleáris konfliktussá fajulhatna a sűrűn lakott Koreai-félszigeten, és ennek hatása felmérhetetlen lenne az egész térség számára.
