Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9315 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Magyarországot ma nem vennék fel az EU-ba

0

Meciar Szlovákiájához hasonlította Bozóki András az Orbán-féle illiberális rezsimet, Mitrovits Miklós Lengyelország-szakértő szerint pedig komoly történelmi okai vannak az ilyen folyamatoknak a térségben. A Political Capital és a Friedrich Ebert Alapítvány  konferenciáján az is elhangzott, hogy az Unióban azt gondolják: a magyarok ugyan elmennek a falig, de lehet velük tárgyalni, a lengyelekkel viszont nem. Az EU pedig nem a szankciókra épül, hanem a közös értékekre, ezért sem tud azzal mit kezdeni, ha valaki ezekkel szembe megy.

Krekó Péter, Arató Krisztina, Bozóki András, Gyévai Zoltán és Mitrovits Miklós
Fotó: FüHü

Arató Krisztina, az ELTE jogi karának egyetemi tanára arról beszélt, hogy sokat emlegetik: az Európai Unió válságban van, és a demokrácia válsága csak egy a sok közül. Emlékeztetett arra, hogy először ez a kérdés nem is az új tagok között merült fel, hanem még 1999-ben, Ausztria esetében, amikor a szélsőjobboldali Szabadságpárt bekerült a kormányba. Ott a vizsgálóbizottság azt találta, hogy nem történt olyan alapjogi sérelem, amire számítottak – ez presztízsveszteséget okozott az Uniónak, ezért is óvatosak az ilyen fellépéseknél.

Most viszont Magyarország és Lengyelország esetében komoly dolgokról van szó.

Lengyelországgal szemben el is indult az eljárás a hetes cikkely alapján. Ha viszont ezt érvényesítik, akkor Arató Krisztina szerint érdemes belegondolni, hogy valóban a kívánt hatást érnék-e el, vagyis, hogy az érintett országok visszatérnek a demokratikus értékekhez, és nem pont az ellenkezőjét, hogy még inkább befelé fordulnak.

Bozóki András, a Közép-európai Egyetem tanára szerint a magyar helyzet annyiból érdekes, hogy

„már nem beszélhetünk liberális demokráciáról Magyarország esetében”,

ez már „a szürke zónába tartozó hibrid rezsim”, olyan, mint Meciar Szlovákiája, Iliescu Romániája, Milosevics Szerbiája volt. Ilyen viszont az EU-ban nincs, és még nem is volt. Lengyelországban „ugyan súlyos problémák kezdenek mutatkozni”, de nagy a társadalmi ellenállás, nincs még bebetonozva a rendszer.

A magyar viszonyokat viszont demokráciáknak kell eladni, Bozóki szerint

„ezt nevezi a miniszterelnök pávatáncnak, hogy mást mond Brüsszelben és mást Magyarországon”.

Ezért nem súrlódásmentes Magyarország és az Európai Unió viszonya, amit tovább bonyolít, hogy a Fidesz az Európai Néppárt tagja.

Bozóki szerint, ha nem lenne Magyarország az EU tagja, akkor beláthatatlan lenne, hogy meddig menne el ez a folyamat. Az Uniónak ugyanis vannak eszközei, de limitáltak, mivel nincs felkészülve arra, hogy egy nem demokratikus ország lesz a tagja, csak bizonyos szabadságjogokat tud számon kérni, demokratikus jogi alapnormákat nem. Ráadásul a kohéziós alapok révén az Unió hozzá is járul az ilyen rezsim fennmaradásához – hiszen azok a szövetséges elithez kerülnek.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója Gyévai Zoltánnak, a Bruxinfo főszerkesztőjének egy korábbi írását idézte, miszerint egy magas rangú uniós tisztviselő azt mondta neki: Orbán Viktor olyan, mint egy gyorshajtó:

ha lefotózzák 160-nal, akkor visszakapcsol 140-re,

vagyis még mindig túl gyorsan hajt, de legalább nem fejjel megy a falnak.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Gyévai Zoltán szerint valóban vannak vörös vonalak: például a halálbüntetés kérdése, vagy az Európai Bíróság ítéleteinek elfogadása. Azt mondta: továbbra is az Brüsszelben a mérvadó vélemény, hogy a lengyel kormánnyal szemben

Orbán Viktor elmegy ugyan a falig, megpróbálja kitolni, de megérti, mikor kell megállni, és lehet vele tárgyalni.

A Lex CEU-val kapcsolatban azt mondta, politikai és jogi folyamat is elindult: az Európai Néppárté volt a feladat, hogy politikailag figyelmeztesse a Fideszt, de a megoldást a jogi úttól várták. Szerinte a magyar kormány él a jogi lehetőségekkel – mellékesen azt is megjegyezte, hogy a magyar jogászokat sokszor csodálattal emlegetik Brüsszelben, hogyan találnak mindig új lehetőségeket.

Mitrovits Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója arról beszélt, hogy kívülről sokszor csak a következmények látszanak, de Magyarország és Lengyelország esetét nem lehet az elmúlt 5-10 év távlatában vizsgálni. Szerinte minimum 200 évről van szó: az 1815-ös bécsi kongresszuson Európa felosztotta Lengyelországot (a korábbi felosztások után újra), mert a nagyhatalmak úgy gondolták, nincs szükség Európa ezen részén független nemzetállamokra.

Ekkor indult el az a folyamat is, ami a mostani európai demokráciákhoz vezetett. Viszont többek között Magyarország és Lengyelország esetében folyamatosan, a nyugati hatalmak egyetértésével levert szabadságmozgalmakról volt szó, vagyis

nem tudott kifejlődni az, ami Nyugat-Európában.

Később sem volt esélye ennek a régiónak a Nyugathoz csatlakozni, hiszen a második világháború után például a szovjet érdekszféra része lett. A kelet-európai nacionalizmusoknak szerinte fontos eleme „a Nyugat minket elárult” gondolat, ami megjelenik a magyar és a lengyel kormánypártoknál is.

Gazdaságpolitikában ugyanakkor van különbség: a lengyelek közelíteni akarják az országot az Unióhoz. Strukturális különbség a társadalom ellenállási képessége is – ennek okát pedig az 1945 után történtekben látja. Lengyelországban 10-12 évente volt egy társadalmi robbanás, ezért ott

teljesen más a megítélése a civil és jogvédő mozgalmaknak, illetve a magántulajdonnak.

Tehát szerinte csak látszólag megy egy irányba a magyar és a lengyel politika. Azt is problémának látja, hogy az Unió csak tüneteket kezel, nem a mélyebb problémákat, és választ kellene találni arra, hogy ez a régió mennyire része Európának.

Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a rendszerváltás utáni régiós elitnek is történelmi felelőssége van abban, hogy a mostani rendszer kialakult – szerinte kevesen tekintették a centrumhoz való felzárkózást prioritásnak.

Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski
Fotó: MTI/EPA/Pawel Supernak

Arató Krisztina egyetértett azzal, hogy a megkésett iparosodás problémája is jelen van a mostani helyzetben. Szerinte a „mit tehet az EU?” kérdésben megjelenik a

„mentsen már meg minket Brüsszel magunktól”

gondolat is.

Bozóki András szerint az EU eltérően kezeli Magyarországot és Lengyelországot – de Lengyelország nem is válaszol az uniós megkeresésekre, Orbán Viktor viszont igen, ráadásul a Néppárt tagjaként többet is elnéznek neki.

Gyévai Zoltán azt mondta, hogy nagyon kevés az ismeretanyag, ami Magyarországról és a régióról felhalmozódott az Európai Bizottságban, és egyik oka az, hogy nem vagyunk régóta tagok. Magyarország (és Lengyelország) azt a lehetőséget sem használta ki eddig jól, hogy lobbizzon az Unión belül – amit a németek fejlesztettek tökélyre. Szerinte

„kicsit úgy érzékelik Lengyelországot és Magyarországot Brüsszelben, hogy ezek az országok rosszul érzik magukat a bőrükben, és ezen segíteni kell”.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU eleve nem a szankciókra épül, hanem a közös értékekre, ezért sem tud azzal mit kezdeni, ha valaki ezekkel szembe megy. Ezért kétfajta megoldás kínálkozik: összekötni a jogállami elveket a kohéziós alapokkal, vagy valahogy ösztönözni a nagyobb együttműködésre ezeket az államokat – és ez az, amit a többség támogat.

Jaroslaw Kaczynski
Fotó: MTI/EPA/Radek Pietruszka

Mitrovits Miklós szerint Lengyelország történelmi lehetőséget szalaszt most el, mert szinte soha nem volt arra lehetősége, hogy olyan mértékben szólhasson bele Európa jövőjébe, mint ahogy most tehetnék.

Arató Krisztina a kérdésre, hogy Magyarországot felvennék-e ma az Európai Unióba, azt válaszolta: szerinte nem, de az ország sem így működne, ha ma kellene csatlakoznunk. Gyévai Zoltán annyit tett hozzá: nem csak Magyarország nem teljesítené a tagok közül most a feltételeket.

Bréking nyúz, október 27. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az Origo továbbra is politikát csinál a Marton-ügyből, de már Verebes Istvánt, és a Színművészeti Egyetemet sem kímélik, miközben a 888 talált egy nyugat-európai megmondóembert, aki védelmébe vette az EU ellen szabadságharcot folytató kelet-európai országokat. Ja, és a migránsok sem maradhatnak ki a gyűjtésből.

Az Origo a Marton-ügy kapcsán a balliberális összeesküvésről

„Marton László szexuális zaklató rendező, a balliberális kulturális-politikai világ kedvence bocsánatot kért áldozataitól. Elismerni lényegében nem ismert el semmit, egyelőre a rendezéseit sem vette még le a Vígszínház, de magával Martonnal túl sok dolgunk már nincs. A botrányt elindító áldozata megbocsátott neki, az ő helyzetében ez teljesen érthető. Ha a borzalmas Marton-örökségtől mer megszabadulni Eszenyi Enikő, az új igazgató, akkor a Vígszínház megteszi azt, amit ebben a helyzetben megtehet. A Színművészeti Egyetem az már külön ügy, egészen pontosabban a Csizmadia Tibor vezette színházi szak. Arra vissza fogunk térni. Ott még van mit feltárni. De amivel most kell (tovább) foglalkoznunk, az a balliberális színházi álelit gyomorforgató viselkedése. Most éppen a pártállam kabarérendezője, a Heti Hetes nyugdíjas sztárja, Verebes István mondott és írt olyan dolgokat, amelyekre reagálni kell.” (Origo: Verebes István halott embereket gyaláz, így mentegeti a szexuális zaklatót)

Ünnepelt kiállás Magyarország mellett a 888-on

„Éric Zemmour francia politikai kommentátort az RTL Rádió élő adásában kérdezték Közép-Európáról és az ott zajló politikai folyamatokról. Nyugati elemzőktől szokatlan módon, Zemmour úgy látszik megértette térségünk felemelkedésének okait és fontosságát, ezzel is bizonyítva, hogy az Európa jövőjéről szóló vitát bizony Közép-Európa nyerte.

«Azt hisszük, hogy ellenségesek a liberalizmussal szemben. Illiberálisoknak hívjuk őket, de a valóságban ők talán még többet tesznek a szabad piacért, hiszen ismerik, a saját bőrükön tapasztalták a kommunista rendszer rombolását. Euro-szkeptikusoknak csúfolják őket, de valójában ők azok, akik még inkább támogatják Európát…»” (888.hu: Ilyen szépen még senki sem állt ki Közép-Európa és Magyarország mellett)

Pokolian rejtélyes migránsháromszög a Riposton

„Egyre nagyobb a mozgolódás a szerb-magyar-hor­vát határon. Az elmúlt napokban a kerítés ellenére egyre nagyobb fogásokról számolt be a rendőrség. A bólyi erdőben egy 70 ember megölésével gyanúsított pakisztáni férfit kaptak el.

Rengeteg a dolguk a baranyai és Bács-Kiskun megyei rendőröknek! Míg korábban úgy tűnt, az embercsempészek és migránsok a román határ felől próbálkoznak, ahol egyelőre nem véd a kerítés, az utóbbi időben mégis inkább a magyar-horvát-szerb határ mellett alakult ki egy rejtélyes háromszög.

Ott, ahol egyre-másra bukkannak fel illegálisan Magyarországon tartózkodó migránsokkal teli furgonok…” (Ripost: Elszabadult a pokol a déli határon!)

A Pesti Srácok az új jobboldal kézikönyvéről

„Az új jobboldal egyre népszerűbb Nyugat-Európában, illetve az USA-ban. Bár hazánkban a politikai közeg miatt még nem volt rá szükség, a jelenleg zajló politikai folyamatok megértéséhez fontos, hogy átlássuk, miről is van szó. Ehhez nagy segítséget nyújt Daniel Friberg könyve: a Jobboldal visszatér, mely részben iránytűként szolgál az Új Jobboldal megértéséhez, ugyanakkor alternatívát is kínál, amely a jelenlegi rendszer helyébe léphet. …

«Több, mint fél évszázadnyi meghátrálás. kirekesztettség, az egyre agresszívabb és követelőzőbb baloldalnak tett engedmények után az igazi európai jobboldal elégtételt követelve tér vissza. Egy nappal sem korábban a kelleténél, hiszen Európa számos problémával, sőt fenyegetéssel néz szembe»– kezdi könyvét Daniel Friberg, aki hiánypótló művet adott ki azoknak, akiket érdekel az Új Jobboldal, és meg szeretnék érteni azokat a folyamatokat, amelyek a mai PC társadalom alapjait fektették le.” (Pesti Srácok: Kötelező olvasmány Daniel Friberg a baloldal legyőzéséről szóló kézikönyve)

DK: Tarlós lebukott, átverte a budapestieket

0

Látszólag csönd honol a Római-parti gát körül, de a háttérben azért vannak mozgások. Legalábbis a DK fővárosi képviselője, Gy. Németh Erzsébet szerint.

Mai sajtótájékoztatóján a képviselő kijelentette: bár a nyilvánosság előtt Tarlós István főpolgármester azt nyilatkozta, hogy a választásig már nem kezdenek hozzá a mobilgát építéséhez, a háttérben folytatódik az engedélyek beszerzése.

Gy. Német Erzsébet azt valószínűsíti, hogy a választásokig már nem kezdenek hozzá a földmunkákhoz, és fákat sem vágnak ki, de

sok más előkészület megtörténik, mert a Fidesznek az az érdeke, hogy a mobilgát a parton épüljön meg.

Mint ahogyan a Független Hírügynökség is írt róla, október 18-án a Fővárosi Közgyűlés fideszes többsége – annak ellenére, hogy a Kúria zöld utat adott a népszavazási kérdésnek – egy igen ügyes trükkel megakadályozta, hogy a budapesti polgárok szavazhassanak arról, milyen gát épüljön a Római-parton.

Gy. Németh Erzsébet úgy látja, hogy Tarlós főpolgármester szereptévesztésben van, és úgy tesz, mintha a választóktól arra kapott volna felhatalmazást, hogy a Fidesz koncepcióját hajtsa végre. A projekt így csendben, sunyin a háttérben folytatódik, amíg Tarlós úton-útfélen azt hazudja mindenkinek, hogy még egy év van a kérdés eldöntésére.

A DK szerint viszont mobilgátból egyetlen darabkát sem szabad addig lerakni, amíg a város nem dönt róla népszavazáson. Nem kérünk a Fidesz akaratát képviselő főpolgármester gyáva trükkjeiből, és kocsmai stílusban előadott alpári kioktatásaiból! – írták közleményükben.

Mint ismeretes, a Fővárosi Közgyűlés a part mentén megépítendő mobilgáttal oldaná meg a Római-part árvízvédelmét, míg a civil szervezetek, valamint az ott lakó emberek többsége a jelenleg is meglévő Nánási úti gát megerősítését és korszerűsítését támogatja.

Öt év alatt tizenhárman szöktek meg a börtönökből

0

2017. október 25-én este a rendőrök Hajdúsámsonon elfogták azt a férfit, aki a Szegedi Fegyház és Börtön III. objektumából szökött meg. Az országos börtönparancsnokság szerint nem éri meg szökni, úgy is elkapnak mindenkit. 

A 38 éves L. József ellen fogolyszökés miatt eljárást indítottak, majd visszavitték a börtönbe. A sikeres rendőri akció után a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága sajtóközleményt adott ki arról, hogy a fogvatartottakat a rendőrség vagy a büntetés-végrehajtás munkatársai rövid időn belül elfogják, így ezzel plusz börtönéveket kockáztatnak.

Legutóbb a 2017. szeptember 12-én Győrből megszökött rabot szeptember 20-án, míg a szeptember 14-én Nagyfáról – mezőgazdasági munkavégzés közben – engedély nélkül távozó fogvatartottat október 25-én fogta el a rendőrség.

Azt, hogy mennyire nem éri meg a szökés, azzal támasztják alá, hogy az egyik idén megszökött rabnak csupán 46 napja volt hátra a büntetéséből, de most plusz egy év letöltendő börtönbüntetést kapott. Egy másik elítélt, akinek 3 év volt hátra korábbi jogerős büntetéséből, a fogolyszökés miatt 2 év 6 hónappal tovább marad a börtönben.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szerint az elmúlt időszak szökéseinek hátterében az áll, hogy egyre több – börtönön kívüli – külső helyen végeznek munkát az elítéltek. A büntetés-végrehajtási szervezet közel 1500 fogvatartottat foglalkoztat naponta külső gazdálkodó szervezettel kötött szerződés keretében, akiknek őrzése, ellenőrzése jelentős feladat. Külső munkát kizárólag olyan rabok végezhetnek, akik kisebb súlyú bűncselekmény miatt töltik a büntetésüket.

A korábbi évek szökéseinek vizsgálatakor arra jutottak, hogy a fogvatartottak mindig valamilyen személyes körülményben, családi állapotban beállt negatív változás miatt próbáltak elmenekülni a börtönből.

Már a pedofília is felmerült a hollywoodi botrányban

0

A gyerekszínészeket is gyakran megerőszakolták az amerikai film központjában – állítja Corey Feldman, aki most dokumentumfilmet kíván forgatni a problémáról, melyet évtizedeken át a szőnyeg alá söpörtek Hollywoodban.

Harvey Weinstein szexuális zaklatási ügyei lavinát indították el Hollywoodban, sőt, az egész világon. Corey Feldman, aki az 1985-ös Kincsvadászokkal vált gyereksztárrá, már tavaly nyilatkozott arról, hogy milyen megaláztatásokon kellett keresztül mennie. Elmesélte, hogy legjobb barátja, Corey Haim 11 éves korában vált nemi erőszak áldozatává, és sosem heverte ki ezt a traumát. Haim 2010-ben meghalt, és Feldman az ő emlékének kívánja szentelni dokumentumfilmjét.

A Feldman’s Truth Campaign munkacímű film megvalósítására az első nap több mint százezer dollár gyűlt össze, és 10 millió a tervezett költségvetés. Természetesen nem mindenki örül a filmnek, Feldman életveszélyes fenyegetéseket is kap.

Hollywoodban Harvey Weinstein botrányának kirobbanása óta gyakran célozgatnak rá, hogy nem a nagy hatalmú producer volt az első, aki visszaélt a helyzetével és szexuális szolgáltatásokra kényszerítette a színésznőket. Pedofil vádat viszont csak Corey Feldman fogalmazott meg Hollywoodban.

Kaliforniában nagyon komolyan veszik a pedofíliával kapcsolatos bűntényeket: Roman Polanski még mindig nem mer Hollywoodba utazni, mert évtizedekkel ezelőtt fiatalkorú lányokkal folytatott szexuális viszonyt. Feldman filmje, ha elkészül, bizonyára legalább akkora botrányt kavar majd, mint Harvey Weinstein ügye.

A zaklatási botrányban egyébként eddigi hallgatása után a hollywoodi viszonyokat jól ismerő Andy Vajna filmügyi kormánybiztos is nyilatkozott. A Blikknek azt mondta, hogy szerinte jó, hogy végre szó van erről, de biztos nem Weistein az egyetlen, aki visszaélt a hatalmával, és a médiának mélyebbre kellene ásnia az ügyben.

Több nőt is zaklatott a motoros szatír

0

Bíróságon van a hódmezővásárhelyi szatír ügye, aki a vád szerint három nőt is zaklatott.

A férfi június 13-án, a kora délutáni órákban egy hódmezővásárhelyi tanya bejárójában várakozva észrevette a tőle mintegy 40 méterre dolgozó asszonyt, majd a nadrágját bokáig letolva, pólóját felhúzva elővette a nemi szervét, és a nő előtt kielégítette magát.

Pár nappal később, éjjel lépett akcióba: a motorozás közben egy bicikliző nőt szemelt ki magának. Mellé hajtott, és menet közben nyúlt magához. Nagyon tetszhetett neki a dolog, mert másnap, sőt harmadnap éjjel is ugyanígy, ugyanezt a nőt zaklatta.

Aztán kiderült, hogy a férfi júliusban is két hasonló bűncselekményt követett el: miközben a motorral kiszemelt áldozata mellett gurult, szóban zaklatta, közben önkielégítést végzett.

A járási ügyészség a vádlottat 3 rendbeli szeméremsértés vétségével vádolja, ügyében a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság fog dönteni.

Mi a Visegrádi Együttműködés jövője?

0

Csak az Európai Unión belül van értelme a csoport létezésének, ugyanakkor sok a törésvonal, az egyes országok eltérő érdeke megosztja a V4-eket. Erről és a visegrádi országok Oroszországhoz való viszonyáról is beszéltek szakértők a Political Capital és a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti konferenciáján.

Wojciech Przybylski, a lengyel Res Publica elnöke, a Visegrad Insight főszerkesztője arról beszélt, hogy

a visegrádi együttműködésnek nincs értelme az EU-n kívül,

nem is tudna működni, csak az integráción belül hasznos. Mivel nem lehet 27 tagállammal megbeszélni az egyes kérdéseket, az ilyen együttműködéseknek az a jelentősége, hogy közös álláspontot lehet kialakítani, egyeztetni. Szerinte mind a négy országnak gazdasági és biztonsági okokból fontos az uniós tagság.

Feledy Botond, a Társadalmi Reflexió Intézet igazgatója azt mondta, hogy nem szabad elfelejteni: a V4-eknél a németekkel való kereskedelem aránya a legmagasabb, ezért a németeknek is fontos egyben tartani a csoportot, és azért is, mert a németek egyelőre túl sok mindenben nem értenek egyet a franciákkal.

De

vannak fontos kérdések, amelyek megosztják a visegrádi országokat,

és nem csak az oroszokhoz való viszony. A lengyeleknek és a magyaroknak az Uniótól kapott pénzügyi támogatás a legfontosabb egy felmérés szerint, a cseheknek és a szlovákoknak a közös piachoz való hozzáférés. A különböző érdekeket jól mutatják azok az esetek is, amikor különbözőképp szavaznak EU-s ügyekben.

Vit Dostal, a csehországi Association of International Affairs Research Center igazgatója szerint hol erősebb, hol gyengébb az együttműködés – a menekültválság idején például nagyon összetartott a négy ország, de kétsebességes V4-ről is lehet beszélni, amikor mások az egyes országok érdekei.

Wojciech Przybylski egy kettősségről is beszélt: a lengyel társadalom nagyon EU-párti (ahogy a magyar is), ugyanakkor nagyon keveset tudnak az emberek magáról az Unióról – a britekhez hasonlóan. Nagyon sokáig ugyanis inkább csak arról beszélt mindenki, hogy mennyi támogatást lehet kapni az EU-tól. Még a mostani, a magyarokat sokban követő kormány is sokszor beszél a lengyelek EU iránti elkötelezettségéről.

„Még mindig jó diákok vagyunk”

– mondta.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint 2010-ben még az Orbán-kormány is hangosan EU-párti volt, főleg a magyar uniós elnökség idején, de aztán egyre több kritika érte Brüsszelből az intézkedéseit. Feledy Botond attól tart, hogy a látszólag erős, V4 iránti elkötelezettség a magyar kormánytól inkább csak kommunikáció, mintsem hosszú távú stratégia.

Ráadásul sok kihívás áll az együttműködés előtt:

Lengyelország például túl nagy a többiekhez képest,

„másik ligában játszik”, és erősebb partnereket is kereshet.

Vit Dostal szerint a cseh választás eredménye nem hoz majd jelentős változást az ország külpolitikájában. Már csak azért sem, mert Andrej Babisnak nem annyira fontos a külpolitika. Az EU-hoz való viszonya ugyan eléggé érzelmi alapú, de Dostal szerint a külügyet megkapja majd valamelyik koalíciós partner, vagy esetleg egy szakértő. Ugyanakkor az is biztos, hogy Csehország a következő években nem csatlakozik az eurózónához, és nem fogad be menekülteket.

Wojciech Przybylski szerint

a magyarok és lengyelek közötti barátság azért olyan erős, mert „nincs közös határunk”.

Az oroszokhoz való viszonyról azt mondta, hogy a lengyelek máshogy állnak hozzájuk, már csak a történelmi hagyományok és a többek között az orosz rakétabázisok jelentette fenyegetettség miatt. Ugyanakkor Oroszország komoly mezőgazdasági piacot jelenthetne, ezt eddig az oroszok megakadályozták, de folyamatos tárgyalásban állnak.

Feledy Botond arról beszélt, hogy Magyarországon „legalább az előző három miniszterelnök oroszbarát volt”. Ugyanakkor szerinte Orbánt és Putyint nem lehet barátnak nevezni, a két ország együttműködéséhez azt is figyelembe kell venni, hogy Magyarország nagyon erősen függ az orosz gáztól. A politikai kommunikációban viszont komoly hibának tartja, hogy például orosz propagandából származó információkat terjeszt a kormány.

Krekó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy többek között a szlovákiai Globsec és a Political Capital tanulmánya szerint

Magyarország az egyik legsérülékenyebb Oroszországgal szemben.

Az orosz propaganda például, többek között a médiaviszonyok miatt, nagyon könnyen terjed.

Vit Dostal szerint, bár sokat beszélnek az orosz dezinformációs kampányok elleni küzdelemről Csehországban, de „nincs ennek jelentős eredménye”. Az, hogy az új kormány oroszokhoz való viszonya milyen lesz, azon is múlik majd, hogy ki lesz Babis koalíciós partnere, és ki lesz majd az új köztársasági elnök.

Wojciech Przybylski Robert Fico egyik nyilatkozatát idézte fel, miszerint, ha választania kell a V4-ek és az EU között, akkor egyértelműen az Uniót választja. A slavkovi együttműködés pedig azt is jelzi, hogy más lehetőségek is állnak egyes országok előtt – és ezzel Ausztria is lehetőséget kapott, hogy „belépjen az ajtón”.

Orbán: fel kell fedni a Soros-hálózat magyar támogatóit

0

Orbán Viktor szokásos rádióinterjújában a „Soros-birodalomról” kiszivárgott dokumentumokra hivatkozva arról beszélt, hogy az Európai Parlamentben célja egy kevert népességű Európa létrehozása, és a magyar politikusok lejáratása érdekében is mozgósították a Soros-hálózatot.  A miniszterelnök Kelet-Európa kapcsán október 23-a után ismét migránsmentes övezetről beszélt.

A miniszterelnök ezekre a bizonyos dokumentumokra hivatkozva azt mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy a hálózat tagjai Brüsszelben azért dolgoznak, hogy „a bevándorláskérdésben a Sorosékkal szemben állást foglaló magyar kormányt (…) elítéltessék, megbélyegezzék, és rászorítsák, hogy változtassa meg a migránspolitikáját”.

Orbán Lázár János csütörtöki kormányinfójával összhangban arról beszélt, hogy

a nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködésével fel kell fedni a „Soros-hálózatot”, hogy kiderüljön kik, miért és hogyan akarják befolyásolni a magyarok életét.

Hozzátette, hogy az is fontos kérdés, hogy kik azok, akik együttműködnek ebben innen, Magyarországról.

Arra a felvetésre, hogy Navracsics Tibor magyar uniós biztos szerint nincs Soros-terv, Orbán Viktor azt felelte: „látja, még ő sem tudja, tehát ez annál is inkább amellett érv, hogy tudjuk meg”.

A miniszterelnök megemlítette: a napvilágot látott dokumentumok szerint a „Soros-birodalomnak” listája van arról, ki az a több mint 200 EP-képviselő, akit a hálózat a barátjának tekint. A kevert népességű Európa létrehozásában is ők működnének közre a miniszterelnök szerint, és az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságában (LIBE) pedig jó néhány ilyen képviselő van, köztük magyarok is.

Azt is idézte a kiszivárgott iratokból, hogy magyar politikusok lejáratása érdekében ugyancsak mozgósítják a Soros-szervezeteket. (Ezek a bizonyos iratok, amelyeket Orbán az interjúban emlegetett, a DC Leaks által 2016-ban publikált, orosz heckerek által a Nyílt Társadalom Alapítványok szervereiről letöltött több ezer dokumentumot jelentik. Csütörtökön Hidvéghi Balázs, a Fidesz szóvivője is arról beszélt, hogy ezek a dokumentumok leleplezik a Soros-hálózatot, viszont a DC Leaks az orosz kormányhoz köthető, és általában korántsem tartják megbízható információforrásnak.)

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió stúdiójában, ahol interjút ad a 180 perc címû mûsorban 2017. október 27-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A múlt heti brüsszeli EU-csúcsról Orbán péntek reggel azt mondta, hogy egy-másfél éve küzd azért, hogy ne születhessen a jövendő európai menekültpolitikáról olyan dokumentum, amelyben a magyar szuverenitást sértő elemek találhatók. Hozzátette, óriási volt a nyomás rajta, hogy kössön kompromisszumot migránsügyben, és járuljon hozzá a kötelező kvótához, de ezt elhárította, és abban maradtak, hogy decemberen, majd a következő év első félévében foglalkoznak újra a bevándorlási rendszer kérdéseivel.

Közben azonban szerinte „mozognak a nyulak a bokorban”, mert az EP egyik bizottsága már meg is fogalmazta azokat az alapelveket, amelyekre építeni akarja a bevándorláspolitikát – mondta a már említett LIBE-tervezetről.

„Ha oda jutnánk egyszer, hogy Berlinben vagy Brüsszelben megmondanák, ki tartózkodhat Magyarország területén, az azt jelentené, hogy Berlinnek vagy Brüsszelnek lennénk alárendelve” – ez pedig elfogadhatatlan a miniszterelnök szerint. Úgy fogalmazott, hogy

„ha egyszer rést nyitnak ezen a falon, akkor azon be fog ömleni a víz”.

Kifejtette, hogy kétfajta országcsoport létezik az EU-ban: az egyik a „migránsmentes övezet”, ez Közép-Európa, a másik pedig a bevándorlóországok csoportja. Azt pedig kizártnak tartja, hogy az egyik csoport a másikra erőltesse az elképzelését, ezért az a kérdés, hogy az együttélés hogyan valósul meg.

Kitért a nemzeti konzultációra, amely szerinte azért is fontos, hogy az embereknek legyen véleményük, és „szép lassacskán egy nevezőre jussunk mi mindannyian, magyarok, és ha egy nevezőn vagyunk, akkor tudjuk érvényesíteni az érdekeinket”.

A Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök és a visegrádi államok (V4) múlt heti találkozóját úgy jellemezte, hogy Brüsszel a királyi udvarok „kicsit elitistaszagú kultúrájára” emlékeztet. A miniszterelnök beszámolója szerint a leghangsúlyosabb téma ott is a migránsügy volt, és Juncker nagyobb együttműködési szándékot kért, Orbán pedig több tiszteletet.

A cseh és az osztrák választás eredményét úgy értékelte az MTiI beszámolója szerint, hogy a választóktól olyanok kaptak megbízást, akik „nagyon hasonlítanak” a jelenlegi V4-vezetőkre, és a bevándorlás ügyében „egy húron pendülnek velünk”, vagyis megerősödtek a migrációt elutasító országok.

Soros György: A gyűlölet egy idő után a gyűlöletkeltők ellen fordul

0

A magyar származású amerikai milliárdos barátjáról, a 100 éve született Vásárhelyi Miklósról írt.

Soros György az Európai Roma Mûvészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett ünnepségen
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Az Élet és Irodalomban megjelent cikkben Soros György azt írja, Vásárhelyi Miklós szerencsés ember volt, mert

„keveseknek adatik meg, hogy az utókor azt mondhassa, nélküle többször is másként alakult volna a világ rendje”.

Vásárhelyi Miklós fegyverrel szállt szembe a német megszállókkal a második világháború idején, ezért Soros György szerint azon kevesek egyike, „akiknek nem szégyenkezve kellett emlékezniük Magyarország náci megszállására”.

Vásárhelyi Miklós 1956-ban
Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal

Ezután új világot próbált teremteni, de belátta, hogy az utópia hamis, és „tragikus tévedésével szembesülve” ellenzéki lett, majd Nagy Imre közeli munkatársa. 1956 után börtönbe is került. Soros Györggyel a nyolcvanas években ismerkedtek meg, és, ahogy írja, „rájöttünk, hogy eltérő élettörténetünk ellenére egy nyelvet beszélünk”. Tudták, hogy

„az öröknek látszó autokrata hatalom mindig remegő, gyenge lábakon áll”.

Vásárhelyi Miklós vezette a Soros-alapítványt, az ő irányításával Soros György szerint „a Nyílt Társadalom Alapítványok legeredményesebb időszaka” jött 1985 után. Sokan kaptak ösztöndíjat, modernizálták a kórházakat, ultrahang-, röntgen- és CT-berendezéseket vettek.

Ahogy írja:

„Az elmúlt évtizedekben az alapítvány közel 100 milliárd forintot költött oktatásra, egészségügyre, a romák helyzetének javítására.”

Ezeket a programokat Vásárhelyi Miklós indította el, aki nem ideológia mentén döntött a támogatásokról. Azt írja: „támogatott olyanokat is, akik később ellene, a végre megszerzett demokrácia ellen uszítottak”, és fontos szerepe volt a kommunizmus megdöntésében.

Végül Soros György azt írja: Vásárhelyi Miklós, ha élne, ma sem adná fel a reményt, mert

„a jövő nem az uszítóké: a gyűlölet nem közösséget, csak megkeseredett, egymásban is ellenséget látó, önmagukkal is békétlen embereket teremt”.

Szerinte veszélyes dolog gyűlöletet szítani, mert az idővel a gyűlöletkeltők ellen fordul, és innen nem vezet út „a jobb, igazabb, szabadabb, emberibb világba”, amiért Vásárhelyi Miklós sokat tett.

Arról, hogy hogyan és miért lett Soros György ellenség bizonyos országokban, ebben a cikkben olvashat.

Egy macska is a pályára került az NFL-ben

0

Újabb csapat maradt pont nélkül, miután 40-0-ra győzte le a Baltimore Ravens a Miami Dolphinst az NFL nyolcadik játékhetének első meccsén.

A Ryan Tannehill sérülése miatt igazolt Dolphins-irányító, Jay Cutler is megsérült a múlt héten, így aztán Matt Moore-nak kellett volna vezetni a vendégeket, de a hazaiak ismét remeklő védelme minden próbálkozásnak útját állta.

https://twitter.com/NFL/status/923712847342854145

Két touchdownnal és két mezőnygóllal már az első félidőben elhúzott a Ravens, amelyből viszont a második negyedben

agyrázkódás miatt kivált Joe Flacco irányító

– igaz, idei játéka alapján ez nem is olyan nagy veszteség a csapatnak.

A második félidő is hasonlóan folytatódott, azzal a különbséggel, hogy most már inkább a védelem szerezte a pontokat. Előbb C.J. Mosley vitte vissza 63 yardról Moore eladott labdáját:

Aztán a támadók összeszedték a saját elejtett labdájukat az endzone-ban, majd Jimmy Smith is touchdownra váltott egy interceptiont.

Matt Moore összesen 176 yardig jutott, a Dolphins futásokkal is csak 45 yardot tudott összehozni (ennek majdnem felét egyetlen játékban). A Ravensben Flacco 101, a helyére álló Ryan Mallett 20 yardot passzolt, de a csapat 177 yardot futott, ebből Alex Collins 113-at.

És még egy macska is a pályára került:

Mindkét csapat 4-4-gyel áll, egyiknek sem elérhetetlen még a rájátszás.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!