Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1034 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Személycsere a hírszerzés élén

Kenderessy Milán
-
0
Személycsere a hírszerzés élén

Rogán Antal a kormányátalakítás következtében átvette a titkosszolgálatok irányítását Pintér Sándor belügyminisztertől és Szijjártó Péter külügyminisztertől. A hírszerzés eddig formálisan a külügyminiszterhez, de a valóságban mindenütt Orbán Viktor hozta meg a fontos döntéseket. Most például azt, hogy új embert nevezett ki a hírszerzés élére.

Még nem is oly rég az Információs Hivatal élén a veterán Czukor József állt, aki még Moszkvában a Dzerzsinszij akadémián sajátította el a kémkedés tudnivalóit. Czukor berlini nagykövetsége után Orbán Viktor külügyi tanácsadója lett, majd innen következett az Információs Hivatal. Czukor József azután újra nagykövet lett, ezúttal Svájcban. Az alpesi állam – semleges státusza miatt – a kémek paradicsoma. Ott működik a Berni Unió az USA szövetségeseinek hírszerzési együttműködési szervezete.

Czukor utóda még kevesebb ideig bírta. Az új kormány megalakulása után beadta lemondását. Bunford Zsolt vezérőrnagy nemcsak emiatt távozik. Az Információs Hivatal sokáig hitelt adott az oroszok megtévesztő hazugságainak, és még egy nappal az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt is arról tájékoztatta Orbán  Viktort, hogy nem lesz háború! Más kérdés persze, hogy a magyar miniszterelnök ezt is akarta hallani. Dehát a világ nem mindíg alakul úgy ahogy Orbán Viktor szeretné. A magyar miniszterelnök most oroszbarát álláspontjával meglehetősen magára maradt az Európai Unióban és a NATO- ban.

A hírszerzés új főnöke a kémelhárítástól érkezik

Oláh Krisztián eddig az Alkotmányvédelmi Hivatal műveleti igazgatóhelyettese volt. Ez meglepő húzás Orbán Viktortól, aki pontosan tudja, hogy a két hivatal kölcsönösen utálja egymást.

A hírszerzés élére a világot jólismerő sok nyelvet tudó, a diplomáciai szolgálatban járatos tiszteket szoktak állítani.

Orbán valószínűleg nem bízik az ilyen tisztekben. Egyrészt, mert javarészüket nyugati titkosszolgálatok képezték ki, másrészt pedig a magyar miniszterelnök nem épp ortodox külpolitikája nem biztos, hogy elragadtással tölti el őket.

Kérdés persze, hogy Orbán Viktor mennyire kiváncsi még a külvilágra vagy inkább a saját véleményét akarja visszahallani tőlük. Orbán hazai sikerei az elmúlt időszakban külföldi kudarcokkal párosultak. A magyar miniszterelnök egyelőre kitartani látszik nem ortodox külpolitikája mellett, amely szembenállást jelent az Európai Unióval és a NATO-val. Orbán reménykedhet Trump visszatérésében illetve európai szövetségesei meg erősödésében       (például Salvini, Meloni Olaszországban).

Orbán hitelt ad Matolcsy György jegybank elnök véleményének, mely szerint az USA és Németország pénzügyi eszközökkel igyekszik padlóra küldeni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon. Ez a feltevés határozhatja meg a titkosszolgálatoknak adott parancsokat is. Csakhogy a hírszerzésnek épp az a feladata, hogy a világ valós állapotáról tájékoztassa a hatalom csúcsán állókat. Mi van akkor, ha Orbán már nem kiváncsi a világ állapotára, mert ő “jobban tudja, hogy mi lesz”?

Nem vált be az olajembargó Oroszország ellen

Kenderessy Milán
-
0
Nem vált be az olajembargó Oroszország ellen

A G7 csúcstalálkozó kapcsán erről elmélkedik a CNN hírportálon Julia Horowitz, aki rámutat arra a nyilvánvaló tényre, hogy Oroszország az olajexportjából ugyannyi pénzre tesz szert mint az Ukrajna elleni agresszió előtt, mert a nyersanyag ára megugrott. Közben viszont a szankciót alkalmazó országok rosszul jártak: drága az üzemanyag. Ez pedig politikai veszélyt jelent Joe Biden elnöknek, akinek a népszerűsége amúgy sincsen a csúcson.

Ősszel viszont megújul az amerikai kongresszus, és többségbe kerülhetnek a republikánusok, akik béna kacsát csinálhatnak a demokrata elnökből.

Az oroszok közben Kínának és Indiának adják el az olajat. Az pedig Indiából részben Európába juthat.

Kiskapu

Az Európai Unió embargót hirdetett az orosz olajra, hogy így gyengítse Putyin agresszióját Ukrajnában. India viszont növelte vásárlásait hiszen 30%-os árengedménnyel juthat orosz olajhoz. A londoni Guardian szerint így kiskapu nyílt Oroszországból Indián keresztül Európa felé.

A 84 ezer tonnás olajszállító hajó, a Primorje libériai zászló alatt hajózik, de orosz olajat szállít Uszt Lugaból – ez Szentpétervár közelében van – Vadinar kikötőjébe – (Gudzsarat állam, India). Vadinarban olajfinomító is működik, ez 2017-ig indiai tulajdonban volt, de utána átvették az oroszok – mindenekelőtt a Rosznyeft, amely a nyugati olajbojkott fő célpontja. Májusban az oroszok bevétele az olaj exportból elérte az ukrajnai háború előtti szintet: 20 milliárd dollárt.

Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt India alig importált orosz olajat. Most viszont egyre többet. Egy év alatt 56%-os a növekedés.

Vadinar olaj finomítója 1,8 millió hordó orosz olajat vásárolt – épp az agresszió megindulása előtt vagyis az oroszok előre számolhattak az olajembargóval.

A Guardian tudósítója megkérdezte az indiai olajfinomító tulajdonosát, hogy kinek is adják el az orosz benzint, de kérdéseire nem kapott választ.

Májusban India naponta már 800 ezer hordó olajat importált Oroszországból. A Fitch szerint ez hamarosan elérheti a napi 1 millió hordót. Ez az 1,4 milliárd lakosú India olaj importjának a 20%-a lenne.

Putyin meg is említette a BRICS államok virtuális csúcstalálkozóján, hogy “ Kína és India importja az orosz olajból jelentős mértékben megnőtt.”

Májusban az Európai Unió tagállamainak olajimportja Oroszországból 18%-al csökkent.

India kötéltáncot jár

Narendra Modi indiai miniszterelnök részt vett ugyan a virtuális BRICS csúcson, de megakadályozta az USA elítélését. Nem véletlenül: India tagja a Quadnak, amelynek célja Kína nyomulásának megakadályozása. A három másik tag az USA, Ausztrália és Japán.

Az amerikaiak tudatták Indiával: ha kijátsza az Oroszország elleni szankciókat, akkor maga is hasonlóra számíthat.

A Wood MacKenzie alelnöke, Alan Gelder szerint:

“ha India túlságosan sok orosz olajat vásárol, akkor azt kockáztatja, hogy az egész gazdaságát szankciók sújtsák.”

A Guardian tudósítója megkérdezte India három legnagyobb olaj finomító cégét, hogy vajon nem Európába szállítják-e az orosz olajból finomított benzint, de sehol sem kapott választ.

Az orosz olaj nyomát nagyon nehéz követni, mert a kikötőkbe különböző országokból érkeznek olajszállítmányok, és a finomítókban összekeverik őket. Gyakran előfordul az is, hogy az orosz olajat más hajókba szivattyúzzák át. Ezt a módszert az irániak alkalmazzák előszeretettel, akiket szintén amerikai embargó sújt.

A pénz nyomát pedig úgy lehet a legkönnyebben eltüntetni, hogy nem dollárban fizetnek mint ahogy az az olajkereskedelemben szokásos hanem kínai jüanban.

A BRICS csúcson épp az oroszok javasolták, hogy legyen a jüan az új tartalék valuta a dollárral szemben. Ezenkívül az orosz olajkereskedők azokat a módszereket is alkalmazzák, melyeket Irántól tanultak el: nem pénzért hanem aranyért vagy fegyverekért adják el az olajat.

“Ha egy állam el akarja titkolni, hogy honnan vesz olajat, akkor ezt nagyon könnyen megteheti”

– mondta Ajay Parmar, az ICIS olaj szakértője.

A Shore Capital elemzője, Craig Howie már sokkal konkrétabb: “Az indiai olajfinomítók sok olcsó orosz olajat vásárolnak, és azután ennek egy részét exportálják. Minthogy a benzin és a diesel üzemanyag ára jó magas a világpiacon, ezért az indiai olajfinomítók szép hasznot vágnak zsebre. Az ő szempontjukból ez teljesen érthető, de

pontosan szembemegy a Nyugat törekvéseivel, melyek épp arra irányulnak, hogy gyengítsék Putyin háborús gépezetét.”

A magyar gazdaság akkor is átállhat az euróra, ha Orbán ezt nem akarja

Kenderessy Milán
-
0
A magyar gazdaság akkor is átállhat az euróra, ha Orbán ezt nem akarja

A szuverenitás nevében a magyar miniszterelnök mindent megtesz azért, hogy a lehető legkésőbbre halassza a belépést az euró övezetbe, ahol már olyan országok is kopogtatnak mint Horvátország és Bulgária.

A kormányzat laza pénzpolitikája odavezetett, hogy a magyar gazdaság spontán módon áttérhet az euróra, mert a gazdaság főbb szereplői elveszítik a bizalmukat a forintban – állapítja meg Zsiday Viktor.

A Hold alapkezelő menedzsere szerint hibás volt az elmúlt évek gazdaságpolitikája, amely maximálisan felfűtötte a magyar gazdaságot annak érdekében, hogy Orbán Viktor megnyerje a választásokat.

Ez a high pressure economy okozza most a magas inflációt és a forint permanens értékvesztését. A forint árfolyama jól van ott, ahol van – jelentette ki Nagy Márton, aki a nemzeti bank alelnökéből lett Orbán Viktor gazdasági tanácsadója majd pedig miniszter.

Zsiday Viktor ezzel kapcsolatban rámutat: ha a gazdasági egyensúly fennáll, akkor a hatalom játszhat a forint árfolyamának meghatározásával. De hogyha ez nem áll fenn mint jelenleg, akkor alkalmazkodni kell a piac elvárásaihoz.

“A deviza gyengítése olyan mint a drog. Ez első alkalommal hatásos, de később, ha már hozzászoktak, akkor a sokadik adag már szinte semmit sem használ”.

Ehhez Zsiday Viktor hozzáfűzi:

“Valószínűleg az utolsó pillanatban vagyunk. Még meg lehet menteni a forint hitelességét. De hogyha ez nem következik be, akkor az euró bevezeti önmagát.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdaság főbb szereplői elkezdenek euróban számolni és megtakarítani, hitelt felvenni és üzletelni.

“A forint gyengítése téves gazdaságpolitika. Ideje lenne kimondani, hogy a nemzeti érdek nem a gyenge hanem az erős forint” – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

Surányi: megbuktatnám Nagy Mártont

A Nemzeti Bank egykori elnöke is bírálja a monetáris politikát, amelyben Nagy Mártonnak már évek óta fontos szerep jut. Még alelnök volt a nemzeti bankban amikor elkezdődött az alacsony kamatozású kölcsönök korszaka. Tízéves futamidőre adtak alacsony sőt nulla százalékos kölcsönöket! Természetesen elsősorban Orbán rokonainak, barátainak és üzletfeleinek. Hol volt erre a fedezet? – teszi fel a logikus kérdést Surányi György, aki jelenleg egyetemen tanítja a pénzügyeket.

Ilyen hibákért bukás jár.

Surányi arra is felhívja a figyelmet, hogy a Nemzeti Bank csak igen magas kamatra kap kölcsönt a nemzetközi piacokon. Vagyis a bizalom egyre csökken. Míg Orbán Viktor kezdetben visszautasította az Európai Unió kedvező kamatozású kölcsönét, később már jelentkezett érte. Igaz, hogy nem kapta meg hiszen ahhoz zöldágra kellene vergődnie Brüsszellel.

Ez egyelőre nem megy. Enélkül azonban a piacok bizalma a magyar forint iránt aligha áll helyre. Ha nincs megállapodás Brüsszellel és tovább erősödik az infláció a magyar gazdaságban, akkor a forint euró árfolyam 430 is lehet hamarosan. Ördögi körben mozoghat a gazdaságpolitika, mert az infláció és az árfolyam csökkenés kölcsönösen erősítheti egymást.

Waiting for the miracle to come – a csodára várva – énekelte Leonard Cohen, akinek hű tanítványa, Orbán Viktor, a nemzeti együttműködés rendszerének nagy karmestere.

Neki is tudnia kell, hogy üzemanyag vagyis pénz nélkül egyetlen rendszer sem üzemel sokáig …

Az USA-t aggasztja az orosz befolyás Magyarországon

Kenderessy Milán
-
0
Az USA-t aggasztja az orosz befolyás Magyarországon

“Óriási aggodalommal szemléljük az orosz befolyást Magyarországon. Nyíltan hangot kell adni aggodalmainknak emiatt” – hangsúlyozta az Egyesült Államok nagykövetjelöltje  a washingtoni szenátus külügyi bizottsága előtt.

A 45 éves David Pressman szerint  Nemcsak ez okoz gondot az amerikai diplomáciának hanem az is, hogy

“a magyar kormány tudatos döntésekkel korlátozza a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét.”

A nagykövetjelölt ehhez hozzátette, hogy “a kormánypárti sajtó antiszemita, meleg ellenes és romaellenes retorikája korlátozza ezeknek a társadalmi csoportoknak a jogait és lehetőségeit.” Ezért az új nagykövet Budapesten együtt kíván működni a civil szervezetekkel a kormányzati nyomás ellensúlyozására.

David Pressman hivatásos diplomata míg elődei az elnök barátai voltak, akik jelentős összegekkel támogatták annak választási kampányát.

A republikánusok akadályozhatják a nagykövet kinevezését

Az Orbán kormány nem véletlenül építgeti kapcsolatait az ellenzéki republikánusokkal, akiknek jelentős a befolyásuk a szenátusban, ahol csak az alelnök szavazatával tud keresztülvinni törvényeket Biden elnök. Novemberben választásokat tartanak az Egyesült Államokban. Teljesen megújul a képviselőház, ahol jelenleg a demokraták többségben vannak, és részben a szenátus is. Könnyen előfordulhat, hogy az ellenzéki republikánusok többségbe kerülnek mindkét házban. Akkor pedig béna kacsát csinálhatnak Biden elnökből, és akadályozhatják annak diplomáciáját. Régebben a külpolitika a kétpárti konszenzuson nyugodott az Egyesült Államokban, de Trump óta ennek vége. Biden és a demokraták bírálják Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét, Trump és a republikánusok viszont épp ellenkezőleg dicsérik azt.

Orbán nekik tett szívességet a vétóval

A globális minimum adó, amely az óriás multikat érinti, Yellen amerikai pénzügyminiszter ötlete volt. A pénzügyminiszter asszony ebből a bevételből akarja csökkenteni a költségvetés hiányát.

A republikánusok viszont ellenzik a globális minimum adót.

Kezdetben Orbán Viktor kormánya is ellenezte azt, de azután elfogadták amikor kiderült: magyar céget ez nem érint. Magyar multióriás ugyanis nincsen. Ezt az apróságot most az uniós vétó során Varga Mihály pénzügyminiszter nagyvonalúan figyelmen kívül hagyta. A kormánypárti sajtó pedig úgy állítja be a globális minimum adót mintha az a magyar vállalkozásokat fenyegetné. Ez nettó hazugság, de beleillik a kormánypárti propaganda Brüsszel ellenes vonalába.

Orbán Viktor pedig abban reménykedik, hogy Trump vagy valamelyik republikánus nyeri a választást 2024-ben, és így ugyanolyan kapcsolat alakulhat ki az USA és a magyar kormány között mint Biden előtt. Sőt. A magyar kormány ma már az amerikai republikánusok kedvence, ezért Orbán bízhat abban, hogy Biden diplomatájanak bírálatai jó pontnak számítanak a jelenlegi ellenzék köreiben Washingtonban.

Az EU gázkorlátozással nézhet szembe

Kenderessy Milán
-
0
Az EU gázkorlátozással nézhet szembe

Erre hívja fel a figyelmet a Bloomberg. Ha az oroszok teljesen leállítják a földgáz szállítást az unióba, akkor a téli szezon kellős közepén nem lesz elég gáz a tárolókban az Európai Unió sok országában.

“Ez erőpróba a Nyugat és Oroszország között” – hangsúlyozta Robert Habeck német alkancellár és gazdasági miniszter az ARD televízióban. Scholz német kancellár, Macron francia elnök, Draghi olasz miniszterelnök és Johannis román államfő kijevi látogatására időzítve a Gazprom 60%-al csökkentette a földgáz szállítást az Északi Áramlat vezetéken. Ez elsősorban Németországot érinti, de az olasz Eni is jelentős csökkenésről számolt be. Ausztria és Franciaország is egyre kevesebb orosz földgázt kap.

Kijevben az uniós vezetők támogatásukról biztosították Ukrajnát, de arra próbálták meg rávenni Zelenszkij elnököt, hogy tárgyaljon Putyinnal egy tűzszünet megkötéséről.

Mi lesz januárban?

A nagy földgáztárolókat nyáron töltik fel, hogy a fűtési szezon kezdetére megfelelő mennyiség álljon rendelkezésre az egész szezonra. Azzal, hogy a Gazprom csökkenti a földgáz mennyiségét az Északi Áramlat vezetéken nyilvánvalóan lassítja ezt a folyamatot. De mi van akkor, ha Putyin végképp leállítja a földgáz exportját az Északi Áramlat vezetéken? Akkor januárban be kell vezetni a gázkorlátozást – írja a Wood MacKenzie Ltd szakértő cég.

Putyin nyomást akar gyakorolni az Európai Unióra, amely az olaj után a gázembargó bevezetését fontolgatja.

Thierry Bros, a párizsi politikatudományi intézet professzora szerint Putyin az unió megosztására játszik:

“A földgáz szállitás csökkentése megnehezíti a tárolók feltöltését az egész EU szintjén. Ez folytatódhat mindaddig amíg az oroszok teljesen elzárják a gázcsapot. Ezzel Putyin az EU amúgyis törékeny egységét teszteli.”

A földgáz ára egy hét alatt 50%-al növekedett. Ez a legnagyobb emelkedés azóta, hogy Putyin megindította háborúját Ukrajnában február 24-én.

Robert Habeck német alkancellár ezért is mondta, hogy

“be tudunk szerezni földgázt máshonnan is, de drágábban.”

Csakhogy ez sem biztos a Bloomberg szerint. A cseppfolyósított földgáz globális piacán ugyanis Kína és Európa vetélkedik egymással. A nagy Covid lezárások miatt Kína visszafogta importját a cseppfolyósított földgázból, de télre újra felélénkülhet a kereslet. Ezért Európa esetleg drágábban sem juthat földgázhoz.

Mi a megoldás? Draghi olasz miniszterelnök Kijevben hazugsággal vádolta az oroszokat, és jelezte: kidolgoztak egy szükségállapot tervet, amely környezetszennyező energia hordozókkal válthatja ki az orosz földgázt. Ugyanezt az utat követik a németek: a szénerőműveket akarják intenzíven kihasználni holott korábban ezek bezárását tervezték. Ezenkívül felszólítják a lakosságot, hogy csökkentse energia fogyasztását. A vállalatok számára olyan aukciós platformot terveznek a télre, amelyen a cégek értékesíthetnék energia fogyasztási kvótáikat Németországban.

A G7 nagyhatalmak, amelyek vezetői hamarosan Bajorországban találkoznak, olyan tervet dolgoznak ki, amely maximálná az orosz energia import árait nehogy azok túlságosan is megdobják az amúgyis magas inflációt.

Macron parlamenti többség nélkül

Kenderessy Milán
-
0
Macron parlamenti többség nélkül

A francia köztársasági elnök mozgalma nem tudta megszerezni az abszolút többséget, megerősödött a szélsőjobb és a szélsőbal. Macron a meggyengült köztársaságiak (De Gaulle és Nicolas Sarkozy pártja) támogatásában reménykedhet.

Merkel kancellár távozása után Macron az Európai Unió meghatározó politikusává vált, aki soros uniós elnökként is képviselhette a 27 tagállamot – nemrég például Kijevben a német kancellár, az olasz miniszterelnök és a román elnök társaságában.  A diplomácia elnöki előjog Franciaországban, ebben nem lesz változás, de Macron maga nagyon meggyengült hiszen Franciaország kormányzása igen nehézzé vált. A szélsőbaloldal, amely eredetileg megcélozta a kormányfői posztot, most meg akarja buktatni Macron miniszterelnökét, akinek immár nincsen többsége a parlamentben. A Les Républicains – a köztársaságiak – szavazataikkal megmenthetik Macron rendszerét, de kérdés, hogy  mit kérnek cserébe. Ráadásul ők is megosztottak: egy részük hajlik a paktumra Macronnal, de a szélsőségesebbek szívesebben működnének együtt Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmával.

A vásárlóerő a vereség oka

Macron ötéves elnöksége idején az átlag francia úgy érezhette, hogy stagnál az életszínvonala miközben az elité növekszik. Az elmúlt hónapokban Franciaországban is galoppozni kezdett az infláció, amely milliók életkörülményeit tette nehezebbé. Ők szavaztak a szélsőjobbra és a szélsőbalra.
Franciaország államadóssága a vírusválság miatt az éves GDP 100%-a fölé nőtt vagyis Macron mozgástere minimális. Ezért a francia elnök előre menekül: a gyorsabb európai integrációban látja a megoldást. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az Európai Unió vegyen fel hiteleket. Ezt Merkel kancellár egyszer elérte a vírus válságra hivatkozva. Macron a dél-európai államokkal együtt állandósítani szeretné. Kérdés, hogy mit szólnak ehhez a fukar államok, mindenekelőtt Németország?

Európa vezetők nélkül maradhat

A Macron-Scholz-Draghi trió komoly belpolitikai kihívással néz szembe. Az infláció és a fenyegető gazdasági válság nemcsak Macron helyzetét nehezíti meg hanem a német kancellárét és az olasz miniszterelnökét is. Olaszországban nemrég a jobboldal- szélsőjobboldal koalíciója nyerte a helyhatósági választásokat.

Matteo Salvini szeptemberig adott haladékot a Draghi kormánynak. Addigra ugyanis a miniszterelnök kioszthatja az uniós euró milliárdokat. Salvini épp ezért lépett be a kormányba. Később viszont megpróbálja megbuktatni Draghi kormányát, melynek parlamenti támogatottsága és népszerűsége ugyancsak kérdéses.

Scholz kancellárnak a koalícióval akadnak gondjai: mind a zöldek mind pedig a szabad demokraták az amerikai nézeteket vallják az ukrajnai konfliktusban, és ugyancsak megnehezítik a szociáldemokraták dolgát. Akik gyors tűzszünettel szeretnék mielőbb lezárni az ukrajnai konfliktust. Scholz kancellár nem támogatta eredetileg az orosz olaj embargót sem, de az USA külső és koalíciós partnereinek belső nyomása végülis rávette erre. Ha orosz gázembargót is akarnak, akkor kérdésessé válik a téli gázellátás Németországban.

Ilyen körülmények között kicsit nehéz vezető szerepet vállalni az Európai Unióban egy gazdasági válság kellős közepén.

Klímaváltozás: a gazdag országok nem akarnak fizetni

Kenderessy Milán
-
0
Klímaváltozás: a gazdag országok nem akarnak fizetni

Elárulva érzi magát a fejlődő világ – írja a BBC tudósítója Bonnból, ahol háromnapos konferenciát tartanak a klímaváltozás következményeiről. Az USA és a többi gazdag állam negligálja a szegények követelését, akiknek azt ígérték a gazdagok: kompenzációt kapnak.

“25 éve szenvedünk el veszteségeket és károkat” – hangsúlyozza egy környezetvédő szervezet képviselője Costa Ricaból. “Sok család elveszítette a házát, néhányan az életüket is. Sokan elveszítették a termésüket, és senki sem kompenzálta őket” – mondta Adriana Vasquez Rodriguez, a La Ruta del Clima képviselője.

A fejlődő világ küldöttei azt hangoztatják, hogy ezeknek a veszteségeknek és károknak a legfőbb oka az a karbon kibocsátás, mely a fejlett világból érkezett és érkezik. A szegény országok delegáció abban reménykedtek, hogy Bonnban konkrét eredményekre jutnak, de ehelyett csak egy munkacsoport ülésezett, amely tanulmányozza a problémákat.

“A gazdag országok elárultak bennünket”

A klímaváltozás sebezhető országai úgy érzik, hogy a gazdagok elárulták őket:

“Az Európai Unió, az Egyesült Államok és a többi gazdag ország blokkolja az előrehaladást a klímaváltozás veszteségeinek kompenzálásáról folyó tárgyalásokon” – ezt állítja a CAN International környezetvédő szervezet egyik embere.

“Rendkívül kiábrándító az, ami a tárgyalásokon történt Bonnban” – írta Twitteren Tasneem Essop a BBC kérdésére válaszolva.

Különösen sokan bírálják az Egyesült Államok környezetvédelmi miniszterét. John Kerry Bonnban elmondta:

“A világ megfő, ha a környezetszennyezés, főként a karbon kibocsátás a jelenlegi tempóban halad tovább.”

A szegény országok ezek után azt várták, hogy az USA mint a világ legnagyobb karbon kibocsátója kompenzálni fogja őket, de semmi ilyen nem történt.

“Az USA egyre csak halogatja a fizetés határidejét miközben nem az Egyesült Államok fő meg hanem a világ. Az USA pedig a szakács, aki azt megfőzi”

– foglalta össze a problémát Rachel Rose Jackson, a Corporate Accountibility környezetvédő szervezettől.

Egy nap még hátra van Bonnban, tehát még lehet kompromisszumot találni a veszteségek és károk kompenzálására – írja végül a BBC, amely mintha maga sem nagyon bízna ebben.

Macron: Ukrajnának tárgyalnia kell Oroszországgal

Kenderessy Milán
-
0
Macron: Ukrajnának tárgyalnia kell Oroszországgal

A francia elnök jelenleg Romániában és Moldovában tárgyal, majd Scholz német kancellár és Draghi olasz miniszterelnök társaságában Kijevbe utazik.

Az Európai Unió három vezető hatalma arra akarja rávenni Zelenszkij ukrán elnököt, hogy tárgyaljon a tűzszünetről Putyin orosz elnökkel. Colonna francia külügyminiszter nemrég Kijevben ugyanerről győzködte az ukrán vezetőket – mérsékelt sikerrel. Kissinger egykori amerikai külügyminiszter vetette fel Davosban, hogy Ukrajnának területi engedmények árán is ki kell egyeznie Oroszországgal. Lényegében ugyanez a véleménye a francia elnöknek, a német kancellárnak és Olaszország miniszterelnökének.

A magyar diplomácia álláspontja hasonló. Ezzel szemben áll a másik tábor, melynek legelszántabb szószólója Lengyelország és fő támogatója Biden diplomáciája. Az USA és szövetségesei Putyin megbuktatására törekszenek. Ezzel szemben Macron francia elnök azt hangoztatja, hogy nem szabad megszégyenítő helyzetbe hozni Oroszországot, amely továbbra is nagyhatalom marad, és amellyel modus vivendit kell találni a háború után is.

Változó hadi helyzet Ukrajna keleti részén

Az oroszok előrenyomulnak és hamarosan megszerezhetik az ellenőrzést a két “népköztársaság” fölött, melyet szövetségeseik kiáltottak ki Luhanszk és Donyeck kormányzóságban. Ha ez megtörténik, akkor tárgyalásokra kényszerülhet Zelenszkij ukrán elnök is. Biden elnök nem zárta ki a területi engedményeket, de azt hangsúlyozta, hogy ez Ukrajnától függ. Csakhogy Ukrajna olyan nagy mértékben függ az Egyesült Államoktól, hogy a valóságban a döntést Washingtonban kell meghozni.

Blinken amerikai külügyminiszter legutóbb azt mondta, hogy a háború sokáig elhúzódhat Ukrajnában. Kissinger szerint ha egy-két hónapon belül nem lesz tűzszünet Oroszország és Ukrajna között, akkor annyira elmérgesedhet a helyzet, hogy hosszú időszakra nem jöhet létre európai békerendszer. Márpedig enélkül Európa egyik országa sem élhet biztonságban.

Mit keres Hilarion orosz ortodox metropolita Magyarországon?

Kenderessy Milán
-
0
Mit keres Hilarion orosz ortodox metropolita Magyarországon?

A moszkvai Szent Szinódus felmentette Hilarion Alfejev volokolamszki metropolitát az orosz ortodox egyház külügyi osztályának vezetésétől, és kinevezte őt a magyarországi egyházmegye kormányzójának.

Kicsoda Hilarion metropolita

Kirill moszkvai pátriárka külföldi hangja! Az 56 éves főpap ugyanazt a tisztséget töltötte be sokáig, melyet maga Kirill is: az ortodox egyház külügyminisztere volt. Kirill pátriárkát nemrég Orbán Viktor mentette meg attól, hogy az Európai Unió fekete listára tegye. A Putyinhoz maximálisan hű Kirill ugyanis támogatja az Ukrajna elleni háborút.

A szorgos főpap vagyonát 4 milliárd dollárra becsülik, ennek jó részét svájci, osztrák és olasz pénzintézetekben tartja. Hilarion metropolita, akiből könnyen Kirill pátriárka utóda is lehet, Magyaroszágon találkozott Erdő Péter bíborossal és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, aki az egyházi ügyek fő felelőse a nemzeti együttműködés rendszerében.

Putyin  hálózatot épít. Célja az Európai Unió lerombolása – nyilatkozta Angela Merkel. Németország ex kancellárja most először szólalt meg azóta, hogy távozott tisztségéből. Buda Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin az ortodox egyházon keresztül építi ki külföldi hálózatát, amelynek fő célja Európában az, hogy meggyengítse az Európai Uniót, annak ellenfeleit támogatva. Cárgrád a szervezet neve, mely Moszkvában ezt a hálózatot működteti. Cárgrádnak Konstantinápolyt nevezték a cári időkben amikor a város visszafoglalása az iszlámtól az orosz birodalom bevallott célja volt. Most Konsztantyin Malofejev, a Cárgrád vezetője úgy nyilatkozik, hogy a céljuk: “az Orosz birodalom nagyságának helyreállítása”.

Ez nagyon sok mindent jelenthet

Európában mindenekelőtt azt, hogy támogatják az Európai Unió ellenfeleit. “Aktív részvételünk, és az e pártoknak nyújtott anyagi támogatás nélkül ezeknek a szervezeteknek a befolyása tovább csökkenhetne” – fejtegette Malofejev. Az egyik ilyen szélsőjobboldali szervezet Marine Le Pen mozgalma Franciaországban. 2017-ben Putyin elnök a Kremlben fogadta a szélsőjobboldali vezért, akit egy orosz bank pénzügyileg is támogatott. Az orosz hírszerzés elszánt hekkerei pedig megpróbálták megzavarni Macron választási kampányát. Sikertelenül. Időközben Franciaországban a törvényt módosították: immár csakis uniós állam támogatása jöhet szóba az elnökjelöltek esetében. Orbán Viktor mint Putyin jó barátja ezért lépett színre. Ő fogadta a karmelita kolostorban Marine Le Pent, és Mészáros Lőrinc bankja adott neki 10 millió eurós kölcsönt. Marine Le Pen elbukott az elnökválasztáson. Versenyfutás a Balkánon A Cárgrád hálózat egyik fontos cél területe a Balkán, ahol az ortodox egyház sok országban jelentős befolyással bír. Jelenleg elsősorban arra törekszenek, hogy kiszakítsák Bosznia- Hercegovinából a szerb részt, mely azután egyesülhetne Szerbiával. Alekszandr Dugin, pánszláv ideológus , így vázolta fel a Putyin által elképzelt jövőt: “a boszniai Szerb Köztársaság elszakadása és várható egyesülése Szerbiával nagy felbolydulást eredményez majd a Balkánon. Várhatóan a túlnyomórészt ortodox országok (Görögország, Macedónia, Bulgária és Románia) Oroszország irányába fordulnak majd.” E jóslat még az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt született. Mondani sem kell, hogy Dugin ennek a háborúnak az egyik legfőbb előkészítője volt Moszkvában. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar kormány 100 millió eurót adott Dodiknak a boszniai szerbek vezérének a választási kampányára. Egyúttal pedig közölte, hogy megvétóz minden olyan uniós intézkedést, mely büntetéssel sújtaná a boszniai szerb köztársaságot amiatt, hogy kilép a boszniai államszövetségből. A balkáni bővítéssel foglalkozó magyar uniós biztos is ezt a politikát képviseli nem pedig Brüsszel valódi érdekeit – hívta fel a figyelmet a Politico.

Merkel: Putyin le akarja rombolni az Európai Uniót

Kenderessy Milán
-
0
Merkel: Putyin le akarja rombolni az Európai Uniót

Nincs mentség Putyin Ukrajna elleni háborújára – hangsúlyozta Angela Merkel, egy beszélgetésen, melyet a Deutsche Welle ismertetett. 

Németország előző kancellárja, aki sokáig igen jó kapcsolatot ápolt az orosz elnökkel, nem érzi magát felelősnek Putyin agressziójáért. Angela Merkel most először adott hosszú interjút azóta, hogy leköszönt a kancellári tisztségről. “Az egyetlen nyelv, amelyet Putyin megért, a katonai elrettentés. Sohasem hittem abban, hogy kereskedelmi előnyökkel ezen változtatni tudok” – mondta Németország első női kancellárja, aki hol németül hol pedig oroszul beszélgetett Putyinnal. Angela Merkel Putyin szülővárosában, Szentpéterváron, az egykori Leningrádban. Putyin pedig a KGB alezredese volt az egykori NDK-ban Drezda városában.

“Putyin háborúja nyilvánvaló megsértése a nemzetközi jognak pedig ez teszi lehetővé, hogy békében éljünk Európában. Ha évszázados vitákat folytatunk arról, hogy melyik terület kihez is tartozik, akkor ez csakis háborúhoz vezethet el. Ez egyáltalán nem lehet reális opció”

– hangsúlyozta Angela Merkel, aki hozzátette, hogy sohasem volt naiv amikor Putyinnal tárgyalt.

Az orosz elnök jól ismerte tárgyalópartnerét, és azt is tudta róla: fél a kutyáktól! Putyin viszont imádta őket. Szocsiban 2007-ben a csúcstalálkozón amikor rá akart ijeszteni Angela Merkelre, akkor a kutyáit küldte rá, és élvezte, hogy kínos helyzetbe hozhatta Németország kancellárját.

A két csaknem egykorú politikus teljesen másképp látta a világot. Putyin számára a huszadik század legnagyobb tragédiája a Szovjetunió bukása volt 1991-ben. Angela Merkel viszont arra emlékeztette az orosz elnököt, hogy neki az NDK-ban a berlini fal leomlása a szabad életet jelentette.

Putyin utálja az Európai Uniót. Az orosz elnök célja az, hogy lerombolja az Európai Uniót – hangsúlyozta Angela Merkel.

Putyin lenézi a liberális demokráciát. Zelenszkij ukrán elnök bírálta Németország egykori kancellárját, mert ő ellenezte Ukrajna és Grúzia NATO tagságát, mely az észak-atlanti szervezet bukaresti csúcstalálkozóján merült fel.  Merkel azért ellenezte Ukrajna és Grúzia (Georgia) NATO tagságát, mert hogyha ez megvalósult volna, ahogy azt 2008-ban többen javasolták, akkor “Putyin óriási károkat okozott volna Ukrajnának”.  Oroszország félévvel azután, hogy Bukarestben felmerült Ukrajna és Grúzia NATO tagsága, megtámadta Grúziát. 2014- ben Oroszország annektálta a Krím félszigetet. Merkel most utólag elismerte, hogy lehetett volna keményebb az orosz akció elítélésében. Kancellári időszakának utolsó szakaszában már világos volt a számára , hogy Putyin konfliktusra készül. > “Nem hibáztatom magam amiatt, hogy nem próbáltam meg lebeszélni erről. Megpróbáltam , és nagyon sajnálom , de nem sikerült”- nyilatkozta Angela Merkel a beszélgetésben , melyet a Deutsche Welle közszolgálati média ismertetett.

1...303132...10431. oldal a 104-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan