„Én Magyarország álláspontját képviseltem.”
– mondta Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli Kossuth Rádióban elhangzott „öninterjújában”.
FüHü
Mai kérdés – Ön szerint is a magyar emberek álláspontját képviselte Orbán Brüsszelben?
Orbán, a Vastagbőr
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök röviden beszélgetett Magyarország miniszterelnökével, Orbán Viktorral Argentína újonnan megválasztott köztársasági elnökének beiktatási ünnepségén. A beszélgetés részletei nem ismertek.
⚡️President Volodymyr #Zelensky briefly spoke with the Prime Minister of Hungary, Viktor #Orban, during the inauguration ceremony of the newly elected President of #Argentina, as reported by European Pravda.
The details of the conversation are not known. pic.twitter.com/BJjXbPaf8A
— KyivPost (@KyivPost) December 10, 2023
Benjámin Netanjahu a Hamász harcosoknak: „Itt a vég, most add meg magad!”
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap arra szólította fel a Hamász terroristáit, hogy haladéktalanul tegyék le a fegyvert, azt állítva, hogy az elmúlt napokban számos tömeges megadással letették a fegyvert, amelyek a palesztin iszlamista mozgalom „végének kezdetét” jelzik.
Ne halj meg Yahya Sinouar miatt
– szólította meg a Hamász harcosait Benjamin Netanjahu.
A Hamász-terroristák tucatjai veszítették el a kapcsolatot a terrorcsoport vezetésével, így nem maradt más választásuk, mint letenni a fegyvert és megadni magukat az izraeli erőknek a Gázai övezetben – jelentette vasárnap a Katonai Rádió.
Miután a közösségi médiában elterjedtek a Dzsabalában és Hán Júniszban élő terroristákról készült képek, olyan jelentések jelentek meg, hogy az IDF „változásokat észlel a Hamász vezetésének magatartásában”.
Egy biztonsági forrás azt mondta a hadsereg rádiójának, hogy a Hamász magas rangú vezetői, akikről azt feltételezik, hogy a Gáza déli részén lévő Hán Juniszba menekültek,
„előnyben részesítik személyes túlélésüket, mint a Hamász parancsnoki és ellenőrzési műveleteinek túlélését”.
A Hamász zászlóaljak „kapituláltak” a gázai harcokban – közölte egy amerikai székhelyű intézet
Korábban vasárnap az amerikai székhelyű Háborús Tanulmányi Intézet egy X bejegyzésben úgy értékelte, hogy legalább hét Hamász-zászlóalj már kapitulált az IDF elleni harcban.
Ezenkívül hat zászlóalj „közel áll az összeomláshoz” – folytatta az Intézet. A Hamász gázai városának és az északi brigádoknak az összeomlása az északi övezet elesését jelezheti az izraeli erők számára.
Pénteken Yoav Gallant védelmi miniszter azt mondta az izraeli hadsereg katonáinak, hogy „úgy látja a jeleket, amelyek arra utalnak, hogy Gázában a Hamász összeomlása kezdődött”.
Az IDF csapásokat mért a déli mecsetekre, és továbbra is a gázai alagutak ellen támad
Az IDF az elmúlt 24 órában több mint 250 terrorcélpontot támadott: földi, légi és haditengerészeti műveletek során – közölte az IDF vasárnap reggel.
Az izraeli erők rajtaütést hajtottak végre egy dél-gázai mecsetben, miután az izraeli légierő vadászgépei csapást mértek a mecset közelében található Hamász katonai kommunikációs központra.
Az izraeli katonák folytatták a földalatti alagútaknák felszámolását Hán Júniszban.
A Fehér Ház elítéli az amerikai muszlim vezető „sokkoló, antiszemita” kijelentéseit
A Fehér Ház „a leghatározottabban” elítéli a „sokkoló, antiszemita” kijelentéseket, amelyek a tegnapi napon az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsának (CAIR) alapítójának és ügyvezető igazgatójának a Hamász október 7-i Izrael elleni sokkoló támadásait követően napvilágra kerültek.
Nihad Awad a múlt hónapban Chicagóban az Amerikai Muzulmánok Palesztináért (AMP) kongresszusán mondott beszédében, hogy
„örül, hogy az emberek megtörik az ostromot és ledobják saját földjük bilincseit, és szabadon sétálnak be a földjükre, amelyet nem járhattak be”
– utalva a két hónappal ezelőtti példátlan támadásra, amikor a Hamász vezette terroristák ezrei törtek át az enklávé izraeli határán, és 1200 embert mészároltak le, és mintegy 240-et túszul ejtettek.
„És igen, Gáza lakosságának joga van az önvédelemhez, joga van megvédeni magát, és igen, Izraelnek, mint megszálló hatalomnak nincs joga az önvédelemhez.
Andrew Bates, a Fehér Ház szóvivője szerint „A Hamász által október 7-én elkövetett szörnyű, brutális terrortámadások – ahogy Biden elnök mondta – „gyűlöletesek” voltak, és „hamisítatlan gonoszságot” képviselnek. Október 7-e volt a leghalálosabb nap a zsidó nép számára a holokauszt óta.”
„Az aznapi atrocitások megdöbbentik a lelkiismeretet, ezért soha nem felejthetjük el azt a fájdalmat, amelyet a Hamász oly sok ártatlan embernek okozott. Ártatlan családok szenvednek, és gyászolják szeretteiket, és vannak olyan családok is, akik azóta is gyötrelmes szenvedésben mindent megtesznek, hogy túszul ejtett szeretteiket visszakapják” – áll Bates közleményében.
„Minden vezető felelőssége, hogy az antiszemitizmust felhívja, bárhol is felkapja gyűlöletes fejét” – mondja.
Hamász az alagútban
A Hamász valószínűleg rendkívül mély és megerősített alagutakkal rendelkezik a kulcsfontosságú infrastruktúra számára, mondta egy izraeli mérnök a brit lapnak.
A Hamász valószínűleg több réteg földalatti alagutat épített, amelyekben az alsóbb szintű alagutak jobban védettek, és valószínűleg a palesztin terrorcsoport legjelentősebb infrastruktúrájának ad otthont – mondta a brit Financial Timesnak az IDF egyik tartalékos mérnöke.
Jehuda Kfir, a földalatti hadviselés szakértője szerint a Hamász ezt a taktikát valószínűleg a korábbi, 2021-es izraeli légicsapásokból tanulta, amelyek során „bunkerrombolókat” használtak.
„A lecke, amelyet a Hamász valószínűleg levont a 2021-es légicsapásokból… az volt, hogy mélyebbre kell ásni, és vasbetonnal kell bekeríteni az alagútrendszert” – idézi a férfi. „A Hamasz [valószínűleg] különböző rétegű alagutakat épített: egy felső „védelmi” szintet csapdákkal, nagyon keskeny alagutakat és a robbanásbiztos ajtókat, amelyeket már láttunk, és egy alacsonyabb „támadó” szintet, amely mélyebb. és tágabb, és olyan dolgokat tárolhat, mint a logisztikai központok, lakóterek és fegyverboltok.”
Sötét üzelmek az OKFŐ-nél: tisztogatás után lesz végre tisztázás is?!
Sajátos tisztogatás zajlott az elmúlt napokban az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ), a Fidesz miniszterelnöke elsőként az eddig főigazgatói feladatokat ellátó Jenei Zoltánt mentette fel, majd röviddel ezután elküldték a gazdasági- és az informatikai főigazgató-helyettest is – írja Ujhelyi István szokásos heti bejegyzésében.
A döntések hátterében – miután a kormányzati oldal megint nem mond érdemben semmit – a szakmai sajtó elsősorban azt sejti, hogy a kórházi adósság rekord nagysága és az ezzel összefüggő menedzsment problémák állhatnak, amely már a Fidesz-kormány számára is kellemetlenséget okozott. Valóban sokkoló hír volt nemrég, hogy soha eddig nem látott mértékben megnőtt a kórházak adóssága: idén október végén már átlépte a 125 milliárd forintot, amire korábban nem volt példa. Ez pedig, egyértelműen immár a betegbiztonságot is veszélyezteti, nem beszélve az egyszerű erkölcstelenségről és megbízhatatlanságról, amelyet az állam, pontosabban a felelős kormány mutat magáról ebben az ügyben.
Az Orbán-kormány ugyanis kétharmados többséggel és rendeleti kormányzással azt csinál, illetve csinálhatna, amit akar; megemelhetné például a magyar egészségügy – európai szinten rekordalacsony – finanszírozását. Ha valóban fontos lenne nekik a magyar egészségügy, de nem az.
Olcsó, ám teljesen jogos párhuzam, hogy miközben mobilcég- és reptérvásárlásra, fidesz-közeli vállalkozások kitömésére számolatlanul megy el a közpénz, addig a kórházaknak életmentő-, és egészségjavító eszközöket beszállító cégeknek meg egyszerűen nem fizetnek. Gyalázatos, szégyenletes, vállalhatatlan gyakorlat, ráadásul évek óta.
A szaksajtó szerint az év végével kiteljesedő kórházi ingatlanüzemeltetés átalakításával, pontosabban központosító leválasztásával függ részben össze a megugró adósságállomány, ennek a szégyenletes eredménynek “politikai” felelősét pedig a kormány ezek szerint Jenei Zoltánban találta meg. Mondjuk bűnbak-keresésben mindig is jók voltak. A főigazgató személye nemcsak azért érdekes, mert meglehetősen széles spektrumú és irigylésre méltó, politikai kurzusokon átívelő karriert tudhat magáénak (volt belügyi helyettes államtitkár, az ORFK gazdasági főigazgatója, de a Pécsi Tudományegyetem kancellárja is), hanem azért is, mert Jeneit az akkori illetékes miniszter, Kásler Miklós épp akkor nevezte ki az OKFŐ élére, amikor az állami csúcsszervezet a legsötétebb, máig nem tisztázott szerződéseket kötötte a covid-járvánnyal szembeni védekezéssel összefüggésben.
Fontos: nem állítom azt, hogy Jenei Zoltánt azért tették az OKFŐ (eredetileg ÁEEK) élére annak idején, hogy ezeknek a sötét üzelmeknek teret engedjenek, vagy, hogy tudomással bírt volna előzetesen bármilyen, tudatos visszaélés gyanújáról;
sokkal életszerűbb, hogy a szakmai intézményre az ismert gyakorlat szerint rátelepedő NER nyerészkedő tagozata erőltette át a megrendeléseket.
Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy fura időbeli egybeesésekről van szó, ráadásul a most menesztett főigazgató az elmúlt időszakban, minden erre irányuló közérdekű kezdeményezés dacára – mondjuk diplomatikusan úgy, hogy – nem igyekezett transzparens módon elszámolni ezekkel a korrupció gyanújával erősen érintett szerződésekkel; még akkor sem, ha nem volt hozzájuk semmi köze.
Csak rövid emlékeztetőként: az OKFŐ a covid-járvány idején, 2020 novemberében több nagy értékű szerződést is kötött bizonyos cégekkel antigén-gyorstesztek beszerzésére. Csak ekkor összesen mintegy ötmilliárd (!) forintnyi közpénzt költöttek el az OKFŐ-n keresztül, a három különböző céggel megkötött összesen öt szerződés közül az egyik mindenképpen szembeötlő.
Egy alig pár hónapja alakult, Minerva nevet viselő tanácsadó céggel kötött az OKFŐ kerek hárommilliárd (!) forintért szerződést antigén-tesztek beszerzésére.
A vonatkozó szerződés megkötésének körülményeiről, a megbízott cég kiválasztásának indokairól, annak részleteiről és teljesítéséről nem tudni semmit; csak annyit, hogy sikeresen lezárult, a pénzt kifizették. Az OKFŐ sajátos transzparenciájú honlapjáról is csak annyit lehet megtudni, hogy a Minervával öt nappal azután kötötték meg a szerződést, hogy Jenei Zoltánt kinevezték. Fontos megerősíteni még egyszer:
nem feltételezek direkt összefüggést a két dolog között, az viszont tényszerű, hogy kinevezése után a főigazgató a tisztségéből adódóan már ezért a kiugró összegű szerződésért is felelős volt,
vagyis legalább a gyanús részletek nyilvánosságra kerülése után illett volna átláthatóan elszámolnia annak részleteivel; vagy legalábbis törekednie rá.
Ezt ugyanis jómagam is hiába kértem többször az OKFŐ-től, mindig csak lepattintás volt a válasz. Pedig megmagyarázni lenne mit. A hivatkozott szerződés megkötése előtt alig néhány hónappal megalapított Minerva Tanácsadó Kft. alapítója és tulajdonosa ugyanis az a Martos Dániel volt, aki évekig a ferencvárosi Fidelitas, majd (Kocsis Máté jelenlegi Fidesz-frakcióvezető „felségterületén”) a helyi Fidesz egyik vezetője volt; sőt, a Fidesz egyik korábbi alelnökének személyi titkáraként is dolgozott.
(Ezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy a Fidesz felsővezetésének milyen köze volt ehhez a sokmilliárdos bizniszhez?!)
Szintén oknyomozó újságírók derítették ki, hogy a hivatkozott cég a szerződés teljesülése után hamar tulajdonost váltott és a vállalkozás immár egy borsodi zsákfaluban élő, stróman formájú huszonéves fiatal nevére került; amelyből azóta százmilliós osztalékot ki is mentettek. Nem állítom, hogy ez maga az egyértelmű korrupció, de szerintem a büntetőjogi szakkönyvekben a példa valami ehhez igencsak hasonló lehet. Minimum bűzlik. Nem kicsit. Ha viszont bűzlik, akkor mindenki érdeke – elsősorban a szerződő OKFŐ-nek, de a nyerészkedő cégvezetővel ezer szálon összefonódott Fidesz vezérkarnak is -, hogy teljes átláthatóság mellett tisztázzák végre: miért ezt a céget, miért akkor és milyen indokok mellett választották ki a hárommilliárdos megbízásra. Mivel eleddig minden egyes, ezzel kapcsolatos közérdekű adatigénylésemet jogi csűrcsavarral és elhallgatással lökte félre az állami intézmény, most újra beadom ezzel kapcsolatos kérelmemet, hátha az új vezetés ebben is új gyakorlatot mutat majd. Ideje érdemben tisztázni a dolgokat és nem csak tisztogatni, bűnbakokat keresni.
IDF Gáza déli részén: Merre tart az Izrael-Hamász háború?
Gáza északi részétől délig, Libanonig, alagutakig és rakétákig. Mik Izrael következő lépései – ezt a kérdést teszi fel a Jerusalem Post.
- Izrael megközelítőleg 50 napig vívott háborút a Hamász és a Hezbollah ellen, körülbelül egy hét szünetet tartott. Most visszatért a konfliktus közepes szintjére.
- Mit hozhat a déli bevonulás a háború pályájára, ívére és a térség jövőjére?
- A Gázai övezet északi részén az IDF november közepére átvette az irányítást a legtöbb területen.
Mi történik Gáza északi és déli részén?
Volt néhány hetes időszak, amely alatt az IDF ott folytatta, bár lassabb ütemben, Jabaliában és Zeitounban, elkerülve Shejaiát, hogy teret hagyjon a túsztárgyalásoknak.
Valójában az ideiglenes tűzszünet idején túszokat vittek vissza Izraelbe Shejaiából. Úgy tűnik, hogy újabb szünet hiányában az IDF szándéka az, hogy lassan szétszedje a Hamász terrorista erők apró maradványait azokon az északi negyedekben, amelyek még mindig megmaradtak.
Szinte semmi stratégiai jelentőségű nem történt a harcok újraindulása napjaiban péntek óta. Az IDF légicsapásokat és tüzérségi lövedékeket hajtott végre Khan Yunis környéki területeken – ahová esetleg behatolhat –, de nagyszámú erőt nem küldött át déli területekre.
Úgy tűnik, hogy az IDF csak akkor fogja ténylegesen áthelyezni erőit Délre, ha a kormány elvesztette a reményt egy rövid távú további szünetre, amely újabb túszokszabadon engedését eredményezheti.
Amint bejut a délre, a kormány és a katonaság ismét fej-fej mellett fog menni, és választaniuk kell a Hamasz további legyőzése – a terrorcsoport legfelsőbb vezetése után – és újabb túszok megmentése között.
Izraelnek eddig sikerült lelassítania az inváziót, és lehetővé tette, hogy a Hamász legfelsőbb vezetése életben maradjon ahhoz, hogy egyidejűleg megőrizze ezt a két célt anélkül, hogy ténylegesen választania kellett volna közöttük.
Eddig 114 túszt küldtek vissza. De az, hogy a Hamász legfelsőbb vezetése és erői nagy része dél felé vonuljon vissza, csak egy kicsit tovább rúgta ezt a nagyon nehéz döntést.
Háború az alagutakban
Bár az IDF vasárnap 800 alagút aknát támadott meg, ezek csak egy alagút darabjai, nem közelítik meg az egészet, így az alagútháború hosszú ideig eltart. Megsemmisítésük érdekében a speciális Yahalomnak és más mérnöki egységeknek gondosan fel kell térképezniük az alagút minden részét, ami időbe telik.
Ha az IDF már hetekkel ezelőtt átvette volna az irányítást Gáza északi részének legalább 80%-a felett, akkor lehet, hogy eddig csak az északi alagutak 20%-át, vagy még kevesebbet semmisítette meg anélkül, hogy sokat tett volna a déli gázai alagutak ellen.
Libanonban az IDF és a kormány elhalasztotta a nehéz döntést arról, milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy helyreállítsa az észak-izraeli lakosok biztonságát ahhoz, hogy a Hezbollah inváziójától való félelem nélkül visszatérhessenek otthonaikba. Sok szakértő legalábbis arra szólította fel az IDF-et, hogy biztosítsa a Hezbollah Radwan különleges erőinek kiszorítását az izraeli határtól, és biztonsági övezetet hozzanak létre a határ mentén.
Hogyan fogja ezt elérni az IDF?
Kisebb volumenű invázió Dél-Libanonba? Vagy reméli, hogy harmadik feleken keresztül megállapodást köthet a Hezbollah-hal, hogy önkéntesen távol tartsa csapatait? És ha a Hezbollah aláír egy ilyen megállapodást, és az aláírásától számított hat hónapon belül megszegi, mit fog tenni az IDF?
Bármit is tesz az IDF a Hezbollah visszaszorítása érdekében, magában hordozza a 150 000 rakétát és aknavetőt, valamint jelentős számú precíziós rakétát birtokló terrorista csoport elleni általános háború kockázatát.
A semmittevés elhatározása azt a forgatókönyvet kockáztatja, amelyben az északi lakosok megtagadják a visszatérést, megzavarva életüket, miközben spirituálisan és filozófiailag veszélyeztetik az alapvető cionista alapfeltevést, vagyis a biztonságot Izrael határain belül. A Hamász veresége vagy a Hezbollah-val kapcsolatos stratégiai döntések előtt az izraeli állampolgárok először tudni akarják, mikor tud a katonaság legalább véget vetni az otthonaik elleni rakétatámadásoknak.
Ha Izrael a lehető leggyorsabban meg akarta volna szüntetni a rakétatűzet, akkor már régen, de legalábbis közvetlenül a pénteki tűzszünet lejárta után megszállta volna a Délt,
és ezt egyszerre több pontról tette volna meg. Csak Gáza fennmaradó részei feletti irányítás átvételére irányuló gyors és átfogó lépések vetik fel a déli rakétafenyegetést, és csak olyan lépések vetnek véget a rakétatámadásoknak északon, amelyek jobban elriasztják a Hezbollahot, mint amit Izrael eddig tett.
Susan Sarandon bocsánatot kért
Susan Sarandon bocsánatot kér a tiltakozás során az amerikai zsidók elleni verbális támadásért. Megjegyzései nyomán a színésznőt a United Talent Agency (UTA) menesztette, amint arról először a Page Six számolt be.
Az Oscar-díjas színésznő, Susan Sarandon szombaton bocsánatot kért az amerikai zsidóktól a múlt havi palesztinpárti tüntetésen tartott zsidóellenes beszédéért, amelyben azt mondta, hogy a zsidók végre „megízlelték, milyen muszlimnak lenni”.
Sarandont, aki olyan filmekben szerepelt, mint a Thelma & Louise és a Dead Man Walking, kritizálták a New York-i tiltakozáson tett kijelentései miatt.
„Sok ember fél, fél attól, hogy zsidó lesz jelenleg, és belekóstolnak abba, milyen érzés muszlimnak lenni ebben az országban” – idézte a nőt.
Megjegyzései nyomán a színésznőt a United Talent Agency (UTA) menesztette, amint arról először a Page Six számolt be.
Fegyverszünet után: súlyos harcok Gázában
Az izraeli hadsereg kiterjedt hadműveleteket hajtott végre a Hamász és más terrorcsoportok ellen Gázában az éjszaka folyamán, és a palesztin enklávé déli részében súlyos harcokról számoltak be a héber nyelvű sajtó szerint.
A Channel 12 szerint kiterjedt szárazföldi csatákról számoltak be Khan Younis térségében, miközben a hírszerzés szerint a Hamász vezetőinek egy része jelen van a városban. Korábban Izrael csapásokat mért Khan Younisban és Rafahban, szintén Gáza déli részén.
A hadsereg rádiója szerint katonai erők is működnek Gáza városában és Beit Lahiában, Gáza északi részén.
A gázaiak arról számoltak be, hogy az izraeli hadsereg szórólapokat dobott le Khan Younisban, és felszólította a lakosokat, hogy vonuljanak délre, Rafahba, figyelmeztetve a terület veszélyességét.
Az IDF korábban közzétett egy térképet, amely a Gázai övezetet több száz kis zónára osztja fel, és ezzel értesíti a palesztin civileket az aktív harci övezetekről. Arra kérte a palesztinokat, hogy figyeljenek területük számára, és kövessék az IDF jövőbeli frissítéseit.
A hadsereg ezt a térképet felhasználhatja arra, hogy evakuálásra szólítsa fel a palesztinokat bizonyos területekről, amikor az IDF szárazföldi offenzívája az övezet déli felére terjeszkedik, ahelyett, hogy tömeges evakuálást követelnének, ahogyan azt Gáza északi részén tette.
„Az IDF határozottan fellép a terrorszervezetek ellen, miközben nagy erőfeszítéseket tesz a civilek és a terroristák megkülönböztetésére”
– fogalmazott a hadsereg a gázaiaknak küldött üzenetében.
„Gáza lakossága nem az ellenségünk. Emiatt ma reggeltől az IDF irányítja a gázai lakosok ellenőrzött és speciális evakuálását, hogy a lehető legtöbbet eltávolítsa a harci területekről.”
Véget ér a tűzszünet
A tűzszünet meghosszabbítására és a további túszok szabadon bocsátására tett kísérletek egyik napról a másikra kudarcot vallottak.
Az izraeli hadsereg péntek reggel utasította a civileket Khan Yunisban, abban a városban, ahol Yahya Sinwar Hamász-vezér rejtőzik, hogy evakuáljanak, amikor véget ért az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet.
„Khan Yunis városa veszélyes harci övezet”
Péntek reggel a Hamász megújította Dél-Izrael felé rakétát, és nem tudott megfelelő listát adni a fegyverszüneti megállapodás meghosszabbítása érdekében szabadon engedendő túszokról, Izrael pedig bejelentette, hogy ez sérti a tűzszüneti megállapodást, és hogy a háború folytatódik.
Több mint egy órával azelőtt, hogy reggel 7 órakor véget ért volna a tűzszünet, egy rakétát lőttek ki Gázából Dél-Izrael irányába, és néhány perccel a tűzszünet vége előtt egy második rakétatűzről számoltak be.
A tűzszünet lejárta után heves összecsapásokról számoltak be Gáza városának Sheikh Radwan negyedében Gáza északi részén, és a palesztin sajtó izraeli légicsapásokról is beszámolt Gáza egész területén. Az összecsapások további területekre is kiterjedtek Gáza északi és középső részén, az izraeli légicsapások pedig az egész övezetben folytatódtak.
A gázai Hamász által irányított egészségügyi minisztérium jelentése szerint legalább 32 palesztin meghalt, mások pedig megsebesültek péntek reggel a Gázai övezetben végrehajtott izraeli légicsapásokban.
Az IDF palesztin jelentések szerint röplapokat dobott a Gáza déli része fölé, és figyelmeztette Khan Yunis városrészeinek lakóit, hogy meneküljenek Rafah menedékhelyeire, és arra figyelmeztettek, hogy „Khan Yunis városa veszélyes harci övezet”.
November közepén az izraeli média arról számolt be, hogy Szinwar és a Hamász al-Kasszam brigádjainak parancsnoka, Mohammed Deif vélhetően Júnisz kánban bujkál.
Nem sokkal a tűzszünet befejezése után az IDF szóvivői egysége péntek reggel kijelentette, hogy
„a Hamasz megsértette a megállapodást, és ráadásul izraeli területre is lőtt. Az IDF megújította a harcot a Hamász terrorszervezettel a Gázai övezetben”.
A Miniszterelnökség péntek délelőtt közölte, hogy „a Hamász-ISIS terrorszervezet megsértette a megállapodást, nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy ma szabadon engedi az összes elrabolt nőt, és rakétákat lőtt Izrael polgáraira”.
„A harcokhoz való visszatéréssel hangsúlyozzuk: az izraeli kormány elkötelezett a háború céljainak elérése mellett – túszaink szabadon bocsátása, a Hamasz felszámolása és annak biztosítása, hogy Gáza soha többé ne jelentsen veszélyt Izrael lakosaira.”
A Home Front Command visszaállítja a korlátozásokat Izrael déli és északi részén
A Honi Front Parancsnoksága megszigorította a korlátozásokat a gázai határ, valamint a libanoni és szíriai határ közelében élő közösségekre vonatkozóan péntek reggel, nem sokkal a tűzszünet vége előtt.
A gázai határ közelében lévő közösségekben különböző korlátozó intézkedéseket vezettek be.
A Hamász az Egyesült Államokat hibáztatja, amiért „zöld utat” adott Izraelnek a háború folytatására
A Hamász által irányított gázai kormányzati médiairoda reagált a tűzszünet végére, és azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „zöld utat adott (Izraelnek) a háború folytatására, tekintet nélkül a háborús törvényekre, valamint a nemzetközi és humanitárius törvényekre”.
„Palesztin népünknek joga van arra, hogy minden eszközzel megvédje magát, és joga van szabadságot és függetlenséget szerezni, megalapítani palesztin államát Jeruzsálem fővárosával, és teljesen eltávolítani a megszállást földjeikről a nemzetközi és az ENSZ-szel határozatokkal összhangban.”
