Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1033 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Európai Parlament: ne higgyetek Orbánnak, avagy a sánta kutya esete

Törvényjavaslatot terjesztenek elő az Európai Parlamentben arról, hogy Magyarország milyen feltételekkel kaphatná meg az uniós eurómilliárdokat.

Öt pártcsalád készítette el a törvényjavaslatot, amely óva inti a brüsszeli bizottságot attól, hogy higgyen Orbán Viktor ígéreteinek. Az öt párt család: az Európai Néppárt (innen távozott a Fidesz mielőtt kirúgták volna), a szociáldemokraták, a liberálisok, a zöldek és a baloldal vagyis az Európai Parlament meghatározó többsége.

Nagy pénzről van szó: 5,8 milliárd euróról, melyet a brüsszeli bizottság átutalni készül abban a reményben, hogy az Orbán kormány a jövőben inkább betartja a jogállami normákat mint eddig. A törvényjavaslat szerint erről szó sincs, mert “semmilyen garancia sincsen arra, hogy az európai pénzeket másképp használnák fel mint eddig.”

A törvényjavaslat arra is felszólítja a brüsszeli bizottságot, hogy ne fogadja el Magyarország fejlesztési tervét. Ez annak a feltétele, hogy Magyarország megkaphassa az uniós költségvetés neki járó részét. Az 5,8 milliárd euró efölött van. Ez az az uniós alap, mely a közös hitelfelvételből származik. Kezdetben Orbán Viktor közölte: nekünk erre nincs szükségünk. Majd a hatalmas energiaszámla láttán rádöbbent, hogy mégiscsak van.

Orbán és Münchausen báró

Saját hajánál fogva rántotta ki magát a bajból a legendás báró, és valami hasonlóra törekszik Orbán Viktor is. Aki nemigen számíthat arra, hogy teljes egészében és időben megkapja az uniós euró milliárdokat. Abban reménykedhet, hogy egy része az összegnek megérkezik méghozzá belátható időn belül, mert a magyar államnak komoly finanszírozási problémái lesznek, ha nem jönnek Brüsszelből az eurómilliárdok.

Surányi György volt jegybank elnök azt javasolta, hogy az Európai Unió utalja ki a teljes összeget, de ne Orbán Viktornak hanem a Magyar Nemzeti Banknak, azzal a feltétellel, hogy az eurómilliárdokat csakis az államadósság csökkentésére lehetne fordítani. Ily módon meg lehetne állítani a forint mélyrepülését, amely a hazai infláció egyik legfontosabb oka.

Orbán Viktor Nagy Mártonban bízik a leginkább a gazdaság főszereplői közül. Neki kellene megoldania azt, hogy a gazdaság ne fékeződjön le, de közben az infláció ne vigye el a lakosság jövedelmét és megtakarításait.

Nagy Márton 1000 milliárd forintos állami tőke alapot jelentett be, mely szándéka szerint dinamizálná a recesszió felé tartó magyar gazdaságot. Nagy dolgokat akarni is elég – tartották a rómaiak, de a globális gazdaságban jelenleg csak annak hisznek amit látnak.

Magyarországot Putyin bennehagyta a pácban, még sajtókonferencián is megígérte, ennek ellenére sem szállít olcsóbban földgázt. Ennek következtében az energiaszámla olyan magas, hogy Magyarország azt egyre nehezebben tudja kifizetni, a magyar családok, vállalkozások és intézmények pedig csak a túlélésre játszanak. Ez rövid távon sem könnyű, de Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt. Ebben a tekintetben lehet, hogy nem tévedett.

Nem kell mindig kaviár – vagy mégis?

A Türk Tanács ülésén készített Orbán, Ergogan, Ilham Alijev fotó juttatta eszembe azt az ősi magyar mondást (talán még a magyarság türk-kipcsák idejéből való), hogy „madarat tolláról embert barátjáról”. 

Ki is ez a nagybarát Ilham? 

Aliyev elnök sokmilliárd dolláros külföldi megvesztegetési alapja volt az egyik, ami kicsapta a biztosítékot hazájában (is).

17 sajtóorgánum leplezte le Aliev 3 milliárd dolláros megvesztegetési alapját. Ezek egyike, a Süddeutsche Zeitung annak is megpróbált utánajárni, hogy konkrétan ki és mire kapott a pénzből. A többi között kiderítette, hogy egy CDU képviselőnő  is érintett a botrányban. Angela Merkel pártjának képviselőnője két éven keresztül szép fizetést húzott egy német fedőcégtől, amelyet Azerbajdzsán pénzelt. Cserébe az Európa Tanácsban az ellen szavazott, hogy Azerbajdzsán engedje szabadon a politikai foglyokat. A választási kampány hajrájában vádolta meg az ellenzék és a sajtó Karin Strenz asszonyt, akiről azt is megírták, hogy honlapján egy Ilham Alievvel közös fényképe is ott díszeleg.

Az Európa Tanács meglehetősen kritikus jelentést készített Azerbajdzsánról, ahol a demokrácia szabályainak betartása vagy az emberi jogok tiszteletben tartása távolról sem felel meg az európai normáknak. A Néppárt frakcióvezetője az Európa Tanácsban, az olasz Luca Volontè megfúrta ezt a kritikus jelentést. Az olasz politikus nejének cége 2,39 millió eurót kapott tanácsadás címén Azerbajdzsántól.

Ugyancsak tanácsadás címen utaltak át egy kisebb összeget a CSU akkori képviselőjének, Eduard Lintnernek. Lintner 2009-ben kiszállt a parlamentből és azóta nyíltan lobbizik Azerbajdzsán mellett. Berlini cége több mint 800 ezer eurót kapott ezért.

A magyar szál

Mint a fenti példák is mutatják, Ilham Aliyev külföldi megvesztegetési alapjából sok helyre jutott, állítólag Magyarországra is. Ami tény, a magyar kormány a közvélemény számára váratlanul kiadta Ramil Safarovot, azaz a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak. Ő otthon nemzeti hős lett amiatt, mert Budapesten álmában megölt egy örmény katonatisztet, aki vele együtt tanult a magyar fővárosban. Mit és mennyit kapott ezért az Orbán kormány, egyáltalán, kapott-e valamit?

A válasz nem ismert, a parlamentben a kormánypártok megakadályozták a vizsgálatot.

MTI Fotó: Krizsán Csaba

Mindenesetre a baltás gyilkos és az állítólagos azeri kenőpénzek  ügye azóta is jelen van a magyar politikában. Az ellenzék ugyan felszólította a kormánypártokat, hogy hívják vissza Polt Péter legfőbb ügyészt és az ügyészség teljes vezetését az azerbajdzsáni korrupciós hálózat ügyében mutatott alkalmatlanságuk, illetve felelősségük miatt.

 

Demeter Márta, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője akkoriban Budapesten tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy az azeri miniszterelnök-helyettes fia egy hónappal azután utalt több mint 7 millió dollárt egy magyarországi bankszámlára, hogy édesapja találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, újabb egy hónappal később pedig Magyarország kiadta Safarovot. Elmondta azt is, hogy

írásbeli kérdésükre válaszolva Polt Péter legfőbb ügyész arról számolt be, hogy hivatalos megkeresés hiányában nem indult hatósági eljárás az ügyben.

Sajtójelentések szerint volt olyan ügyészségi vezető, aki az ügy kapcsán csak annyit közölt, hogy nem olvas újságot.

Az alap

Négy Nagy Britanniában bejegyzett, az egykori szovjet tagköztársasággal szoros kapcsolatban álló cég 2,5 milliárd eurót költött az azerbajdzsáni elit, mindenekelőtt Ilham Aliev elnök és családja céljaira. Ezt állapította meg az Organized Crime and Reporting Project és több európai újság közös, hónapokig tartó vizsgálata. A négy cég Nagy Britanniában csak a jéghegy csúcsa lehet, az azeri pénzek ugyanis megtalálhatók Észak Amerikában éppen úgy, mint a kontinentális Európában.

Ezeket a fedőcégeket Aliev elnök utasítására a szovjet időkből megmaradt titkosszolgálat működtette és működteti.

Szovjet titkosszolgálati bölcső

Fotó: Wikimedia

Aliev elnök édesapja annak idején a KGB tisztjeként kezdte a pályafutását a Szovjetunióban. Hejdar Alievnek már életében szobrot emeltek Bakuban azon a címen, hogy kétszer is megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Először azért, mert eredményesen vezette a titkosszolgálatot, a KGB-t, másodszor pedig azért, mert nem kevésbé volt eredményes Azerbajdzsán Kommunista Pártjának élén. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Politikai Bizottságának póttagja lett. Ebben a minőségben pályázott az első számú vezető tisztére Mihail Szergejevics Gorbacsovval szemben. Veszített, mert a szovjet elit Sztálin halála után elhatározta, hogy még egyszer nem jön első számú vezető a Kaukázuson túlról.

A kaviár diplomácia

Aliev ekkor hozzálátott a túlélő program kidolgozásához. Sikerült is megőrizni a hatalmát a  Szovjetunió bukása után is, és hamarosan ismét első számú vezető lett Azerbajdzsánban.

Most már nem Moszkvában hanem Washingtonban kereste a felső kapcsolatot, s ott is eredményesen: a CIA „a kebelére ölelte” az egykori KGB tábornokot.

Az idősebb Aliev az USA-ban halt meg egy katonai kórházban.

Trónját fia, Ilham Aliev örökölte, immár tizenkilenc éve. A moszkvai diplomáciai főiskolán végzett, az ő ötlete volt a „kaviár diplomácia”: azok a külföldi vezetők és diplomaták, akik valamilyen szempontból fontosak lehetnek Azerbajdzsán számára csodálatos kaviár küldeményt kapnak a kapcsolat megalapozására. Később aztán más is érkezhet.

Orbán már Visegrádon is trójai faló

A négy visegrádi állam parlamenti elnökei Pozsonyban találkoztak volna, de az ukrajnai háború miatt elmarad az eszmecsere.

Csehország, Lengyelország és Szlovákia ugyanis úgy gondolja, hogy Orbán Viktor Putyin trójai falova a visegrádi együttműködésben. Miközben a másik három tagállam mindenben támogatja a harcban álló Ukrajnát, a magyar diplomácia igyekszik keresztbe tenni Zelenszkij elnöknek, akit Orbán Viktor személyesen is támad olykor.

Markéta Pekarova Adamova, a cseh országgyűlés elnöke már többször bírálta Orbán Viktort Putyin barátsága miatt. Ezúttal még nyersebben fogalmazott egy cseh újságban:

”a magyar kormány Oroszország trójai falova. Ezért fontos, hogy egyértelmű üzenetet küldjünk neki.”

Szlovák külügyminiszter: a magyar szankciós érvek a Kreml kézikönyvéből valók

Rastislav Kacer külügyminiszter nemrég interjút adott a Napunk című szlovákiai lapnak, melyben bírálta a magyar kormány politikáját, mellyel az Oroszország elleni uniós szankciókat teszi felelőssé az inflációért.

“Olyan érveket hallunk ezzel kapcsolatban a magyar kormánytól, melyek megegyeznek azokkal, amelyet Oroszország használ az információs háborúban a Nyugattal szemben”.

A magyar diplomácia ezzel teljes mértékben elszigetelődött a nyugati világban:

”Magyarország ezekkel a nézetekkel teljesen egyedül maradt az Európai Unióban”

– hangsúlyozta Szlovákia külügyminisztere.

Menczer Tamás külügyi államtitkár válaszul azt állította, hogy “a szlovák külügyminiszter nem szereti a magyarokat.” Szerinte a nézeteltérések ellenére a visegrádi együttműködés továbbra is működik.

“Nem ülünk fel a provokációnak. A visegrádi négyes szövetség erejét megőrizzük. A magyar kormány mindig a magyar érdekeknek megfelelően cselekszik. Mi a béke pártján állunk, azonnali tűzszünetet és békét akarunk. Akkor is, ha ez Rastislav Kacer külügyminiszternek nem tetszik” – fogalmazta meg a magyar külügy álláspontját Menczer Tamás államtitkár.

Vajon a másik három visegrádi állam nem a saját nemzeti érdekeit képviseli amikor támogatja Ukrajnát? Vajon az Európai Unió nem azért alkalmaz szankciókat az orosz agresszorral szemben, hogy rákényszerítse Putyint a hadműveletek befejezésére és a tűzszünetre?

Orbán belpolitikai okból vállalja a blamázst

Belátható időn belül nem jön pénz Brüsszelből, a magyar gazdaság jövőre leáll, nem lesz miből osztogatni. Orbán kétségbeesetten bűnbakot keres nehogy az elégedetlen választópolgárok őt tegyék felelőssé a kritikus helyzetért. Az életszínvonal csökkenés ugyanis csaknem mindenkit fenyeget a tartósan magas infláció miatt. Megoldást erre Orbán nem talál, ezért újra az Európai Uniót jelöli meg bűnbakként illetve az Egyesült Államokat, amely elszántan támogatja Ukrajnát. A trójai faló szerep akkor sikeres, ha kívülről jelentős a támogatás. Putyinnak viszont kisebb gondja is nagyobb annál minthogy Orbán rendszerét támogassa. Maradnak a kínaiak, akik mostanában egyre inkább elhatárolódnak Putyintól, és inkább Scholz kancellárral és Biden elnökkel paktálnak. Macron francia elnök egyenesen felkérte Hszi Csin-ping kínai államfőt, hogy közvetítsen az ukrajnai háborúban. Közben a trójai faló belsejében egyre hidegebb van, kívülről pedig gúnykacaj hallatszik.

Szijjártó: “tudjuk, hogy kik húznak hasznot az energiaválságból”

A külügyminiszter ezt az energia szankciók kapcsán jelentette ki. Orbán Viktor első janicsárja, ahogy Szijjártó Péter szívesen nevezi magát, valószínűleg nem a főnökére kívánt utalni. Pedig megtehette volna…

Orbán és Lantos

A 60 éves Lantos Csabát választotta a miniszterelnök energetikai miniszternek. Egyidejűleg távozott Palkovics László miniszter és Maróth Gáspár, a fegyverkezésért  felelős államtitkár. Az energetika kulcskérdés a következő években amikor valószínűleg drága marad az olaj és a földgáz viszont át kell térni a zöld energiára, mert az Európai Unió tagjaként Magyarország is ezt vállalta. Lantos Csaba máris jelezte, hogy maximálisan igényeljük az uniós hitelkeretet, melyből nagyarányú energiafejlesztéseket lehet végrehajtani – a többi között a szélenergia terén. Nem is oly rég Orbán Viktor még ellenezte a szélenergiát, és közölte: Magyarország nem tart igényt az uniós hitelkeretre. Aztán nagyon gyorsan kiderült, hogy mégiscsak szükség van az alacsony kamatozású uniós hitelre.

Lantos Csaba még az egyetemi időkből ismeri Orbán Viktort éppúgy mint Hernádi Zsoltot. 2009 óta ő a MET Holding igazgató tanácsának elnöke. A MOL  és az oroszok által menedzselt gázkereskedelmi cég, amely Svájcban van bejegyezve remekül pénzel a földgáz áringadozásából. A részvényesek között a hírek szerint ott található Orbán Viktor is, aki elszántan küzd Brüsszelben az ellen, hogy az Oroszország elleni szankciókat kiterjesszék a földgázra is.

Közben pedig megszegte választási ígéretét, és nem védte meg a rezsicsökkentés rendszerét.

Az eredmény: sok magyar család, vállalkozás és önkormányzat kap olyan gázszámlát, melyet nemigen tud kigazdálkodni. A 27%-os ÁFA viszont feltölti az államkasszát, a földgáz kereskedelemmel foglalkozó MET pedig Orbán Viktor házipénztárát.

Surányi: az uniós eurómilliárdokból csökkentsük az államadósságot!

Érdekes javaslattal állt elő a Nemzeti Bank egykori elnöke a Pénzügykutató tanácskozásán: az Európai Bizottság oly módon utalhatná át a Magyarországnak járó uniós milliárdokat, hogy azokat kizárólag a magyar államadósság csökkentésére lehetne költeni.

Surányi javaslatával Brüsszel kiütné Orbán kezéből azt a propaganda fegyvert, mely szerint az uniós szankciók a hibásak a 22%-s infláció miatt. Ráadásul ilyen módon meg lehetne akadályozni, hogy az Orbán kormány emberei a korábbihoz hasonlóan zsebrevágják a támogatás legnagyobb részét.

Martin József Péter, a Transparency International igazgatója megígérte, hogy továbbítja a javaslatot a brüsszeli bizottságnak, de nem fűz nagy reményeket hozzá. A közgazdaságilag teljesen logikus elképzelés, melyet Surányi György előadott nem egyezik az Európai Unió szokásos gyakorlatával. Igaz persze, hogy most először folytatnak ilyen vizsgálatot egy tagállam ellen azon az alapon, hogy az megsérti a jogállami normákat.

Varga Judit igazságügyi miniszter a tárgyalásokkal kapcsolatban optimistán nyilatkozott Bayer Zsoltnak a Hír Televízióban. Martin József Péter szerint a jogállami tárgyalások viszonylag jól állnak, de nagy gondok vannak a helyreállítási alappal. A brüsszeli bizottság azt javasolta, hogy a 22 milliárd euró 30%-át vonják meg Magyarországtól arra hivatkozva, hogy az Orbán kormány a rendszerszerű korrupcióval megsérti az uniós normákat. Ha nincs megállapodás a helyreállítási alapról, akkor Magyarország elveszítheti az alap akár 70%-át is.

Navracsics Tibor tárcanélküli minisztert bízta meg Orbán Viktor az uniós tárgyalásokkal. Ő korábban elmondta, hogy sörözés közben az uniós tárgyalópartnerek megpendítik: Magyarországnak be kellene lépnie az európai ügyészségbe. Csakhogy ehhez a magyar kormánynak jelentkeznie kellene, és Orbán Viktornak egyáltalán nem sürgős, hogy az európai ügyészség tüzetesen megvizsgálja a nemzeti együttműködés rendszerének pénzügyi piramisát. A másik uniós előfeltétel az, hogy a magyar delegáció szüntesse meg a vétózást.

Orbán Viktor állítólag úgy vélekedik, hogy

“a lengyelek letolt gatyával könyörögnek az uniós pénzekért, de egyelőre mégsem kapnak semmit.”

Kaczynski, Lengyelország erős embere, azzal számol, hogy a jövő évi választások után érkeznek csak meg az euró milliárdok Lengyelországba.

Meg akarja-e buktatni az USA Orbán Viktort?

Malajzia korrupt miniszterelnökét úgy vették le a sakktábláról, hogy pert indított ellene a külföldi megvesztegetéseket vizsgáló ügyészség New Yorkban. Abdul Razak ex miniszterelnök azóta 12 éves fegyház büntetését tölti korrupció miatt Malajziában.

Az amerikaiak ugyanígy buktatták le a FIFA csaknem teljes vezérkarát élén Sepp Blatter elnökkel.

Laura Codruta Kövesi az USA bukaresti nagykövetségének dossziéira támaszkodva harcolt eredményesen a korrupció ellen Romániában. Ott ugyan megbuktatták, de jelenleg ő az európai ügyészség vezetője, aki szívesen foglalkozna a NER ügyeivel is Magyarországon.

Az Integritási Hatóság, melyet az Orbán kormány létrehozott a korrupció elleni harcra nem fordulhat közvetlenül a bírósághoz, azt csak az ügyészség teheti meg. Vagyis Orbán utasítására Polt Péter dönt arról, hogy melyik korrupciós ügyet vizsgálják ki és melyiket nem. Orbán mélységben kiépített védelmi rendszerét igen nehéz fellazítani is nemhogy megszüntetni.

Lengyel László, a Pénzügykutató igazgatója azt javasolta, hogy alkalmazzák a Magnyickij listát Magyarországon. Ez az az amerikai találmány, amely fekete listára tette Putyin oligarcháit, akik a rendszer fő haszonélvezői és egyben fenntartói.

Ezen a magyar Magnyickij listán szerepelhetne Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Orbán Viktor más rokonai, barátai és üzletfelei is.

Az USA csak akkor cselekszik, ha van politikai döntés illetve, ha cégeik érdekeit sérelem éri. A Transparency International vezetői elmondták, hogy a Microsoft korrupció gyanús ügyében egyenesen a New Yorki korrupcióellenes ügyészséghez fordultak, de válaszra sem méltatták őket.

Ha nem Trump lesz a republikánus elnökjelölt, akkor kit indítanak a demokraták?

Gavin Newsom kaliforniai kormányzót, aki simán megnyerte másodszor is a választást kellene – írja egy amerikai politológus a The Hill című jólértesült portálon. Trump leszerepelt a mostani választáson, és nagy kérdés: mit jelent be november 15-én?

Indul-e vagy sem. A republikánusok egyre inkább amellett vannak, hogy ne ő legyen az elnökjelölt hanem Florida kormányzója, Ron DeSantis, aki szintén fölényesen nyert a déli államban. Trump ellen a Biden-Harris párosnak jó esélye lenne, mert mint most kiderült: igen sok amerikai utálja az ex elnököt. Ha viszont a fiatal és dinamikus floridai kormányzót indítják a republikánusok, akkor a demokraták, a Biden-Harris páros veresége biztosra vehető.

Mit javasol Douglas MacKinnon, aki Reagan és az idősebb Bush idejében dolgozott a Fehér Házban?

Biden le is mondhat

Ha Trump nem indul, akkor Biden elnöknek félre kellene állnia, hogy utat nyisson az esélyesebb jelöltnek, Gavin Newsomnak. Biden akár le is mondhat, előbb lecseréli a nem túlságosan népszerű Kamala Harris alelnököt Newsom kormányzóra, aki nem is titkolja, hogy elnöki ambíciói vannak 2024-ben.

Ha Biden lemondana, akkor Newsom alelnök egyből elnök lehetne, és ebből az előnyös helyzetből vívhatná meg a választási csatát. Ilyenkor a Fehér Ház általában előnyben van hiszen az elnök sokkal gyakrabban szerepel a nyilvánosság előtt mint vetélytársa.

Alkotmányjogilag lejátszható ez a csere persze csak akkor, ha minden szereplő betartja a játékszabályokat. Biden elnök egészsége nyilvánvalóan hanyatlik. Kamala Harris nem csillogtat elnöki erényeket. Az pedig önmagában nem elég, hogy színesbőrű és nő. Ráadásul Newsom éppúgy kaliforniai mint ő, de a kormányzó mögött kiválóan szervezett választási csapat áll az USA legnépesebb államában.

Egyelőre mindenki arra vár, hogy Trump mit jelent be november 15-én. Miután Fekete Péter lett az amerikai belpolitikában saját pártjának már több gondot okoz mint a hatalmon levő demokratáknak. Akik vígan építhetnek a Trump ellenességre.

Orbán és Trump

A magyar miniszterelnök mindent egy lapra tett fel az Egyesült Államokban: az első között támogatta Donald Trumpot külföldön, és ő volt az az elnök, aki fogadta Orbán Viktort a Fehér Házban. Orbán mindvégig kitartott Trump mellett, a kormánypárti sajtó nyíltan szurkolt neki és földindulásszerű győzelmet várt. A földindulás elmaradt, Trump lemaradt. A demokraták viszont egyáltalán nem felejtik el Orbán szereplését az Egyesült Államokban. Soros György, a demokraták egyik legnagyobb szponzora. Jelöltjei jól szerepeltek a választáson – írta a Forbes, amely úgy fogalmazott, hogy a választás fő tanulsága: Soros győzött Trump megbukott!

Változtat-e Orbán amerikai politikáján Trump leszereplése után? Sem Trump sem Orbán nem szereti a lúzereket, de mi van akkor, ha ők maguk kerülnek ilyen helyzetbe?

Jeszenszky Zsolt: “Ha az ember kurvának áll, akkor basznia kell!”

Baranyi Krisztina, Ferencváros ellenzéki polgármestere volt a szélsőjobboldali újságíró, Jeszenszky Zsolt célpontja.

A baloldali polgármester nem volt hajlandó szóbaállni a Pesti srácok egyik munkatársával. Erre Jeszenszky Zsolt így reagált:

“inkább egy kecskét dugnának meg, mert azt legalább utána meg lehet enni!”

Baranyi Krisztina ezt kikérte magának. Mire a lovagias újságíró így reagált “ha valaki kurvának állt, akkor basznia kell!”

Jellemző a kormánypárti médiára, hogy az Orbán kormány oktatáspolitikáját kissé nyersen bíráló diáklányra rárontottak a szent erkölcs nevében miközben maguk ilyen nyelven bírálják az ellenzéket.

A stílus maga az ember

Még kínosabb az ügyben, hogy Jeszenszky Zsolt az egykori külügyminiszter, Jeszenszky Géza fia és Antall József ex miniszterelnök unokaöccse. Aligha lehet elképzelni, hogy a demokratikusan megválasztott miniszterelnök, akinek felmenői közül is sokan jeles szerepet töltöttek be a magyar közéletben, elfogadhatónak tartotta volna a hasonló hangnemet az ellenzékkel szemben különösen, hogy annak egyik nőpolitikusáról van szó.

“Akik a nagy nyilvánosság előtt következetesen megtévesztenek, gyaláznak másokat, nem csupán méltatlanok arra, hogy újságírónak nevezzük őket hanem romboló cselekedetükkel társadalmunk családját támadják”

– hangsúlyozza az a nyilatkozat, mely az emberséges közbeszéd mellett emel szót. Fabinyi Tamás evangélikus püspök is aláírta a nyilatkozatot éppúgy mint olyan jeles újságírók mint Kepes András és Gundel Takács Gábor.

 

Rogán és az orosz hírszerzés

Mit keres az orosz hírszerzés vezetőjének családja Magyarországon? Eziránt érdeklődött az ukrán hírszerzés, amely rámutatott arra: Szergej Nariskin részt vett a Védelmi Tanács ülésén Moszkvában, ahol Ukrajna megtámadásáról döntöttek.

Miután immár Rogán Antal felügyeli az összes magyar titkosszolgálatot, ezért az ő hivatalához érkezett meg a kérdés, amelyre nem siettek megválaszolni, de végülis mégiscsak megtették ezt, mert tudták, hogy a kérdés mögött a nagy NATO szövetséges, az USA áll.

A válasz, melyet a Direkt 36 megszerzett, jól mutatja azt a kétértelmű viszonyt, mely az Orbán kormányt Oroszországhoz fűzi még azt követően is, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát február végén.

A válaszból kiderül, hogy a Nariskin családnak 2015 óta van letelepedési engedélye Magyarországon. Ezt nemzetbiztonsági okra hivatkozva még az ukrajnai háború előtt visszavonták. A Nariskin család fellebbezett, ezért még mindig be van jelentve a Bécsi úton abban az ingatlanban, mely Rogán Antal grúz üzletember barátjának a tulajdona. A lakást Shabtai Michaeli még 2008-ban vásárolta meg. (Ekkor foglalta el Putyin Georgia-Grúzia egy részét.) A lakásban be volt jelentve Andrej Nariskin és családja. Ő az orosz hírszerzés vezetőjének a fia. Rogán Antal hivatala szerint csak 2-3 hetet töltött a lakásban minden évben, de 2020 óta nem járt Budapesten. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Nariskin családnak ez a menekülő útja. Ha minden kötél szakad, akkor az orosz hírszerzés vezetőjének a családja Budapestre menekülhetne. Ceausescu kivégzése után Románia rettegett belügyminisztere is Magyarországon keresett menedéket. Valószínű, hogy a Nariskin família végül Szerbia felé menekülne hiszen az orosz elitnek ez a menekülő útja – éppúgy mint Orbán Viktornak.

Orbán a KGB listáján

Miután az USA és a Szovjetunió megegyezett abban, hogy Magyarország és néhány más közép-európai szocialista állam kikerül Moszkva ellenőrzése alól, Budapesten az amerikai nagykövet arról érdeklődött szovjet kollégájánál: ki fogja a rendszerváltást végrehajtani úgy, hogy az vértelen legyen?

A szovjet nagykövet egy listával szolgált, melyet a KGB akkori vezetője állított össze. Ő jól ismerte Magyarországot, mert többször szolgált itt diplomáciai státuszban, először 1956- ban. A listán ott szerepelt a fiatal Orbán Viktor neve is noha akkor még a Fidesz meg sem alakult. A Ljubjankán már tudták: szép jövő vár rá Magyarországon. Ők nem is csalódtak Orbán Viktorban, de az amerikaiak annál inkább. Palmer amerikai nagykövet a fiatal Orbán Viktorra bízta azt, hogy bemutassa Budapestet Bush elnöknek, aki a rendszerváltás hírnökeként érkezett Magyarországra. A fiatal liberális és pragmatikus Orbán igen jó benyomást tett Bush elnökre, aki korábban a CIA igazgatója is volt. A románcnak hamar végeszakadt: Orbán már az első miniszterelnöki periódusában szembekerült az Egyesült Államokkal. Szimbolikus tette volt amikor svéd Gripen harci repülőket vásárolt az amerikaiak helyett noha a NATO belépés alkalmából – 1999 – megígérte Washingtonnak, hogy amerikai gépekkel váltják fel a szovjeteket.

Miért szakított Orbán az USA-val?

Miért barátkozik Putyinnal még azt követően is, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát?
A magyar miniszterelnök attól tarthat, hogy hidegháborús helyzetben szerepe leértékelődik míg ellenkező esetben profitálhat abból, hogy Washington és Moszkva újra szóba áll egymással.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója elismerte: tárgyalnak Moszkvával Ukrajnáról méghozzá Zelenszkij elnök feje fölött. Kissinger ex külügyminiszter a republikánusok nevében már régóta ezt javasolta. Így lett békeangyal a magyar miniszterelnök, aki békeidőkben háborúzott szinte mindenkivel, amikor a szomszédban kitört az igazi háború, akkor hirtelen a béke elszánt híve lett.

A neonáci pártvezér példaképe Orbán Viktor

Akit demokratikus Európa vezetői elvtelen zsarolónak tartanak, akire teljességgel érvényes a „madarat tolláról, embert barátjáról” mondás, akivel csak diktátorok és szélsőjobboldali pártvezérek állnak egy platformon, ő fiatal demokratából maffiaállamot létrehozó magyar miniszterelnök.

“Ő egy példakép, ő talán az egyik utolsó államférfi Európában “ – jelentette ki Björn Höcke, az Alternative für Deutschland vezére Türingiában, amely a szélsőjobboldali mozgalom egyik fellegvára Németországban. Björn Höcke szívesen utazik Magyarországra, mert “ott szabadon lélegezhet és szabadon kifejezheti a véleményét”.

Björn Höcke 2017-ben Drezdában egy sörcsarnokban kijelentette, hogy

“véget kell vetni a holokauszt miatti szégyenkezésnek” és Németországban“ meg kell szűnjön az ezzel kapcsolatos egyetértés, amely elítéli azt.”

Björn Höcke szerint “elvágják Németország gyökereit 1945 óta.”

Az emlékművet, melyet a nácik által meggyilkolt 6 millió zsidó áldozatnak állítottak “szégyenteljesnek nevezte.”

Az Alkotmányvédelmi Hivatal figyeli Björn Höckét.

“A szélsőjobboldali politika és a szélsőjobboldali terror a legnagyobb fenyegetés Németországban” – hangsúlyozta az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője, aki közölte: figyelik a Szárny című frakciót az Alternative für Deutschland mozgalmon belül. Ennek a frakciónak az egyik vezetője Björn Höcke.

Korábban az Alkotmányvédelmi Hivatal nem figyelt meg olyan pártot, amelynek képviselői vannak a Bundestagban, de 2020-ban szakítottak ezzel a gyakorlattal.

Orbán német dilemmája

“Kénytelenek voltunk feláldozni a párt kapcsolatot az Alternative für Deutschland mozgalommal annak érdekében, hogy javítsuk a két állam viszonyát”

– nyilatkozta Orbán Viktor a német sajtónak azt követően, hogy találkozott Berlinben Olaf Scholz kancellárral. A szociáldemokrata kancellár felhívhatta Orbán Viktor figyelmét arra, hogy a neonáci elemeket is tartalmazó Alternative für Deutschland karanténban van Németországban.

Lambsdorf gróf, az FPD akkor elnöke vezette be a fiatal Orbán Viktort a német politikába. Az ő támogatásával lett a Liberális Internacionálé egyik alelnöke. Azután Orbán váltott, és a CDU-CSU pártszövetséggel működött együtt, amely hosszú ideig vezette Németországot. Paktumot kötött Merkel kancellárral, aki megóvta őt a bírálatoktól. Orbán Viktornak különösen jó kapcsolatai voltak a bajor CSU-val, ahova gyakran meghívták migráns ellenes nézetei miatt. Ám mindez a múlt: Orbán Viktor kiléptette a Fideszt az Európai Néppártból. A magyar miniszterelnök megpróbált szélsőjobboldali európai mozgalmat létrehozni, mindeddig sikertelenül. Ily módon Németországban szövetséges nélkül maradt holott a német kancellárnak döntő szava van abban, hogy Magyarország megkaphatja-e az uniós eurómilliárdokat. Az európai pénzek nélkül nem működik a Nemzeti Együttműködés Rendszere Magyarországon. Németországban, ahol erről a pénzről elsősorban döntenek, csak a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland mozgalom az Alkotmányvédelmi Hivatal által megfigyelt neonáci Szárnya tekinti példaképnek  Orbán Viktort.

A kutya sem fogadja Washingtonban a kínai nagykövetet

Múlt szeptemberben érkezett az amerikai fővárosba Kína nagykövete, akinek eddig még egyetlenegy magasrangú amerikai döntéshozóval sem sikerült komolyan tárgyalnia. Blinken külügyminiszter csakis a rutin bemutatkozás alkalmából fogadta a kínai nagykövetet.

A Biden adminisztráció  csakis tanácsadói szinten tárgyalt  Csin Kanggal, akit viszont a legutóbbi pártkongresszuson beválasztottak a központi bizottságba. Vang Ji, a jelenlegi külügyminiszter ugyanezt az utat járta be míg azután bekerült a Politikai bizottságba is. Az új washingtoni nagykövet tehát bírja Hszi Csinping teljes bizalmát, de a Biden adminisztráció fütyül rá. A Politico portál szerint erre alaposan ráfizethet a jelenlegi amerikai kormányzat hiszen Trump elnök azzal dicsekedhetett, hogy fogadták Pekingben a Tiltott városban is, ahova csakis a Kínának különösen fontos külföldi vendégeket engedik be.

Peking el akarja kerülni a hidegháborút

A világ kettéosztásával a kínaiak keveset nyerhetnek és sokat veszíthetnek. Pekingben Amerikát vádolják azzal, hogy új hidegháborút készít elő a demokráciák és diktatúrák között. Kína több pólusú világrendet akar, de egyáltalán nem kíván egy táborba tartozni Putyin elnök hanyatló és háborúskodó Oroszországával.

Európát tartja Kína a menekülő útnak a hidegháborús csapdából. Ezért nyíltan örvendeznek Scholz német kancellár pekingi látogatásának. Ő az első G 7 vezető , aki Pekingbe látogat azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, Hszi Csinping elnök pedig a pártkongresszuson bebetonozta a hatalmát.

Scholz sem akar hidegháborút

A német kancellár pekingi útja előtt megírta elképzeléseit Németország és az Európai Unió kínai kapcsolatairól – nem hagyva figyelmen kívül azt, hogy évek óta Kína mind Németországnak mind az Európai Uniónak a legfontosabb kereskedelmi partnere. Ennek tudatában Scholz ezt írta:

”új hatalmi központok emelkednek ki egy több pólusú világban. Mi mindegyikkel partneri viszonyra törekszünk.

Jövő héten Indonéziában részt veszek a G20 csúcstalálkozón. Miközben én Pekingben tárgyalok, Németország államfője Japánban és Dél Koreában teszi ugyanezt. Németország kettéosztására emlékezve  egyáltalán nem vagyunk érdekeltek abban, hogy a világ újra két blokkra szakadjon. Az 1,4 milliárd lakosú Kína a maga hatalmas gazdasági erejével kulcsszerepet kíván játszani a világban. Ez nem igazolja azt tendenciát, hogy el kell szigetelni Kínát sem pedig azt, hogy Kína hegemóniára törjön a világban. Nem akarjuk szétválasztani a kínai és az európai, a kínai és a német gazdaságot egymástól.
A német-kínai kereskedelem nagyrészében nem alakultak ki monopóliumok, de ahol igen, ott cselekednünk kell. Ilyen kockázatos helyzet alakult ki például a ritka földfémek esetében vagy a legkorszerűbb technológiákban, ilyen esetekben diverzifikálni kell a beszerzési forrásokat.

A mi válaszunk a problémákra a diverzifikálás és a saját alkalmazkodóképességünk javítása, nem pedig a protekcionizmus és a visszavonulás a saját piacunkra. A kölcsönösség alapján akarunk gazdasági viszonyt folytatni Kínával.

Németország Kína politikája csakis akkor lehet sikeres, ha az uniós diplomácia keretében valósul meg.

Az Európai Unió szerint Kína egyszerre partner, versenytárs és rivális.

„Mi keressük az együttműködést a kínaiakkal a mostani pekingi tárgyalásokon a kölcsönös érdekek alapján, de nem tévesztjük szem elől az ellentéteket sem” – írta Scholz kancellár a Politicoban röviddel pekingi látogatása előtt.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!