Kenderessy Milán, Author at Független Hírügynökség

Macron Moszkvába megy

Kenderessy Milán

-

2022-02-04

A francia államfő hétfőn tárgyal Putyin orosz elnökkel, aki jelenleg Pekingben vesz részt a téli olimpia megnyitóján. Korábban Olaf Scholz német kancellár is jelezte, hogy Moszkvába megy vagyis az Európai Unió két vezető hatalma érezhetően másképp ítéli meg az Ukrajna körüli válságot mint Washington.

Macron Biden elnökkel is tárgyalt telefonon. Putyinnal hat napon belül már harmadszor beszélt telefonon mire megszületett a hivatalos közlemény Párizsban: hétfőn Moszkva, kedden Kijev – ez Macron jövő heti diplomáciai programja.

Ukrajnában sem érzik az orosz fenyegetést

Kijevben jobban tartanak a hideg téltől mint az orosz tankoktól – mondta Zelenszkij elnök egyik nemzetbiztonsági tanácsadója a Der Spiegel tudósítójának. Habozás nélkül „hírszerzési dezinformációnak” nevezte a Washington Post híres cikkét, melyben megkongatta a vészharangot: Putyin le akarja rohanni Ukrajnát!

Cui prodest?

Kinek az érdekeit szolgálja az Ukrajna körül kialakult válság? Az Európai Unióét nem! – vélekedik a francia államfő, aki jelenleg az unió soros elnöke is. Ugyanez az álláspontja Németország kancellárjának. Ezért tárgyalnak Putyinnal. Ezért nem siettek elítélni Orbán Viktort moszkvai látogatása miatt.

Az Európai Unió vezetőit sokkal jobban izgatja az energiaválság mint az Ukrajna körüli konfliktus. Azt látják viszont, hogy a mesterségesen gerjesztett válság Ukrajna körül, meghosszabbítja és elmélyíti az energia válságot. Ez jó Putyinnak és az energia exportőr Egyesült Államoknak, de egyáltalán nem jó Európának, amely magas energia árakat kénytelen kifizetni az orosz és amerikai cégeknek a földgázért.

Biden elképzelése, hogy Putyin agresszivitása egységbe kovácsolja a NATO-t, üres illúziónak bizonyult. Arra viszont jó lehet, hogy Brüsszelben felgyorsítsa az előrehaladást az Európai Egyesült Államok felé. A közös európai hadsereg terve mind nagyobb támogatást kap, és a pénzügyi integráció is előre megy, mert a tagállamok jelentős része nem tudja kezelni a saját problémáit a csillagászati államadóság miatt (Olaszország, Spanyolország, Görögország…stb.)

Moszkva és Washington egyet akar: az energiaár emelését

Kenderessy Milán

-

2022-02-03

0

Moszkva és Washington egyet akar: az energiaár emelését

Az ukrajnai válság furcsa mellékhatása, hogy tartósan magas az olaj és a földgáz ára a világpiacon. Ahogy az a legnagyobb energia exportőröknek: Oroszországnak és az USA-nak megfelel. Lehet, hogy ez is volt az Ukrajna körüli válság hisztéria egyik célja?

Fehér Ház: nem áll küszöbön Ukrajna megtámadása

Ezt hangsúlyozta Biden elnök szóvivője, Jen Psaki. Korábban Biden elnök többször is úgy nyilatkozott, hogy az Ukrajna elleni támadás ügyében az orosz fegyveres erők már csak Putyin döntésére várnak. Az elnök helyett most a szóvivő visszakozott. Ugyanis Ukrajnában egyáltalán nem látják az orosz támadás veszélyét! Bident megcáfolta Zelenszkij ukrán elnök. A háborús kampányt a Washington Post inditotta el múlt októberben amikor arról írt, hogy Putyin le akarja rohanni Ukrajnát. „Tudatos dezinformáció!” – mondta most Zelenszkij elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Der Spiegelnek. Aki azt is közölte, hogy 52 megerősített orosz zászlóalj állomásozik az ukrán határ közelében évek óta. Ebben nincs változás. Akkor miért a washingtoni hisztéria?

Az amerikai palaolaj és palagáz drága

Az Egyesült Államok úgy vált újra energia exportőrré, hogy felfedezték az új olaj és földgáz kitermelési technológiát. Csakhogy ez méregdrága. Az utóbbi években le is álltak a fejlesztések, mert a viszonylag alacsony olaj és földgáz árak nem tették kifizetődővé a kutatást és fejlesztést az Egyesült Államokban. Az energia válság megváltoztatta az erőviszonyokat, de nem eléggé. A palagáz és palaolaj kitermelők attól tarthattak: csak átmeneti a konjunktúra. Nem érdemes beruházni. Az Ukrajna körüli válság viszont tartóssá tette a magas energia árakat, és felértékelte az amerikai exportot a vásárlók szemében. Soha ilyen sok amerikai cseppfolyósított földgázt nem vásárolt Európa és Kína. Mindkettő energia függő. A kérdés csak az, hogy kitől?

A kínaiak igyekeznek a legkevésbé függeni Amerikától. Hosszútávú egyezményt kötöttek például Iránnal, a világ egyik legnagyobb energia exportőrével, melyet az USA szankciókkal sújt.

Európa megosztott: Nagy Britannia és a NATO front országai (Lengyelország, a balti államok, Románia) felzárkóztak az USA mellé, a többiek több vasat is tartanak a tűzben.

Macron közvetít

A francia államfő, akinek országa az Európai Unió soros elnöke ebben a félévben négy napon belül kétszer is tárgyalt Putyinnal telefonon. Nem zárta ki a személyes találkozót sem. Eddig egyetlen NATO és uniós tagállam vezetője találkozott Putyinnal az ukrajnai válság idején: Orbán Viktor. Aki egymilliárd köbméter plusz földgázt kért és kapott Putyintól. Mire?

A magyar fogyasztáshoz elég a szerződéses orosz földgáz

Ezt mondta az Atv-nek Holoda Attila, aki az ellenzék első számú energia szakértője. Az egymilliárd plusz köbmétert Orbán a rezsi csökkentés védelmével indokolta, de ahhoz földgáz van, de pénz nincs. Óriási a veszteség, mert a piaci ár magasabb mint amennyit a lakosság fizet. Az egymilliárd köbmétert viszont el is lehet adni – piaci áron. Ráadásul a földgáz kereskedelemben állítólag Orbán Viktor személyesen is érdekelt. Moszkva a szovjet idők óta finanszírozza ily módon a vele együttműködő magyar elitet.

Sokan veszítenek az energiaválságon, de sem az USA, sem Putyin sem pedig Orbán Viktor nem tartozik közéjük.

Orbán, Le Pen és a 10 millió eurós baráti kölcsön

Kenderessy Milán

-

2022-02-02

0

Orbán, Le Pen és a 10 millió eurós baráti kölcsön

Pénzügyi problémákkal küszködik Marine Le Pen, aki a szélsőjobboldal nevében akarja kivívni Emmanuel Macron francia elnököt az áprilisi választásokon. A kampányhoz pénz kell, és az európai bankok nemigen bíznak Marine Le Pen elképzeléseiben.

Annál is kevésbé bíznak benne a bankok, mert híveinek egy része átpártoló Zemmourhoz, a szélsőjobboldal másik csillagához, aki éppúgy vendége volt Orbán Viktor miniszterelnöknek mint Marine Le Pen asszony. Valószínűleg a karmelita kolostorban állapodhattak meg arról, hogy egy magyar bank 10,6 millió eurós kölcsönt nyújt a szorongatott helyzetben levő Marine Le Pennek. A francia RTL nem közölte a bank nevét, de érzékeltette, hogy olyan pénzintézetről van szó, amely ugyancsak közel áll a magyar miniszterelnökhöz.

Marine Le Pen öt évvel ezelőtt Putyin orosz elnök segítségével tudott pénzhez jutni a választási kampányához. Lehet, hogy ezúttal Putyin meghagyta Orbán Viktornak a kölcsön nyújtás lehetőségét olyan helyzetben amikor a siker erősen kérdéses. A közvélemény-kutatás szerint Marine Le Pen nem biztos, hogy bejut a választás második fordulójába vagyis még az is lehet, hogy elvérzik az első fordulóban.

Európai pártépítés

Amióta Orbán Viktor kipaterolta saját magát az Európai Néppártból, azóta család hiányban szenved a magyar miniszterelnök, aki Brüsszel jó ismerőjeként pontosan tudja, hogy ez mit jelent. Szavának súlya és befolyásának mértéke csökken miközben ellenfelei erősödnek a döntéshozó központokban. Az Európai Néppárt jelenleg a centrummal működik együtt: a liberálisokkal, zöldekkel és szocialistákkal, akik között szép számmal akadnak Orbán ellenfelei. Ez nem sok jót ígér akkor sem, ha az április választások után kormányfőként tudja folytatni. Legutóbb Madridban próbálta meg egységbe fogni a szélsőjobboldalt – ezúttal is sikertelenül. A vita ezúttal Oroszország megítéléséről folyt: míg Marine Le Pen és Orbán Viktor hevül Putyin elnökért addig lengyel elvbarátaik a pokolba kívánják minden oroszok elnökét.

Nemcsak ez a baja a tervezett szélsőjobb összefogásnak hanem a közös program hiánya is. Brüsszel bírálata az egyetlen ami összeköti őket. Ebből azonban nem lehet megélni. A választópolgárok konkrét programot várnak arra, hogy országuk kilábaljon a pandémia okozta válságból, melyet az energia krízis is súlyosbít. Itt a jelszavak nem segítenek. Euró milliárdokról van szó, amelyeket az Európai Unió mind kevésbé siet olyan renitens vezetőknek juttatni mint Orbán Viktor.

Marine Le Pen ellenfele, Emmanuel Macron francia elnök ezt pontosan megfogalmazta budapesti útja előtt: Orbán politikai ellenfél, de európai partner. Vagyis Macron örülne, ha Orbán elbukná a választásokat, és a francia elnök azt is tudja: Orbán ugyanígy boldog lenne, ha ő bukna meg. Ha viszont Macron nyer, akkor német, olasz és spanyol támogatással megindul a szorosabb uniós integráció felé. Akkor pedig Orbánnak a pária szerep marad Európában.

60 év fölött nem véd a SinoPharm

Kenderessy Milán

-

2022-01-31

0

A BMC Infectious Diseases című szaklap közölt egy tanulmányt mely szerint a SinoPharm vakcina nem nyújt a Covid 19 ellen védelmet 60 év fölött.

Ferenczi Tamás és szerző társai vizsgálata szerint 60 éves kor fölött

a SinoPharmmal beoltottak
25%-ánál egyáltalán nem termelődött ellenanyag. A 80 év fölöttiek esetében ez elérte a 50%-ot is!

A lakosság körében is nőtt az aggodalom, de a magyar kormányzat kitartott a SinoPharm vakcina mellett. Maga Orbán Viktor miniszterelnök is ezzel a kínai vakcinával olttatta be magát, és bírálta Brüsszelt amiért az nem ismeri el a SinoPharm hatásosságát.

A kínaiak maguk is megmondták

A Peking hivatalos álláspontját tükröző Global Times már 2020 tavaszán beszámolt arról, hogy

Kínában nem oltják SinoPharm védőoltással a 60 év felettieket, mert nem tudják biztonsággal megítélni a vakcina hatásosságát az idősebb lakosság körében.

Kínában különben sem az öregeket vették előre hanem a munkaképes generációkat mondván, hogy ők sokkal inkább ki vannak téve a Covid vírus fertőzésnek. A nyugati sajtó beszámolt arról, hogy Kína 1 millió Pfizer vakcinát vásárolt minden bizonnyal a káderek számára. A vezetők döntő többsége ugyanis hatvan évesnél idősebb Kínában.

„Édesanyám haláláért a kormány a felelős!”

Ferincz Jenő feljelentést tett a magyar kormány és személyesen Orbán Viktor miniszterelnök ellen a SinoPharm vakcina alkalmazása miatt: „édesanyámat SinoPharm védőoltással oltották be, meglehet, hogy így nem kapott valós védelmet a vírusfertőzéssel szemben, amelybe végülis belehalt. Amikor megkapta a kínai szert, akkor nem volt olyan helyzetben, hogy mást is választhatott volna. Csakis kizárólag ezt kaphatta meg” – mondta a Népszavának.

A férfi szerint tehát egyértelmű, hogy édesanyja haláláért a kormány a felelős.

A magyar kormány a vészhelyzetre hivatkozva sok szerződést kötött Kínával oltóanyagra, lélegeztető gépekre és maszkokra. A magas árakat a vészhelyzettel indokolta. Sok kormány közeli vállalkozó gazdagodott meg így. Nem kizárt, hogy a miniszterelnök és köre is profitált a vészhelyzetből, de az adatok titkosítva vannak jó hosszú időre. A kínaiak általában szívesen titkosítanak minden szerződést, melyet külföldi partnerrel kötnek. Ez kapóra jön az Orbán kormánynak, amely szintén nem kívánja tudatni a közvéleménnyel a fontos szerződések tartalmát. Külső kontroll nincs, a hatalom önmagát ellenőrzi. Az eredmény: a Transparency International szerint Magyarország a második legkorruptabb állam az Európai Unióban. Az első helyen az a Bulgária áll, ahol ezer lakosra számítva a legtöbben haltak bele a koronavírus járványba az Európai Unióban. Ezen a szomorú listán Magyarország áll a második helyen.

Az izraeli külügyminiszter és a magyar holokauszt

Kenderessy Milán

-

2022-01-28

0

Az izraeli külügyminiszter és a magyar holokauszt

A holokauszt emléknapon a Yerusalem Postban Jair Lapid izraeli külügyminiszter emlékezett. Az emléknapon Mauthasenben az osztrák vezetőkkel együtt helyez el koszorút az áldozatok emlékére.

“Sokan látták apámat 1944 telén Budapest fagyos utcáin menetelni. A könyökénél lyukas kabátot viselő 13 éves fiú a halál üzenetével ment a Dunapart felé. Sokan tudták, hogy mi lesz ennek a vége, tudták, hogy valaki a folyóparthoz állítja, majd hátbalövi. Végül vele ez nem történt meg. Egy csoda mentette meg. De nem a sok ember közül mentette őt meg valaki, nem, ők végignézték és nem avatkoztak közbe”

A német megszállást követően ide Mauthasenbe szállították a Horthy kormányzat náciellenes tagjait. Többi között Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisztert. Akinek azt kellett hallgatnia az SS őrök fogságában a Keleti pályaudvaron, hogy

“mocskos zsidók, a németek most elviszik őket, mert ők tudják, hogy kell velük elbánni!”

Nő az antiszemita cselekmények száma

A cionista világszövetség szerint 10 éve nem követtek el ilyen sok antiszemita bűncselekményt a világon. Ezek felét Európában, ahol a holokauszt lezajlott.

Benjamin Netanjahu Izrael ex miniszterelnöke korábban erre hivatkozva hívta az európai zsidókat Izraelbe. Az európai kormányok viszont azon az állásponton vannak, hogy meg tudják védeni zsidó polgáraikat. Ezért vesz részt a holokauszt megemlékezésen Hitler hazájában az osztrák kancellár is Mauthasenben.

Magyarország az EU második legkorruptabb állama

Kenderessy Milán

-

2022-01-25

0

Magyarország az EU második legkorruptabb állama

Azt mutatta ki az elmúlt évről a Transparency International, hogy csak Bulgária marad el mögöttünk ebben a kínos kategóriában. A pandémia mindenütt megnövelte a korrupció lehetőségét.

43 pontot ért el Magyarország a korrupciós listán, Bulgária 42-őt, Románia 45-öt. Dánia és Finnország áll az élen az Európai Unióban 88-88 ponttal. Az elmúlt tíz évben Magyarország korrupciós pont száma csökkent a leginkább: -12 pont! Ez furcsa fényben mutatja Orbán Viktor jelszavát, mely szerint Magyarország előre megy, nem hátra!

Európai ügyészség

Ezt az Európai Unió épp azért hozta létre, hogy csökkentse a korrupció lehetőségét. Világosan felismerte ezt a magyar kormány, amely nem lépett be az európai ügyészségbe, melynek élén az a Laura Codreanu-Kövesi áll, aki a román elit jelentős részét juttatta börtönbe Romániában. Emiatt elüldözték őt Romániából, amely tavaly még holtversenyben állt a korrupciós lista legalján az utolsó előtti helyen Magyarországgal.

Orbán Viktor előrelátását bizonyítja, hogy a magyar alkotmányba is beleíratta Szájer Józseffel: Magyarország nem léphet be az európai ügyészségbe! Szájer időközben lebukott, de az alkotmány még megvan, és csakis kétharmados többséggel módosítható.

Az USA a Magnyitszkij törvénnyel fenyegetőzik

A nemzeti együttműködés korrupción alapuló rendszerét nemcsak európai vizsgálat fenyegetheti hanem a New York-i ügyészség is, melynek felhatalmazása van olyan korrupciós ügyek vizsgálatára, melyek az Egyesült Államokat is érintik. Így buktatták meg Malajzia korrupt kormányfőjét, akit 12 éves fegyház büntetésre ítéltek.

Orbán Viktort valószínűleg kevéssé lelkesíti ez a perspektíva, ezért is tesz meg mindent a választási győzelem érdekében. Amíg Malajzia korrupt kormányfője hatalmon volt, a főügyész csak mosolygott azon, hogy az USA 4,5 milliárd dollárt keres rajta. Az elveszített választás után azonban megindult a jogi gőzhenger: Malajzia miniszterelnöke csaknem 1 milliárd dollárt fizetett vissza, de a perek nem álltak le. Még nejét is kikezdték korrupciós ügyekben.

Orbán Rachel családjával talán nem véletlenül költözött Marbellara, bár Spanyolországgal van kiadatási egyezmény.

Tunézia diktátor elnöke, lopott vagyonával együtt Szaúd Arábiába menekült, ahol nem is zaklathatták noha hazája dollár milliárdokat követelt rajta.

Ki fizeti a rezsit?

Kenderessy Milán

-

2022-01-24

0

Orbán Viktor azért utazik Moszkvába, hogy plusz földgázt kérjen Putyintól, és megvitassa a paksi erőmű bővítését – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter.

A magyar lakosság jóval olcsóbban kapja az energiát mint a piaci ár. Hosszú távon hatalmas veszteség keletkezik – hangsúlyozza Zsiday Viktor a Magyar Narancsban. A veszteség elérheti a GDP 3-4%-át! A rezsit ésszerű lenne emelni, de ez politikai öngyilkosság lenne. Valakinek mégiscsak ki kell fizetni a különbözetet a világpiaci ár és a lakossági befagyasztott fogyasztói ár között. Vagy mégsem?

Boros Imre, a kormányhoz közelálló közgazdász szerint nem okoz gondot a rezsi az Orbán kormánynak. Miért nem?

„Nemrég szerződött le Magyarország Oroszországgal olcsó gázra. A decemberben megkötött 15 éves szerződés még olcsóbb mint a korábbi volt. A rezsicsökkentésnek ez a fedezete, és ez senkinek sem fog veszteséget okozni. A Gazprom fixen annyit fog szállítani, amely fedezni tudja a magyar lakosság fogyasztását” – írja Boros Imre a Pesti srácokban. A magyar-orosz földgáz szerződések titkosak, a magyar kormányfő sem mondott árat a Financial Times kérdésére. De nagy kérdés, hogy olyan olcsó-e valóban az orosz földgáz, melyet Magyarország kap?

Ha valóban ennyire jó a helyzet, akkor miért akar plusz földgázt kapni Putyintól Orbán Viktor?

Évi 1000 milliárd forint

Ekkora összegről van szó jelenleg, ha nem csökken jelentősen az energia ára – hangsúlyozza Zsiday Viktor, aki nyilvánvalóan nincs arról meggyőződve, hogy az orosz földgáz ára olyan alacsony lenne ahogy azt Boros Imre állítja. Ha ez igaz, akkor a választások után megalakuló kormány azzal kell, hogy szembenézzen: a GDP 2-3, rosszabb esetben 4%-át kell kifizetnie évente azért, hogy a rezsit azon az alacsony áron tartsa, amelyet a lakosság megszokott.

Ez óriási kihívás minden kormánynak – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

Orbán dilemmája: ésszerűség kontra népszerűség

Bármifajta rezsi emelésnek óriási a politikai kockázata vagyis ezzel aligha kísérletezik bárki. Valakinek azonban fizetnie kell – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

A költségvetés emiatt valóban elúszhat, de a választások után megalakuló új kormány abban reménykedhet: másutt is ez a helyzet az Európai Unióban. Épp ezért javasolja Macron francia elnök és szövetségeseinek csapata a pénzügyi szigor csökkentését. Vagyis a maastrichti kritériumok megszüntetését vagy felvizezését. Ez utóbbira jó példa az a brüsszeli javaslat, amely zöld beruházásnak tekinti az atomenergiát és a földgáz ipar fejlesztését. Ha ezt a fukar államok is elfogadják, akkor a magyar kormányzat sem kényszerül a rezsi emelésére, mert az erre fordított kiadásokat el tudja számolni mint zöld programot – lásd például a paksi atomerőmű bővítését, amely szintén szerepel Orbán Viktor moszkvai tárgyalásainak napirendjén.

Moszkva: a NATO vonuljon ki Bulgáriából és Romániából!

Kenderessy Milán

-

2022-01-22

0

Moszkva: a NATO vonuljon ki Bulgáriából és Romániából!

Az orosz államfő mindenképp szeretné megakadályozni azt, hogy Ukrajna és Georgia a NATO tagja legyen. Az orosz követelés része annak a csomagnak, amelyet Putyin elnök Ukrajna kapcsán állított össze. Ezért áll elő olyan teljesíthetetlen követelésekkel, melyeket visszavonva elérheti célját: Ukrajna és Georgia NATO tagságának befagyasztását.

Kijevben úgy érzik, hogy Biden elnök elárulta őket. Bár Blinken külügyminiszter személyesen biztosította az ukrán vezetőket Kijevben, hogy nem tárgyalnak fejük fölött az oroszokkal, Biden elnök sajtóértekezleten közölte: szinte bizonyos, hogy az oroszok kisebb hadműveletet indítanak Ukrajnában.

A magyar diplomácia Moszkva és Kijev között

Bár hivatalosan a magyar kormány egyenlő távolságot tart Ukrajnától és Oroszországtól, a valóságban sokkal közelebb áll Moszkvához. Ezt bizonyítja az is, hogy a válság kellős közepén látogat Moszkvába a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor több földgázt szeretne Oroszországtól. Erre egyáltalán nem biztos, hogy a magyar gazdaságnak van szüksége, de az energiaválság kellős közepén jó áron tovább adható a világpiacon. A nemzetközi földgáz kereskedésben állítólag Orbán Viktor személyesen is érdekelt. Moszkva már régóta előszerettel él ezzel a módszerrel: földgázzal fizeti ki szövetségeseit külföldön.

Mit gondolnak erről Amerikában?

Térségünkben Románia fontos a NATO stratégiájában és nem Magyarország. Bukarest ennek megfelelően maximális lojális Washingtonhoz míg Orbán Viktor kiénekel a NATO kórusból. Ahol tegyük hozzá egyáltalán nem olyan nagyon nagy az összhang. Macron elnök legutóbb Strasbourgban emlékeztetett arra, hogy az Európai Uniónak saját hadseregre van szüksége, hogy egyenrangú partnere lehessen Oroszországnak. Ezzel az elképzeléssel Orbán Viktor egyetért. Azzal persze kevésbé, hogy Macron elképzelése szerint a közös uniós hadsereg fontos előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé.

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktusnak mindenki megfizetné az árát

100 dollár fölé menne egy hordó olaj ára és a földgáz ára is újra emelkedésnek indulna. Miért? Mert Putyin bevetheti az olaj és gázfegyvert. Ez utóbbi különösen fájdalmas lehet a fűtési szezon kellős közepén.

Az Európai Unió ezért is megosztott Oroszország ügyében: egyes tagállamok kemény fellépést szorgalmaznak mások meg akarnak állapodni Putyinnal. Az első csoportba tartoznak a lengyelek és a balti államok míg a másodikba Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország.

Berlinben például közölték: nem szállítanak fegyvert Ukrajnának.

A külföldi befektetők szemében Magyarország is leértékelődne hiszen ki viszi a pénzét egy olyan régióba, amelynek a határán fegyveres konfliktus van?

Kiszivárogott? OK. De ki szivárogtat?

Kenderessy Milán

-

2022-01-21

0

A Völner botrány miatt követelik az ellenzéki pártok Orbán Viktor egyik legbizalmasabb hívének távozását követeli az ellenzék. Rogán irányítja a Fidesz választási kampányait és a kormánypárti sajtónak ő a „láthatatlan karmestere”. Ezért nagyon kevéssé valószínű, hogy Orbán Viktor beáldozná őt hiszen áprilisban választások lesznek.

Miképp érintett a Völner ügyben Rogán? Egyelőre csak úgy, hogy kabinetfőnöke és barátja, Nagy Ádám úgy vizsgázott Pécsett a jogi karon, hogy ott sem volt. A Völner botrány kulcs figurája, Schadl György intézte el neki ezt. Mit kapott érte cserébe az előzetesben kuksoló kétes figura, aki a nemzeti együttműködés rendszerében pénzért osztogatta a végrehajtói állásokat? Felettesének, Völner Pál ex államtitkárnak több mint 80 milliós vesztegetési pénzt juttatott el. Orbán problémája az, hogy azért működhetett ilyen magabiztosan ez a korrupciós maffia, mert legfelső körök védelme alatt állt.

Ki lehet a „gazdi”?

Kabinet főnökének lebukása után a gyanú egyre inkább Rogán Antalra terelődik. A rendőrségi lehallgatás szerint volt egy „gazdi” a Völner botrányban, aki messze az államtitkár fölött állt. Ez lehetett akár Rogán Antal is, aki naponta találkozhat a miniszterelnökkel miközben Völner Pálnak erre korábban is ritkán lehetett esélye, mert a nemzeti együttműködés rendszerében jóval alacsonyabb ranggal büszkélkedhetett – függetlenül attól, hogy évfolyamtársa volt Orbán Viktornak a pesti jogi karon.

Az ellenzék közleménye szerint „okkal feltételezhető, hogy az egyetemi oktatókkal szembeni nyomásgyakorláshoz Rogán Antal aktív közreműködésére is szükség volt, és az sem kérdés, hogy a miniszter maga is aktív közreműködője és kedvezményezettje volt a végrehajtó maffia működésének.”

Kiszivárogtatás?

A nemzeti együttműködés rendszere számára ugyancsak kínos Völner botrány decemberben kezdődött. Az államtitkár lemondott, de képviselői mandátumát megtartotta. Nyilván Orbán Viktor úgy ítélte meg, hogy szükség lehet még rá, mert csak vele van meg a kétharmad.

1734 oldalon foglalta össze a rendőrség a Völner ügyet, melyből az ellenzéki 444.hu portál tett közzé bőséges idézeteket. Hogy juthatott a nemzeti együttműködés jól záró gépezetében ilyen kínos terhelő dokumentumhoz egy ellenzéki portál? Ez mindenképp érdekes kérdés a választási időszakban amikor a lojalitás különösen felértékelődik.

A titkosszolgálatok nemrég kiszivárogtatták Kövér László beszédét, melyet csaknem két éve mondott el, és amelyben ráuszította a szolgálatokat az ellenzékre. Mindkét kiszivárogtatás azt mutatja, hogy a választások közeledtével Orbán Viktor már nem számíthat 100%-ig a rendőrség és a titkosszolgálatok lojalitására. Ez azért különösen kellemetlen, mert ott a vezérkarokban igen jól értesült emberek ülnek.

Kína nem akar konfrontációt

Kenderessy Milán

-

2022-01-19

0

Hszi Csinping elnök, aki a davosi virtuális konferencián elsőként fejthette ki a véleményét azt hangsúlyozta, hogy országa nem akar konfrontációt. A pandémia miatt ezúttal elmaradnak a személyes találkozók, amelyek a korábbi években lehetővé tették a világ vezetőinek a négyszemközti eszmecserét a svájci városban.

„A konfrontáció nem oldja meg a problémákat, ellenkezőleg: katasztrófához vezethet” – jelentette ki Kína elnöke, aki nem is titkolta, hogy otthon is komoly problémákkal kell szembenéznie a Covid járvány és a gazdaság lassulása miatt. Hszi Csinping jelezte, hogy a pandémiát csakis együttesen győzhetik le a világ országai. Kína lezárta határait, hogy így akadályozza meg a járvány terjedését. Az Omicron vírusmutáns ennek ellenére megjelent Pekingben is, ahol februárban rendezik meg a téli olimpiát. A kínaiak annyira tartanak a járványtól, hogy nem árusítanak jegyeket a téli olimpiára, azon kizárólag meghívottak vehetnek részt. A davosi virtuális konferencián felszólal dr. Fauci is, aki a járvány elleni küzdelem első számú szakértőjének számít az Egyesült Államokban.

„Egy hajóban ülünk”

Ezt hangsúlyozta Hszi Csinping, aki szerint, ha a világ országai egyenként akarják megoldani a problémáikat, akkor a kis hajók közül több elsüllyedhet. Ha viszont tudomásuk vesszük azt, hogy egyetlen nagy hajóban ülünk, akkor az megbirkózhat a viharokkal – mondta Hszi Csinping elnök a davosi virtuális konferencia első napján.

Globális kockázatok

A davosi világgazdasági konferecia előtt a szervezők kiadtak egy előrejelzést, mely felvázolja azokat a kockázatokat, amelyekkel szembe kell nézniük a világ államainak. Ebben a dokumentumban kiemelt szerep jut a klímaváltozás elleni harcnak, amelyet a pandémia és az energia válság jelentős mértékben hátráltat. Hszi Csinping elnök például nem említette, de tavaly a szén kitermelés rekordot döntött Kínában miután a gyakori áramszünetek miatt erre fel is szólították a bányák üzemeltetőit, akiket még nem is oly rég azzal fenyegettek, hogy bezárják az erősen környezetszennyező szénbányákat Kínában.

A kínai elnök után egymásután mondják el davosi üzenetüket a világ vezetői. A szervezők abban reménykednek, hogy ezek iránt is érdeklődés mutatkozik majd bár pontosan tudják: a világot elsősorban az érdekelte, hogy a vezetők miről beszélgettek zárt ajtók mögött Davosban.

Kenderessy Milán

Ukrajnában sem érzik az orosz fenyegetést

Cui prodest?

Az ukrajnai válság furcsa mellékhatása, hogy tartósan magas az olaj és a földgáz ára a világpiacon. Ahogy az a legnagyobb energia exportőröknek: Oroszországnak és az USA-nak megfelel. Lehet, hogy ez is volt az Ukrajna körüli válság hisztéria egyik célja?

Fehér Ház: nem áll küszöbön Ukrajna megtámadása

Az amerikai palaolaj és palagáz drága

Macron közvetít

A magyar fogyasztáshoz elég a szerződéses orosz földgáz

Pénzügyi problémákkal küszködik Marine Le Pen, aki a szélsőjobboldal nevében akarja kivívni Emmanuel Macron francia elnököt az áprilisi választásokon. A kampányhoz pénz kell, és az európai bankok nemigen bíznak Marine Le Pen elképzeléseiben.

Európai pártépítés

A BMC Infectious Diseases című szaklap közölt egy tanulmányt mely szerint a SinoPharm vakcina nem nyújt a Covid 19 ellen védelmet 60 év fölött.

A kínaiak maguk is megmondták

„Édesanyám haláláért a kormány a felelős!”

A holokauszt emléknapon a Yerusalem Postban Jair Lapid izraeli külügyminiszter emlékezett. Az emléknapon Mauthasenben az osztrák vezetőkkel együtt helyez el koszorút az áldozatok emlékére.

Nő az antiszemita cselekmények száma

Azt mutatta ki az elmúlt évről a Transparency International, hogy csak Bulgária marad el mögöttünk ebben a kínos kategóriában. A pandémia mindenütt megnövelte a korrupció lehetőségét.

Európai ügyészség

Az USA a Magnyitszkij törvénnyel fenyegetőzik

Orbán Viktor azért utazik Moszkvába, hogy plusz földgázt kérjen Putyintól, és megvitassa a paksi erőmű bővítését – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter.

Boros Imre, a kormányhoz közelálló közgazdász szerint nem okoz gondot a rezsi az Orbán kormánynak. Miért nem?

Évi 1000 milliárd forint

Orbán dilemmája: ésszerűség kontra népszerűség

A magyar diplomácia Moszkva és Kijev között

Mit gondolnak erről Amerikában?

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktusnak mindenki megfizetné az árát

Ki lehet a „gazdi”?

Kiszivárogtatás?

„Egy hajóban ülünk”

Globális kockázatok

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA