Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1027 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Angela Merkelért tartanak uniós minicsúcsot, a magyarok nélkül

Maga a német kancellár kezdeményezhette a migráció ügyében a vasárnapi találkozót, amelyet Jean-Claude Juncker hívott össze. A visegrádi országok ezen nem vesznek részt, de a Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakértő, Gálik Zoltán azt mondta: a valódi döntéseket úgyis a jövő heti csúcstalálkozón lehet meghozni. Az olaszok egyébként máris tiltakoznak a minicsúcs tervezett javaslatai ellen.

Informális migrációs találkozót hívott össze vasárnapra Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A hivatalos bejelentés szerint az egyeztetésnek az a célja, hogy

európai megoldásokat keressenek a migráció kérdésére,

előkészítve a jövő heti uniós csúcstalálkozót.

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Független Hírügynökségnek azt mondta, két fontos téma vár döntésre az unióban: az eurózóna, valamint a dublini rendszer, vagyis a bevándorlás szabályozásának reformja.

Különböző lapértesülések szerint a találkozóra az EU mostani és következő soros elnöke, vagyis Bulgária és Ausztria mellett a bevándorlási frontországok, Görögország, Olaszország, Spanyolország és Málta, valamint Németország vezetői kaptak meghívást, később pedig jelentkezett Belgium és Hollandia, majd Dánia és Szlovénia, hogy ők is szeretnének ott lenni. Az uniós ügyekben általában jól értesült EUObserver szerint Franciaország is részt vesz a csúcson.

Az éppen Budapesten találkozó visegrádi országok vezetői viszont azt jelentették be, hogy nem mennek el a találkozóra. Orbán Viktor azt mondta erről: a csúcstalálkozók szervezése nem a bizottság feladata, a legfontosabb ügyekben a miniszterelnökök tanácsa dönthet. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig egyenesen azt mondta, hogy a „Juncker-féle” csúcstalálkozó értelmetlen, a jövő heti találkozón kell megoldani a problémákat.

Gálik Zoltán szerint egyébként nem jelent hátrányt ezeknek az országoknak, hogy nem vesznek részt a minicsúcson, hiszen

a nagy döntéseket valóban a jövő héten, az uniós tagországok vezetőinek találkozóján kell meghozni.

Ott pedig, ha a döntések gyakorlatba ültetéséhez az alapszerződések módosítására lesz szükség, akkor konszenzust kell elérni, vagyis az országok ott tudják igazán érdekeiket érvényesíteni.

Ahogy Gálik Zoltán mondta, olyankor is meg szoktak egyébként mindenkit hallgatni, amikor nem kell konszenzusra jutni a döntéshez, ennek ugyanis üzenetértéke van.

Abban a visegrádi országok egyetértettek, hogy kötelező kvótákat továbbra sem támogatnak, az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex megerősítését viszont igen. Ebben egyetért velük Sebastian Kurz osztrák kancellár is, aki szintén részt vett a budapesti megbeszélésen.

Ez egyébként Juncker tervei között is szerepel. Ő ugyanis azt mondta, hogy van néhány ötlete, amelyet be fog mutatni, és német lapok szerint ezek között szerepel az is, hogy 2020 végéig növeljék 10 ezer főre a Frontex létszámát a mostani 1500-ról.

Juncker egyébként arról is beszélt, hogy szó sincs arról, hogy diktálni akarnak majd azoknak, akik ezen a találkozón nem vesznek részt. Azt is mondta, hogy az egyeztetést nem ő kezdeményezte, hanem „bizonyos tagállamokból” megkeresték.

Ez a kifejezés német lapok szerint Angela Merkelt jelenti. A Handelsblatt egyenesen azt írta:

a találkozót azért tartják, hogy megsegítsék a német kancellárt.

Ha ugyanis nem történik semmilyen előrelépés a bevándorlás ügyében, akkor a német koalíció könnyen összeomolhat, a CDU bajor testvérpártjának, a CSU-nak a lázadása miatt. Állítólag Merkel azt is felajánlotta, hogy legyen Berlinben a találkozó, de ezt több meghívott elutasította.

A lap úgy tudja, hogy a Frontex megerősítése mellett Juncker javaslatai között az is szerepel, hogy figyelmeztessék a tagállamokat: azok, amelyek egyoldalú lépéseket tesznek, hogy csökkentsék a menedékkérők számát, veszélyeztetik az Unió egységét.

Ez a figyelmeztetés egyértelműen Olaszországnak szól.

Emellett várhatóan szigorúbb fellépést sürgetnek majd a menedékkérők EU-tagállamok közötti másodlagos mozgása ellen. Vagyis büntetnék azokat, akik másik tagállamba utaznak, és szigorítanák ennek ellenőrzését is. Azt is kijelentenék, hogy a menedékkérőknek nincs joguk szabadon megválasztani, melyik tagországban nyújtják be kérelmüket.

Juncker a kiszivárgott hírek szerint azt is szeretné, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) több jogkört kapjon, és az uniós külső határoknál bírálnák el a menedékkérelmeket – egyébként

ez is egy olyan javaslat, amelyet korábban a visegrádi országok is támogattak.

Ehhez a terv szerint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a segítségét is igénybe vennék.

A Politico információi szerint az új olasz kormány máris dühösen reagált a tervre. Még az is felmerült, hogy Giuseppe Conte miniszterelnök el se megy a találkozóra, de aztán bejelentette, hogy ott lesz. Az olaszok szerint ugyanis a javaslat túlságosan arra koncentrál, hogy Angela Merkel problémáit megoldja, és kevésbé veszi figyelembe az olasz igényeket.

Gálik Zoltán szerint egyébként nincsenek kibékíthetetlen ellentétek az olaszok és a németek között. A bevándorlás ügyében ugyanis mindkét országnak közös az érdeke: meg kell egyezni a szolidaritási mechanizmusról. Hogy ez hogyan nézzen ki, abban kereshetnek kompromisszumot.

Mindenesetre, ahogy a szakértő a Független Hírügynökségnek fogalmazott: az igazi nagy döntések amúgy is a jövő héten várhatók.

Albániával köthet migrációs megállapodást az EU

Berlinben tárgyalt Albánia belügyminisztere. Fatmir Xhafaj a német sajtó szerint felajánlotta országát a menekülteket befogadó központ létesítésére.

Az Európai Bizottság minicsúcsot szervezett Brüsszelbe a menekültkérdésről. Az egyik javaslat az, hogy valahol Európában, az uniós határokon kívül hozzanak létre egy olyan, migránsokat befogadó központot, ahol a bevándorlók addig várakozhatnának, amíg a hatóságok elbírálják menedékkérelmüket. Ebből a szempontból Albánia és Durrës városa ideálisnak látszik.

A hárommilliós balkáni államban a keresztények és a muszlimok évszázadok óta viszonylag békésen megférnek egymással. Albániának már nagy tapasztalata van abban is, hogy mit jelent a menekültáradat: a délszláv háborúk idején csaknem egymillió albán menekült el Koszovóból, és mindannyiukat befogadta a kicsi és szegény ország.

Durrës kikötője alkalmas arra is, hogy fogadja a menedékkérők hajóit. Az infrastruktúra is megvan, hiszen azok a táborok, melyekben a koszovói menekültek túlélték a háborút, újra megnyithatóak.

Az ENSZ Menekültügyi Szervezetének képviselői tárgyalnak az albán illetékesekkel a szükséges segítségről. Az EU pedig jelentős összeggel támogatná Albániát, amely szeretne mielőbb tagja lenni az uniónak. A jelenlegi helyzetben előnyt jelent, hogy Albánia nem tagja a schengeni övezetnek, vagyis a bevándorlók nem mozoghatnak szabadon az EU területén. Albánia tagja viszont a NATO-nak, melynek terrorizmusellenes programja keretében már folyik a kiképzés Albániában.

Ha bejön az albán megoldás, akkor Angela Merkel fellélegezhet. Belügyminisztere, Horst Seehofer két hetet adott neki valamiféle koherens bevándorláspolitika kialakítására. Ellenkező esetben Seehofer felrobbanthatja a kormánykoalíciót, melyet csak nagyon nehezen hozott össze Angela Merkel a szociáldemokratákkal.

Újabb sakklépés a kereskedelmi háborúban

Mától kezdik el kivetni az amerikai termékekre azokat a külön vámokat, amelyeket az USA által az acél- és az alumíniumtermékekre bevezetett vámokat hivatottak ellensúlyozni. 2,8 milliárd dollár értékű amerikai termékekre kezdik el azonnal alkalmazni a plusz vámokat.

 A külön vámmal sújtott amerikai termékek jegyzékén acél- és alumíniumtermékek, mezőgazdasági áruk és több más áru szerepel. A vámok bevezetésével az EU a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaiban biztosított jogával él.

„ Válaszunk kimért, arányos, és teljes mértékben összhangban van a WTO szabályaival.

Talán mondanom sem kell: ha az USA visszavonja a bevezetett vámokat, mi is megszüntetjük intézkedéseinket” – szögezte le Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos.

Az EU az amerikai intézkedésekkel érintett acél- és alumíniumexport értékéből kiindulva végez ellensúlyozást az USA-val folytatott kétoldalú kereskedelemben – szögezi le a brüsszeli közlemény. Ez az érték 6,4 milliárd euró. Ebből az EU most azonnal 2,8 milliárd euró értékű exportot ellensúlyoz. A fennmaradó 3,6 milliárd euró értékű kereskedelem ellensúlyozására a későbbiekben, három év múlva, vagy – ha ez hamarabb bekövetkezik – a WTO vitarendezési eljárásának kedvező kimenetelét követően kerül sor.

A pénteken hatályba lépő végrehajtási rendeletmind az érintett termékeket, mind pedig a most azonnal vagy szükség szerint később alkalmazandó vámtételeket rögzíti.

A mai döntés az Európai Bizottság által korábban felvázolt hármas megközelítés egyik eleme.

Hasonló célja van az USA ellen a WTO előtt június 1-jén kezdeményezett jogi eljárásnak, valamint az európai piacot az amerikai piacról kiszoruló acéltermékek miatti zavaroktól megóvni hivatott védintézkedéseknek.

A védintézkedésekkel kapcsolatos eljárás március 26-án indult. A Bizottságnak kilenc hónap áll rendelkezésére annak eldöntésére, hogy szükség van-e védintézkedésekre. Ha a vizsgálat megerősíti a gyors intézkedés szükségességét, a határozat még nyár előtt megszülethet. Az alumínium tekintetében a Bizottság felügyeleti rendszert vezetett be az importra vonatkozóan, amely jelezni fogja, ha ebben az ágazatban is intézkedésre lesz szükség.

Donald Trump amerikai elnök egyoldalú intézkedésként 25 százalékos importvámot vezet be az acél és 10 százalékot az alumínium bevitelére. Trump szerint az elmúlt évtizedekben egyes országok tisztességtelenül kereskedtek ezekkel a termékekkel, ezért meg kell védeni az amerikai termelést az olcsó külföldi konkurenciától.

A kereskedelmi háború feszültté tette az USA és az EU, valamint Kanada viszonyát, amit a június eleji G7-csúcson és az azt követő nyilatkozatháborúban is megmutatkozott. Trump nem volt hajlandó aláírni a közös zárónyilatkozatot, majd Twitteren üzente:

„Sajnálom, nem engedhető, hogy a barátaink vagy az ellenségeink előnyhöz jussanak a velünk folytatott kereskedelemből. Az amerikai dolgozót kell az első helyre tennünk”.

Nem csak az EU léptet hatélyba ellensúlyozó válaszintézkedéseket. Kanada július elsejével helyezett lépéseket kilátásba, Kína 34 milliárd dolláros vámcsomaggal válaszolt Donald Trump 50 milliárd dolláros akciójára, s jelezték: még 16 milliárdnyi pakkról dönt majd, mert pontosan ugyanakkora csomagot küldenek vissza az Egyesült Államokba, mint amekkorát onnan kaptak.

Kína ugyanazt a módszert alkalmazza mint az Európai Unió: igyekszik olyan termékeket büntetni, amelyeket Trump kedvenc déli államaiban állítanak elő. Így a kínaiak csomagjában is benne van a szója, a whisky, a narancs és a szivar.

Az UNCTAD modellezte, hogy milyen mértékben emelkedhetnek a kereskedelmi háború nyomán a vámok a világban. Az egyes országok listája mellett egy térképet is készítettek:

Forrás: UNCTAD

Inotai András, közgazdász-professzor emeritus a Független Hírügynökségnek adott interjújábana többi között leszögezte: első lépésben még nincs nagyobb probléma, hiszen az országok oda-vissza kiszámítottan egyforma hatású lépéseket-ellenlépéseket hoznak; ilyen a kínaiak által az USA-val szemben már kivetett vagy az EU által az amerikai termékekre kivetendő vámok. Azonban akkor már minőségileg másról beszélünk, amikor ezek a korlátozások már nem csak a fogyasztói piacot érik el, hanem a globalizált termelési és értékesítési láncokat is kezdik szétzilálni. Remélem, kicsi ennek az esélye, de

FENNÁLL ANNAK A VESZÉLYE, HOGY ÖNGERJESZTŐ ÉS MEGÁLLÍTHATATLAN FOLYAMATOKAT INDÍT EL BELÁTHATATLAN KÖVETKEMÉNYEKKEL.

Nem beszélve a nemzetközi pénzpiaci hatásokról, a tőzsdék reakciójáról – amiről köztudott, hogy 90 százalékban múlik a  pszichológián és csak 10 százalékban a termelésen. Súlyos és kiszámíthatatlan válsághelyzetekben a legállatibb ösztönök törnek a felszínre. Ha valaki ilyen állapotban döntéshozatali pozícióban van, irdatlan károkat tud okozni a világnak, különösen, ha vezető országról van szó.

Populista szólamok helyett őszinte párbeszéd kellene

Nem populizmus a válasz a migránsválságra – mondta Ferenc pápa abban az interjúban, amely szerdán, a menekültek világnapján jelent meg. A szentatya szerint a populisták „pszichózist gerjesztenek” a bevándorlás kérdésében. Beer Miklós váci püspök a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy messzemenően egyetért a pápa szavaival, és Magyarországon is higgadt párbeszédre lenne szükség erről az egész világot érintő problémáról.

 

A pápát egyébként Donald Trump bevándorláspolitikájáról kérdezte a Reuters, és annak kapcsán került szóba a migráció globális problémája, amelyhez a szentatya hozzátette, hogy az olyan elöregedő társadalmaknak, mint például Európa is, szükségük van a bevándorlókra, különben elnéptelenedik a kontinens.

„Nem lehet elutasítani senkit, aki már megérkezett. Be kell fogadni őket, segíteni, ellátni őket, aztán eldönteni, hol lehet őket elhelyezni, de Európa egész területén. Néhány kormány dolgozik egy ilyen megoldáson. Az embereket a lehető legjobb módon kell elhelyezni, de

a hisztériakeltés nem fog segíteni, a populizmus nem hoz megoldást”

– mondta Ferenc pápa.

Beer Miklós váci püspök szerint a migráció olyan összetett probléma, amelyre a hosszú távú megoldást kellene keresni, és nem aktuálpolitikai szempontból közelíteni hozzá. Úgy véli, hogy a pápa által is emlegetett populista szólamok hangoztatása és az ebben rejlő politikai potenciál kihasználása csak elodázza a kérdés megoldását.

A püspök szerint az egész világnak szembe kell nézni azzal, hogy óriási egyenlőtlenségek vannak a jóléti államok és a háború és éhezés sújtotta térségek között. Beer Miklós hangsúlyozta, hogy higgadt vitában kell megtalálni a megoldást ezekre a globális problémákra. „Rossz oldalról közelítik meg a politikusok ezt a kérdést” – mondta, hozzátéve, hogy a legfontosabb az emberség, a sorsközösség vállalása, amit a pápa is hangsúlyozott szerdai Twitter-üzenetében. „Ezt hiányolom, hogy ez a kérdés fel sem merül,

mindig csak az aktuális politikai érdekek és az önző érdekek mentén kerül elő a probléma”

– mondta.

Beer Miklós reméli, hogy előbb-utóbb sikerül elérni azt, amit a pápa is szorgalmaz: nemzetközi megoldást találni, és „a populista szólamok után az őszinte párbeszéd ideje fog eljönni”.

Ferenc pápával ritkán jelenik meg ilyen hosszú interjú, a kormánypárti sajtóban mégsem idéztek semmit ebből, holott az MTI is szemlézte a beszélgetést szerdán. Ez nyilván annak tudható be, hogy a pápa megkülönböztetést tett a különböző országok és politikai erők bevándorlási politikája között, és nehéz nem úgy látni, hogy a magyar kormány migrációs veszélyre építő retorikája ne az általa bírált populista kategóriába esne a megoldáskeresés helyett.

Beer Miklós szerint is nagy ellentmondás van a valódi megoldás keresése és aközött, hogy úgy beszélnek egy problémáról, ahogy az emberek hallani szeretnének róla. „Ez fölvet bizonyos erkölcsi felelősséget” – mondta.

Beer Miklós. Forrás: Wikipédia

Arra a kérdésre, hogy a hazai keresztény közösséget mennyire osztja meg, hogy az egyházfő nézetei ellentétesek a magát kereszténydemokratának valló kormány politikájával, Beer Miklós azt válaszolta, hogy ez az egyik legnagyobb fájdalma. „Sajnos tapasztalom én is, hogy

nagyon nagy megosztottságnak vagyunk a tanúi, illetve szereplői”

– mondta. Szerinte az egész migránskérdéssel a társadalom „lelki állapota” sérül. Barátok, rokonok, munkatársak között is tapasztalja, hogy micsoda indulatokat gerjeszt a migráció, ahelyett, hogy az emberek meghallgatnák egymást, és normálisan, őszintén beszélnének a problémáról.

„Józan ésszel ki gondolhatja azt, hogy azzal, hogy mi kijelentjük, hogy nem vagyunk bevándorlóország, hozzájárulunk ennek a világméretű problémának a megoldásához?” – tette fel a kérdést Beer Miklós. Szerinte némileg leegyszerűsítve arról van szó, hogy Magyarországon sem szeretnének feladni a kényelmünket és a jobb életvitelünket, de ez nem emberséges hozzáállás.

A kormánypárti média egyébként máskor nem bojkottálja a pápa szavait, azt a pár nappal ezelőtti megszólalását például előszeretettel idézték, hogy a család egy férfi és egy nő kapcsolatán alapul. A katolikus egyházfő bevándorlással kapcsolatos nézetei már jóval kevésbé népszerűek: a 888 néhány korábban azzal a címmel jelentetett meg írást, hogy Globális migránssimogatásra invitál Ferenc pápa, amelyben azt írják, hogy „a migráció kapcsán a katolikus egyházfő néhol burkolt, néhol nyílt migránssimogatásba kezdett”.

Ennél is messzebbre ment a híres jobboldali publicista, Bayer Zsolt, aki tavaly nyáron több emlékezetes megszólalásában is kikelt a pápa ellen. Először a Magyar Hírlap vezércikkében írt arról, hogy a pápa saját hívei helyett a „fenyegetőző, öklét rázó, üvöltöző, erőszakoló, rabló és gyilkoló idegenség felé halad” és azt gyámolítja. Szerinte a pápa viselkedése, még jóindulattal is öntetszelgésnek, farizeusságnak, magamutogató és hamis „szentferenckedésnek” nevezhető.

Pár nappal később a tévében le is marházta a katolikus egyház vezetőjét. A miskolci televízió Helyzetkép című műsorában arról beszélt, hogy a pápa nem érti Európa gondjait, hiszen argentin származása miatt maga is migráns, és megnyilvánulásaival beállt „a jelenlegi EU-s vezetők sorába, akik szembe mennek az uniós állampolgárok érzéseivel, szándékaival, akaratával, egy semmibe menő politikát akarnak ráerőltetni az Európa lakosságára”. Szerinte, amit a pápa mond, az korántsem isteni kinyilatkoztatás, hanem egy hülye, ostoba politikai vélemény. Majd „argentin libsi”-nek, később pedig „derék liberális, genderben hívő marhának” titulálta Ferenc pápát.

Akkor nem csak Bayer kijelentései, hanem a katolikus egyház felől érkező reakció, illetve annak hiánya is nagy port vert fel. Néhány nappal később a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által alapított hírportál, a Magyar Kurír főszerkesztője mégis reagált Bayer kijelentéseire.

Kuzmányi István azt írta, hogy sürgősen változtatni kell a közbeszéd állapotán. „Abban a mocsárban, ahonnan az említett, gondolatnak nem nevezhető szavak felbugyognak, nem kíváncsiak az érvek mentén következetesen megfogalmazott véleményekre” – írja, hozzátéve, hogy ezért cáfolni az ilyesmit nem is érdemes, hanem ki kell mondani, hogy eddig és ne tovább.

A publicista ellenek ellenére augusztusban is folytatta az egyházfő elleni kirohanását, saját, Bádog című blogján azt írta, hogy

„a pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember”.

Ferenc pápa a Reutersben által készített interjúban egészségi állapotáról is beszélt: elmondta, hogy lábfájdalmaitól eltekintve jól érzi magát, és meg sem fordul jelenleg a fejében, hogy lemondjon a posztjáról, mint elődje, XVI. Benedek.

A Fidesz és a Néppárt kölcsönösen sakkban tartja egymást

Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója a Független Hírügynökségnek azt mondta: az Európai Néppártnak szüksége van a Fideszre, de a Fidesznek is szüksége van a Néppártra. Törésvonalak nem csak a bevándorlás kérdése miatt vannak.

„Az Európai Néppárt vezetői által a mi rovásunkra elkövetett hibák ellenére úgy döntöttünk, hogy kitartunk az európai pártcsalád mellett. Most könnyű lenne tekintettel a 2019-es európai parlamenti választásokra létrehozni, mondjuk, egy új formációt a közép-európai országok hasonszőrű pártjaiból vagy éppen egy bevándorlásellenes összeurópai formációt. Nem kétséges,

nagyot hasítanánk a 2019-es európai választáson.

De azt javaslom, álljunk ellen a kísértésnek” – ezt mondta Orbán Viktor néhány napja a Helmut Kohl emlékére rendezett konferencián.

Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója a Független Hírügynökségnek azt mondta: ez a kijelentés egy üzenet volt az Európai Néppártnak (EPP), méghozzá arról, hogy Orbán Viktornak is van fegyvere, ha az EPP bele akarna szólni abba, hogy ő mit csinál és feltételeket támasztana. Szerinte

ez viszonylag hatékony fegyver lehet,

hiszen ugyan jól látszik, hogy ismét az EPP lehet a legerősebb párt a jövő évi európai parlamenti választáson, de a többsége várhatóan csak relatív és elég kicsi lesz. Vagyis az EPP-nek szüksége van a Fideszre, hiszen ha kilépnek, akkor ez a többség akár el is tűnhet.

Fotó: Twitter

Ugyanakkor ez a függés kölcsönös: a néppárti tagság fontos a Fidesznek, legalábbis addig, amíg az EPP ennyire erős az európai döntéshozatalban. Így ugyanis egyfajta védelmet tud nyújtani: a magyar kormányt a lengyeleknél jóval kevésbé fenyegeti a veszély, hogy elveszik a szavazati jogát. A lengyel kormánypárt ugyanis nem tagja a Néppártnak.

Tehát az elemző szerint

kölcsönös sakkban tartásról van szó.

Ugyanakkor van egy kölcsönös félelem is: Orbán Viktor attól fél, hogy az EPP valóban fellép a Fidesz ellen, a Néppárt pedig attól, hogy a Fidesz (vagy más pártok) kilépnek a szövetségből.

Boros Tamás szerint, ha összeállna az összes bevándorlásellenes párt, akkor várhatóan a második legerősebb frakciót alkothatnák az Európai Parlamentben. Ugyanakkor fontos, hogy

nem csak a bevándorlás ügyében vannak törésvonalak.

Mint mondta, nem csak a Néppártban, az egész EU-n belül megfigyelhető egy eltolódás a migráció ügyében, de a fő kérdés a demokratikus intézményrendszer állapota lehet. Példaként az Osztrák Néppártot hozta fel, amely most a Fideszhez hasonló nézeteket vall a bevándorlásról, ugyanakkor a médiaszabadságnak és a bíróságok függetlenségének a kérdésében Európa semmit nem változott – ahogy erre egyébként Sebastian Kurz kancellár is utalt egy hétvégi interjúban.

Nem ül be másik frakcióba Hadházy Ákos

Az LMP-ből kilépő politikus a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy sok emberrel beszélt, akik készek arra, hogy együtt dolgozzanak, de neveket nem mondott, csak annyit: vannak köztük parlamenti politikusok és parlamenten kívüliek is. Szerinte most reális a veszélye annak, hogy Magyarország távozik az Unióból.

„Ha viszont én komolyan akarok a korrupciós ügyekkel, az EU-ügyészséghez csatlakozás kikényszerítésével, a sajtószabadság, a demokrácia maradékának és a bíróságok védelmével foglalkozni, akkor még ez előtt az egészen ciki és méltatlan eljárás előtt ki kell lépnem a pártból. Akkor is, ha ez nagyon nehezemre esik, mert büszke vagyok arra, amit ezzel a párttal együtt véghezvittünk.” – ezt mondta Hadházy Ákos a 24.hu-nak abban az interjúban, amelyben bejelentette az LMP-ből való kilépését.

A politikus a Független Hírügynökségnek megerősítette, hogy a frakcióból is kilép és

független képviselőként folytatja a munkáját.

Mint mondta, a korrupció szintje késztette arra, hogy az országos politikával is elkezdjen foglalkozni, és akkori pártja, a Fidesz nem volt hajlandó, hogy ez ellen tegyen valamit. Az utóbbi hetek történései azt is nyilvánvalóvá tették a számára, hogy „az LMP sem alkalmas arra, hogy ezen javítson”, de a többi parlamenti pártnál sem lát erre esélyt. Ezért nem is ül be másik frakcióba.

Azt viszont a FüHü-nek pozitívumnak nevezte, hogy az elmúlt hetekben sok olyan emberrel beszélt, akik készek cselekedni, mint mondta,

voltak köztük parlamenti politikusok és parlamenten kívüliek is.

Neveket viszont többszöri kérdésünkre sem akart mondani.

Azt mondta, bízik abban, hogy sokan felismerik: évtizedekre eldőlhet Magyarország jövője, ugyanis

szerinte reális a veszélye annak, hogy az ország távozik az Európai Unióból.

Az elmúlt hetekben ugyanis a magyar kormány rengeteg figyelmeztetést kapott, ahogy Hadházy fogalmazott: az EU is rájött, hogy „rendszerszinten lopnak százmilliárdokat”, és ebből tartják el a rendszert. Mint mondta, az Unió ezt nem fogja tűrni, és komoly nyomás lesz a kormányon, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

Hadházy Ákos azt mondta: „Ha ez megvalósul, akkor

nem jönnek majd a szabadon ellopható pénzek”,

és a kormány akár még bíróság elé is kerülhet. Így aztán Hadházy szerint már nem lesz érdeke bent maradni az Unióban. Szerinte egyébként ezért is tart a bíróságok ellen, az ő szavaival „otromba támadás”, mert így ki is provokálhatja a kormány a kizárást. Az igazságszolgáltatás függetlensége ugyanis olyan vörös vonal, amelyet az EU nem enged átlépni, ahogy ezt a lengyel példa is bizonyítja.

Vagyis Hadházy szerint Orbán két dolgot tehet: vagy megpróbálja destabilizálni az Uniót, vagy elhagyja.

A politikustól megkérdeztük azt is, hogy az együttműködés, amiről beszélt, azt is jelenti-e, hogy egy új párt alapítása is szóba kerül. Azt mondta:

„Pártból van bőven, nem gondolom, hogy hiány lenne.”

Ugyanakkor az is meggyőződése, hogy a mostani pártok nem tudják megoldani a problémákat: nem képesek megszüntetni a kormánypropagandát vagy megvédeni a bíróságokat. De, mint mondta, szükség van rájuk.

Országgyűlési képviselőt is várnak a parlament előtti tüntetésre

Rohamtempóban szervezett tüntetést szerdára a Parlament elé a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A 7. Alkotmánymódosítás elfogadása ellen tiltakoznak. Szűcs Tamás, a szervezet vezetője a Független Hírügynökségnek arról beszélt, hogy elképzelhető, hogy országgyűlési képviselők is csatlakoznak a tüntetéshez.

Hetek óta tiltatkozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az Alaptörvény módosítása ellen, hiszen a módosítások szerintük gyengítik a társadalom ellenállóképességét, és ezáltal a különböző szakszervezetek érdekérvényesítő képességeit is.

Szűcs Tamás a FüHü-nek arról beszélt, hogy a módosítás 4. cikke a gyülekezési szabadságot korlátozná, ezáltal a demonstrációk szervezését, a 6-7. cikkek pedig a független bíráskodást, a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sértené. Többek között az országgyűlési képviselőket is megkeresték levélben, hogy ne szavazzák meg a módosításokat.

Szűcs Tamás elmondta, hogy hosszabb ideje szervezik már a tüntetést is, és nagyobb demonstrációt szerettek volna, amelybe igyekeztek más szakszervezeteket is bevonni. De mivel vasárnap kiderült, hogy már szerdán elfogadhatja a Parlament a módosítást, úgy döntöttek, hogy előrhozzák a tüntetést, még ha ez azzal is jár, hogy jóval kevesebben tudnak rajta részt venni. A szakszervezeti vezető szerint ugyanis

kötelességük kiállni „fundamentális értékekért”. 

A szerdai tüntetést direkt a zárószavazás idejére időzítették. A szakszervezet vezetője mellett felszólal Törley Katalin a Tanítanék Mozgalomtól, az egyetemi oktatók nevében Deák Dániel, illetve egy országgyűlési képviselőt is várnak a színpadra, akinek a nevét azonban Szűcs Tamás nem árulta el, mert még nem biztos, hogy valóban beszélni fog. Azt is szeretnék, ha több olyan képviselő is csatlakozna hozzájuk a Parlamentből, akik korábban jelezték, hogy nemmel szavaznak szerda délután. Az viszont már biztos, hogy felolvassák majd azoknak a képviselőknek a nevét, akik nem szavazták meg az újabb alaptörvény-módosítást.

Az Országgyűlés szerdán dönt a Stop Soros törvénycsomag elfogadásáról.

A Biblia szolgálna útmutatóul a keresztény menedzsereknek

Az országban egyedülálló módon keresztény vezetést fognak tanítani a Kaposvári Egyetemen. A szakirányú továbbképzést elindítását hétfőn jelentették be, és az indokok között az is elhangzott, hogy veszélyben az európai kultúra. Dr. Kőműves Zsolt egyetemi adjunktus, szakfelelős a Független Hírügynökségnek adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy az egyházak részéről felmerülő konkrét igény miatt is döntöttek a képzés elindítása mellett.

A hvg.hu számolt be először a szak elindításáról az egyetem hétfői sajtótájékoztatója alapján. „A két félév során a hallgatók önismeretet és kommunikációt, korszerű vezetési modelleket, módszereket és technikákat sajátítanak el. Emellett lehetőségük nyílik saját vezetői készségeik és képességeik fejlesztésére is” – mondta Kőműves Zsolt a szakirányú továbbképzésen megszerezhető ismeretekről. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a katolikus, a református, az evangélikus és a baptista közösségek egyaránt támogatják a szakirányú továbbképzés elindítását.

Mások mellett Varga László megyéspüspök is részt vett a sajtótájékoztatón, aki arról beszélt, hogy

„veszélyben van a keresztény európai kultúra, ezért szükséges a keresztény értékrendű közösségek szervezése”

azon túl, hogy az egyházaknak szüksége van képzett vezetőkre.

Kőműves Zsolt inkább ez utóbbival magyarázta a Független Hírügynökségnek a szak elindítását, Varga László másik kijelentését viszont nem szerette volna kommentálni. Ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy a szakirányú továbbképzés elindításával kapcsolatban sok téves információ jelent meg a sajtóban, és sokan szeretnének belemagyarázni olyan dolgokat, amely a képzés megalkotóinak meg sem fordult a fejében.

Elmondta, hogy az ötletet az adta, hogy fél évvel ezelőtt a kaposvári katolikus püspökség megkereste az egyetemet, hogy tartsanak egy képzést a leendő vezetőiknek. Ezt nem is hirdették meg, de így is 24 jelentkező volt, akiket fél évig tanítottak. A képzés pedig annyira népszerű volt, hogy már közben is többen jelezték, hogy szeretnék, ha folytatódna az oktatás. „Ekkor döntöttünk úgy, hogy folytatjuk, de szeretnénk kicsit komolyabb keretek között tenni ezt” – magyarázta Kőműves Zsolt. Ezután szétnéztek a felsőoktatási piacon, hogy vannak-e hasonló jellegű képzések, és kiderült, hogy egyáltalán nem léteznek ilyenek. Ezért dolgozták ki a szakirányú továbbképzés programját, amely iránt Kőműves Zsolt beszámolója szerint a hétfői sajtótájékoztató óta még nagyobb lett az érdeklődés.

Arra, hogy miért szükséges keresztény szellemiségben képezni a jövőben menedzseri feladatot ellátni hivatott hallgatókat, a szakvezető azt mondta, hogy

elsősorban az egyházi közösségépítési feladatokon lenne a hangsúly.

Olyanokat várnak, akik emberekkel foglalkoznak majd, és arra, hogy ezt hogyan kell jól csinálni, a menedzseri képzések tananyagán kívül a Bibliában is számos útmutatás található. Ahogy Kőműves Zsolt fogalmazott: konkrétan vezetési alapismeretek is vannak a Bibliában. „Ne felejtsük el, hogy

a Biblia számos ismeretet tartalmaz arra vonatkozólag, hogy hogyan építsünk fel és hogyan irányítsunk egy közösséget”

– mondta. Azt is hangsúlyozta, hogy ökumenikus képzésről van szó, és bárkit szeretettel várnak, akik érdeklődik a vezetési ismeretek iránt, ha vallásos, ha nem, amennyiben elfogadja, hogy az oktatás a keresztény értékek alapján történik.

Ezzel kapcsolatban felvetődhet, hogy egy ilyen képzésnek miért egy állami egyetem ad otthont, amelynek világnézetileg függetlennek kell lennie. A szakvezető szerint azonban nincs ellentmondás a képzés elindítása és aközött, hogy a Kaposvári Egyetem nem egyházi intézmény. Egyszerűen azért került hozzájuk a képzés, mert van rá igény, az egyházi fenntartású egyetemeken pedig nem lehet ilyesmit, vagy legalábbis ilyen szinten tanulni. Elmondta, hogy korábban beszéltek a katolikus, a református, a baptista és az evangélikus egyházak vezetőivel is, és mindenhol igényként fogalmazódott meg, hogy szükség lenne vezetőképzésre, mert az egyházi intézmények képzési rendjéből ez hiányzik.

A Kaposvári Egyetem képzése pedig azért is különleges lesz Kőműves Zsolt szerint, mert nem elméleti jellegű lesz, mint sok más egyetemi menedzserszak, hanem gyakorlatorientált. A szakvezető elmondta, hogy a bemeneti követelményeket is az egyházi vezetőkkel közösen határozták meg, és külön kérés volt, hogy bármilyen alapdiplomát elfogadjanak, így minél több területről érkezhessenek a hallgatók (mivel szakirányú továbbképzésről van szó, az már feltételezi, hogy a jelentkezőknek legyen diplomája). Kőműves Zsolt hozzátette, hogy egyaránt várják azokat, akiknek már vannak vezetési tapasztalataik, és azokat, akiknek a jövőben lehet szükségük ilyen ismeretekre. Egyébként pedig nem ez lesz az egyetlen, valláshoz köthető szak az egyetemen, hiszen hitoktató alapképzés elindítását is tervezik, amelynek szintén a héten tartják a sajtótájékoztatóját.

Gábor György filozófus és vallástudós, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanára a Független Hírügynökségnek nevetségesnek nevezte a szak elindítását, hiszen

egyáltalán nem számít, hogy valakinek milyen a világnézete abból a szempontból, hogy jó vezető e vagy sem.

Szerinte a képzés elindítása példa arra, hogy az állam a különböző főiskolákat és egyetemeket „káderutánpótlás” létrehozására használja felel, ami ideológiai indoktrináció mentén történik.

Arra a felvetésre, hogy Varga László megyéspüspök szerint azért is fontos a szak, mert hiány van vezetőkből a keresztény egyházakban, a filozófus azt válaszolta, hogy ebben az esetben viszont

nem egy állami egyetemen kellene elindítani a szakot.

Ha a keresztény egyházak úgy ítélik meg, hogy a teológiai képzések, illetve a már működő gazdaságtudományi, menedzseri szakok nem megfelelőek arra, hogy olyan vezetőket képezzenek, akikre nekik igényük van, akkor indítsanak ilyeneket a saját egyetemeiken. Gábor György szerint egy állami intézményben abszurd olyan szakot indítani, ami világnézeti különbségek alapján válogatna a hallgatók között, annál is inkább, mert elég nehezen értelmezhető, hogy miben kellene mást tudnia mondjuk egy jó keresztény vezetőnek, mint mondjuk egy jó zsidó vezetőnek.

A hétfői sajtótájékoztatón Pongrácz Máté evangélikus lelkész egyébként arról beszélt, hogy ez a képzés végre világossá teszi majd, hogy mit is jelent és milyennek is kell lennie egy keresztény vezetőnek.

Megvan az MSZP új elnöke

Az MSZP vasárnapi kongresszusán megválasztották a párt új elnökét. A két jelölt, Tóth Bertalan és Mesterházy Attila közül a némileg esélyesebbnek tartott Tóth Bertalant szavazták meg a küldöttek.

Nem sokkal tíz óra után kezdődött az MSZP tisztújító kongressza 80 százalék fölötti küldötti jelenléttel. Fél 11-től a kongresszus zárt ülésen folytatta munkáját. AZ MSZP honlapjának tudósítása szerint beszédet mondott Karácsony Gergely, aki megerősítette, hogy pártja, a Párpeszéd készen áll arra, hogy az MSZP-vel szövetségben folytassa a munkát.

11 óra után kezdődött el maga a tisztújítás, az elnökjelöltek közül Tóth Bertalan frakcióvezető beszélt először, őt követette Mesterházy Attila, aki 2010-2014 között volt már az MSZP elnöke. Ezután Kunhalmi Ágnes, a párt választmányi elnökjelöltje beszélt (aki korábban visszalépett attól, hogy induljon az elnökségért), majd az MSZP elnökhelyettes-jelöltjei, Ujhelyi István és Szakács László, majd alelnökjelöltjei Bangóné Borbély Ildikó, Hegyi Gyula, Komjáthi Imre, Szanyi Tibor mondták el programukat.

Ezután megkezdődött a szavazás, melynek végén

a küldöttek 54 százalékának támogatásával Tóth Bertalant választották meg.

Elnöki beszédében Tóth Bertalan a helyi szervezetek megerősítéséről beszélt az önkormányzati választások előtt. Az is mondta, hogy a Parlamentben az MSZP „szembesít, képvisel és védelmet nyújt”, de jól tudják, hogy nem ezen keresztül vezet az út a kormányváltáshoz. A párton belüli információáramlást is javítani kell, és fellépni azok ellen, akik a párt jövőjét veszélyezteti – mondta. Az új elnök kitartó és szisztematikus munkát is ígért, amelyet azonnal meg akar kezdeni.

Elnökhelyettesnek Szakács Lászlót, Mesterházy Attila volt kabinetfőnökét választották meg.

Hegyi Gyula, Komjáthi Imre és Szanyi Tibor lett a három alelnök.

A választások után Molnár Gyula és a teljes MSZP-pártvezetés lemondott, az elmúlt hetekben öt politikus jelentkezett be elnöknek. Hárman közülük visszaléptek: Szanyi Tibor és Bródy Gábor után múlt héten Kunhalmi Ágnes is, aki úgy döntött, hogy inkább a választmányi elnökségért indul – egyedül. Kérdés volt, hogy Kunhalmi támogatói kire szavaznak majd Tóth és Mesterházy közül, hiszen Kunhalmi nem nevezte meg, kinek a javára lép vissza. Azt azonban tudni lehetett, hogy nem Mesterházyt támogatja a küzdelemben.

A németek intenzíven kémkedtek Ausztriában

A hírt először a Der Standard című baloldali lap közölte, de ezt követően Sebastian Kurz osztrák kancellár is megerősítette egy rendkívüli sajtóértekezleten, hogy a német szövetségi hírszerzés igen intenzíven kémkedett Ausztria területén.

Nemcsak az osztrák intézmények érdekelték a németeket, hanem az Ausztriában működő amerikai, izraeli, líbiai nagykövetségek is. Ezenkívül a Bécsben levő nemzetközi intézmények is a célkeresztbe kerültek: különösen az OPEC és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.

Több mint 2000 célpontot figyelt meg a Bundesnachrichtendienst (BND) 1999 és 2006 között

– hangsúlyozta a kancellár, aki természetesen sietett tiltakozni emiatt Berlinben. A németek azt igérték, hogy hivatalosan a jövő héten válaszoltak. Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy nem volt tudomása a dologról.

2015-ben már volt egy hasonló botrány. Akkor az derült ki, hogy a BND a CIA megbízásából intenzíven kémkedett Ausztriában és néhány más európai államban. Például Franciaországban a CIA a BND segítségével hallgatta le azokat a beszélgetéseket, melyek az Élysée palotában folytak. Mindez úgy derült ki, hogy Edward Snowden dezertált, és külföldön elmondta: az USA a szövetségeseit is lehallgatja.

Barack Obama amerikai elnök akkor megígérte, hogy a jövőben erre nem kerülhet sor, de kevesen adtak hitelt nyilatkozatának. A CIA és a BND között igen jó a kapcsolat, hiszen az Egyesült Államok 1945 után döntő szerepet játszott a titkosszolgálatok újjászervezésében az akkori Nyugat-Németországban. 1945 és 1955 között Ausztria is megszállt ország volt. Ekkoriban Bécs a kémek egyik legfőbb központjává vált Európában.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!