Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Kamu közvélemény-kutató készíti elő a régi-új ellenség elleni fellépést?

Az ellenzéki jelölteket lejárató kamu közvélemény-kutatók most mintha Orbán kötcsei beszédében elhangzottak alapján az átfogó drogellenes szigorítást készítenék elő. A netadós tüntetés után a drogteszt tervével már belengették ezt.

Az elmúlt hónapokban nem létező közvélemény-kutató cégek hívogatnak embereket. Közös vonásuk, hogy az önkormányzati választás előtt polgármester-jelöltekről tettek fel lejárató állításokat tartalmazó kérdéseket.

Kaméleonok

Az először Amygdala, majd Magyar Társadalomkutató Intézetként bejelentkező szerveződés például a pécsi ellenzéki közös polgármester-jelöltről egyebek közt azt kérdezte, hogy „Akkor is szavazna-e Péterffy Attilára, ha kiderülne, hogy családon belüli erőszakot követett el?” Később Gémesi György, Gödöllő újrainduló polgármestere hallgatta végig a róla szóló, lejárató állításokat tartalmazó álkérdéseket.

Egy harmadik cég Közvélemény-kutató Kft.-ként bejelentkezve vidéki, 40 év alattiakat kérdezett „aktuális kérdésekről” (az információt közlő becsületesen elmondta, hogy egyik feltétel se igaz rá, ezután elköszöntek tőle). Egy – valószínűleg újabb, a telefonban elhadart nevű cég – a napokban szegedieket keresett szintén „aktuális ügyek” kapcsán; a minket tájékoztató ugyancsak „nem volt megfelelő”.

A Fidesz – Kósa Lajos kampányfőnök – tagadta, hogy bárkiket megbíztak

efféle feladattal. Ez a módszer az úgynevezett push poll. Nem új, napjainkban például Putyin kampánygépezete használja az ellenzékkel szemben.

Előkerül a régi ellenség, totális letámadással

Most pedig egy teljesen új néven felcsörgető cég, az „Elza közvélemény-kutató” kezdett hívogatni embereket – derül ki a 444.hu írásából. Ennek látszólag semmi kapcsolódása nincs az éppen napirenden lévő belpolitikai kérdésekhez. Arról tudakolja a vonal túlfelén lévők véleményét, hogy

  • büntethetővé kellene tenni a drogok népszerűsítését, akár közügyektől való eltiltással,
  • fel kellene állítani egy drogellenes különleges ügyészséget,
  • továbbá a drogok és a droghasználat propagálásában, népszerűsítésében részt vevő civil szervezetek, egyesületek tevékenységét a magyar parlamentnek fel kellene függesztenie.

Kötcsén beszélt erről Orbán

Szűk egy hete éves kötcsei beszédében Orbántól – a kiszivárgott információk alapján – semmiféle, korábban megszokott átfogó „iránymutatás” se hangzott el, ellenben megnevezett két területet, amelyeken tervi vannak. Ezek: az azonos nemű párok örökbefogadásában és

a drogfogyasztásában végrehajtandó változtatás

(értelemszerűen szigorítás).

Nehéz nem kapcsolatot találni a hirtelenjében előrántott, ismeretlen „közvélemény-kutatói” kérdéssor és a fenti orbáni gondolat között.

Se a helyzet, se az ötlet nem új

Különösen, ha elővesszük a majdnem öt évvel ezelőtti eseménysort. Amikor, 2014 októberében, az eddigi alighanem

legnagyobb rendszerellenes tüntetés hullámzott végig Budapesten a netadó terve ellen.

Ezután, december elején Kocsis Máté, akkor józsefvárosi polgármesterként a Facebookon hozta nyilvánosságra saját (?) ötletét.

A szöveg így szólt. „Szinte minden nap olvasni droggal kapcsolatos híreket. A téma körül komoly viták bontakoznak ki, mert egyre több társadalmi réteget érint. Megdöbbenve olvasom sokszor, hogy számos ‘szakértő’ drogpolitikát emleget, ugyanakkor sokan vagyunk, akik inkább drogellenes politikáról szeretnénk hallani. A drog ugyanis életveszélyes, féltjük tőle a gyermekeket és a jövőnket is. Szerintem

érdemes lenne bevezetni a rendszeres drogkontrollt a legveszélyeztetettebbek, a döntéshozók és a közvélekedést formálók számára.

Így a 12-18 év közöttiekre, a választott politikusokra és az újságírókra vonatkozhatna az évenkénti kötelező drogteszt. Javasolni fogom az országgyűlési frakciónak, hogy a közeljövőben tűzze napirendre a kérdést és a részletszabályok megvitatása után készítsen jogszabály-tervezetet.”

Egy héttel később szokásos péntek reggeli állami rádióbeli beszédében

Orbán teljes mellszélességgel kiállt mellette.

Azzal a felütéssel, hogy ki kell szorítani a drogmaffiát Magyarországról. Ennek szándékával indokolta a drogteszt bevezetéséről szóló felvetést. Orbán a hazai drogmaffia növekedéséről beszélt, és aggodalmát fejezte ki az új szintetikus drogok megjelenése miatt.

A kormány eldöntötte, hogy abban a ciklusban megtisztítja a drogmaffiától Magyarországot

– jelentette ki. Vagyis 2018-ig.

Orbán azzal magyarázta a politikusokra, újságírókra, közbizalmi állást betöltőkre kiterjesztendő drogtesztet, hogy aki drogot fogyaszt, arra nem lehet számítani a drogmaffia elleni küzdelemben, „tisztázni kell, ki hol áll”. Mindeközben a szülőknek segítséget kell adni, hogy gyermekeik ne váljanak áldozattá – fogalmazott, megjegyezve: lehetővé kell tenni, hogy szülői kérésre minden iskolában elvégezhető legyen a teszt.

Erről azóta se érkezett semmi hír. Eddig.

Forintgyengülés: csúcs csúcsot dönt – már belső ok is lehet

A legújabb negatív rekord 333,45 forint az euróval szemben. A dollár is 18 éves mélypontra esett szerda délután. A nemzetközi hatások mellett a hazai gazdaságpolitikai irányításért folyó kíméletlen verseny is szerepet kaphat.

Csak kapkodja fejét az országlakos: a forint egyre gyorsuló időközönként töri át az újabb korlátokat. Szerda késő délután az

eddigi legújabb mélypontot állította be: az eurót 333,45-ön jegyezték,

amiközben a dollár is 302,8-cal 18 éves rekordra ért a forinttal szemben. Az euróárfolyamban az előző mélypont hétfőn volt 331,92-n, múlt csütörtökön 331,85-öt jegyeztek fel. Előtte több, mint egy évvel ezelőtt, tavaly augusztus elején lépte át a 330-as határt.

Mostanában eddig csak külföldi hatások voltak

A 2018-as vesszőfutásban a forint azt sínylette meg, hogy a befektetői közösség kétségét fejezte ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) árfolyampolitikájával szemben. Idén az elmúlt hetekben azonban egyértelműen a világot izgalomban tartó bizonytalanságok mozgatták az árfolyamot: az amerikai-kínai kereskedelmi háború, az egyre kilátástalanabb Brexit-kínlódás, a német gazdaság lassulása miatti félelmek rángatták a forintot (is).

Most azonban beleszólt Matolcsy beszólása

Most azonban vannak arra utaló jelek, hogy a magyar gazdaságpolitika csúcsain két napja kitört belháború is közrejátszik a forint gyorsuló értékvesztésében. Ahogyan arról beszámoltunk, Matolcsy György MNB-elnök meglehetősen – Donald Trump elnökségét leszámítva a jobb kormányzásokban – szokatlan módon tört ki Varga Mihály pénzügyminiszter ellen. Durva stílusa pedig egészen egyedülálló.

A vita egyik pontja éppen az, hogy

Varga kiszámítható, stabil forintot látna jónak

a gazdaság számára. A pénzpiacnak annyi „ment át a rivaldán”, hogy Matolcsy – amellett, hogy személyesen érezte magát megtámadva az árfolyam miatt – nyilvánosan is bejelentkezett a magyar gazdaságpolitika tényleges irányítói szerepéért.

Az események sorában cseppet se meglepő, hogy határozatképtelen volt az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdán összehívott ülése, mert a fideszes képviselők bojkottálták. A testületet Varju László (DK) elnök a forint gyengélkedése miatt hívta össze, hogy választ kapjanak az illetékesektől, mit kívánnak tenni az árfolyam megszilárdítása érdekében, továbbá hogyan alakul a költségvetés, amit 311-es kurzusra alapoztak. Szűcs Lajos (Fidesz) alelnök levélben üzent: azért nem biztosítják a határozatképes többséget, mert a tőkepiacokon tapasztalható 2-3 százalékos mozgás „egyáltalán nem számít drámai változásnak”. Ezért úgymond álságos a forint árfolyama és az ország  költségvetése iránti aggodalom.

Varju László szerint a költségvetési bizottság előtt Varga Mihály és Matolcsy György tisztázhatták volna nézeteltérésüket, de nem éltek az alkalommal.

Jelenleg senki se tudja megmondani, hol lehet ütésállóbb korlát a forint árfolyama előtt. Nem zárható ki a 340-es kurzus se rövid időn belül. Most estére mindenesetre 332,3-ig „erősödött” a forint.

Von der Leyen rafkós vagy komolyan gondolja Trócsányit?

Tényleg számol Trócsányi Lászlóval a bizottság elnöke, vagy az ellenállást látva kezeit mosva odaveti őt az oroszlánok elé? Kérdés, hogy lesz-e egyáltalán újabb bővítési hullám, amiben feladata lehetne a magyar biztosnak.

Általános meglepetést keltett, és kockázatot rejt magában, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság novemberben tisztségébe lépő elnöke a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosi tisztségre jelölte Trócsányi Lászlót. Őt Orbán Viktor eleve erre szánta, de az elmúlt napokban kiszivárgott értesülések több csatornán is egybevágtak: látva a volt magyar igazságügyi miniszterrel szembeni európai parlamenti ellenállást, a teljesen súlytalan – az unión belüli – humanitárius segélyek koordinációját bízza rá von der Leyen.

Egyelőre nagy a hangzavar

Már korábban tiltakozások hangzottak el a liberális és szocialista frakcióból (amelyek nélkül nem szavazhatók meg a biztosok és a bizottság): a politikailag fajsúlyos poszt esetére provokációt emlegettek, illetve azt, hogy nem kerülhet fontos tisztségbe az a politikus, aki hazájában az uniós értékek ellenében járt el kormányában.

A mai bejelentés után ennek megfelelően

a DK, az MSZP és a Momentum EP-képviselői azonnal közölték: nem szavazzák meg

a fideszes jelöltet. Donáth Anna a Renew Europe nevű liberális pártcsalád tagjait is erre fogja biztatni, és a nyilatkozatok alapján ez várható az MSZP-től és a DK-tól is. Cseh Katalin megjegyezte: az Orbán-kormány biztos-jelöltje még megválasztása előtt elkezdte az EU „bővítését” azzal, hogy európai menedékjogot adott az elítélt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnöknek. Gruevszkit behozta, a Magyarországon lebuktatott orosz fegyvercsempészeket pedig nyugati szövetségeseink helyett Oroszországnak adta ki.

A kormány elégedett, de készül a bajra?

A magyar kormány megelőlegezett bizalommal, de határozott elvárásokat támaszt a hamarosan megalakuló új Európai Bizottság iránt. Bíznak abban, hogy olyan új Európai Bizottság fog felállni, amely kiegyensúlyozottabb, józanabb uniós vezetést hoz és új korszakot nyit az unió bevándorláspolitikájában is – írta közleményben a kormány.

Mintha az esetleges kudarcra számítanának, amikor úgy fogalmaznak, számítanak arra, hogy Trócsányi megválasztását az EP

„bevándorláspárti erői minden erejükkel megpróbálják megakadályozni”.

A kormány szerint a magyar biztosjelöltnek szánt szomszédságpolitika és az EU bővítése az egyik legfontosabb portfólió és lehetőség arra, hogy az EU újabb tagállamokkal erősödjön. Fontos cél a balkáni országok stabilizálása, a migráció megállítása érdekében is.

Szép, kerek feladatok

De tényleg realitás az unió bővítése, és az, hogy ebben Trócsányi kulcsszerepet kap? Nem eltekintve attól, amit erről az elutasítók felhoznak: hogyan kérheti számon Trócsányi a csatlakozás alapfeltételeiül a jogállami követelményeket a Balkánon, amikor pont az ő igazságügyi miniszteri ideje alatt indított az ország ellen 7-es cikkely szerinti eljárást az EP a jogállam leépítése miatt.

Ha igaz az ATV értesülése, akkor második találkozójukon, augusztus végén von der Leyen a Nyugat-Balkánból „vizsgáztatta” a magyar biztos-jelöltet, akinek teljesítménye-felkészültsége meggyőző volt. Ebbe illik a jelöléshez mellékelt feladatlista is, amely szerint fontos, hogy „stabil, biztonságos és virágzó” országok vegyék körbe az Európai Uniót, ezért aktívan jelen kell lenni ezen régiókban – ez lenne az EU szomszédságpolitikájának része.

Emellett hiteles EU-s perspektívát kell nyújtani a Nyugat-Balkán számára, ez különösen fontos most,

amikor a térségben jelentősen megerősödött a külső befolyás

– fogalmaz von der Leyen, nem nevesítve az orosz beavatkozást. Meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, továbbá felgyorsítani a strukturális és intézményi reformokat,

a jogállamiságra, a gazdasági fejlődésre, a közigazgatás átalakítására, a korrupcióellenes küzdelemre

és a jószomszédi viszonyra fókuszálva. Ezek a feladatok várnának Trócsányira. Ahogyan az is, hogy erősíteni kell a kapcsolatokat a keleti partnerség hat államával, s új hosszú távú szakpolitikai célkitűzéseket elfogadni már a jövő év közepéig, illetve hatékonyabbá tenni

a társulási egyezmények végrehajtását

Georgiával, Moldovával és Ukrajnával.

Van-e pálya a Balkánon?

A szép, kerek és fontos feladatkör realitása azonban legalábbis kétséges, és ezzel a német politikusnak tisztában kell lennie. Még a nyáron érkeztek hírek arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök

az uniós reform elvégzése utánra tette a balkáni bővítést, ami 2025 előtt nem lehetséges.

Júniusban a német Bundestag nem döntött az EU és Albánia, valamint Észak-Makedónia közötti csatlakozási tárgyalások megkezdésének támogatásáról. A halogatás arra utal, hogy Franciaországgal együtt

a németek és a talán a hollandok is egyelőre jegelnék

az unió további bővítését. Ennek egyik akadálya eleve az, hogy Szerbiának rendeznie kell kapcsolatait az országból 2008-ban kivált albán többségű tartománnyal, Koszovóval. Enélkül az EU egyiket se fogja felvenni.

Ha pedig így lesz, akkor Trócsányi a látványos feladatkörön kívül nem fog tényleges munkát kapni a következő években.

A szomszédságpolitikában pedig hatalmas árnyékot vet ennek legfontosabb területére, az ukrajnai viszonyra a magyar kormány elmúlt évekbeli politikája. Amelynek megint csak tagja volt Trócsányi, amely

egyedüliként az EU-ban és a NATO-ban blokkolja Ukrajna közeledését a két szervezethez.

Ha a fenti feladatsort gondosan olvassuk, már abból érdekes következtetésre juthatunk.

Lehet ezt arcvesztés nélkül megcsinálni?

Biztosként tehát Trócsányi Lászlónak akár

a magyar kormánnyal szemben kellene

képviselnie az ukrajnai partnerségi uniós érdeket. Ahogyan a jogállami követelményeket a Balkánon, például a Gruevszki-ügy terhével. Továbbá azzal, hogy a fideszes média egyre nagyobb teret nyer a térségben, színtiszta orosz típusú hamishír-kampányt folytatva, ami ellen az EU igyekszik felvenni a küzdelmet. Trócsányira felettébb nehéz feladat vár(na) annak ismeretében is, hogy az Orbán-kormány nem igyekezett felemelni hangját szomszédunk felének orosz megszállása ellen.

Macchiavellibe ojtott német vagy ez a visszafogadás része?

Ezeket látva ismét felteendő a kérdés: von der Leyen valóban komolyan számol Trócsányival? Vagy pedig – látva a meglehetősen nagynak tűnő ellenerőt a liberális és a szocialista frakcióban – látszólag minden tőle telhetőt megtett, ami után az oroszlánok elé veti jelöltjét. Az EP-beli szakbizottságok elé, ahol könnyen előfordulhat, hogy ezek a testületek szétszedik egyik-másik jelöltet, elérve a feladatcserét vagy a jelöltváltást. Ami után a bizottság elnöke széttárja karjait, mondván

én mindent megtettem, de a képviselők másképpen gondolták.

Ne feledjük, Orbán öndicsérete szerint von der Leyen az ő és a visegrádiak „találmánya” volt Manfred Weber ejtése után (valójában nem, Macron az Angela Merkellel létrejött megegyezés, és von der Leyen „megtalálása” után ügyes húzással maga mögé húzta a V4-eket).

Rövidesen kiderülhet, hogy tényleg annyira dörzsölt politikus veszi át a bizottságot, aki úgy éri el eredeti célját, hogy – a jelöléssel felszítva a dühöt – magától eltolva a felelősséget az EP-vel végezteti el a piszkos munkát, megőrizve ezzel a látszólagos jó viszonyt Orbánnal. Vagy pedig a Néppárt csöndben ezzel is visszazár a Fidesz mellé.

Maga Trócsányi igyekezett óvatosan semmitmondó maradni. Közleményében azt írta, hogy várakozással tekint a közös munka elé ebben az izgalmas és komoly próbatételekkel járó időszakban.

Matolcsy „derékon vágta” a pénzügyminisztert – kormányzati belharc

Helyenként gúnyos megfogalmazásokkal kétségbe vonta Varga Mihály pénzügyminiszter hozzáértését vagy lojalitását Matolcsy György. A jegybank elnöke, az unortodoxía atyja a hagyományos közgazdasági szemléletet is számon kéri Vargán.

A Fidesz-kormány hézagmentesen záró egyhangjának ismeretében szokatlanul élesen, olykor egyenesen lekezelően gúnyos hangon ment neki Varga Mihály pénzügyminiszternek a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György. Az pedig a nemzetközi táncrendet sérti, hogy a jegybank és a kormány nyíltan bírálja egymást (ezt egyedül Donald Trump engedte meg magának mostanában).

Feladta a leckét Matolcsy Orbán Viktornak

a növekedés.hu. portálon mag közzétett cikkében (az MNB által anyagilag is támogatott oldal  rendszeresen ad helyet Matolcsy írásainak).

„Minden reggel azzal kelek, hogy derékon vágnak, hogy valahol megtámadnak. Folyamatosan résen kell lenni, küzdeni kell”

– mondta tavaly decemberben szokásos pénteki állami rádiós előadásainak egyikében Orbán. Az ellenzékre gondolt.

Az aranykor: vége vagy sem?

Ha nem is dakota, de „ősi indián” mondással vezette fel „Aranykor: nincs vége, még csak most kezdődik…” című cikkét Matolcsy: „El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk”. Varga azzal hívta ki Matolcsy haragját, hogy a közgazdász vándorgyűlésen a hét végén arra figyelmeztetett: véget ér a világgazdaság hét éve tartó felívelése.

Matolcsy szerint azonban az aranykor „még csak most kezdődik”. Ezért úgy gondolja,

„miért is ne lehetne kétségbe vonni egy pénzügyminiszter szavait, ha ellentmondanak a nemzet vágyainak és a hivatalban lévő kormány terveinek?”

Szerinte tehát Varga nem a kormány és a nemzet érdekei szerint cselekszik.

„Bár ne tette volna” a miniszter, hogy három kihegyezett állítással hívta fel magára a figyelmet – fogalmaz Matolcsy. Az „aranykor nem hogy nem ért véget, hanem még évtizedekig tart, és a végén sikeresen felzárkózunk a nyugati fejlettséghez és életminőséghez”.

Ortoxia-unortodoxia összecsapása

Mégpedig azért – válaszol a maga feltette kérdésre -, mert képesek vagyunk folytatni a már hét éve tartó felzárkózást, amikor az átlagosan 3,5 százalékos gazdasági növekedés révén évente átlag 2 százalékkal közeledtünk az uniós átlaghoz. Majd megismétli állandó állítását, hogy az Európai Unió leggyorsabb és legjobb válságkezelése (2010-2012 között) után dinamikusan közeledünk (2013-2019) a déli államokhoz, az északiakhoz, a franciákhoz, a hollandokhoz, Ausztriához és Németországhoz egyaránt.

Ezt a tételt általános kétség övezi közgazdász körökben. Mondván ez az EU-támogatások ideözönlő forint ezermilliárdjainak köszönhető első sorban. Amelyek csökkenésével, netán elapadásával a növekedés is leállhat. Az unortodox gazdaságpolitika kiötlője, Matolcsy szerint azonban

rátaláltunk a receptre és kreatívan megújítjuk a magyar modellt.

Azért, mert nálunk a politika versenyelőny és nem versenyhátrány. Azért, mert jól ötvözzük az állam és a piac eszközeit, a hagyományos és a nem-hagyományos megoldásokat – sorolja.

Következő odaszúrásában azonban épphogy a hagyományos közgazdasági gondolkodást kéri számon a pénzügyminiszteren, aki szerint a német gazdasági lassulás nem gyűrűzik be a magyar gazdaságba. Tényleg? Ezt már hallottuk az 1970-es évtized két kőolaj-árrobbanásánál: a tényeket ismerjük.

Nem kellene inkább felkészülni, ha esetleg mégis hatna ránk a német gazdaság megtorpanása?

– szól Matolcsy.

Saját pályáján érzi megütve magát

Ezután rátér az ő terrénumát mélyen érintő árfolyamra. Arra, hogy Varga Mihály megkockáztatta: stabil árfolyamra lenne szükség. Bővebb indoklást nem fejtett ki, például azt, hogy az árfolyamromlással az államadósság forintban elszámolva akkor is növekszik, ha a felvett euró-, vagy dollárhitelek összege nem változik. Abban pedig végképp fegyelmezett maradt a miniszter, hogy a forint leértékelődése érdeke az MNB-nek az alapítványaiba elhelyezett nyereség miatt.

Itt aztán élesedik Matolcsy hangja: Varga állítása az előzőkön is túltesz, „ez már valami más”.

A tónus egyenesen gúnyosba fordul,

amikor azt írja, hogy „miniszterünk” szerint a forint árfolyamának stabilnak kell lennie. Mi lenne a miniszter szerint a stabil árfolyam: 330/320/310 vagy 300 forint/euró, esetleg 240 forint/euró, mint 2008 tavaszán? Ha van a miniszternek árfolyamcélja, akkor az elmúlt években is bizonyára volt: akkor miért nem érte el? Nem akarta, nem tudta, esetleg csak mondta, de nem csinálta? – folytatódik a vádbeszéd.

Szemben a pénzügyminiszterrel, a magyar jegybanknak nincs árfolyam célja, mert tartja magát az MNB-törvény előírásaihoz – írja Matolcsy. Majd színpadias fordulattal felszólít (kit?): kérdezzük meg a minisztert, ha már van – helytelenül – valamilyen kedvenc árfolyamszintje, amit stabilan akar tartani, akkor mit kíván tenni ennek elérése érdekében?

Kihívás Orbánnak

A felszólítás alighanem Orbánnak szól. Matolcsy, amióta 2013-ban a gazdasági miniszterséget felcserélte az MNB-elnökivel, lényegében folyamatosan igényt tart a gazdaságpolitika irányítására. Az elmúlt időben az MNB különböző átfogó elemzései – amelyek mind túllépnek az intézmény jogkörén – lényegében számon kérik a kormányon a jövő számára nélkülözhetetlen humánbefektetéseit. Matolcsy erről beszélt a közgazdász vándorgyűlésen is az egészségügy kapcsán.

Közbeszerzési „verseny”: beintésre feleződött a kézicsarnok ára

„Váratlanul” feleáron építi a Garancsi-féle Market Zrt. a 20 ezres budapesti sportcsarnokot, amivel a 2022-es kézilabda Eb-re pályázott az ország. Miután a kormány nemrégiben „beintett”, 153 milliárd helyett 78 milliárdra ment le a nyertes ajánlat.

A Fradi-stadionnal átellenes oldalon, a népligeti Volán-pályaudvar mellett fog felépülni az a multifunkciós aréna, amely a 2022-es, szlovák-magyar rendezésű kézilabda Európa-bajnokság egyik helyszíne lesz. A kivitelező a Garancsi István tulajdonolta Market Építő Zrt. lesz nettó 78,717 milliárd forintért – tudatta a Magyar Építők.

Csak „közeliek” indulhattak

Az nem volt vitás, hogy Fidesz-közeli cég lesz a nyertes, mert a sport- és rendezvényközpont kivitelezésére júliusban eleve hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzést írtak ki. Olyanokat, amelyek rendre nagy nyertesei az építési közbeszerzéseknek. A megvalósítás határideje 2021. november 30.

Augusztusban a kormány arról hozott határozatot, hogy a beruházás költsége maximum bruttó 101 milliárd 544 millió forint, nettó 74 milliárd 127 millió forint lehet. Ez előtt az öt felkért „versenytárs” által benyújtott ajánlatok a következők voltak. Fejér B. Á. L. Zrt. (Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége): 115,78 milliárd, KÉSZ Építő Zrt.: 116,7 milliárd, Market: 153,8 milliárd, metALCOM Zrt. (a déli határkerítés jelzőrendszerének kivitelezője és üzemeltetője, nemrégiben a Bp. Honvéd focicsapat megvásárolója): 159,9 milliárd, West Hungária Bau Zrt.: 158,2 milliárd.

A homlokukra csaptak

A második ajánlati körben ezután mindegyik cég rájöhetett, hogy sokkal olcsóbban is ki lehetne hozni az építést. De függetlenül attól, hogy az első körben 44 milliárd volt a különbség a két szélső ajánlat között, mindannyian a kormányhatározatban előírt plafon közelében értek célba, bár ezek szerint egyik se teljesítette a 74,127 milliárdot.

Így aztán orrhosszal a Market nyert 78,717 milliárddal, 20 milliárddal „legyőzve” a Mészáros-utódokat; a többiek ennél valamivel magasabb árat közöltek – derült ki a napi.hu korábbi írásából.

Vagyis Garancsi az eredeti ajánlat 51 százalékáért vállalta a közbeszerzést.

Az árra rákerül még az áfa, a teljes költséget (ha nem drágul időközben a kivitelezés) az állam által megvett telek vételára, 13,6 milliárd teszi teljessé. Időközben a

kerületi fideszes többségű önkormányzat kétmilliárd forint értékű területet ingyenes átengedéséről

döntött az aréna és egy atlétikai csarnok kivitelezéséhez – írta meg a 24.hu.

A Fradié lesz a csarnok kezelése

És a legszebb a dologban, hogy egy tavaszi törvény egy fordulata alapján a csarnok a Ferencváros sportegyesület vagyonkezelésébe kerül, amelynek elnöke Kubatov Gábor Fidesz-alelnök. Vagyis az új csarnok a tervezett Fradiváros része lesz.

A napokban írtuk meg, hogy az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) mindenkinél többet, az uniós támogatások 3,84 százalékát ajánlja visszakérni az Európai Bizottságtól a 2014-18-as évekből. Ennek oka a rekordszámú és értékű szabálytalanságok, túlárazások, előre lejátszott tenderek, ahogyan az már a 2017-es jelentésben is olvasható.

Britannia, Olaszország: birkózás, helyezkedés és tűzoltás

Nagy-Britanniában nem tisztul a kép, változatlanul legvalószínűbb a no deal Brexit. A toryk engedményével azonban a Munkáspárt is csapdába került. Olaszországban „salvinitlanított” kormány vág bele a reformkísérletbe.

A Brexit ügyében csütörtökön csak a lényegben nem sikerült előre lépni. Miután előző éjszaka a renegát – ezért a pártból később kizárt – 21 konzervatív képviselő szavazatával leszavazták Boris Johnson „könnyű” no deal Brexit-tervét és mindjárt az előrehozott választást is, csütörtökön némi engedményt tettek a toryk. Azzal, hogy a Lordok Házában nem obstruálják a megerősítő szavazás előtti vitát.

Első körben 0:2

Az éjszakai szavazásokon először arról döntött a munkáspárti kezdeményezést elfogadva az alsóház, hogy megtiltja Boris Johnson miniszterelnök konzervatív párti kormányának Nagy-Britannia rendezetlen, megállapodás nélküli kiléptetését az Európai Unióból legkésőbb október 31-én (amikor lejár az EU-tól kapott újabb határidő). De az is benne van, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Ezután viszont az alsóház elutasította Johnson kérését, hogy október közepére írja ki az előrehozott választást. Erre azért lenne szükség, hogy a 17-i EU-csúcson már a tisztségében megerősített miniszterelnök vegyen részt. Csakhogy a kétharmados támogatást élvező javaslatot a Munkáspárt ellenezte. Attól féltek, hogy a törvényerőre emelkedéshez szükséges

felsőházi vitát a toryk felszólalási dömpinggel elhúzzák, amíg jövő csütörtökön kitör a parlamenti szünet.

Az obstrukcióról végül a konzervatívok lemondtak, és ezzel a Lordok Háza jóváhagyásával várhatóan pénteken megerősített törvény birtokában jövő hétfőn ismét szavazhatnak az új választásról.

Corbynék nehéz döntés előtt

Ekkor azonban a Munkáspártnak színt kell vallania. Azután, hogy két éve másról se beszélnek, mint hogy a kormány Brexitbeli alkalmatlansága és tehetetlensége új kormányt – természetesen munkáspártit – kíván. Ám a közvélemény-kutatások a Konzervatív Párt előnyét mutatják a Labour előtt. Arról nem beszélve, hogy a Munkáspárt is megosztott a kilépés ügyében – ahogyan Jeremy Corbyn elnök is inkább euroszkeptikus. Ez is oka volt annak, hogy a Brexit-népszavazás előtti kampányban a párt erősen félgőzzel vett részt,

álláspontját pedig kétkulacsosnak látta sok brit is.

Most csapdában vannak: Johnson mögül még szerdán eltűnt a parlamenti többség, amit viszont előrehozott választáson stabil támogatásra válthat. Ezt akár a kétharmados eljárással, akár a feles többséget igénylő maga elleni bizalmi szavazás benyújtásával elérheti a miniszterelnök. Ha. Ha a Munkáspárt megszavazza ezt. Ha mégse teszi, és hatalomban tartja Johnson kormányát, akkor eddig is megtépázott szavahihetősége vész oda.

Ha előrehozott választás lesz, és azon a Brexitbe belefásult szavazók Johnsont újráztatják, akkor Corbyn csak abban bízhat, hogy a rendezetlen kiválás miatt akkora nehézségek, ellátási zavarok, recesszió lesz, amibe belebukik a kormány.

Mindeközben egy helyben toporognak

Merthogy a lényegben egy tapodtat se léptek előre a britek. Abban, hogy

Johnsonnak semmiféle elképzelése nincs a legfeszítőbb kérdésben: mi legyen a belső határ problémájával.

Amiről az előző miniszterelnökkel, Theresa Mayjel kialkudott megoldást háromszor utasította el a tory-többség vezette parlament. Ez az úgynevezett backstop kimondja, hogy az Egyesült Királyság egésze az EU-s vámunióban maradna, amíg nincs átfogó megállapodás kettejük között. Emellett Észak-Írország része maradna az EU egységes belső piacának. Ez a feltétele annak, hogy ne kelljen visszaállítani az ír-északír határon (500 kilométeren) a fizikai ellenőrzést.

Johnson tárgyalási előfeltétele mindmáig ennek kivétele a szerződésből, mert az Egyesült Királyságot az egységes piacból és a vámunióból is ki akar léptetni. Az EU viszont erre nem hajlandó.

Vagy így kell a szerződés, vagy sehogyan

– ez az alapelv Brüsszelben (és a tagországokban).

A miniszterelnök annyiban következetes, hogy ma egy rendezvényen azt mondta: inkább árokban hal meg, mint hogy késleltesse a Brexitet. Vagyis hogy a határidő kitolását kérje az EU-tól október 31-e utánra.

Apróság, de a királyságot mára szinte kettészelő Brexit mint cseppben a tenger megtalálható magában Boris Johnson családjában. Mindkét testvére elkötelezett EU-párti. Húga, Rachel a kilépés ellen valóban őszintén kampányoló liberális demokraták tagja, öccse, Jo pedig éppen ma mondott le alsóházi mandátumáról, és lépett ki a kormányból, amelynek egyik államtitkára volt. Mint mondta „feloldhatatlan feszültséget” okozott a családi lojalitás és a nemzeti érdekek képviseletének egyidejű kötelme. Korábban ő is a bennmaradás mellett kampányolt.

Az olaszok hatástalanították a bombát – egy darabig

Ehhez képest lényegesen egyszerűbb az olasz helyzet. Letette hivatali esküjét az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) koalíciós kormánya a független, párton kívüli Giuseppe Conte miniszterelnök vezetésével, aki a szélsőjobbos, Matteo Salvini vezette Ligával társbérletes kormányt is irányította. A két párt bevette maga mellé a Szabadok és Egyenlők nevű kis baloldali pártot is. (A római parlament alsó- és felsőházának még bizalmat kell szavaznia a kormánynak, de a koalíciónak mindkettőben többsége van.) Conte egyik első intézkedéseként Paolo Gentiloni korábbi miniszterelnököt, a PD elkötelezett uniópárti politikusát jelölte európai biztosi tisztségre.

Eddig egyszerű volt: sikerül az olasz kormányzást „salvinitlanítani”, visszahelyezni a biztosító szeget az EU-t bomlasztani akaró Liga-kézigránátba.

Ettől a helyzet nem változott: a szélsőjobbos párt a legnépszerűbb (38 százalék körül),

a tavaly nyáron még ekkora támogatású M5S a felére ment össze; Salvini ezt látva döntött úgy, hogy felrobbantja a csillagosokkal fennálló kormányt, hogy előrehozott választás nyomán, akár a tőlük is szélebbre álló Olasz Testvérekkel szerezzen teljhatalmat. Ez nem jött be neki.

Az új kormánynak szinte a szöget kellene négyszögesíteni.

A hagyományos elithez tartozó PD-nek és az elitellenességel népszerűséget szerzett – és azóta szélbalról közép felé szelídült – M5S-nek kell megoldást találnia az ország krónikus bajaira. Az egyik legnagyobb államadóssággal éppen stagnálásba süllyedő gazdaságot felrázni, de közben csökkenteni a hiányt. Az M5S olyan ígéretekkel (például garantált alapjövedelem) házalt a tavaly júniusban megalakult, Liga-koalíciót eredményező választási kampányban. Ha ezeket feladja, rövidesen süllyesztőbe kerülhet. És Salvini csak erre vár.

Kiáramlik a befektetési tőke az ingatlanpiacról?

Egyre kisebb hozamot lehet elérni a kiadási célra vásárolt lakásokból, a folyamatos drágulást nem követi a bérlet díja. A szuperállampapír már egyértelmű versenytárssá lépett elő. Elkezdődhetett az üzleti célra vett lakások értékesítése.

Néhány nappal ezelőtt hívtuk fel a figyelmet egy érdekes jelre, amely akár tendenciává terebélyesedhet. Az egyik ingatlanos cég szakértője fogalmazta meg – miközben a fővárosban elszabadult ingatlanárak kapcsán az agglomeráció felértékelődéséről szólt -, hogy a nyár elején valamelyest visszaesett a vevői érdeklődés, és ezzel együtt az árak emelkedése is mintha megtorpant volna, amiben érdemleges változást a július 1-jei csok-változások sem eredményeztek.

Színre lépett a szuperpapír

A Balla Ingatlan dunakeszi irodájának vezetője, Balla Frigyes szerint mindennek köze lehet a Magyar Állampapír Pluszhoz: érdeklődőket vont el az ingatlanpiacról. A gyengülő érdeklődés következtében ma már nem tudják olyan rövid határidővel értékesíteni az ingatlanokat, mint az elmúlt években. Balla Frigyes nem is számít változásra a jövőben, vagyis az árakban inkább stagnálást valószínűsít, de úgy véli, hogy

ha az állampapírt még sokáig jegyzik, akkor akár árcsökkenés is kezdődhet.

Már akkor megjegyeztük, hogy ez az átáramlás minden bizonnyal a befektetési célú ingatlanok vevőit érinti. Most megnéztük, valóban gyakorolhat-e elszívó hatást a nem saját lakhatási célra vett ingatlanok elől a rendkívül attraktív MÁP Plusz. (Erről bővebben írtunk itt, a lényege: 5 év alatt évenként csaknem 5 százalék, összességében 27 százalékot meghaladó hozam, kamatadó-mentesen, ráadásul menet közben szinte költség nélküli kiszállást lehetővé téve.)

Minden harmadik új lakás üzleti célú, idén tetőzhet a piac

Az ingatlanos cég megfigyelését támasztja alá az OTP Bank Értéktérkép Lakóingatlan 2019/1. elemzése is, amely nem sokkal a MÁP Plusz június eleji megjelenése után készült. Ebben arról írnak, hogy a most már szinte csak a kormányzati kedvezményekkel, támogatásokkal (csok, falusi csok, fiatal házasok gyerekvállalásának támogatása) fenntartott kereslet-növekedés közepette megszerzett lakások országosan nagyjából egyharmadát, Budapesten és a Balatonnál viszont ennél is nagyobb részét befektetési céllal vásárolják. (Ez természetesen hozzájárult a gigantikus dráguláshoz.)

Az OTP szakértői az elmúlt bő három év látványos újlakás-piaci boomjában

erre az évre várják a legnagyobb átadási hullámot,

Budapesten például 14 ezer társasházi lakás építése fejeződhet be 2019-ben. Kiadhatóságuk és várható érték-növekedésük miatt az új lakások kedvelt célpontjai a befektetési céllal vásárlóknak. Saját tapasztalatukból is rögzítik azt a tényt, hogy sok fejlesztésben a vevők többsége ebből a körből kerül ki. Vagyis a frekventált területeken,

ahol idén tömeges átadások várhatók, az újonnan piacra kerülő bérleti kínálat lenyomhatja a bérleti díjakat.

Az új lakások megállíthatatlan drágulásával együtt mindez tovább csökkenti a bérleti hozamokat.

A drágulás maradhat

Márpedig az előrejelzés szerint

az új lakások drágulása nem áll le,

mert tavaly novemberben ugyan kitolták a kedvezményes, 5 százalékos áfa alkalmazását, de visszamenőleg, a hónap elején már kiadott építési engedélyekre. Ezek pedig lassan befejeződnek, a 2019 után eladott lakásoknál már a magas kulcs fog visszaállni. Ez pedig kínálat-csökkenéshez vezet, ami további áremelkedést válthat ki – írja az OTP elemzése. Ha szűkülő kínálatnál is, de az új lakások esetében tehát folyamatos drágulásra lehet még számítani, ami a használt-piacra is hatással lehet.

Ezek után nézzük, hogy milyen bérleti hozamot lehet ma elérni a lakáspiacon. (Vagyis az eredeti vételárnak és összes költségnek – beleértve a 15 százalékos szja-t is – hány százalékát lehet kapni évente; ebből számolható ki a befektetés  megtérülési ideje.) A számításhoz 50 négyzetméteres lakást vettek alapul, és folyamatos, hosszú távú kiadást, nem pedig lakáshotelt.

Szétnyílt az ár/bérleti díj-olló

Az átlagos nettó éves bérleti hozam (lakás, %) mutatja az ábra.

Forrás: OTP Értéktérkép Lakóingatlan 2019/1.

Az OTP az ingatlanpiaci forgalmi adatokból azt a következtetést vonta le az elmúlt éveket összevetve, hogy a bérleti hozam az elmúlt öt év alatt mindenhol csökkent. Ennek oka, hogy míg

a bérleti díjak a vizsgált településeken/budapesti kerületekben átlagosan 50 százalékkal nőttek

(a legkevésbé, 30 százalék alatt a II. kerületben és Győrben, míg a legjobban, 70 százalék felett a VII. és VIII. kerületben, valamint Pécsen és Szegeden),

a lakások ennél jóval nagyobb ütemben, 115 százalékkal drágultak

(legkevésbé, 75 százalékkal Pécsen, legjobban, 173 százalékkal a VII. kerületben).

Öt év alatt hozamban a legnagyobb, 5,3 százalékpont csökkenést a VI. kerület könyvelhette el, ahol 32 százalék bérleti díj növekedés áll szemben 144 százalékos lakásdrágulással. A pécsi átlaghozam viszont csak hajszállal esett vissza, köszönhetően a drágulás ütemével lépést tartó bérleti díjaknak. Ennek megfelelően a baranyai megyeszékhely 8,3 százalékos hozamszintje áll a lista élén, míg a fővárosi kerületek nagy részében 5–6,5 százalék közötti értékek adódnak. A legkisebb, 4,9 százalék a hozam az országosan legdrágább V. kerületben.

Mivel rövid távon még mindenképpen áremelkedés várható, ezek a hozamszintek minden bizonnyal tovább csökkennek, ami sok befektetőt eltántoríthat a vételtől.

Küszöbértéken a megtérülés, a bérlet viszont így is az egekben

Az OTP által kiszámolt hozamok közelítenek, sőt, a legtöbb helyen elérik azt a küszöbértéket, amit nemzetközileg a még elfogadható hányadnak tartanak: 5-6 százalék éves bérleti díj az ingatlannal kapcsolatos kiadások arányában. Vagyis míg pár éve tényleg jó buli volt vállalni az egyre dráguló lakásokat megvenni, mert az elérhető hozam igen magas volt, addig ma már ez egyre kevésbé áll így, vagyis sokkal lassabban hozza vissza a vételárat.

És kérdés, hogyan alakul a közeljövő. A vételárak és a bérleti díjak elszakadása egyértelműen annak tudható be, hogy lassan egyszerűen

elfogy az így is elszálló díjakat megfizetni képes bérlő

(akik egy része már amúgy is vállalta a rosszabb helyre, külső kerületbe vagy/és kisebb lakásba költözést a kisebb díj érdekében).

Inkább papírt venni és hátradőlni a fotelben?

Vagyis megalapozottnak tűnik az a kijelentés, hogy a MÁP Plusz kínálta – kockázatmentes, bárminemű közreműködést, erőfeszítést (befektetés figyelemmel kísérése) nélkülöző – lehetőség

ekkora hozammal egyértelműen versenyképes a lakáskiadással.

Természetesen aki hosszú távra, mondjuk tíz évre tervez, annak el kell gondolkodnia, mert arra semmi garancia sincs, hogy lesz újabb öt éves ciklusa a MÁP Plusznak. S hasonlóan fejtörést okoz annak is ez a helyzet, aki a közelmúltban vett üzleti célra lakást hitelből, amit a bérletből kell kitermelni.

Mindenesetre utalnak jelek arra, hogy egyre többen ugranak ki kiadásra vett ingatlanjukból, a piacon vannak erről információk. A június óta jegyezhető kötvény híre nyilván fokozatosan terjed, a havi jegyzések tendenciája csökkenő, de már így is nagyjából 1800 milliárd. A következő hónapok mutatják meg, hogy valóban lesz-e számottevő átterelődés az ingatlanpiacról erre a kényelmes pénzfialtatásra.

Azok nyertek, akik a panelre tettek

Az legfeljebb érdekesség, de az üzleti megfontolású lakásvásárlás megtérülése szempontjából koránt se mellékes, hogyan alakultak a bérleti díjak épülettípusok szerint. Sokakat meglepett pár éve a panelek váratlan népszerűvé válása. Az OTP adatai szerint egyértelmű, hogy a panelek bérleti díja öt év alatt jóval a téglalakások szintje felett, átlagosan kétszeresére nőtt, míg a panel- és téglalakások drágulásában csak minimális különbség van a panelek javára. Mára a kétféle ingatlantípus aktuális hozamszintjében nincsen jelentős különbség, ugyanakkor egyértelmű, hogy öt évvel ezelőttre visszatekintve a legjobb befektetést azok csinálták, akik panellakást vettek kiadási céllal.

Megalakult a Salviniék nélküli új olasz kormány

Balközép-szélbalos koalació alakulhat a szélbalos-széljobbos után Olaszországban. Giuseppe Conte vezetésével az 5 Csillag és a Demokrata Párt próbál úrrá lenni az ország súlyos válságán. Orbán fontos szövetségest veszít.

Megalakult az új olasz kormány, amelyet az újrázó Giuseppe Conte vezet. Ezúttal az inkább szélsőbalos elitellenes 5 Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) részvételével. Conte kabinetje csütörtök délelőtt teszi le az esküt az államfői palotában. Ezt követően az olasz törvényhozás mindkét házának bizalmat kell szavaznia az új kormánynak.

Az új kormányban Luigi Di Maio, az M5S vezetője kapja a külügyminiszteri tárcát, míg a független  Luciana Lamorgese magas rangú köztisztviselő lesz az új kormány belügyminisztere. Ő Matteo Salvinit, a szélsőjobboldali Liga vezetőjét váltja a belügyi tárca élén.

Conte ezzel meghosszabbíthatja miniszterelnökségét. A független, párton kívüli jogászprofesszor tavaly júniusától vezette az M5S és a Liga alkotta kormányt. Az azóta eltelt időben azonban

a két párt támogatása megfordult, a Salvini vezette Liga a legnépszerűbb párt lett

a májusi európai parlamenti választáson. Ezután döntött úgy a belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes Salvini, hogy megkísérli átvenni a hatalmat. Ezért augusztus elején bizalmatlansági indítványt nyújt be Conte ellen, utóbbi azonban inkább lemondott. Ezután a pártközi tárgyalásokon kiforrott a jelenlegi felállás Sergio Mattarella államfő hathatós közreműködésével.

Az új olasz kormánynak azonban ugyanazokkal a problémákkal kell szembenéznie:

a drasztikus államadóssággal és a lényegében leállt gazdasági növekedéssel.

Az előző koalícióban szinte alig volt közös pont az M5S és a Liga között a korábbi politika elutasításán kívül. A csillagosok egyféle alapjövedelemmel nyerték meg a tavalyi választást (amit a Liga ellenzett), a Ligának pedig jelentős adócsökkentés (klasszikus neoliberális eszköz) ígérete volt a fő ígérete. Ennek következtében növekedésnek indult a költségvetési hiány és az államadósság.

A PD azonban a hagyományos gazdaságpolitika híve,

ezért ismét nem lesz egyszerű az együttműködés az új kormányban. Az viszont jelentős változás, hogy az M5S időközben szinte teljesen kiírta gyakorlatából az EU-ellenességet.

Az új kormánnyal Salvini személyében Orbán fontos szövetségese, „harcostársa” került ki a hatalomból.

A finnek bekeményítenek Orbánéknál

A finn uniós elnökség keretében meghallgatást tartanak a Magyarországgal szemben zajló 7-es cikkelyes eljárás keretében. Támogatják az uniós finanszírozás jogállamisághoz kötését.

A második félévben Finnország az EU soros elnöke. Ennek céljait ismertetve Anna-Maja Henriksson finn igazságügyi miniszter ma az Európai Parlament állampolgári jogi, igazságügyi és belbiztonsági bizottságában (LIBE) bejelentette (a felvétel itt megtekinthető), hogy a jogállamiság megerősítése a célja a finn elnökségnek.

Ennek keretében tovább viszik a korábban elkezdett 7-es cikkely szerinti eljárásokat. A Magyarországgal kapcsolatos ügyben szeptemberben megtartják az első meghallgatást az Általános Ügyek Tanácsában – mondta Henriksson. Ezen a magyarországi jogállamisági helyzetet és a demokrácia állapotát vitatják meg.

Hatékonyabb jogállamisági eszköztárat szeretne Finnország. A bizottsági ülésen arról is beszélt a finn miniszter, hogy szeretnék, ha

az uniós finanszírozás és a jogállamiság közti kapocs megerősödne.

A jogok és értékek is a finanszírozás részét képezik – tette hozzá.

A meghallgatás eredményének ismeretében szeptember 30-án Budapestre látogat az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország miniszterelnöke, Antti Rinne. A magyar kormány mindenesetre elutasítja a költségvetés és a jogállamiság összekötését.

A LIBE bizottságba jelölte a Fidesz Hidvéghi Balázst harmadik alelnöknek. Az Európai Néppárt azonban harmadszor se terjesztette be szavazásra a mai ülésre több frakció ellenállása miatt.

A fogyasztás megy előre, mintha mi se történne

Csaknem hat és fél százalékkal nőtt a bolti forgalom júliusban. Iparcikkből tíz százalékkal, élelmiszerből 4,5-tel bővült a kereslet. A hét havi növekmény 5,8 százalék volt. A lakosság egyelőre nem látja a gazdaság tempójának lassulását.

Júliusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 6,9 százalékkal, (a valóságot inkább tükröző) naptárhatástól megtisztítva 6,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét a júniusi 5,2 százalékos növekedést követően – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az infláció is tolja a forgalmat

Az élénkülést leginkább az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalmának 4,5 százalékos növekedése okozta az előző havi 2,1 százalékos emelkedés után. Ehhez azért érdemes hozzátenni, hogy

éppen ebben a termékkörben az átlagot jócskán meghaladó áremelkedés volt,

a több árunál két számjegyű drágulás nem feltétlenül takar több vásárlást, sőt. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletekben az értékesítés tempója 5, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3 százalékkal emelkedett.

A nem élelmiszer kiskereskedelmi üzletekben 9 százalékkal nőttek a változatlan áron számolt eladások a júniusi 8,8 százalék után. Az iparcikk jellegű vegyesboltokban 10,8 százalékkal, a bútort és műszaki cikkeket árusító üzletekben az előző két hónapban tapasztalt visszaesés után 6,6 százalékkal nőtt a forgalom.

Átlag alatt a gyógyszerek, száguld a netes vásárlás

Az átlagosnál alacsonyabb, 4,3 százalékos volt a gyógyszerek, a gyógyászati termékek és az illatszerek forgalmának növekedése és 3,9 százalékos bővülés volt a használtcikk üzletek eladásaiban. Még alacsonyabb, 3 százalék volt az értékesített mennyiség emelkedése a könyv-, számítástechnika- és egyéb iparcikk-üzletekben, és a tavaly júliusi szinten stagnált a forgalom a textil-, ruházati és lábbeli üzletekben.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 5,7 százalékkal részesedő

csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene az előző hónapokhoz hasonlóan 38,7 százalékkal emelkedett.

Az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,3 százalékkal emelkedett az értékesítés a júniusi 7,4 százalékos növekedés után.

Rekord havi forgalom

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes

kiskereskedelem forgalma folyó áron 1066 milliárd forint volt,

ami a legmagasabb havi összeg ebben az évben, és az ünnepi költekezést is magába foglaló tavaly decemberi érték után a második legnagyobb érték.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 45 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában teljesült.

Az év első hét hónapjában 5,8 százalékkal nőtt a forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,1 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,6 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,5 százalékkal nőtt az értékesítés tavaly január-júliushoz mérve.

Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság növekedésének közelgő lassulását még egyáltalán nem érzékeli a lakosság. A még kitartó béremelkedések tolják a belső fogyasztást, ami egyre erőteljesebben (egy darabig) a gazdaság egyik hajtóereje. A fogyasztást növelik a bankokból kiáramló hitelek is, bár ezek egy része valószínűleg a ma legjobb megtakarításba megy.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK