Bak Mihály, Author at Független Hírügynökség Page 8 of 74

Elmentek otthonról: fokozódik a kereskedelmi világháború

-

2019-08-24

Elmentek otthonról: fokozódik a kereskedelmi világháború

Dollár százmilliárdokra rúgó pótvámok dönthetik romba a világgazdaságot: pénteken csaknem 5100 amerikai termékre vetettek ki újabb terhet a kínaiak. Trump nem nagyon talál fogást Kínán, a háború hozzájárulhat a világgazdaság lassulásához. Mi se ússzuk meg.

A kínai árucikkekre kivetett legutóbbi amerikai büntetővámok miatti ellenlépésként Kína mintegy 75 milliárd dollár értékű amerikai importcikkekre vet ki pótvámot – közölte a kínai kormány vám- és adóügyekért felelős bizottsága pénteken. Az újabb, 5 és 10 százalék közötti pótvámok összesen 5078 féle amerikai árucikkre, egyebek mellett mezőgazdasági termékekre, nyersolajra és kisrepülőgépekre vonatkoznak. Egy részük szeptember 1-jén, a fennmaradók december 15-én lépnek hatályba.

Eddig Trump nyomta a gázt

A 2018 eleje ót tartó vámháborút Donald Trump robbantotta ki, a kínaiak végig némi késéssel vették fel az eléjük dobott kesztyűt. Augusztus elejéig az USA 250 milliárd dollár értékű kínai árura 25 százalék, 300 milliárdra 10 százalék pótvámot vetett ki. A kínaiak visszafogottak voltak, 110 milliárdnyi terméket terheltek meg 25 százalékkal – derül ki a statista.com összeállításából.

A kereskedelmi háború eszkalálódását mutatja az ábra augusztus eleji információk alapján.

A mostani kínai intézkedés válaszlépés arra, hogy az Egyesült Államok augusztus eleji bejelentés szerint újabb kínai árucikkekre vet ki 10 százalékos pótvámokat szeptember 1-jén, illetve december 15-én, miután Donald Trump amerikai elnök elégedetlen volt a két gazdasági nagyhatalom közötti kereskedelmi tárgyalások ütemével.

A mérleg jottányit se változott

Az adatok azonban azt mutatják, hogy érdemben nem változtak meg a két ország kereskedelmi forgalmának arányai, a masszív amerikai deficit nem látszik mérséklődni, sőt. Márpedig – a szellemi termékek ellopása mellett – ez volt Trump szerint a casus belli indoklása. A kétoldalú kereskedelem adatait, mérlegét mutatja a howmuch.net grafikonja.

Az év első felében a kínai kereskedelmi többlet 5 százalékkal, 140,48 milliárd dollárra nőtt egy év alatt 133,76 milliárd dollárról. Kína behozatala az USA-ból júniusban 31,4 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest a májusi közel 27 százalék után. Az Egyesült Államokba irányuló kivitele júniusban 7,8 százalékkal csökkent a májusi 4,2-t követően.

A korábbi pótvámok hatása óriási károkat okozott az amerikai gazdaságnak is. Például a szójára kivetett kínai beviteli pótvám Trump választói bázisát rombolja. Ezért a kormány eddig dollártízmilliárdos támogatásokkal kompenzálta a farmereket. Mindhiába, augusztus első hetében Kína a teljes agrárimportot leállította Amerikából.

Némi visszavonulás

Az augusztus 1-jén bejelentett újabb, 300 milliárd dollár értékű kínai termékre kirótt pótvámokon az amerikai kormány a múlt héten enyhített. Egyes termékek esetében elengedte a pótvám bevezetését, más árukra december 15-re halasztotta azt. A sorban ruházati termékek, egészségügyi cikkek, laptopok, mobiltelefonok, videójáték-konzolok, játékok, számítógép-monitorok is megtalálhatók.

Utóbbiak azok a technológiai áruk, amelyek esetében Trump az USA elsőségét félti Kínától, ám amerikai cégek egész sora gyárt az ázsiai országban. Ezek termékei pedig a pótvámokkal jelentősen drágulnak odahaza.

Mindenki megissza a levét

Egyelőre becslések vannak arra, hogy mekkora hatással lesz a világgazdaságra a két ország közti fenekedés. A Bloomberg május végi cikke szerint 2021-ben akár 600 milliárd dollárnyi (nagyjából négy évnyi magyar GDP) lehet a világgazdaság vesztesége. A magyar gazdaság kitettsége a kínaiak amerikai exportjában a GDP 0,1 százaléka, a fordított irányú 0,04 százalék. Ez nem tűnik soknak, de a háború eszkalálódása az EU, ezen belül Németország gazdaságán keresztül még nagyobb veszteséget okozhat. Például ha Trump élesíti a német autók pótvámolásának tervét.

Kilencezres utalvány nyugdíjasoknak önkormányzati választás előtt

Bak Mihály

-

2019-08-23

0

Kilencezres utalvány nyugdíjasoknak önkormányzati választás előtt

Kilencezer forint rezsiutalványt kapnak a nyugdíjasok, két héttel az önkormányzati választás előtt. Gulyás Gergely szerint ennyire jól áll a gazdaság. A közmunkások is kapnak 54 ezret. Tízmilliárdba kerül a két rendkívüli juttatás.

Kilencezer forint értékű rezsiutalványt kap minden nyugdíjas szeptember 30-ig – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Mint fogalmazott

minden várakozásnál jobban teljesít a magyar gazdaság, amiből az idősebb korosztálynak is részesednie kell.

A háromszor háromezer forint értékű rezsiutalvány március 31-ig lesz felhasználható, és a gáz-, illetve az áramszámlát lehet kifizetni belőle – mondta a miniszter. Ezen felül idén még fizetnek nyugdíjprémiumot és nyugdíj-kiegészítést is.

Gulyás Gergely közölte: azok a közfoglalkoztatottak, akik 2019. január 1. és július 31. között legalább 3 hónapig közfoglalkoztatotti jogviszonyban álltak – és ez augusztus 1-jén is fennáll -, nettó 54 ezer forint egyszeri plusz juttatásban részesülnek.

Gulyás szerint ezeknek nem a választásokhoz, hanem a jó gazdasági számokhoz van közük.

A rezsiutalványok a nyomdai költséggel együtt 2,5 milliárdba kerül, az 54 ezres közmunkás-juttatás 8 milliárdba.

Október 13-án önkormányzati választásokat lesznek.

Elszabadult cégvezetői fizetések: bepillantás a Trump-kamuflázs mögé

Bak Mihály

-

2019-08-22

0

Elszabadult cégvezetői fizetések: bepillantás a Trump-kamuflázs mögé

Az amerikai topcégek vezetőinek fizetése 30 év alatt csaknem ezerszeresére (!) nőtt, az alkalmazottaké alig 12 (!) százalékkal. Tavaly ez az arány 278 az 1-hez volt. A lecsúszó középosztály ennek elszenvedése láttán fordult a hamis próféta Donald Trump felé.

Tavaly az Egyesült Államok 350 legnagyobb vállalatát vezető vezérigazgatók mindegyike átlagosan 17,2 millió dollárt keresett. Ez 278-szorosa az átlagos munkavállaló fizetésének – olvasható a statista.com összefoglalójában, ami az Economic Policy Institute (EPI) jelentését veszi alapul.

Ezer vs. tizenkét százalék

A vállalatvezetői és munkavállalói jövedelem közti szorzó az 1960-as évek második felében húszszoros, 1980-ban 31-szeres, 1990-ben már 58-szoros volt. Azután elszabadult a pokol.

Az ábra azt szemlélteti, hogy először Ronald Reagan időszakában (reaganomics) lódult meg az alsó és a felső jövedelmek közti különbség. A 90-es években pedig – dacára annak, hogy ennek nagy részében Bill Clinton vezetésével demokrata kormánya volt az USA-nak – valósággal kilőttek felsővezetői bérek. A differenciát a gazdasági válság csökkentette jelentősen, időlegesen.

Az EPI elemzése szerint a vezérigazgatói bérek 1978 óta az Egyesült Államokban közel ezer százalékkal növekedtek, míg a magánszektorban dolgozók átlagos javadalmazása alig 12 százalékkal. (Az adatok az inflációval korrigáltak.)

Az EPI jelentése megállapítja, hogy a túlzott vezérigazgatói fizetések növekvő egyenlőtlenségeket táplálnak, dagasztva a különbséget a nagyon magasan keresők 1 százaléka és az alsó 90 százalék között. Arra is rávilágít, hogy a legtöbb vezérigazgató bére és a cég teljesítményének növekedése között nincs összefüggés, a többletpénzt egyszerűen zsebre teszik. Vagyis

ha a vezérigazgatói díjazást csökkentenék vagy súlyosabban adóztatnák, ennek nem lenne gazdasági hatása.

Ezt a képet támasztja alá Thomas Piketty világhírű közgazdász átfogó, hiánypótló könyve, a Tőke a 21. században. Ebben erről azt írja, hogy az 1950-80-as évtizedek az Egyesült Államok legegyenlőbb időszaka volt: a jövedelmi felső tizedhez került a nemzeti jövedelem 30-35 százaléka. Ez már önmagában is óriási különbség, de ezután – a fentiekkel összhangban – ez az olló egyre szélesebbre nyílt.

Minden jövedelem felfelé áramlott

Ebben az időszakban az amerikai gazdaság növekedésének gyümölcseit szinte teljesen a felső tized, ezen belül is a csúcs egy százalék aratta le.

A gazdasági növekmény csaknem 75 százaléka jutott a fölső tizedhez, ezen belül 60 százalék egy tizedhez került. Az alsó (?) 90 százalék jövedelme 1977-2010 között évente kevesebb, mint fél százalékkal növekedett.

A következő ábra a felső egy százalék jövedelmének alakulását mutatja. Azt, hogy ennek a vékonyka rétegnek hogyan változott a részesedése az ország összjövedelmén belül (bal tengely). A felső görbe a jövedelmi részesedést mutatja, a középső ezt az árfolyamnyereség levonása után, az alsó az összbéreken belüli arányt.

Ez az ábra is rámutat arra, hogy a legfelső osztály a – cikk elején leírt – bérkülönbség felett óriási anyagi előnyben van az alsóbb osztályokkal szemben. Céges vezetői részvényjuttatás, saját befektetések mind javukra tágítják az összjövedelmi szakadékot.

A leszakadtak lázadása és átverése

Ezekben az évtizedekben korántsem volt kimagasló az amerikai gazdaság gyarapodása, sőt, elsősorban az alsó középosztály jövedelme stagnált. Ezt az érintettek – látva a felső elit gazdagodását – egyenesen lesüllyedésként élték meg.

Más dimenzióban: a jövedelmek közti átcsoportosítás (felfelé áramoltatás) az amerikai nemzeti jövedelem 15 százalékára rúgott. Négyszer akkorára, mint az ország által a 2000-es években felhalmozott külkereskedelmi deficit, ami a gazdaság teljesítményének csak 4 százaléka volt.

Vagyis a belső egyensúlytalanság négyszer akkora volt, mint a külső.

Ezek a döbbenetes adatok mutatnak rá arra, milyen drámai változások zajlottak le a világ vezető politikai-gazdasági hatalmában. És segítenek megérteni, mi történt, mielőtt a csalódott, kiábrándult, frusztrált középosztály ráharapott a korábbi elitet támadó populista Trump csodát ígérő zagyvaságára. Aki – miközben folytatta a tőről metszett (figyelem!) neoliberális gazdaságpolitikát – némileg enyhített az alsóbb osztályok jövedelemadóján (amivel persze növelte az állam adósságát) eddig sikeresen lovagolta meg a vesztesek dühét. Elleplezve azt, hogy ő maga tipikus figurája ezeknek az évtizedeknek, aki viszont a régi nemzeti nagyság visszaállításával házal évek óta.

Mégis létrejön az új autóipari gigász?

Bak Mihály

-

2019-08-22

0

A legnagyobb, 15 milliót gyártó óriás jönne létre, ha egyesülne a Renault-Nissan és a Fiat-Chrysler csoport. A nyár eleje után ismét felröppent a hír: a kusza tulajdonú francia-japán konglomerátum fuzionál az olasz-amerikai óriással, amely utóbbi előre menekülne ezzel.

Május végén a Fiat Chrysler Automobiles (FCA) bejelentette, hogy fele-fele arányú egyesülést javasol a Renault vezette francia-japán konglomerátumnak, amelynek közvetlenül tagja a Nissan, együttműködésben pedig a Mitsubishi is. A kísérlet akkor elbukott, bár a felek nyitva hagyták az ajtót a fúzió előtt.

Kereszttulajdonlások és súrlódások

Szerdán az olasz Il Sole 24 napilap – forrás megjelölése nélkül – arról írt, hogy újranyitották a fúzió forgatókönyvét. Minden adatában hatalmas számokról van szó: az FCA értéke nagyjából 18 milliárd euró, a másik csoporté mintegy 15 milliárd. Nem könnyen áttekinthető tulajdonlású cégcsoportról van szó a Reanault-Nissan esetében. A francia cég 43 százalékban birtokolja a Nissant, amely viszont 15 százalékot mondhat magáénak a másikban szavazati jog nélkül.

Ráadásul a Renault-ban a francia államnak is van része 15 százalékban. Ennek birtokában tett keresztbe júniusban Emmanuel Macron köztársasági elnök a fúziónak. Mindemellett a felek közt vita van a tulajdoni arányokban is: a Nissan 20-25 százalékra mérsékelné a franciák részét, utóbbiak 30-35-ig mennének el – foglalja össze a helyzetet az olasz napilap.

Ki lesz a legnagyobb?

A tét első ránézésre az, hogy ki lesz a legnagyobb autógyártó a Földön.

Tavaly a Volkswagen-csoport vezette a rangsort 10,6 millióval, orrhosszal megelőzve a Toyota konglomerátumát (10,39 millió darab) a személyautók versenyében.

A Nissan 5,65, a Renault 3,88 milliót (összesen 9,53 milliót) adott el, a társult Mitsubishi 1,22 milliójával már ez a szövetség is a második helyen lenne (az első két adatban a teherautók nincsenek benne). Az FCA 4,8 milliójával 15,5 milliós értékesítésű óriás alakulna ki, a világ vezető autógyártója.

Olyan gigász, amely gyakorlatilag minden piaci szeleten jelen lenne modelljeivel, a kis Renault Twingótól a luxuskategória Maseratijáig és Ferrarijáig, továbbá a Jeep és RAM (a Dodge-ból leválasztott pick up-gyártó) márkákig. A két cég egyesülésének földrajzi szempontból is lenne értelme, mert az FCA profitjának nagy része Észak-Amerikából származik, amit az Európában erős Renault lenne képes kiegyensúlyozni.

Sok autó, kicsi nyereség, technológiai lemaradás

Ha az eredményeket megvizsgáljuk, látható, hogy mindkét csoport számára fontos lenne a fúzió. Az egyaránt tízmilliós darabszámot értékesítő VW és Toyota tavalyi nettó nyeresége 12, illetve 15 milliárd euró volt. Az FCA 4,8 millió autón ötmilliárdot keresett. De a Renault-Nissan-páros se áll túl jól: előbbi 3,9 millió darab után 3,5 milliárd, utóbbi 5,65 millión alig 2,6 milliárdot profitált. A japán márka szénája mostanság még rosszabbul áll, legutóbbi negyedéves nyeresége szinte eltűnt (-95 százalék), aminek nyomán tízezer fős elbocsátást jelentett be.

Ami miatt azonban az olasz-amerikai duó számára egyenesen létkérdés a fúzió, az az, hogy

szinte sehol sincsenek az alternatív meghajtásban.

Márpedig az ehhez szükséges tőke előteremtése a fenti nyereségadatok láttán nem tűnik egyszerűnek, ezért jól jöhet az e téren sokkal előrébb tartó francia-japán-páros, elsősorban a Nissan technológiája.

Olcsó svájci óra nem óra

Bak Mihály

-

2019-08-21

0

Darabszámban zuhanó, értékében növekvő kivitelről számoltak be a svájci óragyártók júliusban. A bevétel emelkedése a háromezer franknál (900 ezer forint) drágább gyártmányoknak köszönhető. Az „olcsó”, 200 frank (60 ezer forint) alattiakból egyre kevesebb fogy.

Vissza a növekedéshez címmel közölte júliusi export-jelentését a svájci óragyártók szövetsége (FHS). Ezzel a júniusi visszaesés után 4,3 százalékkal többért, 1,9 milliárd frankért (570 milliárd forint) adtak el órákat világszerte. (Az év első hét hónapjában a svájci óraexport 12,7 milliárd frank volt, 1,9 százalékkal több a tavalyinál.)

Ázsiában nagyon mennek

Vezető piacain ellentmondásos volt a kivitel. Hongkongban csökkent (-1,3 százalék), de júniushoz képest javult az eladás. Az Egyesült Államokban jelentős (6,1) a növekedés, Kínában (16,3), Japánban (+ 23,4) és Szingapúrban (17,9) valósággal száguld a svájci órák kereslete. Az európai helyzet (-0,8 százalék) eléggé kiábrándító.

Ám ha megnézzük a részletesebb adatokat, azt láthatjuk, hogy 2000 óta darabszámban folyamatos az export csökkenése, értékben viszont az ezredforduló körüli komoly zuhanás után az elmúlt években beállt az évi 20 milliárd frankhoz (6 ezer milliárd forint) közeli szintre.

A luxus vállán az iparág

Vagyis visszafordult az időt is mutató mobiltelefonok általánossá válása utáni piacösszeomlás, de egyúttal kirajzolódott az a folyamat is, hogy a (világ nyugati felén) olcsó, 200 frank alatti svájci szerkezetek iránti kereslet egyre csökken.

Júliusban majdnem 27 százalékkal kevesebb darabot ötödével kevesebb pénzért adtak el ezekből. Ezzel szemben az arrafelé is keveseknek megengedhető, 3 ezer franknál (900 ezer forint) induló kategóriában 8,5 százalékkal többet költöttek a vásárlók (147 ezer darabért).

Ezek a nemesfém, precíziós szerkezetű, jellemzően mechanikus mesterművek egyedüliként voltak képesek növelni piacukat, minden negyedik eladott svájci óra ebből a luxuskategóriából került ki júliusban.

A svájci óraipar jelenleg is a legjelentősebb exportőr a világban, ahogyan azt a 2018-as jelentés mutatja. Miközben Kína 656 millió darabot adott el külföldön, kevesebb, mint negyedannyi pénzt keresett ezzel, mint a 23 millió darabos Svájc.

Inflációban is majdnem az élen vagyunk az EU-ban

Bak Mihály

-

2019-08-21

0

Inflációban is majdnem az élen vagyunk az EU-ban

Júliusban a második legnagyobb drágulást Magyarországon mérte az Eurostat, több, mint a dupláját a 28-ak átlagának. Utóbbit a közös pénz egy százalékos inflációja tartja féken.

Júliusban az éves alapon mért infláció az EU-ban 1,4 százalék volt az Eurostat kimutatása szerint. Ez két tized százalékpont csökkenés egy hónap alatt, és lényeges esés a tavaly júliusi 2,2 százalékhoz képest.

A pénzromlási „versenyt” most Románia nyeri 4,1 százalékkal, Magyarország a szintén nem dicsekvésre méltó ezüstérmes 3,3-del. A kormány nem is fúj harsonákat a pénzromlás láttán, nem úgy, mint amikor az EU-ban az élre ugrottunk a gazdasági növekedésben. A sor túlfelén Portugália áll, ahol egyenesen csökkentek az árak, Cipruson lényegében nincs infláció, a recesszió felé sodródó olasz gazdaságban is alig nőttek az árak.

Júniushoz képest – éves alapon – 15 tagállamban mutattak ki mérséklődő drágulást, 11-ben pedig növekvő inflációt. Az euróövezet áremelkedése 1 százalék volt a hetedik hónapban.

A magyar érték némi szelídülést mutat az utóbbi hónapok négy százalékhoz közelítő drágulása után. Elsősorban az üzemanyagok árának mérséklődése miatt, ezzel szemben sok élelmiszer átlagon felül drágult, továbbá jövedéki termékek adója is felfelé nyomta az átlagértéket. Az euróövezetben a szolgáltatások drágultak leinkább, majd szintén az élelmiszerek és jövedéki áruk járultak hozzá nagy mértékben az inflációhoz.

Egy elfogott kancellári levél

Bak Mihály

-

2019-08-21

0

Tisztelt Kancellár Úr!

Több éve nem volt módunk személyesen, négy szemközt meghányni-vetni országaink dolgait, de most – a világháború lezárásának évfordulója után néhány hónappal – kiváló alkalom kínálkozik ennek pótlására. Engedje meg, hogy ennek örvén megosszam néhány gondolatomat Önnel, amelyekre, remélem, személyesen Öntől fogom megkapni véleményét.

Szeretném előrebocsátani, hogy mennyire nagy tisztelettel adózok az Ön kormányának, amely a pár évvel ezelőtti világgazdasági válság mélységéből kivezette országát. Ipara magára talált, a munkanélküliség szinte eltűnt, a közmunkaprogrammal is megtámogatott infrastrukturális beruházások valósággal átrajzolták országát. A megépült autósztrádák alighanem a jövőbe vezető utat szimbolizálják.

Országaink gazdasági együttműködése a tartópillérei a szoros politikai kapcsolatnak, amelyet az elmúlt idők katonai fejlesztései is csak tovább cementeznek. Köszönetemet fejezem ki Önnek az ebben elért eredményekért. Különösen azért, hogy országom vállalatai ennyire kedvező körülmények közt járulhatnak hozzá országa gyarapodásához.

Engedje meg, hogy mindezek mellett említést tegyek néhány olyan történésről, amelyek országom mértékadó intelligenciájának egy részében aggodalmat keltenek mostanában.

Amiután Ön meggyőző választói támogatással kormányra került, magukról megfeledkezett emberek könyveket vetettek máglyákra, állítólagosan ellenséges szerzőktől származókat. Az elmúlt időben több információ jutott el hozzánk arról, hogy számos polgárukat elviszik otthonukból, és kerítéssel körbevett táborszerű létesítményekben tartják fogva bírósági ítélet nélkül. Továbbá ezeket az embereket állítólag különböző jelzésekkel látják el ruházatukon.

Néhány hónapja tömegek tódultak az utcákra, és megtámadtak zsinagógákat, sokat felgyújtottak. Egyes hírek szerint a tűzoltók tétlenül nézték mindezt.

A közelmúltban pedig olyan hangok jelentek meg sajtójukban, amelyek hátrányos helyzetű emberekkel szemben kívánnak meg elkülönítést. Egyes hírek szerint a szellemi fejlődésükben visszamaradottak közt hirtelen megnőttek az elhalálozások.

Arra kérem Önt, nyugtassa meg országom közvéleményét, hogy ezek legfeljebb félreértések, és hatóságai mindent megtesznek az efféle kilengések elkövetőinek szigorú megbüntetésére.

Biztos vagyok abban, hogy tavaly Münchenben Ön szavahihetően mondta azt, hogy ez a béke biztosítéka. Chamberlain miniszterelnök úr is ekként értékelte ezt, nekem pedig meggyőződésem, hogy ez találkozik az Ön álláspontjával.

Remélem, hogy minapi személyes találkozónkon Ön megnyugtató választ ezekre az aggodalmakra, amelyek semmiképpen se árnyékolhatják be országaink elsősorban kiemelkedő gazdasági kapcsolatát.

1939. augusztus

Őszinte nagyrabecsüléssel barátja

Angéla

Adományokkal javítja a képet az új elit

Bak Mihály

-

2019-08-18

0

Pár hét alatt a második adománnyal lép színre a „nemzeti tőkésosztály”. Egy hónapja Mészáros Lőrinc, most Tiborcz István jótékonykodott. Nem lenne meglepő, ha a pár év alatt összeszedett százmilliárdok töredéke további hasonlókban jelenne meg.

Életmentő Extrakorporeális Membrán Oxigenizáció (ECMO-műtüdő) berendezést vásárol a Bókay Gyermekklinikáért Közhasznú Alapítvány a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikája számára abból a 34 millió forintos adományból, amelyet a BDPST Group ingatlanfejlesztő társaságtól kapott – tudatta a Semmelweis Egyetem.

Van miből adni

A rangrejtve adományozó jótevő nevét az egyetem nem fedi fel, mindazonáltal több fényképen pózol Tiborcz István, Orbán Viktor veje, aki az elmúlt években üstökösszerű meggazdagodásával tört be az új elitbe:

erre az évre 35 milliárddal a 32. legvagyonosabb hazánkfia lett,

noha előző évben még a százas listára se fért fel.

A szégyenlős Semmelweis Egyetem nem tudatta, amit pedig nem csak ország-világ (nálunk ennek fele) ismerhet, és amit az adományozó cég is közzétett idény nyáron. Azt, hogy Tiborcz, az ingatlanokban utazó BDPST Group többségi tulajdonosa az igazgatóság elnöke lett.

A hírt felplankoló Hadházy Ákos a Facebookon azt írta, hogy

„semmi más ez, mint hogy Orbán veje, a hercegi pár tagja a lopott milliárdokból most 35 millióért egy életmentő műszert kegyeskedett venni a gyermekklinikának.”

Az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) által is szabálytalannak talált közvilágítás-tendereken „keresett 3,5 milliárd EGY SZÁZALÉKÁT a közjóra fordította”. Hadházy szól még a Microsoft-botrányról, amelyben szintén megtalálták Tiborcz egyik (korábbi) cégét, a vérplazma bizniszről is. És arról, hogy „ha nem lemutyizott közbeszerzéseken, kétszeres áron venné az állam az EU-támogatásokból az orvosi műszereket, akkor pont kétszer annyi fejlesztés történhetett volna az egészségügyben az európai pénzekből – és akkor nem lenne szüksége a professzoroknak a kisherceg lopott pénzének töredékéért hálálkodni”.

És van mi miatt adnia

Hadházy szerint lehetséges, hogy Tiborcz érzi, a Microsoft-ügy miatt még nagyobb bajban lehet és a propaganda-mesterek javasoltak neki egy kis jótékonykodó PR-eseményt. (Az egyetem azt írja, hogy több évre visszanyúló az anyagi támogatás, bár a most hírt adó honlapon még 2013 szeptembere, az Orbán-Tiborcz-esküvő előtti időkig sincs nyoma hasonlónak.)

Mészárosnak is

Amiről Hadházy ír, az cseppet se lenne irreális. Éppen egy hónapja a balatoni vízimentők indítottak közösségi adománygyűjtést, hogy megvehessék a Red Bull Air Race két mentőhajóját, amelyek ára 16 millió forint volt. Miután két nap alatt összejött négymillió, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. és Hunguest Hotels Zrt. közölte:

kifizetik a maradék 12 milliót.

Azután, hogy évek óta attól hangos a Balaton, hogyan vásárolta fel a tó környékét elsősorban Mészáros és Tiborcz – erről a Magyar Narancs részletes összegzést készített tavaly év elején.

Ennek nyomán sorra ebbe az érdekeltségi körbe kerültek szállodák, kempingek, kikötők. Szinte minden, ami a nyaralók számára rendelkezésre áll. Egyetlen ügylettel lett a Mészáros-féle turisztikai portfólió része a korábban inkább a baloldalhoz sorolt Lisztinger Tamás által birtokolt Hunguest szállodalánc zöme. Idén júniusban pedig kiderült, hogy megszűnik az utolsó keszthelyi szabadstrand is.

Német létszámcsökkentés, de mi se ússzuk meg a córeszt

Bak Mihály

-

2019-08-16

0

Német létszámcsökkentés, de mi se ússzuk meg a córeszt

Két hónap alatt csaknem tízezer embert küldtek el a német iparban, és ennél is többel csökkent az üres állások száma. Ha ez nem lenne elég, majd’ félmillió csoportos keresetet nyújtottak be a Volkswagen ellen a dízelbotrány miatt. Ez nálunk is érezteti hatását.

Egyre rosszabb hírek érkeznek Magyarország legfontosabb gazdasági partnerétől, Németországból. Múlt szerdán közölte az ottani statisztikai hivatal, a Destatis az ipar júniusi termelési adatait. Ez valósággal mellbevágó volt: egy év alatt 5,2 százalékkal zuhant,

májushoz képest pedig 1,5 százalékkal esett, ami háromszorosa az előzetes piaci becslésnek.

Ez után cseppet se meglepő a munkaerőpiacról közölt számsor. Június végén az 50 főnél többet foglalkoztató német feldolgozóipari vállalatoknál 61 ezerrel, 1,1 százalékkal többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, de 2 ezerrel kevesebben, mint az előző hónapban. Májusban már 7 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma egy hónap alatt. Ezzel párhuzamosan (az IAB munkaügyi piackutató intézet felmérése alapján) a második negyedévben a feldolgozóiparban 12 ezerrel 151 ezerre csökkent a be nem töltött munkahelyek száma.

Vagyis alig pár hónap alatt húszezer álláshely tűnt el Németországban.

Nagy német feldolgozóipari vállalatok (például Bayer, BASF, Volkswagen, Thyssenkrupp, Bosch) több ezres létszámleépítést jelentettek be az utóbbi időkben világgazdasági okokra, az exportkereslet csökkenésére, az egyes feldolgozóipari ágazatokat (különösen az autóipart) érintő technológiai kihívások miatt.

Sok cégnek vannak érdekeltségei Magyarországon is. Ahogyan azt az elmúlt napokban már megírtuk, a magyar növekedés mintha fittyet hányna a világban zajló folyamatokra, változatlanul öt százalék feletti tempót diktál. Ennél azonban valószínűbb, hogy a nyugati (például német) anyavállalatok a lényegesen költséghatékonyabb, magyarul olcsóbb itteni érdekeltségek termelését tartja magasan a hazai rovására.

De a globális hatásokat még sose sikerült megállítani a határon.

A kormány által felfújt és agyondotált (nagyrészt német érdekeltségű) autóipar körülbelül 120 ezer embernek ad munkát, a magyar GDP öt százalékát, a feldolgozóipar 30 százalékát állítja elő, termelésének több, mint 90 százaléka exportra megy – vagyis végzetesen kiszolgáltatott az éppen fékeződő nemzetközi piacnak. Az innen érkező – az érdekeltek által palástolni kívánt – hírek műszakok csökkentéséről, kölcsönzött és próbaidős alkalmazottak elküldéséről már hónapok óta azt jelzi:

a kegyelmi állapot nem tart sokáig.

A júniusi ipari termelés 1,8 százalékos havi visszaesése mindenesetre nem sok jóval kecsegtet, még úgy se, hogy ebben szerepet kaphattak a szokásos nyári leállások is.

Nagy csapás készül a VW konszernre odahaza, aminek esetleges anyagi konzekvenciái hatással lesznek nálunk is. A dízelbotrányban talán legmélyebben elmerült autógyártó eddig csak az Egyesült Államokban fizetett jelentősebb összeget (autócsere, kártérítés és bírság formájában), legalább 25 milliárd eurót. Ez nem egészen félmillió „megbuherált” dízel után járt, noha összesen 11 millió dízelkocsit érint a skandallum, amiből 8,5 milliót az EU-ban adtak el.

A VW eddig elzárkózott az öreg kontinensen a hasonló helytállástól, de ez most megváltozhat. Eddig

több, mint 430 ezren csatlakoztak Németországban a cég elleni csoportos keresethez

– közölte csütörtökön a szövetségi igazságügyi hivatal. A szeptember 30-án kezdődő eljárás a fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetsége (vzbv) és a legnagyobb autótulajdonosi érdekvédelmi szervezet, az ADAC autóklub szervezésében indul. A keresethez az Audi, Seat, Skoda és Volkswagen márkák németországi tulajdonosai csatlakozhattak. (Az úgynevezett csoportos megállapítási keresetet éppen a VW dízelbotránya miatt vezették be.) Sikere esetén a bíróság megállapítja, hogy a VW kárt okozott vásárlóinak. A keresethez csatlakozott fogyasztóknak azonban már egyénileg kell kártérítést kérniük a gyártótól.

Bérnyomásból árnyomás

Bak Mihály

-

2019-08-15

0

A minimálbér kötelező emelése elsősorban az árakban nyilvánul meg a cégek reakcióiban. Minden negyedik beruházásokat halaszt el, illetve hozzányúlnak a létszámhoz. Nem meglepően az exportáló cégek viselik legjobban a bérnyomást.

A statisztikai adatokat, a mindennapokban tapasztalható – helyenként vágtató – drágulást, valamint az innen-onnan már létszámcsökkentésről érkező híreket igazolják vissza a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet legfrissebb felmérése hazai cégek körében.

Egyre nyomasztóbb a béremelés

Kilenc lehetséges válaszlehetőségre kérdeztek rá azután, hogy januártól a minimálbér 149 ezer, a szakképzettek garantált bérminimuma 195 ezer forintra nőtt.

A válaszokból nem meglepően az derült ki, hogy legnagyobb arányban az áremelést említették a válaszadók. Ahogyan azt elemzők korábban elmondták, a vállalkozások jelentős része érdemi fejlesztés híján (sokuk esetében ennek beruházásigénye miatt)

az árakban próbálja érvényesíteni a megnövekedett bérköltséget.

Minden harmadik jelezte a tervezett létszámfelvétel elmaradását. A többi intézkedés egy része is arra utal, hogy igyekeznek enyhíteni a humánköltségek emelkedő hatását, noha elbocsátást még kevesen terveznek.

Az üzleti stratégia bánja

Aligha meglepő, hogy a cégek több, mint fele (54 százaléka) módosítja üzleti stratégiáját: ennek keretében elhalasztja a korábban tervezett beruházásait, illetve a tervezett létszámfelvételt, vagy emeli termékei árát. A beruházások elhalasztása egymagában 25 százalékot képvisel a válaszok alapján, ami korántsem jó hír a jövőre nézve.

Ha növekszik a fejlesztések elhalasztásának mértéke, aránya, az

tovább nyitja az ollót a termelékenység javulása és a béremelkedés között, ami már most is tetemes.

Ezekben a beruházásokban már eddig is komoly lemaradásban van a magyar gazdaság, és éppen a hazai tulajdonú kisebb cégek.

A vállalkozások 19 százaléka tervez foglalkoztatásra vonatkozó lépéseket: ezeknél a cégeknél már sor került, vagy sor fog kerülni elbocsátásokra, a munkakörök, feladatok módosítására, vagy arra, hogy részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják át a béremelésben érintett dolgozók foglalkoztatását. Azon vállalkozások aránya, amelyek az érintett dolgozók béren kívüli juttatásainak vagy mozgóbérének csökkentését tervezik, 18 százalék.

Kicsik nyomorúsága

Nem új a válaszreakciók sorában az a megfigyelés, hogy a vállalatméret nagyon fontos tényező.

Minél kisebb a vállalkozás, annál nagyobb az intézkedések súlyossága.

Az 50 főnél kisebb méretűek nagyobb mértékben, míg a nagyobb cégek kisebb hányadban hajtották végre, illetve tervezik végrehajtani a vizsgált intézkedéseket.

A gazdasági ágazatok szerinti bontás azt mutatja, hogy a béremelés hatására leginkább a kereskedelemben tervezik a vizsgált lépések végrehajtását. A vállalatok tulajdonszerkezet szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy statisztikai értelemben (95 százalékos megbízhatósággal) a tisztán hazai, illetve a részben vagy döntően külföldi tulajdonú vállalatok nem különböznek a vizsgált intézkedések tekintetében, vagyis a minimálbér-emelésre adott reakcióik érdemben nem térnek el.

Az exportra dolgozók jobban állnak

Az exporttevékenység szerinti bontás mentén kirajzolódik, hogy a minimálbér-emelés legkevésbé a döntően exportáló cégeket érinti. A válaszok szerint a nem exportáló, valamint a részben exportálócégeknek egyaránt nagyobb arányban kell, illetve kellett lépéseket tenni a béremelés következményeként. Ennek vélhetően az a magyarázata, hogy az élénk külföldi gyártói-beszállítók kapcsolatban álló cégeknél eleve magasabb az általános bérszínvonal, nem jellemző a minimálbéres alkalmazás.

Bak Mihály

Eddig Trump nyomta a gázt

A mérleg jottányit se változott

Némi visszavonulás

Mindenki megissza a levét

minden várakozásnál jobban teljesít a magyar gazdaság, amiből az idősebb korosztálynak is részesednie kell.

Gulyás szerint ezeknek nem a választásokhoz, hanem a jó gazdasági számokhoz van közük.

Ezer vs. tizenkét százalék

ha a vezérigazgatói díjazást csökkentenék vagy súlyosabban adóztatnák, ennek nem lenne gazdasági hatása.

Minden jövedelem felfelé áramlott

A gazdasági növekmény csaknem 75 százaléka jutott a fölső tizedhez, ezen belül 60 százalék egy tizedhez került. Az alsó (?) 90 százalék jövedelme 1977-2010 között évente kevesebb, mint fél százalékkal növekedett.

A leszakadtak lázadása és átverése

Vagyis a belső egyensúlytalanság négyszer akkora volt, mint a külső.

Kereszttulajdonlások és súrlódások

Ki lesz a legnagyobb?

Tavaly a Volkswagen-csoport vezette a rangsort 10,6 millióval, orrhosszal megelőzve a Toyota konglomerátumát (10,39 millió darab) a személyautók versenyében.

Sok autó, kicsi nyereség, technológiai lemaradás

szinte sehol sincsenek az alternatív meghajtásban.

Ázsiában nagyon mennek

A luxus vállán az iparág

Van miből adni

erre az évre 35 milliárddal a 32. legvagyonosabb hazánkfia lett,

És van mi miatt adnia

Mészárosnak is

kifizetik a maradék 12 milliót.

májushoz képest pedig 1,5 százalékkal esett, ami háromszorosa az előzetes piaci becslésnek.

Vagyis alig pár hónap alatt húszezer álláshely tűnt el Németországban.

De a globális hatásokat még sose sikerült megállítani a határon.

a kegyelmi állapot nem tart sokáig.

több, mint 430 ezren csatlakoztak Németországban a cég elleni csoportos keresethez

Egyre nyomasztóbb a béremelés

az árakban próbálja érvényesíteni a megnövekedett bérköltséget.

Az üzleti stratégia bánja

tovább nyitja az ollót a termelékenység javulása és a béremelkedés között, ami már most is tetemes.

Kicsik nyomorúsága

Minél kisebb a vállalkozás, annál nagyobb az intézkedések súlyossága.

Az exportra dolgozók jobban állnak

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA