Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9317 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Trump: a kínaiak segítenek az észak-koreai válságban, az oroszok inkább ártanak

0

Észak-Korea fő volt a fő témája a Donald Trump és  Hszi Csin-ping kínai elnök között zajlott telefonbeszélgetésnek. 

Az Egyesült Államok elnöke telefonon tárgyalt Hszi Csin-ping kínai elnökkel, aki a héten megerősítette pozícióját a XIX. pártkongresszuson. Szóba került Észak-Korea is, mely gőzerővel fejleszti nukleáris fegyverzetét és interkontinentális rakétákkal kísérletezik, amelyek elérhetik az Egyesült Államok területét is. Trump úgy nyilatkozott Phenjan egyetlen szövetségesének tartott Kínáról, hogy Peking igencsak érdekelt a válság megoldásában, miközben Oroszország hozzáállása inkább hátráltatja a megoldást. Ehhez Trump gyorsan hozzátette, hogy ha

„jobbak lennének a kapcsolatok Washington és Moszkva között, akkor az mindenképp használna az ügynek.”

Trump a választási kampánya során azt ígérte: javítja a kapcsolatokat Moszkvával, amely ellen az USA szankciókat vezetett be Ukrajna miatt. 2014-ben ugyanis Oroszország egy népszavazás után annektálta a Krím félszigetet. Donald Trump a szankciók feloldását ígérte, de ehelyett újabb büntető intézkedéseket vezetett be Oroszország ellen.

Közben az sem kedvez az amerikai-orosz kapcsolatoknak, hogy az amerikai kémelhárítás nemrég igazolta a gyanút: az oroszok igyekeztek befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztást. Jelenleg is vizsgálódik az FBI és az amerikai kongresszus, de már elsősorban az amerikai elnökkel kapcsolatban. Azt szeretnék megtudni: Trump embereinek milyen kapcsolatban álltak Moszkvával? Hillary Clinton ugyanis azt állította, hogy részben azért veszítette el a választást, mert az oroszok Trumpot támogatták. Amikor legutóbb Trump az amerikai kongresszusban járt, akkor egy tüntető orosz zászlókat hajigált felé és hazaárulónak nevezte az Egyesült Államok elnökét.

Marton László bocsánatot kért?

0

A rendező közleményében úgy kért bocsánatot, hogy magáról elhárította a felelősséget: „Most megértettem, hogy vannak, akik azt gondolják, úgy érzik, hogy oly módon közeledtem hozzájuk és olyat cselekedtem, amivel megsértettem őket.”

A közlemény:

„Az elmúlt napokban napvilágot látott, személyemet érintő hírek mindent összetörtek körülöttem. Nem kímélték sem a családomat, sem a munkámat, sem önnön magamat. Igyekeztem egész életemben teremteni, alkotni és átadni. Mindez most megsemmisült, olyan – nagyrészt névtelen – közlések alapján melyekben egyoldalú értékelések is találhatók.

Pályám során arra törekedtem, hogy másokat ne bántsak, hanem segítsek. Úgy a színpadon, mint azon kívül. Soha nem akartam egy másik embert megalázni.

Most megértettem, hogy vannak, akik azt gondolják, úgy érzik, hogy oly módon közeledtem hozzájuk és olyat cselekedtem, amivel megsértettem őket.

Ezúton üzenem minden névvel vagy név nélkül megszólaló személynek, hogy bocsánatot kérek, ha olyat tettem vagy úgy viselkedtem, amivel megsértettem, nehéz helyzetbe hoztam őket. Tisztelettel kérem bocsánatkérésem elfogadását.

Bocsánatkérésem mellett, továbbra is a Vígszínház és a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendelkezésére állok, hogy hallgassák meg vezetői, rendezői és tanári működésemmel kapcsolatban a társulat tagjait, a színház dolgozóit, valamennyi volt és jelenlegi tanítványomat.

Marton László”

Ahogy korábban megírtuk, Marton László nem indít pert, miután előbb Sárosdi Lilla vádolta meg szexuális zaklatással, majd több, korábbi áldozata is előkerült.

Halálos baleset volt az M2-esen

0

Egy ember meghalt, amikor frontálisan összeütközött egy autó és egy kamion az M2-es autóút 27. kilométerénél, Göd közelében, közölte a katasztrófavédelem az MTI-vel.

A forgalom egy sávon, váltakozva halad az M2-esen, de még mindig több kilométeres a dugó.

Az Útinform azt javasolja, hogy aki teheti, észak felől már a 36-os jelű kihajtónál, a csörögi elágazásnál Őrbottyán felé kerülhet. Az M0-s autóútról Káposztásmegyernél érdemes letérni és a 2-es főút felé haladni, vagy a fóti csomópontnál lehajtani és Őrbottyán felé kerülni.

Sokba kerülhet a feledékenység a cseh szélsőjobboldali vezetőnek

0

Úgy tűnik, hogy a hétvégi csehországi választások egyik meglepetésének tartott Okamura nem sokáig élvezheti felhőtlenül a sikerét: a cseh hatóságok ugyanis azért vizsgálódnak nála, mert „elfelejtett” bevallani több mint száz millió forintnyi bevételt. 

Tomio Okamura, a tokiói születésű, koreai-japán apától és morvai édesanyától származó politikus a hétvégéi csehországi parlamenti választások egyik legnagyobb nyertese. Az általa vezetett szélsőjobboldali, bevándorló- és iszlámellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (Svoboda a přímá demokracie – SPD) a cseh választásokon 10,78 százalékot szerzett.

Ám az öröme hamarosan ürömmé válhat. A cseh médiumok ugyanis kiderítették, hogy Okamura a tavaly beadott vagyonnyilatkozatában „elfelejtette” megemlíteni, hogy 115 millió forint értékben adott el egy lakást. Ugyanúgy nem tüntette fel azt sem, hogy a banktól 56 millió forintnyi összegnek megfelelő kölcsönt vett fel. Okamura tagadta, hogy bármit is szándékosan hallgatott volna el és az egészet a vagyonnyilatkozatot készítő könyvelőjének a nyakába várta. Szerinte amúgy is egy formális hibáról van szó, amit

„később mindenképp ki akar javítani, de a választások miatt elfelejtette”. 

Ezt az érvet azonban a cseh Igazságügyi Minisztérium nem fogadja el. Utasította hatóságokat, hogy folytassanak vizsgálatot az ügyben. A választásokon második helyet szerző ODS párt képviselői követelik, hogy induljon eljárás a politikus ellen, mivel Okamura akkor hallgatta el ezt a bevételt, amikor már véget ért a szenátori megbízatása, így a törvény értelmében köteles lett volna részletesen beszámolni a vagyonáról. Ugyanúgy a jobbközép párt képviselői szerint a tavalyi vagyonnyilatkozat beküldése után sem jelezte hibát az illetékes hatóságoknál, mert valószínűleg el akarta „tussolni” az ügyet.

Államosítási álmok 

Az SPD elnökével már nem először került a politikai pártok támadásainak célkeresztjébe. Okamura azt vetette fel a közrádióban sugárzott interjújában, hogy meg kellene változtatni a közmédia jogi státuszát.

„A közszolgálati cseh rádiónak és a televíziónak gondjai vannak az átlátható gazdálkodással, és ezt mi meg akarjuk változtatni”

– jelentette ki a politikus. Hozzátette, hogy megszüntetné az előfizetési díjakat, államosítaná a médiát, hogy a legfelsőbb számvevőszék ellenőrizhesse gazdálkodásukat.

A közszolgálati média állami médiává való változtatásáról kapcsolatos elképzelését a cseh közszolgálati televízió és a rádió, illetve a parlamenti politikai pártok döntő többsége is azonnal elutasította, mivel azt ők a sajtószabadság, a demokrácia elleni támadásnak minősítik.  Először a közmédiával szemben nagyon ellenségesen viselkedő Andrej Babiš a választási győzelme után igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy az ANO sem óhajtja államosítani a közmédiát és nem fog változtatni annak jogi státuszán.

Csehországban közszolgálati jogi státusza a Cseh Televíziónak, a Cseh Rádiónak és a ČTK hírügynökségnek van, de állami támogatást nem kapnak. Folyamatosan rossz volt a viszonyuk Csehország államfőivel, sőt, a Miloš Zeman jelenlegi cseh elnök kizárólag a kereskedelmi médiumoknak nyilatkozik.

Megszűnik a munkaadói szja-bevallás

0

Jövő évtől nem készíthetik el a munkaadók az alkalmazottak szja-bevallását a parlamentnek most benyújtott úgynevezett salátatörvény szerint. Marad a saját kezűleg kitöltött űrlap vagy az adóhatóság által elkészített tervezet.

Véget vetne a kormány a munkáltatók egyik „kényelmi szolgáltatásának”, annak, hogy minden év tavaszán – kérésre – elkészíthetik alkalmazottaik szja-bevallását. A parlament elé került „salátatörvény” egyik módosító rendelkezése alapján maradnak az adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallás, illetve a hivatal által összeállított tervezet jóváhagyása (szükség szerint kijavítása). A változás már a 2018 tavaszi bevalláskor érvényes lenne.

 

Orbán passaui eszmefuttatása

0

A Süddeutsche Zeitung liberális német lap igen terjedelmes helyszíni tudósításban számolt be Orbán Viktor passaui szerepléséről az Európa-szkepticizmus – „Miért van szükségünk Európára” című – nyilvános vitán, amelyen a tervek szerint Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke is részt vett volna, de a folyamatban lévő koalíciós tárgyalások miatt lemondta megjelenését.

A vitavezető Thomas Baumann, az ARD vezető német közszolgálati tévécsatorna korábbi főszerkesztője volt. A pódiumon helyet foglalt Horst Teltschik, Helmut Kohl kancellár külpolitikai tanácsadója is. Baumann mindjárt az elején felolvasott néhány idézetet Orbán október 23-i beszédéből, és leszögezte:

„Az ilyesmit Németországban nagyon pontosan regisztráljuk, ezek a hangok történelmünk legsötétebb korszakából származnak”.

A cikk szerzője szerint Seehofernek csak a javára válhat a távolmaradás, így elkerülte azt a kellemetlen helyzetet, hogy kommentálnia kelljen Orbán Angela Merkelre tett idézett kijelentéseit. Köztudott, hogy Orbán katasztrofálisnak tekinti Merkel menekültválsággal kapcsolatban 2015-ben hozott döntéseit, így aztán nem is említi a nevét. A „migránsmentes” kifejezést a magyar miniszterelnök így magyarázta: egyes uniós államok úgy döntöttek, hogy befogadnak más kultúrkörből érkező, és nem keresztény hitű embereket, országa számára azonban ez szóba sem jöhet: „Mi magyarok nem akarjuk ezt. Olyanok akarunk maradni, amilyenek vagyunk” – mondta. Persze a magyarok jó keresztények akarnak lenni, de az ember magának nem árthat. „Oda kell vinni a segítséget, ahol szükség van rá, de „a szükséget szenvedő embereket nem lehet idehozni”. A vitavezető nem rejtette véka alá: kétli, hogy Európa még egységes értékeket vallana, ha egy tagállam kormányfője évek óta veszéllyé minősíti a muszlimokat és folyamatosan mennydörög Brüsszel ellen.

Amit Orbán mondott, nem újdonság, de az a tény, hogy a mintegy 450 jelenlévő barátságosan tapsolt neki, és egyszer sem fütyülte ki, azt mutatja, hogy egészen jól mennek a dolgai.

Orbánt meg fogja erősíteni az osztrák Szabadságpárt és a menekültügyben kritikus Sebastian Kurz ausztriai választási győzelme és Andrej Babiš csehországi sikere, európai konzervatív körökben pedig már rég ünneplik a magyar miniszterelnököt. Orbán beszámolt a határmenti kerítések építéséről, és arról, hogy egymilliárd euróba kerültek, majd Európa védelmezőjének szerepében tetszelgett: „Ezek az emberek nem hozzánk, Magyarországra akarnak jönni, hanem Németországba. Nem logikus, hogy minket, magyarokat a szolidaritás hiányával vádolnak”.

A 70 perces rendezvény során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Jan Werner Müller és a hozzá hasonló szakértők miért nevezik Orbánt minta-populistának. Orbán úgy tesz, mintha pontosan tudná, ki tartozik az igazi magyarok közé – a „Haza nem lehet ellenzékben” jelszavában benne van a kirekesztés –, és az is, hogy ellenfelei mit akarnak.

Orbán többször is hangsúlyozta, hogy nem dolga minősíteni az emberek meggyőződéseit.

„Hiszen csak azt valósítom meg, amit a népem akar”

– mondta. Az érv ijesztően leegyszerűsített, de éppen ezért nehezen cáfolható. Baumann és Teltschik Orbán szemére vetette, hogy Magyarországon folyamatosan gerjeszti az állítólagos fenyegetettség légkörét, és előítéleteket szít a muzulmánok, a romák és a zsidók ellen, és hogy a felmérések szerint sehol máshol nem olyan erős az idegenellenesség, mint Magyarországon, továbbá hogy ehhez köze van a Fidesznek és propaganda-gépezetének.

Passauban is arról beszélt, hogy a következő években további milliók jönnek majd Afrikából és a Közel-Keletről. Pillanatnyilag Soros György Orbán legnagyobb ellensége: kormánya gyanús konzultációt szervez az állítólagos „Soros-tervről”, amelynek értelmében szerinte milliónyi bevándorló érkezik majd, hogy lerombolja Európát.

Külső fenyegetésre mindig szükség van

– írta a szerző. Horst Teltschik azt tanácsolta Orbánnak, hogy ignorálja „Soros támadásait”. Ám ezzel nem csupán a magyar kormányfő narratíváját követte, hanem alkalmat adott Orbánnak arra, hogy a zsidó Sorost „kaszinó-kapitalistának” nevezze, és felforgató terveket tulajdonítson neki.

Aki ismeri a magyar történelmet, az tudja, hogy hányan tekinti magukat még mindig áldozatnak. Erősen jelen van még a trianoni békeszerződés is a narratívák között. Ezért igen kritikusan szemlélnek az emberek minden külső beavatkozást.

Az EU a magyar miniszterelnök szerint ma az, ami egykor a Szovjetunió volt. És az esetleges reformokkal kapcsolatban Orbán Passauban is világossá tette álláspontját: nem akar semmi olyan ambiciózus változást, amilyet Emmanuel Macron francia elnök javasol, hanem a meglévőt akarja védelmezni és fenntartani. A vele szemben jóindulatú passaui közönségnek pedig azt üzente: a négy visegrádi államban, amely elutasítja az EU menekültpolitikáját, éppen annyi ember él, mint Franciaországban. Vagyis óva intette a majdani berlini kormányt attól, hogy túl szorosan kötődjön Macronhoz: „Németország lenne a fő vesztes, ha Visegrád leválik” – idézte a szerző Orbán Viktort.

Megszületett a FIFA-botrány első ítélete

0

Hector Trujillo, a Guatemalai Labdarúgó Szövetség korábbi főtitkára az első, akit az Egyesült Államokban elítéltek a nemzetközi szövetség (FIFA) 2015 májusában kirobbant botránya után. 200 ezer dolláros vesztegetést fogadott el.

A 63 éves Trujillóra – aki júniusban bűnösnek vallotta magát csalás és összeesküvés vádjában – a brooklyni szövetségi bíróság nyolc hónap börtönt szabott ki.

A korábbi sportvezető közel 200 ezer dolláros vesztegetést fogadott el egy cégtől, amely a marketingjogokat akarta megszerezni.

Az ügyészek több mint hároméves börtönbüntetés és 415 ezer dolláros jóvátétel kiszabását kérték,

az ügyvédek a börtönbüntetést szerették volna elkerülni.

Egy előzetes megállapodás szerint Trujillo nem fellebbez, és azt is elfogadta, hogy 175 ezer dolláros jóvátételt fizet.

A guatemalai férfit 2015 decemberében tartóztatták le a floridai Port Canaveralban, ahol egy Disney-körutazáson vett részt a családjával. Később hangsúlyozta, hogy hazája törvényeit nem sértette meg, „csak” a FIFA szabályait.

A védőügyvédek kijelentették, hogy az ügyészség eljárása véget vetett Trujillo sikeres és kiemelkedő jogászkarrierjének, hiszen a letartóztatása miatt

le kellett mondania a guatemalai alkotmánybíróságban betöltött posztjáról.

A FIFA-botrány nyomozása során több mint negyven személyt és marketingügynökségeket gyanúsítottak meg az Egyesült Államokban.

Mennyit ér a magyar útlevél?

0

Egy nemzetközi felmérés szerint a magyar útlevél ott van a világ tíz legerősebb útlevele között. 

Global Pass Index weboldal minden évben kiad egy ranglistát, amelyen aszerint  osztályozzák a világ országainak útleveleit, hogy azok mennyire „erősek”. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott ország állampolgárának hány másik ország esetén köteles előzetes vízumot kérni, vagy elég ha anélkül, esetleg a helyszínen igényli a beutazási engedélyt.

Az ENSZ által elismert 195 ország közül az első helyen a délkelet-ázsiai térségben elhelyezkedő Szingapúr végzett, amely most először kapta meg a „világ legerősebb útlevele” címet. Ők 159 országba – köztük Kínába vagy Kubába – mehetnek vízummentesen vagy kaphatnak helyben beutazási engedélyt.

A második legerősebb útlevele Németországnak van, mivel egy német állampolgárnak 158 országba nem kell előzetesen vízumot igényelnie. Magyarország szintén előkelő helyen áll ezen a listán: az útlevele a 10-ik legerősebb, amivel sikerült a 29. helyet kivívnia magának. Tehát egy magyar utazónak 150 ország esetében elegendő az, ha csak az útlevelet viszi magával vagy helyben igényli a vízumot.

A legrosszabb helyen az évek óta háborús konfliktusokba süppedt Szíria, Pakisztán, Irak és Afganisztán végezte. Ezen országok állampolgárainak annyira „gyenge” útlevelet biztosít a központi kormányzat, hogy kevesebb mint 30 országba utazhatnak szabadon. Európában az uniós tagállamok közül Bulgária és Románia végzett az utolsó helyen, mivel a két ország által kiadott útlevéllel előzetes vízum igénylése nélkül 143 államba utazhatnak el. Az EU-n kívül európai országok esetében pedig Koszovó végzett az utolsó helyen: egy koszói utazónak csak 41 országba nem szükséges előre igényelnie a beutazási engedélyt, amely miatt a ranglistán csak a 84-ik helyet foglalja el.

Beolvad az LMP-be az Új Kezdet

0

A Független Hírügynökség információja szerint a Gémesi György, gödöllői polgármester által alapított mozgalom, amely már korábban is szorosan együttműködött az LMP-vel és Szél Bernadettet ismerte el közös miniszterelnök-jelöltként, hivatalosan is csatlakozik a zöld párthoz. Ezt novemberben hozzák nyilvánosságra.

A választási szabályok miatt kerülhet sor a fúzióra, mert így az 5 százalékos parlamenti küszöb érvényes rájuk nézve, nem pedig a 10 százalékos.

Korábban Gémesi azt nyilatkozta, hogy pártja még túl fiatal az önálló induláshoz, a Lehet Más a Politikát viszont sok mindenben tudják segíteni. „Azzal tudunk hozzájárulni, hogy polgármesterek vagyunk, tudunk az emberek nyelvén beszélni, ezt a lokalitást visszük be ebbe az együttműködésbe. Az LMP-nek van egy frakciója, országos párt, nyilván nekik abban van nagyobb mozgásterük. Együttesen ez olyan eredményt hozhat, amely hozzásegít bennünket a választás eredményességéhez” – mondta a pártalapító.

Tüntetőleg elhagyták az írószövetséget kárpátaljai magyar írók

0

Kilépett az ukrán írószövetségből Balla D. Károly József Attila-díjas író, valamint felesége, Berniczky Éva – értesült a KISZÓ.

„Nem sokkal az új oktatási törvény hatályba lépése után Évával úgy döntöttünk, hogy tiltakozásul a törvény 7. cikkelye ellen, kilépünk az Ukrajnai Nemzeti Írószövetségből. Megírtuk a nyilatkozatot (hogy még véletlenül se legyen benne nyelvhelyességi hiba, külső kontrollt is kértünk), és tagsági igazolványainkat mellékelve eljuttattuk a szövetség helyi szervezetének az elnökéhez”

– írja Balla D. Károly a blogján megjelent közös nyilatkozatban.

Leszögezte, az elnöknek többször nyomatékkal elismételte: vele és velük, a helyi szervezet egészével nincs bajuk. „Tiltakozásunk annak a hatalmon lévő politikai erőnek szól, amely a törvényt kidolgozta és hatályba léptette anélkül, hogy az érintettekkel erről előzetesen konzultált volna, vagy az évtizedek óta (például az oktatási minisztériumhoz) hivatalosan benyújtott szakmai javaslatokat a legkisebb mértékben is figyelembe vette volna” – emelte ki. Hozzátette, a nemzeti kisebbségek kollektív jogait durván korlátozó, nacionalista hátterű nyílt diszkrimináció törvénybe foglalása számukra elfogadhatatlan, ez ellen tiltakoztak a kilépéssel.

Balla D. Károly kitért arra is, hogy a helyi szervezet elnökének nem volt ellenérve, megértést tanúsított. Azt írta,

az írószövetség azért került képbe, mert „a szervezet része annak az állami struktúrának, amelynek a keretében ez a törvény megszületett,

és mivel mint szervezet, semmilyen módon nem tiltakozott ellene, hallgatólagosan egyet is ért vele (holott tudvalevő, hogy országos szinten számos nem ukrán nemzetiségű író tartozik soraiba)”.

„Semmilyen szinten nem szeretnénk annak a politikai erőnek az értelmiségi holdudvarához tartozni, amelynek hatalmi törekvéseit nacionalista indulatok támogatják”

– szögezte le.

KárpátHír

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!