A Seattle Seahawks védőjének, Richard Shermannek elszakadt az Achillese, nem játszhat már a szezonban. Csapata ennek ellenére 22-16-ra megnyerte a csoportrangadót az Arizona Cardinals ellen.
Aaron Rodgers, Odell Beckham, J.J. Watt, Deshaun Watson, Joe Thomas és Andrew Luck után a liga újabb emblematikus játékosa dőlt ki a szezon hátralevő részére: Richard Shermannek,
az NFL egyik legjobb cornerbackjének elszakadt az Achillese.
Ráadásul a vendégek hírhedt, Legion of Boom becenevű védelméből eleve hiányzott a vezér, Earl Thomas, a meccsen pedig Kam Chancellor is megsérült. Így aztán a negyedik negyedben feltámadt a Cardinals passzjátéka, addig összesen 130 yardja volt a szintén sérült Carson Palmer helyén játszó Drew Stantonnak.
Hátrányban is voltak: a Seahawks az első negyedben szerzett vezetést Jimmy Graham elkapott touchdownjának köszönhetően, ezt a második negyedben Jermaine Gresham kiegyenlítette.
Ezután két mezőnygóllal növelte előnyét a vendégcsapat. A harmadik negyedben három ponttal közelebb férkőzött a Cardinals, de egy újabb Russell Wilson – Jimmy Graham összjáték ismét TD-t jelentett a Seahawksnak. Ezt egy Wilsonra jellemző, hihetetlen menekülés előzte meg:
A végén még egy futással szorosabbá tették az eredményt a hazaiak, 22-16 lett a vége.
Russell Wilson 238 yardot és 2 TD-t, Drew Stanton pedig végül 273 yardot és egy TD-t passzolt – viszont a hazai irányító labdáinak alig több, mint fele volt pontos.
Nem nagyon mentek a futások egyik csapatnak sem:
Adrian Peterson érte el a legtöbb yardot – 29-et, 21 próbálkozásból.
A Seahawks ezzel továbbra is jó pozícióban van a rájátszást illetően, a Cardinals viszont lassan elbúcsúzhat tőle.
84 éves korában meghalt John Hillerman, aki Jonathan Higginst, a merev brit birtokfelügyelőt alakította a Magnum című sorozatban.
A színész a család közlése szerint csütörtökön, otthonában, a Texas állambeli Houstonban halt meg. A Hollywood Reporter azt írja, hogy egyelőre nem lehet tudni, mi okozta a halálát.
és leghíresebb alakítása az 1980-as években Tom Selleck főszereplésével készült detektívsorozathoz, a Magnumhoz köthető, amely Magyarországon is népszerű volt. A Hawaiion játszódó széria sznob birtokfelügyelőjének alakításáért John Hillerman megkapta az Emmy-díjat, valamint a Golden Globe-díjat is. Brit akcentusa is tökéletes volt, pedig semmi köze a britekhez: Texasban született 1932-ben.
Hillerman olyan filmekben is játszott a 70-es években, mint például a Kínai negyed, a Fényes nyergek vagy a Papírhold, és karrieje során a Magnumon kívül több más tévésorozatban feltűnt.
Mielőtt filmekben és a televízióban szerepelt, évekig színházakban, a New York-i Broadwayn játszott. Az ezredfordulón vonult vissza, és hazatért Texasba.
A hét utolsó munkanapján a Rékák ünneplik névnapjukat. Borongós a reggel, és egész nap felhős időre lehet számítani, a csúcshőmérsékletek pedig 10 fok körül lesznek pénteken. De legalább már itt a friss lapszemle:
Magyar Nemzet: A patikák rémálma az új e-egészségügy rendszere
Vannak olyan háziorvosok, akik még egyáltalán nem tudták használni az új, kétmilliárd forint közpénzből létrehozott elektronikus egészségügyi rendszert, másoknak pedig problémásan működik a rendszer a Magyar Nemzet beszámolója szerint. A jelek szerint ugyanis a kisebb cégek nem tudtak idejében felkészülni a megfelelő fejlesztésekkel, így gyakorlatilag megbénították egyes orvosok munkáját – írja a lap. „Az a gond, hogy a háziorvosok nem tudták az élesítés előtt ellenőrizni, hogy a saját programjuk megfelelően működik-e, így csak november elseje után derült fény a problémákra” – mondta a Magyar Nemzetnek Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke.
Népszava: A Mészáros-papírok csodája a BÉT-en
A befektetők díjazzák, hogy a felcsúti polgármester kormányközeli kapcsolatai révén gyakorlatilag minden vagyonelem felvásárlására képes – írja a Népszava. Hónapok óta óriási a forgalom a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a részben Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterhez, Orbán Viktor kormányfő közeli barátjához köthető társaságok, a Konzum, az Opus (korábban Opimus) Global és Appennin kapcsán. Azonban aligha akad olyan, a tőkepiacon, illetve a vállalatértékelésben járatos szakember a lap szerint, aki képes lenne megtippelni, hogy mennyit is érhetnek valójában ezek a cégek.
Magyar Hírlap: A magyar migrációs politika közel áll a Fehér Házhoz
Több közös pont is van a Fehér Ház és Budapest politikájában, az Obama-adminisztráció által örökül hagyott külügyi apparátus azonban eddig a változás gátja volt – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Mike Gonzalez, az amerikai Heritage Alapítvány vezető elemzője. Szerinte az üldözött keresztényekért tett intézkedések és több szociálpolitikai döntés is szimpatikusak Donald Trump számára. Arra a kérdésre, hogy értik-e Washingtonban a magyar politikát, Gonzalez úgy válaszolt, hogy bízik benne, hogy „az Orbán-kormány nem mond le a Trump-adminisztrációról, csak mert eddig nem váltak be a hozzá fűzött remények” – írja a lap.
Magyar Idők: A vármegyések nem függnek a Jobbiktól
Nem mérlegelte a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, hogy a balra sodródó Jobbik mit fog szólni a volt szocialista miniszterelnök, Horn Gyula szobrának letakarásához. Incze Béla, a szervezet vezetője a Magyar Időknek arról beszélt, hogy amit tesznek, nem befolyásolja az, hogy a Jobbik éppen jobbra vagy balra nyit. A vármegyések azzal magyarázták a szobor elleni akciót, hogy elfogadhatatlan, hogy az ’56-os megtorlások fő alakjának emlékműve lehet közterületen. „Mi egy mozgalom vagyunk, és megítélésem szerint minden párt esetében igaz, hogy ahol a nagypolitika elkezdődik, ott az elvek véget érnek” – mondta Incze.
A két ország baráti viszonyban van, de a gazdasági együttműködést fejleszteni kellene – ezt mondta a Független Hírügynökségnek adott interjúban Batbayar Zeneemyadar, Mongólia magyarországi nagykövete. A magyarul jól beszélő diplomata elmondta, milyen területeken van lehetőség az együttműködésre, és beszélt arról is, Magyarországnak milyen szerepe volt a mongol demokrácia fejlődésében.
Batbayar Zeneemyadar Fotó: FüHü
Ha valaki nem ismeri Önt, valószínűleg meglepődik a nyelvtudásán. Hogyhogy ilyen jól beszél magyarul?
Jól beszélek? (nevet)
Nagyon.
Volt szerencsém itt végezni egyetemet, 1993 és 1999 között Budapesten, az ELTE jogi karára jártam. Úgyhogy, ha egy picit is beszélek magyarul, az nem az én érdemem, hanem a tanáraimé. Sokan mondják, hogy jól beszélek magyarul, de én nem értek ezzel egyet, mert a magyar egy olyan gazdag, olyan szép nyelv, amit soha nem tudunk jól megtanulni. Próbálom, de mindig tanulni kell. Például, ha elolvasok egy Arany János-verset, akkor érzem, hogy még mindig nem vagyok a topon, úgyhogy köszönöm a kérdést, de a válaszom az, hogy van még mit tanulnom.
De ezek szerint magyar költészetet is olvas?
Próbálok. Nagyon szeretem a költészetet, de csak olyan emberek értik a magyar költészetet, akik magyarul tudnak. Sőt, nem is elég, hogy úgy mondjam, egyszerű szinten tudni magyarul, hanem egy kicsit magyarul is kell gondolkodni. Ha csak szavakról szavakra fordítanánk, annak nem lenne értelme, a tartalmat is érteni kell.
De van egyébként egy könyv, válogatott versek a magyar irodalomból, amit mongol nyelvre is lefordítottak. Egyik oldalon a magyar, a másikon a mongol. Ezt szoktam olvasgatni, összehasonlítani a fordítással.
Azért is kezdtem el olvasni magyar költészetet, mert amikor idejöttem, akkor minden mongol tudta, hogy
a magyar himnuszban van egy olyan versszak, ami a mongolokról szól.
Ha a magyar történelemről van szó, büszkék vagyunk, hogy, mindegy milyen formában, de voltak olyan időszakok, amikor egymás történelmére hatással voltunk.
Akkor a magyarokról a mongol iskolákban is tanítanak?
Persze. Például amit Magyarországon tatárjárásnak neveznek, azt Mongóliában a mongolok Európába való vonulásaként emlegetik, és ott bőven van szó a magyarokról. De előtte is, például a hunokról, Attila idejéről is tanítanak. Sőt, voltak azok, akiket a magyarok avarnak neveznek, ez 30 ezer Mongóliából ideköltözött család volt.
Fotó: FüHü
Ön is itt tanult Magyarországon, a szocializmus utolsó éveiben nagyon sok mongol diák tanult itt és a környező országokban. Sok helyen azt olvasni, hogy nekik nagy szerepük volt abban, hogy Mongóliában a kilencvenes években bekövetkezett a rendszerváltás. Valóban hivatkoztak az itteni rendszerváltásra, mint követendő példára?
Erről kicsit hosszabban kell mesélnem. Én például 1993-ban jöttem ide, akkor még a magyaroknak se volt olyan tiszta képe a rendszerváltásról, mert még nem is igazán volt vége. Akkor kezdett látszani a változások első pozitív és negatív hatása.
Mongóliában ez a váltás egy picivel tovább tartott, mint Kelet-Európában. Ennek nagyon sok oka volt. Például itt van a szomszédban Ausztria, egy kapitalista ország, rögtön ki lehet menni és megnézni, milyen az. Mongóliában erre nem volt lehetőség.
De tényleg
nagy hatása volt a mongol rendszerváltásra azoknak a fiatal embereknek, akik Kelet-Európában végeztek egyetemet,
akik akkoriban voltak itt, és akik értették, miért is történik a rendszerváltás. Azért is, mert akkoriban Mongóliában a legelterjedtebb külföldi nyelv az orosz volt, és azok az emberek, akik itt tanultak, más nyelveken is beszéltek, németül például. Ezek az emberek megismertek más kultúrákat, más nézőpontokat vittek haza.
Én lehet, hogy elfogult vagyok, de úgy érzem, hogy Mongóliában és Magyarországon a rendszerváltás, persze más időben, de ugyanúgy zajlott. Ha a privatizációról beszélünk például, az is nagyon hasonló volt, bár Mongóliában még nincs egészen vége. De ugyanolyan hibák és sikerek voltak mindkét országban. Úgy szoktuk mondani, hogy
a magyaroktól sok mindent lehet tanulni, még a magyarok hibáiból is.
Mongólia most nehéz időszakon ment keresztül: politikai válságok sorozata zajlott az országban, de mindenki úgy értékelt, hogy az országban jól vizsgázott a demokrácia. Új miniszterelnöke van az országnak, Ukhná Kürelszükh, de róla elég keveset lehet olvasni. Mit érdemes róla tudni?
Korábban kétszer volt miniszterelnök-helyettes, előtte miniszter, többször választották parlamenti képviselőnek. Egyébként mi, mongolok tényleg büszkék vagyunk arra, hogy mindegy, milyen politikai párt, milyen erő van hatalmon, a kilencvenes évek óta mindig meg tudjuk tartani a demokratikus rendszer lényegét.
Fotó: FüHü
Az új miniszterelnökünk nagyon gyakorlatias politikus, az emberek életszínvonalára fogja a figyelmet fordítani. Ezen a téren nagy reményt fűzünk hozzá.
Ez ugye a gazdasági problémák megoldását is jelenti, mert azért 2016 óta lelassult a mongol GDP-növekedés, több probléma is felütötte a fejét. Várható, hogy folytatja az eddigi politikát, tehát hogy tárgyal például az IMF-fel?
El kell ismernünk, hogy gazdasági nehézségekbe ütköztünk. De ha ennek az okát egy kicsit tágabban nézzük, akkor látjuk, hogy 2011-ben mi voltunk a világon a leggyorsabban növekvő gazdaság, évi 17 százalékkal. Akkor az egész világ azt hitte, hogy na, tényleg jön a mongolok felpörgése. Sajnos nem így történt, mert a mi gazdaságunk alapjának az ásványkincsek számítanak. Ezeknek nem mindig olyan a világpiaci ára, ami jó nekünk.
Van olyan időszak is, amikor felhalmozódik tőke. Ebből például az egész országot, minden megye központját össze tudtuk kötni rendes úttal. 1,5 millió négyzetkilométeren ez ugye nem olyan egyszerű. Ez sokba került, hitelt is kellett felvenni, de ennek 5-10-20 év múlva is látni fogjuk az eredményét.
De a felvett hitelek miatt egy picit nehéz helyzetbe kerültünk,
az új kormánytól azt is lehet várni, hogy tovább folytatja a tárgyalásokat a nemzetközi gazdasági szervezetekkel.
Ezzel egy időben mi magunk is elkezdtünk egy kicsit másképpen gondolkodni. Mit is jelent a fejlődés? Hogy is tudjuk elérni? Kicsit változtattunk a stratégiánkon, nem a bányászatot helyezzük az első helyre, előrébb került a mezőgazdaság és a turizmus.
Ha a mezőgazdaságot nézzük: Mongóliában van 70 millió állat és óriási terület. Olyan termékeket tudunk előállítani, például biotermékeket, amelyek Európában drágán kelnek el. Turisztikai értelemben is nagy az ország, és minden része más és más. Vannak érintetlen természeti területeink is.
Fotó: FüHü
A lényeg az, hogy nem csak egyalapú gazdaságot szeretnénk fejleszteni, hanem több lábon állót: mezőgazdaság, turizmus, ipar. És az iparnál nem csak a bányászatról beszélünk, hanem termékek előállításáról, üzemekről. Csak példaként mondom: ha mondjuk a V4-es országok, akár Magyarország, Mongóliában gyártanának termékeket, akkor sokkal könnyebben és olcsóbban tudnának bejutni a kínai és az orosz piacra, mert mi ott vagyunk mellettük, és mindkét országgal nagyon jó a kapcsolatunk.
Említette a turizmust: mennyire jelentős a magyar turizmus Mongóliában, hányan mennek?
Nagy számokat sajnos nem tudok mondani, a vízumszámokon látjuk, hogy mennek azért, de kevesen. Pedig sok mindenkivel találkoztam, akik azt mondták, hogy érdekli őket Mongólia. Nem csak azért, mert ott van egy szép ország, hanem a közös történelem miatt, vagy mert sok a hasonlóság, például lovászattal foglalkozó embereknek nagyon érdekes hely lehet Mongólia. Vagy az íjászattal foglalkozóknak, vadászoknak, horgászoknak.
Ez mind nagy lehetőség, de egyelőre se a mongolok, se a magyarok nem használják ki kellőképpen.
De én úgy látom, hogy ebben nagy lehetőség van, és a magyaroktól nagyon sokat lehet tanulni a turizmus területén is. Amikor én itt tanultam, Magyarország nem volt turista-nagyhatalom, most meg milliók jönnek Budapestre és a Balatonhoz. Ez óriási nagy szám. A turizmus a magyar-mongol együttműködésnek is nagyon jó lehetőség lenne.
Oroszországot és Kínát is említette, Mongóliának a hidegháború alatt váltakozó kapcsolata volt ezzel a két országgal. Most milyen a kapcsolat?
Nem voltak soha nagy viták, ami kisebb volt, azt meg tudtuk beszélni. Nagyon jó a kapcsolatunk mind a két országgal. Nekünk Oroszország és Kína is stratégiai partnerünk. Úgy szoktuk mondani: mindörökké szomszédunk. Ha nagy szavakkal akarunk élni: a mongolok a két szomszéd nélkül nem tudnak élni, úgyhogy muszáj jó kapcsolatot ápolnunk.
Ennek ellenére Mongólia jól játssza az úgynevezett harmadik szomszéd politikáját, tehát hogy nem csak Oroszországgal és Kínával, hanem a régió más országaival, például Japánnal is jó kapcsolatokat ápol, de említhetnénk az Egyesült Államokat is. Mongólia velük is próbálja szorosabbra fűzni a gazdasági kapcsolatokat?
A mongol politikának az egyik sajátossága az, hogy bárki is legyen hatalmon, van egy olyan terület, ahol konszenzus van: ez a külpolitika.
Mindegy, hogy ki nyeri a választást, ugyanazt a külpolitikát folytatja.
Ennek a lényege a béke. Mindenkivel olyan békét szeretnénk, ami mindenkinek hasznos.
Az is jó persze, ha a béke és barátság mellett jó gazdasági kapcsolatokat is ápolunk. Ezért is van ez a harmadik szomszéd politika: hiába nincs harmadik szomszédunk, úgy szeretnénk másokkal együttműködni, mintha lenne, mindkét félnek hasznosan. Ott vagyunk sok afrikai ENSZ-misszióban is. Olyan szerepet szeretnénk játszani a világpolitikában, ami egyrészt aktív, másrészt mindenkinek a javát szolgálja.
Azt is lehet hallani, hogy Mongólia jó közvetítő. Most, Észak-Koreával kapcsolatban játszik közvetítő szerepet az ország?
Ha lenne lehetőségünk közvetíteni, nagyon szívesen megtennénk. Mi azt hisszük, hogy a világon egyetlen egy országnak sincs olyan érdeke, ami csak őket érinti. Például a béke. A nukleáris fegyverek ellen való harc. A klímaváltozás elleni harc. Ezek nem egy országon múlnak, ezek mindenkinek az érdekei. Ha kell, akkor közvetítő szerepet játszunk, ha kell, akkor eljárunk úgy, ahogy a barátaink elvárják tőlünk.
Most novemberben lépett hatályba az új partnerségi szerződés az Európai Unióval. Egyelőre az EU részéről Mongólia nem tartozik a legjelentősebb partnerek közé, de mit várnak az új szerződéstől?
Ha valamelyik ország a kereskedelemben fejlődést akar elérni, akkor jó áron eladható termékeket kell gyártani. Mi azt hisszük, hogy vannak olyan áruink, amelyek kellenek az európai állampolgároknak. Most, ennek a szerződésnek a révén a mongol áruk vámmentesen, vagy kedvezményes vámmal jöhetnek ide.
Fotó: FüHü
Mondok egy példát a termékeinkre: a kasmír. Könnyű, vékony, de meleg, és majdnem kizárólag mongóliai kecskék szőréből készül, mert ezeknek a szőre olyan vékony. Ennek a természet az oka: Mongóliában az éjszakai és a nappali, illetve a téli és nyári hőmérséklet közötti különbség annyira nagy, hogy az állatoknak is olyan szőr kell, ami, ha kell, melegen tartja, ha kell, hűti. Ehhez igazodott a kecskék szőre is. Ebből szép, könnyű pulóvereket, sálakat, zakót, kabátot lehet készíteni, és előállítani is könnyű – ha van kecske, van kasmír. Régebben luxusruha volt, de ma már mindenkinek elérhető az ára.
A kereskedelem és a turizmus mellett mit lehet még kiemelni a magyar-mongol kapcsolatokban?
Néhány dologra próbálom a magyar barátaink figyelmét felhívni. Az egyik ilyen a vízügyi együttműködés. Nem tudom, a magyar közvélemény hogy tartja, de
a világon a magyarok a vízgazdálkodás területén nagyhatalomnak számítanak.
Mindenki Hollandiát vagy Izraelt szokta mondani, hogy ők a legjobbak ebben, de ha megnézzük Hollandiát: tényleg jók, a víztől való védelemben, mert ott nagyon sok a víz, ami ellen védekezni kell. Izraelben meg nagyon jók a vízhiány elleni küzdelemben. Magyarországon viszont mind a kettőre van példa: hol vízhiány van, aszály, hol pedig árvíz.
Ez Mongóliára is igaz, de nem egy helyen: van olyan terület, amely vízhiányban szenved, egy másik meg árvíztől. Ki kell találni olyan vízgazdálkodási módszert, amellyel ezt a kettőt egyensúlyban lehet tartani. Ebben a magyarok lehetnek a legjobb partnereink.
Ott van még a kutak fúrása, a szennyvíztisztítás. A mongóliai szennyvíztisztításban például a legnagyobb kihívás a hideg. Mínusz 40 fokban is működni kell.
A másik terület, amelyen jól együtt tudnánk működni: a régészet. Mongóliában nagyon sok sír van. A magyaroknak érdekesek lehetnek például a hunok sírjai. Én személy szerint is nagyon szeretném, ha sikerülne olyan megállapodást kötni, hogy magyarok és mongolok együtt végezzenek régészeti ásatásokat a hunokkal kapcsolatban.
Van tapasztalatunk az együttműködésben, az 1970-es években nagyon sok magyar mérnök volt Mongóliában, sok kutat is fúrtak. Én egyszer Ulánbátortól 100 kilométerre hallottam egy jurtában egy pásztortól, hogy itt van egy magyar kút, ami nagyon jó. Csodálkoztam, hogy miért hívják így, odamentem, és ott volt rajta a magyar felirat, ha jól emlékszem, Szolnokon készült.
De 1973-ban magyarok építették fel Mongóliában az úgynevezett biokombinátot, ahol állatoknak való vakcinákat gyártanak. Most a magyar kormány által felajánlott 25 millió dollárnyi segélyhitelből szeretnénk ezt felújítani, bővíteni.
De ha az állategészségügytől még egyet továbblépünk, akkor a húsfeldolgozás területén is vannak lehetőségek. Mongólia mellett ott van a világ legnagyobb piaca: Kína. Magyarországról is lehetséges nagyon szép terméket kivinni Kínába, de ez olyan drága, hogy nem tud versenyképes lenni. Ha ugyanazt Mongóliában állítanák elő és onnan vinnék Kínába, akkor tudna versenyezni a kínai piacon.
Fotó: FüHü
Szerintem ez mindhárom félnek hasznos lenne: a magyaroknak, mert magyar áru lenne, a mongoloknak, mert ott az üzem, ami munkahelyeket biztosít és adót fizet, a kínaiaknál pedig bővülne a választék, és olyan jó termékeket kapnának, mint mondjuk a magyar szalámi.
De nem csak a kínai piac nyílhatna meg, Oroszország is ott van, Japán is közel van, sőt, a világ második legnagyobb piaca, India sincs messze. Én úgy látom, hogy nagyon nagy lehetőségek vannak, csak
valakinek el kell kezdeni, úttörőnek kell lenni.
Bízom abban, hogy 10-15 év múlva közös mongol-magyar termékek fognak versenyezni a világ legnagyobb piacán.
Fordítsuk meg kicsit a kérdést: eddig arról beszéltünk, hogy Magyarországnak, a magyar cégeknek milyen lehetőségeik lennének Mongóliában, de mi a helyzet a mongol cégekkel Magyarországon?
Majdnem ugyanazt lehet mondani: például, hogy ne a kabátot hozzuk ide, hanem a kasmírt, és itt gyártsunk. Nekünk Magyarország lehetne az európai piacra nyíló ajtó, ahogy mi lehetnénk a magyarok kínai piacra nyíló ajtaja.
Ha valaki Magyarországon jobban meg szeretne ismerkedni Mongóliával, a mongol kultúrával, mit tanácsol neki?
A nagykövet egy mongol és egy magyar íjjal Fotó: FüHü
Közel áll a két nép, de még mindig nincs olyan lehetőség, hogy egymás kultúráját jobban megismerjék. Szeretnénk nyitni egy kulturális központot, és a nagykövetség is szeretne kicsit kulturális központként működni. Idén például két-három nagy rendezvényen is ott voltunk. Augusztus 20-án, a Mesterségek Ünnepén mi voltunk a díszvendég, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon szintén. De egyelőre leginkább a nagykövetség az, ahol a mongol kultúrával lehet ismerkedni.
Az itt élő mongol gyerekeknek egyébként minden héten tanítanak mongol nyelvet. Mongol anyuka, magyar apuka, vagy fordítva, vannak ilyen családok, kevesen, ezért sajnos elkezdik felejteni a mongol nyelvet, nekik tanítjuk.
Hány mongol él Magyarországon?
Hivatalos szám szerint több mint ezren. Ebből 400 körüli egyetemista. A magyar kormánynak ezúton is szeretnék nagy köszönetet mondani, amiért
minden évben 200 egyetemista jöhet Mongóliából magyar ösztöndíjjal.
Ez nagyon sokat számíthat 10-15 év múlva, amikor 2-3 ezer olyan ember lesz Mongóliában, aki beszél magyarul, vagy ha nem is beszéli a nyelvet, de szereti a magyar pörköltet, kötődik az országhoz. A két ország közötti kapcsolaton mi már szeretnénk a gazdasági együttműködést is érteni, nem csak a barátságot. Ez már megvan,
minden területen barátok tudunk lenni, politikától sportig, ezt a barátságot szeretnénk áttenni a gazdaság területére, hogy együtt profitáljunk belőle.
Önnek amúgy mennyire tetszik Magyarország?
Én nem szoktam válaszolni erre a kérdésre. Annyira közel érzem magam az országhoz, hogy nem lehet azt mondani, hogy tetszik. Nem csak tetszésről van szó,
szeretem ezt az országot,
szeretem az embereket, még a hibáikkal együtt is. Szeretem, ahogy örülnek a magyarok az Európa-bajnokság után, és azt is szeretem, hogy mennyire haragudnak a saját kedvenceikre, amikor kikapnak Andorrától.
Mindezekkel együtt szeretem ezt az országot, úgy, mint saját hazámat, de még jobban fogom szeretni mind a kettőt, ha együtt, kézen fogva fel tudnak lépni, és a két ország közötti kapcsolat nem csak a barátságról szól majd, hanem a gazdasági együttműködésről is. Ez lenne a barátság haszna a két népnek. Magyarország és Mongólia is nyerne ezzel.
2007. november 10-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy bejelentették: számos konkrét cselekvési program indul hamarosan a vidéki munkahelyek bővítése érdekében. Ilyen lesz például a Nemzeti Pálinka Program, amelynek segítségével a pálinkakészítés és forgalmazás vidéki húzóágazattá válhat.
A kormányfő szombaton hajnalban tért vissza négynapos vidéki körútjáról, amelynek keretében 7 megyében 18 településre látogatott el. Kiderült, hogy a vidék sokkal jobb állapotban van, mint ahogy azt a városi emberek egyébként gondolnák – mondta a kormányszóvivő.
Daróczi Dávid szerint sok a probléma és a tennivaló, de látszik, hogy az ott élőkben rengeteg a tettvágy.
Terveik, elképzeléseik vannak, és ezekhez kérnek segítséget, forrásokat az államtól – tette hozzá.
Két nagy uniós alap létezik, amely a következő hat évben a meghatározza a vidékfejlesztést, és forrásokat is biztosít hozzá – közölte az FVM szakállamtitkára. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. A két programot egy keret dokumentumba, az Új Magyar Falu Programjába foglalták össze. Ebben összeszedték azokat a fejlesztéspolitikai eszközöket, amelyek a két nagy programban megjelennek, és amelyek eredményeképp 50-60 különböző pályázat jelent, vagy jelenik meg – mondta Ficsor Ádám.
A legfontosabb cél a munkahelyteremtés, mert jelenleg a falvakban nincs elegendő munkalehetőség. A szakállamtitkár szerint, ha egy fiatal elmegy főiskolára, egyetemre, kicsi rá az esély, hogy miután elvégezte, visszatérjen szülőhelyére. A munkahelyteremtő program keretében kisvállalkozásoknak, köztük újonnan induló cégeknek adnak támogatásokat. Az életminőség fejlesztése is hangsúlyos szerepet kap az Új Magyar Falu Programban. Egy olyan új szolgáltatási keretet kell találni, amely biztosítani tudja az európai színvonalú életet a falvakban – közölte Ficsor Ádám.
A kormányfő állattartó telepeket is meglátogatott vidéki útján.
A kormány azt szeretné elérni, hogy a gazdák rendelkezésére álljon az állattartáshoz szükséges földterület.
Az FVM szakállamtitkára szerint az árviszonyok jelenleg nem teszik lehetővé a nyereséges gazdálkodást, ezért uniós támogatásokkal segítik a gazdákat. Eddig 250 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be az állattartóktól. Ez 500 milliárd forint értékű beruházást jelent. A beérkezett pályázatokról a következő hetekben döntenek – tette hozzá.
Ficsor Ádám elmondta: a vízgazdálkodás fejlesztését is célul tűzték ki, hogy 50 százalékkal növeljék az öntözött területek arányát. Itt egy külön programot indítanak, amellyel 40-50 ezer hektáron valósulna meg az öntözés.
Az Andorra elleni vereség után Luxemburg is legyőzte Magyarországot, a csütörtök esti barátságos meccs eredménye 2-1 lett a házigazdáknak.
Lovrencsics Gergő kiállítása miatt az 53. perctől tíz emberrel játszott a magyar válogatott, de ez sem lehet magyarázat arra, hogy ismét egy, a világranglista alapján sokkal gyengébb csapattól kapott ki Magyarország.
A magyar csapat története során először nem tudta legyőzni Luxemburgot,
a korábbi tíz találkozó Magyarország győzelmével ért véget.
A hazaiak 15. percben szerezték meg a vezetést, de nem sokkal később a válogatottba több mint egy év után visszatért Nikolics Nemanja egyenlített. A második félidőben Luxemburg Marvin Martins révén, a 85. percben szerezte meg a győztes gólt.
A válogatottat a felkészülési mérkőzésen Bernd Storck távozása miatt Szélesi Zoltán megbízott szövetségi kapitány irányította, aki így vereséggel kezdte pályafutását a csapat élén.
A válogatott idei utolsó mérkőzésén, jövő hét kedden Costa Ricát fogadja a Groupama Arénában.
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában a színész Kátai István beszélt arról, hogy tanúja volt annak, amikor Szikora János rendező, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója a színház büféjében zaklatott egy fiatal színészhallgató lányt.
Kátai István már szerdán elmondta a tévének, hogy tud egy zaklatási ügyről, de akkor még nem nevezte meg, hogy ki az érintett. Csütörtök este viszont szintén az ATV-nek elmondta, hogy a székesfehérvári Vörösmarty Színház 56 csepp vér című előadásának rendezőjéről van szó, majd pedig Szikora János színházigazgató nevét is kimondta. Mivel Kátait az áldozat arra kérte, hogy az ő személyét ne fedje fel, így őt nem nevezte meg.
Kátai, mielőtt elmesélte volna, hogy mit látott évekkel ezelőtt, arról beszélt, hogy ő nem akar senkit megvádolni, és
mindenki döntse el, hogy az eset kimeríti-e a molesztálás fogalmát.
Részletesen beszámolt arról, hogy az 56 csepp vér próbáinak idején többen, köztük színészhallgatók ültek a színház büféjében egy asztalnál és beszélgettek, amikor csatlakozott hozzájuk Szikora is. Mivel a délelőtti próbák rossz hangulatban zajlottak, Kátai beszámolója szerint örültek, hogy leült közéjük a mérges igazgató úr beszélgetni. Mikor azonban többen kimentek dohányozni, Kátai pedig kollégájával arrébb ment italt rendelni, a rendező elkezdett simogatni egy fiatal lányt. Mikor ezt észrevették, Kátaiék először inkább nem mentek vissza az asztalhoz, hanem direkt arrébb vonultak.
Majd úgy döntöttem, hogy mégsem kellene kettesben hagyni őket, mert a lánynak láthatóan nem tetszett a közeledés, ezért visszaindultak. Szikora ekkor közölte, hogy nem történt semmi, majd felállt az asztaltól és elment. Kátai szerint
fel sem merült, hogy a lány ezt az egészet akarta volna,
és az incidens után remegni is kezdett.
A beszélgetésben elhangzott még, hogy Kátai a színházat előre figyelmeztette arról, hogy beszélni fog a tévében az esetről.
A Jászai Mari-díjas és érdemes művész Szikora 2012 óta a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója.
Különös videóval buzdítják a lengyelek fiatalokat arra, hogy minél több utóddal ajándékozzák meg az országot. Vannak azonban olyanok, akiknek nem tetszik a kampány.
Az egészségügyi minisztérium kampánya többek között egy nyulakat szerepeltető videóval igyekszik növelni a hanyatló szaporodási kedvet Lengyelországban. A reklámot egy nyúl narrálja, aki elmondja, hogy egészséges táplálék, kevés stressz és testmozgás kell az utódnemzéshez, és a nagy család pedig nagy boldogság. Hozzáteszi, hogy az apjának 69 gyereke volt. A videóban a nyulakon kívül egy romantikus pikniken részt vevő fiatal pár is megjelenik.
A készítők a sajtónak elmondták, hogy az vezérelte őket, hogy
ne csak a gyermekvállalást, hanem az egészséges életmódot is reklámozzák.
Szerintük ugyanis a tudatos táplálkozás és a megfelelő mennyiségű mozgás jó hatással van a termékenységre.
Bartosz Arlukowicz korábbi egészségügyi miniszter viszont a TVN24 lengyel tévécsatornán bírálta a kampányt. A volt tárcavezető érvelése szerint a hárommillió zlotyiba (mintegy 220 millió forint) kerülő videó árán akár 400 mesterséges megtermékenyítési eljárást is végre lehetett volna hajtani.
Jogvédő aktivisták szintén támadják a reklámot, mert szerintük
a videő sértő azok számára, akik természetes úton nem tudnak utódot nemzeni.
A jelenlegi egészségügyi miniszter, Konstanty Radziwill nem bánja a támadásokat. Úgy reagált, hogy az csak jó, ha a reklám társadalmi vitát kelt, és ezzel felhívja a figyelmet arra, hogy milyen alacsonyak a születési arányszámok Lengyelországban és más európai államokban – írja az MTI.
A 38 milliós Lengyelországban európai összevetésben is nagyon rosszak a születési statisztikák. 2015-ben 1,32 gyermek jutott egy szülőképes korú nőre. Az uniós tagállamok között csak Portugáliában alacsonyabb a termékenységi arányszám, de a görög és spanyol adatok is a lengyelországi mutatók közelében vannak.
A lengyel parlament ezért igen szigorú abortusz törvényt fogadott el, átalakították a családtámogatási rendszert, hogy a nagycsaládosokat részesítse előnyben.
Csintalan Sándor nem tartja magát megmondó embernek vagy újságírónak, hanem inkább sajtómunkásnak. De a vele készített interjúnkból az is kiderül, hogy mi a különbség Orbán és a Fidesz között, illetve, hogy Simicska Lajos „be se teszi a lábát a tévébe, rádióba, az újsághoz”. Arról is volt szó, hogy nem hisz abban, hogy olyan információ derüljön ki a miniszterelnökről, amely által megvilágosodik az ország.
Orbán és a saját lábon állás
Az ország saját lábán áll, nem szorul más pénzére – mondta Orbán Viktor a magyar diaszpóra képviselőinek budapesti értekezletén. A miniszterelnök nem először fejtegeti hangzatos kijelentésekkel a magyar gazdaság sikereit abból a megközelítésből, hogy ezek kizárólag „magyar” eredmények, pedig a hazai gazdaság igen nagy mértékben támaszkodik a külső, elsősorban az uniós támogatásokra. Ezek összege sok ezer milliárd forint évente. A témáról ebben és ebben a cikkünkben olvashat többet.
Az Európai Parlament elnöke bekéreti a magyar uniós nagykövetet
Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke be fogja kéretni a magyar uniós nagykövetet a „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultáció leállítása érdekében – közölte Guy Verhofstadt, az uniós képviselőtestület liberális frakcióvezetője szerdán a Twitteren.
„Így kell beszélni a nőkkel, az összestől meg kell kérdezni, hogy akar-e…”
Miközben Magyarországon is egyre több nagy tekintélyű embert vádolnak szexuális zaklatással, és tele van a média a visszaélésekről szóló beszámolókkal, illetve azzal, hogyan áll a közvélemény ehhez a mindenütt jelen lévő problémához, több hónap után a héten fejeződött be egy magyar reality, amelynek úgy tűnik, szerves részét képezte a nők megalázása és szexuális kihasználás. A műsorban látható visszaélésekről részletesen írtunk.
A felemás rezsicsökkentés
Az elmúlt napokban ismét erősödni látszik a rezsicsökkentés tematizálásának a kísérlete a kormány részéről. Pedig ahogy a Magyar Energiahatékonysági Intézet elemzése, illetve a KSH adatai alapján megírtuk, negatív hatásai is vannak a rezsicsökkentésnek, és nem is jelent olyan nagy könnyebbséget a fogyasztóknak.
Kevin Spacey-t lecserélik a főszereplésével készült filmben
Meglehetősen szokatlan és rizikós dologra vállalkozott Ridley Scott mindössze néhány héttel A világ összes pénze című új filmje bemutatója előtt: úgy döntött, hogy a szexuális zaklatási botrányba keveredett Kevin Spacey helyett Christopher Plummer fog szerepelni a már leforgatott alkotásban. Arról, hogy ez hogy valósulhat meg, ide kattintva olvashat.
A spanyol kormányzathoz közelálló Elcano Royal Institute azzal vádolja meg Oroszországot, hogy Spanyolország belügyeibe avatkozik, amikor az elszakadást propagálja a katalánok körében.
A vád szerint orosz hekkerek a Facebookon és más közösségi oldalakon olyan tartalmakat terjesztettek, melyek a függetlenségi mozgalom irányába terelték a közvéleményt, és ezt az orosz állami televízió riportjaival is megtámogatták – írja a Bloomberg. Az intézet szerint dezinformációs kampány folytattak, és álhíreket is közöltek annak érdekében, hogy mélyítsék a válságot, mely a katalán népszavazás kapcsán keletkezett az országban.
Oroszországot évek óta vádolják azzal, hogy a populista irányzatokat támogatja a nyugati világban, hogy ily módon gyengítse az érintett országokat. Ebbe a sorba illeszkedik a spanyol vád is, miszerint a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Vlagyimir Putyin parancsára a katalán függetlenség híveit támogatja Spanyolországban, és egész hekkercsapatokat működtet a kijelölt célok elérése érdekében.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
